Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Az érdeklődés teljes hiányában hallgatja az iskola új igazgatójának első, évnyitói beszédét. Ha egészen őszinte akar lenni magához, akkor becsületesen megvallja, hogy az előző igazgatóra sem emlékszik, így ebben a kora délelőtti órában már az a száraz tény is egészen váratlanul éri, hogy idén új vezetőt köszöntenek. Hisz’ tőle aztán nyugodt szívvel lehetne ez a fickó az iskola feje már hosszú évek óta, sajnos igen nagy eséllyel akkor sem tudná megmondani a nevét, vagy bármi egyéb közérdekű – s hasznú információt a személyét illetően. Hálás köszönet neked, kedves híresen hírhedt aranyhal-memória.
Lábaira ejtett kezekkel, rendületlenül szemez egy a közvetlen közelében lévő tányéron üldögélő tökös pitével, próbálja visszatartani a gyomra irányából először csak olykor-olykor felmorajló, mostanra viszont már egyre hangosabban felhangzó éhségjelző morgást. Száját összepréselve bámulja a kinézett finomságot, közben nagyokat nyel.
Alig pislog, csak - a külvilágot teljes egészében kizárva - nézi a pitét, amit már alig vár, hogy végre megérinthessen, hogy végre a magának tudja, és...
- Hát te meg? – csurgó nyálát visszanyelve, a valóságba fájó hirtelenséggel visszacsöppenve fordítja fejét oldalra, az éppen akkor melléhuppanó Kamillára, majd a válla fölött elpillantva ellenőrzi, hogy beszél-e még az új, bodros hajú igazgató. Természetesen beszél. Beszél, és Hunter úgy sejti minimum napestig fogja tartani megindító beszédét, csak hogy ő, személyesen ő, ne kaparinthassa meg az áhított pitét. – Mizu? A Rellon asztalánál pestis terjed, hogy ideültél? Mert ha igen, nekem nem kell a pinceszutyok-kórságod. Just sayin'.
Elmosolyodik, kékes tekintetét futólag átvezeti a zöldek asztalához, majd visszapillant a végzős bálon megismert szőkeségre. Mosolya kiszélesedik, közelebb dől hozzá, vállával meglöki a vállát, majd visszaegyenesedik előző testhelyzetébe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Csak, mint a lány arca, úgy az övé sem rezzen. Mindennapi természetességgel hallgatja a késve érkező szőke válaszát, mire csak szája szeglete mozdul meg, felfelé.
- Azt az alagsort a pokol tüze sem tisztítja már meg – von vállat, de ajkai játékos mosolyra húzódnak, úgy pillant oldalra, a hirtelen képébe nyomott kézfejre. A váratlan fordulattól homloka ráncba -, szemöldökei összeszaladnak, ahogy szaporán pislogva hátrahőköl. What the...?!
Mire észbe kap, és felfogja, hogy Kamilla feltehetőleg nem akar sem behúzni neki, sem pedig bántani őt, csak épp stílusosan hozza önmagát, addigra vissza is húzza felé lebegtetett csuklóját.
- Most, hogy így mondod, mióta lehuppantál mellém, érzek is valami kesernyés, oszló dögszagot – tettetett sajnálkozással mondja, és lassan, a nem létező bűz forráspontját keresve körbenéz, majd, mint aki szagot fogott, közelebb dől a lányhoz, hogy hangos szipogással megszimatolja. – Nem tudod, mi lehet ez?
Komoly arccal, aggódva pillant fel Kamillára, és hogy ne törjön ki most azonnal hangos röhögésben, ajkait keményen összepréseli, és visszaegyenesedik előző testhelyzetébe. De nem tétlenkedik sokáig. Míg a még mindig lelkesen duruzsoló igazgatóra emeli kékfényű, ártatlan tekintetét, hogy ellenőrizze feltűnt-e már neki a Levita asztalnál folyó aktív diskurzus, addig az asztal alatt gyorsan belecsíp a szőkeség combjába. És miután a válasz egyértelműen nem, már ami az új igazgatót és őket illeti, halkan, de annál elégedettebben cuppantva fordul vissza a Rellonos üdvöskéhez.
- Ne szisszegj, még a végén el leszel ültetve - korholja széles vigyorral a lányt, egy pillanatra még nyelvét is kidugja. Imád rosszalkodni. Mindennél jobban élvezi, és még az sem zavarja, hogy a kivitelezésben nagyjából egy tízéves szintjén áll.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

A titokzatos kérdésre válaszul csak lazán megvonja vállait. Jogos. De még mennyire, hogy az! Valójában Hunter is könnyedén eltudja képzelni a Mardekár testvérházáról, hogy egy tanulmányi kiránduláson kalickába zárták a pokol tüzét, és azóta is lent őrzik a pincében. Vagy van egy óriási, közös sárkányuk a nyakán fémbilétával, esetleg saját használatú pyromágusuk. Pont nekik ne lenne egy?
Féloldalas, elfojtani próbált vigyorral néz el másfelé, mikor Kamilla sikkantva megugrik. Nem akar nevetni, az már tényleg oltári illetlenség lenne, még tőle is, de nem állja meg, legalább egy mosoly erejéig muszáj engednie feszülten rángó, vigyorra éhes mimikáinak.
- Oké, ha ez minden vágyad, ám legyen - a kihívást elfogadva, komolyan pillant a lányra, majd állát felszegve, az elnyomott nevetéstől még mindig remegő hassal fordul előre, és kezdi bámulni az évnyitóünnepség első percében kipécézett tökös pitét.
Ha Farkas kisasszony azt hiszi, hogy nem bír ki hülyéskedés nélkül, normálisan végigülve egy igazgatói beszédet, el kell keserítenie, mert nagyot téved. Hunter simán képes egyszerre egy helyben és csendben maradni. Csak a megerősítés végett, még egyszer: simán.
Csupán a szeme sarkából figyeli a mellette ülőt, olykor egy-egy suta pillantást is küld felé. Szája széle olyankor megremeg, nem sok híja van, hogy ne nevesse el magát, dehát ha nem szabad, akkor nem szabad.
Kezei az ölében pihennek, fesztelen ül, és hogy Kamillát idegesítse, még az igazgató úr beszédjének hallgatói közé is becsatlakozik; érdeklődést erőltet magára és direkt eltátott szájjal, a Rellonos válla fölött kezdi figyelni a pódiumon álló férfit.
Ha Kamilla ránéz, ő vigyorogva lepillant rá, talán még kacsint is egyet, de nyomban utána ismét visszafordul az iskola új vezetője felé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Válaszul kajánul elvigyorodik, szavak helyett megrezdülő arcvonásaival üzeni: Pixy, nem ismersz te még engem.
Hunter kiszámíthatatlan. Nem csak az elején, hanem mindig. Viselkedéséhez, állandó csapongásához nem lehet hozzászokni. Egykönnyen legalábbis biztosan nem. Még a saját édesanyja is azon a - számára tragikus - véleményen van, hogy ami elsőszülött, higgadt és jól megfontolt fiából hiányzik, az tervszerűen központosult a meggondolatlan, sokszor minden lében kanál, fejjel a falnak típusú másodszülöttjében. Szegény asszony.
Hogy mi a következő lépés, azt Bailey maga sem tudja soha, ez pedig ahelyett, hogy megrémítené, inkább még lelkesebbé és életszeretőbbé teszi. Noha nincs semmiféle mottó, amibe a nehezebb órákban kapaszkodhat, az azért elmondható róla, hogy az életet két kanállal habzsolja, és mélyen egyetért azzal a szállóigével, hogy amiből egy adatik meg - mint az élet -, azt a lehető legjobban ki kell használni, és a lehető legtöbbet kell belőle kihozni. Egyszerűen nincs más lehetőség. Pazarolni meg csak az istentelen barmoknak szokása.
Az igazgató beszéde váratlanul véget ér, mire Hunter oldalra pillant, szemöldökeit sokatmondóan megmozgatja, és míg a teremben mindenki tapsol, ő a pitéért nyúl.
- Múlt héten voltam egy londoni veteránautó kiállításon - szólal meg aztán tele szájjal, az asztal fölé görnyedve, nyakát nyújtogatva, nehogy leegye magát. Néhány narancssárga ételmorzsa a terítőre hullik. - Marha jó volt.
Újabb édes falatot gyűr a szájába, úgy fordul a Rellonoshoz, de közben eszébe sem jut abbahagyni a mesélést. Kisebb csoda, ha a lány bármit is kihall a mestertanonc csámcsogásán átszűrődő motyogásból.
- Imádom a muglik cuccait! Az egyik haveromnál aztán hajnalig lógtunk az Xboxon. Egy igazi állat a gyerek. Bírom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Kamilla anyáskodó mozdulatai, az, hogy a manókéz szőtte abroszról éppen utána takarítja el a szájából kihulló kisebb-nagyobb morzsadarabokat, még véletlenül sem tűnik fel neki. Olyan elánnal szövegel élete legkúlabb autóskiállításáról és az azt követő konzolestről, hogy figyelmét semmi más nem képes megragadni.
Illetve de, van valami, valami szokatlan, ami azonnal hallgatásra kényszeríti. Farkas kisasszony hetyke kis kijelentésére, miszerint neki itt, az iskolában vagy a faluban, vagy a közelben, a lényeg, hogy itt van xboxa, Hunter villámsebességgel kapja fel szőke fejét. Ráadásul még a Call of Dutyt is ismeri!
A mestertanonc fejét kissé elbillentve lefagy, megáll a rágásban, és kikerekedő szemekkel rábámul a mellette ülő gamer Rellonosra.
- Tessék?! - a falatot hipp-hopp lenyelve kérdez vissza. Száját flegmán oldalra húzza, tekintetéből lerí hitetlensége. Persze. - És ezt csak így mondod?
Nem teszi hozzá, de a lány laza viselkedésére és természetes hanghordozására céloz, amit akárhogy is próbál, nem tud hova tenni. Legszívesebben felnyüszítene és az asztalon kezdene toporzékolni, hogy neki is kell egy olyan kütyü, de van egy olyan sanda gyanúja, hogy a Levita toronyban a világért sem tudna életet lehelni bele. Meg hát sajnálatos módon televíziója sincs.
- Szóval... - legsármosabb vigyorával dől közelebb a másikhoz, hogy szemöldökeit huncutul megvonogatva, If you know what I mean fejjel feltegye a mindkettejük életében sorsdöntő erővel bíró kérdést. - Mikor hívsz meg magadhoz játszani?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő