Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

- Azt egyből gondoltam - biccentek, és csak magamban teszem hozzá, hogy majd én is meg fogom tudni. Elvégre azért vagyok itt nem? Meg a tanárok is azért kapnak fizut, legalább is szerintem.
- Ohh hát hallgatok még a Lenára, Lénára meg a Vakarcsra is, bár úgy csak a tesóim hívnak - forgatok szemet, de hátha ezek közül valamelyiket könnyebben megjegyezi. Nekem meg igazából tök mindegy, hogy szólítanak, szinte minddel meg tudtam eddig barátkozni. Egyedül azt nem szeretem, mikor Léna a teljes nevemen nevez, akkor tudom, hogy rossz fát tettem a tűzre.
- Igazából a tanulással nincsenek gondjaim, hamar megjegyzem, melyik varázsigéhez, melyik pálcamozdulat társul, épp csak a megvalósítással gyűlik meg a bajom - mosolyodok el szerényen, mert kicsit fura, hogy egy idegen megdícsér, persze jól esik, a dicséret az mindig, de ha tudná... Jó, de azt senki nem tudja, és ezen nem is szeretnék változtatni.
- De hát azért vagyunk itt, nem? Hogy tanuljunk - vigyorgok rá, megvonva a vállam, mert annyira nem vagyok elkeseredett, hogy ettől egy csődtömegnek érezzem magam, pont inkább azon vagyok, hogy behozzam a lemaradásom, és ez tényleg elég jó ösztönző erő ahhoz.
- Hűűű, majd megtanítasz? Gitárral valahogy könnyebb közlekedni, mint dobokkal, és egyre jobban hiányzik nekem a zene - sóhajtok fel kicsit elszontyolodva, mert hiába varázslat, meg ez a hely, a mugli világot még mindig sokkal jobbnak tartom, de sejtem csak azért, mert abban nőttem fel, azt ismerem.
Közben be is érünk a csarnokba, amihez azért nem fűl a fogam, valahogy nem az a kedvenc helyem, bár azt se tudnám megmondani, melyik az.
- Igazi világjáró vagy - vigyorgok fel rá, mert szerintem ez tök jó dolog. Én most vagyok a legmesszebb az otthonomtól, az országot még el se hagytam, de hát még csak tizennégy vagyok, talán majd ha nagyobb leszek, el is engednek.
- És melyik nyelv tetszik a legjobban? Látom, azért a magyarral kicsit küzdessz, ha gondolod, szívesen segítek benne, meg úgy bármiben - ajánlom fel neki, bár nem hinném, hogy élni is fog vele, elvégre, mégis csak egy gólya vagyok.
- Persze némi gitár léckéért cserébe - mert ugye, a mai világban semmi sincs ingyen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

Egyetlen pozitívumot tudhatok magaménak, amit a hét folyamán sikerült összekaparintanom. Most már határozottabban tudom definiálni az idegösszeroppanás szót, mivel testközelből tapasztaltam.
Nem voltak jó éjszakáim az utóbbi időben, ami szó szerint rám van írva, mert életemben nem láttam még ekkora táskákat szem körül, főleg nem magamon, és már csak kávé előtti és kávé utáni idő létezik számomra.
De mára ennek vége, ahogy megtudtam, végre feltornászhatom magam Bencéhez, megyek is a konyhába, hogy beszerezzek minden dolgot, ami segíti a miharabbi felépülését, és igen, még az utolsó két órámról is lemondok ezért, ami esküszöm, nem szokásom. A kedvem is határozottan jobb, amit sem én, sem mások nem tudnak mire vélni, ami csak azért furcsa, mert azt se tudom, miért foglalkoztat annyira ez az egész. Oké, kedvelem, oké, szeretek vele lenni, de ez még nem elég ok arra, hogy félőrültként stangáljak, mikor megtudom, hol kötött ki. A miért meg már nem is érdekel, pedig az első kérdésem általában az lenne, és igen, mindez számomra irtó fura.
Na, most viszont egy jókora papírzacskóval lavírozok a folyosókon, majd mikor biztos is vagyok abban, hogy szabad, nem törődve semmivel, tépem fel a gyengélkedő ajtaját, majd szememmel háztársam keresésébe is kezdek.
- Hah, tudtam, hogy csak színlelsz - köszöntöm, mikor megtalálom, aztán ahogy egyre közelebb lépek, fokozatosan jövök rá arra, ez az állítás mennyire nem igaz. Sebaj, én nagyon igyekszem azt a látszatot kelteni, hogy amúgy velem minden oké, és egy kicsit se viselt meg a tudat, hogy idekerült.
- De nem... nem úszod meg, Fela megígérte, hogy amint kijössz, veled is megíratja a dogát - teszem le mellé a zacskót, s csak azért nem részletezem, mi van benne, mert az illatokból ő maga is rá tud jönni.
Aztán gondolok egyet, és a pálcám segítségével tessékelem közvetlen az ő ágya mellé, azt az üreset, majd le is dobom magam rá. Igen, képes vagyok röpke két perc alatt is otthon érezni magam.
- Egyébként semmiről nem maradtál le... vagyis de... találkoztam egy majdnem pucér évfolyamtárssal, fel volt lógatva az egyik páncél dárdájára... Komolyan, baromi találékony emberek vannak itt - húzom el a szám a plafont bámulva, és tovább agyalok.
- Ja meg az egyik levitás elájult, mikor mandragórát ültettünk, nem vette fel elég gyorsan a fülvédőt... látnod kellett volna, dőlt, mint a dominó - azt meg senki ne kérdezze tőlem meg, mikor hadováltam össze ennyi hülyeséget egyszerre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

Valahogy meglepődtem volna, ha nem egy könyvvel a kezében látom. Ez annyira rá vall, meg is mosolygom a dolgot, mielőtt úgy döntök, stílusosan ráhozom a frászt.
Persze halkan megyek, nem akarok nagy zajt csapni, mert abban mi lenne a poén, ha idő előtt észre venne? Szerettem Zsombit, még szeretem is, tiszta poén volt vele együtt buszozni, már amíg fel nem szívódott ugye. Mögé érve, eltakarom a szemeit, nem félve attól, hogy a könyvben lévő betűk felkelnek, és eltáncolnak a helyükről, bár ebből a helyből, még azt is kinézem, hogy képesek rá, épp ezért gyorsan odapillantok, hogy megbizonyosodjak arról, hogy ez tényleg csak egy mezei könyv, és nem fog torkomnak ugrani.
- Szerintem Zhapod be volt szívva, mikor ezt írta... az Alíz csodaországban után, meg se lepődnék rajta - hümmögök kicsit, aztán ezer wattos vigyorral az arcomon, szorongatom meg Zsombit.
- Jujj, gyúrtál? A szuszt is kiszorítod belőlem - nevetek fel a levegővel küszködve, de el nem engedem, ahhoz ez most túl jó érzés, túl régen nem volt már benne részem. Emlékszem, egy hétig ugráltam a nyakába a buszmegállóban minden nap, de úgy, mint aki ki tudja, mennyi idő óta nem is látta. Persze kaptunk érdekes tekinteteket, de ez akkor egyikünket se érdekelte.
- Tudom, de nyugi... én se mondhatom el senkinek, és tökre érthető. Már így is csodabogár vagyok, tudod... - nevetek halkan, elvégre otthon nem igazán tudtam titkolni azt, hogy nem átlagos memóriával lettem megáldva, Zsombi viszont nagyon rendes volt, és soha nem használta ezt ki... ő tényleg a barátom, nem úgy, mint azok, akik csak dolgozatkor élősködtek rajtam, vagy mikor sürgősen leckét kellett írni.
- Héj héj lassabban... - most már hangosan nevetek, mert egyszerűen jól esik ez a lelkesedés, amivel fogad, bár hogy őszinte legyek, titkon valami ilyesmire is számítottam.
- Nemrég jöttem, és rellonos lettem, amit ugyan nem értek, de biztos igazuk van - vigyorgok legyintve, mert túltettem magam a sokkon, és már a választ sem keresem arra, mi a francot keresek én ott.
- De te meg nem... láttalak volna, és banyek... tiszta pszichopaták vesznek körül, a Saint-Venantoktól meg még a víz is lever... nem költözhetnék hozzád? - meresztek nagy szemeket, noha tudom, erre aztán a legkevesebb esély van, de majd csak megbékélek a pincével... egyszer biztos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Kezd már nagyon elegem lenni a négy fal látványából, azokról nem is beszélve, akik szintén odabent tobzódnak. Pedig alapjáraton semmi bajom az emberekkel, de vannak olyan személyek, akik még engem is ki tudnak borítani, hiába lehetnék akár a tolerancia minta képe.
Így hát magasról teszek arra, milyen idő van odakint, épp csak egy melegebb kabátot aggatok magamra, meg a sapi helyett kapucnit, zsebre vágom  a kezeim, aztán már ki is lépek a fojtogató falak közül.  
Először mellbe vág a hűvös levegő, meg is tántorodok kicsit, de a bentről kiszűrődő viháncolás egyből arra késztet, ne adjam fel, menjek csak tovább, ha nem akarok látványosan kiborulni, már pedig nem akarok. Az valahogy nem én vagyok, és tényleg sokkal többet le bírok nyelni egy átlag kamasznál, ezt bármikor alátámaszthatom.
Most viszont sok, és hiába tagadnám, nem a Bencével történtek a fő kiváltó okai ennek, hazudnék. Persze ez nem ennyire egyszerű, csomó kérdőjel cikázik a fejemben, de most még agyalni sincs kedvem, egyszerűen csak nyugalmat akarok... mindenhol.
Mióta átléptem a suli küszöbét, a nyugalom az, amiből a legkevesebb jutott nekem. Az események csak úgy követték egymást, én meg talán életemben először döntöttem úgy, hogy oké, most akkor sodródom az árral, mert beleőrülni ebbe az egészbe nem szeretnék, már pedig az is sanszos lett volna.
Jó, sejtem más is ezt tette volna, ha szinte az egyik pillanatról a másikra rángatják ki a jól megszokott, szeretett világából, és hajítják valami újba " nesze fiam, boldogulj" felkiáltással. Azért elismerő, hogy talán egyszer, bocsánat kétszer engedtem utat a könnyeimnek, mert szégyen, nem szégyen, általában azok hamar megerednek, persze ezt senkinek nem vallanám be.
- Szia, merre? - toppanok hirtelen Aiden mellett, miután sikerül beazonosítanom a sziluettet, és hát próba szerencse alapon még le is szólítom. Jobb esetben elküld a francba, rosszabban meg most fogom először megtudni, milyen testközelből benyelni az átkot. Nem is olyan rég ecseteltem a rellonon belüli nehéz eseteket, na ez a srác is egy közülük, de hát... egyedül mégis csak uncsi a köröket róni, nem?  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő