Elhatároztam hogy felderítem a terepet, hiszen még új vagyok erre.
Remélem akad majd valaki aki körbevezet.

Látok valakit errefelé tévedni. Végre egy kis társaság! Remélem majd idejön kicsit ismerkedni.

Valaki köszönt nekem. Egy kicsit megijedten tőle. Hirtelen fel sem tünt hogy ki ő. De szerencsére eszembe jutott. Visszaköszönök.
- Szia.Igen Levitás vagyok.

A tanulás elég jól megy. Megpróbálok sokat szorgalmizni. Kedvenc tantárgyam még nincs. De a bagolykőben érdekesek a tantárgyak.
Szivesen csónakázok. Időm annyi, mint a tenger. Legalább addig sem unatkozok. (Kuncogok magamban.)

-Igen, magamtól találtam rá. Kedvem támadt eljönni bagolyfalvára és kicsit megismerni azt. Eleve kedvelem a tavacskákat. Én is hallottam a sellőről az egyik barátnőmtől. Majd a kísértetházat is megnézem. Biztosan az is érdekes. (Mondta felszabadultabban.)

Evelin szerencsére a hajó mögött úszkál abba kapaszkodva. (Nevet)
-Ahogy látom jól vagy. Csak egy kicsit eláztál! Végülis én sem vagyok különb.
Gyere és üsszunk ki a partra. Remélem nem sűllyedek el. Egy kicsit bénán úszom.
Elindultak a part felé.

Evelin is kikecmereg a tóból. Kicsavargatja a legtöbb vizet a ruhájából.
-Szerintem is elég volt a csónakázásból.
Egy kis innivaló tényleg jól esne. Indulhatunk.
(Evelin elindul nevetve.)

Bibi Hauward

Elmentem kicsit sétálni. Sikeresen észrevettem egy régi faházat. Nagyon megtetszett. Így felmásztam kicsit körülnézni. Mintha lenne még erre valaki.

- Szia. Kicsit megilyedtem. Egyépként Evelin Ordassy vagyok. Örültem hogy megismertelek. Mit csinálsz erre ilyen késôn? (Mondta Evelin vidáman.)

-Jézusom jól vagy? (Egy kicsit megijedtem.)
- Elméletben nem súlyos. Szerintem.
(Segítettem neki feltápászkodni a poros padlóról.)
-Gyere keressünk egy orvost.
Egyépként még nem nagyon találkoztam Rellonosokkal.
(Kétségbeesetten próbálta felvidítani a hadirokkantat.

-Na ahhoz már értek.
(Evelin elvette a sérülttôl a fáslit.)
-Mutasd a kezed.
(Sikeresen be is kötözte.)
-Ugye már jobban vagy?
Legközelebb ne legyél ilyen szeleburdi!

-Hogy érted? (Értetlenkedtem.)
Ki ne szeretné. (Néz rá értetlenül.)
-Idôm annyi, mint a tenger. Mit akarsz csinálni a következôkben?

-Biztonan nagy kaland az olvasás. Vagy mégegy ajtót akarsz mutatni? Már ùgy is lejártam a lábamat. (Evelin fáradtan felsóhajt.
- Ezekután mi a terved?

-Oks. Hol pihenjünk le?
Ugye nem itt?
(Mondja Evelin értetlenkedve)

-Nem nagyon. Sárvérû vagyok.
(Mondta Evelin.)
- És te?

- Még nincs. De amit kinéztem magamnak azt kérvényeznem kell az Igazgatónál, mert egy veszélyes lény. Egy kneazlet szeretnék.

-Persze!
(Evelin lelkesen megindul)

-Fogalmam sincs. De én ráérek.
(Mondta Evelin nyugottan.)
-Mit keresel. Hátha tudok valamit segíteni?

-Míért kell a könyv?
(Kérdezi Evelin értetlenkedve.)
- Hallgatom. Tudod jól hogy türelmes vagyok. (Mosolyog Evelin)

-Biztosan érdekes könyv.
(Evelin elôvesz egy csomag rágót.)
-Kérsz? Akkor én kényelembehelyezem magam, mert látom hogy ittleszülnk egy darabig.

-Én itt is jól érzem magam. Nyugi nem unatkozom.
(Evelin elövesz egy csomag csipszet.)
-Biztos nem kérsz. Jól gondold meg!
(Felmutatja a csipszeszacskót.)
-Sajtos.
-Biztosan ne segítsek semmit?

- Akkor kinyitod végre. Essünk túl rajta. Fáradt vagyok.
(Evelin nyugodtan mondja.)
- Szia!

Miközben békésen ebédeltem egy érdekes külsejű ember leült velem szemben az asztalhoz. Mèg életemben nem láttam. Kedvet kaptam kicsit ismerkedni. Rossz volt nézni ahogy fogja a villáját.
Ránéztem és megkérdeztem tőle nevetve.
-Segíthetek valamiben?

- Jónapot! Maga kicsoda? Segítsek megtanulni késse- villával enni?
Mondtan nevetve.
- Végre egy kis társaság. Milyáratban erre?
Kérdeztem töle kiváncsian. Remélem még nem húztam ki nála a gyufát.

- Sajnálom. Nem akartam kihúzni a gyufát. Nem is zavarnak annyira az étkezési szokásai. Remélem nem bántottam annyira meg. De akkor is válaszolhatna a kérdésekre amit feltesznek magának. Szóval maga az auror tanár.
Evelin végre rájött hogy az ismeretlen kicsoda.

Evelin megörül.
- Na, végre mond is valamit. Igen, nemrég jöttem a bagolykőbe. Eléggé élvezem az itt létet. És maga mióta tanár? Miket tanít? Van családja? Szeretnék magáról többet megtudni. Arról is hogy míért lett Auror?
Evelin kérdezgette tövább férfit szemrebbenés nélkül.
- Ajánlom hogy ezekre a kérdésekre válaszoljon.

Evelin csakazértis Utánarohan.
-Sajnálom. Nem akartam megbántani. Ugye nem haragszik rám. Nem akartam elzavarni inkább elmegyek, csak maradjon es fejezze be nyugalomban az ebédjét. Majd később visszajövök.
Evelin a hosszú mondandója vegére érve nagy levegőt vesz.
- Ugye elfogadja az ajánlatot? Bár nem muszáj válaszolnia ha nem akar. Nem erőltetem.
Evelin a nagy futás közepette elfáradva leül a padlóra. Viszont már késő, sajnálatos módon otthagyták őt, a férfi elment.

Evelin egy kicsit megijedt. Beleesett a tavacskába. Amikor kiúszott a partra megismerte a barátnőjét.
-Szia April. Ahogy látom nem változtál semmit. Így megijeszteni az ember fiát. Az én esetemben lányát.
Evelin hozzálátott kicsavargatni a ruhájából a vizet.

Evelin éppen a nspi sétája közepén jár. A Levita folyosóját nemrég hagyta el. Egy számára mèg ismeretlen folyosóra tévedt. Nézelődik. Meglát egy idős asszonyt. Egyből fecsegni támad kedve.
-Segíthetek valamiben? Mi járatban erre?
Kérdezgette Evelin lelkesen.
-Remèlem ráér egy kis beszélgetésre.

Evelin megörül és lelkesen beszélni kezd a festményhez.
-Új pletykát nem tudok mondani. Csak annyit, hogy maga ügye kedveli a kérdéseket?
Éppen erre jártam. Még új vagyok erre. Nem rég jöttem a bagolykőbe. Éppen a felfedezőkörutamon vagyok. Mindig elkeveredek valami izgalmas helyre.
- Maga milyáratban erre?
Evelin a mondandólya végén nagy levegőt vesz, mert ezt mind egy szuszra mondta el és folytatja.
- Ha nem akar ne válaszoljon. Magánál nem akarom kihúzni ezzel a gyufát.