Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Minabella
Április 15. délelőtt

Zöldes tekintete elidőzik Mina arcán; fontolgat, latolgat, elfogadja-e a lány meghívását, vagy inkább ne, valóban szívesen látnák-e, vagy csak zavarná a családi ünnepet. Végül cuppant egyet, és mély levegőt véve széttárja a karjait.
- Rendben van, elmegyek, úgyis régen láttam már édesanyád - oldalra billenő fejjel válaszol, és így is hallgatja tovább a ballagás részleteit. Zója zokogástörténetének hallatán vonásai ellágyulnak, szája együttérző mosolyra húzódik. - Ez természetes. Nagyon büszke rád, és lehet is. Gyönyörű, értelmes felnőtt nő lett belőled, és valljuk be, a nevelésedben nem sok segítsége volt.
Noel legnagyobb vágya - a sárkányok közelségén kívül - a saját család és gyerekek, már nagyon régen erősen dominál benne, de pontosan azért nincs még megvalósítva, amiért Minának csonka családban kellett felnőnie. A sárkányok egyébként sem ígérnek az embernek hosszú életet, úgy meg aztán tényleg felesleges nősülni és apai örömök elé nézni.
Elrévedezését a pincér érkezése zavarja meg, mire hátradől, és egy fekete tea rendelése után visszafordul Minához.
- Izgi... - mondja összehúzott szemöldökei alatt, sűrűn pislogva. Nem, még csak leplezni sem akarja, hogy számára a lány most épp kínaiul halandzsázik. Vagy ő maradi, vagy... igen, valószínűleg ő ragadt meg a középkorban, a bestiái között.
Minabella vizslató szemeire és kérdésére önkéntelenül is felvonja szemöldökeit, s vigyorra nyíló ajkai közül előbukkannak fogai is.
- Volt egy kiskocsmai üzlet - kezd bele visszafojtott hangon, rákönyökölve az asztal lapjára. - Egy számomra nagyon értékes sárkány fogához jutottam hozzá, csak épp a volt tulaj, mint később kiderült, a pénz ellenében sem kívánt megszabadulni tőle. Én meg... némi huzavona után hoppanálni akartam.
A pincérfiú ismét feltűnik, mire Noel elcsöndesül, és csak azután folytatja tovább, hogy ismét kettesben maradnak.
- A figyelmes úr erre belevágott a combomba egy másik, mérgezettnek bizonyuló fogat, én meg megzavarodva amputoportáltam valahova Pest környékére - homlokráncolva emlékszik vissza a történtekre. - Egy auror kutyája talált rám, mázlim volt. A nyelvemet elharaptam, a fél vesémet meg még az út során elhagytam. De jól vagyok, a börtönt is megúsztam.
Szája szegletében kisfiús huncutság ül, és bár tudja, hogy ebből komolyabb baja is származhatott volna, imádja az egészet. Különleges, adrenalindús élmény volt, amit nem cserélne el semmire sem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Kamilla

A korhadt pad háttámlája megreccsen, ahogy sóhajtva hátradől rajta. Kezeit fekete kabátjának zsebeibe rejti, úgy pillant fel Kamillára.
- Van egy nő, akibe beleszerettem - egyszerűen mondja ki a szívén ülő, mellkasára már hosszú hetek óta súlyként nehezülő igazságot. Nem kertel, nincs tovább, érzik ezt mindketten.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Kamilla

Elfordítja az arcát, és a felázott földre pislog. Azután némán bólogatni kezd. A torkát szorítja valami megfoghatatlan, kesernyés érzés. A közelgő veszteség.
- Romániában - teszi még hozzá, hogy teljes legyen a kép, és Kamilla is tudja: aznap este, mikor az alagsori szobában rákérdezett, igaza volt, fikarcnyit sem tévedett. Az ezzel kapcsolatos megérzései tökéletesen pontosnak bizonyultak. Tekintetét visszaemelve a lány arcára fűzi tovább szavait. - De nem hazudtam neked, nem történt közöttünk semmi.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Kamilla

Kamilla arcát fürkészi, a szemeit, aztán a szája vonalát figyeli, ahogy megformálja a szavakat. Nem tudja szeretne-e mondani még valamit, a fejében milliónyi gondolat cikázik.
- Jobb, ha egy ideig nem találkozunk - mondja ki, mert bár úgy sejti, Kamilla is egyetért ezzel, ő nem mondaná ki hangosan is. - Sok sikert a meccshez, vigyázz magadra, meg...
...minden.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Kamilla

A botjáért nyúl, de nem áll fel, csak elpillant a boglyas tér felé. Pocsékul húzza az időt.
- Én mindig - mosolyodik el végül, és belemarkolva a műanyag nyélbe, erőt vesz magán, és feláll. - Ha bármikor... kellenék, ugye tudod, hogy számíthatsz rám?
Kissé összehúzott szemöldökei alatt fordul vissza Kamillához. Nem biztos benne, hogy tudja, de mindenképp szeretné, ha hozzá fordulna akkor, amikor gondja támad. Ő továbbra is itt van, mindig.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Kamilla

Halkan veszi a levegőt, s közben értő szemekkel nézi őt. Biztos benne, hogy Kamillának megvan a véleménye, amit ahelyett, hogy hangosan mondana ki - hogy ő is hallja -, csak magában vágja a fejéhez. Némán ordítva.
Elhúzza a száját, vesz egy mély levegőt.
- Oké - összegzi gondolatait, és bólogatva elfordul, hogy visszafojtott hangon szólaljon meg ismét. Szavai inkább magának, mintsem Kamillának szólnak. - Ha nem akarsz soha többé találkozni, rendben.
Egy év múlva már a rellonban sem fognak összefutni. Még hátrapillant, belenéz a szürke szempárba, azután botját megemelve elindul.
A passzív agressziónak volt idő, mikor engedett, de az igazság az, hogy jól megtanulta a leckét. A javítóintézet bölcs tanár volt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Kamilla

Megtorpan, de nem fordul vissza, csak nyel egy nagyot. A szíve dübörög, a mellkasa feszít.
Bólint. Mint aki tudomásul veszi a hallottakat. Egészen pontosan: tudomásul veszi a hallottakat és azt is, amit nem hallott. Hát még mindig nem hiszi el...
Kamilla mindvégig tökéletes volt - és ő ezt számtalanszor el is mondta neki. A probléma az, hogy a kapcsolatuk nem szerelmen alapult. A kirakós egyetlen darabja hiányzott, csak egyetlen darabka, mégis...
Nádjá megmutatta neki, hogy milyen fontos az a hiányzó darab - anélkül nem lehet teljes a kép.
És még csak nem is tudott róla.
Bólint. Mint aki tudomásul veszi a hallottakat. Mint aki megköszöni a jó kívánságot. Nincs mondanivalója, úgyis tudja, hogy most nem tud olyat kiejteni a száján, amivel ne okozna fájdalmat, amibe ne lehetne belekötni, és amit ne tudna Kamilla megvétózni.
Végül ismét elindul, botja meg-megkoppan az átázott betonon.
Hát ennyi volt, jár így az ember.

// Köszönök mindent, nyuszifül //

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Minabella
Április 15. délelőtt

Még, hogy a férfiak a perverz disznók! Nyilvánvalóan. Elnyíló ajkakkal pillant Minára, hiszen először el sem jut az agyáig, melyik szófordulata akasztotta meg a frissen szingli leányzót.
- Ne csináld ezt velem - süti le szemeit az asztalra, és száját megnyalva, fejét ingatva kezd vigyorogni. - Most hogy nézzek Zója szemébe? Hjaj, Minabellám.
Tovább ingatja fejét, majd vesz egy jól látható, mély levegőt, és míg partnere mesélni, ő az időközben megérkező teáját kezdi kavargatni.
- És Amerikában mit tanultál volna? - összébb húzott szemekkel kérdezi, őszintén érdekli a válasz. - Úgy érzem, nem is a tanulás érdekel, inkább a kitörés vágya. Ilyesmit érzek én is.
Egyedül sárkányok közelében érzi magát szabadnak, olyankor színes a világ. Különben minden fakó és szürke. Ez, az itteni élet nem élet. Számára nem. Itt nem más, mint egy magányos, sorvadó test, ami minden pillanatban a családjához vágyik vissza.
- Sose tudni hol bukkansz bele az igaziba - vonja meg vállait, miközben a szemben ülőt bámulja. A szemeiben csodálat bujkál, amiért Mina mindennek ellenére még mindig olyan pozitív, sugárzó személy tudott maradni. Széles vigyorral folytatja. - Zója biztos kiakad, ha fél év múlva bejelented neki, hogy bye, egyetem, hello, nagymama!
A megrovó és aggódó tekintetre futólag elszégyelli magát, és gyorsan bólogatva igyekszik megnyugtatni a lányt.
- Persze, tudom, tudom - mondja neki, és látszik is rajta, hogy tudja. Tudatában van a veszélynek. Ő egyszerűen ilyen hülye. - Nem vagyok boldog. Itt nem jó. Alig várom, hogy végezzek, és itt hagyjam ezt a koszfészket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Szofia

Kezében a néhány helyen meggyűrődött, elmaszatolódott levéllel botorkál le a tópartra, ahová a - számára örökké - kis orosz szőke lány hívta. Botjára támaszkodva sántikál a padon ülő felé, ajka halvány, bizalomgerjesztő mosolyra húzódik.
- Szia - köszön ő is, majd testsúlyát a jobbik lábára engedve, kissé esetlenül foglal helyet mellette. Támasztékát maga mellé, a pad támlájának dönti, és míg a vízpartot nézi, halkan felteszi a legfontosabb kérdést. - Beszéltél a levitás delikvenssel?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Szofia

Oldalra sandít, majd baljával a pad támlájára könyököl, úgy nézi tovább a másikat. Bár nem értheti, mi zajlik benne, azt tudja, hogy a döntése helyes volt, még akkor is, ha ennek van, aki nem fog örülni.
- Lesz még alkalom rá - szélesedik ki a mosolya, szemei csillognak, ahogy Hunter arca felrémlik lelki szemei előtt. Megérdemli, ez mind, amit gondol. - Ha ez számít, én azt gondolom, hogy igen. Miben tudok segíteni? Már azon kívül, hogy beszélhetnék Mr. Fafejjel.
A hangja ugyan komolyan cseng, de a szája szegletében ott csücsül egy piszkos kis mosoly. Azt biztos nem fog.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Szofia

Hosszú csendes perceken át mosolyog együtt Szofival, majd sóhajtva hátradől a padon, és elnéz a tó felé.
- Talán, mert az elején kezded... - vigyorgó ajkakkal pillant vissza a szőkére, vállait alig láthatóan vonja meg. Nos igen, a történeteket illik az elején kezdeni. Főleg az efféle jókat. - ...viszont, aki nem képes még csak végighallgatni sem, az, azt gondolom, nem barát. Van ilyen.
Igen, van. Egy ideig. Aztán majd nem lesz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Szofia

- Hát nem jobban hangzik? - széles, csintalan mosollyal kérdez vissza, majd  baljával rászorít újabban folyamatosan lüktető combjára. Arca eltorzul egy pillanatra, de csakhamar rendezi vonásait. Jobb, ha fájdalmát egész egyszerűen megtartja magának. - És milyen érzés? Anyának lenni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Szofia

Tekintetét le sem veszi Szofiról, és noha gyakorlatilag semmi köze az ikerpárhoz, egyfajta apai érzelmek így is felébrednek benne. Futólag, természetesen, hiszen, ha elválnak útjaik, és ő visszatér a szürke; gyerekek, család, hova tovább, felmutatható kapcsolat nélküli hétköznapokhoz, akkor ezek az érzelmek ismét leülepszenek majd.
- El tudom képzelni - mosolyodik el, baljával a szőke karjához nyúl, törődőn megsimogatja. - Hunter is boldog lesz, csak... - elsötétülő tekintettel fordul a víz felé. - Ismerjük. Idő kell neki ahhoz, hogy... hát... mindenhez.
Hiába Kamilla legjobb barátja és Szofi babáinak édesapja, ő képtelen kedvelni, vagy egyáltalán, csak jó szívvel gondolni a levitásra. Valami nincs rendben vele, hiányzik egy kereke, vagy... lehet, hogy csak túl szőke. Végtére is, mindegy, ez nem az ő dolga.
Fancsali arccal pillant le a lábára, majd válaszul megvonja a vállait. Jól van, mondjuk, úgy ahogy.
- Megmaradok - feleli, mintha hogylétének semmi jelentősége sem volna. Bár valahol igaza van. Tudva azt, hogy Szofi nemrégiben vált édesanyává, az ő fájós combja igazán nem nagy ügy. - Kamillával vége, az rosszabb, mint a lábam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Szofia

- Kamilla is imádja - keserűen szűri a fogai között, hangjából kiérezni a dologgal kapcsolatban érzett teljes értetlenségét. Azután száját oldalra húzva tér át a lány kérdésére. - Volt egy konferencia Romániában - nagyot nyel, hiszen az esendőségét valahol nagyon szégyelli - ahol találkoztam Nadine-nal, és egyik pillanatról a másikra... nem tudom, egyszerűen csak kész - hevesen gesztikulálva beszél - ...bekattant nálam valami. Kamilla meg persze azonnal megérezte, hogy valami nem oké.
Húzta az időt, mint minden férfi tette volna a helyében, de hiába is remélte, nem volt sok értelme. Kamillát elveszítette.
- Haha, azzal elkéstünk - céloz a már hosszú évek óta rövid hajára. - De minden másban benne vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Kamilla
Pub

Immáron botja nélkül foglal helyet, s görnyed a pult fölé. Jobbjával rákönyököl a csillogó márványra, kinyújtott balját elfekteti rajta. Tekintetével Kamillát keresi, őt akarja, hozzá jött - munkaidőben; hiszen ez az egyetlen hely, idő és alkalom, ahol és amikor a lány nem menekülhet el előle.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Kamilla
Pub

Pillantása a hozzáforduló lány arcán időzik, a szemeit kutatja, végül elmosolyodik, és a Kamilla mögötti polcon sorakozó üvegek tanulmányozásával kezdi húzni az időt. Ajkait csücsörítve hümmög, és mint aki képtelen dönteni csóválja a fejét.
- Mit ajánlasz? - kérdezi azután, hogy zöldjei ismét a háztársnőt fürkészik.
Persze, sosem volt az a fajta ember, akinek ajánlásra volt szüksége, hiszen anélkül is mindig tudta mit akar. Eleve határozott szándékkal érkezik, nem megy sehova, ahol nincs dolga - és ezt Kamilla is tudja róla.
Mégis.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Kamilla
Pub

Kamilla grimaszai mulattatják, dehát így volt ez régen is, és mint tudvalevő, van ami nem változik. Egy múló pillanatra lehajtja a fejét, majd sóhajtva fordul a pincérlányhoz.
- Tequilát nem iszok - zordabb hangon jelenti ki, mintha mérgelné, hogy erről elfeledkezett a másik. - Whiskyt kérek.
Némi csend után megenyhül, s hangját visszafojtva szólal meg újra. Hogy Kamilla ránéz-e vagy sem, nem érdekes, ő így is, úgy is kimondja, amiért ma valójában idejött.
- És a figyelmedet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Kamilla
Pub

Ráérősen figyeli a lány mozdulatait. Nem siet sehova, dolga sincs, gyakorlatilag egészen addig ülhet ezen a bárszéken, amíg Kamillát köti a munkaideje. És ülhet itt holnap, holnapután és azután is.
Szemei összeszűkülnek, s karjait mellkasa előtt összefűzve dől kicsit hátrébb. Érdekes.
- Érdekes - mondja ki hangosan is, és színpadias hümmentéssel folytatja. - El is felejtettem, hogy ennyire utálsz.
A megtöltött pohárra pillant, egyelőre csak így jelezve a másiknak, hogy kéretik közelebb tolni hozzá.