Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A felújított pályán sebesen húz el mellettük a mugli villamos, hazafelé igyekvő, álmos és nyúzott fővárosiakkal megpakolva. A tekintete pillanatokra összeakad egy kopaszodó öreggel, aki becsmérlően méri végig a sétányon gyalogló párosukat, ám a villamossal együtt ő is továbbindul a végállomás felé.
Kis lépés az emberiségnek; nagy lépés egy hozzá hasonló, magában oly' bizonytalan introvertnek. Mintha a fogát húzták volna, úgy téblábolt vissza Léna asztalához a munkaidő végén, ami számára eseménydúsan, a nő számára minden bizonnyal halálos unalomban telt. Ártatlan, félmondatnyi szöveggel hívta el, semmi komoly szándék, Léna pedig bólintott. Pusztán ez is léptékekkel több, mint amit hónapok óta egymással kezdtek.
A rakpart sétányára hullott. fagyos falevelek néha megroppannak a talpuk alatt.
Az elhúzó villamosról a nőre pillant. Még mindig nem viszik küldetésre magukkal, ami szörnyen bosszantó és megalázó érzés lehet, Dwayne azonban minden alkalommal kategorikusan elzárkózik még a kérdéstől is. A csaj még nem kész rá, válaszolta legutóbb, mikor a főnöke félrehívta, hogy a csinos kolléganő felől érdeklődjön, majd szólunk, ha alkalmas lesz a dologra, addig úgyis csak megölné magát és minket is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Hümmög egyet, z egyik kezét kihúzza a zsebéből, hogy megérintse a mellette húzódó, alacsony mellvéd hideg betonját. Azon túl, alattuk az alsó rakpart autói húznak el, elhaladó fényszóróik elvakítják a szemét.
   -  Már mondtam, hogy ez nem játék.
Mintha az apja lennék, ez a groteszk, oda nem illő gondolat villan át az agyán egy félszeg pillanatra. A mutató- és középső ujját a betonon húzza végig, miközben sétál, mintha egy végtelen szalagnyi csiszolópapír lenne. Féligazságok és öblös hazugságok - ezek festik le leginkább a Lénával való kapcsolatát. Elvégre hazugság, hiszen elhallgatja tőle, hogy leginkább ő az, aki miatt a nő irodai munkára kényszerül, és hazugság lenne az is, hogy ezen valaha változtatni akar. Szemétség, passzív bosszúvágy - gondolná az, aki kívülről szemléli az eseményeket és bizony sejtelme sincs arról, mi az, ami a férfi fejében leledzik.
Valójában egyetlen makacs oka van annak, amiért szíve szerint örök papírmunkára kárhoztatná Lénát. Ugyanaz az ok, amiért a gyomra kényelmetlenül fordult egyet, mikor az először bejelentette, hogy a kommandóba igazol. Még mindig félti őt.
   -  Mit mondok anyádnak, ha bajod lesz vagy valami? - folytatja az autókat nézve - "Bocsásson meg, asszonyom, a lánya, akire nekem kellett volna vigyáznom, na az meghalt". Tökre megeshet. Mert akárhogy is - felhúzza, majd leejti a vállát - a munkában még felelek érted.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

A tudata cselekvésképes részét maximálisan lefoglalja a döbbenet, így teljesen mozdulatlanul, az arcán tiszta megrökönyödéssel fogadja, hogy az unikornis felé kezd ugrálni a fagyos fűben. Egyszerre felrémlik benne az, amit évtizedekkel ezelőtt megtanult ezekről az állatokról: a tisztaság. szépség és, nos, a férfiak mindenen túli gyűlölete. Nem csoda hát, hogy idegesen nyel egyet, mikor a homlokán dárdaszerű szarvval felvértezett állat felé kezd nyomulni. Mégsem mozdul, hát nincs az az isten, hogy megtegye.
A cigaretta elhagyatottan füstölög az ujjai között, ő pedig érzi, hogy az unikornis puha, gőzölgő orra a kabátja ujjához ér. Hiszen ez csak egy csikó, a csikók pedig jóval barátságosabbak... vagy rosszul emlékezne?
A lány hangja egészen távolinak tűnik. Nehézkesen szakítja el a pillantását az állat fénylő bundás fejéről és fordítja a lányra, anélkül, hogy különösebben megmozdulna. Most, hogy az unikornis az alkarját szagolgatja, az éles szarv konkrétan a szeme közé mutat.
   -  Helló. - egészen halkan viszonozza a köszönést, a szeme a szürreális jelenet két szereplője között vár - Ez a... tiéd?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nem nyíratnám ki magam az első adandó alkalommal. Fájón felnyög a gondolatra, ahogy az abszurd kép a fejébe villan. Látott már csúnyát, még annál is csúnyábbat, amikor akaratán kívül bevetésekre cipelték, különösen a varázs- terrorelhárításban töltött ideje alatt, ám Léna esetleges halálának még a puszta gondolata is versenyre kelhet velük. Nem akar gondolni rá, nem fog ezen filozofálni, hiszen megtanulta már, hogyan zárkózzon el kategorikusan a szeretteit érintő rémképektől. Nincs abban a helyzetben, hogy átadja magát ennek a bénító gyengeségnek.
   - Igen, lehet, hogy kinn lennél már, de akkor nem is vigyázna rád senki!
Riasztó hirtelenséggel csattan fel, egészen felemelve a hangját. Megáll, a kezét végül elemeli a mellvédtől, szembefordul a sálba bugyolált nővel, aki leginkább fagyott hóembernek tűnik. Szavai párája, mintha dohányfüst lenne, kavarog tovább az utcalámpák felé.
   -  Hát nem igaz, te istencsapása, hogy nem fogod fel, hogy jót akarunk neked! Hogy én jót akarok neked! Mert azon a büdös helyen - mutat a hegyek, azokon túl pedig a minisztérium méltóságteljesen terpeszkedő épülete felé - senki se foglalkozik veled, csak én!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Szabályok és információk → Világleírás → Varázslók és muglik

A varázslók származása

Vérminőség

Noha bármelyik ember születhet mágikus képességekkel, a varázslatra való érzékenység családon belüli halmozódást mutat, tehát egy újszülött nagyobb valószínűséggel lesz mágus, ha a felmenői között is előfordultak varázslók.

A múltban a származásnak nem csak a muglik, de a mágusok körében is komoly jelentősége volt, így kialakult a varázsosok vértípus szerinti megkülönböztetése. Mára ez a tiszta vérű varázslócsaládok háttérbe szorulásával és felvilágosulásával egyre inkább háttérbe szorul, továbbá a Minisztérium mindent megtesz a származástól független egyenlőség megteremtésére.

Mostanra bebizonyosodott, hogy a vérminőség semmiben sem befolyásolja a mágikus képességeket, muglik és varázslók gyermeke is lehet kiemelkedően tehetséges. Ugyanígy a veleszületett képességre való hajlam sem gyakoribb egyik vagy másik körben.

Egy kis genetika: Egy mugli-mágus pár gyermeke szinte biztosan maga is képes lesz varázsolni. Ennek pontos okát egyelőre nem ismerik, azonban az biztosnak tűnik, hogy egy családban, ahol "felüti a fejét a mágia", hosszú generációkon keresztül domináns tulajdonság marad.

Tradicionálisan a következő vértípusokat különböztetjük meg:


Tiszta vérű mágusok
"Aranyvér"

A valóságban a teljesen tiszta vérű mágus meglehetősen ritka. Azok a mágusok nevezhetik így magukat, akiknek a családfájukban öt generációt visszamenőleg egyetlen varázstalan felmenő sem szerepelt, manapság ősi aranyvérűeknek nevezik magukat. A vér "tisztaságát" a családok gyakran rokonházasságokkal tartják fenn, tagjaik általában összetartók, büszkék a származásukra. Jellemzően hagyományőrző, mugli tárgyaktól és módszerektől elzárkózó életet élnek, bár mára a muglikkal szembeni megvetés egyre alábbhagyóban van.
Napjainkban egyre kevésbé jellemző, de a régebbi korokban a család részéről megvetés övezte azt a tagot, aki varázstalannal házasodott; általában kitagadták a családból, hogy elkerüljék a családfa "szennyeződését". Kegyetlen módon ugyanez a sors várt azokra a gyermekekre, akik kvibliként, varázslatra való hajlam nélkül születtek. Őket a család legtöbbször titokban tartotta vagy örökbe adta, elkerülve a szégyent.
A tiszta vérű máguscsaládok megfogyatkozásával manapság azokat a varázshasználatra képes embereket nevezzük így, akiknek mindkét szülőjük mágikus képességekkel rendelkezik, figyelmen kívül hagyva a nagyszülők vérminőségét. A negyed-, háromnegyed-vér kifejezést az ezredforduló óta nemigen használják, legfeljebb teljesen tiszta vérű máguskörökben.
Az "aranyvérű" kifejezés a "sárvérűvel" szemben nem számít sértőnek, használata a közéletben, médiában mégis kerülendő.


Fél- vagy kevertvérűek

Félvérnek nevezzük azokat a mágusokat, akiknek csak az egyik szülőjük képes mágia használatára. Nevelkedhetnek a mugli- vagy a varázsvilágban, a szülők döntésétől függően, bár utóbbi sokkal gyakoribb. Számukra előnyös, hogy többnyire mindkét világ szabályaival tisztában vannak, bárhová képesek beilleszkedni.

Azokat, akiknek a felmenői közt vegyesen találhatók mágusok és muglik, egyszerűen kevertvérűeknek nevezzük, elkerülve a negyed-, nyolcad-, tizenhatodvér megnevezést. Bár manapság leggyakrabban a szülők alapján határozzuk meg egy gyermek vértípusát, mégis vannak, akik ragaszkodnak ehhez a megnevezéshez, büszkén hirdetve a "színes" családot.

Manapság a fél- vagy kevertvér a leggyakoribb; kifejezésként csak az előbbi forog köznyelven.


Varázstalan szülők gyermeke
"Sárvér"

Gyakran megesik, hogy egy mugli párnak születik mágiára érzékeny gyermeke. Bár a legtöbb esetben sok generációra visszamenőleg találhatunk mágus vagy kvibli felmenőket, ha a nagyszülők muglik voltak, a gyermeket ebbe a kategóriába soroljuk.
Sokkal praktikusabban: amennyiben a mágus a varázsereje jelentkezéséig nem ismeri a varázsvilágot, mugliszármazásúnak minősül. Nagyon ritka esetben, ha kvibli szülők nevelik mugliként gyermeküket, annak mégis varázsereje jelentkezik, a háttere és világismerete miatt szintén mugli származásúnak minősülhet.

A varázstalan szülők gyermeke akkor értesül a varázsvilág létezéséről, amikor megkapja az iskolai levelét. Ekkor az iskolából valaki meglátogatja a családot, aki felvilágosítja őket a tudnivalókról, válaszol a szülők kérdéseire. A Minisztériumban is képzett szakemberek dolgoznak azon, hogy a lehető legkönnyebbé tegyék az új helyzet elfogadását, mind a gyermek, mind a szülők oldaláról. A beszélgetés során azonban egy dologgal mindenképp tisztában kell lenni: bár a szülők is közvetve kapcsolatot teremtenek a varázsvilággal gyermekükön keresztül, számukra azonban mindössze a lehető legkevesebb információt szabad átadni. Ők továbbra is muglik maradnak, akiknek a mugli világban kell élniük. Kirívó esetekben a minisztériumok szakemberei gátló bűbájt szórhatnak a család mugli tagjaira, hogy ne tudják kiadni a varázsvilág titkát.

A "sárvérű" megnevezés sértő, becsmérlő szónak minősül, ennek médiában való használata kerülendő. Vannak azonban mugliivadékok, akik kifejezetten kérik, hogy így emlegessék őket, jelezvén, a származás semmit sem jelent.

Mágus szülők varázstalan gyermeke
"Kvibli"

Gyakorlatilag ez a csoport a mugliszületésű varázslók ellentéte: varázslószületésű muglik. Valamelyest azonban mégis elütnek azoktól a mugliktól, akik a családjukban élő varázsló miatt esetleg tudnak a varázsvilágról. A kviblik nem képesek varázslásra, és sok olyan dolgot nem vesznek észre, amelyet a mágusok igen (pl. dementorok), de valamelyest jobban érzékelik a varázsvilágot, mint a muglik (a kiábrándító bűbáj nem hat rájuk; a varázslények ugyanúgy ragaszkodhatnak hozzájuk, mint varázslótársaikhoz).
A kvibliséget a varázslók általában nagy csapásnak, szégyennek tartják, de maga a kvibli szó nem pejoratív. Akadnak a varázslószületésű varázstalanok megsegítésére tanfolyamok, de ezek eleddig hatástalannak bizonyultak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Szabályok és információk → Világleírás → Különleges képességek

Bizonyos varázslók különleges képességekkel jönnek világra. Megeshet, hogy ösztönösen hajlamosabbak a természetmágia egy válfajának irányítására. A képesség gyermekkorban is jelentkezhet vadmágia formájában, az irányításához azonban hosszadalmas tanulás, munka szükséges. Ritka tulajdonságok ezek, melyeket a Mágiaügyi Minisztérium szigorúan számon tart, viselőiket pedig különösen szerencsésnek tartják.

Metamorfmágia

A metamorfmágus olyan varázsló vagy boszorkány, aki bűbájok és bájitalok nélkül képes megváltoztatni a külsejét. Hangja és jelleme nem változik, sőt a tudata is teljesen tiszta marad. Az átváltozás nem jár fájdalmakkal. A képesség nem tanulható, hanem öröklődő, így már a születés után is megmutatkozik.
A metamorfmágusokról egy lista található a Minisztériumban, melybe minden újszülött, aki a képesség birtokában van, bekerül.

Melodimágia

A zene mágiája, bár tágabb értelemben ide sorolunk minden olyan varázslatot, amihez hang, dallam szükséges, artikulált szavak nélkül. A természetmágiák közé tartozik, számos állat- és növényfaj teljesen természetes képességként használja (mandragóra, főnix, sikítószellem, stb.)
Az embereknél ritkán, véletlenszerűen felbukkanó, veleszületett képesség. Az, hogy kiben lakozik, előre megjósolhatatlan; nincs felderítve, milyen körülmények határozzák meg, kiből lesz melodimágus. Nem kötődik sem vérvonalhoz, sem a klasszikus értelemben vett varázserőhöz, tehát hordozója nem feltétlen képes pálcás varázslatokra is.
Alapvetően három ágra oszlik: fizikaira, gyógyítóira és igézőire. Ezek leginkább a varázsláshoz használt hangok skálájával és hatásában térnek el. A fizikai ágat képviselők az élettelen dolgokat, azoknak szerkezetét képesek érzékelni, a gyógyítói ágon tanulók az élő szöveteket, testeket vizsgálják, míg az igézői ágon az elmével és lélekkel dolgoznak.
A tanulmányok végeztével, vagy egy bizonyos szint elérése után a tanonc képes magát fejleszteni, innentől felelősséget vállal saját tetteiért. Ekkor kerül a Mágiaügyi Minisztérium melodimágus-jegyzékébe az általa uralt ággal és hangszerével együtt.

Elemi mágia

Az elemi mágus olyan boszorkány vagy varázsló, aki szimplán akaraterejével, érzéseivel, érzelmeivel képes irányítani a tüzet, vizet, levegőt vagy földet, varázsige és varázspálca nélkül. Hogy egyszerre több elemet is uraljon valaki, vagy akár mindegyiket, csupán az elementalisták pár tized százalékának adatik meg.
A kiforratlan elemi mágus képzése bármikor elkezdődhet "jobb később, mint soha" elven. Egy gyakorlatlan, tapasztalatlan, képzetlen elementalista akár életveszélyt is jelenthet saját magára és társaira is. Ilyen esetekben a Minisztérium s a Mágikus bíróság komoly büntetést is szab ki, ha szándékos a mulasztás.
Az elemi mágia öröklődése nem tisztázott, az biztos, hogy nem kötődik vérvonalhoz, valamint hogy nem olyan, mint egy faj, nem örökíthető szülőről gyermekre. Szinte egyáltalán nem fordul elő, hogy egy család közeli vérvonalán többen is legyenek!
A képzett elemi mágus képes minden mozdulat vagy akár ráutaló magatartás nélkül bánni az elemével. Joga van használni a mágiát akárhol és akármikor, azonban a lelepleződéssel neki is vigyázni kell. A képzett elementalista képes kordában tartani, megfékezni saját és a vele nem ellentétes elemeket. Képesnek kell lennie felismerni, vagy legalább sejtenie, ha egy hozzá hasonlóval kerül össze. Megérzik egymást, hiszen összeköti őket a természet, és annak alapja. Képesek a saját águk specifikumaira. Képesnek kell lenniük átadni azt, amit tudnak, és ezzel együtt nem visszaélni ugyanezzel.
A tanulmányok során elsajátítanak mindent, amit tudniuk kell ahhoz, hogy kiléphessenek a kapun túlra, azonban nincs olyan, aki teljesen, minden határt feszegetve, minden lehetséges dolgot megtanult. Mondhatni, sosem érik el tudásuk csúcspontját, határt csak a gyakorlásuk és a fantáziájuk szab fejlődésüknek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Szabályok és információk → Világleírás → Varázslények és bestiák

Emberi értelemmel rendelkező fajok

A legtöbb mágus ember, azonban közel sem mindannyian. A varázsvilágban kevés olyan lény van, akikkel az emberek keveredni képesek és a kapcsolatból gyermekük születhet, ők azonban mindannyian szüleikre jellemző különleges képességekkel, kinézettel jönnek a világra.
Általánosságban elmondható róluk, hogy emberi értelemmel rendelkeznek, általában képesek beilleszkedni az emberek világába. Ez azonban természetesen a neveltetésüktől függ leginkább.
A félfajok gyermekeit nem nevezzük negyedvérnek, hanem egyszerűen embernek.


Félkoboldok

A félkoboldok alacsonyak, fülük megőrizheti hegyességét, orruk kampósságát, és a koboldok természetéből is örökölhetnek kisebb-nagyobb mértékben. Bármelyik szülőjük lehet kobold, azonban általában emberi környezetben nevelkednek. Meglehetősen ritka keveredés.
A koboldokkal ellentétben a félkoboldoknak szükségük lehet varázspálcára, azonban kisebb varázslatokat képesek lehetnek anélkül / vagy éppen azzal végrehajtani. Szinte mindig kiemelkedő szellemi képességekkel rendelkeznek, életük átlagosan 30 évvel hosszabb egy emberénél. Külsejükhöz hozzátartozik a hófehér haj, amivel születnek, a nagyon világos bőr és az elsötétült tekintet.

A negyedkoboldok is képesek már varázspálcát hazsnálni, mint a varázsló társadalom tagjai varázslatokhoz. Külső jegyeiket finomabb mértékben, de arcvonásaikban, fül és orr formájukban, valamint átlaghoz képest jóval alacsonyabb termetükben öröklik.


Félvélák

A félvélák többsége világoskék szemű és szőke, de akadnak olyan egyedek is, akik sötét hajjal születnek. Barna szemű félvélával azonban eddig még nem találkoztak, vagy a származását titkolta, így ez nem is fellelhető. Biológiai zsákutcaként nem meglepően. Felmenőikhez hasonlóan szépek és a kiállásuk, a kisugárzásuk a világos szemekkel árulkodó és megbabonázó.
A félvélák a vélákhoz hasonlóan képesek a halandókat megbolondítani, de nem olyan mértékben, mint tiszta vérű társaik. Képességük átható tekintetükben rejlik, mellyel azonnal képesek az embereket befolyásolni, cselekedeteiket a javukra fordítani. Hajlamosak a hisztériára, arcuk ugyan nem torzul el, de természetük kibírhatatlan lesz.

Léteznek negyedvélák, akik egy félvéla és egy ember együttlétének eredményeként születnek. A negyedvélák nemi megosztottságában nincs számottevő különbség, fiú és lány utód is bármikor születhet, ám a fiúk magzati korban gyengébbek és sérülékenyebbek.
Szemük lehet világosabb, áthatóbb társaikénál, azonban sem bőrük, sem hajuk színe nem utal arra, hogy nem teljesen emberi lények. A negyedvélák öröklik gyengébb mértékben véla ősük megbabonázási különlegességeit, viszont sokkal gyengébbek faji jeleik, mint felmenőiknek.

A vélákról, félvélákról és további leszármazásról ITT tájékozódhatsz!


Félóriások

Óriás nő és ember férfi frigyéből félóriás gyermek születik, fordítva nem lehetséges. Az így születettek nem feltétlenül örökölnek mágikus képességeket.
Méretük hamar elárulja a származásukat, arcvonásaik általában durvábbak, viselkedésük lobbanékony. Kevésbé intelligensek lehetnek, mint más embertársaik, már ami a könyvekből elsajátítható tudásukat illeti. Általában szeretik a természetet, az állatokat. Leginkább az óriásokkal szembeni előítéletek miatt nehezebben illeszkednek be az emberi társadalomba, gyakran válnak magányossá és kirekesztetté.

A negyedóriások már örökölhetnek mágiát, azonban durva vonásaik és átlag feletti méreteik még náluk is árulkodóak. Értelmi képességeik nekik is elég gyérek, nehezen tanulnak és fejlődnek szellemileg.

Faji keveredések

Ők biológiailag csak mindkét szülő félembersége után születhetnek meg, valamint a véla és kobold illetve véla és óriás származékoknál, ekkor ő: negyedvéla és negyedkobold VAGY negyedóriás és negyedvéla.

Egy félvéla és egy félkobold gyermeke nem csak a fajok sajátosságait, de azoknak vegyített negatívumait is örökli. Esetükben a mágia olyan gyengeségeket ölthet, hogy vagy csak pálcával képes varázsolni, de enyhén és gyenge mértékben, vagy csak anélkül úgy, mint egy negyedkobold általában. Okosak lehetnek és logikában nagyon ügyesek. Külsejük lévén a közeli jegyeknek (világos bőr, haj, erős arcszerkezet) öröklődhetnek, de általában nyomokban, magasságban és az arcon figyelhető csak meg.

Egy félvéla és egy félóriás gyermeke utóbbi faj sajátosságai miatt mágiát legritkább esetbe örököl, azt is csak és kizárólag pálcával képes alkalmazni. Magas, nyúlánk alakkal, nem kifejezetten levehető arcvonásokkal rendelkeznek és értelmi, logikai készségeik igen alacsonyan maradnak.

Nem született fajok

Vérfarkasok

A vérfarkas-lét valójában betegség, amit más vérfarkasok harapása okoz. Jellemzőit tekintve mégis külön fajként tartjuk számon.
Emberi formájukban a vérfarkasok semmiben nem különböznek egészséges embertársaiktól. Nincsenek kiemelkedő reflexeik, nincs kifinomultabb szaglásuk, nem erősebbek vagy gyorsabbak, mint mások. Legfeljebb a húshoz vonzódnak jobban, nyersen azonban ők sem képesek megemészteni azt, akárcsak egy átlagos ember.
A nem átváltozott vérfarkas harapása nem fertőző. A betegség nem öröklődik gyermekeikre.
Az egészséges emberek és vérfarkasok közti különbséget utóbbiak vérfarkas-alakja hordozza. Minden telihold alkalmával a vérfarkas-kórral fertőzött személy fájdalmas átalakulás során változik emberevő fenevaddá. Elveszíti emberi tudatát, kommunikálni kizárólag más vérfarkasokkal képes.
Visszaváltozva semmire sem emlékeznek, amit vérfarkasként tettek. Általában napokig gyengélkednek az átalakulást követően, ekkor azonban már semmilyen farkastulajdonságot nem mutatnak.
A huszadik században felfedezett farkasölőfű-főzettel bizonyos mértékig képesek megőrizni emberi tudatukat az átváltozás alatt, ha rendszeresen fogyasztják azt telihold előtt. Ennek ellenére vérfarkasként továbbra is kiszámíthatatlanok, lobbanékonyak lehetnek.
Ilyenek a vérfarkasok
Előny-hátrány - Bájital


Vámpírok

Minden vámpír ember volt egykoron, azonban az élete egy bizonyos pontján egy másik vámpír átváltoztatta őt. Ha egy vámpír megharapja áldozatát, majd a már haldoklóval a saját vérét itatja meg, megtörténhet az átalakulás.
A vámpíroknak szinte csak a kinézete emberi. Többé nem dobog a szívük, nem születhet gyerekük, nincs szükségük légzésre és alvásra, a szomjúságuk azonban újra és újra feltör bennük. Emberi vagy állati vérrel táplálkoznak, áldozatukat mindazonáltal nem mindig pusztítják el.
A vámpír nyála gyorsítja az általa harapott seb gyógyulását: néhány óra elteltével úgy begyógyítja a bőrt, hogy kizárólag vámpírok veszik észre a nyomát. Vérének hatása hasonlóan gyógyító, csak sokkal koncentráltabb.
Hosszú élettartamuk miatt általában műveltek, intelligensek. Reflexeik, szaglásuk kifinomult, többé-kevésbé képesek az emberek gondolataiban olvasni. Illatuk és kinézetük az emberek számára csábító.
Természetes módon nem halhatnak meg, ha el akarunk pusztítani egy vámpírt, karót kell döfnünk a szívébe. A napfény is halálos lehet számukra: ha fény éri őket, megégnek.
Az ezüst érintése csak kellemetlen egy vámpírnak, nem halálos. Egy halott vérének megivása elkábítja őket. A közhiedelemmel ellentétben a fokhagyma semmilyen hatással nincs rájuk, szentelt vízzel, keresztel vagy vallásos ereklyékkel pedig - nem bizonyítottan - távol tarthatóak, ha a vámpír még emberként hitt a hatékonyságukban.  Nem léphetnek be egy halandó otthonába, míg az illető be nem invitálta őket.
A Mágiaügyi Minisztérium szigorú listát vezet minden Magyarországon élő vámpírról. Törvényileg az új emberek átváltoztatása szigorúan tilos, a törvényszegő vagy bizonyítottan gyilkos vámpírokat üldözik.
A mágusokból lett vámpírok átváltozva elveszítik a varázserejüket.


Félvámpírok (Damfírok)

Damfír úgy jöhet létre, ha a vámpír egy nem haldokló, de sok vért vesztett emberrel itatja meg a saját vérét.
A damfírok éreznek, lélegeznek, a szívük is dobog. Emberi tulajdonságaikat nem veszítik el, továbbra is öregszenek (bár lassabban), életük végén pedig meghalnak, mint bárki más. Emberi ételekre és vérre egyaránt szükségük van az életben maradáshoz. A napfényre igen érzékenyek, meglehetősen kellemetlen számukra kimenni rá, csúnyán leégnek tőle és a szemüket is bántja hosszú távon.
A damfírok tiszta vérű testvéreik különleges képességeit örökölik, a reflexeik gyorsabbak, erejük nagyobb lehet. Ettől függetlenül emberként élik a mindennapjaikat, szaporodásra általában képesek. Aki varázslóból vált damfírrá, az 10 éven belül fokozatosan elveszíti a varázserejét.

További érdekességek;
1. Természetesen nincsen deformált fogsorod, ahogy a vámpíroknak sem, soha nem is voltak. A "táplálkozás" előtt emelkednek ki az állkapocsból, amibe vissza is tudnak húzódni.
2. Igen, ugyan olyan módon, mint bármely fajról, félfajról hivatalosan. A lista pontos nevét nem emeli ki a forrás, csak a létét, így ez nem került "megnevezésre", de van.
3. Mindenki érzi. Én is, te is, ehhez nem kell különlegesnek lenni; a mérték a nem mindegy. A közelieket, tehát ha valaki melletted vérzik, mindegy hogy látod-e vagy sem, nem csak megérezheted, de el is tudod különíteni más "fémes" illatoktól, kifejezetten jók az érzékeid rá. De ez csak a rendes fajnál működik nagy távolságokban. Ha egy padon ülsz valakivel simán, de ha mondjuk te bent vagy egy üzletben, ő meg az utcán ül kint, már nem feltétlenül, ha csak nem sétálsz arra.
4. A leírásokban is szerepel, hogy már a vámpírok sem tudnak, hanem ENYHÉN és GYENGE MÉRTÉKBEN képesek meghallani őket inkább, ez a kánon legalábbis. Eszerint mi úgy vesszük, hogy külön jó kérvény esetén van mód rá, hogy valaki meghalljon ezt-azt, de ez nem egy "átörökített" dolog, nem alanyi jogú, és nagyon ritka, szerintünk nem is igazán továbbvitt. Kevés vámpír van (eddig egyről tudunk) aki valóban képes volt olvasni, és akár adhatott volna tovább ilyet. Ebből kiindulva sincs feltüntetve mint képesség, mert szerintünk invalid.
5. A vámpírok is csak érzékenyek, ha bedobod egy kohóba ő is belehal, mint bárki, de abba nem, ha rápakolsz valakire pár láncot. Nem allergia, egyszerűen kellemetlenség inkább a leírások alapján, így amondóak vagyunk, hogy ez attól függ a karaktered akar-e ilyet, de totál félfajfüggetlen. Ha szeretnéd, hogy legyen ilyen plusz benne, nem akadály, de nem alapvető és nem jár vele.
6. Ahogy írják a források és a leírások, ugyan maradt a szervezetednek emberi része, így lélegzel, étkezel és rengeteg alapfunkcióra is képes vagy (mint mondjuk a gyermek nemzése), így vegyes táplálkozáson vagy, nincs meg az a rettenetesen erős inger, amivel küzdenek a vámpírok, de benned is él a táplálkozási vágy a vér felé, érzed, ha nem jutsz vagy nem engeded magad hozzájutni, ha nem is napi szinten, de pár nap alatt ha ez jön, és nem elégíted ki, teljesen legyengülsz.
7. A vérszívás folyamatában a bőrfelszín és az erek is sérülnek, megindul az elhalás és a varrosodás. Ennek helyreállításához és eltüntetéséhez a sima vámpírban rejlő képesség elég, a félvámpírokét nem tartjuk ennyire, túl hibrid. Valószínű képes begyógyítani, de heges/varros maradvány bizonyosan lesz. Erősebb esetnél nyilván a sötét elszíneződés is, meg helytől is függ ugyebár.
8. Az első és legfontosabb: Te már nem számítasz genetikában sem varázslónak. A félvámpírrá válás után maximum 10 évvel teljesen kiveszik minden morzsa az adott személyből. Nem csak varázsolni nem képes a wiki szerint, de már a véréből is kivész. Függ a pártól is a gyermek sorsa persze, DE egy szerzett faj nem örökíthető. Ahogy nem lesz vérfarkasgén egy vérfarkas gyerekében, úgy a félvámpíréban sem. (Biztos vannak kísérletezők, akik véritatással próbálják a gyereket nevelni...) Viszont véletlenek vannak, hogy valaki gyermeke varázsló legyen, szerintünk az lehet, de bizonyosan nagyon gyenge mágiás lehet, ha egyáltalán az lesz.
9. Nem jár az átváltozás plasztikai sebészettel. Bármilyennek születtél, a külsőd nem formálódik át tettől, így ez a része nem idevágó. Az illat sem feltétlen, arról annyi az elképzelésünk és az olvasottak meg leírásaink szerint tudott, hogy mondjuk ahogy a véláknak, lesz egy bizonyos kisugárzása az ilyen lényeknek. A fajtársak felismerhetik egymást, nyilván a vámpírok könnyebben és gyorsabban, távolabbról is, a félvámpíroknál ez szűkebb.
10. Emberek félig, a hideg bőr teljesen kizárt, hiszen élnek. Ugyan ez igaz a sápadtságra is, a legjellemzőbb ha éppen nem jut vérhez, mikor kell, ő is olyan, mint mindenki ha beteg és kicsit elsápad. Általában a wiki szerint az arc és a bőr árulkodó, minőségben. Mivel lassabban öregszel és tovább élhetsz, a ráncosodásod máshogy kezdődik és alakul ki, hirtelen és mélyek jönnek, de leginkább az életes utolsó szakaszrészében. Akiknek előbb kezdődik, ott a rossz életminőség feltételezi, hogy majd nem él addig. Az élettartalmad is ugye eléggé kitolt. A vélák is tovább élnek mint a varázslók (akik a mugliknál is) de te ezt is bőven meg tudod még emelni.


Szellemek

~kidolgozás alatt~

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Szabályok és információk → Világleírás → Varázslények és bestiák

Közel emberi értelemmel rendelkező varázslények és bestiák

A varázsvilágban több élőlény is található, akik az emberhez közeli értelemmel rendelkeznek, mégsem tartoznak az emberi fajhoz. Kivétel nélkül mindegyikük rejtőzködik a varázstalan emberek elől. Testfelépítésükben, képességeikben és kultúrájukban különböznek az emberektől, azonban képesek emberi beszédre és gondolkodásra.

Ezeket a lényeket két külö csoportra osztjuk: emberi értelemmel rendelkező varázslények és bestiák. Bár a kentaurok és sellők kifejezetten kérték a bestia státuszt, kultúrájukat tekintve mind közül ők a legfejlettebbek.

Az emberi értelemmel rendelkező lényekre is vonatkoznak az emberi világ alapvető szabályai: bűncselekmény esetén nekik is bíróság elé kell állniuk, ha bebizonyosodik a bűnösségük, börtönbe kerülhetnek. Ügyeiket azonban erre szakosodott bizottság tárgyalja, akik figyelembe veszik a szokásaikból eredő különbségeket.


A kastély környékén és Magyarországon élő varázslények

Kentaurok

A kentaurok Európa erdeiben elterjedt félig ló, félig ember lények. Kialakulásukról keveset tudunk, az emberekkel csak nagyon távoli rokonságban állnak.
Az emberektől elszigetelten, erdősségekben élnek, területüket szigorúan őrzik a betolakodókkal szemben. Hordákat alkotnak, azon belül a szülők és gyermekeik szoros, összetartó családokban élnek. Kölcsönösen tisztelik egymást, nézeteltérésekre köztük ritkán kerül sor. Ha nem háborgatják őket, békés lények. Ha azonban területüket, hitüket vagy fajtájukat sértik, véresen megtorolják azt.
Figyelmük az ég titkai felé irányul. Kiemelkedően művelik az asztronómiát és az asztrológiát, a csillagok segítségével tájékozódni, jósolni is képesek. A földi konfliktusok nem igazán érdeklik őket, eddig egyetlen emberi háború sem volt, amibe érdemben beavatkoztak volna. Az elmúlást az élet szerves részének tekintik, nem küzdenek ellene, az eltávozottaikat a csillagokban látják. Szoros kapcsolatot ápolnak az erdők teremtményeivel, minden élőlényt egyformán tisztelnek. A természet kincseit felhasználva magas fokon művelik a gyógyítást, a legtöbb emberi betegséget képesek kezelni, ezt a tudást azonban megtartják maguknak. Könyveket nem írnak, tudásuk szájról szájra terjed.
Fegyverként íjat és dárdákat használnak, leginkább azonban csak fenyegetésként. Mágikus képességeik a jóslásban és varázsfőzetek elkészítésében mutatkoznak meg.

Sellők

A sellők csak messziről nevezhetők emberszerű lényeknek: víz alatt élnek, lábuk helyett farokúszójuk van, kinézetük pedig nem egyszer csak távolról emberi. Többféle alfajuk létezik. Köztudott, hogy az északi, hideg vizekben élő sellők sokkal csúnyábbak, mint meleg vízi, déli társaik.
Általánosságban elmondható a sellőkről, hogy maguknak való, elszigetelődő lények. Városaikat kőből és hordalékból építik tavak és tengerek alján, egy város élén a királyuk áll. Náluk is kialakultak a különféle szakmák, vannak, akik vadászatból (halászatból) élnek, mások vízi növényeket termesztenek. Apróbb halakkal táplálkoznak, azonban teljes szimbiózisban élnek velük, a víz összes élőlényét tisztelik.
A déli sellők építészete díszes, előszeretettel használnak kagylókat gyöngyöket, újfent azonban a szárazföldi ember szemetét is beépítik házaikba. Északi társaik egyszerűbb, ám annál masszívabb házakat építenek. Ruházatuk kagylókból és hínárból áll, a nők gazdagabban díszítik magukat.
A beszédük a szárazföldön fülsiketítő rikácsolásnak hangzik, a víz alatt azonban hangjuk kellemes. Művészetük a zenére épít, hiszen a víz alatt szépen és jól terjed a hang. Kezdetleges hangszereket is használnak.
Távol tartják magukat az emberektől, azonban előfordult már, hogy tengerbe vagy tóba esett gyermekeket mentettek ki. Ugyanígy elvétve megesik, hogy a csónakokról szemetelő embereket a vízbe borítják vagy lerántják magukkal, halálos atrocitás azonban évtizedek óta nem történt.

Házimanók

A házimanók a koboldok nagyon távoli rokonai. Emberemlékezet óta a mágusok szolgálatában állnak, természetes életformájukat egyáltalán nem ismerjük. Ha léteztek is vad házimanók, ők vagy évezredekkel ezelőtt kipusztultak, vagy mágusok szolgálatába álltak.
Apró, gyermekméretű lények, testalkatuk törékeny, füleik denevérszerűek. Kerek fejükön hatalmas, vizenyős szemek ülnek, fogsoruk hiányos és tompa. Jellemzően görnyedten, csöndben járnak.
Apróbb varázslatokra, így hoppanálásra is képesek. Gazdájuk hívására bármilyen távol is vannak épp, rögtön meg tudnak jelenni. A varázsláshoz nincs szükségük eszközökre, így valószínűleg komoly mágikus képességeik vannak, ezt azonban sosem fitogtatják.
Egy manócsalád általában egy máguscsaládot szolgál több generáción át. Önszántukból sosem hagyják el gazdáikat, ezt pedig megtehetik, ha ruhaneműt kapnak. Az egyikei azoknak a fajoknak, amik sosem lázadtak fel az emberi elnyomással szemben.

Tündérek

Tündérek világszerte a melegebb területekre jellemzők. Apró élőlények, kik virágos-fás ligetekben élnek.
A tündérek a rovarokhoz hasonlóan petével szaporodnak. A petéből először hernyó kel ki, majd a bebábozódást követően alakul ki a végleges tündér-forma. Testük az emberéhez hasonló, hátukból azonban szitakötő- vagy színpompás lepkeszárnyak nőnek, melynek segítségével repülni is képesek. Ruházatuk virágszirmokból vagy levelekből áll.
A hiedelemmel ellentétben férfi és női tündérek is léteznek, mindegyikük kedves, békés lény. Nagy családokban élnek, és vigyázzák a ligetüket. Képesek kommunikálni a növényekkel és apróbb állatokkal. A természettel teljes összhangban élnek.
Mágikus képességeik nincsenek, virágporból viszont tündérport tudnak előállítani. Akire ezt a port rászórják, kommunikálhat velük.


A kastély környékén, Magyarországon nem élő varázslények

Azok a lények kerülnek itt felsorolása, akik természetszerűen nem fordulnak elő Magyarországon. Ez azonban nem jelenti, hogy behurcolt fajként néhány egyedük nem jelenhet meg az országban - kivételt képez, ahol ez külön kikötött.

Vélák

A vélák testalkatilag a legjobban emberre hasonlító mágikus lények. Könnyen elvegyülnek az emberek között, mégis kitűnnek közülük határtalan szépségükkel. Ha egy tapasztalatlan halandó férfi a női egyedek közelébe kerül, azonnal olthatatlan vonzalmat és vágyódást kezd érezni irántuk, mely a távolság leküzdésével egyre erősebb lesz. Ilyenkor a véla hatása alá került férfi veszélyes és lehetetlen dolgokra kész vállalkozni, hogy a gyönyörűség kegyeibe férkőzzön. A halandó nőkben is feltörhet a vágyódás vélák iránt, néhány írásos dokumentum azonban azt támasztja alá, hogy a nők ennek könnyebben ellenállnak. Bármely nem képviselői képesek lehetnek kontrollálni efféle érzéseiket, ha nem éri őket felkészületlenül a véla megjelenése.
Ezek a lények magasak, vékonyak; világosszőke hajjal, világoskék szemmel, telt ajkakkal és tejfehér bőrrel rendelkeznek. A vélák mindaddig sugárzóan szépek, ameddig fel nem bosszantják őket, ekkor arcuk eltorzul „csúfabb lesz a legrusnyább banyánál is”, természetük agresszív, ellenséges, mely nagy erejű mágiájukkal keveredve végzetes pusztítást válthat ki.

A vélákról, félvélákról és további leszármazásról ITT tájékozódhatsz!

Óriások

Az óriások hegyvidékeken több tíz méter magasra is megnövő, emberszerű lények. Tíz-tizenöt fős hordákban élnek, melynek élén a legnagyobb férfi óriás áll. Kultúrájukról elszigeteltségük okán meglehetősen keveset tudunk. Az biztos, hogy a hordák kapcsolatban állnak egymással, ezt a kapcsolatot azonban leginkább viszályok és állandó háborúk jellemzik. Megesik, hogy egy-egy óriás az óriások királyának kiáltja ki magát, ezek a királyságok azonban hetek alatt véres viszálykodásba fulladnak, majd szétesnek.
Az óriások élettartama nagyjából duplája az emberének. Felépítésük masszív, ruházatukat állati bőrök alkotják. Mindenevők, hatalmas testük azonban leginkább nagyvadak elfogyasztásával képes jóllakni. Az erdőkben rombolásukkal hatalmas károkat okoznak.
Jellemük erőszakos, agresszív. Beszédük valamiféle dörmögésre hasonlít, nagyon kevés és primitív szót használnak. Könnyen befolyásolhatók és ingerelhetők.
Veszélyességük miatt a minisztériumok ügyelnek arra, hogy az óriások hordáit távol tartsák mind a varázstalan, mind a varázsos emberektől.
Mágia használatára képtelenek. Magyarországhoz legközelebb a Tátrában élnek.

Koboldok és leprikónok

A koboldok alacsony, manószerű lények, hosszú fülekkel, hatalmas, görbe orral és hosszú ujjakkal. Kiemelkedően intelligensek.
Ezek a lények eredetileg barlangokban laktak, azonban könnyedén alkalmazkodtak az emberi környezethez. Az emberekhez hasonlóan összetartó családokban élnek. Kultúrájuk a földközeli élethez idomult, kunyhóikat a földbe vájják vagy barlangokban építik ki, berendezéseikhez pedig kizárólag növényeket használnak fel. Mindenevők, leginkább mégis zöldségeket és gyökereket fogyasztanak.
A koboldokat vonzza és megbabonázza az arany és más drágakövek. Évezredek óta foglalkoznak bányászattal, bár a kitermelt kincseket gyakran semmire sem használják, csak felhalmozzák őket.
Az emberek ismerték föl először kiemelkedő intelligenciájukat az arany és pénz mozgatása terén, ők bíztak meg először koboldokat bankjaik őrzésére. A legnagyobb bankokban tradicionálisan máig több száz vagy ezer kobold dolgozik, akik kitanulva az írás-olvasást az embereknél precízebben képesek a számokkal való bűvészkedésre. Különleges kapzsiságuk szintén hozzájárul ahhoz, hogy az aranyat erőn felül őrizzék.
Manapság rengeteg kobold dolgozik mágusok által működtetett bányákban is, különösen Kelet-Európa területén.
Rendelkeznek mágikus képességekkel.

A leprikónok a koboldok közeli rokonai, kizárólag Írország területén fordulnak elő. Sokkal apróbbak, mint az európai kontinensen élő társaik, rejtőzködőbbek és nem is vegyülnek az emberekkel. Az arany ugyanúgy vonzza őket. Többnyire zöld, növényekből készített ruhákat hordanak, jellemük gyerekes, gyakran tréfálják meg a területükre tévedőket.

Szfinxek

A szfinxek ritka, Egyiptom területén élő varázslények. Kiemelkedő intelligenciájuk ellenére a minisztériumok egyértelműen a bestiák közé sorolják őket erőszakos természetük okán.
Női fejjel és oroszlántesttel rendelkeznek, élettartamuk ismeretlen. Eddig egyetlen hím nemű szfinxet sem sikerült találni, így életmódjukról, szaporodásukról szinte semmit sem tudunk. Távol tartják magukat az emberektől, előszeretettel szórakoztatják magukat találós kérdések kiötlésével, de a kirakósokat és szójátékokat is nagyon szeretik. Ha mégis egy emberrel találkoznak, biztosan feltesznek neki egy feladványt - ha pedig nem sikerül megválaszolnia, azonnal végeznek vele.
Nemzetközi egyezmények következtében a szfinxeket szigorúan tilos Egyiptomon kívülre telepíteni, így Magyarországon sem fordulhatnak elő.

Ifritek

Az Ifritek hasonlóan a vélákhoz és kentaurokhoz a mágikus lények osztályán belül is az intelligens fajok családjába tartoznak, azon belül is a mágiahasználók nemzetségébe. Rendkívül közeli rokonságban állnak a dzsinnekkel, ám az indiai mitológiával ellentétben, amelyben az Ifrit a dzsinnek egyik alfajába tartoznak, rendszertanilag jelentősen elhatárolódnak egymástól, mivel mágikus jellegzetességeit, jellegét tekintve az Ifritek hasonlóságot mutatnak az obsukurokhoz és a Hidebehindhoz, illetve az elemi mágusok által megidézett elementálokhoz. A lénykutatók - bár ez tanulmányokban még nem hitelesen igazolt, csupán lábjegyzet, hogy - távoli kapcsolatot feltételeznek a lethifoldokkal, melyet főként a patrónusbűbájra való érzékenységgel magyaráznak.
Eredeti alakjában megjelenve muglik közt egy Ifrit maga a két lábon járó törvényszegés a varázsvilág titoktartási szabályainak tekintetében. Habár felépítésük egyértelműen humanoid, bőrük színe többnyire kékes, lilás vagy vöröses színárnyalatú - igaz, vannak albínó egyedek, akik fehér színben pompáznak. Szemük színe vörös, borostyánsárga vagy világoskék, a “szemfehér” viszont a szokásos emberi árnyalat helyett fekete. Villás farkukat ötödik végtagként tudatosan képesek használni és irányítani, szarvuk formája sokféle lehet: valakié az ég felé mered, másoké, mint a kosoké, spirál formát vesz fel stb. Vannak megkülönböztető nemek: léteznek férfi és női Ifritek, habár ez az alakváltás lehetőségeit nem befolyásolja; hím Ifrit felvehet női emberalakot és fordítva. A bibliai ördögábrázoláshoz való hasonlóság miatt sokan azt hiszik, hogy szárnyuk is van: ez nem igaz, nincs szárnyuk és repülni sem tudnak, kivéve, ha valamelyik egyednek az az egyéni képessége.
Imádják a külsőségeket, a minőségi anyagból készült ruhákat, díszeket, ékszereket, kiegészítőket: a lényeg, hogy kielégítsék vele saját esztétikai érzéküket, amely nem minden esetben kellemes mindenkinek. (Értsd: hajlamosak a vizuális túlzásokra, a giccsre.) Szeretik a bátor színeket és a rájuk irányuló figyelmet. >> további infóért katt


Hogyan születik egy Ifrit?
Az Ifrit ritka lény annak köszönhetően, hogy létrejöttéhez speciális körülményeknek kell teljesülnie. Maguk az Ifritek nem mások, mint a hirtelen felszabaduló, nagy mennyiségű mágia megtestesülései: mikor egy rendkívül nagyhatalmú varázsló vagy boszorkány elveszti a varázsereje feletti uralmat, mivel az túl hatalmassá válik és eluralkodik rajta, a vadmágia pedig felemészti a használóját, a visszamaradt mágikus energiából egy a hétszázhetvenhét eséllyel egy Ifrit születik. Indiában úgy tartják, hogy az Ifritek a Nagy Mágusok hátramaradt lelkei, így egyszerre tisztelik és félik őket. A 21. században olyan ritkák és olyan kevés feljegyzés születik a felbukkanásukról, hogy a fiatalabb generáció inkább tartja a létezésüket puszta babonának.

Az Ifritek és a mugli mitológia
A mugli mitológia bizonyos félreértésekből adódóan a dzsinnek alfajaként tartja számon őket, ámde ez a valóságban nincs így. A kívánságokat teljesítő lény misztériuma onnan származik, hogy kapzsi lényekként az Ifritek gyakran kötnek alkut halandókkal, s ajánlják fel természetfeletti szolgálataikat számukra, fizetségért cserébe. Az ilyen paktumok hozományai azok a mesék és történetek, amelyekben a csodalámpából felbukkanó dzsinn vagy ifrit teljesíti a szegény, nyomorban élő protagonista kívánságait, aki így jólétre, szerelemre és boldogságra tesz szert. Az indiai történetek negatív ábrázolásaiban viszont erőszakos, ármányos lények, akik védtelen nőket rabolnak el és tartanak fogolyként, e mondák alapjai szintén olyan esetek lehettek, mikor egy Ifrit aktuális gazdája parancsait követte. A mugli mitológiában viszont pontos észrevétel, hogy többnyire valamilyen tárgyhoz kötődnek - ezt az Ifrit nem maga választja ki, gyakran a létrejöttének helyszínén található mágikus tárgy lesz a szerencsés - vagy egy olyan objektum, amihez az elhunyt varázslót erős érzelmi kötelék fűzte. Ezt a tárgyat, mikor szerződésben áll egy személlyel, szabadon elhagyhatja - vagy nem fizikai formába visszaalakulva visszatérhet belé.

Mit eszik egy Ifrit?
Bár képesek az emberi ételek elfogyasztásra és ízérzékelésük is megvan, de nem táplálja őket. Az Ifrit valódi tápláléka az a felkavarodó mágia, amelyet varázslatok elvégzésekor a megmozduló manaszálak keltenek. Egyszóval nem a magát a varázslatot fogyasztják, hanem annak mágikus hullámait, visszhangjait. Pont ezért, még ha gazdájuk éppen mugli is, az Ifritek igénylik a varázslók és boszorkányok társaságát - még ha azok lehet nem is tudnak erről.

Az Ifrit és Gazdája
Az Ifritek szeretnek paktumokat kötni, mert szeretnek fizetséget kapni, illetve a legnagyobb mennyiségű mágiát, amelyet lakomaként aposztrofálnak az ilyen paktumokból nyerik. Az Ifrit és Gazdája közötti szerződés egy megszeghetetlen eskü súlyával ér fel. Az érintett felek megegyeznek a paktum időtartamában, a fizetség mértékében és a vállalt feladatok sokszínűségében és jellegében. A leggyakoribb fizetség, amelyet kérnek az adott varázsló vagy boszorkány mágiája - egy gazda életén át tartó szolgálat után például azt a mágiát, amely csak elenyészne a semmiben a test halálát követően, az Ifrit falja fel. Egy ilyen lakoma után többnyire évekig nincs szükségük étkezésre. Ha egy parancs vagy utasítás nem esik a szerződés feltételei alá vagy az Ifrit talál benne kiskaput, nemet mondhat annak végrehajtására, így a paktum megkötésekor érdemes jól átgondolni minden lehetőséget. A varázstárgyat, melyhez kötődnek csak akkor tudják szabadon elhagyni, mikor van aktuális Gazda - ha van szerencséd rájönni, hogy éppen egy Ifritet látsz magad előtt, biztos lehetsz benne: éppen szolgál valakit. Amíg meg nem idézik őket, a tárgyon belül tartózkodnak. Így fordulhat elő, hogy bár korát tekintve lehet egy Ifrit 600-700 éves is, lehetséges, hogy mindössze 50 évnyi élettapasztalat áll mögötte.

Természet, viselkedés
Akár az emberek, úgy az Ifritek jelleme és viselkedése is változatos és eltérő lehet. Nem bizonyított, de úgy vélik, hogy főbb vonásaikat általában megöröklik azoktól a mágusoktól, akiknek mágiájából születtek. Van, aki szelíd és barátságos, mások tüskés és ellenséges természetűek, csak úgy, mint az emberek; rendszerint intelligens, értelmes lények.
Vannak azonban olyan jellegzetességek, amelyek pusztán valódi mibenlétükből adódnak. Valamilyen mértékben (ez lehet enyhe, de egészen szélsőséges is) az Ifritek mohó lények. Szeretnek enni, nem vetik meg a tivornyákat, kedvelik csillogó és/vagy értékes tárgyakat, csecsebecséket.

Mágikus képességek, jellegzetességek:
- Mágiahasználó lényként egyértelműen rendelkeznek varázserővel, ez azonban nem alkalmas a pálcás mágia használatára, mivel más metodika alapján befolyásolja a manaszálakat. Használhatnak varázstárgyakat, képesek olyan nem pálcás varázslatok használatára, mint a rúnamágia, varázskörök, rituális mágiák.
- Alakváltás: Mindegyik Ifrit képes hét humanoid, emberi forma felvételére, melyeket egyhuzamban körülbelül 15-16 óráig tudnak fenntartani. A metamorfmágusoktól eltérően az ő lehetőségeik nem végtelenek e tekintetben. A hetes szám egyébként is valamilyen okból kifolyólag gyakran előkerülő szám az Ifritek mitológiájában. A hét alakon felül van egy átmeneti, fekete füstszerű állapot, amelyben mindössze néhány percig tartózkodhatnak maximum, de legtöbbször csak két forma közti tranzícióként jelenik meg. Ezekkel az emberi álcákkal szokták elfedni nem hétköznapi, néhányak által riasztónak ítélt alakjukat. Mágiamentes övezetben (legfőképp mesterségesen létrehozott terek) nem képesek alakváltásra. Hasonlóan az animágiához, alakváltáskor a ruha is változik velük, a végeredményt ők szabják meg - egy specifikus alak felvétele után viszont csakis egyedül az öltözéken már nem tudnak módosítani, az a teljes transzformációhoz kapcsolódó folyamat eredménye lehet csak.
- Halhatatlan lények, de nem megölhetetlenek. Ha egy Ifrithez tartozó varázstárgy elpusztul, és nincs ott egy erőteljes varázsló, hogy még idejében egy másik objektumhoz kösse a lényt, az a tárggyal együtt elpusztul. A legtöbb Ifrit épp ezért nagy gondot fordít annak védelmére. Fizikai formájukban is lehetséges olyan súlyos sérüléseket okozni, hogy a regeneráció hosszadalmas legyen, amely alatt az Ifrit teljesen tehetetlen.
- Talán azért, mert másik fajhoz tartoznak - vagy azért, mert faji jellegzetességük, de az Ifritek természetes okklumenciája csak nagyon kevés legilimentort enged át gond és akadályok nélkül. Azok, akiknek mégis sikerült, úgy írtak erről, mintha egy nehezen értelmezhető, zavaros idegen szövegből kellett volna jó kiejtéssel hangosan felolvasniuk. Nem lehetetlen, de fárasztó és sok energiát emészt fel, többet, mint amennyit megér.
- Ezen jellegzetességeken túl minden Ifritnek van egy egyéni adottsága, amely legalább olyan változatos, mint személyiségük. Ez lehet a hipnózistól kezdve a tűzokádáson át a tárgyak lebegtetéséig bármi.
- Hasonlóan a lethifoldokhoz és dementorokhoz, ösztönösen megrémülnek és igyekeznek távol tartani magukat a patrónusbűbájtól.
- Pihenni és feltöltődni abba a tárgyba visszatérve tudnak, amihez kötődnek, az egyszerű alvás nem regenerálja a mágikus energiáikat.

Fun factek a varázsvilágból:
- Az a nem bizonyított pletyka terjed, hogy India mágiaügyi minisztere jelenlegi pozícióját egy Ifritnek köszönheti, aki azóta is főtanácsadójaként segíti. A hivatalban lévő főtanácsadó erről ironikusan úgy nyilatkozott, hogy ha Ifrit is lenne, arról egészen biztosan nem tud, egész életét emberként élte.
- A 17. században egy alkimista bolondok aranyával csapott be egy Ifritet, aki ezért cserébe alakot változtatva elcsábította a feleségét. A nő a viszonyuk alatt a család minden vagyonát szeretőjének ajándékozta.
- A Taj Mahal épületének őrségében két Ifrit is található, de senki sem tudja, hogy kik azok. Egyesek abban sem biztosak, hogy ennek van-e igazságalapja.
- Gustave Doré festőművész Lucifer művét, amely Milton Elveszett paradicsomához szolgált illusztrációként az az Ifrit ihlette, akinek az alkotó maga volt a Gazdája egészen haláláig.
- Különösen kedvelik a szantál illatát. Semmilyen konkrét hatást nem fejt ki rájuk, ez valószínűleg ugyanolyan akaratlan habitus, mint a vonzódás a szép iránt.
- Ha sokáig nem jutnak táplálékhoz (mágiához), a végletekig képesek legyengülni. Egy legyengült Ifrit árnyalatai, színei sokkal fakóbbak.

Illusztrációk:
https://i.pinimg.com/564x/57/7a/59/577a595e91e7381a8cd808187ae3265f.jpg
https://i.pinimg.com/564x/88/43/65/88436549b7c3503551cd8f9142321bdd.jpg
https://i.pinimg.com/564x/31/14/81/31148197f76740e33a2b0c05334abf47.jpg
https://i.pinimg.com/564x/a6/c2/97/a6c2979f1ad8c2e00604aeec42af44a5.jpg
https://i.pinimg.com/564x/d9/d4/61/d9d46114a67bf8adbb75750a5ffc341d.jpg
https://i.pinimg.com/564x/58/cd/a4/58cda44141b56a14cadbe1a3f1f1b9cc.jpg
https://i.pinimg.com/564x/fd/77/98/fd77983bd7135039635dcc7b34c4bd10.jpg

Eszterházy Diána munkája

Zerg

A zergek a Bermuda szigetcsoport területén őshonos, hüllőszerű faj. Ezek a szörnyek emberi értelemmel nem rendelkező lények, besorolásuk azonban igen változatos skálán mozog, egyedeinek több mint fele pedig kihalt az atlantiszi háború idején.
Ezek a kolóniákba zsúfolódó teremtmények rendkívül invazívak, szaporodásuk sejtosztódás révén születő lárvákkal történik. Ezek a lárvák egy idő után bebábozódnak, különleges fajtájuknak megfelelően pedig bizonyos idő elteltével kikelnek. A zergek egyedi különlegessége, hogy alfa-aminosavaik egyedi R csoporttal rendelkeznek, melyek lehetővé teszik az elhalt sejtek kombinálását a normál fehérjékkel, s így új sejteket hoznak létre, tehát képesek az öngyógyításra. Méretüket tekintve változatosak, míg az apró drone-ok legfeljebb harminc centisek lehetnek, addig a már kihalt ultraliskok - feljegyzések szerint - húsz méteresre is nőhettek. Testüket természetes csont- és kitinpáncél borítja, melynek eredményeképp egy gyors tüzelésű fegyver tárának fele szükséges ahhoz, hogy a kemény páncélt átüsse. Mivel a zergek teste alapvetően savas, így különösen ellenállóak a vegyi anyagokkal szemben, azonban a szigma sugárzás halálos a számukra. A fajon belül vannak repülő és röpképtelen példányok egyaránt. Azok az alfajok, melyek kizárólag szárazföldön képesek megélni, kivétel nélkül a földbe ássák magukat. Ez két célt szolgál: mivel alapvetően rejtőzködő faj, így képesek az emberi szem számára láthatatlanul élni, azonban ha ellenség lép a területükre, úgy váratlanul, lesből támadva gyilkolhatják le őket.
A zergek fészkekre tagozódnak, így foglalva el az egész szigetcsoportot, azonban elkülönülésük ellenére egyetlen fő vezetőjük van. Ez a vezető tartja irányítása alatt őket, s mivel ezek a lények alapvetően "szolganépként" emlegetettek, így mindig fejet hajtanak aktuális uralkodójuknak.
Közepesen intelligens faj, egyszerűbb, fejletlenebb példányaik csak pszionikus képességekkel tudnak kommunikálni, mint hangmanipuláció, illetve hanggenerálás. A fejlettebb példányok már megértik az emberi szót, illetve telepatikusan és elmemanipulációval vagy elmekontrollal is igába hajthatók. Ezen felül, intelligenciájukat alátámasztva jellemző rájuk, hogy gyakran teszik ki magukat az időjárás viszontagságainak, ezzel segítve elő evolúciós tökéletességüket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Szabályok és információk → Világleírás → Varázslények és bestiák

Az iskolában minden diák számára engedélyezett egy-két viszonylag kis testű varázslény, vagy mágikus képességekkel nem rendelkező állat birtoklása. Azonban a XX besorolásúnál nagyobbakhoz minisztériumi igazolás szükséges, így kizárólag a Navigátorok (szerepjátékosan az iskolaigazgató) engedélyével birtokolhatóak! A különböző lények hasznosságuk, előfordulásuk és értékük alapján más és más árkategóriába tartoznak, így nem engedheti meg őket magának akárki.
A kastély környéki varázslények az erdő mélyén illetve Bogolyfalva környékén élhetnek. Mindkettő természetvédelmi terület, az ott élő varázslények biztonságáért a minisztérium felel. A környéken kívül Magyarország egész területén találkozhatunk varázslényekkel, valamint a világ több pontján is legtöbbször Nemzeti Parkok területén. A nagyobb és veszélyesebb bestiák számára (például sárkányok; griffek) a minisztérium rezervátumokat jelöl ki, ezek csak engedéllyel látogathatók.

Ezek a varázslények Magyarországon őshonosak vagy itt megismertek, máshol nem található állatok, melyek olykor fellelhetőek a kastély környékén is, a Turult, a Tytogriffet és a Bi-bit kivéve.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Szabályok és információk → Világleírás → Érdekességek → Politika, igazságszolgáltatás és egészségügy

Magyarország mágusvilágának államformája mágusköztársaság, melynek élén a mindenkori Mágiaügyi Miniszter áll. Az alaptörvény a Magyar Mágusállam Alkotmánya, ezt minden állampolgár betartani köteles.
A mágusállamban a végrehajtó és a döntéshozó szerv lényegében összeolvad, megalakítva a Máguskormányt. A kormányok négy éves ciklusonként váltják egymást, a Mágiaügyi Miniszter pedig kétszer egymás után nem következhet a kormány élén.

A legfőbb igazságszolgáltató szerv a Legfelsőbb Mágikus Bíróság. Tíz tagja van, akik nyolc évig látják el tisztségüket. A bíróságok rendszere a muglikéhoz hasonló, annak mágikus megfelelője. Ez a hatósági szerv felelős a Igazságügyi és Belügyi Főosztály tevékenységéért.

A rendfenetartást Magyarországon aurori hálózat látja el. Minden tagja közvetetten a Magyar Mágiaügyi Minisztérium Varázsbűn-üldözési főosztályának fennhatósága alatt áll, viszont közvetlenül országszerte helyi aurorparancsnokságokon szolgálnak. Az aurori munkakörön belül dolgozók különböző munkakörökben szolgálnak, melyek a következők:

A Minisztériumi Nyomozóiroda és  a Mágikus Bűnmegelőzési Szolgálat közösen a mugli rendőrség, míg a Boszorkány- és varázsló Megfigyelő Szakosztály a hírszerzés, a Varázsbűn-üldözési Kommandó pedig a honvédség megfelelői. A szakosztályokon belül rangok és beosztások különböztetik meg az aurorokat, szigorú hierarchiát alkotva. Ezen kívül megtalálhatók a muglikéhoz hasonló osztagok és alosztályok is.
A hétköznapi mágus nemzetbiztonságot nem érintő ügyekben az első kettővel találkozhat.

Megnevezésük szerint léteznek önkéntes, tartalékos, állományban lévő és nyugállományú aurorok. A legelső csoport az, akikre a minisztérium és a mugli szervek, mint tűzoltóság és vagyonvédelem számítanak segítségként; a második, akik szerződéssel és kötelezettséggel nem bírnak az intézmények felé, de amennyiben vállalják a mugli rendőrség, vagy a nyomozóiroda számít rájuk. Az állomány aurorjai lehetnek szerződésesek vagy hivatásosak, kötelezettségben, végzettségben és szolgálati időben tér el a kettő, ám mindkét esetben a mugli és mágus egységeknél is az életvédelem, a hazavédelem a céljuk. Magyarországon a honvédséggel, és annak különböző erőivel működnek együtt. A nyugállományú aurorok közül, akik még dolgoznak, irodai munkát végeznek, vagy teljesen leszereltek és nyugdíjas éveiket töltik.

Ha egy mágussal szemben törvényszegés gyanúja merül fel, bíróság előtt kell bizonyítania az ártatlanságát. Ennek szintje az ügy súlyosságától függően változó lehet. A mágusnak minden esetben joga van ügyvédet fogadni, illetve saját tanúkat berendelni. Az ítéletig megeshet, hogy a bíróság előzetesen letartóztatja, és börtönbe küldi.

Amennyiben a vádlottat bűnösnek találják, felelnie kell a tetteiért a bíró ítélete szerint. Súlyos esetben szabadságvesztés vár rá, melyet a Zengőbarlang Mecseki Fegyintézetben köteles eltölteni. Fiatalkorú elkövető esetén erre a Balatoni Javító-Nevelő Intézetben van lehetőség.

A Mágusszövetség a mágustársadalom egyetlen olyan összefogása, mely előítéletektől, politikai és vallási nézetektől mentes, illetve nem avatkozik sem a politikába, sem a vallásba. Céljuk a társadalom helyzetének javítására, lehetőségeinek bővítésére koncentrálódik. Évente egyszer üléseznek hivatalosan, ez azonban több hétig is eltarthat, illetve rendkívüli ülések is előfordultak már a történelem során. Székhelye Róma.
A mágusszövetségnek összesen hatvan állandó tagja van, ezen kívül az együttműködő mágusiskolák küldenek egy főt az ülésre, aki lehet állandó, de változó tag is. A tagság halálig vagy lemondásig tart. Áganként hat fő, közülük egy szóvivő van, aki az adott ülés kérdéseit felvázolja, de az ülés során mindenki felszólalhat egyénileg. A szóvivő ezen kívül irányító szerepet tölt be az ágazat tagjai között az egyéni ülések alkalmával. Ez alól mentesül a iskolák képviselete, ahol nincs konkrét vezető, csak szóvivő.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Szabályok és információk → Világleírás → Érdekességek → Oktatás a világunkban

A mágusgyermekek oktatása alapvetően két egymásra épülő területre osztható: a varázstalan és a mágikus képzés. Nyilvánvaló, hogy a varázstudó gyermekeknek el kell sajátítani az írás, olvasás, számolás és történelem alapjait, mielőtt a pálcaforgatáshoz kezdenének.

Az alapokat az "aranyvérű" gyermekek általában otthon, a szüleiktől vagy fogadott magántanároktól tanulják meg, azonban a kevert vérű családoknál gyakori, hogy mugli intézményekben, óvodákban és általános iskolákban tanulhatnak. Ezen kívül az országban több, mágusnövendékek alapvető oktatására szakosodott előképző intézmény is működik (lásd: az intézmények között).

Magyarországon a gyermekek 14 éves korukban kapják meg első pálcájukat, ezzel egy időben nyernek felvételt a Bagolykő Mágustanodába, kivéve, ha a szüleik erről másképp döntenek, vagy a varázserejük eddig az időpontig nem jelentkezik.

Az AMB, ami egyfajta mágikus érettségi vizsga, Általában nem elég az elhelyezkedéshez, így a diákok túlnyomó többsége továbbtanul. Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy erre több lehetőségük is van.
Fontos kiemelni, hogy az AMB nem felel meg a muglik világában létező érettséginek. Aki ilyet szeretne tenni, annak külön, magántanárnál vagy iskolában kell elsajátítani a középiskolai anyagot és levizsgázni.

A Bagolykő Mágustanoda többféle Mestertanonc képzést kínál az itt végzett és más iskolákból átjelentkező tanulóknak. A két- illetve hároméves képzések keretében a diákok a mugli OKJ-s bizonyítványnak megfelelő szakmákat szerezhetnek, melyet Felsőfokú Bűbájos Oklevélnek (FBO) neveznek. A szakmával a kézben a diákok választhatnak: elhelyezkednek az adott területen, vagy továbbra is folytatják a tanulmányaikat, hogy azt mesterszinten művelhessék.

Magyarországon egyetemi szintű továbbtanulásra is van lehetőség, melyet felvételi vizsgát követően tanulhatnak a legtehetségesebb máguspalánták. A Mesterszintű Mágikus Diploma (MMD) elsajátítása három-öt éves tanulást jelent, gyakran külföldi gyakorlattal kiegészítve.

Művészeti képzéssel elmélyültebben a Grosserlieb Dorottya Művészeti Képzőiskola foglalkozik, ahová 11 éves kortól iratkozhatnak be a hallgatók.

Léteznek bizonyos tudományágak, amiket iskolai rendszerben nálunk nem oktatnak. Különösképp a tradicionális mágikus mesterségek között akadnak, amiket az érdeklődő, tehetséggel rendelkező diákok kizárólag közvetlenül az azt művelő mesterektől sajátíthatnak el. Ilyenkor általában az AMB elvégeztével kezdik meg a tanulást, ami hosszadalmas és nagyon időigényes lehet.

Külön szót kíván a különleges képességekkel megáldott diákok képzése és tehetséggondozása. A veleszületett képességeket gyakorló diákok (például elemi mágusok) képzésével a Bagolykő Mágustanoda is foglalkozik, ám léteznek külön intézmények, amik az ő igényeikre szakosodtak. A hozzánk legközelebbi ilyen iskola Remus Lupin Roxfortja, amely az Egyesült Királyságban található.

A keleti mágia a legnehezebben elsajátítható, legbonyolultabb mágiaág, így nem csoda, hogy a modern, keleten élő mágusok a mindennapjaikban egyre inkább átveszik a nyugati, pálcás módszert. Iskoláikban azonban továbbra is oktatják a tradicionális eljárásokat, például a jóslást, bájitalfőzést, rúnázást, melodimágiát elementálidézést. A diákok 10 éves korukban kezdik el a mágikus képzést, melyet legalább nagykorúságokig folytatnak, a tradicionális keleti mágia elsajátításához azonban gyakran még több évre, évtizedre szükség van.

Az afrikai mágusoktatás a hagyományokra és természetmágiára épül. A varázstudók gyakran helyi mesterektől sajátítják el a mágia művészetét, leginkább gyógyítással és bájitalkeveréssel foglalkoznak. Előszeretettel alkalmaznak varázsköröket és rúnázást, magas szinten oktatják a jóslás különböző fajtáit. Pálcás varázslatokat mindössze egy évszázada használnak és tanítanak.

Az egyetlen nagyobb, nyugati mágiát is oktató intézmény a kontinensen az Uagadou Mágusakadémia (Dél-Afrikai Köztársaság)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Szabályok és információk → Világleírás → Érdekességek → Oktatás a világunkban

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Szabályok és információk → Világleírás → Érdekességek → Oktatás a világunkban

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Szabályok és információk → Világleírás → Érdekességek → Oktatás a világunkban

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Szabályok és információk → Világleírás → Érdekességek → Sport, művészet és szabadidő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

A szerdai és szombati piacnapon megtelik a boglyas tértől nem messze fekvő, téglalap alakú, füves terület, Bogolyfalva piactere, ahol helyi és átutazóban lévő árusok kínálják legkülönfélébb mágikus portékáikat. A szorosan egymás mellé tolt padok színpompás labirintusba vezetnek, a piacnak ilyenkor önálló utcái és sztrádái nyílnak, ha nem figyelsz, könnyen eltévedhetsz itt. A szerény standok között komoly, többemeletes sátrak is állnak, néha vészesen az út fölé billenve.
Ne lepődj meg, ha doxik röppennek el a fejed fölött, nyomukban az őket seprűvel kergető kofa, vagy, ha gyíkpetét nyomnak a kezedbe, hogy rád sózzák azt. A kaotikus kavalkádban mindent megtalálsz, amit keresel. HA elég ügyes vagy, a szóbeszéd szerint akár egy uncia méregdrága gyurgyalagcsipát is a pult alól.
Ám estére kiürül a piactér. A padok üres csontvázakként sorakoznak a letaposott fűben, a csöndben szemetet hord a szél, bezárnak a piac körül álló üzletek is.
Utóbbiak nemcsak piacnapokon, de a hét többi napján is nyitva állnak. A teret körülöleli többek között a pékség, a közért, a játékbolt, a pálcakészítő műhely és egy fodrászatot és szépségszalont ötvöző csinos kis helyiség. Föléjük a kastélynak beillő dilibolt, a Poénpalota magasodik.
Engedj a friss fánk illatának vagy a palotából kiszűrődő kacagás csalogatásának!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Csak áll és nézi, mint akit arcon vágtak. A mardosó, hirtelen ingerültség okát pedig valójában ő maga sem érti. Mi bajod van neked, drága fiam, förmedt rá az apja mindig, szinte hallja a fülében csengeni az öreg rekedt hangját. Ez pedig egyszerre lehiggasztja őt, mintha a hirtelen jött haragjának csapját elzárták volna. Az arcán érzi a budapesti este hidegét, ami mintha jobban bántaná, mint korábban. Szaporán hunyorogva fordítja el az arcát a nőről.
Tényleg, mi baja is van most?
A zsebébe vágja fázó kezeit, fázva húzza be a nyakát, miközben érzi magán Léna pillantását valahonnan a sálak alól. A hirtelen beállt csönd, melyet az alattuk elsuhanó mugli autók zaja tör meg, kínosan hosszúra nyúlik. Korábban nem zavarta, elvégre volt, hogy fél napokat tétlenkedtek egymás mellett anélkül, hogy bármelyikük megszólalna. A kapcsolatuk sosem alapult a kimondott szavakon, ahogy semmi más ebben a nyomorult életében. Most mégis -  talán most először - ő is érzi az égető szükségét annak, hogy mondania kellene valamit. Valami egyszerűt és nem túl fájdalmasat, ám ez annyira nehéz.
   -  Kérlek - egészen halkan szólal meg - csak gyere vissza hozzám.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Ahogy kimondja a szavakat, szinte rögvest lesüti a szemét, így nem látja a Léna arcán átvonuló színváltozást. Az arcát forrónak érzi, szaporán kell pislognia, az ösztönös késztetés pedig egyre komolyabb arra, hogy egyszerűen dehoppanáljon a tetthelyről. Olyasmi ez, amit gyerekkora óta képtelen kinőni, ha meleggé válik a helyzet, legszívesebben menekülne. Egyszerre bánja, hogy kimondta, amit már hosszú ideje tervezett és egyszerre érzi magát ambivalens módon megkönnyebbültnek.
Innentől a felelősség lényegében Léna vállára nehezedik, ő mondhatni megtette, amire a haza kötelezte. Nyugtalanító érzés, elvégre ennyivel is tudatta a nővel, ő maga mit érez, már csak rajta áll, hogy mit kezd vele. Zavartan harap az ajkába, fölsandít rá, kérdőn és elveszetten.
Ahogy Léna közelebb lép, ő kihúzza a zsebéből a kezeit - Léna pedig úgy siklik a karjai közé, mintha különben mindig is oda tartozott volna. Érzi, ahogy a nő haja az arcéléhez ér, érzi annak az illatát, ami egyszerre megszokott és egészen új. A kabáton keresztül Léna nem érezheti a szíve kalapálását.
A villamos ismét elhúz mellettük, ők pedig csak állnak, összefagyva és mégis átmelegedve a novemberi hidegben.
   - Akkor... - nem engedi el, egészen közelről mormogja a nő fölébe - akkor...?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Szabályok és információk → Világleírás → Érdekességek → Sport, művészet és szabadidő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Szabályok és információk → Világleírás → Különleges képességek

Legilimencia

A legilimentor egy olyan személy, aki be tud tekinteni mások elméjébe, afféle "gondolatlátó". A legilimencia gyakorlója ezenkívül fogékonyabb az emberek érzéseire, könnyebben átlát rajtuk, a hazugságot rögtön megérzi és leleplezi. Bár ezen képesség alapjaival ma már egyre többen tisztában vannak, képzett, igazi legilimentorok még mindig nagyon minimális számban fordulnak elő.
A valóban képzett legilimentorok azok, akik már mindenféle probléma, mellékhatás és nehézség nélkül tudják alkalmazni tudásukat, illetve teljesen észrevétlenül tudnak valakinek az elméjébe hatolni. Mivel nincsen a Minisztériumban lehetőség a vizsgáztatásukra, nem történik vizsga vagy bármilyen számonkérés. Ha valaki legilimentorrá válik, köteles bejelenteni a Minisztériumban, hogy ezzel a képességgel rendelkezik. Ez fontos, mivel legilimentorból igazán kevés van, ezért érdemes nyilván tartani, ki az, aki ezt a tudást szükség esetén tovább tudja adni, illetve gonosz célokra is alkalmazható, így a számontartásuk elkerülhetetlen.
A képesség elsajátításához szükséges bizonyos tehetség, érzék, de a legilimencia teljes mértékben tanulható tudományág. Oktatása ellenben kiskorúak számára tilos, ugyanis veszélyes is lehet! A mestertanoncoknak a Bagolykőben lehetőségük nyílik elsajátítani.

Illúzómágia

Az illúziómágus olyan boszorkány vagy varázsló, aki képes a másik elméjébe hatolni, képes megtéveszteni, a valótlant elhitetni vele. Képes jelen nem lévő tárgyakat, személyeket, állatokat az alany számára valóságosan a helyiségbe "hozni". Képes érzéseket, érzelmeket kelteni benne, és felerősíteni azokat. Képes elhitetni az alannyal például, hogy lángnyelvek mardossák a testét. A legtöbb illuzionista persze szórakoztatásra és önvédelemre használja a képességeit, nem gonosz célokra.
Az illuzionista tanulmányai megkezdése előtt a Minisztérium tesztjein esik át, melyekkel megvizsgálják, hogy a későbbiekben nem jelent-e veszélyt a társadalomra. Ha ezen a vizsgán jól szerepel, a Minisztérium egy-egy tagja néha megjelenik tanulmányai gyakorlása során, illetve a képesség megszerzésekor a tanuló záróvizsgán esik át, mely után bejegyzett illuzionistává válik.

Animágia

Az animágus olyan ember, aki az egész testét megváltoztatva képes egy bizonyos állattá alakulni. Ez az állat semmiképp sem varázslény, így varázslatos képességek birtokába sem juthat. Az átváltozást egy gyakorlott animágus bármilyen körülmények között, néhány másodperc alatt el tudja végezni, méghozzá a varázspálcája segítsége nélkül. Nem örökletes, hanem tanulható képesség.
Az átváltozás semmilyen fájdalommal vagy kellemetlenséggel nem jár a képzett animágus számára. Részleges átalakulás nem létezik, a mágus képtelen egy-egy testrészét formálni, csak az egészet, hiszen az emberi és állati felépítés merőben más lehet, és a kettő összeerőltetése nem működik. Emberi alakban az állat semmilyen tulajdonságát vagy különleges képességét nem őrzi, így például hallása, szaglása sem lehet élesebb.
Várandós nők, komoly sérülésekben (mind fizikai, mind lelki) szenvedők képtelenek átalakulni, számukra ennek megkísérlése mégis végzetes lehet.
Az állatnak, amivé az animágus változik, külső és belső jegyei is egyeznek a fajtájába tartozókéval, de egyetlen ponton eltér társaitól, mivel az állaton kialakul egy ismertetőjegy, melyet emberi alakjából visz át az állatiba. (Például az illető egy anyajegye apró, különös foltként megmarad a bundán; a szemüveg mintája megjelenik az állat szemei körül.) Ezeket a jegyeket is jegyzi a minisztérium, hogy ha úgy alakul, be tudjanak azonosítani egy animágust állatalakban.
Azt, hogy a leendő animágus milyen alakot fog felvenni, egyértelműen meghatározza jelleme, személyisége. Az illető varázslónak először meg kell találnia a lényt, aki benne él. Ennek feltétele a jó önismeret. Gyakran az animágusok meditációval, önmagukba mélyedve lelik meg "belső állatukat".
Ha egy animágus a tanulás végén jár és megtörtént az első sikeres átalakulás, nyilvántartásba veszik, mint animágust. A bejegyzetlen animágusokat a törvény bünteti.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Szabályok és információk → Világleírás → Különleges képességek

A mágusok szétválásakor a jégvarázslók még szimpla mágusok voltak, akik a jeges Grönlandot választották élőhelyükként. Eszkimókkal éltek, de a muglik közt élés nem ennek a népnek való, akik modorukkal magukat sodorták bajba. Vándorolniuk kellett, hogy ne buktassák le az egész varázsvilágot, így hidegebb helyekre mentek, ahol szervezetük évszázadok alatt teljes mértékig alkalmazkodott az időjáráshoz.
Kialakult képességük, mellyel egyenes arányban csökkent az a tudásuk, amit pálcával képesek előhozni. A semmiből varázsolnak pusztán a kezük segítségével havat, jeget. Képességük használatát gyermekkoruktól gyakorolják és tanulják, kamaszkorukra már képesek teljes kontrollban tartani azt. Ezután jöhet a pálcás varázslatok megtanulása, ami kinek könnyebb, kinek nehezebb, de nagyjából életük végéig dolgozniuk kell rajta, hogy minden varázslatot legalább középszinten tudjanak használni. (Van, akinek egyáltalán nem működik ez a fajta varázsereje.)
Kinézetükben annyi az eltérés, hogy mindannyian nagyon világos bőrűek, tejfölszőkék, és szemük a zöld, illetve a kék árnyalataiban csillog. Ruházatuk jellegzetesen világos, hogy beolvadjanak havas környezetükbe.
Saját maguk építette otthonokban laknak, amiben a berendezés is jégből, illetve hóból áll.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Defenzori szoba

A táskát végül tovább engedi, hogy ledobja maga mellé a földre. Az súlyos puffanással dől el a padlón, a tartalma jól hallhatóan összedől. Ám ebből ő láthatóan egyáltalán semmit sem vesz észre, a megrökönyödése minden szabadon álló idegsejtjét lefoglalja most. Lassan sétál beljebb a fürdőbe, úgy, mintha most először járna itt.
A mocskos bakancsa pedig maszatos lábnyomokat hagy utána.
Az arcára egyszerre minden kiül. A szája kissé elnyílik, még csak meg sem próbálja leplezni az abszurd helyzeten felül érzett csodálkozását. A szeme az összegöngyölt törölközőkre, a tisztára pucolt tükörre, a kádra siklik, majd vissza a lányra. Ha az ember lánya kicsit jobban figyel, szinte hallhatja az agyában eluralkodó csöndet, ahogy a fogaskerekek hiába kattognak, mégsem képesek összerakni a képet.
   -  De te most...
A zsebébe nyomja a kezeit, zavarodottan lép egyet hátrébb, hogy kiessen a tükör látőteréből, így ne kelljen szembenéznie saját, szánalmasan festő alakjával.
   -  Te most kipucoltad a vécémet...? - összébb húzza a szemét cseppet - Hol a csapda?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Defenzori szoba

Még őszintén felháborodni is elfelejt a lány bicskanyitogató hangnemén, helyette legszívesebben röhögne. Látott már abszurdumot ez a szoba, ám a mostani jelenet bizonyára bármelyikkel versenyezhet szürrealitásban. A lány haja meglibben, ahogy elsétál mellette, ő utána fordulva követi a tekintetével, késve fogva fel a szavait.
   -  Mi? Nem.
Fürödni. Itt. Nála. Egy lánynak. Na nem, az teljesen maximálisan kizárt. Ha Cyanne hosszabban tanulmányozná az arcát, a vonásaiban bizony felismerné az értetlenség feltörekvő pánikját. Oda nem illő gondolatok teljes sora fogalmazódik meg az agyában, kezdve azzal, hogy eleve nem kellett volna idehoznia, ha mégis, akkor nyomban ki kellett volna dobnia innen, amint a lány képes megállni a saját lábán. Eleve szabályzatba ütköző, hogy egy alapszakos lányka ebben az irodában legyen a takarodót követően, hát még az hogy hiányozna, hogy le is zuhanyozzon nála. Hiába vannak ugyanis lehallgatást gátló bűbájok az irodán, abban biztos, hogy egy ilyen sztorit a portrék mindenképp kiszagolnának.
Követi a lányt az irodába, a fürdőszoba ajtaját egy egy rántással csukja be maga mögött.
   -  Ha jobban vagy, akkor mehetsz is. Tökre visszatalálsz meg minden és fürödj, ahol akarsz. Különben meg nem vagy mocskos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

A hosszúkás korsóban valamilyen európai barna sört cipelve követi a férfit az asztalhoz, hogy azt megkerülve leüljön vele szembe. Mint általában, most is nagyvonalúan figyelmen kívül hagyja azokat az alakokat, akik az érkeztét követően lapos kúszásban távoznak a hátsó ajtón, vagy épp a zsebükbe tömködnek mindent, amit eddig az asztalokon terítettek szét. Persze nem tudhatják, hogy most nincs igazságosztó hangulatban, Dwayne általában eléggé szeszélyes az ilyesmiben. Rosszabb napjain gyakran ront be ide, hogy kitöltse a haragját az egyik rosszarcún, máskor akár egy italt is szívesen fizet nekik, vagy épp fű alatt vásárol ezt-azt. Sosem tudhatják. Ő sem tudhatja.
Beleiszik a zavaros, matt lébe, kissé elfintorodik, ahogy a keserű íz a szájában és a torkán kezd terjengeni. Európai lötty, ő nem is nevezi másképp az ilyet, de épp iható. Különben is...
   -  Ünneplünk ma - magyarázza könnyedén, a jellegzetes akcentusa némileg erősebb, mint általában. Ez utalhat arra, hogy megfelelően jókedvű, de arra is, hogy már indulás előtt, a lakásán elfogyasztott valami folyékony, vagy akár más állagú gyorsítót - Lénával rendbe fog jönni minden. És szabadnapom is van. És mindjá' karácsony.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Megingatja a fejét, bólint. Kibékültek, igen, így is lehet nevezni azt, amit aznap este a lakásán tettek, aztán pedig, mintha az elmúlt hónapok eltörlődtek volna, folytatták onnan, ahol annak idején abbamaradt. Ebben nem volt beszélgetés, a sérelmek könnyek közti tisztázása, majd romantikus összeborulás a Lánc hídon, fogadkozás, hogy soha, se soha nem fogja elkövetni ugyanazt a hibát. Dwayne is tudja, talán Léna is, hogy hiába ígérné, egyáltalán nem biztos, hogy képes megtartani - hát minek hazudozzon?
   -  Nem t'om - feleli a szemét a szemközti asztalok alakjain nyugtatva - Eddig mindig hazamentem anyámékhoz. Ott van a család meg egy valag gyerek, akiket ezer éve nem láttam. Faterom megsüt egy jávorszarvast nyárson, aztán a bátyám meg mindig szerez ezt a mugli tűzijátékot, aztán hajaj, nagyon király az egész. Gondoltam rá, hogy elviszem Lénát is, de nem t'om. Lehet, hogy ez még sok neki.
Azok a remek warreni ünnepek a messzi Wisconsinban... nem véletlen, hogy élete eddigi két barátnője közül egyiket sem mutatta be otthon, sőt, még a saját gyermekét sem. Erre rá kell készülni, rá kell edzeni. Különben pedig, valahol a lelke legmélyén talán nem is büszke annyira, ahonnan jött, mint amennyire beállítja azt. Elvégre, akárhogy kerülgeti a témát, a családja mégiscsak egy rakás paraszt.
   -  Mer' te mit csinálsz majd?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Miközben Adam beszél, ő ismét belekortyol az italába, a gondolatai pedig még egy ideig a hazája környékén maradnak. Gyerekkorában a maguk nemében meghittek voltak ezek az ünnepek, a család távoli tagjai is félretették a nézeteltéréseket, hogy ökölcsapások nélkül találkozzanak. Wisconsint pedig már novemberben elborította a hó, a város pedig porcukros mézeskalács- faluvá változott, akár a képeslapokon. Persze, ahogy felnőtt, egyre kevésbé élvezte a havat, a karácsonyt és ezt az egészet, ami körülötte kialakult. Az ünnepek pedig elvesztették a meghittségüket.
Megköszörüli a torkát, a tekintetét visszaemeli a vámpírra, akinek a szavaiból csak hébe-hóba fogott fel valamit. A csajával lesz, vagy konzerv vacsorájával, ahogy tetszik. Mióta tisztában van Kíra jelenlétével, egyszer sem feszegette a témát, sosem kérdezett róla, ezt pedig a jövőben nem is tervezi.
   -  Én se szokta mindig - megvonja a vállát, figyeli, ahogy Adam a díszeket piszkálgatja - Egyedül sose. Mert minek. Különben a karácsony csak ott jó, ahol gyerek van. Tudod, tépkedik a papírt meg rohangálnak meg minden. Egyedül elég sz*r. Asszem ilyenkor több az öngyilkosság is - beleiszik a sörbe - Nem lennék gyógyító az ünnepek alatt, ilyenkor repkednek a fejekbe az átkok. Meg a golyók.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Hátrafordul, majd kissé megemelkedve átnyúl a mellettük álló, üres asztalra, hogy elemelve az ott hagyott tálnyi sós mogyorót azzal üljön vissza a helyére, egy apró szusszanással. Adam réveteg megjegyzésére mindössze a vállát rántja meg, belemarkol a mogyoróba, szemenként kezdi el rágcsálni, hogy mégis legyen valami, ami elúszkálhat a sör tetején.
Jó barátok - talán a legjobbak - ezzel a vérszívóval, ám elvitathatatlan, hogy Mr Kensington a legrosszabb és legdepresszívebb ivócimbora, akit valaha a hátán hordott a föld. Kezdve azzal, hogy érthető okokból ő egyáltalán nem fogyaszt, ami még mindig kellemetlen feszengést kelt a férfiben. Más részről pedig Adam passzív- depresszív hangulata lassacskán, ám érezhetően rá is átvándorol, anélkül, hogy egyáltalán észrevenné.
Energiavámpír.
   -  Szerintem vele - bólint egy aprót, a só szemcséit lerázza az ujjairól - Még nem beszéltük meg. Mondjuk tök jó lenne, ha velem lenne, de akkor ugye Zója is jön, őket pedig Lénával nem tarthatom egy légtérben, különben kitör a botrány. Sz'al elég sz*rügy.