Mary Glotter INAKTÍV
Gyermeklelkű Terrorgombóc RPG hsz: 168 Összes hsz: 7361
|
Ronald A kelleténél talán kicsit sűrűbben járkált ki a faluba, túlságosan szerette. A helyett, hogy a kastélyban ült volna, háza körletében, akár a szobájában tanulva, sétálgatott. Már régen úgy ismerte a falut, mint a tenyerét, csukott szemmel is gond nélkül eltájékozódott volna. Persze, azért minden egyes zegét-zugát nem ismerte még, például a kísértetházban nem járt, pedig vonzotta ám rendesen. De akkor sem feltétlen kellett volna minden szabadidejét itt töltenie, elvégre bármennyit tanult, nyakán volt a vizsgaidőszak - ami már meg is kezdődött -, és nem ártott volna még egyszer rákapcsolni. Mivel lelkiismerete annak ellenére sem hagyta békén, hogy Repüléstanból garantált az E, és hogy azért tud annyit, hogy átdöcögjön másodikba, vette a fáradtságot, hogy vigyen magával egy-egy tankönyvet, azon elhatározás kíséretében, hogy majd tanul a friss levegőn a tónál, a játszótéren, esetleg a cukrászdában, vagy Pillangó-varázsban. Vitt is, a héten már negyedszer. Most viszont nem éppen úgy alakította sétáját, hogy olvasásra alkalmas területre érjen, függetlenül attól, hogy az aktuális helyről könnyedén eltalál egy olyan helyre. Inkább a fő utcát róva nézegette az épületeket, hallgatta az emberek beszélgetését, fülével elkapva egy-egy vicces beszólást, érdekes mondatfoszlányt. Még a pletykákat is előszeretettel kagylózta fel, persze a nélkül, hogy alapvetően bármit értett volna belőle, hisz egyik embert se ismerte, akiről szó volt. Szívesen nézegette a különféle arcokat, talált köztük olyat is, akinek a vonásai meglepően hasonlítottak egyik mugli ismerősére, persze feltehetően nem állnak rokonságban. Addig-addig nézte az embereket, míg felfedezett egy vele egy idős fiút, akinek ismerős volt az arca, de Mary alapvetően nem ismerte. És mivel pont mellette ment - vagy ment volna - el, megállt, hogy köszönjön neki. - Szia! Bocsánat, te ismerős vagy nekem. A Bagolykőbe jársz, igaz? - érdeklődött.
|
|
|
|
Mary Glotter INAKTÍV
Gyermeklelkű Terrorgombóc RPG hsz: 168 Összes hsz: 7361
|
Ronald Na igen, a sétálás, és a nézelődés sokkalta érdekesebb a tanulásnál. Természetes hát, hogy Mary sétál egy jót, kiszellőzteti a fejét, mielőtt neki áll bújni a Sötét Varázslatok Kivédése tankönyvét. Tapasztalatból tudja, hogy nem árt kicsit pihentetni az agyat, mielőtt nekiáll a fejébe vésni a tartalom lehetőleg legnagyobb, és legjelentősebb részét. És az agynak ehhez szükséges részét egyáltalán nem kell járatni sétálás közben. Még akkor sem, hogyha elkapsz pár olyan mondatfoszlányt, amin akaratodon kívül is rágódsz egy darabig. Mary azonban igenis rendületlenül forgatja agykerekeit. Mindig gyárt valamilyen hihetetlen, és értelmetlen agymenést. Mikor direkt, mikor csak úgy jön. Ez változó. A 'csak úgy jön' fajtájú agymenés viszont a legkellemetlenebb pillanatokban tud jönni, olyan nevetséges formában, hogy azon Mary önkívületlenül is nevet. Aztán persze senki sem érti, min szórakozik ilyen jól. Merthogy ha már egyszer jön, hajlamos sorozatként jönni. Jó, nem mindig, de ha igen, elő fordulhat, hogy öt-tíz percen keresztül, néhány másodperces időközönként elkezd röhögni. A direkt agymenései viszont nem feltétlen váltanak ki ilyen reakciót. Csak ha rájön, mekkora ökörség jutott az eszébe, és kezdte foglalkoztatni magát Mary agykerekeivel. Az agymenések mellett még különféle elméletek is fellelhetők Mary agyában, melyek többsége feledésbe merült, át lett értékelve, vagy csak bizonyos helyzetekkor jön elő. Most azonban csak megfigyeli a környezetet, és igyekszik kizárni tudatából az agymenéseket, elméleteket, na meg a megint csak értelmetlen és röhejes észrevételeket egyaránt. Aminek remélhetőleg segítségére lesz, hogy összefut egy Bagolykőbeli évfolyamtársával. Kicsit furcsállja a fiú kacsintását, azt meg megint csak, hogy ebből hogy jött az idióta agyszülemény, de jött. Még nevet is rajta, ám most valahogy nem zavartatja magát. Normális esetben fellelhető lenne arcán a görcsös vigyor, mi egyébként az idegesség jele, viszont szerencsére cseppet sem ideges, így görcsös, és feszültségnövelő vigyor sincs. - Nem megyek sehová sem. - vont vállat. - Azaz... Csak össze vissza kószálok. Miért? - kérdezte a kissé felháborodottnak tűnő sráctól.
|
|
|
|
Mary Glotter INAKTÍV
Gyermeklelkű Terrorgombóc RPG hsz: 168 Összes hsz: 7361
|
Ronald Rendben, mehetünk. - mosolygott vissza a fiúra. Tisztában volt vele, hogy tanulni kéne, de mint a legtöbb diák, inkább megragadta a kibujtató alkalmat, a nemtanulásra. Ami viszont ezen felül volt, hogy szívesen ismerkedett új emberekkel, főleg, ha esély van rá, hogy találkozik még az illetővel. Abban pedig biztos volt, hogy össze fog még futni ezzel a fiúval, főleg, hogy egy suliba is járnak, és még évfolyamtársak is. - Az én nevem Mary, Navinés! Persze, a kérdés csak az, hogy merre? - kivételesen teljesen megfeledkezett a bemutatkozásról, ami nála nem volt túl megszokott. Általában mindenkit letámad ezzel azonnal, és csak utána fog bele a beszélgetésbe, vagy bármi másba. Persze előfordult már nem egyszer, hogy a bemutatkozás elmaradt későbbre, de az illem alap polcára szereti gyorsan rátenni, amit kell. Ami a köszönést, bemutatkozást, megfelelő megszólítást, és ilyeneket akarja magán tudni. A többi már nem olyan fontos. Ha meg kell, alkalmazza az ember, természetesen, de erre nem mindig van szükség. Maryt kicsit meglepi, mikor Ronald a markába nyomja Bájitaltankönyvét, de nem zavartatja magát különösebben. ~ Biztos csak a cipőfűzőjét akarja megkötni, vagy ilyesmi. ~ Intézte el magában kurtán a helyzetet. A fiú azonban a helyett, hogy lehajolt volna elvégezni, amit Mary gondolt, hogy szeretne, elvette tőle mindkét könyvet. Ez megint csak meglepte a lányt, ami valószínűleg már látszott is. A fiú szabadkozását követően azonban ismét elmosolyodott. - Semmi baj, én egész életemben az vagyok. De, öhm, a... - többet nem mondott. Helyette kérdőn tekintett Ronaldra, közben az évfolyamtársa kezében lévő könyvekre mutatott. Nem igazán értette, miért vette el tőle a fiú Mary tankönyvét is. Bár láthatóan a jókedvű Eridonosnak hamar leesett, mit nem ért a lány.
|
|
|
|
Mary Glotter INAKTÍV
Gyermeklelkű Terrorgombóc RPG hsz: 168 Összes hsz: 7361
|
NoelMarynek ismételten semmi kedve sem volt a tanuláshoz. Meg pont amúgy sem volt erre szüksége, hiszen aznap tanult eleget. Ezen oknál fogva, szobatársait faképnél hagyva úgy döntött, bejárja a kastélyt, hogy még nagyobb területen feltérképezhesse azt. Természetesen csak fejben, elvégre nem értett semmiféle térképrajzoláshoz. Kisebb korában is, a mugliiskolában ha elmentek kirándulni, fogott egy füzetet, hogy térképet rajzoljon. Természetesen valahányszor ennek nyomán vissza akart találni, nem jött össze. Szóval kénytelen fejben tartani, hova melyik úton akar eljutni. El is érkezett az Átriumba. Emlékezett, hogy itt található a Nemzetek terme, ami igen csak szép, és hangulatos helyiség. Könnyedén el lehet mélyülni bármilyen gondolattal - nem mintha Mary alapvetően is nem tudná ezt bárhol megtenni. A Nemzetek terme felé haladva azonban felfedezett egy másik helyet. Egy jó nagy helyet, név szerint, a Fejetlenség folyosóját. Mindig kíváncsi volt, milyen lehet ez a folyosó. Sok mindent hallott már róla, és ezért nagyon szerette volna, maga is megszemlélni a helyet. Abban biztos volt, hogy tökéletes hely ez egy unatkozó embernek, ha mindig történik erre valami. De azzal is tisztában volt, hogy az a dolog nem feltétlen pozitív. Habár attól függ, honnan nézzük, vagyis mihez képest pozitív, vagy negatív. Minden rosszban van valami jó, és ez fordítva is igaz, így már annak is örülhet az ember, ha élve átjut a folyosón. Viszont mi van, ha nem ilyen rossz a helyzet? Mi van, ha épp fordítva van, és csak épp egy karcolást szerzel, és végig neveted az egészet, amiben csak az a rossz, hogy belefájdul a rekeszizmod. Ezt ki ne vállalná be, most őszintén? Ennek a lehetséges jónak tudatában pedig Mary megemberelte magát, hogy bemenjen. Végül is, mi maradandó rossz történhet?
|
|
|
|
|
|
|
|
Mary Glotter INAKTÍV
Gyermeklelkű Terrorgombóc RPG hsz: 168 Összes hsz: 7361
|
Ron Első blikkre szimpatikus fiú volt, Mary számára. Nem bánta meg, hogy megállt köszönni neki, aztán beszélgetni. - Köszönöm, nekem is tetszik a tiéd. - mondta. Persze azt már esze ágában sem volt megemlíteni, hogy ezt a nevet konkrétan ő adta magának álnévként, nehogy megtalálja az a valaki, aki elől menekül. Jobb volt így, hogy a fiú nem tudta, mi a helyzet. De mivel az nem titok, hogy nem ez az igazi neve, illetve olyanok előtt nem, akiket ismer, és akikben megbízik, majd ha úgy alakul, elmondja. Ha egyszer közelebbi barátságba kerülnek, és nem csak ismerkednek még. Mondjuk, a bartai, szobatársai nem tudják ezt, csak egy ember. De egy ideje már tervez vallomást tenni. Most, hogy megjött az új szobatárs, nincs akadály, annyi van, hogy vele is össze kell szokni előbb. A lányt meglepi, hogy a fiú elveszi tőle a könyvét, miután a sajátját a kezébe adta. Hirtelen nem tudja hova tenni. De szerencsére hamar választ kap az Eridonostól, minek köszönhetően már érti is, miről van szó. Ennek ellenére elcsodálkozva néz a fiúra. Náluk ez valahogy nem szokás. Legalább is, ilyen apró súlyú dolgokkal, mint például ez a könyv, nemigen. Persze, ha mondjuk valaki nehéz csomagokat cipel, és úgy is egy fele mennek, a másik általában megszabadítja a cipekedőt terhe egy részétől, ha mást nem, legalább egy darabon. A fiúnak valószínűleg feltűnt Mary csodálkozása, mert folytatja. - Hmm... Értem. Nálunk nem ilyen, de jó tudni, hogy nem halt ki mindenhol a lovagiasság, és vannak még udvarias emberek. - mosolygott. - Bár a könyv speciel nem teher, és ugyan annyira fel tudok oldódni, ha a birtokomban van. - vont vállat. Kicsit furcsa volt neki, hogy nem nála van a könyve. Még nem volt olyan, hogy más vitte volna helyette a cuccát, pláne nem akkor, ha azt a mást két perce sem ismeri. - Feltételezem, a közelgő események alatt, a vizsgákat érted. - vigyorodott el. Elsőre nem értette, mire céloz évfolyamtársa, ám alig egy pillanat múlva felfogta, mire gondolhat. - Mert ha igen, azt hiszem, ez menni fog. - bólintott. A következő pillanatban, ahogy a fiú a szellemszállást említette, Mary teljesen belelkesedett. - Hú, a szellemszállást? Miért nem megyünk oda? Már én is meg akartam nézni egy ideje! Amúgy úgy emlékszem kísértet ház a neve... Bár mindegy is, lényeg, hogy tudom hol van! - vigyorgott mint a vad alma. Remélte, hogy az Eridonos benne lesz, hogy menjenek oda.
|
|
|
|
|
Mary Glotter INAKTÍV
Gyermeklelkű Terrorgombóc RPG hsz: 168 Összes hsz: 7361
|
Barack álmos? Ilyet se hallottam még. Na, akkor pihend ki magad! Velem semmi különös. Tanulgatok, hsz-t kéne írni, de ami előbbre való vizsgát, de ó, jaj nekem! XD És ó, az első kérdés rögtön nem színtiszta.
|
|
|
|
|
Mary Glotter INAKTÍV
Gyermeklelkű Terrorgombóc RPG hsz: 168 Összes hsz: 7361
|
Negatív példával elöljáró prefektusasszonyság, jól mondom, Miss? Tábori káromkodás? XD Azaz, káromkodást leplező szó, hogy a táborvezetők ne akadjanak ki? A film nézés is pihenés, ha addig nem csinálsz valami megterhelőt, Mira!
|
|
|
|
Mary Glotter INAKTÍV
Gyermeklelkű Terrorgombóc RPG hsz: 168 Összes hsz: 7361
|
Ez melyikünknek szólt? Mármint a nem tudom, miről beszélsz. Oh, értem! Nem, nem, te nem végzed ki azt a plüss zsiráfot!
|
|
|
|
|
Mary Glotter INAKTÍV
Gyermeklelkű Terrorgombóc RPG hsz: 168 Összes hsz: 7361
|
Öhm... Aha... Vágom... XD Mondjuk megértem, én általában a tesóm lábára fekszem, ha együtt tévézünk.
|
|
|
|
|
|
Mary Glotter INAKTÍV
Gyermeklelkű Terrorgombóc RPG hsz: 168 Összes hsz: 7361
|
Én tudok varrni, megcsinálom, ha kell. De Mira, mindenki más által kitalált nevet használ...
|
|
|
|
Mary Glotter INAKTÍV
Gyermeklelkű Terrorgombóc RPG hsz: 168 Összes hsz: 7361
|
Pedig egyszerű. Mindenki olyan néven nevez meg valakit, amit valaki más talált ki. Kivéve, ha becenévről van szó, de ha az a becenév nyilvánosított, vagy nyilvánosan mondja valaki valakire, bárki használhatja, így Emunak végül is igaza volt, vagyis fölöslegesen mészároltál le három plüss zsiráfot... Szegény Mira, fáradtságodban elvetemültségedet kamatoztatod, még a barátnőd is kinyírnád...
|
|
|
|
|
Mary Glotter INAKTÍV
Gyermeklelkű Terrorgombóc RPG hsz: 168 Összes hsz: 7361
|
Ó, dehát Kiva nem a barátnőd? Pedig megesküdtem volna... Mert ha bepereled, nem esik kétségbe, mi? XD Nem értem én a nőket...
|
|
|
|
|
|
Mary Glotter INAKTÍV
Gyermeklelkű Terrorgombóc RPG hsz: 168 Összes hsz: 7361
|
Öhm... De ne tudja meg senki, hogy ezt én mondtam! Én alap egy nagyon ártalmat, jóhiszemű kislány volnék erre... XD Vagy pofás akartál lenni, és bazi nagy film a címe, vagy ilyesmi, vagy nagyon jó!
|
|
|
|
Mary Glotter INAKTÍV
Gyermeklelkű Terrorgombóc RPG hsz: 168 Összes hsz: 7361
|
Milyen tanoncnak? A te tanoncodnak? Azt még nem láttam. Vagy igen, csak nem tudom, hogy ezt láttam.
|
|
|
|
|
|
Mary Glotter INAKTÍV
Gyermeklelkű Terrorgombóc RPG hsz: 168 Összes hsz: 7361
|
Oké! Aláírok egy titoktartási szerződést, utána elmondod mit tanítanál? És ha bejön, lennék a tanoncod. Miccóc?
|
|
|
|
|