Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

Izgulnia kellett volna s bár igaz, mozgatta zsigereit egyfajta izgatottság, de arcáról csak a lelkesedés volt leolvasható. Vonatra rángatta Kornélt már nagyon korán, egyrészt mert sietniük kellett (és mivel most sem merte használni a hopp-hálózatot, bele kellett ezt is kalkulálniuk az időbe), másrészt nem akarta, hogy az utolsó pillanatban valaki nyakoncsípje őket, hogy az igazolásuk, amivel kikérték magukat hétvégére nem éppen a legőszintébb engedély volt a szüleik részéről. Akkor az egész terve romba dőlt volna.
 - Csak azt remélem, hogy nem fogjuk megbánni - mondta halkan, amikor leszálltak az almádi állomásnál. Talán el is nyomta a hangját a mágusokból álló tömeg. Aznap ugyanis nemcsak ifjúsági futamokat tartottak, a profibb játékosok pedig egyértelműen több érdeklődőt vonzottak a Balaton partra.
 Rántott egyet a hátizsákján, ujjai pedig rászorítottak a Kométa nyelére, hogy véletlenül se ejtse el azt. Próbált kikeveredni a kavalkádból, s közben hátra-hátrapillantott, hogy barátját se veszítse el maga mellől.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848815#post848815][b]Hollósi Zalán - 2022.07.04. 13:45[/b][/url]

Izgulnia kellett volna s bár igaz, mozgatta zsigereit egyfajta izgatottság, de arcáról csak a lelkesedés volt leolvasható. Vonatra rángatta Kornélt már nagyon korán, egyrészt mert sietniük kellett (és mivel most sem merte használni a hopp-hálózatot, bele kellett ezt is kalkulálniuk az időbe), másrészt nem akarta, hogy az utolsó pillanatban valaki nyakoncsípje őket, hogy az igazolásuk, amivel kikérték magukat hétvégére nem éppen a legőszintébb engedély volt a szüleik részéről. Akkor az egész terve romba dőlt volna.
 - Csak azt remélem, hogy nem fogjuk megbánni - mondta halkan, amikor leszálltak az almádi állomásnál. Talán el is nyomta a hangját a mágusokból álló tömeg. Aznap ugyanis nemcsak ifjúsági futamokat tartottak, a profibb játékosok pedig egyértelműen több érdeklődőt vonzottak a Balaton partra.
 Rántott egyet a hátizsákján, ujjai pedig rászorítottak a Kométa nyelére, hogy véletlenül se ejtse el azt. Próbált kikeveredni a kavalkádból, s közben hátra-hátrapillantott, hogy barátját se veszítse el maga mellől.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848976#post848976][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.07.06. 11:59[/b][/url]

Mióta Adler előtt álltunk a szívem ki akar ugrani a helyéről. Akkor és ott azért, mert éppen apám hamis aláírásával ellátott kikérőt nyújtottam át neki, onnantól meg azért, mert bejött: mehetünk Almádiba Zalánnal.
Fejemet csóválom meg barátom felé, ahogy szorosan a nyomába szegődök, véletlen se hagyjuk el egymást az emberek között.
- Esélytelen - szorítok rá vállára bátorítóan, majd megyek tovább. - Én csak azt remélem, hogy nem lesz tele annyi ismerőssel, mint azt elsőre gondolnám - igen, most kezd bennem tudatosulni, hogy a családom igen érdekelt a hasonló sporteseményekben, úgyhogy elég nagy az esélye, hogy valaki észrevesz minket. Valahol a táskám legalján kell lennie egy sapkának, annak meg elégnek kell lennie, hogy az évek óta pályán nem látott kölyköt elfelejtsék az aranyvérű öregek.
Rendíthetetlenül megyek előre, a Kométán tartva a szemem, mert ha az megvan, akkor Zalán is. Amikor kikerülünk a tömegből mély levegőt veszek, előrehajolok, térdeimen támaszkodom meg, ahogy felfelé pislogok. - Miért vannak ennyien? - fordulok előre, egyenesedem fel és pár pillanatnyi kutakodás után a táskámban, nyújtok egy palack vizet Zalán felé. Hirtelen fordulok teljesen Zalánhoz.
- Nincs nálad véletlenül egy műbajusz?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849032#post849032][b]Hollósi Zalán - 2022.07.08. 14:31[/b][/url]

- Nos... - akadt meg hirtelen, mert egy igencsak terebélyes asszony állta el az útját. Újra lendületet vett, hogy kikerülhesse és Kornél mellé állhasson ismét. - Több futam is van ma, ééés... sok más program. Talán láthatunk freestyle repülést is.
 Érezte, hogy ez az információ nem volt jó arra, hogy eloszlassa Kornél aggodalmát. Elvette a felé nyújtott üveget, de nem foglalkozott vele, hanem arra készült, hogy karon ragadja barátját és odavezesse az egyik bódéhoz, amire ki volt írva, hogy Információ. Udvarias mosollyal vett el egy térképet, majd állt odébb, hogy kibonthassa azt.
 - Itt vannak a kiábrándító bűbájok határai - magyarázta vontatottan, mert nem ez volt az elsődleges, amit keresett. - Itt a regisztrációs pont, itt meg mellette van egy vásár. Ott biztos találunk neked valamit, bár... - végigmérte Kornélt, úgy folytatta - bajusz kétlem, hogy lenne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849047#post849047][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.07.09. 12:49[/b][/url]

Szavaival együtt szalad ráncba szemöldököm.
- Jó, az mondjuk pont érdekel is. Hol lesz? - állok már mellé, mikor a térképet tartja a kezében. Annyira nem bonyolult a felépítése a rendezvényhelyszínnek egyébként, valószínűleg azért, hogy az olyan elveszettek se vesszenek el, mint amilyen én vagyok.
Felegyenesedve, és kicsit értetlen hagyom, hogy végig mérjen. Fél szemöldököm emelkedik meg. - Elég egy sapka is - legyintek. - Gondolhattam volna előre, hogyha már sport orientált családból származom, ráadásul űzöm is, sok esély lesz arra, hogy legyenek ismerősök. Bocs - sandítok rá a térképről. - Veszünk valamit, ami eltakarja legalább viszonylag az arcom, és megnézzük a pályát, amin mész - jelentem ki határozottan, majd a térképről elvéve tekintetem indulok el a vásár felé.
Nagyjából már az első bodega előtt megállok és szuggerálom a lehetőségeimet, de ezek a sapkák nevetségesek. Elhúzott szájjal indulok a következőhöz, morogva adok hangot elégedetlenségemnek. - Hihetetlen, hogy egyetlen normális sapka sincs. Ez tényleg olyan nagy kérés?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849063#post849063][b]Hollósi Zalán - 2022.07.11. 00:45[/b][/url]

- Közvetlen a vízparton. Ahogy a többi verseny is - bólintott elégedetten, úgy hajtogatta össze szedett-vedetten a térképet. Már itt van. Nem akadályozhatja már senki sem abban, hogy próbára tegye magát.
 Sietve szegődött Kornél nyomába, amikor az megindult. Őszintén, nem volt még erre példa, hogy neki kell felzárkóznia hozzá, de idáig is eljutottak. Megmosolyogta a felismerést, s a kifejezés attól sem akart eltűnni arcáról, ahogy a vásár felhozatalát kezdték szemlélni.
 - Semmi vész, sosem árt frissíteni a ruhatárad. Mondjuk ezzel - mutatott egy királykéken virító sapka felé, amit nem volt rest egyből ráhúzni Kornél fejére. Csendben várta a reakciót, meg sem próbálva komolyságot erőltetni magára. - Na igen, és ezzel tökéletes lesz az összkép.
 Lekapott egy napszemüveget az egyik állványról, hogy kiegészítse az álruhát. A kiegészítő másodpercenként változtatta a színét, komplett szivárványt hányva viselője perifériájára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849103#post849103][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.07.12. 12:44[/b][/url]

Sikeresen vergődtünk át a tömegen azért, hogy ne találjak semmi használhatót. Az embert azt hinné, nem kér sokat egy egyszerű sapkával, de ezek szerint mindenki elvárását túlszárnyaltam telhetetlenségből. Nem akartam feltűnő lenni, de nem nagyon van más választásom.
Főleg, ha Zalán partner abban, hogy karácsonyfa legyek. Megmerevedve hagyom, hogy a fejemre húzza az ocsmány sapkát, majd a napszemüveget is és totálisan szkeptikusan - lenyűgözetlenül - nézem barátomat.
- Ettől nem csak én vakulok meg, hanem mindenki, aki rám néz - közlöm a tényt, majd kezeimet kinyújtva kezdek el tapogatózni, hogy mégis merre megyek, mert a készítőnek annyi esze nem volt, hogy valami blokkoló bűbájt tegyen a szemüvegre: ÉN ne vakuljak meg. Elég, ha mások teszik. De nincs esélyem. Ennek köszönhetően sétálok neki egy állványnak.
- Jó - kapom le a fejemről a kiegészítőt, majd összehúzott szemekkel fókuszálok Zalánra. - Valami kevésbé vakítót szerezzünk inkább, mert itt halok szörnyet - teszem vissza a helyére a szemüveget, majd veszek le egy másikat, ami talán annyira nem vészes. Lendületesen húzom is fel. - Na? - fordulok barátom felé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849114#post849114][b]Hollósi Zalán - 2022.07.12. 15:56[/b][/url]

Száját húzta kissé, mert így már sokkal normálisabban festett.
 - Nem az igazi, de megteszi - felelte nagy csalódottan, majd megvárta, hogy fizethessenek és tovább haladhassanak.
 Az újra sűrűsödő emberáradatból arra következtetett, hogy épp a közelükben folyik valami bemutató. Nyakát nyújtogatta, s hamar meg is találta az érdeklődő tekintetek tárgyát. Egy lány lebegett pár méterrel a föld fölött kezében egy hulahop méretű fémkarikát szorongatva. A seprű márkáját, amin egyensúlyozott, nem ismerte fel, annyi színes szalaggal volt már körbetekerve. A lovasa egyszer csak elrugaszkodott róla, s hátraszaltót vetett úgy, hogy a karikán is sikerült átbújnia mindeközben. Rezzenéstelenül érte lába a seprű nyelét, onnan egyenesedett fel ismét kecsesen.
 Zalán szemei elkerekedtek és megbabonázva bámulta az akrobataszámot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849740#post849740][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.07.23. 12:38[/b][/url]

Én magam vagyok egy nem igazi, de megteszem kategória, úgyhogy az öltözékem is tökéletesen megfelel így. A legjobb, ha nem vagyok feltűnő, annak ellenére, hogy a sapkát nem vettem le a fejemről, hanem büszkén hordom.
Igen, át a tömegen is, hogy tátott szájjal bámuljam a lányt, aki sehogy nem esik le a seprűről, mindegy mekkorát ugrik. Kékjeim csillogva figyelik a kecses mozdulatokat, amiket művel, tudatosan kell összpontosítanom arra, hogy a szám csukva maradjon. Nincs mese: ha egyszer megízlelted vagy így, vagy úgy a repülés adta szabadságot, akkor mindegy milyen ingerként kapod, csodálkozva bámulod. Mert én azt teszem. Bámulom. És nem csak a mutatványt, magát a lányt is. Észbe kapva kapom el tekintetemet és fordítom el fejemet is: Merlinért nézek egy idegen lányt!
Torkomat köszörülöm meg. - Menjünk tovább, mert ha itt ragadunk, lemaradunk egy csomó mindenről - mutatok előre fele, ahol pár srác körül tömörül ismételten elég nagy tömeg. Választ sem várva furakszom át az embereken és állok meg a másik tömegben. Szerencsére a sapka elég feltűnő, úgyhogy nem aggódom, hogy Zalán nem talál meg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849775#post849775][b]Hollósi Zalán - 2022.07.23. 18:19[/b][/url]

Lelkesen fordította fejét Kornél irányába, amolyan "Ugye láttad ezt?" nézéssel, amikor kaján vigyor terült el a fején.
 - Majd még visszajöhetünk hozzá - könyökölte oldalba játékosan, majd azzal a lendülettel tört magának utat tovább. A térképről emlékezett, hogy körülbelül hol találják a regisztrációs pultot. Minél előbb elintézi, annál jobb. Intett Kornélnak, hogy várjon kicsit, addig úgy is akadt elég látnivaló neki, amíg ő a papírokkal pepecsel. Mintha a szeme sarkából egy freestyle pályát is látott volna, tele póznákkal, vasgerendával és különböző méretű karikákkal.
 - Jó napot - lépett oda a varázslóhoz, aki kíváncsi pillantással méregette őt és a Kométát. - Az... az ötszáz méteres gyorsulási versenyre jöttem. Hollósi Zalán. - Határozottan nyújtotta át a levélben kapott versenyengedélyt, alatta a szülői igazolással. A férfi végigsimított kopasz kobakján, úgy futotta végig a kezébe nyomott sorokat. Szemüvege mögül pillantott fel Zalánra, fejét meg sem mozdította közben.
 - Az okmányaidat is kérném hozzá, fiatalember, ezt pedig légy kedves közben kitölteni. Ah... egészen sokan jelentkeztek a te korcsoportodban. Nem lesz könnyű menet.
 - Tudom - mosolygott szégyenlősen, míg táskájába túrt a többi dolga után.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849776#post849776][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.07.23. 18:49[/b][/url]

Morogva fogom meg másik kezem felkar részét, ahogy oldalba bök. Ezzel párhuzamosan fordulok is el, nemes egyszerűséggel figyelmen kívül hagyva, hogy még visszajöhetünk. Meg a fenéket! Azt.
Biccentek, hogy menjen csak, kékjeimmel addig követem alakját, ameddig csak tudom, míg a tömeg be nem záródik és el nem tűnik. Akaratlan gondolok arra, hogy pár hónap múlva már az én versenyemre lógunk el. Igen, az ellógás része annyira nem szimpatikus, de apa soha nem engedett volna el. Főleg nem Zalánnal. Ha a csapatomnak jöttem volna szurkolni, gondolkodás nélkül aláírta volna azt a fránya papírt, de így... alsó ajkamba harapva indulok el Zalán felé. Messze van még az, hogy én versenyezzek, de Zalán lehetősége meg itt van az arcunkban. Erre kell koncentrálnom.
- Tudjuk - felelem Zalánnal egyszerre a férfinek. - És mégis meg fogja nyerni - vetem át karomat barátom vállán szélesen vigyorogva, hangom magabiztosan csendül fel, ahogy a férfit fürkészem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849777#post849777][b]Hollósi Zalán - 2022.07.23. 19:17[/b][/url]

- Azzal az ócska partvissal? Viccelsz velem, igaz? - csendült egy igencsak végkony, de annál gúnyosabb hang mellettük. Egy kislány támaszkodott a pultra úgy írta a saját papírját, lábujjhegyre állva egy sámlin.
 - A Szárnyaszegett Holló fiáról beszélsz, Lujza - dörmögte dorgálón a férfi a lányka irányába. Zalán meglepetten kapta fel a fejét. Rég hallotta már az apja becenevét.
 - Hát ezaaaz - énekelte csilingelőn, ahogy nagy gondossággal kerekítette a papíros aljára aláírását, majd piciny tenyerével csapott a pultra, hogy feljebb húzza magát és nagyobbnak tűnjön. - Gabi néni mondta, hogy a hollók ideje már évekkel ezelőtt lejárt. Bütyöknek meg sem kell erőltetnie magát, úgy fogja legyőzni őt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849809#post849809][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.07.24. 10:42[/b][/url]

Úgy pördülök meg tengelyem körül, öröm nézni, főleg azoknak, akik tudják, hogy viszonylag még rokkant vagyok. Kikerekedett szemekkel és kicsit elnyílt ajkakkal mérem végig a kislányt.
- Bütyök majd néz, mint hal a darában, hogy legyőzték a partvissal - fonom keresztbe magam előtt karjaimat, szúrós szemekkel nézek a kislányra, és mint aki észre sem vette a nyelvbotlást fejezem be a mondatot. Mégis hogy mer ennyi idősen ilyen nagyképűen beszélni? Én sem voltam különb, amikor verseny volt, hiszen a versenyszellem viszi a szívemet-lelkemet, de nem i-. Ja, de. Idősebbekkel is. Rendben, teljesen megértem, hogy a kislány ilyen bátor.
- Töltsd ki a papírokat és menjünk, mert érdekel a freestyle - mutatok a hátam mögé hüvelykujjammal. A kislányt figyelmen kívül hagyom, lezártam a beszélgetést, innentől csak Zalánt várom és még inkább, hogy láthassam a freestyle-t.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849815#post849815][b]Hollósi Zalán - 2022.07.24. 11:37[/b][/url]

Zalánnak elsőre nevetni támadt volna kedve Kornél fejétől, valami csuklásszerű hang a felszínre is tört, ám észrevette, barátja mennyire felháborodott a beszóláson. Inkább hűségesen befogta. Bólintott egyet és kezébe vette a neki adott tollat.
 A varázsló csak beletörődőn rázta a fejét, úgy vette el Lujza hevesen lengetett papírját. A férfi feje mellett lebegő pecsét, mintha vele szimultán olvasná a gyöngybetűket, rezdült párat, majd lecsapott a papírosra, és nekirepülve annak levágta a pultra, hogy rányomhassa: ELFOGADVA. Lendült a pálca az úr kezében, s a mögötte lévő állványról egy sorszámmal ellátott matrica lendült az újdonsült versenyző kezébe.
 - Sipirc vissza a többiekhez. A te számod mindjárt kezdődik.
 A lány elégedetten ugrott le a sámliról, már-már ijesztően egyenes testtartással. Gunyoros vigyorral öltött nyelvet Kornélra, úgy pattogott tova, hogy aztán elnyelje őt az embertömeg.
 Zalán addigra szintén végzett, a pultos pedig vele is követte a mozdulatsort.
 - Kilences szám. Az öltözők arra vannak, de neked még van egy kis időd. Te, fiatalember? - nézett kérdőn Kornél irányába, mintha tőle is várná a jelentkezési lapot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849820#post849820][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.07.24. 12:49[/b][/url]

Le sem veszem tekintetemet a kislányról, amíg a férfi a papírjait intézi. Mondjuk nem tudom, hogy bírom magam komolyan venni egy minden színű sapkában, de amíg határozott vagyok és elhiszem, addig nem lehet baj. Ez abban is megmutatkozik, hogy a lány inkább meg sem szólal, csak... Merlinre! Olyan reflexből nyújtom ki én is a nyelvemet rá, mintha csak annyit mondanék "jó napot". Követem, ahogy eltűnik a tömegbe, majd a kérdésre pillantok vissza megszeppenve.
- Ah - legyintek. - Én csak jöttem bicegni a pálya mellett, mint egy kellemetlen öregember - fordulok is el azzal a lendülettel a pálya felé, amin elméletileg az előző lány lesz látható.
- Merlin legyen a tanúm, hogy végig fogom nézni a versenyét, és lenyomva a büszkeségem, ha nyer, gratulálni fogok neki. Komolyan. Érezze csak! - ez már háború! - Gyere, mert lemaradunk - indulok a pálya felé, ami pont Zaláné mellett van, ráadásul az öltözők sincsenek messze. Remek! Ennél jobb ez a nap már aligha lehet. Magam előtt karba fonva a kezeimet szúrom ki azonnal a delikvenst, összeszűkült szemekkel nézem végig a riválisait.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849826#post849826][b]Hollósi Zalán - 2022.07.24. 13:31[/b][/url]

Épphogy csak volt ideje megköszönni az úrnak a segítséget, igyekezett fejben felzárkóztatni magát. Elakadó hanggal mutatott tanácstalanul a freestyle gyakorlópálya felé, de úgy tűnt, Kornélt más kötötte le. Beleegyezően volt vállat, hiszen nem veszítettek semmit sem a programváltozással, engedelmesen követte hát a színes sapkát maga előtt.
 Az említett pálya az övével ellentétben nem a víz fölött volt kihelyezve, hanem a parton volt körbekerítve, ülőhelyek keretezték az egészet. Megböködte Kornél vállát és rámutatott egy szabad felületre, ha szeretnének, akkor akár le is tudnak ülni. Mellettük épp egy apuka ragasztotta fel kisfia vállára a sorszámot, közben arról kérdezgette, hogy érzi magát. A gyerek alig lehetett több tíz évesnél, mégis olyan lelkesedés csillant szemeiben, mintha csak Zaláné lett volna a szürke írisz.
 - Kérem, hogy a junior szabadstílusú számhoz sorakozzanak fel a versenyzők a kijelölt kapunál - zümmögte unottan egy a fejük felett elúszó hangosbemondó. A készülék tovarepült és a mondókáját még jópárszor elismételte, s mire a végére ért, úgy látszott, a legtöbben megtalálták a helyüket, hol a lelátón, hol pedig az említett kapunál. Egy boszorkány lépett a pálya közepére, pálcáját szorította a torkához, úgy kezdett bele lendületes beszédébe. Zalán addig vetett még egy pillantást a térképükre, s mire felnézett, tucatnyi gyereket látott a pálya szélén sorbarendeződni. Zene harsant fel, az első poronty pedig a bemondó bátorítására kilépett a közönség elé, kissé félősen. Apró seprűjét lába közé kapta, de amint az égbe emelkedett, mozdulatai megváltoztak. Éveket lehetett volna még ráhúzni, annyit dobott rajta az a határozottság, ami fémjelezte repülését. Zalán ajka mosolyra húzódott és érdeklődve figyelte, mi fog történni.
 A kisfiú felnőtt varázslókat megszégyenítő ügyességgel pördült meg a levegőben, majd kezdett bele az egyre nyakatekertebb mutatványokba. Csakúgy, mint az őt követő, még fiatalabbnak tűnő gyerek. A harmadik versenyzőt már mindketten felismerték: Lujza volt az.
 Elégedett pillantással hajtott fejet a közönség felé, mint egy vérbeli előadó, s olyan mutatványokkal kápráztatta el a kíváncsi szemeket, ami még Zalánból is elismerő füttyentést csikart ki. Egy ponton úgy vetette meg lábát a seprűnyélen, mintha csak egy mugli gördeszkán suhanna, de egy ponton olyat ugrott, hogy cipője orrával legalább kétszer sikerült megpörgetnie a járgányt maga alatt, mielőtt visszazuttyant volna ülőhelyzetbe rá.
 - Megvan még valahol az a büszkeség? - kérdezte Kornél felé hajolva, de szemét le sem tudta venni a műsorszámról.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849829#post849829][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.07.24. 13:45[/b][/url]

Fejem fordul arra, amerre Zalán mutogat, de csak megrázom a fejem. Végig állom, hogy csak még inkább tudjam majd hurrogni az egészet, legalábbis magamban, mert versenyhelyzetben soha nem szégyenítünk meg senkit. Az már teljesen más kérdés, ugye, mi van bennem. És bennem éppen hatalmas kíváncsiság villan fel, hogy mégis mire ekkora az arca a kislánynak.
Ami elég hamar kiderül. Nem kell sokat várnom, hogy belibegjen a pályára, majd felpattanjon a seprűjére és láthassam. Ajkaim nyílnak el, ahogy nézem a tízéves forma kislányt, ahogy úgy pörög a seprűn, mint én annak idején a lovon, hogy az egyensúlyom tökéletes legyen.
Értetlen nézek barátomra, amikor füttyögni kezd, kérdő tekintettel bököm oldalba és tárom ki karjaimat, amolyan néma kérdés: mégis mi a fészkes pixie szárnyat csinál?
- Természetesen. Még nem nyert. Egyelőre, elnézve a bírák testhelyzetét és ahogy beszélgettek eddig, az első srácnak van a legnagyobb esélye - nehogy azt higgye bárki is, hogy a levegőbe beszélek. Az ilyen sportágaknál rengeteg mindent elmondd, hogy a bírák hogy állnak hozzá a dolgokhoz, ráadásul az egyik bíró, apám barátja, és szent meggyőződése, hogy az ilyen sportágak csak és kizárólag férfiaknak való. Mégis hagyják bíráskodni. Nem szimpatikus, de majd meglátjuk, Lujza hogy bír teljesíteni.
Mert engem megnyert: a seprű a lába alatt pörög a lánynak, majd visszahelyezkedve rá - ugyanúgy álló helyzetben - saját tengelye körüli köröket ír le. Karjait kitárva guggol le rá, gyorsít, és a pálya közepén csinál egy hátraszaltót. Meredten bámulom. Mielőtt felfoghatnám mit teszek már elismerően kiabálva tapsolok. Észbe kapva hagyom abba, torkomat köszörülöm meg.
- Nem volt rossz - forgatom meg szemeimet. - De a technikájával kritikus vagyok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849832#post849832][b]Hollósi Zalán - 2022.07.24. 14:26[/b][/url]

Most már muszáj volt eleresztenie egy nevetést, ahogy Kornél oldalba vágta. Fejét rázta csak beletörődőn és a nézőkkel együtt tapsba kezdett. Nem kellett sok hozzá, mikor már a lány meghajolt, barátja is kurjantott egyet mellette. Kérdőn emelte magasba szemöldökét, ahogy utána kimértséget próbált magára erőltetni.
 - Valóban. Voltak hiányosságok - bólintott elnagyoltan, úgy figyelte, ahogy Lujza a lelátóra rohan, egyenesen bele egy gyerektömegbe, ami őt ünnepelte és a nevét harsogta.
 - Hol vannak a szülei? - bukott ki belőle a hirtelen jött gondolat. Közel s távol sem látott felnőttet, aki odament volna hozzá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849833#post849833][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.07.24. 15:02[/b][/url]

Egyetértően bólogatok Zalán szavaira, és már azzal a lendülettel fordulok is el a kislánytól, mikor megüti fülemet a kérdés. Megállok a cselekvésben, visszapillantok, de végül csak vállat vonok.
- Biztos itt vannak a közelben valahol - pillantok vissza rá. - Hamarosan te jössz. Menj átöltözni, megvárlak a pálya mellett - mint egy jóravaló edző, aki a legmagasabb fokú támogatást nyújtja bólintok egy határozottat. Megpaskolom Zalán vállát, mert lehet, hogy innentől csak a verseny után tudunk beszélni majd, szélesen vigyorodom el és kezdek el bicegni a pálya széle felé.
A legtöbben már készülnek a megmérettetésre, valakik már a pályán gyakorolnak edzőjük tanácsait, utasításait követve, de a legtöbben csak nyugodtan heverésznek a fűben. Nem rovom fel nekik, még legalább húsz perc van a verseny kezdetéig, de sokkal nyugodtabbnak tűnnek, mint az indokolt lenne. Vagy csak jó színészek. Veszek egy palack vizet, a végül a hozzám legközelebb eső padra ülök le, táskámat magam mellé teszem, és a sapkát ugyan leveszem a fejemről, de a napszemüveget fennhagyom. Tincseimet borzolom össze, ahogy a pályát pásztázom. Izgulok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849835#post849835][b]Hollósi Zalán - 2022.07.24. 15:30[/b][/url]

Nyakát nyújtogatta még kicsit, de kénytelen volt beismerni, hogy ennél most sokkal fontosabb dolog vár rá. Megvárták, amíg picit feloszlanak az emberek, úgy keresték meg az öltözőt.
 - Okés, menj csak - szólt oda Kornélnak, de még megvárta, amíg eltűnik a sapka a látóteréből, csak azután kereste meg a sátor bejáratát. Kis útbaigazítással és segítséggel kapott kulcsot egy ládához, amibe tárolhatta a cuccait, bár nem volt nála sokminden. Felmérte a terepet és rácsodálkozott, hogy rajta kívül még féltucat srác készülődött, aki legalább annyi idős lehetett, mint ő. Nem igazán látott ismerős arcot köztük, hiszen Bagolykövön a legtöbbeket a kviddics foglalkoztatta. Minden bizonnyal magántanulók voltak. Egy két idegen hangzású mondat is elröppent mellette, ami azt a következtetést engedte meg neki, hogy talán külföldiek is jöttek versenyezni.
 Nekidöntötte a Kométát az egyik szekrénynek, majd a cipőjét kezdte lehámozni, amikor egyszer csak csapódott valami mellette. Értetlenkedve kapta fel a fejét, hamar rájött, hogy valaki táskája volt az. Egy nála kisebb termetű fiú bukkant fel mellette, talpig védőfelszerelésben. Riadtan kapkodta össze a táskájából kihullott cuccait, Zalánra csak egy pillantást mert vetni, s mintha kergették volna, úgy futott ki a helyiségből. A sátor túlsó felében nevetés terpeszkedett szét egy másik társaságon.
 - Nézd már, hogy rohan. A seprűje nem ilyen gyors.
 - Ha egyáltalán van neki. Honnan telne rá az efféléknek?
 - Semmiből. Szerintem a felmosónyelüket hozta magával.
 Zalán nem mert felnézni. Úgy csatolta össze a csizmáját, mintha az lenne a legfontosabb dolga kerek e világon.

 - Hm - hallatszott Kornél mellett egy önelégült sóhaj. - Szóval a barátod nem gondolta meg magát? Fél már?
 Lujza dölöngélt mellette a padon, lábával gondtalanul kalimpálva. Aranyérem fityegett a nyakában.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849836#post849836][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.07.24. 15:43[/b][/url]

Mintha csak én mennék nemsokára pályára, úgy elemzem azt. A kanyarokat, minden buktatót és segítséget, ha az ember jól ki tudja használni. Első ránézésre egyébként simán azt merné mondani mindenki, hogy nem is olyan nehéz pálya ez, amíg el nem mélyül a részletekben. Nagyobbat nyelek, majd kortyolok a vízből. Lustán nézek magam mellé, látványosan forgatom meg szemeimet.
- Soha nem fújna visszavonulót - nézek ismét előrefelé. - Inkább izgul, mintsem fél. Én is azt tettem minden versenyem előtt - a levegő mozdul, a fák által vetett árnyék is mozgolódásba kezd, így történhet meg csupán, hogy a Lujza nyakába fityegő aranyérem süti ki a szememet, napszemüvegen keresztül is. Felső ajkam mozdul felfelé.
- Öm - túrok tincseim közé, összeborzolom azokat, mert a szél fújta őket előre. - Gratulálok. Szép volt - bökök a nyakában lógó éremre, hogy egyértelmű legyen mire gondolok. Ez nem azt jelenti, hogy a technikája tetszik, mindössze elismerem egy sporttársam eredményét. Attól még vannak fenntartásaim.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849837#post849837][b]Hollósi Zalán - 2022.07.24. 16:19[/b][/url]

Piszkosbarna hajfonatával kezdett babrálni, mert először nem válaszoltak neki. Nézte, hogy Kornél mit néz.
 - Remélem, tud úszni. A második fele már a mély víz fölött van - motyogta maga elé, de a játékos hangnem kicsit alábbhagyott. Büszkén nézett a medálra, aminek olyan hosszú szalagja volt, hogy egészen a hasáig lelógott. Felemelte azt és méregetni kezdte, csakhogy ne kímélje vele Kornél retináját.
 - Köszi. Bütyök is ilyen ügyes lesz, biztos vagyok benne. Ő a legjobb közöttünk. Nézd, ott van! - kiabálta teli torokból. Egyik kezével Kornél lábába kapaszkodott, hogy megrángassa és arrafele nézzen, amerre mutat.
 Egy vékony fiú irányába bökött, fekete haját úgy kócolta a parti szél, mintha csak Zaláné lett volna. Karját feszengve tartotta maga mellett, úgy szorított magához egy Hullócsillagot. Szabad kezével a védőszemüvegét igazgatta homlokán, ami egészen furcsán festett. Mintha csak magának tákolta volna össze... ami azt illeti ez a felszerelése egészére igaz volt.

 Zalán hosszú ujjú felsőt rángatott magára, hisz a menetszél nem lesz olyan meleg, mint amiben most van. Gyakorlottan csatolta össze csuklóján a kesztyűt és mindent leellenőrzött, mielőtt visszalépett volna a Kométához. Ujjával végigsimított a szarkatollon, amiről egyből a szülei jutottak az eszébe. Muszáj lesz nyernie.
 Közben elhaladt mellette az ominózus banda, akikről nyomban sejtette, hogy nem lesznek barátságosak a pályán sem.
 - Szatmári, azt mondták, jelentkezett egy Hollósi is.
 - Szórakozol velem? Az a szerencsétlen lehetett?
 - Hasonlított a Szárnyaszegettre.
 - Majd meglátjuk. A zuhanórepülésükről híresek, felismerjük úgy is.
 - Hé... - csendült Zalán hangja. Amilyen merészen kezdte, olyan gyorsasággal párolgott el minden bátorsága, amikor a sátor bejáratából egy emberként fordultak rá. - Mi a gond... a Hollósikkal?
 - Nagyravágyó valamennyi. De egytől egyig megtörnek. Nincs bennük annyi ész, hogy aranyvérrel vigyék valamire. Az már egy szint kell, hogy legyen. Merlin gatyájára, honnan szalajtották ez a tudatlan taknyot? - Az utólsó mondat már félig elhalt a kind zúgó tömeg miatt, amibe belevetette magát a társaság. Legalább ennyiben hagyták a dolgot. Megvárta, amíg tisztes távolságba érnek, úgy merte csak követni őket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849844#post849844][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.07.24. 21:27[/b][/url]

- Tud - jelentem ki határozottan, holott fogalmam sincs. Reménykedem abban, hogy nem úgy jelentkezett, hogy nem nézte meg a pályákat, vagy csak abban reménykedik, hogy nem esik le. Mindig benne van a pakliban az esés. Mozdulok, hogy hangyabokányit hangosabban csattanjak fel annak érdekében, hogy megmaradjon a látásom, de a következő pillanatban a kislány már a lábamat húzkodja én meg győzök arrébb húzódni.
- Jól van már, nézem - engedem vissza időközben felhúzott lábamat a talajra, hogy olyannal találjam szemben magam, amire nem számítottam. Bütyök már nem is lehetne bütyökebb. Pár gyorsabbat pislogok, hátha megváltozik az előttem álló kép, de az nem akar tűnni, sőt, csak még élesebben tárul elém. Aztaleborult! Az eddig emlegetett Bütyökből nem erre számítottam... - Elég sápadtnak tűnik. Nem fog elájulni? - fürkészem a srácot összeszűkült szemekkel. - Lehet kéne neki vinned vizet - siklik hátrébb tekintetem, a sátor irányába, hátha Zalán is végre kijön, de csak egy többfős, nagyon hangos társaság libben ki belőle, akiknek nem is szentelek nagyobb figyelmet. Később fog talán kiderülni, hogy nagyon is kellett volna.
Gondolom én, mikor megpillantom barátomat. Azonnal felpattanok, kiegyenesedve, hatalmas hévvel kezdek integetni neki, arcomon széles vigyor terül el.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849847#post849847][b]Hollósi Zalán - 2022.07.24. 21:59[/b][/url]

Duzzogva nyújtotta nyakát, hogy felnézzen Kornélra. Nem erre a válaszra számított.
 - Csak irigy vagy. Te sánta vagy, ő meg őstehetség. Majd meglátod! - Azzal sértődötten visszahúzódott, mintha ezzel megfosztaná Kornélt a társasága adta élménytől büntetésképp.

 Kicsit olyan érzése volt, mintha itt is kénytelen lenne a közelében tudni egy Augustine-t. Próbált levegőnek látszani, hogy ne találják meg őt a nagyszájúak. Ha még csak azzal lett volna gond, de ki tudja, mivel próbálták megfélemlíteni azt a fiút előtte. Most nem keveredhet bajba. Nem szabad.
 Először maga körül mérte fel a terepet. Mindenkinek volt egy rajtállása, rajta a számukkal. Óvatos léptekkel közelítette meg a kilencest. Letette a seprűjét és a mellette állókhoz hasonlóan nyújtani kezdett. Tőle jobbra épp egy lány hajolt le pont olyan pozitúrába, hogy Zalán - minden tartalék energiájával - a másik oldalra forduljon. Akkor vette észre, hogy a lelátón valaki nagyon kapálózik felé. Mosolyogva integetett vissza, majd akadt meg pillantása a másik oldalán felsorakozott versenyzőn. A srác volt az, akit próbáltak megfélemlíteni.
 - Minden oké? - kérdezte óvatosan, de azért körbenézett, nehogy véletlenül is hallótávolságban legyenek azok a bunkók.
 - Aha - motyogta a fiú, két gyors lélegzetvétel között. Nem tudni, hogy az előbbi miatt, vagy mert már a futam miatt izgul. Feltehetően mindkettő.
 Zalán nem akarta erőltetni a dolgot, úgy érezte, hogy csak rontana a helyzeten, ha beszélgetésbe próbálna elegyedni vele. Tanácstalanul kezdte méregetni a seprűjét. Megbizonyosodott arról, hogy nem sérült meg az út alatt és a kabala sem tud lecsúszni a helyéről. A lábtartó nem volt laza. Karcolás nuku. Késznek érezte magát.
 A bemondó ismét felharsant, a korcsoportot és a versenyszámot ismertetve a nézőkkel. Tisztulni kezdett a rajtvonal és már csak egy-két szülő és edző maradt ott, hogy elmondják utolsó lelkesítő mondataikat. Legalább húsz seprűlovas ragadta meg járművét és állt a rajtvonalhoz. Zalán sem habozott, még egy pillantást vetett Kornélra, hogy aztán a levegőbe emelkedhessen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849862#post849862][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.07.25. 08:17[/b][/url]

Annyira megrökönyödöm Lujza szavain, inkább csendben is maradok. Nem azért, mert nem méltatom válaszra - bár kicsit ez is mocorog bennem -, hanem mert nem tudok mit mondani. Igaza van, még ha irigy nem is vagyok. Így alsó ajkamba harapva fordulok el tőle.
A következő pillanatban pattanok fel és integetek Zalánnak. Figyelmen kívül hagyom a hirtelen lábamra nehezedő súlytól keletkezett szúró fájdalmat, és csak akkor ülök vissza, mikor barátom végre visszainteget. Elégedett vigyorral ülök vissza, szívem hatalmasat dobban, ahogy a levegőbe emelkednek szépen sorban. Hamarosan kezdődik. Lábam megráng, mintha csak Zalánnal emelkednék, tekintetem mindössze annyi időre veszem le róla, amíg fürkészem a többi versenyzőt. Lerí róluk a magabiztosság... inkább visszatérek Zalánhoz, hogyha máshogy nem is, legalább azzal tudjam támogatni, hogy feszülten figyelek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849914#post849914][b]Hollósi Zalán - 2022.07.25. 15:01[/b][/url]

Az alatt a pár perc alatt rengeteg minden eszébe jutott. Hogy most eldől, tényleg érdemes-e rá. Hogy nem is tudta, hogy a fiatalabbak között ilyen rossz híre van a családjának. Hogy talán az anyja így elfogadóbb lesz a szenvedélyével. Egy lépéssel közelebb kerül az Ezüstnyílhoz. Talán nem kell félnie attól az álomtól. Kifújta a visszatartott levegőt, hogy a védőszemüveget szeme elé csúsztassa.
 Startpisztoly dördült, a Kométa pedig kilőtt az égbe. Lebegő póznák, de a víz tetején is jelezték bólyák, merre kell fordulnia. Csak a felénél volt egy élesebb hajtűkanyar, utána vissza a ugyanide. Megjegyezte a pályát, a jelentkezéskor ismertették vele, attól még bátran tolta neki az egyenes részeken. A lány a jobb oldaláról egyből eltűnt, talán startnál volt egy ütközés, gyakran előfordul. Ellenben a balján többen is elzúgtak, mintha ágyúból lőtték volna valamennyit. Homlokát ráncolta, hiszen a fiú, akit piszkáltak meglepően ügyesen szelte a levegőt egy, pedig egy... az tényleg egy régi szériás Hullócsillag a lába között? Nem, azokon nem szokott lenni rászerelt rezgéscsillapító. Meg... áramvonalat segítő bűbáj sem, mégis úgy nézett ki, hogy valaki nagyon sokat foglalkozott azzal, hogy az a járgány tartani tudja az iramot az újabb szériákkal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=850771#post850771][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.08.10. 22:26[/b][/url]

Lábam gyorsan mozdul fel s le, ahogy a rajt ideje közeledik. Már akkor talpon vagyok, mikor a férfi csak felemeli pisztolyt és már üvöltök torkom szakadtából mindent, ami csak eszembe jut. Egészen addig, amíg pillanatok alatt tűnnek el a szemem elől. Mindezek ellenére van előttem a srác, aki majdnem elhányta magát még bőven a rajt előtt - igen, Bütyök, de nem hívjuk így, mert... mert csak nem -, és be kell ismernem, hogy nagyon szépen rajtolt. Alsó ajkamba harapva pillantok a lányra, majd vissza előre. Végül megint a kislányra.
- Nagyon szépen rajtolt - közlöm vele, majd ugyan leülök, de azzal a lendülettel kelek is fel, mert mintha a fenekembe csípett volna egy hangya. Nem tudok megülni, amíg nem történik valami. Amíg nem látom meg Zalánt. Minden pótcselekvést elvégzek, amit el lehet képzelni: iszok, eszek pár falatot, megint iszok, leülök, felkelek. Ha dohányoznék, még rá is gyújtanék. Igen, mindezt tizedmásodpercek alatt, mert egyik sem kielégítő, úgyhogy inkább a pályát figyelem, hátha megláthatom őket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=851232#post851232][b]Hollósi Zalán - 2022.08.17. 17:23[/b][/url]

Tudta, hogy a Kométa nem tartozik a legjobban gyorsuló darabok közé, így nem érezte annyira tragikusnak a rajtot. És az is vigasztalta, hogy tudta: ez a seprű remekel a kanyarokban. Olyankor jelentős előnyt tud majd szerezni... Illetve tudna szerezni, ha nem próbálnák épp leszorítani a pályáról. Egy sárga mez virított a jobb oldalán, ingerülten igyekeztek eléférkőzni.
 A táv harmadát tették meg, amikor átláthatóbbá vált a sorrend. Zalán élmezőnyben volt, de csak mert sikeresen került ki minden fennakadást és ütközéses gócpontot, ami szembejött vele. A srác, aki majdnem felborította, most Bütyök nyomába eredt. Olyan kisugárzása volt, mint akinek mindegy, hogy hogyan, de itt és most nyerni akart. Eleve nem túl etikus felborítani, vagy gáncsolni az ellenfelet, de amikor a kanyarhoz értek és Zalán felzárkózott mindkettejükhöz, egy sokkal aggasztóbb mozzanatot kapott el pillantásával: a sárgamezes fiúnál pálca volt.
 Sok felnőtt hordja magánál, de versenyeken nagyon sokáig ez kifejezetten tilos volt, a szabálytalanságot elkerülendő. Az utóbbi években is csak azért engedélyezték, mert jelentősen csökkentette a súlyos balesetet szenvedők arányát. De persze a csalási kísérletek száma is megduplázódott.
 Nem merné - győzködte magát sietve, hiszen már a gondolattól görcsölni kezdett a gyomra. - A mezőnyben alig van, aki elmúlhatott tizennyolc, itt nem varázsolhat.
 Felkészült a hajtűkanyarra, most volt lehetősége kitörni az első helyért. Mindhárman feltorlódtak a kisebbik ívben, amikor Zalán gondolt egyet és alábukott, hogy kikerüljön a másik kettő szorításából. Csizmája orra a vízfelszínt súrolta, ha ennél lejjebb repül, felbukott volna.

 - Az a bumburnyák idióta a legutóbbi versenyen is rászállt Bütyökre - morogta az orra alatt ingerülten a kislány, bár látszott rajta, hogy szívből örült a fiú rajtjának.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=852598#post852598][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.09.13. 18:45[/b][/url]

Összegzek: megvolt a rajt, Zalán már most is élmezőnyben van, mert mondjon bárki bármit, meg tudja ülni a Kométát, és ki is használja. Minden akadályt gyönyörűen vesz, de egy pillanatra megzavar, amikor alábukik. Olyan hirtelen az egész - ráadásul messze is van - azt hiszem, valami baj van, de fent marad a seprűn és halad tovább. Mégis miért? Összeszűkült szemeim siklanak előrébb, hogy láthassam a legelöl masírozókat. Tudattalan lépek előrébb is, mintha így közelebb kerülhetnék a versenyzőkhöz, el is felejtem, hogy a szedett-vedett Bütyök fanklub elnöke mellettem áll - csak akkor kapom felé meglepetten fejemet, mikor megszólal. Nekem is feltűnt, mennyire ki tud pécézni magának valakit, de hogy éppen Bütyköt... számat húzom el.
- Minden oké lesz. Bütyök tartja a tempót és úgy néz ki, tudja mit csinál, még ilyen messziről is. Csak látnám rendesen Zalán mégis mi a trolltakonyt csinál. Ha most akar szinkron úszni, gondolkodhatott volna előbb is - teszem szemeim fölé kezemet, hogy így is megkönnyítsem a látásviszonyokat, mert a Nap minden pozícióban ki kívánja égetni a retinámat.
De éppen elég ahhoz, hogy lássam, ahogy Bütyök seprűje megugrik, és olyan gyorsasággal közelít a víz felé, amit minden vadászó ragadozómadár megirigyelne. Szemeim kerekednek ki, miközben szinte lassítva követem az eseményeket, és fel sem fogom, hogy a fan klub elnöke hirtelen karol belém és öleli magához karomat, mert én Bütyköt és Zalánt nézem felváltva. Ha összeütköznek...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=853019#post853019][b]Hollósi Zalán - 2022.09.21. 21:44[/b][/url]

Lujza most aggódó szemekkel meredt Kornélra, látszott, hogy belül görcsösen kapaszkodott a fiú nyugtató mantrájába. Az eddigi nagyzolós stílus már szilánkokra törve hevert valahol jó mélyen.
 - Meglin gatyájára! - kiabálta ijedten, amikor látta megcsuklani a Hullócsillagot. Apró kezeit inkább a szeme elé tolta, az ujjai közti résen mert csak néha kikukkantani.

 Zalán a szél süvítésén kívül alig hallott mást, éppen ezért gyakrabban pillantott maga fölé, nehogy későn ocsúdjon fel egy balszerencsés eseményre. Hiába imádkozott érte, tudta, hogy az a pálca nem dísznek volt akkor és ott a fiúnál. Talán örülnie kellett volna, hogy ezzel a pozícióváltással nem ő lett potenciális célpont? Akkor miért van görcsben minden létező porcikája? Pillanatok leforgása alatt kellett lepörgetnie a lehetséges szcenáriókat a fejében és valamennyire válaszlépést kitalálni.
 A rávetülő árnyékból érzékelte elsőként, hogy valami nem oké. Ha lett volna ideje, szitkozódott volna egy sort, mert tudta, hogy a tiszta lelkiismeret ára az első hely elengedése lesz. Ugyanolyan szögben tört fel az égbe, amilyenben a srác seprűje zuhant lefelé. A találkozási pontnál maga sem tudta volna megmondani, hogyan csinálta, de sikeresen összeszedett egy utast Bütyök személyében. Keze fonódott görcsösen a másik karjára, le ne essen. A Hullócsillag meg-megrándulva pottyant a Balaton vizébe ott, ahol már alig volt pár méter távolság a parttól, a lelátóról páran hangosan kaptak levegő után, köztük Lujza is.
 Zalán csak annyit fogott fel az azt követő percekből, hogy több tucatnyi néző áll fel a helyéről, mert győzték kivárni, mire mindenki beér a célba. Elengedte a fiú csuklóját, már nem is tudta, mikor tette, adrenalintól elvakultan ugrott le a Kométáról és nézett körbe. A sárga mezt kereste. Nehéz dolga volt, mert egyre nagyobb tömeg sűrűsödött össze körülötte. Lassan tudott csak utat törni magának a sráchoz, aki nem más volt, mint akit korábban Szatmárinak szólítottak a barátai.
 - Neked elment a józan eszed?! - indult meg lendületesen az irányába, miközben lerángatta fejéről a védőszemüveget. Maga sem tudta, mit akar csinálni, de hogy nem gratulálni a győzelméért, az is biztos.
 - Pontosan! Mégis mit képzelsz magadról? - sipákolta valaki a közelében. Lujza talált utat magának a versenyzőkhöz és indult meg Zalán nyomában, rajta talán még jobban érzékelhető volt a düh és a zaklatottság.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=853027#post853027][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.09.21. 22:18[/b][/url]

A levegő marad a tüdőmben azzal a lendülettel, ahogy beszívom, mikor Bütyök elindul lefelé, Zalán meg hamarosan aláér. Gondolkodás nélkül sietek előrébb, a korláthoz, magammal rángatva Lujzát is valószínűleg, mert szinte már tartozék. Sokkal inkább leköt, ami a pályán történik. Hangosan engedem ki a levegőt, mikor Bütyök Zalán seprűjén és nem a fején landol, de ezzel együtt azt is el kell fogadnom, hogy már az előző pár másodpercben biztos volt: nem Zalán fog győzni.
A srác, mint aki jól végezte dolgát száll le és élvezi a köré gyűlt emberek ajnározását, és valahonnan ismerős, de nem tudnám megmondani honnan. Öles léptekkel követem Lujzát, aki szinte elszublimált mellőlem. Igyekszem én is sietni, de a lábam és a tömeg sem könnyíti meg, így Zalán számon kérő hangját messziről, míg Lujzáét közelebbről hallom meg. Merlinre! Erőszakosan furakodom át a tömegen, minden második szavam egy elnézést, vagy egy bocs, de nem különösebben érdekel az sem, hogy igen sok ember lábát használom biztos talajnak.
Kiérve az emberek közül azonnal Zalán felé veszem az irányt, hogy legalább minimálisan tudjam koordinálni az eseményeket, de mikor szemben találom magam a sárga mezes sráccal, leesik az állam.
- Te mit keresel itt? - szalad ki ajkaim közül a kérdés, majd csóválom meg fejemet. - Ti jól vagytok? - nézek elsődlegesen Bütyökre, majd Zalánra, akit kicsit jobban méregetek, de a dühön nem nagyon látok rajta mást. Akkor végül is jól van. Remek.