Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Ilyen lehetett Tatjana élete is az Anyeginben, amikor titkolnia kellett érzéseit, és csak titkon epekedhetett a férfi után, akit valójában szeretett. Azt hiszem, tegnap túl sokáig olvastam, mert teljesen bele tudom képzelni magunkat a helyzetükbe, de azért nem szeretném, hogy ilyen legyen a mi sorsunk is. Csak egy pillantás...
- Jézike!
Sikkantok fel, de nem ugrok a karjaiba, meg semmi ilyesmi, csak hirtelen fordulok meg és lapulok a fához, olyan szorosan, hogy ha akarná, a fa könnyű szerrel magába szippanthatna. Még jó, hogy csak egy sima fa, nincs semmilyen mágikus képessége.
- Én nem kukkoltam senkit, és különben is, nem kell nekem nyíl ahhoz, hogy férfi fogjak.
Húzom fel az orrom mímelt sértettséggel, hogy leplezzem, a hevesen dobogó szívem. Méghogy kukkoló! Hát fel is háborodhatnék, de azért valljuk be, nem lenne jogos. Laposan oldalra is pislogok, de még nem látom jönni, ami talán most nem is baj, mert, ha most jön, és Barnabás meglátja, akkor odamegy hozzá haverkodni, és akkor én sehogy sem tudok majd beosonni feltűnésmentesen. Talán ma tovább maradt bent. Mindenesetre maradok a fa takarásában, teljesen hozzá simulva a törzshöz.
- Mindenki magából indul ki.
Még a nyelvem is kinyújtom felé, ahogy a kezem is, és nagy bambi szemekkel nekiállok pislogni.
- De, talán megbocsátok, ha az ott az én kávém, és nem ezzel akarod elcsábítani Bözsi nénit.
Tudom, hogy nem, mert a néni, bármikor elmegy a kerítés mellett, Barnabást szidja, de abban se vagyok biztos, hogy tudja egyáltalán, hogy ki ő.
- Mit csinálsz a hétvégén?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Emily
 

– Jó, nyilván az a popsi, meg a hatalmas szemek elég megnyerőek, de akkor meg minek számháborúzol egy magad? – méregeti kissé gyanakodva, majd int egyet az emlegetett banya felé, aki viszonzásul csak szídni kezdi. – Esküszöm nem értem én ezt a nőt… Pedig semmi rosszat nem tettem ellene – mostanában. Mikor idejárt akkor meg ki tudja milyen csínytevések áldozata volt Bözske nénje. Ki emlékszik már arra?
- Aucs, ez most fájt - szívéhez kap, mikor Emily közli, hogy mindenki magából indul ki. - Nekem még íjjal se menne.. - vakarná meg zavartan a tarkóját, de mindkét keze foglalt, így csak a kínos arc marad.
– Ja persze a tied.. Megfigyeltelek fentről és annyira látszott rajtad, hogy életerőre van szükséged, hogy gondoltam szőkehercegként kigalloppolok és megmentelek - nyújtja át az egyik bögrét, a másikat viszont úgy szorongatja, mintha minimum az élete lenne benne.
– Háát még nem tudom, kivételesen elmarad a családi hétvége   - amit most nem is annyira bán. Imádja a Bánki familiát, de most hozzáképest túlságosan rendben van mindenki élete, felvágásra meg nem vágyik. – Mert? Ellenállhatatlan vágyat érzel a társaságom iránt? – sandít oldalra, majd kortyol egyet a kávéból.
– Amúgy meg komolyan amögött a fa mögött kívánsz bújócskázni? Nem harapok ám, főleg nem esetlen őzgidákat – vigyorodik el, amolyan fogsorvillantós módon, s ha kell hátrébb is lép, hogy Emily lássa, még véletlenül se akar belemászni az aurájába.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Talán csak hasonlítasz valakire. Vagy kettős személyiséged van. Vagy, kedvel. Amikor nem akarjuk, hogy valaki tudja, hogy kedveljük, akkor gonoszkodunk vele.
Mondjuk az inkább a gyerekkor sajátossága, de azt mondják, hogy életünk egy pontján elindulunk vissza a gyerekkorba. Szóval megesik, hogy újra gyerekesen viselkedik Bözsi néni, de igazából csak azt szeretné, hogy Barnika elfogadja a pitéjét. És igen, itt a süteményre gondoltam. Nem másra.
- Félisten vagy!
Azt még nem mondhatom neki, hogy Isten maga, mert egy bögre kávé egy nagyon erős kezdés, de még nem a minden. Arra még egy kicsit gyúrni kell. Viszont átveszem a bögrémet, és átjár a boldogság, ahogy beleszippantok a bögrébe, és az eddigi zavart arcomra széles mosoly telepszik, és a hullámzó mellkasom is elkezd okésba átmenni. Már nem vagyok annyira zavarban, mint voltam. Egy korty boldogság.
- Ah, szeretlek.
Igen, ezt csak gondolni szerettem volna, nem kimondani, nem is nagyon tűnik fel, hogy kint van, elvagyok a magam kis kávéjával, és kicsit talán kábultan pillantok fel, amikor újra megszólal.
- De gondolom, ha lőhetnél magadnak valakit, akkor egy lány lenne az, és nem Bözsi néni vagy... egy fiú.
Komolyan mondom, ha Barnabás itt bejelenti, hogy ő is inkább a fiúk felé húz, akkor elkezdem magamon keresni a jelet, ami ilyen meleg-vonzó, mert mintha tényleg, ez a témakör körülölelne. Lehet, hogy igazából ez egy jel az égiektől, hogy nőkkel kellene kezdenem. De nem, ha belegondolok Nicoba, nem, nagyon nem. Őt semmiképpen sem adnám, akkor sem, ha kiderülne, hogy leszbikus vagyok.
- Nem, csak, én se terveztem semmit a hétvégén, de adnak most pár jó filmet a moziban.
Amíg szőke vagyok, addig nem nagyon szeretnék emberek között lenni, mert szerintem iszonyat hülyén áll, de állítólag nem lehet semmivel leszedni, mert elég erős főzet, hat hét, mire valami rajta marad, de először nagy valószínűség szerint vörös leszek. Kéne vennem egy parókát. Valami kis helyeset.
- Nem, ez nem miattad van. Én...
Gyorsan lépek egyet felé, és nyomok egy hálás puszit az arcára, de próbálok úgy megállni, hogy tényleg ne látszak.
- ... köszönöm a kávét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Emily
 

– Ugyan már, vagyok én egy egész is - legyint egyet az Istenes kijelentésre. Önbizalma annak ellenére, hogy nőkkel nem tud bánni, azért van.. Meg talán még az önképe is rendben, bár egy szép nő könnyedén el tudja bizonytalanítani, ha arról van szó.
– Én is téged – néz vigyorogva a másikra. Nem érti félre. Ha valaki komolyan mondaná neki ezt, akkor se esne le neki. Most meg tudja jól, hogy a nő szerelmi vallomása inkább szól a kávénak, mint neki. Tudta Ő, hogy a fekete az életmentő, nem kell ezen mit ragozni. Ha lenne nő, aki kávéból áll, valószínűleg Barnabás feleségül venné… Annyira nem tud az ital nélkül élni.
– Hát Bözsi nénje biztosan szépséges volt hajdanán, de azért szeretem, ha a nők keblei még nem verik a földet.. - újfent int az említettnek a lehető legszélesebb mosollyal az arcán, aztán Emily felé fordul. – Úgy nézek én ki, mint aki pasikat hajt? Húúú bakker, tudtam, hogy gáz a göncöm, de azért ennyire..? - végig méri magát, rohadtul igyekszik Ő követni a divatot, már annak a jobbik formáját, nem azt, amik manapság a kifutón mennek. Múltkor szembejött vele egy olyan kép, hogy a férfi talpig sminkben és szoknyában mászkált, és nem skót volt! Mi ez a világ már?
– Ja, hát nincs mit – néz egy kissé zavartan a másikra. Nincs Ő hozzászokva ahhoz, hogy olyan nők puszilgassák, akik nem a családtagjai. Valahol nagyon elcsesződött a nőkkel való viszonya, csak nem tudja mikor és miért.. Talán rossz sorban állt, mikor a sármőrséget osztották, vagy mi kell ehhez.
– Amúgy nem rossz ötlet a mozi, de nem nagyon szoktam ilyen helyekre járni. Nézz már rám, olyan vagyok, mint egy nyugdíjas öregember – tárja szét a karjait nevetve, aztán lehúzza a kávé maradékát. Biztos járna moziba, ha lenne kivel.. De Ő amolyan otthon megnézem, ami érdekel típus.
– Szóval, kinek szóljunk még, hogy ne legyen ultrakínos, kettesben ücsörgős a sztori? – sandít a nőre, aki immár végre nem a fát ölelgeti, hanem megmutatja valóját, mely lássuk be, eléggé szemrevaló. Bezzeg az Ő idejébe nem voltak ennyire csinos tanerők errefelé. Hol itt az igazság?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Azt majd meglátjuk, hogy egész vagy-e, előbb még tesztelgetnélek egy kicsit, de a kávé határozottan jó alap. Határozottan.
Szeretem a jellemem fejlődését, a régi Emily ennek a közelében sem járt, de az egyetem és Adrian a legjobbat hozták ki belőlem, végre nem csak az óriás pulcsikba bújó, két szót szólni nem tudó lány vagyok, aki csak az íjjal és a csellóval barátkozik egész nap. Nico azt mondta, hogy ebbe szeretett bele, hogy ennyire független vagyok, hogy ennyire erős és önálló. Sosem hallottam még ilyen elismerő szavakat, és ezzel nem azt mondom, hogy Adrian nem dicsért, csak nála más érdemeimet helyeztük előtérbe. Jó volt egy kicsit a nőiességem mögötti dolgokat is dicsérettel illetni.
- Nem, ez, öhm, az én szuperképességem. Vonzom a meleg férfiakat.
Zavaromban szabad kezemmel megvakarom a tarkómat, és kicsit elpirulva nézek rá, mert ezzel a képességemmel nem nagyon szoktam dicsekedni, és senkit sem akarok megbántani, mert ha mégis úgy van, akkor van, akinek rosszul esik. Nekem nem zavaró, hiszen a bátyám is, Adrian is, csoporttársaim is, barátaim is vannak, akik melegek.
- Aztán, emiatt volt olyan, akit melegnek hittem, de nem volt az, és eléggé megsértődött ezen, szóval kérlek, ne sértődj meg.
Megint bevetem a bambi szemeket, hogy tényleg ne érezze magát rosszul, mert nem ő az első, akinél tévesen ítélem meg, sőt, szívem szerint legyintenék, hogy ugyan, ne aggódjon, hiszen azóta már párszor bebizonyította, hogy nagyon nem a férfiakhoz vonzódik, de az meg azért nem jó, mert akkor meg még a végén azt hinné, hogy így utalok rá, hogy én vele is szívesen tesztelgetnék ilyesmit, de ilyenről szó sincs, esküszöm, csak annyira belezavarodtam ebbe, hogy most már az jön ki, hogy már fejben sem hangzik jól, amit mondani szeretnék, így inkább csak simán összeszorítom az ajkaimat és nem mondok többet. Most nincs itt a helye a magyarázkodásnak.
- Nem szoktál moziba járni?
El is tereli a gondolataimat ez a mondat, mert annyira megdöbbent, hogy egyszerűen leesik az állam. Nem. Szokott. Moziba. Járni. Úristen! Hát most azért kicsit kiégtem ettől a ténytől, hogy ő nem szokott.
- Gondolod, hogy ultrakínos, kettesben ücsörgős sztori lenne, ha elmennénk moziba?
Emelem meg egy kicsit a szemöldököm, és nem tudom, hogy ez most nekem egy erős kritika-e, vagy önmagát minősíti le. Pedig egy helyes férfiról beszélünk, szóval nagyon nem értem, hogy miért mond ilyeneket.
- Szerintem ellenénk mi ketten, de ha nagyon szeretnél hozni valakit, akkor hozhatsz. Úúú, milyen vicces lenne. Te hozod az egyik haverod, én az egyik barátnőm, és akkor már nem olyan kínos. Ki tudja, lehet, hogy összehozunk két magányos szívet. Van haverod, akit elhoznál?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Emily
 

- Szóval összegezve a dolgot, ha valamiféle vonzódást kezdek el érezni a férfiak iránt, az tutira a te hibád lesz.. Oké. Tudom ám hol laksz, és tuti elkaplak érte, ha így lesz - próbál fenyegető hangon beszélni, de ez egészen addig sikerül, míg el nem neveti magát. Nem a legjobb a fenyegetőzésekben. Nem kenyere az ilyesmi.
- Ne értsd félre, nem miattad.. De tudod fénykoromban még az volt a trend, hogy randizni mentek moziba.. Nyilván ez kettőnk esetében esélytelen és ismét szeretném megjegyezni, hogy egyértelműen nem miattad - ennél aligha lehetne kínosabb ez a dolog. Hirtelen már az is jó ötletnek tűnik, hogy bújócskát játsszon a fa mögött eltűnve. - Fú, ez elég melegen hangzott most, csessze meg - röhög fel végül, hogy ezzel megpróbálja menteni az amúgy rohadtul süllyedő hajót.. Ez cudarabb vég, mint a Titanic-é az tuti.
- De persze, aztán odaállítasz nekem Bözsi nénivel, miközben közlöd, hogy nyasgem - szinte látja a szemei előtt, bár most biztos, hogy magából indul ki. Ő simán bejátszaná a nő helyébe, már csak a poén kedvéért is.
- Nem is tudom, kit szeretnél? Vagy ez nem így megy? - néz kissé bizonytalan Emilyre. Tényleg nem tudja, annyira régen volt már kamasz, talán még a mozihoz is térkép kellene neki.
- Viszooont, mi lenne ha mozi helyett inkább ilyen főzős, evős, ivós valami lenne mondjuk nálam. Ha meg filmet akarnál nézni indítunk valamit - ő már elért oda, hogy többre értékel egy ilyen "partit". Komolyan kezd nyugger lenni, ez marha aggasztó. - Aztán azt hívsz meg akit akarsz, meg én is bedobom a közösbe a haverjaim - mindazt az egyet. Legalábbis az itt élők közül csak Nicot nevezné annak, sőt őt már inkább tesónak is.. Valami távoli bolygóról érkező rokon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Ha hirtelen meleggé válsz, megkergethetsz, mert akkor esküszöm, hogy el vagyok átkozva, és én hozom a fejedre a dolgot.
Emelem fel a kezeimet megadóan, és nevetve, hogy lássa, komolyan, az én hibám. Kétség sem fér hozzá, hogy ha így lesz, arról én tehetek, én okoztam. Bár fogalmam sincs, hogy mégis hogyan, de tutira az én hibám. Talán anyám átkozott meg még akkor, amikor a születésemkor fekete hajjal és barna szemekkel néztem rá. Van ez így, a gének csúnya játéka.
- Óóó! Hogy ezért lenne kínos! Én nem nagyon randiztam fénykoromban. Mármint, nem nagyon érdekeltem a fiúkat, szóval...későn értem, sokat kellett pótolnom az elmúlt időszakban.
De még mennyi mindent! Gyakorlatilag mindenről lemaradtam, és olyan lettem, mint egy tinédzser, amint rákaptam az ízére, nem tudtam leállni. Nagy valószínűség szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy Adriannel vége legyen, de nem bánom, mert megnyertem magamnak a tökéletes pasit. A gondolatomra, amiben Nico jelenik meg,m megint elsandítok, de nem látom, talán nem is jön, vagy máshogy alakult a mai napja, szóval akkor nem fog ilyen borzalmas állapotomban látni.
- Eddig erre nem is gondoltam, de igazad van, neki mindenképpen szólok. Elviszem előtte szoliba is, hogy úgy legyen színe.
Ha már az a baja Barnabásnak, hogy a gravitáció megviselte a nénik az elmúlt vagy százötven évben, akkor legalább valamit alakítok rajta, hogy megtalálja a belső istennőjét vagy valami ilyesmit. Nem, amúgy tisztelem az időseket, eszembe se jutna, de azért megjegyzem az elmémben, hogyha valaha ki akarok tolni a sráccal, akkor mindenképpen a nénit riadóztassam.
- Rendben, ha nem kell kötelezően üvegezésig inni magam. A legutóbb elég rosszul jártam, és hetekig szívok még miatta.
Bökök a hajamra, ami eléggé látványosan szőke, szóval nem biztos, hogy a következő ilyen után mondjuk azzal szeretnék ébredni, hogy egy I <3 Bánki felirat díszíti a homlokomat, a nyakamat vagy a bal mellemet. Valahogy nagyon nehéz lenne az ingoványos párkapcsolatomat stabil lábakra helyezni, ha egy ilyet bejátszanék. Így is bujkálok, hogy ne lásson ezzel a szőkével. Végül is, hat hét, simán hihető, hogy nem vagyok fogadóképes állapotban. Nem, tudom, hogy nem.
- Viszont a gondolat tetszik. Van pár barátnőm, akik nagyon ellennének egy ilyen ivós-evős mókán, és eléggé szeretek enni, szóval benne vagyok a buliban, főleg, ha hozol egy-két hímet is még. Mondd, hogy mikor és ott leszünk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Emily
 

- Fénykorodban? Ne haragudj már meg, de úgy beszélsz, mintha egy 100 éves öregasszony lennél... Bőven most éled a fénykorodat csibém - kacsint egyet, mint aki most aztán minimum valaki jövőjét jósolta volna meg. Nincs mit ragozni ezen. Emily jó csaj, bőven síránkozhat még majd az unokáinak, a felette elszállt idők miatt.
- Meg varázsold már vissza a helyére a dinnyéit, légyszííí - nem tudja ezt úgy előadni, hogy ne röhögné el magát. Elképzeli, ahogy Bözsi néninél megjelenő a stílus kommandó és a nap végére olyan mucit varázsolnak belőle, amilyen legszebb éveiben sem volt. Parádés lenne a dolog.
- Nem tini bulira invitáltalak, hanem egy komoly, érett, lehet egy kissé túlságosan elszabaduló, de felnőtt partira. Ne alacsonyits le holmi üvegezéssel, kérlek… meg sem állunk a 7 perces, szekrénybe ücsörögős játékig - ha most valaki péklapáttal csapkodná agyon, akkor se jutna eszébe a játék neve. Amúgy sem beszél komolyan.. Nem kéne senkinek se a szekrénybe vonulni, hogy kiélhesse vadvágyait.
- Egye fene, korhatárt nem állítunk fel, így még te is be tudsz jönni - vigyorodik el pimaszul. - Haverokat meg szedek össze addig - Nico oké, neki esélye nincsen arra, hogy nemet mondjon erre. De, hogy kit lehetne még csatasorba állítani, az kérdéses.
- Na, de lassan át kell vennem tőled a boszorkányokat - sandít az órájára, meg az említett bagázs felé. - Komolyan, hol vannak a hímek? Direkt csak nőstény ördögöket válogattál össze? - sóhajt egyet színpadiasan, majd ha Emilynek sincs ellenvetése lassan elindul visszafelé, bár lelkileg nem érzi, hogy a kis porontyok csivitelésére vágyik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Ó, ha tudnád! Mondanám neki, de inkább nem mondom, mert csak belebonyolódnék abba, hogy ne mondjak semmit, de mégis valamit, és közben még a lelkemen is könnyítsek. Hát nem könnyű ez a mostani állapot, de majd ezen is túllépünk, nem? Valahogy biztos.
- Attól még, hogy boszorkány vagyok, nem lettem csodatévő.
Van, amit nem lehet helyrehozni, és ebbe Bözsi nénje mell-lógatós mutatványa is beletartozik. Szerintem furcsa is lenne az amúgy nem kis melleit hirtelen visszaaplikálni. Nem lenne hím a faluban, aki ne fordulna utána, és akkor aztán lenne jó sok baleset azért, mert ilyen szinten feltűnő. Mondjuk az biztos, hogy nagyon élvezné.
- Úúúú Hét perc mennyország! Oké, most győztél meg, hogy erre a bulira el kell mennem. De valami szőrös havert hozzál nekem, mert én azokat a példányokat szeretem.
Azt az egyet szeretem, de ez most tök mellékes, nem akarom, hogy azt higgye, eddig húztam az agyát, most meg kijátszom a "pasim van" kártyát, hogy lekoptassam. Különben is, egy kis iszogatós, sütögetős, kajálós buli még senkit sem ölt meg. Vagyis de, de azért nekem csak több eszem van. Különben is, még egy csomó mindent nem is tud rólam, szeretném lesokkolni, de csak úgy mellékesen megjegyzett dolgokból, mint, amikor megjegyzik, hogy mondjuk milyen nehéz kimozdítani az egyensúlyodból, és felvetik, hogy bírkózol-e, te meg csak ilyen lazán vállat vonsz, hogy dehogy, rúdtáncolok. Na az ilyen sokkolódásokat szeretem, és szerintem Barnabás az én emberem.
- Oké, de ha kevesebb a srác, több a lány, az sem egy rossz felosztás. Élvezhetitek csodás nőim társaságát.
Nekem is csak pár van, de szerintem azért meg fogjuk mi oldani, hogy jó hangulat legyen. Kezdésnek én már nevetek is a megjegyzését.
- Totálisan szándékos. Az olyanokra utaznak, mint te, imádják a félelmet a férfiak szemében.
Még egy kacsintást is megengedek, mielőtt elköszönök tőle, hogy összeszedve a cuccaimat, és a sapkát jól a fejembe húzva elszambázzak haza, hogy aztán mondjuk tanuljak, mielőtt kivágnak az egyetemről. Meg persze megírjam a csodamesés szakdolgozatomat. Ideje volna tán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Végre vége a kirándulásnak és hazajöttek. A kint töltött idő további részében nem találkozott Emily-vel, így dühe és sértettsége egyszerű csalódottsággá és fájdalommá szelídült. A szíve persze kisebb megszakításokkal folyamatosan sajog, a mai napon pedig eljött az idő, hogy leszámoljon Barnabással is (te jó ég... - a szerk.).
Mivel tudja, hogy ma az előkészítőben van jelenése, nem teketóriázik soká. Bár Francesca-nak megígérte, hogy nem csinál semmi hülyeséget - höhö -, azért csak elhatározza, hogy nyilvánosan szégyeníti meg legjobb barátját. Én mondjuk csak a gyerekeket sajnálom, akik előtt ez az egész lezajlik majd, de oda se neki. Nico tehát felszívva magát, készen a totális megsemmisítésre indul meg a Shanes felé, hogy odaérve egyből megpillantsa Barnabást az udvaron. Talán szünet van, nem is baj, a gyerekek a termekben ülnek és különböző foglalkozásokon vesznek részt. No de akkor mi a fenét keres kint Bánki? Le van szarva, uzsgyi!
Könnyedén beengedik, miután a férfira hivatkozik és valamiféle halaszthatatlanul sürgős minisztériumi ügyre - hazug állat -, így csörtet futótempóban oda, ahol utoljára látta a másikat. Szerencséjére azóta sem tűnt el, így egy negédes mosollyal arcán közelít, mintha nem arra készülne épp, hogy laposra veri.
- Barnabás, de jó, hogy látlak - talán még különös is ez a jókedv, legalábbis a tények ismeretében, így minden bizonnyal összezavaró is a múlttal ellenkező jelen. Mire viszont kisilabizálhatná, hogy mégis mi a fene van, addigra már késő, mert Nico ökle, ahogy közelebb ér, villám gyorsan lendül és egyenesen az állcsontját éri. Mindegy az, csak fájjon. Ha kellően megtántorodik, akkor konkrétan fejjel rohan a mellkasának, hogy a földre döntse és megkezdhesse a végső leszámolást. Innentől kezdve már minden mindegy, a lényeg, hogy Barnabás több ütést kapjon, mint adjon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

- Akkor? Mire vár még? - kérdezem felvont szemöldökkel, mert nem logikus. Ha az övé a legjobb tészta, akkor kezdenie kéne vele valamit. De nem tudom, hogy ez hogy megy a világban, nem hiszem, hogy csak úgy bezacskózod a kis termékedet, aztán beviszed a boltba és felrakod a polcra. Még akkor sem hiszem, hogy működőképes, ha nyomtatsz magadnak árcímkét mellé. - Uh, az jól hangzik, én örülnék neki, ha sikerülne.
Aztán lehet, hogy Ezra majd ilyen tökrehíres szakács lesz, mint az a Jamie? És újságokban fog szerepelni, ha meg megkérdezik tőle, ez hogy is történt, csak büszkén kihúzza magát és rámutat Liára. Én adnám.
- MINDENT. Apu egy szuper...hős. Nem mondhatom ki, hogy Man, mert akkor nincs tévé egy hétig. De igen, autókkal is dolgozik, meg tanár is, meg van valami kertje Tim bácsival... nem teljesen értem - rázom meg a fejemet. Sosem vitt el se az autókat megmutatni, se a kertet, de lehet, hogy ennek a fura német az oka. A múltkor is beszélt valami kacsákról, hogy mennyire gonosz és kiállhatatlan teremtmények, aztán meg bejött a barátnője _Daisy_.
- Hú, ez bonyi. Lehet, hogy utána kéne olvasnunk anya boltjában, ott tuti sokat lehet tudni a királyokról. De szerintem olyan is van, hogy elkergetik a trónról, mert rossz uralkodó, akkor már nem király, nem? - ráncolom a homlokom, megvakargatva a csuklómat, de nem lettem okosabb ettől. Lehet, hogy jobban kellene figyelnem a töriórákon. Vagy úgy mindegyiken. Én is a falnak simulva kúszok kifelé, mikor árnyék vetül ránk és az ismerős torokköszörülést követően, összefont karral bámul le ránk Ezra.
- Hova-hova lányok?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Már éppen indulásra készen léptem ki a tanáriból, amikor jött a hír, hogy a Bojarski lányok bizony csak később lesznek elvíve, mert a szülőknek egyszerre jött közbe valami. Egy pillanatig sem morogtam, sőt, örültem is neki, hogy kicsit még elfoglalhatom magam, így pillanatok alatt öltöztem át, hogy megfelelő ruhába menjek be hozzájuk. Szeretem Klara-t, mert az elevensége magamra emlékeztet, én is hasonló kis sajtkukac voltam, és még nyelvet is tanulok, mert olykor az angol és magyar mellett megjelenő lengyellel bizony elég szép fejtörést tud okozni.
Ania hozzá képest csendes, de szerencsére, ahogy mondani szokás, benne van a buliban, így amíg várunk, kastélyt építünk, mint a hárman koronában, varázspálcával, elvégre hát hercegnők vagyunk, akiknek mágikus képességük van. Szóval áll a kastélyunk, és mi éppen benne ülünk egy körben, és hallgatjuk a nagyobbik lánykát, hogy pontosan milyen is az a világ, ahol mi, uralkodunk. Rengeteg dolgunk van, például a világot sem osztottuk fel.
Viszont férjhez csak olyan emberhez mehetünk, mint az apukája, mert ő bátor, és nagyon jó az ölelése. Én persze bólogatok, mint egy kisangyal, hagyom, hogy ő diktáljon, de azért mindenki megnyugodhat, mert én nem fogok az ő apukájához férjhez menni, még csak a fejemben sem fordult meg, hiszen olyan szép a családjuk. Meg aztán az olyan dolgok, mint a férjhez menetel egyelőre még nagyon messze állnak tőlem, főleg, miután nincs is kihez férjhez mennem, és mivel kettőből kettő sikertelen kapcsolat, ezért úgy döntöttem, hogy nem is nagyon kísérleteznék most ezzel a történettel. Viszont elméleti hercegnő létemben jegyzem a dolgot.
- Fogadom, hogy csakis olyan herceghez megyek feleségül, aki bátor és nagyon jó az ölelése.
Ezek után pedig rá kell térnünk a közlekedésre, mert a seprű és a sárkány nem eléggé hercegnős, nekünk unikornisok kellenek. Elég költséges egy hercegnő élete az már biztos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Hiába vonogatom a vállam, az egyetlen dolog, ami biztos, hogy erre csak Ezra tudja a választ. Nagy tervezésben van mifelénk valaki mindig, szerintem annyi a dolga nem volt ideje. Igazgat Hannah nénivel itt az előkészítőben, sokat tanít a másik iskolában is, meg van egy háza. A sárga, mint régen anyának. Nagyon hasonlítanak, én nem is igazán értem régebbről hogy nem ismerték egymást.
- Én is, remélem most már fog is - tettem még hozzá, ahogy ügyesen kommandóztam tovább kifelé. Azt nem lehet elvenni se nem tőlünk Peggyvel, hogy ha értünk valamihez, akkor az a lopakodó! Múltkor Adrit is tökre legyőztük benne, mert Grace néni csak őt vette észre, minket meg nem. Jól ki is nevettük. Nem volt boldog. Mondjuk akkor sem az, mikor mi itt is rákenjük a dolgokat.
- Szuperhős? De ugye nem köpenyes? Múltkor elolvastam a könyvet, tudod, amit hoztál nekem. Na, láttam benne mennyi baleset van ezekből. Nem lenne jó, ha rosszkor esne el vagy hasonló! Ugye megmondtad már neki? - néztem a barátnőmre, mert én elismerem tökre nagyon mennyire ügyes apukája van, de mindenkinek jó óvatosnak lenni. Én is minden reggel úgy köszönök el anyától is, mikor megy a sárkánokhoz, hogy mindig jól kösse be a cipőjét, ha van fűzője, illetve az sem árt, ha nem húz nagyon hosszú szoknyát.
- Kertész is? Tim tudom hogy szereti a virágokat, jóban van ugye Ezra bácsi gyerekeivel, hallottam már - bólogattam nagyokat, mert Stella is mesélte, meg Dávid is, mikor összeültünk együtt vacsorára. Nagyon nevettem, mert az elsőn furán kínosan viselkedett anya meg apa is. Ezrapa.
- Olyankor újat koronáznak, és akkor a királyság, a király lánya meg a neje is az övé? - néztem rá nagy szemekkel, majd fordultam volna, hogy sikeresen meglépjünk és meg kellett torpanjak.
- WC-RE - kiabáltam szinte rá ijedtemben, ez tökre jó válasz! Oda is siet az ember, meg miért érdekelne bárkit az ok, ugye? Néztem is Peggyre, hogy erősítsen meg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Az indulatok örvénye teljesen beszippantja, ahogy megpillantja Bánkit, s bár negédesnek tűnik, mintha baráti szándékkal érkezne, esze ágában sincs kedvesnek lenni. Mi több, azonnal a másiknak ugrik, még az sem érdekli, hogy ki látja majd meg őket. Kitiltják a Shanes-ből? Végre valami jó dolog, akkor sem Barnabást, sem Emily-t nem kell látnia, mily pompás is lenne! Addig is, míg ez a pont elérkezik, ideje péppé verni legjobb barátját, aki lassan átkerül kedveséhez hasonlóan múlt időbe.
- Ne gondold, hogy megteszem - szinte már vérszomjasnak hat az arcán ülő vigyor, ahogy újabb és újabb csapást próbál mérni az előkészítős tanárra. Így hogy lendületbe jön, még élvezi is, pedig ő aztán végképp nem a bunyózós típus, ezt mindenki tudja. A baj csak az, hogy Bánki sem teljesen idióta, így rögtön védekezésbe kezd. Térde Nico gyomorszáját találja el, amitől kissé megrogyik, a tüzet azonban még inkább szítja. - Te szemét állat! - újra emeli kezét, hogy üssön, de most ugyanoda céloz, ahol ő kapta a találatot. Csak ezután dönt úgy, hogy az arcára ráférne némi további plasztikai kezelés. Noha a nagy védekezésben sikerül eltalálnia Nico állkapcsát, ami szinte menten kiugrik, az adrenalin elemi erővel lövell ereibe, így, mintha robot lenne, meg sem kottyan neki. A vér kiserken alsó ajkából, hiszen az ütés erejétől fogai azon koccantak össze, de még a fémes íz sem tántoríthatja el.
- Óóó, már randiztok is?! Ez még egy indok, hogy átalakítsam az arcberendezésed - ezúttal egyenesen az orrára céloz, lelki szemei előtt látja Barnabás fejét behorpadni, tudjátok, olyan Tom és Jerry-sen. Elvakult harag villámlik szemében, teste úgy tűnik, mintha soha nem fáradna. Bár ő azt érzi, ugyanolyan formában van, azért fárad: ütései gyengülnek, a lendülete sem ugyanolyan már és a védekezés hatására ki-kibillen egyensúlyából. Nem tudja már sokáig tartani pozícióját, már amennyiben Bánki még egy kicsit állja a sarat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Ophelia
70.neked
Én attól még  

Csak, hogy összegezzük az elmúlt napjait. Övé lett a Félszemű, amivel rohadtul nem tudja, hogy mit kellene kezdenie, most döbbent rá igazán, hogy mennyire elhamarkodott döntés is volt az.
Akkor a legjobb barátja pofán verte egy hatalmas nagy félreértés miatt, ráadásul a munkahelyének udvarán, ezzel az amúgy is kevés tiszteletet még jobban elásva úgy majdnem mindenki előtt.
De a legnagyobb probléma az életében az, hogy még mindig gyökér. Elbánkizta, de ezt most olyan rendesen, hogy tudatában van annak, ebből nem lesz visszaút. Pedig akarná. Nagyon. Értette a nő minden szavát, de a betolakodó férfi kisugárzása és szájalása olyan szinten kerítette más állapotba, hogy a meneküléssel elcseszte. Pedig neki csupán nem volt kedve kinek nagyobb a fasza játékot játszani. Ment a nő után. Egyből nekiiramodott, de hiába. Hűlt helyét találta ahogy átlépte a pizzázó küszöbét.
Három nap telt el. Minden három nap kereste. Mindenhol, de csak üres falakba ütközött. Viszont Bánki, mégha puhapöcs is, ha bocsánatkérésről van szó nem adja fel. Főleg, ha a másik fél ilyen rövid idő alatt úgy itta be magát a bőre alá, hogy szinte fájdalommal jár számára az, ahogy le akarja vakarni.
Nem is akarja.
A nő szerencsétlensége az, hogy egy helyen dolgoznak, s vannak olyan időpontok, amikor egyszerre vannak jelen a tanoda falai között. Bánki úgy dönt ezt használja ki, s amikor Ophelia befejezi az osztályával az órát, ő bizony az utolsó diák távozásával belép a terembe és becsukja maga mögött az ajtót.
- Ophelia - köszörüli meg a torkát, de egyetlen egy lépést sem tesz a nő felé. Pedig akarna, ó de még mennyire. Azonban tanulva az utolsó találkozásukból jobbnak látja, ha marad az ajtóban. Így a nő maximum az ablakon keresztül távozhat.
- Nem kell semmit mondanod, csak hallgass meg és már itt sem vagyok - nem hozott csokit, se virágot, semmit. Eszébe jutott a pizza és hogy abból kellene csokrot összeállítani, de ezt az ötletet akkor vetette el, mikor emlékeztette magát, hogy a végzetasszonnyához készül, aki jelen pillanatban nem biztos, hogy értékelni a gesztust.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Sűrű napok állnak a hátam mögött. Alapvetően úgy indult az egész, hogy totálisan elveszettnek éreztem magam azután, ami a Félszeműben történt. Csak kimentem egy szelet pizzáért és ott kötöttem ki, hogy Barnabást elvesztettem, az az istenverte véla meg megint felütötte a fejét, ráadásul még vetkőzni is neki állt, mint minimum egy divatbemutatón lenne, ahol az volt a forgatókönyv hogy leöntik és akkor uccu neki, meg kell szabadulni a ruháktól. Az elmúlt pár nap csigalassúsággal telt. A kialvatlanság megint felütötte a fejét és a Romániában eltöltött két nap sem könnyítette meg a helyzetet, mert elég sok minden szakadt a nyakamba.
Lassan pakolászom össze a papírjaimat, miután a diákok kiviharzanak a teremből, és semmi másra nem vágyom, mint egy hatalmas bögre kávéra, és egy kiadós alvásra. Remélem tisztában van azzal mindenki, hogy mennyire megérdemlem mindkettőt, így a gondolattól kissé feldobódva mosolyogva pakolgatok tovább, majd elégedetten csapom hónaljam alá a papírhalmot és veszem fel táskámat, hogy elinduljak. De az ajtó zárja kattan, én pedig értetlen nézek az ajtót támasztó férfira, aki az eddig megszokottakkal ellentétben Opheliának hív. Valamiért összeszorul a szívem ez miatt, és egy szomorkás mosoly is felkerül ajkaimra, de a férfira tekintek.
- Barnabás - táskámat visszateszem az asztalra a papírhallommal együtt, majd öles léptekkel indulok el az asztal széle felé, hogy megtámaszthassam csípőmet rajta és érdeklődve tekintsek a férfira.
- Rendben - bólintok egy határozottat. Kezeimet keresztbe fonom magam előtt, teljesen semleges arccal várom, hogy a férfi megszólaljon. Legszívesebben üvöltenék vele, amiért ezt csinálta, amiért elrontotta az egészet, de nem teszem. Csak türelmesen ülök és várom, hogy neki kezdjen. Ennyi időm még van, és ennyit még meg is érdemel. Legalább a lehetőséget kapa meg, hogy megmagyarázza vagy elmondja mit miért tett, mert ugye, ez annyira nem volt nyilvánvaló, amikor az étterembe ott akart hagyni, nem is egyszer.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Ophelia
Bár életed végéig tehettem volna ezt.
Köszöntem.  

Egy pillanatig némán nézi a nőt, mielőtt felfedné magát. Gyönyörű mint mindig, s bár nem sugárzik annyira, a férfi biztos benne, hogy ugyanúgy magára vonja mindenki figyelmét mint máskor. Barnabás. Hallja nevét a nőtől, melyet tulajdonképp mindig is utált. Otthon csak akkor hívták így, ha valami rosszat csinált, ám mikor a nő így szólította az mindig tetszett neki. Ő nem meri Carolinaként szólítani, hiszen úgy érzi erre a jogot végleg elvesztette. A nő beleegyezése majdhogynem meglepetésként éri, hiszen valami hurrikánra számított leginkább, így egy pillant erejéig csak áll ott, mint egy újszülött bárány és les maga elé.
- Szeretnék bocsánatot kérni mindenért. Elég sok idő után te voltál az első, aki felé mertem bármilyen lépést is tenni - talán távolról kezdi. Talán csak azt kéne mondania, hogy sajnálom, köszönök mindent, légy jó. De arra ő nem képes és úgy érzi, hogy azzal nem is igazán lennének sokkal előrébb. Így hát folytatja.
- Azt hiszem annyira elvitt magammal a gondolat, hogy egy ilyen nő esélyt adott nekem, hogy túlzottan belelovaltam magamat abba, ami még nem is volt - hátát az ajtónak dönti, kezeit tehetetlen zsebébe csúsztatja, de tekintetét le nem veszi a nőről és annak vonásairól.
- Aztán jött Bözsi nénje meg a hülye pletykái, amiben kifejtette, hogy tegnap még ezzel láttak, előtte azzal. S bár tudtam, illetve tudom most is, hogy nem ilyen vagy, amikor megjelentél a pizzázóban az éjszaka… Egyszerűen úgy éreztem, hogy elárultak. Hiszen ki megy éjszaka pizzáért a volt isten tudja mijéhez zárás után? - tárja szét tehetetlen a kezeit, de a kérdésre nem vár választ, hiszen folytatja. - Felfogtam mikor mondtad, hogy csak éhes vagy, azt is, hogy kellek, hogy minden faszság ellenére amit ott mondtam adtál volna egy esélyt, aztán jött az a.. - nem illeti jelzővel, nem akar káromkodni, bosszankodni. - Azt hiszem a frusztrációm i betűjének pontja volt, hogy éppen akkor megjelent. S nagyon úgy tűnt, hogy ő is egy újabb remek ismerős. És igen. Tudom, hogy múltbéli kalandok és egyebek nem azok, amiket én vagy bárki számonkérhetne rajtad, de istenem annyira rosszkor jött - sóhajt, igazából mondanivalójának se eleje se vége, de azért megpróbálja végre kinyőgni, amit akart, hogy ne húzza a nő idejét.
- Nem volt jogom. De igenis féltékeny voltam. Nincs jogom de az vagyok, s hiába nem lesz már soha, de ha meglátlak majd egy szerencsés férfi oldalán, akkor a torkom mindig össze fog szorulni - őszintén beszél, mindig is úgy beszélt a nőhöz, soha nem kertelt, soha nem hazudott. Bánki ilyen, egyszerű, de úgy tűnik, hogy a szőkeségért akár még túl heves is képes lett volna lenni.
- Na mindegy. A lényeg, hogy sajnálom. Sajnálom, hogy az első nemrandin nem kapcsoltam időben. Sajnálom, hogy a másodikon Karola ott volt, sajnálom hogy a pizzázóban úgy elszállt az agyam. De leginkább azt sajnálom, hogy úgy viselkedtem veled, amit te soha nem érdemelnél meg. Egy fantasztikus nő vagy, akit ha az ember megismer soha nem akar elereszteni. S bár nekem csak egy aprócska szelet jutott belőle, de nagyon remélem, hogy az a férfi, aki majd olyan szerencsés lesz, mint én voltam pár napig/hétig, nem bánkizza el. - ellöki magát az ajtótól. - Érted bármikor újra benyalnék pár ütést - nevet fel keserédesen, s ezennel zárja beszédét. Úgy érzi kiadott magából mindent, s habár ettől a nő nem lesz már az övé, legalább nem volt annyira beszari, hogy ne kért volna bocsánatot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Várok. Türelmesen. Egészen addig a cipőm orrát nézem, amíg meg nem szólal a férfi, és még akkor is, amikor meghallom a hangját, de amiket mondd, amiket felfed előttem arra késztetnek, hogy felnézzek. Elkapom a tekintetét, vagy ő az enyémet, igazából nem is lényeges, mert itt most csak az számít, amiket mondd. Őszintén, végig a tekintetembe nézve, egy másodpercre sem engedve azt. És hogy én mindeközben mit teszek? Bámulok rá, felidézem az első nemrandinkat, ami végül mégis az lett, pedig egyikünk sem tudott róla, de a szende Barnabás eljutott odáig, hogy megcsókoljon, hogy nyisson felé. Aztán jött az első igazi randi, amit elfelejtett, de így is a legtöbbet hozta ki belőle, annak ellenére, hogy egy másfél éves kislány trollkodott körülöttünk megállás nélkül, egy leheletnyi időt sem hagyva arra, hogy esetleg egy pillanatban elmélyüljünk. Egészen addig, amíg el nem ment aludni, én pedig Barnabás karjaiban találtam magam, az őszinte tekintetében, amit ha az ember akarna sem tudna elfelejteni. Ezek mind olyan emlékek, amiket az ember nem akar elfelejteni, amiket meg akar tartani magának, én mégis arra vágyom, hogy egyszer kiürüljenek a fejemből minden jóval és rosszal együtt.
Mert az ominózus este tett tönkre mindent. Amikor éhes vagy, és felnőtt emberként elmész egy másikhoz kajálni, de nem azt találod ott, akire számítasz, végül az egész oda lyukad ki, hogy kurva vagy, mert a néni, aki ezt mondta olyan hiper megbízható, hogy lehidalsz neki. És mindezt miért? Mert élem az életem úgy, ahogy nekem tetszik, és az emberek arra hagyatkoznak, amit látnak. Egy öregasszony miatt kötöttünk ki itt, mert a véla is feltűnt, aki azt hiszi övé a világ, és volt pofája bejönni az étterembe, hogy belekontárkodjon más dolgába. Ami mondjuk jelen esetben egész jól jött, mert végül is segíteni akart - ez tényleg elhangzott? -, de nem sikerült neki sem. Én pedig a legjobb megoldást választottam; eljöttem. Nem voltam már kíváncsi a rágalmakra, amiket kaphatok, amiket Barnabás olyan nagy szeretettel elhitt, majd a fejemhez vágott.
Az utolsó mondatra felkapom immár lehajtott fejemet. Ütést? Annyira belemerültem a gondolataimba és a jégkirálynő szerepbe, hogy fel sem tűnt Barnabás arcán mekkora monokli és véraláfutás éktelenkedik. Összeszűkült szemekkel nézem, és itt van előttem, de elhinni nem tudom. Mégis ki és miért verte meg? Nem mintha jogom lenne már tudni, vagy egyáltalán érdeklődni eziránt. Mélyet sóhajtok.
- Köszönöm - halványan elmosolyodom, és ellököm magam az asztaltól pontosan akkor, amikor Barnabás löki el magát az ajtótól. Hátat fordítva a férfinak kapom fel a papírhalmot, amit a táskámba gyűrök. Talán tovább is tart, mint valójában kellene neki. Összeszorított szemeimet kinyitom végül, és ugyanazzal a halvány mosollyal fordulok meg, hogy elinduljak felé. - Köszönöm a bocsánatkérést, Barnabás, igazán jól esett. És köszönöm a nemrandit, majd a randit, felejthetetlen volt mindkettő. Ne emészd magad, mindketten hibáztunk ebben - óvatosan lépek hozzá közelebb. - És nagyon remélem, hogy találsz majd egy olyan nőt, aki nem ad neked okot a kétségekre, és elfeledteti veled, hogy mi volt velem. És ne verekedj, mert az a Barnabás, akit én ismertem meg, szavakkal oldja meg a problémákat, nem ököllel - lágy csókot lehelek arcára. Lélegzetem visszafojtom, mert véletlenül sem akarom elveszteni a maradék erőmet, ami legalább eddig kitartott mellettem, de ha megérzem illatát, nincs esélyem. Mosolyogva lépek el mellette, és nyomom le a kilincset, majd kilépek a teremből, az ajtót nyitva hagyva magam után. Nem a tanári felé sietek, nem a kávézó felé, hanem haza. A kis lakrészbe, ahol mindent kiengedhetek magamból.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Ez az egész nevetséges. Bianchi azért veri, amit nem is tett meg, ráadásul, Ő szólt a nőnek kétszer is, hogy mondja el Niconak a dolgot, mert baj lesz. De nyilván nem. Mit tanult ebből Bánki? Hogy soha az életbe ne bízzon egyetlen egy nőbe se. Mert vagy jobbra balra mennek, hogy rúdtáncoljanak, vagy hazudnak mint a vízfolyás. Ráadásul a szőkék.. Veszélyesek, neki meg kijutott belőlük manapság. S hiába rína az egyik után akár hosszú hetekig is, tudja, hogy felesleges.
Nico ütései majdnem mind betalálnak, úgy be van indulva az ember, mint akit hetek óta nem csapoltak meg, s Bánki félre is értené a szitut, ha Nico ökle nem találna be újra és újra. S bár Barnabásnak nem kenyere a verekedés, mivel látja barátján, hogy teljesen elmentek neki otthonról, öklét és térdét használva próbálja őt kizökkenteni, ebből az állapotból legalább addig, amíg megszólalhat.
A randi szót csak azért említi, hogy hátha Nico meglepődik ezen annyira, hogy be tud vinni egy erősebb ütést. Azzal rohadtul nem számol, hogy ettől még jobban bevadul az ember.
- Persze haver, randizunk, sőőőt ha itt végzel felmegyek hozzá és úgy megdöngetem, hogy még a létezésed is elfelejti - sziszegi fájdalmasan összepréselt ajkai között. - Jézusom, álljál már le. Érdekli a rühes faszod Emily, Ophelia miatt volt minden - még ezt is rohadtul fáj neki kimondani, hiszen azóta már azt is elcseszte. De hát mit várunk Bánkitól, akit éppen most vernek laposra két olyan nő miatt, akikhez az égvilágon semmi köze?
- Előbb szopnálak le, minthogy a csajodra menjek, hát takarodj már le rólam te gyökér - s minden erejét összeszedve taszít egyet a férfin, mert már rohadtul unja ezt az egészet. Fáj mindene, a teste, a lelke, még az aurája is visít a fájdalomtól és minek? Azért, hogy este otthon magának csaphassa ki a gyíkot, mert jelenleg itt tart a helyzete.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Sosem késtem még, de tényleg, olyan se volt, hogy nem én voltam az első, aki ideért, hogy vihesse haza a brekijeit. De ma valahogy semmi nem akart sikerülni. Lewyéknek válogatott meccsre edzésük van, onnan azért nem lett volna egyszerű jönni, így nekem kellett, csak az órám tovább tartott, mint gondoltam. Szerintem most először szeretem azt mondani, hogy tanulok, mert jó helyen vagyok. Nagyon kedvesek, szeretem a csoporttársaim is, és nem is annyira nehéz. Nem tudom, talán nem idegeskedek annyit azért, de jól érzem magam még a nehéz tárgyas órákon is. Ma viszont tánctörténelmen kicsit elhúzták az előadást, és fél órás késéssel értem csak át anyához a fiúkért. Mondta hogy szólt az előkészítőbe Levendula, így nem lesz baj, így ugyan most már vagy egy órával később, de itt voltunk a faluban.Még mindig nem vagyok túl penge, így mindig vár minket Cel, ő szokta a lekicsinyített dolgaink, mint a babakocsi is visszanövelni, meg bekötjük a pindúrokat, aztán meg sem állok az előkészítőig.
Kicsit zavarban vagyok, mert azért rosszul érzem magam, meg mi van ha a lányok már sírtak? Én biztos nem szeretném, ha később találkoznánk. Mondjuk az első napjaikon is főleg én sírtam, nem értem én ezt az egészet. Csak sóhajtva hagyom, hogy Jacek kicsit megrágja a kezem, ahogy előre nyúlok, mikor nagyon gügyög, aztán belököm a kerítést, és betolom őket az épületbe. Itt már rutinosan haladunk, aztán az ügyeletes csoportszoba előtt megállok és be is kopogok, majd ha úgy tűnik, hogy szabad benyitok.
- Hahó, nagyon sajnálom, csak kicsit elmaradtunk - kezdtem bele, ahogy elnyitottam az ajtót és beléptem a fiúkat megkerülve. Nem akartam őket takarni, vagy kint hagyni, nem bízom ennyire abban, hogy okosak lesznek, csináltak már baleseteket máshol is, elég Leroyrosszcsontok olykor. Ezért is figyelgettem rájuk, ahogy ránéztem a kislányokra és Emilyre mosolyogtam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Az elmondásod alapján ez nem nagy dicsőség - néztem rá sokatmondó pillantással, mert nem hiszem, hogy nekem attól jobb lesz, hogy ő nem tud varázsolni. Én elvagyok a magam tehetségével, csak dolog van, amiben inkább a normál módszereket preferálom, mert a varázs túl elvont vagy egyszerűen csak hasztalan.
- Az is van, ha arra van szükség. Vannak ilyen sok árnyalatos csomagok, a legnagyobb amit láttam, talán... 96 árnyalatos volt? - gondolkoztam el, le is hunyva az egyik szemem a nagy koncentrálásban. De az tűnt a leglogikusabbnak, mert ezek olyan páros számok szoktak lenni.
Kicsit könnyebb volt úgy beszélgetni, hogy már nem volt rács kettőnk között, szerintem ezért féltem mindig a hitvesi látogatásoktól, engem csak ne csukjanak le. Nem bírnám az érzelmi nyomást, amit ezek a beszélgetések rám helyeznének.
- Indeed - bólintottam aprót, halvány mosollyal, mert hát, a név kötelez, megvolt a magam keresztje, még ha nem is szoktam vele elbüszkélkedni. Attól még, hogy varázsló vagyok, lehetek vallásos is, szerintem ez a kettő nem zárja ki egymást feltétlenül.
Az, hogy dolgozik, az jelentette, hogy kicsit idősebb, mint amit elsőre gondoltam, de ez nem feltétlenül rossz, csak meglepett egy kicsit elsőre. Fel is szaladt a szemöldököm.
- Elkísérjelek egy darabon? Nem hiszem, hogy jó ötlet kislányoknak ilyenkor, egyedül mászkálni - húztam el a számat. Na, nem mintha velem annyival jobb lenne, de egy fokkal jobb, mint az egyedül. Annál bármi jobb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Mégis én voltam a kerítés rossz oldalán - amit nem is tagadtam. Tényleg nagyon kellemetlen, és örülök annak is, hogy már nem vagyok ott. Még vetettem egy futó pillantást az udvarra, de végül inkább csak a táskám fogdostam, hogy mindenem megvan-e. Nem lenne szerencsés, ha bármim hátrahagynám.
- 96 szín? Az rengeteg - és elképesztő, de ezt nem mondtam, csak néztem rá nagy szemekkel. Mert egy dolog, hogy van valami, ami nem penna, de az, de hogy ennyit készítsenek belőle, ami különböző. Ez olyan különleges dolog lehet, ha meg eleve nem a varázslók csinálják, akkor még inkább. Hiszen nem lehet kevés munka, sem időben sem energiában. Akik ezzel foglalkoznak egész nap a kenhető masszát csinálják? Szóval ők is főznek, mint mi bájitaltanon?
A nevét már hallottam, valamelyik mesében anyánál, így volt milyen nyelvhez vagy éppen néphez kötnöm, de nem volt olyan... oroszos. Nem tudom, de nem volt ehhez közöm, az én neveim se feltétlen magyarosak mégsem kötekszünk, mert azt nem illik.
- Az - kezdtem bele körbenézve meg a táskámba kapaszkodva, végül csak beharaptam az ajkam mielőtt megszólaltam volna, hogy folytassam. - Jó lenne. Nem félek, meg ilyesmi - de -, csak nincs jól kivilágítva semmi - vontam párat a vállamon mielőtt végül tényleg elindultam volna.
- Nem vagyok olyan kicsi, csak nem nőttem túl nagyra - és nem is tehettem volna, így is magasabb vagyok a legtöbb lánynál otthon, ami nem ad túl pozitív visszajelzéseket. Főleg mert a legtöbb fiúnál is. Bár ezekkel én nem foglalkoztam, még nem hangsúlyozták ki annyian.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Ő igazán nem akart balhét, sőt mi több, ő tényleg elhitte, hogy van egy tökéletes, hűséges barátnője és egy lojális, mellette kitartó legjobb barátja. Erre fel ezek ketten a háta mögött randiznak. Tudjátok, ha a verekedésnek nincs is köze Nico méltóságához, hiszen annak már úgyis mindegy, legalább jól esik neki. A nőt nyilván nem bántotta volna soha fizikailag, verbálisan viszont megkapta a magáért a kiránduláson és ez neki elég. Az más kérdés, hogy azóta furcsán üres minden és a fájdalom - mely a csalódottságból és Emily iránt érzett szerelméből fakad - lenyomja. Mert itt neki most meg kell adnia Bánkinak, ami jár. Annak ellenére is csépeli, hogy ajka felreped és vére serken, mert neki most egyetlen dolog számít: elégtétel.
Eközben a férfi csak folytatja, méghozzá úgy, hogy az eddigi düh egyenesen vérszomjjá alakul. Nem elég, hogy randizgat volt barátnőjével, még ilyen nyíltan kimondja, hogy hazamegy és megdönti? Na hát ebből elég. Tovább ütné a másikat, ha az idő közben nem közölné a - számára - nyilvánvalót, ekkor ugyanis az olasz ökle megáll a levegőben és nagyon sok kérdőjellel a feje körül pislog le Bánkira. Hogy mi van? Mire reagálhatna, addig Barnabás lelöki magáról, ő pedig készségesen hengeredik le róla, hogy kifeküdve a hűvös, nyirkos fűbe ne mozduljon, csak döbbenten bámulja az eget.
- De ha Ophelia kell, minek randiztál Emily-vel? - hangjában csalódottság keveredik némi megvetéssel és nem igazán vigasztalja, hogy mindez a szőke miatt volt. Az mindenesetre már bizonyos, hogy a nő nem hazudott, mikor azt mondta, Bánki és közte nem történt semmi. Sovány vigasz. - Hogy a picsába jutott eszedbe a nőmmel gyakorolni? Nem vagy normális ember - kínosan felröhögve dörzsöli meg arcát egyik tenyerével, miközben felszisszen. Basszus, Bánki se kímélte. Fájnak a bordái, a szájának annyi és a kezei is tropák. Na mindegy, még a legjobb barátságokban is néha szarrá kell verni egymást.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Ha valamit biztosan tudok, akkor az az, hogy a hivatásomat megtaláltam. Mindegy, hogy melyik korosztály, tudok velük kommunikálni. Nem esik nehezemre sem hercegnőnek, sem jó arc osztályfőnöknek, sem szigorú tanárnőnek lenni, éppen mikor melyikre van szükség. Szeretem, hogy használhatom a fantáziám, és azt hiszem, ha rangsort kellene felállítanom, akkor az ovisokkal való foglalkozás a második helyen szerepelne. Persze, hogy mi lesz velem a jövőben, mekkora részét veszik ki majd az életemnek, az a január végével derül majd ki. Január közepén államvizsgázom, után még a papírmunka. Január 17-én, pénteken lejár az összes gyakorlati szerződésem, és egyelőre még nem tudom, hogy bárhova is be kell-e mennem a következő hétfőn dolgozni. Egyelőre nem aggódom, majd az államvizsga stressze utáni napokban fogok, gondolom.
Viszont az, hogy most itt kell maradnom, szabályosan áldás, és örömmel is teszem, hiszen addig is kicsit tovább töltődhetek energiával, mit a gyerekekkel való foglalkozás jelent. És ez nem azt jelenti, hogy akkor majd innen kilépve pörgök ezerrel, sőt. Valószínűleg, amikor egyedül maradok, akkor jövök rá majd igazán, hogy mennyire elfáradtam, de egy kis pihenés után a boldogságindexem az egekben lesz. Ezt a kis készletet igyekszem mindig szinten tartani, hogy ne boruljak ki teljesen a Nico-ügy miatt. Pedig egy összetört szív nagyon nagy falat, és szerintem nem is fogom tudni meggyógyítani, vagy legalábbis nem mostanában, mivel egyszerűen nem megyek a saját szívem közelébe, ignorálom a sajgását, és nem mondom ki hangosan, hogy vége. Majd. De nem most. Majd talán pár nap múlva, amikor már készen állok elfogadni a tényt. De készen lehet állni erre valaha is?
- Szia, semmi vész, nem késtetek szinte semmit, éppen most merültünk el az igazi hercegek jellemzőiben. Ahogy elhallgatom a lányokat, a legjobb herceg neked jutott.
Mosolygok ki a sátorból, ahol bent ülünk, miközben kimászik mellettem a két koronás példány, így aztán, amikor már az édesanyjuk felé szaladnak, én is követem őket, bár nekem inkább beleragadt a hajamba a korona, semmint rám öntötték, de egy középkategóriás hercegnőnek azért én is elmegyek.
- Nagyon jól viselkedtek, és észre se vették, hogy kicsit tovább kellett maradniuk ma. Ha ilyen van, csak szólj, és maradok velük bármikor tovább. Milyen nagyok már a fiúk is!
Lehajolva hozzájuk, mosolyogva nézem őket. Nem érintem meg őket, mert bár nagyon szeretem a babákat simogatni, tanultam masszázst is, és ismerem az érintés fontosságát és mennyiségét minden korban, mégsem nyúlok hozzá olyan gyerekhez, akinek előzőleg nem engedte meg a szülője.
- Négynél megálltok, vagy jön a folytatás?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Már amikor megkérdeztem tudtam, hogy fogalma sincs, milyen tárgyakat tanítok. Pontosan ezért is ment bele a dologba olyan gyorsan. Elég volt egy kicsit győzködnöm, hogy a gyerekek mennyire szeretik, és hogy példát mutatna ezzel nekik is, és azonnal igent mondott. Gondolom akkor kezdhetett valamit sejteni, amikor előtte való nap egy üzenetet hagytam az asztalán, hogy mikorra jöjjön a tornateremhez. És persze azt is írtam neki, hogy hozzon váltóruhát.
Leggingsben és egy laza pólóban sétáltam az ajtóhoz, aminek vállat lecsúszott a karomon, így kibukkant alóla a színes top, amit viseltem. Bent elkezdtem a technikát felszerelni, hiszen erre az alkalomra új zenét hoztam a törpéknek. Mondjuk annyira nem is törpék már, hiszen tizenkét évesek. Kisebbek közé nem mertem volna Barnabást betenni.
Elindítottam a dalt, és újra konstatáltam magamban, hogy imádni fogják ezt a számot. Felhangosítottam, és a tükrös rész elé álltam, hogy elpróbáljam még egyszer, mielőtt megjönnek a lurkók. Kezem rutinosan mozgott, testem minden ütemre pontosan rezdült. Ezerszer elpróbáltam már a táncot, hiszen nem most találtam ki. Már régóta szerettem volna megtanítani nekik, csak volt az a rész, amit párosan kell, és eddig senkit nem akartam ezzel zargatni. Most is, amikor az jött, letáncoltam az én részem, de olyan hiányosnak éreztem. Kellett nekem Barnabás ehhez. Akkor nézett ki igazán jól ez a koreográfia.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Lehet igaza volt a Nyuszónak, hogy nem leszünk rossz szülők, ha segítenek nekünk mások. Mert négy breki az négy breki, nem olyan könnyű. Így is nagyon szeretem, és sokkal kevésbé rossz, mint amilyennek tűnhet mindent rendben tartani. Nem mintha a mai nap ezt megmutatná, fáradt vagyok, a fiúk is félkómásak, és biztos a lányok is elfáradtak. Nem akkora gond, legalább a fürdés után mehetünk nagyot aludni, és ha elég ügyesek vagyunk, mire felébredünk holnap, már apuci is otthon lesz. Bár tartanánk már ott, tudom hogy ez fontos és boldog vagyok, mikor az, és tudom, hogy szereti a munkáját. De hiányzik, nehéz egy-két éjjel is így, egyedül. És nem a picik miatt, csak szimplán nem szeretem.
- Hercegek? Ezt lehet, hogy nem lenne jó apucinak is hallani - ingattam is meg a fejem, persze a számra haraptam a mosoly helyett inkább. Tudom, hogy ez veszélyes. Múltkor hozta haza Klara a meghívót, amit rajzolt valamelyik már iskolás fiúnak, akit meg akar hívni a szülinapjára. Hát a Nyuszó nem volt elragadtatva. Nagyon nem. - Igen, nekem tényleg nagy szerencsém van.
Ezt nem csak körülöttem gondolták így, hanem én is. Nagyon sok köszönni valóm van a templomos néniknek meg bácsiknak, a Jézuskának, a Mikulásnak és a Húsvéti nyúlnak is, akik mindezt elhozták nekem. Mert biztos mindenkinek benne van a keze. Még a Fogtündér is lehet, hogy szólt pár jó szót az érdekemben. Sőt, belegondolva egészen biztos, még ha régen is láttuk egymást.
Lassan guggoltam le eltárva a kezeim, hogy elkapjam a szaladó és nevető Aniat, aztán meg fogadjam a nyálas, de hatalmas csókokat tőle is és Klaratól. A nagyobbik lánykám egyből ment a fiúknak is köszönni.
- Nagyon köszönöm, igazából most sem tudtam, csak az órám, meg Lewy most nincs itthon...kicsit olyan minden - vallottam be egy nagy levegővétel után aztán csak álltam ott és néztem a piciket, ahogy örülnek egymásnak. Nem tudom rosszul esett-e hogy nem voltak szomorúak, amiért tovább kellett nélkülem legyenek, vagy sem. De ez azt hiszem ilyen lesz már, olyan hamar akkora nagy brekik lettek, amit el sem tudtam képzelni.
- Igen, nagyok, és kis rosszcsontok, de nagyon szeretem bennük is ezt. Máskor is rád bízzák a maradókat? Vagy valami mást is tanítasz itt ilyenkor? - kérdeztem rá, ha már itt voltunk, nem én járok szülőire, és bár ismerem az ittenieket, annyira nem tudom ki és mit tanít vagy játszik pontosan a lányokkal. Sokan vannak velük, de tudom, hogy vigyáznak rájuk, mert az apuci azt mondta.
- Megállunk? Mármint miben? - néztem rá kicsit megilletődve, nem teljesen értettem a kérdést. Igazság szerint nem tudom mekkora lesz az ohanánk, sosem lehet tudni, mennyit kaphatunk. A fiúk is olyan kis meglepetések voltak. Az időzítéssel is és azzal is, hogy ketten jöttek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

- Igazán határozott elképzelésük van, szóval nem hiszem, hogy olyan sok gond lenne még ezzel a történettel, az apukájukat még nem klónozták.
Válaszolom mosolyogva, mert a lányok még bőven abban a korban vannak, amikor a tökéletes férfi számukra az apjuk, és el sem tudják képzelni, hogy egy nap ne ő legyen a férjük. Szóval ok az aggodalomra nincs, bár a gyerekek úgy nőnek, mint a bolondgomba, azért van még néhány nyugodt évük, mielőtt kezdődik a megőrülés.
- Harmadikban kezdenek el felborulni a hormonok először, addig egészen aranyosak.
Akkor azért páran sátánná válnak, mint Annácska, akit imádok, tényleg, de még Barnabás is nagyon nagyot tud nyelni, amikor a lány szóba került, és néha én is biztos vagyok benne, hogy a pokolból ki van tiltva, mert a Sátán a trónfosztástól tart. Nem lehet könnyű a nagyszüleinek, mert ők nevelik a lánykát, és ezért egy elég kemény ördög-angyal kettőst lehet nála látni néha, főleg amikor egy-egy szülői után vagyunk.
- Összekuszálódott.
Nem kell nekem bemutatni, én maga vagyok jelenleg az összekuszálódott élet nagymestere, szóval tudom milyen az, amikor egyetlen apróság is képes teljesen romba dönteni mindent, amit az ember eltervezett, hogy aztán ne maradjon más, csak fejkapkodás és aggodalom. Aztán persze lesz ez másként is, mert ha az ember jól csinálja a dolgokat, akkor a párja mellette áll, és együtt billentik helyre a dolgokat, ha meg nem, akkor telezsúfolja a naptárát mindenféle plusz programmal, hogy ne gondolkozzon azon mennyire szétesett minden. Na én a zsúfolásban vagyok profi.
- Általában rám. Akinek van családja, hazamegy, aki kollégiumi nevelő is, ő pedig a bentlakókkal foglalkozik. Nem tanítok rendesen, gyakorlaton vagyok, mert januárban végzek majd az egyetemen, akkor hivatalosan is tanár és óvónő leszek, de ne aggódj, jó kezekben vannak, mert van kisgyermekgondozói és dajka képesítésem is.
Elég határozott irányba mentem én tovább a Bagolykőből, a dajka csak néhány hónapos képzés, a kisgyermekgondozói két éve is tavaly lejárt, mert azt még az egyetemmel párhuzamosan kezdtem el, szóval azt már akkor is tudtam, hogy gyerekekkel szeretnék foglalkozni, a pszichológia maga csak egy ilyen plusz volt. Akkor is szét volt esve minden, akkor a tanulásba menekültem, most a főzésbe, sosem lehet elég tudás a birtokunkban.
- A babaprojektben. Gyerekként én is mindig nagy családról álmodtam, sőt, még most is úgy vagyok vele, hogy egy egész kviddics csapat is jöhetne. Csak hát ez ilyen hercegfüggő dolog ugye.
Pillantok fel rá mosolyogva, mert már egy pár perce a fiúkhoz közel hajolva barátkozom velük, és vágom a grimaszokat, hogy nevessenek. De mivel a lányok betámadták őket, így most felegyenesedve Majára nézek újra.
- Jó látni, hogy ennyire szeretik egymást.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Milyen nem a te szinted? Jézusom, ember - homlokát dörzsölve nevet fel kínosan, miközben rájön, hogy mi is a helyzet valójában. Mindenkitől szeretnék itt és most elnézést kérni, de Nico szemében Emily a legjobb nő, inkább Ophelia-tól kéne tanácsot kérni, hogy őt hogyan lehetne megszerezni - az olasz egyébként pontosan ezt tette, de mindegy. Szeretném azt is leszögezni, hogy Brown egy olyan bombanő, ami nem terem minden utcasarkon, de még csak a legszebb gyümölcsfákon sem. Szóval jah, de akkor is. Annyi embernek lemehetett volna kutyába a mi Bánkink, mégis a legjobb barátjának kedvesével tette.
- Szóltál neki, hogy nem jó ötlet, de végül is belementél. Ez ám a logika - megforgatja szemeit és a változatosság kedvéért arcát dörzsöli meg. Ha legalább egyiküknek lett volna annyi esze, hogy ebbe nem mennek bele, akkor most nem itt tartanának. Sajgó állkapcsához nyúl és arca fájdalmasan torzul el, ahogy picit megmozgatja azt. Ajkából még mindig enyhén szivárog a vér, de nem zavarja különösebben. - Mint azt láthatod, nem rajtam múlt. És már nem is fog, azt csinál, amit akar - szája fájdalmas mosolyra görbül, azonban, hogy az ütés nyoma, vagy a nővel folytatott kapcsolatának viharos lezárása készteti-e erre, az nem egyértelmű.
- Nem is voltam gyökér, ő nézett melegnek! - azonnal kikéri magának, nem is akármennyire felháborodottan. Még hogy ő, Francesco Nico Bianchi meleg legyen, egyszerűen a gondolat is nevetséges! Mindenhogy, ahogy férfi kimutathatja a vonzalmát illendő keretek közt, ő megtette, de hát ugye ott volt Adrian, meg a tény, hogy durván homoszexuálisnak titulálták. - Amúgy meg Ophelia egy nagyon rendes csaj, megfogtad vele az isten lábát - mint utóbb kiderült, a szőkével ezerszer jobban járt volna, ha nem csak álbarátnőnek kéri fel. De hát, ilyen az élet. A pletykák ellenére ő az egyik legnormálisabb és legtöbb tartással rendelkező nőszemély, akit ismer. Azt hitte, a legjobb Emily. Aztán lett, ami lett.