Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- De látott, hát ezért mondom, hogy nem kell aggódni, minden oké - nem is egy látott, hanem legalább négy, de az is lehet, hogy öt. Vittek engem mindenhova, mégse találták meg azt, hogy mi ennek az egésznek az oka. Megszoktuk, vele élnük, minket már nem rémít meg, nem is értem, hogy őt miért.
- Akkor kimosom - biztos egyszerűbb lenne pálcával, de mivel én erre képtelen vagyok, így marad a jó öreg kétkezi munka.
- Jól vagyok, tényleg, csak had engedjek rá vizet, mert nem akarom, hogy foltos legyen - ha végre odébb mozdul, akkor fel tudok kelni az ágyból és elindulhatok vizet engedni a ruhára, kár lenne érte, hiába egyszerű, igazán szép darab még így foltosan is.
- Azt gondoltam, hogy a pizzámmal kettesben leülök megnézni valami filmet - legjobb randevú, az étel legalább biztosan nem szól bele a választásomba és nem is dumálja végig.
- Miért kérdezted, hogy értek-e a számokhoz? - veszem fel a pólót és megindulok csap után kutatva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Engedem, hogy menjen, de nem tudom levenni róla a szemem, nem értem, hogy mi történik most itt. Az egyik pillanatban teljesen jó volt, a következőben meg elájult, most viszont, ha nem tartottam volna a karjaimban,  meg se mondanám, hogy elájult.
- Hogyan?
Zavartan pillantok rá, de gyorsan felfogom a kérdést, és kicsit kihúzom magam. Mint egy kisgyerek, akit rajtakaptak. Nem értem, hogy miért történik ez velem, mintha ez a nő olyan komoly hatással lenne rám, mint még senki soha.
- Át kellene nézni a könyvelést, ha lenne segítségem, talán gyorsabban haladnék,  és nem tartana reggelig. De nem szeretnék senkit a bankból, friss szemre van szükségem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

A mosdó alatti szekrényben kezdek kutatni és találok egy mosószappant, amivel jól átdörzsölöm a ruhát, majd meleg vizet engedve kezdem kézzel mosni, így keveset hallok abból, amit mond. A lényeg megvan és miután elzárom a csapot, zavartan nézek rá.
- És én segítsek? - teszem fel a kérdésemet meglepetten. - Szóval az esti terveim azért érdekeltek, hogy együtt dolgozzunk? - talán egy kicsinyke csalódottság van bennem, mert egyetlen egy pillanatra mást gondoltam, de se baj, hát matekozzunk, mi baj lehet abból? Közben közénk tartom a ruhát, hogy jól szemügyre vegyem.
- Hát, azért még a gépednek is lesz dolga, de nézd meg a java kijött - fordítom felé a felsőt, ami ugyan csurom víz, de már kevésbé szószos. - Nincs nálad esetleg a pálcád? Azzal meg tudnád oldani - mondjuk ez előbb is eszembe juthatott volna és akkor nem ájulok a karjai közé. Bár.. Akkor meg nem láttam volna ezt a tökéletes felsőtestet, jaj nekem semmi se jó.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Örülnék neki. Ha neked nem gond persze.
Mert azért mégsem egy szórakoztató este, hanem munka, de a pizzáját én fizetem, és, nos, ennyi. Nem kell kétszer fizetnie egy pizzáért, amiből az egyiket rámnyomta. Szóval, ez is valami. Biztos lenne még valami kívánsága, mert egészen úgy sejtem, hogy pénzt nem fogadna el.
- De, nálam van.
Tényleg, simán felkelthettem volna a pálcámmal is, ahelyett, hogy pofozgatom. Mindegy, nem sértődött meg rajta. Elővéve az ébenfa pálcát, az anyagra irányítom, amiből egy pillanattal később felcsap a gőz, és nem csak száraz lesz, de vasalt is. Egyedül élő férfi vagyok, aki a banki szektort igazgatja, muszáj, hogy legyenek trükkök a tarsolyomban.
- Egy pillanat.
Felkelve mellé sétálok, megnyitom a vizet, és elkezdem letakarítani a rám száradt szószt. Mivel kicsi a hely, elég szorosan állok mellette, és ahogy oldalra pillantok, szinte megcsap a bőrömnek ütköző, forró lehelete.
- Nehogy kárba vesszen a munkád.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Hát jobb programot is el tudnék képzelni, minthogy számok felett görnyedjek, de van egy olyan sejtesém, hogy Rónaky Erik nem sokszor kér segítséget, pláne nem egy idegentől, szóval. - Miért is ne, csak mondd meg, hol az irodád és odasuhanok a csodálatos autómmal - vigyorgok rá fogsor villantósan, mert azt legutóbb megtanultam, hogy bizony a Corsám számára egy haláljárat.
- Na, látod.. Mennyivel könnyebb volt ez így - mindig tudtam, hogy azoknak, akik ilyesmiket képesek megtenni az életük sokkal könnyebb. Most pedig ismét láthatom, hogy mennyivel. Nekem ezt most be kellene tenni a mosógépbe, aztán kiteregetni, kivasalni, de ő megoldja két suhintással. Igazságtalan az élet.
Nézem, ahogy közeledik , én pedig lassan próbálok távolodni, de hát nincsen hova, szóval maradok a kis mosdóban és túlságosan közel állva hozzá, próbálok nem rá nézni vagy nem levegőt venni, de hát ezek mind lehetetlenek.
- Erik, ha most nem mész egy kicsit odébb, megint össze fogok esni és lehet lefejelem a mosdókagylót is, amilyen szerencsétlen vagyok.. Esetleg, esetleg megtennéd, hogy kiengedsz? - nézek rá jobb híján a tükrön keresztül és láthatja rajtam, hogy szavaim tök igazak. Hát nincs jó hatással rám, hogy ennyire közel van és jobb felkészíteni őt arra, ami hamarosan bekövetkezik, főleg ha így néz rám.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Holdfény utca 26. Sétatávolságra.
Mert, hogy nem szeretnék a bankba visszamenni, és amúgy is, ott van Atala, akit majd megkérem, hogy hozzanak haza, mert így, hogy igent mondott, szeretném nem megvárakoztatni, hanem minél előbb elkezdeni a munkát, amit egy vacsorával megszakítunk, aztán folytatjuk. Szinte fellelkesültem attól, hogy segít.
- Valójában jobban szeretem azt, amikor kint száradnak a ruhák. Más lesz az illatuk.
Ezt nehéz megmagyarázni, de tényleg másabb lesz, olyan jólesőbbé válik felvenni, és a tudat is, hogy a kinti szellő lengette, megnyugtatóbb. Szeretem a mágiát, hiszen életben tartja a húgom, aki már nem is él, de nem tudom még teljesen elengedni.
- Büdös vagyok?
Megemelve a karom megszagolom magam, de nem látok problémát az illatban, viszont kilépek, hogy kiléphessen, és csak utána vissza, hogy befejezzem a műveletet.
- Szerinted lakik itt valaki? Vannak fent holmik, de a berendezés olyan szikár.
Nem tudom miért látom ennyire ridegnek, Tala előtt én sem igazán fordítottam figyelmet a helyre, ahova aludni jártam haza. Végül teljesen tiszta leszek, és kilépve az ingért nyúlok.
- Lassan mennünk kéne, még a végén azt hiszik, mást csinálunk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Mi? -kerekednek el a szemeim a címet és a távolságot hallva. - Haza akarsz vinni? Mármint, szóval izé. Nem hiszem, hogy ezt kellene - nem is értem magamat, hát mitől vagyok én ennyire zavarban? Azt sem tudtam a múltkoriig, hogy létezik Rónaky Erik most meg nem vagyok képes arra, hogy lazán besétáljak hozzá. Hát hol az én igazi személyiségem? Kérem vissza, de azonnal.
- Nem, nem, mi? Nem, dehogy, nem - emelem fel védekezően a kezeimet, így akarva akaratlan, mikor kienged, mit ad Isten megint sikeresen simogatom meg a felsőtestét. Hát mindjárt lemegyek hídba, könyörgöm legyen ennek már valami vége. - Most mosakodtál, hogy lennél büdös? - nevetem el végül magam, hátha ezzel mentem a menthetetlent. Jaj kezd itt megint meleg lenni, kell egy pohár víz, el is indulok keresni.
- Nem hiszem, nincsenek személyes holmik - igen, ez szembetűnő, se kép, se pénz, se semmi, ami arra utalna, hogy él itt bárki is. - Szerintem ez olyan lehet, hogy ha éppen kell valakinek egy kis zug, akkor idemenekülhet - vagy ki tudja mire használják. Elég komor és sivár, de mások elől elbújni talán tökéletes.
- Látták, hogy mi történt lent, nem hiszem, hogy abból bármire is következtethetnének, de igazad van, menjünk inkább -csak a biztonság kedvéért.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Nem? Ígérem, hogy nem foglak feláldozni, vagy megrontani, vagy nem tudom, hogy mi az, ami így elfogott a rémület. Vannak szomszédok, oldalt is, szembe is, kiabálhatsz, az utca közepén van, szóval esélyem sincs megölni, ha arra vágynék. De nem vágyok.
Teszem azért még hozzá, hogy egyértelmű legyen a helyzet. Kilépve felhúzom az inget, mintha mi sem történt volna, úgy festek, és ezt nagyon szeretem. Fontos számomra, hogy minden tökéletesen álljon, mert úgy vélem, hogy ez kell ahhoz, hogy mások azt lássák, tökéletesen rendben van minden az életemben. Ő nem, dehogy. De a látszat a kulcs nagyon sokszor.
- Szimpatikus menedék. Nem is sejtettem, hogy itt van. Valóban alkalmas arra, hogy elrejtőzzön valaki, ha el akar.
Amióta ismerem Barnabás hátterét, egyáltalán nem csodálkoznék, ha ez a hely lenne a mentsvára. A testvére, a volt jegyese, az anyukák az iskolában, és még ki tudja, hogy ki nem üldözik. Sőt, azt csodálom, hogy ki mer még menni az utcára, igazán erős helyen lehet a partiképes agglegények sorában.
- Sose becsüld le őket.
Nyitom ki az ajtót, hogy előreengedjem, és bezárva én is lesétálok, hogy a pizzákat átvegyem. Terveim szerint a kezemben maradnak a pizzák, de ő ezt felülírja, és autóba ültet. Pontosabban a tragacsba, amitől égnek áll a hajam, de szerencsére élve eljutunk a házhoz, úgy is, hogy ő vezet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Kristóóóf, te most valamiért neheztelsz rám, de nem értem, hogy miért - állapítom meg, miközben gyakorlatilag farkasszemet nézünk egymással. Én a magam részéről nagyon makacs tudok ám lenni, a gond csak az, hogy a velem szemben álló kedves unokabátyám szintén Návay és pontosan ugyanolyan szinten képes egy öszvérhez hasonlóan megmakacsolni magát, mint én. Nem fogunk így dűlőre jutni, van egy olyan sejtésem. Karba tett kézzel ücsörgök egyelőre vele szemben. Eszem ágában sincs megfutamodni, és különben is, már megrendeltem az étlap szerint extra csípős pizzámat, amitől aztán lehet, hogy átváltozom házisárkánnyá és tüzet fogok okádni itt, ha nem embereli meg magát az úriember velem szemben. Úgy kellett elrángatnom idáig, miután épp a munkaideje lejártával sikerült elcsípnem a pubnál.
- Miért nem válaszoltál egy levelemre se? Legalább elmondhatnád, mit tettem, amitől ennyire fújsz rám - nyitom ismét szóra a szám. Arról van sejtésem, hogy az a tény, hogy auror lettem, miközben ő is próbálkozott oda, de nem járt sikerrel, talán kellemetlen érzéseket válthat ki, esetleg fájó pont lehet, de hát éppen ezért nem is dörgölöm az orra alá. Még csak nem is egyenruhában vagyok itt, hanem hazaszaladtam átöltözni. Egy bő szürke póló van rajtam az alkalomra, elején a Walpurgis lányairól egy képpel, meg farmer. Semmi olyasmi, ami szerintem akár csak emlékeztethetné is erre, hiszen nem az a célom, hogy feltépjek itt mindenféle sebeket. Kellemetlen beszédtémának úgyis ott van Viktor. Bőven elég.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Tizenhárom. Ennyi azoknak a köröknek a száma, amit leírtam a pizzéria előtt. Tizenháromszor mondtam végig a mondandómat, hol kiegészítve azzal, amit Zorka mondott, hol elvetve azt. Nyilván, akarom. Nagyon akarom, de félek, hogy azzal, ha én kérem meg, azt érzi majd, hogy valamit elvettem tőle, és nemet mond. Értem én, hogy huszonegyedik század, de hogyan kéred meg egy férfi kezét, akivel jelen pillanatban még csak nem is csókolózol? Sőt, akit idegesítesz.
- Bátorság.
Mondom ki végül magamnak, bólintok is egyet, és nyilván Barni, aki mostanra végignézte már a jelenetet, kellőképpen bolondnak gondol. Kiváló. Hát innen már csak felfelé van, nem? Végül mégis belépek, és határozottan a pulthoz sétálok, végig tartva vele a szemkontaktust. Nem mosolygok, mert tudjuk milyen mosoly lenne abból, amikor próbálsz szépen mosolyogni. Igen, retardált fuldokló fókás. Nem jó időzítés.
- Szia Barni. Én szeretnék kérni tőled valamit.
Itt jönne ugye a kérlek szépen, ha neked nem nagy gond, vegyél feleségül, mert kell a neved rész. Hát valahogy nem az csúszik ki.
- Egy sex on the beachet.
Igen, nyugi, ahogy kimondom, én is rájövök, hogy ez az egyetlen koktél, amit nem kellett volna hangosan kimondanom. Mert most egy cosmo-val, vagy egy Merlin haragjával kevésbé lett volna kihívül Jól van Annie, szép kezdés, csak magabiztosan égesd le magad.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Nem számolja, hogy hányszor látta elmenni Annie-t az ajtó előtt, betudja ezt annak, hogy a nő megint valami hülyeségre készül, amivel úgyis csak a padlóra fogja őt küldeni. Inkább figyel a vele szemben ülő nőre, aki lelkesen magyaráz. Néha megdorgálja Barnabást, olykor jókat kacag. Nevetése betölti az egész helyet, van akire át is ragad. Ugyan látható, hogy a férfi néha kissé befeszül, amikor egy-egy komolyabb téma, mint például a gyerek, a házasság vagy a 'hogy voltál képes elrontani a dolgot' előkerül, de összességében egy kellemes csevegésnek lehetnek szem és fül tanúi az itt lévők.
Barni annak köszönhetően, hogy éppen az elé tolt telefonon nézi a fényképeket, melyeket a nő mindenképpen meg akart mutatni, nem is veszi észre, hogy Annie mikor jön be. Fejét lassan emeli fel, ahogy meghallja a nő csilingelő hangját, ám, mikor Annie előáll kérésével, leesik az álla és hirtelen nem tud semmit sem kinyögni, csak némán visszaadja a telefont a gazdájának.
– Anya, ő itt Annie Brigthmore. Annie, ő itt az anyukám, Bánki Lujza - járatja kezeit a két nő között, majd az égre emeli a tekintetét. Meg van áldva a barnával az biztos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Mi?
Hirtelen olyan sápadt leszek, mint régen, érzem, ahogy a kezeim és a lábaim egyszerre fagynak el, lever a víz, és várom, komolyan várom, hogy megnyíljon alattam a föld. Kérlek uram, most az egyszer ments meg. Reszketve nyújtom ki a kezem a nő felé, és érzem, hogy égni kezd az arcom.
- Annie Brightmore vagyok asszonyom, és esküszöm önnek, hogy nem szoktam sok alkoholt inni, legutóbb a lányával, de az volt az első, és csak bátorságot akartam gyűjteni. Én, sajnálom, hogy így ismerkedtünk meg.
Édes Merlin, miért éppen én? Miért nem tudtam megállni az első mondatnál, miért kellett nekem hülyeségeket beszélnem? De hát nem úgy néztek ki, mintha közük lenne egymáshoz, és miért nem néztem meg jobban, hogy ki mellé ülök le? Most akkor szaladjak el? De az meg olyan hülyén venné ki magát, nem? Nem mintha ne lenne most már mindegy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Nem is tudja, hogy sírjon vagy nevessen-e a helyzeten. Mondjuk Lujza nevet, hiszen ő nem az a begyöpösödött nő, aki ne emlékezne arra, hogy milyen volt még fiatalnak lenni.
– Ugyan, én teljesen megérteném, ha a lányom és a fiam társaságában alkoholista lenne - fog kezet a fiatal nővel, akit azért jól végigmér.
– Valóban elég fiatal - fordul vissza Barnabáshoz, aki csak sóhajtani tud az egész szituáción. – És miért akar a strandon szexelni veled? - pillant vissza Anniere, majd ismét a fiára. - Csak nem együtt vagytok?
Ez az a pont, ahol Barnabás is azt szeretné, ha a föld elnyelné. - Hozok inkább egy kávét - közli röviden és tömören, majd jól otthagyja Annie-t az anyjával, biztos, hogy ő lesz ezért az év férfija.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

A szememmel üzenem, hogy ha itt mert hagyni, megölöm, és valószínűleg ő ezt pontosan tudja is, mivel itthagy. Szívem szerint kupán vágnám a pénztárcámmal, de ki a fene akarja még tovább égetni magát az ex majdnem anyósa előtt? Senki.
- Tíz évvel, de véleményem szerint az életkor nem mérvadó, ha két ember szereti egymást. Vagy, ha az ember szeret élni. Nevetni, mint Ön. Önnek boldog nevetése van, mint Zorkának. Ő tud még ilyen felszabadult lenni.
A jó időszakaiban, de ezt nem teszem hozzá, mert csak abban reménykedem, hogy mikor viszontlátom, újra ez a boldogság fog a hangjában visszatükrözni.
- Nem vagyunk együtt. Mi… próbálkozunk. Én megpróbálok nem próbálkozni, ő megpróbál próbálkozni, én általában elszúrok valamit, ő pedig ideges lesz miatta. Bonyolult a helyzetünk. Viszont állítólag finom koktél, szép a színe. Csak, látja, elszúrom a dolgokat. De most legalább nevetett is, ami jó.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

– Tíz évvel? - kerekednek el Lujza szemei és a háttal álló Barnabásra szikrákat szór, míg Annie felé szeretettel fordul. - Áhh Zorka, ő ütött rám leginkább, nem tudom, hogy azért - e mert ő az első igazi gyermekem és csodaként éltem meg, vagy pedig azért, mert szerencsétlen középső gyerek lett és valamivel fel akarta hívni magára a figyelmet - lánya előtt van három és utána is még ennyi gyermek. Ő mindig igyekezett az összesnek ugyanolyan szeretetet adni, de nyilván ez kivitelezhetetlen.
– Próbálkoztok? Igazán? - sejtelmesen elmosolyodik. - Tudod Annie, egy nőnek soha nem szabad futnia egy férfi után, akkor sem, ha annyira szereti, hogy az szinte már fáj. Hagyd egy kicsit szenvedni, csinálj úgy, mintha közömbös lenne, mintha megszűnt volna a rajongásod. Hidd el, meg fogod őrjíteni vele és ő fog teperni érted - tanácsát komolyan gondolja, s végszónak szánja, mert nem akar itt legyeskedni. - Akkor vasárnap a családi ebédnél - szól oda Barnabásnak, majd megsimítja Annie vállát. - Csak ügyesen - mosolyog rá és kisétál.
– Komolyan mondom Annie, te éppen olyan szerencse csomag vagy, mint a húgom - teszi le a kávét a barna elé. – Mit susmorogtatok? - támaszkodik meg a pulton és érdeklődve néz a nőre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Igen, de szerintem ezt rajtam kívül senki se tudja. Vagyis, most már ön. De semmi olyan nem történt soha, amire az emberek gondolnak. Tényleg semmi.
Valahogy a kor sosem került elő, mert nem számított. Jó, Barni mindig azt mondta, hogy túl fiatal vagyok mindenhez, mindig túl gyerekesnek gondolt, és lám, van abban valami, mert az édesanyjával való első és talán egyetlen találkozásom alkalmával is bebizonyítottam, hogy nem vagyok alkalmas arra, hogy a fiával legyek. A tanácsnál akaratlan is Barnira pillantok, és tudom, hogy ilyenkor mindig megváltozik a pillantásom, mások lesznek a vonásaim. Én képtelen lennék arra, hogy úgy csináljak, mint aki nem érez. Különben sem szereti a játszadozást, és hát, amúgy is tudja, hogy mit érzek. Mit csináljak, kérjem meg, hogy segítsen férjet fogni, és közben csaljam csapdába? Hát az remek lenne. Biztos nem utálna meg teljesen.
- Örülök, hogy találkoztunk.
Búcsúzom csendesen, nem válaszolva végül arra, hogy úgy teszek-e. Nem menne, tudom, hogy nem. És kicsit talán félnék is, hogy ő inkább megnyugodna, és továbblépne, találna egy normális nőt, elvenné, családja lenne. Még túl önző vagyok ahhoz, hogy képes legyek elengedni őt.
- Arról, hogy az életünk abból áll, hogy szerencsétlen vagyok, te pedig mérgessé válsz emiatt, de próbálkozunk, hogy ne így legyen. Nagyon szép és boldog nő. Köszönöm.
Emelem meg kicsit a kávét, de nem kortyolok még bele, mert olyan közel van az arca, és olyan szép színe van a szemének, miután nevetett, amikor boldog, hogy kicsit inkább elveszek benne, és ez megmosolyogtat, megrebegteti a szívem.
- Kérni szeretnék valamit. És mondhatsz nemet, nincs semmi baj, ha így teszel, rendben?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

– Annie, egy jó tanács. Másoknak sose teregesd ki a magánéletetek. Tudod, igazán meg lettem volna életem végéig, anélkül, hogy tudom volt-e már köztetek bármi - mosolyog, ám azért közben igazat ad Barnabásnak abban, hogy a lány nem tudja jól megválogatni a szavait mások társaságában. Annie szerencséje, hogy Lujza nem akad ki ezen és nem fog a klimax klubban erről fecsegni a hölgyeknek. - Én is örülök, vigyázz magadra kedves - és már ott sincs nem akarja zavarni a fiatalokat.
Barnabás amúgy sem bírná ki, ha az anyja tovább marad, így is lehet látni rajta, hogy csak egyetlen hajszál választja el attól, hogy kiboruljon.
– Igen az - sokszor vágyott arra, hogy ő is tudjon annyira boldog lenni, mint az anyja. De valahogy mindig sikerül keresztbe tenni ennek. - Nem tudok eléggé hálás lenni neki azért, amiért felnevelt és hogy soha nem éreztette velem azt, hogy nem a sajátja vagyok - egyetlen egyszer sem volt semmiben sem hiánya, Lujza olyan édesanya volt mindig is, amilyet mindenki érdemelne. Klónozni kéne a nőt.
– Jaj te nő, mivel fogsz megint kicsinálni? - a kérés felvezetése már azt súgja, hogy Annie fejében ismét kipattant valami, amitől a férfi a plafonra kerül. Komolyan nincs már ötlete arra, hogy most megint mire számíthat. - Na, ki vele.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Bólogatok kettők, de nem válaszolok szóban, csak láttam, ahogy Barnira néz, és ösztönösen kibukott az, hogy nem csinált semmit, amiért az embereknek el kellene ítélniük. Én szerettem volna, ha csinál, de ő nem tette, pedig még csak nem is lett volna helyzettel való visszaélés.
- Te gondolkoztál rajta? Az örökbefogadáson. Látva, ahogy Karolával bánsz, meg a gyerekekkel az előkészítőben, és a sok szeretettel, ami benned van, csodás édesapa lennél.
És igen, látszik, hogy az anyukája tényleg olyan volt, mint egy édesanya, mintha a fogantatás óta ő viselné gondját, és nagyon jó embert nevelt, hiszen ott a Menedék is, ami nagyon nemes cél.
- Ezt most nem én csináltam, vagyis nem csak én. Ezt te meg én csináltuk régebben.
A táskámból előveszek egy borítékot, amit elképzelhető, hogy kicsit nagyobb vehemenciával nyitottam ki, és jól látható rajta, hogy a címzés Bánki Annának szól, de az ő címére.
- Emlékszel, pár éve volt egy beküldött kéziratom, de végül nem kaptam rá még csak elutasítást sem. Kiderült, hogy elkeveredett a pályaművek között, és most bukkantak rá, vezetőségváltás, vagy mi. Viszont kiadnák, ha hozzájárulok, sőt, már el is kezdték, mert hozzám is csak késve jutott el a levél. Szóval, ha volnál olyan kedves, erre az egy könyvre, nekem adnád a neved?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Annie kérdése kicsit meglepi, ami arcára is kiül. - Nem - válaszol talán kissé hűvösen, de annál határozottabban. Karola a legjobb példa arra, hogy ő pocsék szülő, hiszen úgy tűnt el évekre, hogy a lányt itt hagyta, pedig tudta jól, hogy miken ment már át. - Más az, hogy tanítod az iskolában a gyerekeket és más az, hogy otthon is van. Nem szeretnék egyetlen gyereket sem azzal büntetni, hogy én vagyok az apja és kérlek ne kezdj el ezzel vitatkozni - mert ismeri már a másikat annyira, hogy tudja, Annie neki állna bizonygatni az ellenkezőjét annak, amit ő gondol. De ő már felnőtt férfi, elég határozott véleménnyel, ezen pedig nehéz lenne változtatni.
Ha nem lenne ezer százalékig biztos abban, hogy ez lehetetlen, akkor Annie szavait hallva biztosan arra gondolna, hogy van egy eltitkolt gyerekük, mert a nő ismét parádésan vezeti fel, amit szeretne. Felvont szemöldökkel nézi az elé kerülő boríték címzését, majd tekintetét Anniere vezeti, akinek szavai eléggé megdöbbentik.
– Téged nem zavar? - néz megint a levélen szereplő névre. - Nem érint rosszul? - neki egy kissé fura, de nyilván, ha Anniet nem zavarja, ő nem fogja azt mondani, hogy állítsák le a gyártást és csinálják meg újra.
– Gratulálok egyébként, tudtam én, hogy jó a a könyv - néz mosolyogva a nőre. Mindig tudta, hogy Annie tehetséges és kétsége sem volt afelől, hogy valamikor végre mások is rájönnek erre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Nem állt szándékomban.
Meglepő, hogy mennyire nem. Nem akartam ellentmondani neki, és azt hiszem, a részleteibe se szerettem volna belemenni. Én őt választottam anno, és még ha tudtam is, hogy lehetetlen, úgy választottam, mint férfit, mint társat, mint azt, aki a gyerekeim apja lenne. Makacs dolog az evolúció, azt mondják.
- Egy kicsit keserédes volt elsőre, mert nagyon szerettem volna a feleséged lenni. Nagyon tetszett a címzés, és még fájt. Aztán, valahogy elkezdett ez az egész örömmel eltölteni, mert veled csináltam, benne vagy a könyvbe, kicsit rólunk is szól, és szép emléket állít annak, amik voltunk.
Visszamosolygok rá, és bólintok egy kicsit, majd halkan elnevetem magam. Szeretek a szemébe nézni, elmerülni benne, kiélvezni a csendes pillanatokat, amik azzal telnek, hogy csak nézzük egymást. Számos tanulmány kimondja, hogy így születnek az érzelmek, és igaz is, emlékszem arra a pillanatra, ahogy megszülettek az enyémek iránta.
- Ha téged sem zavar, örülnék neki, ha egy könyvig Bánki Anna lehetnék.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

– Hát én marha sokat tettem hozzá, a horkolásomat biztosan - neveti el magát halkan, mert nincs mit szépíteni ezen. Ez Annie munkája, Barnabás maximum a nagy semmit adta bele.
Nézi a boldogságtól csillogó szemeket, amelyekkel Annie mindig jobbá tudja varázsolni még a legszörnyűbb napot is és mosolya ennek köszönhetően kiszélesedik, egészen addig, míg Annie meg nem szólal. Nem pillant félre, tartja a szemkontaktust, végül szavakká formálja gondolatait.
– Mi lenne, ha nem csak egy könyvig lennél az? - arca teljesen komoly. Nem viccnek szánja a dolgot. Mostanában sokat gondolkozott azon, hogy mit szeretne a jövőben magával kezdeni és az igazság az, hogy minden egyes lehetőségben egy valami, pontosabban valaki volt állandó, Annie.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

A szám elé kapom a kezem, hogy ne nevessem el magam a horkolása emlékére. Nem is mindig horkol, csak akkor, amikor nagyon fáradt, szóval, valószínűleg mostanában mindig.
- Mi az?
Olyan szépen mosolyog, hogy szívem szerint megérinteném az arcát, hogy fizikailag is megtapasztaljam ezt. A kérdés is olyan kis plátói, mert nem hiszem, hogy igazi választ várok rá, így is nagyon hevesen ver a szívem, mint minden olyan pillanatban, amikor csak vagyunk. Egy kis flört, így hívom ezeket.
- Hanem örökre és minden kontextusban?
Kérdezem vissza suttogva, mert nem merem hangosan kimondani, de rögtön zavarba is jövök, hiszen éppen most égettem le magam az anyukája előtt, és próbálkozunk, de nem tudom, hogy tudtam-e annyit tenni, hogy ez neki elég legyen. Aztán persze, ahogy lenni szokott, utólagosan, de végigvettem magamban a mondatot, és éreztem, ahogy a bőröm az arcomon lángba borul.
- Oh, mármint…azt mondtad nem csak egy könyvre. Szerinted írjak még? Legyen több, Bánki Anna könyv? Mert vannak még ötleteim.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Mondaná, hogy igen, minden kontextusban, de még ő is érzi, hogy ezt nem itt és nem most kellene. Barnabás egy gyökér és már nehezen mutatja ki az érzéseit, nem is vallja magát egy romantikus fajtának, viszont annyi még benne is van, hogy ne a pizzázó pultjának két oldalán beszéljenek ilyen komoly dolgot meg.
Ezért kivételesen örül annak, hogy Annie tovább fecseg, mint kellene és mosolya még mindig ott csücsül arcán.
– Igen, szerintem írnod kellene még, most, hogy végre rájöttek arra, hogy tehetséges vagy.  Biztos nem kell sokat várni arra, hogy a kiadó tartsa a markát a második könyvedért - a fejét meri erre tenni. Annie a szívét lelkét beletette az első könyvbe is, Barnabás pedig biztos abban, hogy ez a továbbiakban is így lesz. - Nem kellene összezavarni a leendő rajongóid azzal, hogy egyszer Bánki Annaként, egyszer meg Annie Brigthmoreként adod ki a könyved.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Igen, ez logikusan hangzik, valóban az lenne a legcélszerűbb, ha nem zavarnám össze őket.
Inkább ezen gondolkozom, mint azon, hogy mégis hogyan mondhattam azt, hogy örökre. De olyan szépen nézett, és valahogy azt hittem, hogy az lesz. Én itt állva láttam meg először, és azonnal beleszerettem, és simán kérek lett volna a történet, de legalább kicsit hozzá tartozó leszek, a borítékon.
- Nem tudom, hogy hogyan működik ez, de gondolom majd megmondják, hogy hány százalékot kapok meg adok neked a neved használatáért, és gondolom kell majd kikötéseket is tennünk, hogy miket ne írjak. Sok dolgunk lesz.
Igen, inkább koncentráljunk erre, viszont muszáj megköszönnöm a kedvességét, így megemelkedve a pulton áthajolok, hogy puszit nyomjak az arcára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

– Most ugye nem akarsz azzal megsérteni, hogy pénzt ajánlasz a nevemért? - arcán a mosoly helyére értetlenség kerül. Hát, hogy jut ilyesmi a nő eszébe? Hihetetlen, hogy tényleg képes ilyesmivel elvenni Barnabás kedvét valamitől, aminek az alapjai lassacskán kezdenek el növekedni benne.
– Annie, Annie. Várj már. Mi az, hogy nekünk lesz sok dolgunk? - teljesen elvesztette a fonalat itt. Hogy lenne neki dolga valamiben, amihez nem is ért? Annie úgy tud előre rohanni néha, hogy Barnabás még fel se fogta, miről van szó, a nő meg már másról beszél. A férfi agya ehhez túl öreg már, nem tud lépést tartani a másikkal.
A puszi kissé meglepi és egy pillanatra tátva is marad a szája, majd az értetlenségből ismét egy mosoly kerekedik. - Csak ne vállalj magadra túl sok kötelességet, mert kár lenne, ha beleroskadnál.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Nem tudom, a filmekben így csinálják. De lehetne az is, hogy a díjam, ami nem tudom, hogy lesz-e és ha lesz mekkora lesz, egy részét a Menhelynek adom, köszönetként azért, mert támogatsz. Ilyet szabad csinálnom, nem? Támogatsz az álmaimban és én támogatlak az álmaidban.
Ez nagyon szépen hangzik így, és nagyon remélem, hogy ez ellen nem is lenne kifogása. Azt szerettem régen is benne, és most is, hogy nem mond igent mindenre, hanem valóban értékes az, amit mond, mert ő egy jóval racionálisabb ember, aki szeret a Földön maradni, amíg én ezt nem mondhatom el magamról.
- Nem, ez még tökéletes lesz ahhoz, hogy lefoglaljam magam a szabadidőmben, és így a te életed is nyugodtabb lesz, mert nem gondolkozom butaságokon, és talán megtanulok nem rohanni a gondolataimmal.
Néha szerintem tök jó, szerinte viszont hajmeresztő ötleteim vannak, viszont tudom, hogy bosszantó vagy olyan szempontból, hogy csapongok a gondolataim között. Érdekes, mert amikor tanítok nem, csak csengetés előtt és után.
- Van egy kérdésem. Miért mondta az anyukád, hogy túl fiatal vagyok?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

– Jól előre rohantál - széles mosollyal nézi, ahogy Annie belelkesedett a könyv kiadástól és nagyon bízik abban, hogy nem lesz belőle pofára esés. Mást nem, majd ő maga vásárolja fel az összes példányt. - Ne szórakozz már Annie, egyáltalán nem tartozol semmivel sem és biztos, hogy érdemlegesebb dologra is tudod majd fordítani azt a pénzt - hálás a gondolatért, de biztos benne, hogy egyetlen garast sem fogadna el a másiktól.
– És te ezt komolyan elhiszed? - néz kételkedve a másikra. Nem tudja elképzelni azt, hogy Annie képes lenne nem rohanni a gondolataival. Mondjuk, egy könyv megírásánál ezt a képessége biztosan jól fog jönni.
– Azt mondta, hogy eléggé fiatal vagy és igaza van, mert az vagy - közli egyszerűen a tényeket. Annie fiatal, előtte még az élet, nem is érti, hogy ezen miért akad fenn a nő. - Talán jobb lett volna, ha azt mondja, hogy milyen vén vagy? - neveti el magát halkan. Sosem fogja igazán megérteni a női nemet és hiúságot, hát melyik épeszű férfi tudja eldönteni, hogy éppen mire van szüksége egy nőnek? Mert Barnabásnak erre esélye sincsen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Az egyetlen dolog, ami eszembe jutott, hogy veszek egy kutyát. Tudod egy kicsi, fehér felhőkutyát.
És csak és kizárólag azért veszem, mert a menhelyen nincs kicsi, fehér felhőkutya, ha lenne, akkor nem lenne kérdéses, hogy őt hoznám el.
- Valójában…nem. Szerintem én mindig ilyen elviselhetetlenül pörgős leszek. Lehet, hogy nem is tanárnak kellene lennem, hanem futárnak. Egész nap vinném a csomagokat, beszélgetnék, és kapnék borravalót.
Nem, amúgy futárnak lenni sem álommunka, de tény, hogy az én agyam nagyon sok mindenen jár, és ennek tudható be a kérdésem, amire megkapom a vénes választ, amire elnevetem magam, és megrázom a fejem.
- Nem, csak szokás szerint összekombináltam egy mondatodat azzal, amit az anyukád mondott, és elkezdtem hülyeségeken agyalni. Csak olyan Annie-sen.
Végre eljutok odáig, hogy a kávéba is belekortyolok, ahogy elemelem az ajkaimtól, finoman lenyalom róluk a kis cukros véget, ami nem lenne, ha megkevertem volna, és ha nem hagyom kihűlni.
- Nem tudok elég hálás lenni, hogy belementél ebbe. Kérhetsz tőlem cserébe akármit, amit csak szeretnél, komolyan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

– Minek kutya a nyúl mellé? - főleg felhő kutya.. Mi a szar az a felhő kutya egyáltalán? Iszonyat fura ez a nő és Barnabás nem érti, hogy tud még mindig meglepődni azokon amiket csinál.
– Aha, biztos ki tudnál beszélni mindenkiből némi borravalót. Sőt, talán többet szednél össze egy nap alatt, mint amúgy az egész havi fizud. Szerintem is annak kellene lenned - bólogat nevetve. Egyáltalán nem tudja elképzelni ebben a munkakörben Anniet, bár ha azt vesszük tanárként sem gondolt rá soha, aztán tessék.. Most már nem tudná nem akként gondolni rá.
– Teljesen feleslegesen teszed, amúgy se szeretem, ha túlságosan elengeded a sok ezernyi gondolatod és egy nagy káosz masszává gyúrod össze - de még mennyire, hogy nem szereti. Ő egyenes, racionális és a földön jár, Annie pedig.. Pont az ellenkezője néha, pont ezért kerül Barnabás annyiszor a plafonra.
– Hát ez fantasztikus, akkor azt kérem, hogy ne agyalj feleslegesen, mert bőven elég, ha Zorka és anyám az őrületbe kergetnek. Ne csatlakozz hozzájuk, hanem legyél valaki, aki a nyugalmat hozza el, ha csak ránézek. Mit szólsz ehhez? - nyújtja a kezét, hogy kezet is rázzanak rá, ha a nő belemegy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Mert édesek. Hát most nézd meg, soha többet nem aludnék egyedül.
A telefonomban kikeresem az általam felhőkutyának hívott maltipoo kutyák képét. Elképesztően aranyos a pofijuk, imádom őket.
- Csak az egyenruhájuk nem tetszik, meg aztán, imádok tanítani, szóval azt hiszem, ha a fizetésem nem lesz elég a megélésre,  akkor is tanár leszek.
Ez egészen biztos. Ez az, ahol megtaláltam a helyem, és szeretném azt az időszakot, amikor a kicsiket viszem én, majd Barni átveszi őket. A kezem óvatosan Barni kezébe csúsztatom, és végül mosolyogva megrázom finoman.
- Szeretnék a nyugodt pontod lenni.
Ami nem kis kihívás, de ha ilyet mond, hogyan mondhatnék mást? Érzem, ahogy a térdeim megremegnek, miközben a szívem még jobban kalapál. Látom magam nyugodt pontként, de nyilván továbbgondolva, ahogy fejét a mellkason pihenteti, miközben olvas, én pedig a haját simogatva a saját könyvemet olvasom. Túl szép? Tudom.
- Megyek, megválaszolom a levelet. Köszönöm, hogy bízol bennem, és, hogy érzem, hogy fontos vagyok neked. Ez nagyon sokat jelent nekem, és remélem, hogy te is ezt érzed.
Amíg beszélek az eddigi kézfogásban tartott kezeinket óvatosan átformálom úgy, hogy ujjaink összekulcsolódjanak egy rövid időre. Mosolyogva nézem őket, majd pillantok fel rá.
- Ahj, tényleg megyek. Dolgoznod kell, én meg feltartalak. Holnap találkozunk?
Közben elhúzom a kezem és mosolyogva állok fel lopva lesimítva a ruhám.