Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Lehajtja fejét, mert nem akar, nem tud vitázni azzal, hogy mindig ellöki a másikat. Sajnos ez igaz. Van benne egy gát, ami nem akar megszűnni, valószínűleg ezzel akarja védeni magát. - Sajnálom - rebegi végül halkan, s újfent kitekint az ablakon. Úgy fest ma estére ez lesz a menedéke, újra meg újra kinéz, mintha bármi változás történne, de mindig csak ugyanaz van a szemei előtt. Pont, mint kettejük esetében. Neki köszönhetően nem jutnak egyről a kettőre, ezt eddig is tudta és tisztában van azzal is, hogy be kellene ezt fejezni, különben futhat majd a férfi után.
– Tudod, te azt hiszed, hogy hetek óta nem voltunk egy időben, egy helyen, de igazából ez nem így van - fordítja vissza fejét a férfira. - Voltam nálatok. Többször is. Találtam egy nagyon jó helyet, ahol senki nem vehet észre, de mégis elég közel van ahhoz, hogy lássalak, halljalak. Volt olyan este, hogy tudtodon kívül ott aludtam a szobádban, sőt. Miksa egy hete rajta kapott azon, hogy hajnalban osonok kifelé, azt gondoltam, hogy elmondta, rá egy napra hívtál.. - biztos benne, hogy Márton ki fog akadni számít rá, de ő ezzel válaszolt arra, hogy vágyik-e arra, hogy a másik közelében legyen, gondol-e rá. Gondol, sajnos túlságosan sokszor is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Némán hallgatom, kissé hátra dőlve, és hogy ne vágjak közbe, jobb kezem mutatóujját a szám elé téve. Ne szólj szám, ugyebár. Tényleg nem szólalok meg, csak nézem őt, ahogy mondja a szavakat, a tényeket, hogy igen is, az elmúlt hetekben ő annak a tudatában volt, hogy mellettem lehet, én viszont a bizonytalanságban tespedtem, mert nem tudtam, hogy mit tehetnék, mit kellene még csinálnom azért, hogy láthassam, és azt sem, hogy egyáltalán akarja-e, vagy mostanra megbánt mindent. Saját magamat is elbizonytalanítottam, és igen, mikor végre közel kerültem hozzá, akkor nagy feneket akartam keríteni neki, ő pedig nem szereti. De nyeltem, továbbmentünk, azt mondtam utaznék vele, de megint csak azt kaptam, hogy úgysem tenném meg. Most pedig kiderül, hogy amíg én egyetlen éjszaka emlékét merítettem ki, addig ő végig ott volt mellettem. Végig. Miksára aprót ingatom a fejem, hiszen nem mondott semmit, és jelen pillanatban nem is bánom, hogy visszamegy a Bagolykőbe. Karácsonyig ne is lássam.
- Értem. És mennyit hallottál?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

– Nem is biztos, hogy tudta, hogy én vagyok, mert hát állati formában látott - teszi hozzá a Miksa dologhoz, mert nem szeretné, ha közöttük harag lenne.
– Ügyeket intéztél, a családdal beszéltél. Igazi felnőtt voltál - néz a másikra mosolyogva. - Tervezted a gyilkosságom - neveti el magát, mert úgy érzi, hogy túlságosan kezd megint félre menni az egész.
– Ne gyere azzal, hogy miért csináltam és kegyetlen meg stb. Hiányoztál, hiányzol minden nap, de békében akartam ott lenni, mert látod megint kezdünk befeszülni - az lett volna a csoda, ha ez nem jön el. Mondjuk azt gondolta, hogy kicsit később.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Nem szóltam egy szót se.
Jegyzem meg csendesen, miközben kelletlenül fogyasztom sz ételt, mintha nem ízlene, holott csodás íze van, tényleg érződik rajta, hogy megbecsülik azt a vagyont, amit kifizettem rá.
- És szerinted te nem hiányzol nekem? Én nem akarlak magam mellett tudni? Megint önző mód azt nézed, hogy neked mi az, ami jó. Te megkaptad, amit akartál, én meg várok. Hogy mikor jössz, mikor láthatlak, mikor fejezet be a gyerekes utálkozást az apád iránt, ami miatt elveszítesz.
Mert ez fog történni. Vagy már talán történik is. Meg fogok keseredni. Meg fogom utálni. Teljesen. Mélyen beszívom a levegőt, hogy ne kiabáljak vele.
- Sajnálom, hogy túl felnőtt vagyok neked. Akire te vágysz, olyan ember, akiben több a vágy a szórakozásra, mint az elköteleződésre. Miksának még van egy jó tíz éve, mire házasodna, és nincs együtt senkivel. Ő biztos nem fog arra vágyni még, hogy te legyél a családja. És igen, nyugodtan megsértődhetsz, szerencsénkre ez a hajó nem hagyta el a kikötőt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

– Oké - ennyi. Ennyit mond mindenre, ami elhagyja Márton száját és neki áll enni. Lenne mit mondania, legszívesebben tajtékozni kezdene, de nem teszi. Csak eszi az előételt, iszik némi vizet és tovább falatozik. Aztán mikor elfogy az előétel, megtörli a száját és kinéz az ablakon, ahol éppen láthat egy hajót elúszni. Éppen úgy siklik a vízen, ahogy a Bontovich-Fölnagy kettős bármily féle kapcsolati lehetősége. Pedig ő tiszta szívből örült a meghívásnak, a viszontlátásnak és már csak annak is, hogy meglátta Márton nevét a telefon kijelzőjén.
Sóhajt.
Tekintetét visszatáncoltatja Mártonra, de nem mond semmit. Nem akar már mit mondani, mert felesleges. Úgy tűnik, hogy minden egyes szavuk üti egymást, s ez olyan falat épít kettejük közé, amit lehetetlen meghódítani.
Mikor hozzák a főételt annak is némán áll neki, ha van desszert azt is hang nélkül fogyasztja. Mert, míg csendben vannak, addig legalább béke van kötöttünk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A csend idegőrlő, mégsem szólok, csak eszek, lopva rá-rápillantva, amikor éppen kipillant az ablakon, mint aki csak azt ellenőrzi, hogy vajon még mindig nem indultunk-e el. Nem, bármikor elmehet. Nem mintha az, ha kihajózunk, megakadályozná. És igen, van desszert, hiszen a fene egye meg, én tényleg teljeskörű szolgáltatást kértem, pezsgővel, vörös rózsával, mint egy igazi randevú.
- Abban az egyben biztos vagyok veled kapcsolatban, hogy szeretlek.
Mondom végül határozottan a szemébe nézve. Ebben száz százalékig biztos vagyok, ahogy abban is, hogy nem akarom őt elveszíteni.
- Változtatnunk kell, amennyiben egyetértünk abban, hogy szeretnénk adni egy esélyt a kapcsolatunknak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nem akar itt lenni. Nem akar itt ülni, miközben azt érzi, hogy megfullad. Mert a jelenlegi helyzetükben sajnos így van. Fulladozik, ugyanúgy, ahogy Márton is. Nincsenek egymásra jó hatással, s mikor Márton kijelenti, hogy szereti, ő halkan felszisszen. Hogy mondhatja ezt a férfi ennyire magabiztosan azután, hogy pár perce a saját öccse karjaiba küldte? Nem akarja megkérdőjelezni a másikat, csupán magában tesz fel megannyi kérdést, melyek bőven cáfolják azt, amit Márton állít.
– Oké - szólal meg ismét, ugyanazzal a szóval, ugyanazzal a hangszínnel, mint legutoljára.
– Nem fogom azt mondani, hogy én is, mert nem tudok csak úgy dobálózni ezzel a szóval - teszi le az evőeszközöket és a férfit figyeli. - Vannak irántad érzéseim, hiszen ha nem lennének abban a pillanatban hagytalak volna itt, mikor gyerekesnek neveztél és utána már az öcsédnek szántál. Elhiszem, hogy azt gondolod, hogy szeretsz, de nem hiszem, hogy egy igazi szerelem ilyen lenne - lehet, hogy ennek nincs igazán értelme, pedig ő teljesen érti, amit mond. - Vagy szerinted azok, akik tényleg, igazán szeretik egymást, ennyire képtelenek kompromisszumokra, simulásra, egymáshoz csiszolódásra? - érdeklődve néz rá. - Úgy és akkor szeretném kimondani én is majd neked, mikor már teljes biztonságot érzek közöttünk. De nézz ránk. Akkora közöttünk a szakadék, hogy néhányan azt mondanák, hagyjátok a fenébe. És tudom, hogy én vagyok ennek az okozója, szóval megígérem neked, hogy engedek. Félreteszem az apámat és adok magunknak egy kis időt arra, hogy lássuk mik lehetnénk. Aztán utána pedig meglátjuk - badarság lenne ereszteni a dolgot, tudja jól. Azzal is tisztában van, hogy ő maga a gát, így hát enged. Mert nem akarja távol tudni a másikat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Meg vagyok benne biztos, hogy valaha hallottam ennyit beszélni egyszerre, így türelmesen kivárok, míg a mondatai végére nem ér, és nem cáfolom meg semmiben. Egy ideig azt hittem, hogy csak vágy, de megkaptam őt, és azóta már tudom, hogy nem csak vágy, hiszen még mindig akarom őt.
- Tiszta lappal kellene kezdenünk. Félretenni a múltat, a sértettséget, és azt, hogy egymást sértegetjük. Menjünk el Hollandiába, aztán választok én egy országot. Pár napot mindenhol legyünk együtt, itthon is, és akkor nekem sem kell fejben otthon lennem, és neked sem kell aggódnod, hogy nem veled vagyok teljesen. Nem az ismeretlenbe ugrunk, hanem szépen lassan megismerjük egymást.
Ez minden, amit ajánlani tudok, és remélem, hogy ezt elfogadja, de azért felpillantok rá, finoman lehalkítva a hangom.
- Nem minden téren kell persze, egyes dolgokat inkább csak újra kéne csinálnunk. Esetleg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

– Legyen így - egyezik bele könnyeden. Mindketten ugyanazt szeretnék, csak nem tudják úgy kifejezni magukat, hogy a másik ne találjon valami kivetnivalót benne. De ez így elmondva, működhet. Működni fog, nem kételkedik benne, főleg úgy, hogy még bele se kezdtek.
– Ravasz vagy - húzza félmosolyra a száját. - De, szerintem egészségesebb lenne, ha mindent lenulláznánk, természetesen - mosolya kiszélesedik. Hogy komolyan gondolja - e az egyáltalán nem olvasható le róla, valószínűleg majd az este folyamán kiderül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Remélem nem vagy beszari - vigyorogva nyújtom felé a sisakot. Ezt terveztem még az iskola végére, de hát kicsit eltolódott. Viszont úgy gondoltam, ez egy olyan élmény lehet, melyet vétek lenne elvenni tőle. A fesztivál jól sikerült, szerintem rendben vagyunk. Reményeim szerint Kicsi is így gondolja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Olyannak ismersz?
Kérdezem összehúzott szemekkel és bujkáló mosollyal. Hah, én meg a beszariság, hát több kék és zöld foltom volt, mint a kastélyban mindenkinek is, sőt, többször törtek el a végtagjaim, pedig nincs bántalmazó családom sem. Elveszem a sisakot, és ha nem is olyan álomszerűen, mint ahogy lennie kell a filmek alapján, de felteszem magamra.
- Szóval, felülök mögéd, hozzád kell simulnom és át kell öleljelek?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Hagyjuk inkább, hogy milyennek ismerlek - vigyorodom el, majd felülök a járgányra és elindítom.
- Úgy ám, simulsz, mint egy kiscica - helyeselek és segítek neki becsatolni a sisakot.
- Ezen keresztül meg tudsz duruzsolni is nekem és hallod azt is, amit mondok. Tök király, nem? - erre is gondoltam. Bár olykor biztos jobb lesz, ha néha csendben marad.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Torzítja kicsit a hangod, de szexi, apukás módon.
Nem tudom elképzelni, hogy milyen lenne szexi apukaként, mondjuk tuti, hogy mikor őszülni kezd, lesz egy kis pocakja, de mire ő őszülni kezd, én járókerettel fogok csoszogni. Engedelmesen tartom a fejem, utána pedig óvatosan, belé kapaszkodva felszállok, és, ahogy mondta, mint egy kiscica bújok hozzá.
- Megpróbálok jó kislány lenni, ha már titok, hogy hova viszel.
Nagyon sok mindent szeretnék mondani neki, de a fele nem olyan, amit itt kéne megbeszélnünk, a másik fele meg nem olyan, amit így kéne, mert hát rendben vagyunk, de voltak furcsa pillanatai azért, így csak egy "indulhatunk" hangzik el tőlem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Na, például ilyeneket nem tolsz be, mert akkor kurvára nem fogok tudni vezetni - válaszolok a szexi a hangod dologra. Lehet le kéne némítani az én fülesemet, hogy véletlenül se halljam, csak néha benyögjek egy 'aha', 'oké', 'tök jót' - t, mintha tudnám mit beszél.
- Indulhatunk? - amint készen áll, kicsit meglököm magunk, hogy a kitámasztó a helyére pattanjon és el is indulunk a Bontovich kúriától. Első állomásunk, jó másfél óra múlva pedig Balatonboglár.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Nem biztos, hogy fogok beszélgetni veled.
Jegyzem meg vigyorogva, mert hát bármit megtehetek, azt is, hogy nem szólok hozzá, de hát én vagyok én, nyilván azért lesznek megjegyzéseim. Ahogy érzem, hogy tényleg indulunk, kicsit jobban rásimulok, hogy erősebben fogjam őt, nem beszari vagyok, csak ez még új, és hát azért nyilván van bennem egy kis para, még ha benne meg is bízok. És tényleg csak néha mondok egy-egy mondatot, vagy szót, mint, hogy csodálatos, gyönyörű. Egészen más az élmény így, és az első pár kilométer után érezhetően lazábban ölelem, nem kapaszkodom az életemért úgy, mint előtte.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

- Így van, jól mondod! - válaszoltam nagy hévvel, tetszett ez a lelkes hozzáállás részéről. Bírtam Reginában, hogy kitartó volt, és nem adta fel az álmait, hanem megküzdött értük. Ez manapság sajnos kevés emberről volt elmondható, sokan már az első kudarc, akadály után feladták a terveiket.
- Köszi! - feleltem neki, bár nem tartottam magam egy nagy divatdiktátornak. Mindenesetre azért odafigyeltem arra, hogy az alkalomnak megfelelően jelenjek meg az esetek döntő többségében.
- A lényeg, hogy ne stresszelj rajta. Minél lazábban, ámde magabiztosan állsz hozzá a dolgokhoz, annál sikeresebb leszel. Persze emellett bele kell adnod apait-anyait, tehát bizonyítanod kell, hogy képes vagy az adott feladat ellátására, de ne légy görcsös. Ha felelősségteljesen elvégzed a munkád minél kevesebb stresszt belevíve, akkor szerintem nyert ügyed van - tekintettem a barátnőmre jelentőségteljesen.
- Valóban ráférne már a főnöködre egy kis pihenés. Ha épp beszélgettek, akkor esetleg rá lehet kérdezni, hogy megy-e valamerre nyaralni vagy tervez-e valamiféle utazást. Felhozhatod, hogy valaki a családból, baráti körödből elutazott belfölre, külföldre, és végre kicsit ki tudott kapcsolódni... vagy akár egy wellness hétvégére. Aztán utána megújult erővel tudta folytatni a munkát. Bár azt nem tudom, hogy milyen kontaktusban vagytok, de ez az ötlet ugrott be így elsőre - mondtam Reginának elgondolkodva.
- A kiskapu és a fejvadász opció is remekül hangzik! Ha sikerülne elérned, hogy a két lehetőségből az egyik megvalósuljon, máris nyert ügyed lenne nála szerintem. De azért légy óvatos, és kis lépésekben haladj ez ügyben a célod megvalósítása felé. Úgy látom, kell neki egy kis idő, és készen kell állnia rá, hogy tovább tudjon lépni a múlt árnyékain - osztottam meg a gondolataimat, véleményemet a barátnőmmel.
- Szavadon foglak! Ha meglesz a pontos időpont, akkor rögtön tájékoztatlak a kiállítás kapcsán - feleltem neki széles mosollyal az arcomon. Örültem, hogy eljön a következő fotós kiállításomra, és izgatottan vártam, hogy megossza majd velem a véleményét a munkámról.
- Hmm, erre még nem is gondoltam. Köszi a tippet! Utána fogok nézni ennek az Ezo tévének - csillant fel a szemen az ötlet alapján. Ha tényleg sok ott a sarlatán, akkor nem sokáig lesz onnan bevételi forrásuk, amikor tiszteletemet teszem a csatornánál. Sose bírtam azokat, akik kihasználták az emberek jóhiszeműségét.
- Majd eljön neked is az igazi idővel. Teljesen megértem, hogy most a karriered az első, minden más másodlagos. Azt pedig jól tetted, hogy otthagytad Danit. Nekem sem kéne egy olyan férfi, aki a tulajdonának tekint, ők nélkül féltékenykedik, és rátelepszik teljesen a másikra - ecseteltem nagy komolysággal az arcomon.
- Rendben, egyeztetünk mindenképp! - tekintettem a lányra vidáman. Ezután megkaptuk a vattacukrunkat is, a málnás ízesítésű isteni finom volt.
- Gyere! Csápoljunk az első sorban, ha lesz még ott hely! Ha nem, akkor még a középső sorba tuti beférünk! - válaszoltam lelkesen, majd megindultam a színpad felé. Legnagyobb meglepetésemre pár lépés után elém lépett egy ittas fazon, aki kitépte a vattacukrot a kezemből, majd nagy nyugodtan tovább ment.
- Ez most így mi volt? Láttad ezt? - kérdeztem a barátnőmtől, miközben lehidaltam a meglepettségtől. Általában karakán voltam, de ez most úgy meglepett, hogy még a szám is tátva maradt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

A faluba beérve a Gömbkilátó felé gurulunk. A parkoló nyilván dugig van, így egy kisebb füves területre, egy fa alá állok be és leállítom a motort.
- Minden oké? - teszem fel a kérdést, megvárva, míg leszáll, majd utána én is lekászálódok és kitámasztom a motort.
- Sétálunk egy kicsit felfelé és ott lesz a kilátó - szeretem ezt a helyet, bár nem nagy durranás, de szép a táj.
- Amúgy, jól áll a motoros ruha. Add a hátizsákot, azt majd viszem én - segítek kikapcsolni a sisakját, mert kinézem belőle, hogy képes lenne azzal a fején sétálgatni itt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Ez...eszméletlen volt! Oké, az eleje az nagyon para volt, valójában nagyon féltem, hogy elrontok valamit, és meghalunk, vagy nem tudom, túl nagy lett a fenekem, és plusz súly, de aztán már nem féltem, és imádtam!
Tényleg nagyon szerettem, de nem tagadom, hogy az elején azért rendesen féltem, megint a fejemet nyújtom, hogy segítsen levenni is a sisakot, és mielőtt bármit mondhatna a hajamra, előrehajolok, hogy kicsit beletúrjak, és aztán felegyenesedve  beszexizzek. Nem amúgy, olyan vagyok, mint egy áramütést szenvedett pulikutya, de mindjárt jobb lesz. A táskát átadom, de a kezem is nyújtom felé.
- Mit szeretsz a legjobban Boglárban?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Ja. néha túlságosan dőltél és jobban korrigálni kellett, de nem voltál ultragáz- nincs mit ezen szégyellni. Én kb azt vártam, hogy dőlni se fog, így meglepődtem, hogy tudta, hogy ilyesmit is kell csinálni.
- Jól van már, jól nézel ki, ne pózolgass - nevetem el magamat, majd hátamra csapom a táskát és szabad kezembe veszem a sisakomat.
- Mindent - mosolyodom el. - Sokat voltunk itt kiskoromban és valahogy nem tudom, a boglári napok királyak szoktak lenni. Meg bírom, hogy nincs úgy felkapatva, mint például siófok, mégis van élet mindig - nem is kevés, de ezt látni lehet már abból is, hogy a kilátó melletti bobnál mennyien állnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Szeretnéd, ha levezetném, hogy miből következtettem ki, vagy inkább elhiszed, hogy isteni tehetségem van a túléléshez?
Levezetem én neki, de akkor nem biztos, hogy olyan kedvesen fog nézni, ahogy az előbb, mert az egészen kedves volt, még ha be is szólt, amire természetesen nyelvet öltöttem. Még nem vagyok felnőtt, még csinálhatok ilyet, nem mintha utána ne tenném.
- Még nem voltam itt, de látszik, hogy az emberek szeretik. Hallok idegen szavakat is...németet.
Angolul beszélek ugyebár, magyarul is, mert ezeket születésemtől beszélték hozzám, de mást nem tanultam, viszont vannak nagyon felismerhető nyelvek, mint a német.
- A szalamantoni üdülőt ismerem csak innen, máshol nem jártam még, de elhiszem neked, hogy ez a hely jobb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Szerintem láttál már filmeket, amiben motoroztak - aki egyet is látott az nem sík hülye ehhez, ilyen egyszerű. Nem kell ezt túl gondolni.
- Leharapjam? - nézek rá kérdőn, mikor kinyújtja rám a nyelvét. Tudjátok mi van? Rám is azt mondják, hogy gyerek vagyok, na de Grace.. Ő tényleg az, én meg tök bírom ezt.
- Ja, németekkel tele van itt a déli parton minden. Mondjuk nem csodálom, ezerszer jobb, mint az északi - mondjuk rohadt sokat kell befelé menni, hogy mélységet tapasztalj, de mégis jobban élem ezt, mint a köves részeket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Hogyan legyen az ember titokzatos veled, Bontovich Miksa, hát az őrületbe kergetsz!
Nézek rá álbosszúsan, és amikor kérdez, akkor vége, elnevetem magam.
- Ha megengedem.
Feleselek, és imádom, hogy megint ilyen jól vagyunk együtt, a fesztiválon kicsit féltem, hogy lesz egy pont, aminél megint veszekedni fogunk, de nem tettük, és most itt vagyunk, rendben vagyunk.
- Szóval, ha valaki azt mondaná, hogy élj itt egy évet, de télen is meg nyáron is, akkor simán megtennéd?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Mindketten tudjuk, hogy megengeded - vigyorgom rá önelégülten, majd közelebb vonom magamhoz, hogy adjak a hajába egy puszit.
- Gyere, már nem sok van vissza - a bobpálya után tényleg csak rövid a táv és láthatja a gömb alakú kilátót.
- Persze simán. Tök mindegy hol a házam, ha úgyis keveset vagyok ott, nem? - gyakorlatilag csak aludni járok haza, szóval teljesen mindegy, hogy itt, Nemeskén vagy Bogolyfalván van a lakcímem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem válaszolok neki, mert hát most minek ellenkezzek, helyette inkább megszaporázom a lépteimet, mert ezek szerint nem olyan andalgósban toljuk felfelé, hanem hegymászósba. Fenékformálás, végül is. De az én lábaim rövidebbek ugye, ő meg mindig rohan, hogy kocoghatok mellette.
- Még mindig nem tudom, hogy mit csinálsz napközben, mert nem válaszoltál a kérdésemre. Lehetsz csempésztől elkezdve, minisztériumi aktakukacon át a bérgyilkosig bármi, és...
Folytatnám, de nem tudom, mert felérünk a kilátóba, nekem pedig tátva marad a szám a látványtól. Megszorítom a kezét, és nem is tudom, hogy meddig állok csak ott és nézem a tájat.
- Ez gyönyörű.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- De nem mondtad el, hogy mit fogsz csinálni, amikor kérdeztem. Vannak rendezvényszervezők, akik végül irodába mennek dolgozni, vagy művházakba, vagy saját céget alapítanak, vagy rájönnek, hogy inkább műkörmösök akarnak lenni.
Lepillantok a saját, bordóra festett körmeimre, majd fel Miksára.
- Ha elmész körmösnek, szólj, leszek alany, mert a franciához béna vagyok, de tetszik.
Tényleg nem válaszolt azzal kapcsolatban, hogy mit fog csinálni most, hogy nem iskolás, és olyan, mintha valami olyanba fogna, ami ciki, pedig esküszöm, ha selyemfiúnak áll idős asszonyok mellett, én azt is el tudom fogadni. Jó, kell egy kis idő, de elfogadnám.
- Menjünk közelebb. Hoztam fényképezőgépet is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Az elsők között leszel, aki tudni fog róla, ígérem - válaszolok neki most is ködösítve. Jó, nem a legelső lesz, mert az Márton volt. Nem is a második, mert az iskola titkársága volt, a harmadik pedig Alibi, aki miatt végül tuti lett a dolog. De Ő lesz a negyedik, komolyan.
- Akkor az húzza a hátam? Nem lett volna elég egy telefon? - morgolódok halkan, majd leszedem a táskát és átnyújtom neki, hogy turkálhasson benne. Nők..

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nagyon nagyot sóhajtok, de nem firtatom a dolgot, mert tudom, hogy így lesz, és valójában egy kicsit tetszik, hogy titkolózik, mert így, ha eszembe jut, akkor ezen is gondolkozni szoktam, hogy mihez kezd magával Miksa, amikor már nem kell azt elszenvednie, hogy rajta lógok.
- Nem, teljesen más képeket csinál egy fényképezőgép és egy telefon.
Elveszem a táskát, és nyomok egy gyors, bocsánatkérő puszit az arcára, mielőtt előveszem a képet, és a megfelelő objektívet, amivel ezt a látványt meg tudom örökíteni.
- Egy nap szeretném majd kitenni ezeket a képeket a házban, hogy sose felejtsem el, milyen is volt itt. Kipróbálod?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Ne aggódj, van benne nehezebb is, de az nagyjából majd olyan este 7-8 felé kerül elő - mert készültem ám. Ez a táska elnyel minden szart, így belefért a sátor is, nyilván. Na, de ezt még nem kell tudnia.
- Velem fogod kiplakátolni a szobádat? Hát ezt ki nem hagynám - vigyorogva állok oda a kilátó szélére és próbálom a legjobb formámat mutatni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Velem?
Mert nem tudom ám, hogy mik a mai tervei, csak megadott időben a megadott helyen voltam. Leszálltam a vonatról, ami Pécsről vitt Barcs felé, és felsétáltam a megadott útvonalon a megadott hatalmas házhoz. Mint a fél kastély, de tényleg. A nénik jól meg is bámultak, úgy éreztem magam, mint a következő szűzlány, akinek a vérében fürdeni fognak, és már éppen hevesen védekezni kezdtem volna, hogy nem vagyok potenciális áldozat, amikor jött egy kislány biciklivel, akit leszúrhattak, én meg eliszkoltam.
- Nem tablófotózás.
Pimaszkodom, de azért kattintok, mert nagyon szépen néz ki, mint aki ösztönösen tudja, hogyan kell jól állni egy képhez.
- Nézz ki a Balatonra, lazán, aztán csináljunk egy közöset is.
Nők és kamerák, tudom, tudom.