Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Egyrészt nagyon örültem a barátnőm boldogságának. Reméltem, hogy valóban megtalálta az igazit, mert nagyon megérdemelte már... másrészt kicsit aggódtam, hogy ilyen fiatalon és gyorsan összeköti az életét valakivel, de bíztam benne hogy boldogok lesznek együtt. Sok kritika érte őt a korkülönbség miatt, de én úgy voltam ezzel a dologgal, hogy belefér és miért ne szerethetnék egymást kortól függetlenül... Minden erőmmel azon voltam, hogy segítsek Majának és közösen megleljük azt a ruhát, amit megálmodott magának az esküvője napján.
- Nos, ami azt illeti láttam hármat is, amit szerintem érdemes lenne felpróbálnod. Ezek nagyon tetszenek.
Lefotóztam őket a mobilommal, amint megláttam ezeket a csodálatos ruhakölteményeket.
- Már szóltam is az eladónak, hogy hozzon belőlük egyet-egyet a ruhaméretedben - mosolyogtam a barátnőmre, végül is semmit sem veszíthetett azzal, hogy felpróbálja ezeket a csodaszép menyasszonyi ruhákat.
- Izgulsz az esküvő miatt? - kérdeztem tőle kedvesen, hiszen biztos voltam benne, hogy azért nem aggodalommentes ez az időszak. Szerettem volna, ha azt érzi, hogy én mindig ott vagyok mellette és rám mindig számíthat.

Ruhák:
Ruha 1
Ruha 2
Ruha 3

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Igen, a baloldali is szép ruci - mondtam neki mosolyogva, majd megvártam, amíg felveszi a soron következő ruhát, amit én választottam neki.
- Nyugi, tudni fogod, hogy mit kell mondanod a megfelelő pillanatban - nyugtatgattam a lányt kedvesen. Érthető volt, hogy egy kicsit feszült ez ügyben, mivel én is az lettem volna, így teljesen át tudtam érezni a helyzetét. Az empátiakészséggel sosem voltak gondjaim.
- Nagyon szép! A néni biztosan személyre tudja szabni! Jól érzed magad benne? Ha nem, akkor keresek másikat. De iszonyat jól áll neked! - biztattam a lányt, mert valóban tetszett a látvány, nagyon jól nézett ki ebben a ruciban. Azért gondoltam, hogy szétnézek még, úgyhogy intettem neki, hogy várjon még kicsit.
- Ezeket a ruhákat találtam még, amik szóba jöhetnek - tértem vissza a szép ruhaköltemények fényképeivel, amelyeket természetesen az eladó is hamarosan odavisz majd a próbafülkébe.
Gondolatban már megállapítottam, hogy nekem a negyedik ruha tetszik a legjobban, de ettől függetlenül simán elképzelhető volt, hogy neki más fog tetszeni. Abba is belegondoltam, hogy lehet, hogy egyik sem fogja elnyerni a tetszését, de azért próbáltam segíteni neki az ízlésem alapján megtalálni a legmegfelelőbb menyasszonyi ruhát.
Ruhák:
Ruha 1
Ruha 2
Ruha 3
Ruha 4

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Ugyan, nem lesz semmi gond hidd el nekem! - mondtam a lánynak, mert biztos voltam benne, hogy az aggódása jogos így esküvő előtt és nem is szokatlan jelenség, de úgy gondoltam, hogyha sor kerül majd a ceremóniára, akkor minden a legnagyobb rendben lesz.
- Persze, megértelek, mindenképp olyan ruhát kell választanod, amibe elsőre beleszeretsz és rögtön megtetszik neked.
Hamarosan Maja mutatott két szép ruhát, amik valóban gyönyörűek voltak. Főleg a második tetszett, úgyhogy biztattam a lányt, hogy próbálja fel őket, hogy láthassam, melyik áll neki a legjobban.
- Nos, ezen még sosem gondolkodtam el, de talán egy nagyobb, habos-babos rucit képzelnék el magamnak, olyasmiket, amiket most kiválasztottál magadnak például... meg amelyekből mutattam párat. Nagyon tetszenek a hercegnős jellegű menyasszonyi rucik. Bár még nem tudom, hogy képes leszek-e elkötelezni magam. Túl szabadelvű vagyok ahhoz... bár majd meglátom. Talán, ha majd találkozom egy olyan típusú emberrel, akibe fülig szerelmes leszek... talán... de ez még a jövő zenéje. Egyelőre nem akarom lekötni magam - mondtam válaszként a barátnőmnek mosolyogva. Sejtettem, hogy előbb vagy utóbb sor fog kerülni erre a kérdésre is, de pillanatnyilag nem tudtam elképzelni, hogy bárki mellett is lehorgonyozzak hosszabb távra, talán mivel még nem volt részem a nagy, mindent elsöprő amour-ban, de nem zártam ki annak a lehetőségét sem, hogy egyszer majd az én fejemet is bekössék. Egyelőre azonban ódzkodtam a dologtól...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Ugyan, biztosan megtalálod a neked megfelelőt. Végül is azért vagyok itt, hogy segítsek ebben - mondtam neki biztatásul és megnyugtatásul egyaránt.
- Nem fogsz rosszat választani, nyugodj meg. Én is megmondom a véleményemet, szóval ami rosszul áll neked, az eleve felejtős - válaszoltam neki mosolyogva. Teljesen meg tudtam őt érteni, hiszen ez mégis csak élete nagy eseménye lesz.
Miután Maja felvette azt a rucit, ami nekem is nagyon tetszett, láttam, hogy jól nézett volna ki benne, ha nem állt volna el oldalt az a fránya szoknya.
- Igazad van, nem jó! Csere! Várj, mindjárt keresek másikat! - mondtam neki határozottan, miközben már a ruhák sokasága felé vettem az irányt.
Sok szép ruha volt, azt meg kellett hagyni, de valahogy egyik sem illett Majához, nem voltak igazán hercegnősek. Végül az utolsó sorban ráleltem az igazira, amelyet rögvest lefényképeztem a barátnőmnek.
- Ezt nézd Maja, ez biztosan tetszeni fog! Próbáld fel! Mindjárt itt lesz! - mondtam neki izgatottan. Ez a ruha szerintem tökéletesen illett hozzá és már el is képzeltem benne őt gondolatban, reméltem, hogy a valóságban is meg fogja állni a helyét az elképzelésem miután felpróbálta ezt a gyönyörű ruhát.
- A férfiaknak azért könnyebb dolguk van, választanak egy jó öltönyt, aztán kész, ott nem igazán lehet mellényúlni - fejtettem ki a rövid elgondolásomat a lánynak, majd közben megérkezett a várva várt ruha.

Ruha:
Ruci

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Nyugi nem fogsz egy zsák krumplira hasonlítani, hiszen azért vagyok itt, hogy ezt elkerüljük - válaszoltam mosollyal az arcomon. Úgy voltam vele, hogy őszintén megmondom, ha nem tetszik valamelyik ruha a lányon, hiszen ez lesz élete egyik legfontosabb napja, és biztos voltam benne, hogy találok neki egy olyan ruhakölteményt, amely tökéletesen fog állni neki. Persze ez nem ment elsőre, jó pár ruhán át kellett "verekednünk" magunkat, míg rá nem találtunk az igazira.
- Egyelőre azzal foglalkozz, hogy neked meglegyen a csini ruhád, aztán majd ráérsz máson is agyalni. Összpontosíts most erre! - mondtam Majának komoly arccal, hiszen most arra kellett koncentrálnunk, hogy meglegyen az a ruha, amelyet szívesen fog majd viselni az esküvője napján.
Hamarosan meghozta a hölgy is azt a ruhát, amelyet kiszemeltem a barátnőmnek, izgatottan vártam, hogy hogyan fog rajta állni.
- Ó! Ez csodaszép! Ez lesz az igazi! Nézd meg magad a tükörben! Gyönyörű vagy benne! - lelkendeztem, miután Maja felvette ezt a csodálatos ruhakölteményt. Valóban nagyszerűen állt neki, olyan volt benne, mintha ráöntötték volna és direkt neki tervezték... ennél szebb rucit aligha láttam idáig, hiszen egyik sem közelítette meg sem kinézetben sem úgy magában, azaz nem adtak neki olyan fantasztikus összképet, mint ez a ruha. Nagyon kíváncsi voltam, hogy mit szól hozzá a barátnőm, ha meglátja magát a tükörben, reméltem, hogy látja majd, hogy mennyire csodásan néz ki benne és osztozni fog a lelkesedésemben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A barátnőm csodásan mutatott ebben a gyönyörű menyasszonyi ruhában, mintha csak rá szabták volna! Nagyon szép volt az összkép, ráadásul a fátyol még jobban feldobta az amúgy is hercegnős megjelenését, amire annyira vágyott.
- Persze, hogy kikísérlek! Mindenkinek eláll majd a lélegzete, ha meglát! - feleltem a lánynak mosolyogva.
Kicsit szomorú volt belegondolnom, hogy én egyáltalán valaha meg fogok-e házasodni, mert túl szabadelvűnek tartottam magam ahhoz, hogy bárki mellett is hosszabb távra lehorgonyozzak. Persze tudtam, hogy még nem találtam rá az igazira és azzal is tisztában voltam, hogy még változhat a véleményem ez ügyben, de egyelőre nem tudtam elképzelni, hogy valaha is összekössem az életemet valakivel.
- Bocs, megint elbambultam - mondtam mentegetőzve, majd gyorsan elkaptam Maja kezét és elindultunk a többiekhez. Miután odaértünk gyorsan beálltam a várakozók közé, hogy mindenki a lányra összpontosíthasson, hiszen most ő volt a főszereplő.
Láttam a barátnőmön, hogy kissé meg volt illetődve, de ahogy elnéztem a reakciókat, mindenki arcára kiült a döbbenet, mégpedig pozitív értemben. Csodálkoztam volna, hogyha nem tetszett volna nekik a látvány, hiszen Majácska varázslatosan festett ebben a fantasztikus ruhakölteményben.
- Ugye milyen gyönyörű? - kérdeztem a többiek felé tekintve, majd egy nagy mosolyt küldtem biztatásul a lánynak, akinél a meghatottságtól eltörött a mécses. Gyorsan kivettem egy zsebkendőt a táskámból, majd felpattanva a helyemről átnyújtottam neki.
- Te leszel a világ legszebb menyasszonya - mondtam neki büszkén és vidáman, hiszen ez volt a véleményem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nagyon örültem, hogy sikeresen teljesítettem a vizsgáimat és annak is, hogy túl voltam a nehezén, végre nem kellett hajtanom. A szünetben végre sikerült meglátogatnom Timit egy rövid időre, mivel most nem volt fontos fellépése. Nagyon jó volt újra látni egymást, sokat beszélgettünk a történtekről és kellemes érzés volt megint otthon lenni. Persze anyámat nem említettem neki, hiszen nem akartam, hogy emiatt rossz kedve legyen vagy izguljon, úgyse tudtam még, hogy egyáltalán lesz-e valami a találkánkból vagy sem. Miután találkoztunk, megbeszéltük, hogy szabadon mozoghatok a fővárosban, hiszen szerettem volna jobban szétnézni, Timit pedig lefoglalta a munkája, de hogy ne egyedül menjek városnézésre, küldtem egy baglyot Andrej-nak, hogy tartson velem, ha úgy tartja kedve. Nagyon szerettem a városban kóricálni, beülni a kedvenc helyeimre, sétálni a Váci utcában, hajókázni a Dunán, ehhez pedig még jobban jött egy jó társaság. Anyám felbukkanása miatt még mindig feszült voltam kissé, de azért reméltem, hogy amíg a fővárosban tartózkodom, sikerül őt kiverni a fejemből. Noha tudtam, hogy teljesen nem tudok megfeledkezni róla, azért reméltem, hogy egy kicsit sikerül majd kikapcsolódnom anélkül, hogy rá gondoljak. Bíztam benne, hogy Andrej eljön velem a városnézésre, hiszen annyi minden volt, amit meg akartam osztani vele, amit meg akartam mutatni neki. Jól esett távol lennem a sulitól, úgy gondoltam, hogy ez a kis környezetváltozás kifejezetten a hasznomra vált. Nagyon is ideje volt annak, hogy végre elszakadjak az intézménytől és egy kicsit lazíthassak. A nevelőanyámnak még azt sem említettem, hogy én bizony a mágusvilágban szeretnék maradni a későbbiek folyamán, egyelőre nem akartam vele konfrontálódni és úgy éreztem, hogy nem volt még itt az ideje annak, hogy ezekről az eget rengető dolgokról beszéljek vele. Arra gondoltam, hogy idővel majd megtudja, hogy mik a szándékaim a jövőre nézve, de egyelőre nem akartam a gondjaimmal és az elképzeléseimmel terhelni őt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A fiúval a Deák téren beszéltem meg a találkozót, roppant jó kedvem lett, amint megláttam őt a megbeszélt helyen.
- Szió! Örülök, hogy végül eljöttél. Látom eléggé turistásként öltöztél - kóstolgattam a srácot, de tényleg igazi turistaként nézett ki, mint aki még ne járt az országban és számos felfedezés várt rá, szóval úgy éreztem, hogy nem tévedtem nagyot.
- Mit szeretnél látni? Menjünk fel a Budai-várba? Vagy esetleg üljünk fel az óriáskerékre? - kérdeztem tőle jókedvűen.
Mindig is szerettem hintázni, ezért is nagyon sajnáltam, hogy megszüntették Pesten a Vidámparkot, avagy hozzácsaptak pár megmaradt hintát az állatkerti részhez. Azóta néha Búcsúkban sikerült hintáznom, de azért a Vidámpark sokkal jobb volt.
- Vagy menjünk el az Állatkertbe? - kérdeztem tőle csillogó szemekkel. Azt a helyet is imádtam, már rég volt lehetőségem arra, hogy elmenjek oda. A kedvencem a tigrises rész volt, na meg a pingvines... nagyon jó pofa show-kat produkáltak időnként az Állatkertben. A papagájos, szabad repülős részt is kedveltem, mert ott lehetőségem volt arra, hogy a kezemből egyenek a madarak. A papagájok egyszer egy ilyen alkalomkor épp megtaláltak, pontosabban egy almaszeletet ettek a kezemből, úgyhogy most is volt rá lehetőség, hogy sikerüljön közel engednem magamhoz őket. Sok érdekes állat volt még az Állatkertben, ráadásul a büféjük is nagyon jó volt, lehetett venni finom hamburgert, hot-dogot és egyéb finomságokat is. Persze kicsit drágábban árulták ezeket az ételeket, mint a városban, de ez egyáltalán nem lepett meg, hiszen mégiscsak egy különleges helyen voltunk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Igen, rengeteg látnivaló van itt, sajnos egy nap alatt nem is végeznénk minddel... legalább egy hét kéne ahhoz, hogy mindent láss, de akkor úgy, hogy sűrű programokat bevállalva rónánk a várost - állapítottam meg. Reméltem, hogy legközelebb majd több időnk lesz, hogy megmutathassak mindent Andrej-nak, vagy legalább a főbb nevezetességekig eljussunk.
- Jaj, imádom az Állatkertet! A Városliget felé kell mennünk. Melyiket választod a trolit vagy a kisföldalattit? A trolival láthatod a város egy részét, lehet nézelődni, ha ablak mellé ülünk,  kisföldalattinak is megvan a maga sajátos hangulata, de ott max. az állomásokat látod - vázoltam fel neki a választási lehetőségeket közlekedési eszközök terén.
- Az Állatkertbe van klassz büfé is, isteni finom ott a hamburger, de lehet enni mást is, van például palacsinta is, meg jó kávé, kóla stb. - folytattam lelkesen a mondandómat.
- Melyik a kedvenc állatod amúgy? Vagy melyik érdekel legjobban? -tettem fel egy újabb kérdést levegőt se véve. Kicsit felpörögve éreztem magam.
- Én külvárosban lakom, szóval mondhatni messze. A 17. kerületben, Rákosborzasztón. A nevelőanyám régen a belvárosban lakott, aztán kiköltözött Keresztúrra, hogy zöldebb övezetben lehessen. Mindig azt mondja, hogy neki a jó levegő, a kertes ház, a csend az első. Olyan utcában lakunk, ami negyed órára van a buszmegállóktól és csendesebb helyen van, alig járnak arra kocsik és echte zöld övezet - válaszoltam a fiúnak.
- Te melyikre tennéd a voksod? Belváros vagy külváros? Lakás vagy kertes ház? - érdeklődtem kíváncsian, hiszen mindenkinek megvolt erről a dologról a saját véleménye pro és kontrákkal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Rendben, ha több időd lesz, akkor szívesen körbevezetlek a városban. Így több időnk lesz körbejárni minden nevezetességet - feleltem neki lelkesen. Nagyon szeretettem ezt a várost és egész jól kiismertem magam itt, úgyhogy szívesen vállaltam némi fajta idegenvezetést is.
- Oké, akkor legyen a kisföldalatti, ha még nem utaztál azzal, az egyenesen a városligetbe visz, onnan meg egy kis sétával az állatkertbe érünk - feleltem neki vidáman. Én mindig szerettem utazgatni, ezzel a jármúvel is sokszor utaztam már, úgyhogy számomra nem volt újdonság, szinte az összes állomásától kívülről ismertem már.
- Azok is aranyosak! Nekem a nagymacskák és a pingvinek a kedvenceim! - válaszoltam neki mosolyogva, majd hozzátettem:
- Ugyan! Szívesen körbevezetlek! Amúgy is tavaly jártam ott utoljára, nem most volt. Azóta történt pár fejlesztés is!
- Értem. Hát igen, a közlekedési lehetőségek valóban fontosak. Szerencsére Rákosborzasztóról elég sűrűn megy az Örsre buszjárat - mondtam határozottan. Annyiból szerettem azt a helyet, hogy zöld övezet vett körül és mégse volt olyan nagyon messze a belvárostól. Ráadásul elég sok fejlesztés történt az elmúlt években, szóval egy szavam se lehetett panaszra.
- Szóval akkor kisföldalattival megyünk. Itt helyben fel is tudunk szállni rá, ugyanis ez a végállomása, csak be kell mennünk az alagútba. Ugye nincs semmilyen fóbiád? Mármint bírod a föld alatti utazást? - kérdeztem tőle körültekintően, mert ismertem olyan embereket, akik pánikrohamot kaptak a föld alatti utazástól, bár mivel a srác lelkesnek bizonyult, így nem tűnt olyannak, mint akinek bármilyen fóbiája is lenne ezzel kapcsolatosan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Persze, ez elég logikátlan kérdés volt részemről, hiszen bizonyára nem választotta volna a kisföldalattit, ha félne a föld alatti tartózkodástól. Időnként azon kaptam magam, hogy elég hülyeségeket zagyválok vagy túl hamar közlöm a mondandómat. Pedig jobban járnék, ha csak azután nyitom ki a szám, miután alaposan átgondoltam, mit is akarok mondani.
- Rendben, gyere vegyük meg a jegyet! - invitáltam a föld alá, ahol az állomás közepére volt elhelyezve egy kis fülke, amelyben egy mogorva néni ült jegyárusítás céljából. Látszott rajta, hogy nyűg neki a melója, illetve az is, hogy inkább máshol lenne, mint itt, de egyébként sem tűnt túl emberbarátnak. Kértem két vonaljegyet tőle, de egyáltalán nem ment simán a dolog. Közel tíz percbe telt neki, mire kiszolgált minket. Nehezen akarta megérteni, hogy mit akarok, pedig világosan elmondtam neki, ráadásul végig azt éreztette velünk, hogy örülne, ha már eltűnnénk a fenébe, hogy hallgathassa Rúzsa Magdi zenéit, amely a háttérben szólt. Miután kelletlenül odaadta a jegyet, egyből elfordult tőlünk és feltekerte a hangerőt ezzel jelezve, hogy hagyjuk végre békén.
- Hú, hát nem volt valami barátságos, de sebaj, sok ilyen ember van. Az is lehet, hogy csak rossz napja van - vontam meg a vállamat, majd odaálltam a peronra - szigorúan a csík mögé -, hogy jöjjön a szerelvény. Nem kellett sokat várnunk, a szerelvény pillanatokon belül megérkezett, majd helyet foglaltunk egymással szemben.
- Hát ez már elég öreg harcos szerelvény meg a BKK nem arról híres, hogy normálisan karban tartsa a területét. Addig örülj, amíg nem gyullad ki a kocsi. Sajnos a 3-as metróval ez gyakran megesik, vagyis a régi ruszki szerelvényekkel.
Nem akartam riogatni a fiút, de úgy voltam vele, hogy jobb, ha felkészül mindenre. Na meg ez azért eléggé köztudott volt a mugli világban, hogy a jegy- és bérletárak nincsenek egyenlő arányban a kapott szolgáltatással a BKK-nál.
- Hát elég unalmasan telt, nem sok mindent csináltam. Sokat aludtam, Timivel elmentem az egyik táncos fellépésére, meg vásároltam magamnak pár cuccot, ami kell. Néhány új ruhát, cipőt, tudod, csajos dolgokat - válaszoltam neki vigyorogva.
- Kezdem úgy érezni, hogy már tényleg semmi sem köt ide ehhez a világhoz, de még mindig nem beszéltem erről a nevelőanyámmal. Pedig már nincs sok időm, végzős vagyok... - biggyesztettem le az ajkaimat.
- Na, és neked hogy telt idáig a "szabadság"? - kérdeztem tőle érdeklődve. Reméltem, hogy neki eseménydúsabban telt idáig a szünet, mint nekem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Végre elérkezett a nagy nap, hogy Majácskával újra találkozhattam. Már iszonyat régóta nem láttuk egymást, ezt persze megnehezítették a sulis szabályok is. Mivel már elköltöztem az iskolából és saját lakásom volt, végre nem voltak többé szabályok, oda mehettem, ahova akartam, és amikor akartam. Egyedül arra kellett figyelnem, hogy a tanulás rovására nem menjen semmi, de ezt nem volt nehéz betartani. Egy ideig baglyoztunk Majával, hogy tudjuk tartani a kapcsolatot, de ez nem váltotta ki azért a személyes találkozást. Egy idő után, amikor nálam is megfelelőek voltak már a körülmények, megbeszéltük, hogy leutazom hozzá Pécsre, aztán sétálunk egy jót a tó környékén. Már nagyon vártam a találkát, kényelmes öltöztet vettem fel sportcipővel, majd a megbeszélt időpontban pontosan ott voltam az adott helyszínen, ahogyan megbeszéltük. Én értem előbb oda, helyet foglaltam egy padon, majd a gondolataimba révedtem. Eszembe jutottak a régi szép idők, mikor a barátnőmmel csomó klassz dolgot vittünk végbe, mikor először elmesélte, hogy kibe szerelmes, mikor segítettem neki puskázni a dolgozatoknál, mikor nehéz időket éltem át, és elmeséltem neki a megpróbáltatásaimat és még sorolhatnám. Mindig mosolyogva gondoltam vissza ezekre az időkre, annyira jók voltak és feledhetetlenek. Kicsit rosszul esett, hogy mostanság csak ritkán futottunk össze, az viszont örömmel töltött el, hogy tudtam, a legjobb barátnőmnek remek élete volt, mindene megvolt, amire vágyott, egy szuper férj, család, gyerekek, ráadásul emellett az álmai megvalósításával is foglalatoskodott. Én is elég sok mindent elértem akaratlanul is, hiszen volt végre egy klassz munkám, egy saját lakásom, a tanulmányaimra sem lehetett panasz, az életem egy része végre révbe ért. Már nagyon vártam, hogy találkozzunk Majával, aztán végre kicsacsogjunk mindent magunkból.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Izgatottan vártam ezt a kis kiruccanást Reginával, már elég régóta nem mozdultam ki a faluból. Ennek a fő oka a munkám volt, de most kivettem magamnak pár nap szabit, hogy a kötelező feladataimon kívül másra is tudjak koncentrálni, és egyébként is nagyon nagy szükségem volt egy kis kikapcsolódásra. Kinéztünk egy jó kis falunapi mulatságot az egyik mágusfaluban, Szalamanton. A nagy hőségre való tekintettel egy egyberészes laza nyári ruhát vettem fel, amely sötétkék színű volt, és egy fekete, lapostalpú szandált választottam hozzá a kényelem kedvéért. Egy tartósabb, ámde enyhe sminket raktam fel, hozzá karika fülbevalót, a hosszú hajamat pedig hátrafogtam lófarokba. A lánnyal a helyszínre beszéltem meg a találkozót a színpad elé. Mikor odaértem, épp nem lépett fel senki, így úgy gondoltam, hogy veszek magamnak egy kis üveges ásványvizet az egyik bódénál. Miután megvettem és kortyoltam belőle picit, a színpad szélén vertem tábort, közben a tömeget kémleltem tekintetemmel, hátha megérkezett a barátnőm. Egy kis idő elteltével észrevettem őt, ahogyan bal karját felemelve nagy lelkesen futott felém.
- Sziaaaa! - viszonoztam az ölelését egy széles mosoly kíséretében.
- Bocsi, nem pont a megbeszélt helyen voltam, de ott már túl nagy volt a tömeg, meg még fellépő sem volt, amikor jöttem - szabadkoztam kissé szégyenlősen, de végül örültem neki, hogy megtaláltuk egymást.
- Ejnye, milyen genyó ez a főnök... Igazán szorulhatott volna belé némi empátia és önállóság. Elég önző egy fazon. De a lényeg, hogy sikerült elszabadulnod tőle. Viszont a táskád cipzárját húzd be, sajnos előfordulhat itt lopás is, tudod az ördög nem alszik - tanácsoltam komoly arccal, engem ugyanis a figyelmetlenségem miatt bizony loptak már meg Bogolyfalván. Azóta jobban vigyázok az értékeimre...
- Remekül hangzik! Milyet kérsz majd? Én málnásat - vettem vele az irányt az árusok felé.
- Na, mesélj! Mi újság amúgy? - karoltam bele a barátnőmbe vidáman, miközben a vattacukrot árusító helyiség felé tartottunk. Már előre láttam, hogy egy szuper napnak nézünk elébe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Örültem, hogy nem neheztelt rám a barátnőm, amiért elbandukoltam a megbeszélt helyszínről. Mindig megértő és jó fej volt velem, ráadásul vagány lány volt, rendkívül erős lélekjelenléttel. Annak ellenére, ami a múltban történt vele, megpróbálta mindenben meglátni a szépet, és pozitívan állt hozzá a dolgokhoz. Ezt nagyra becsültem benne... kevés ember volt képes felállni a padlóról, és továbblépni megőrizve magában a múlt emlékeit. Tisztában voltam vele, hogy az élet élet nem habostorta, de bíztam benne, hogy a jövőben valóra válnak Regina álmai, mert nagyon is rászolgált a boldogságra.
- Fordulj meg, segítek megcsinálni azt a kontyot - mondtam neki mosolyogva, mert láttam, hogy nem igazán boldogul vele. Tény, hogy extrém sűrű hajkoronával rendelkezett, a helyében én sem tudtam volna megcsinálni magamnak egykönnyen ezt a fajta frizurát. Pár perc alatt sikerült varázsolnom neki egy laza kontyot egy vastagabb hajgumi és némi hajtű segítségével, amelyből párat mindig a táskámban tartottam.
- Kész is! - feleltem elégedetten, miközben visszapakoltam a táskámba a felesleges hajtűket.
- Ne is foglalkozz velük, úgyis bebizonyítod nekik, hogy jobb vagy náluk! Aztán figyeld meg, még ők fognak érted kapkodni, mint értékes munkatárs. Köszi, csak gyorsan felkaptam valamit, ami illik az időjáráshoz - kacsintottam vidáman a lányra, majd egy szerény mosoly kíséretében fogadtam a dicséretét. Ezután kíváncsian figyeltem, ahogyan meglepett arcot vágva kutatott a táskájában. Végül meglett a rúzs, amit keresett... fogadni mernék rá, hogy tértágító bűbájt használt.
- Szerintem csodásan nézel ki, ez a rúzs pedig nagyon megy a hajadhoz. A rucid is tetszik, illik az alkalomhoz, és meg nem mondtam volna, hogy ilyen rövid idő alatt készültél el. Le a kalappal! - ecseteltem elismerően a barátnőmnek. Bírtam benne, hogy megvolt a saját egyéni stílusa és önmagának szeretett volna megfelelni, nem pedig épp az aktuális divatnak. Ez a mostani szett nagyon jól állt neki, és ami a legfontosabb, hogy komfortosan érezze magát.
- Én is szeretem a kókuszosat, de a málnás a kedvencem - folytattam vele az utam a bóde felé, miközben visszaemlékeztem arra, amikor Timi az árvaházból elvitt minket egy vursliba. Ott ettem az első vattacukrot, amely málnás volt... lehet, pont ezért ez a kedvenc ízesítésű édességem.
- Ó, mondtam én, hogy az ember nagyon zsémbes. Tipikusan az a személy lehet, aki másokon vezeti le a frusztrációját. Csak miatta váltanál? Ha szereted a munkád, akkor egy ilyen fazon miatt ne add fel... Pont akkor kerülne padlóra, ha megmutatnád neki, hogy állod a sarat, és nem tud megtörni. Másrészt azt is át tudom érezni, ha már eleged van az egészből, és nincs jó hatással rád. Annyit nem ér az egész, hogy rámenjen az egészséged vagy lelki problémát okozzon. A döntés mindig a te kezedben van. Ha már nem szolgálja valami a lelki jóléted, nem okoz kihívást, örömöt, csak teher, akkor érdemes továbblépni. Ezt pedig egyedül csak te döntheted el. Egyébként a tanári pálya is izgalmasan hangzik. Biztos vagy benne, hogy onnan már egyáltalán nem fognak visszajelezni? A tapasztalatod szerintem bőven megvan hozzá - osztottam meg gondolataimat a lánnyal mindenféle körítés nélkül.
- Hmmm, Kristóf... mikor fog végre megbékélni veled és az adott helyzettel? Ennyire sérelmezné, hogy neki nem jött össze az auror pálya? Igazán felnőhetne már. Mégiscsak egy család vagytok... ha őszintén beszélne veled a bántalmairól, gondjairól, gyorsabban dűlőre jutnátok. Persze ehhez meg kéne nyílnia, és nem egy dacos gyerekként viselkedni. Valószínűleg nem készült fel erre és inkább egy falat húz közétek, így úgy érzi, hogy biztonságban van. Bocsi, lehet kicsit elszaladt velem a ló, de azok alapján, amiket meséltél róla, nekem ez jött le - néztem szabadkozva Reginára. Remélem nem mondtam semmi rosszat, de mindig is őszinte voltam vele.
- Igen, ismerem a bandát és Patrikot is. Szerintem tök mencsi, hogy emlékezett rád. Miért tartod ezt cikinek? - tekintettem egy széles mosollyal a barátnőmre.
- Nekem a galéria a mindenem, biztos bevételt hoz, és fotózhatok kedvemre mindenféle témában. A jóslásra is van kereslet, de jóval kevesebb, mint régebben. A magánéletem már nem ennyire sikeres. Megismerkedtem valakivel, akiről azt gondoltam, hogy ez több lehet egy futó kalandnál. Sőt, elég nagy érdeklődést mutatott irántam, aztán eltűnt, azóta sem hallottam róla. Még az első randiig sem jutottunk el, ez az én formám. Na, de mindegy is, azért bizakodó vagyok. Legrosszabb esetben egy öreg macskás hölgyként végzem - nevettem el magam. Én sem voltam egy egyszerű természet, de az aktuális felhozatal sem volt túl bizalomgerjesztő. Egyedül is jól éreztem magam, elég lendületes életet éltem, szinte minden napra jutott valami program, ráadásul azzal foglalkoztam, amit szerettem is csinálni. A beszélgetésünk közben egyre közelebb kerültünk a vattacukrot értékesítő árushoz, már ebből a távolságból is éreztem azt a jellegzetes illatot, amely ezekre az édességekre oly jellemző volt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

- Ugyan, semmiség! - feleltem neki vigyorogva. Azért legbelül elégedett voltam az eredménnyel, nem gondoltam volna, hogy ilyen rövid időn belül sikerül megcsinálni azt a kontyot, bár volt benne némi gyakorlatom. Annak pedig külön örültem, hogy Reginának is tetszett a végeredmény.
- Ez a beszéd! Üsd ki őket a nyeregből! - hagyta el az ajkamat egy hangos csatakiáltás szerűség. Nagyon szurkoltam a lánynak, hogy sikerüljön kiteljesednie a munkájában. Egyrészt szerintem pont erre a hivatásra termett, másrészt megértettem, hogy Viktor nyomdokaiba akar lépni, és szívből drukkoltam neki, hogy beteljesüljön a vágya.
- Általában felkapom, amit a szekrényben találok, de időnként én is elgondolkozom azon, hogy mit is vegyek fel. Mondjuk az utóbbi főként randik alkalmával szokott előfordulni. Ez kedves tőled, sosem gondolkodtam még a stylist szakmán - tekintettem a barátnőmre kissé elpirulva. Végül is, ha minden kötél szakad, kitanulhatom ezt a szakmát is. A jó barátok rávilágítottak a másik gyengeségeire és erősségeire, pont ezt tette most Regina is. Magamtól sosem jutott volna eszembe ez a lehetőség, szóval nagyon hálás voltam neki.
- Jó volt a megérzésed, hát én totál ki lennék borulva egy ilyen főnöktől. Csak úgy lehet legyőzni a későbbiekben, ha eleget bizonyítasz neki. Szerintem neked ez menni fog. A véredben van ez a szakma és az elhatározás is, hogy előre lépj! - osztottam meg vele komoly arccal a véleményemet.
- Így már értem. Ez remek ötlet, sok lehetőséget tartogat, de arra tényleg vigyázz, hogy ne vállald túl magad. Hát ez a heti egy alkalom simán belefér. Az pedig szomorú, hogy a főnököd felesége beteg, de akkor sem a beosztottjain kéne levezetnie a feszkót - reagáltam határozott, ámde empatikus hangnemben.
- Ugyan, látom rajtad, hogy nem hagy nyugodni a Kristófos eset, ismerlek már annyira. Viszont sokszor a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan azt előre megtervezzük, illetve ami számunkra a legideálisabb lenne. Ezt el kell fogadni és tovább kell lépni. Amíg Kristóf nem érik meg rá, hogy őszintén megossza veled a sérelmeit, és túllépjen rajtuk, új lappal kezdjen a kapcsolatotokban, addig ne várj tőle változást. Ezt nem lehet erőltetni, neki kell rájönnie arra, hogy a harag által a magának ásott gödörben marad, és nem tud tovább lépni az életében... megreked egy bizonyos szinten, ami csupán negatív hatást gyakorol rá - magyaráztam a barátnőmnek a lehető legkomolyabb hangszinten, próbálva átadni neki a helyzet lényegét, avagy súlyosságát.
- Patrik biztosan át tudta érezni, hogy tiniként a rajongótáborát képviselted. Ne érezd magad kellemetlenül ezért, nem te voltál a egyetlen, aki oda-vissza volt érte - nevettem el magam. Emiatt egyáltalán nem kellene szégyenkeznie Reginának. A sztároknak mindig is nagy rajongótáboruk volt mindenféle korosztályból.
- A fotóimból állandóan van valamiféle kiállítás, Nathaniel-nek hála. Ő segített nekem... mikor épp mélyponton voltam, felkarolt. Azt mondta, hogy látja a bennem lévő tehetséget a fotóim alapján. Még mindig nehéz elhinnem azokat a híreket, amiket a halála után állítottak róla... velem mindig olyan megértő és kedves volt - mondtam kissé szomorkásan a lánynak. Igazából nem tudtam hova tenni magamban a róla szóló híreket, pletykákat. Számtalan lehetőség volt rá, hogy bánthasson, mégsem tette meg soha, még akkor sem, amikor csupán kettesben voltunk. Egyszer még fel is hívtam magamhoz egy baráti vacsorára. Beszélgettünk egy jót, megnézte a fotóimat, aztán az útjának eredt. Na, de nem is akartam ezen agyalni tovább, hiszen nem búslakodni voltunk itt.
- A hónap végén lesz egy új kiállításon. Az emberi érzelmek lesznek a középpontban fekete-fehér képekben, mert azok feltárják a puritán válságot mindenféle körítés nélkül - ajánlottam a barátnőmnek az új kiállításom tárgyát.
- Az embereket érdekli a jövő, de sajnos egyre kevesebben hisznek a jóslásban. Úgy látszik, változik a világ... - feleltem sóhajtva. Voltak különböző szervezetek, amelyek az álmodói képességemet időnként igénybe vették. Azonban a kártyavetés, teafű jóslás és egyebek terén nem volt nagy kereslet.
- Köszi, ez aranyos tőled. Egyszer biztosan összefutok vele - néztem rá mosolyogva. Kedves volt tőle, hogy így törődött velem, ez igazán jól esett a lelkemnek.
- Na, és nálad mi a helyzet, tetszik valaki? - néztem huncutul a barátnőmre, mint valami tinédzser, aki épp a másik szerelmi életéről faggatózott..
- A Mirákulum előadására szívesen elmennék! Általában a hétvégéim szabadok - feleltem neki lelkesen. Közben valamivel előrébb jutottunk a sorban, már csak négy embert volt előttünk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

- Így van, jól mondod! - válaszoltam nagy hévvel, tetszett ez a lelkes hozzáállás részéről. Bírtam Reginában, hogy kitartó volt, és nem adta fel az álmait, hanem megküzdött értük. Ez manapság sajnos kevés emberről volt elmondható, sokan már az első kudarc, akadály után feladták a terveiket.
- Köszi! - feleltem neki, bár nem tartottam magam egy nagy divatdiktátornak. Mindenesetre azért odafigyeltem arra, hogy az alkalomnak megfelelően jelenjek meg az esetek döntő többségében.
- A lényeg, hogy ne stresszelj rajta. Minél lazábban, ámde magabiztosan állsz hozzá a dolgokhoz, annál sikeresebb leszel. Persze emellett bele kell adnod apait-anyait, tehát bizonyítanod kell, hogy képes vagy az adott feladat ellátására, de ne légy görcsös. Ha felelősségteljesen elvégzed a munkád minél kevesebb stresszt belevíve, akkor szerintem nyert ügyed van - tekintettem a barátnőmre jelentőségteljesen.
- Valóban ráférne már a főnöködre egy kis pihenés. Ha épp beszélgettek, akkor esetleg rá lehet kérdezni, hogy megy-e valamerre nyaralni vagy tervez-e valamiféle utazást. Felhozhatod, hogy valaki a családból, baráti körödből elutazott belfölre, külföldre, és végre kicsit ki tudott kapcsolódni... vagy akár egy wellness hétvégére. Aztán utána megújult erővel tudta folytatni a munkát. Bár azt nem tudom, hogy milyen kontaktusban vagytok, de ez az ötlet ugrott be így elsőre - mondtam Reginának elgondolkodva.
- A kiskapu és a fejvadász opció is remekül hangzik! Ha sikerülne elérned, hogy a két lehetőségből az egyik megvalósuljon, máris nyert ügyed lenne nála szerintem. De azért légy óvatos, és kis lépésekben haladj ez ügyben a célod megvalósítása felé. Úgy látom, kell neki egy kis idő, és készen kell állnia rá, hogy tovább tudjon lépni a múlt árnyékain - osztottam meg a gondolataimat, véleményemet a barátnőmmel.
- Szavadon foglak! Ha meglesz a pontos időpont, akkor rögtön tájékoztatlak a kiállítás kapcsán - feleltem neki széles mosollyal az arcomon. Örültem, hogy eljön a következő fotós kiállításomra, és izgatottan vártam, hogy megossza majd velem a véleményét a munkámról.
- Hmm, erre még nem is gondoltam. Köszi a tippet! Utána fogok nézni ennek az Ezo tévének - csillant fel a szemen az ötlet alapján. Ha tényleg sok ott a sarlatán, akkor nem sokáig lesz onnan bevételi forrásuk, amikor tiszteletemet teszem a csatornánál. Sose bírtam azokat, akik kihasználták az emberek jóhiszeműségét.
- Majd eljön neked is az igazi idővel. Teljesen megértem, hogy most a karriered az első, minden más másodlagos. Azt pedig jól tetted, hogy otthagytad Danit. Nekem sem kéne egy olyan férfi, aki a tulajdonának tekint, ők nélkül féltékenykedik, és rátelepszik teljesen a másikra - ecseteltem nagy komolysággal az arcomon.
- Rendben, egyeztetünk mindenképp! - tekintettem a lányra vidáman. Ezután megkaptuk a vattacukrunkat is, a málnás ízesítésű isteni finom volt.
- Gyere! Csápoljunk az első sorban, ha lesz még ott hely! Ha nem, akkor még a középső sorba tuti beférünk! - válaszoltam lelkesen, majd megindultam a színpad felé. Legnagyobb meglepetésemre pár lépés után elém lépett egy ittas fazon, aki kitépte a vattacukrot a kezemből, majd nagy nyugodtan tovább ment.
- Ez most így mi volt? Láttad ezt? - kérdeztem a barátnőmtől, miközben lehidaltam a meglepettségtől. Általában karakán voltam, de ez most úgy meglepett, hogy még a szám is tátva maradt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

- Eljön majd az idő hamarosan, hogy komolyabb feladatokkal is megbíznak. Addig ki kell tartanod, de aztán bizonyíthatsz. Úgy látszik, sajnos az újoncokat mindig szivatják az elején, ez azért sajnálatos. De téged kemény fából faragtak, simán állni fogod a sarat! - mondtam el a lelkesítő beszédem a lánynak, amit totál komolyan is gondoltam... hiszen jól ismertem már őt, tudtam, hogy tűzön-vízen át, ha kell, akkor mindent bevetve eléri majd a céljait.
- Ugyan, örülök, hogy segíthettem. Remélem, hogy sikerül véghez vinni a dolgot, aztán egy kis nyaralás, szabi után a főnököd is jobb fej lesz - feleltem neki egy kis huncut mosollyal.
- Ez így szerintem szuper! Kis lépésekkel, kivárással előre haladva szerintem nyert ügyed lesz. Nem is szabad ajtóstul rontani a házba. Várd ki a megfelelő alkalmat, aztán, ha sor kerül rá, vidd véghez, amit már korábban elterveztél - biztos voltam benne, hogy ezek után meg fog puhulni a srác, és akár még békét is köthet a barátnőmmel. Emellett nagyon örültem annak, hogy Regina megtekinti majd a következő kiállításomat. Kíváncsi voltam, hogy mi lesz majd a véleménye róla.
- Köszi, ez biztató. Lehet, hogy élek majd a lehetőséggel, és kipróbálom magam annál a bizonyos csatornánál. Végül is semmiféle veszítenivalóm sincs - válaszoltam neki lelkesen. Olyan cuki volt, hogy ennyire szurkolt a nekem... ilyen egy igazi barátnő.
- Teljes mértékben egyetértek! Ez valóban senkinek sem hiányzik! Jobb is, hogy még viszonylag az elején kiderült, milyen a srác valódi természete. Ezt én sem viselném el egyetlen pasitól sem - helyeseltem hevesen. Jól tette, hogy még időben rájött a dolgokra, és tovább is lépett. Ennél sokkal jobbat érdemelt.
Mikor a vattacukrot szorongatva megindultunk a tömeg felé, teljesen ledöbbentem, mikor valaki kitépte az édességet a kezemből. Regina máris intézkedett a maga bájos, sajátos módján. Megfogtam a vattacukrát, és érdeklődve figyeltem, hogy mi is fog most történni.
- Mit-e kérsz szép kislány? Menj vissza a babazsúrba! - válaszolta az ittas fazon, miközben az egyensúlyozást gyakorolta a tömegben.
- Tudod, mit, szívecském? Ezt kapd ki! Höhöhő! - ivott egy nagy kortyot a söréből, majd szemrebbenés nélkül, egyáltalán nem zavartatva magát, belekóstolt a málna ízesítésű vattacukorba.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

- Oszt én evvel micsináljak? Na, ne tessék azért letartóztatni - hökkent meg kissé, mikor felfogta, hogy mit is tartott az arcába a lányka. Gyorsan felhajtotta a maradék sörét, majd elhajította a málnás vattacukrot.
- Auuu, ez fáj! Gyüvök már, no! - felelte ködös tekintettel és keserű szájízzel mikor a másik a fülénél fogva húzta magával a tömegben.
- Ez most a sörpénzemből fog menni! Ez nem igazság, akkor híjjál meg egy sörre, asszony! - akadékoskodott a férfi, miközben majd felborult a vattacukros stand előtt. Kezdett még jobban beütni neki a pia, már ő sem emlékezett rá, hány korsóval ivott a folyékony kenyérből, mióta megérkezett a buliba.
- Phúúú, asszem rókázni fogok - intett a lánynak, miközben a sörhasát fogta. Ha nem jut el gyorsan a toaletthez vagy egy bokor mögé, akkor bizony mindenki megjárja, aki a közelében van... ő bizony előre figyelmeztette a "fogvatartóját".
~ Azta! Fel sem fogtam mi történt! Hová tűnt Regina? Annyit láttam csak, hogy az ittas férfi után sietett, miután felocsúdtam. Azonnal meg kell keresnem! ~ - ezekkel a gondolatokkal indultam neki a barátnőm keresésének a vattacukrát tartva kezemben.
- Hol vagy, Regina? - kiabáltam a nevét a tömegben. A hangzavar és a zene miatt persze ez egy ostoba próbálkozás volt, úgysem hallhatta meg a hangom. Néhány embertől megkérdeztem, hogy látták-e a lányt egy kis leírást adva róla a kinézetét illetően, de szerencsétlenségemre senki sem adott pozitív választ. Egy kis keresgélés után beugrott a vattacukros stand, és nagy léptekkel afelé vettem az irányt átverekedve magam a tömegen. Mikor megláttam a barátnőmet a szemtelen pasas társaságában egyszerre voltam boldog és dühös.
- Örülök, hogy megtaláltalak- tekintettem vidáman a lányra, majd odanyomtam szabad kezébe a vattacukrát. Ezután mérges fejjel a férfi felé vettem az irányt, és lekevertem neki egy hatalmas pofont.
- Ezt azért kapod, amiért elvetted azt, ami az enyém! Mégis mit képzelsz magadról? Szégyelld magad! - fúrtam a tekintetem az övébe dühösen. Közben meghökkenve vettem észre, hogy kezd elváltozni az arcszíne. Úgy nézett ki, aki bármikor beadhatja a kulcsot vagy a tacslit.
- Ajaj! Szerintem marha gyorsan el kéne különíteni a tömegtől, nem néz ki túl jól ez a csóringer! - közöltem gyorsan Reginával kissé aggodalmas hangnemben. A férfi még valamennyire próbálta tartani magát valami csoda folytán, de látszott rajta, hogy nincs túl jó bőrben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

A férfi megkönnyebbült miután megtudta, hogy mégsem kerül sittre, azonban a sok pia megtette a hatását.
- Hát, nagyon remélem, hogy extra gyorsan ideér valaki, még mielőtt kijönne belőle az ital és a vattacukrom maradéka - tekintettem dühösen magam elé. Nehéz volt feldolgozni, hogy egy ilyen részeg fazon miatt nem tudtunk kellőképpen kikapcsolódni.
- Veszek egy málnás vattacukrot magamnak - fordultam a lányhoz, majd a vattacukrát magammal víve kértem gyorsan magamnak egy másik édességet. Szerencsére nem kellett sokat sorba állnom, mivel már javában tartott a koncert, a legtöbb ember már megvásárolta magának, amit szeretett volna.
- Be is szereztem magamnak egy újat! Ha elrakod a pálcát majd odaadom a tiédet is. Hát egyikünk sem így tervezte ezt az estét, de még kihozhatjuk belőle a legjobbat. Szerinted mikor érkezik meg a medimágus? Remélem még kitart egy ideig az ittas fazon, és nem rókázik ide, míg el nem viszik - emeltem tekintetem kissé kétségbeesetten a barátnőmre. Mindenesetre nagyon büszke voltam rá, hogy ilyen gyorsan lereágalta a dolgokat, és ennyire hatékonyan kezelte ezt az abszurd helyzetet.
- Amint elvitték ezt a hangulatgyilkos embert, beállunk az első sorba, és olyan bulit csapunk, amit még Magyarország nem látott! - közöltem határozottan és lelkesen, miközben fintorogva néztem a férfira, aki valószínűleg már azt sem tudta, merre van arccal.
- Hükkk! Jahjjjjj! - nyilatkoztatta ki magát álmos tekintettel ez az igazi "úriember" némi csuklás közepette.
- Úgy látom, egyelőre nem lesz vele gond. Szerintem előbb fog bealudni, mint bármi kellemetlen dolgot csinálni - mondtam a lánynak némi megnyugvással a hangomban. Annak azért örültem, hogy legalább az esetleges rókázása miatt nem kellett aggódnunk. Aztán úgy voltam vele, ha ennek vége, akár végre lehet majd egy szuper esténk is. Azt előre reméltem, hogy több hasonló vagy akár rosszabb ember nem fog már betalálni minket az este folyamán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

- Ez valamelyest megnyugtató - feleltem kissé megkönnyebbülve, majd elrobogtam egy másik vattacukrot venni magamnak. Végül is teljesen egyértelmű volt, hogy hoppanálni fognak, de hiába éltem már jó ideje ebben a világban, sokszor ennek ellenére "muglishul" gondolkodtam. Mennyire egyszerűbb volt itt minden, mint a varázstalanok univerzumában.
- Örvendek, Széplaki Alíz vagyok! - mutatkoztam be a megmentőinknek, miután visszatértem a vattacukor vásárlásból. Egy hatalmas nagy kő esett le a szívemről, hogy végre megszabadulhattunk a részeg férfitól. Úgy tűnt, hogy egyre jobban kezdte kiütni az alkohol, már ereje se volt ellenkezni, hogy elvigyék a buli helyszínéről.
- Egy marhával most már kevesebben vannak a rendezvényen! Ez is valami... Ugyan már, ez a legkevesebb! Gyere, csapassuk! - indultam meg a színpad felé, miközben hátra tekintgetve figyeltem, hogy ne hagyjuk el egymást a tömegben Reginával. A legnagyobb boldogságomra úgy tűnt, hogy be is tudjuk préselni magunkat az első sorba. Biztos voltam benne, hogy most már senki és semmi sem ronthatja el a szórakozásunkat. Emellett abban is szentül hittem, hogy egy oltári nagyot fogunk bulizni, ami az elmúlt időszak bizarr történéseit tekintve igazán ránk fért. Közben kezdetét vette a mulatság, a hangulat pedig egyre csak fokozódott... igencsak ígéretes estének néztünk elébe.