Párizs - a fények városa éjjel
Kara Zoltán

Kissé hideg az éjszaka, de ez nem állít meg, hogy ne egy srác oldalán lépjen ki a kandalló melegéből. Nem szeretek puccosan öltözködni, így csak egy sötétebb farmer, egy gyárilag szaggatott pólót és egy bőrdzseki van rajtam. Pár kiegészítő is, de ez nem lényeg.
Olyan gyönyörű éjszaka Párizs és egyszerűen nem lehet betelni vele. Örülök, hogy nem hagytam ezt ki. A srác hátán egy szimpla deszka van, bár abban nem annyira vagyok biztos, hogy tényleg szimpla.
-Szívesen megnézném az Eiffel-tornyot.-
Válaszoltam neki, és visszamosolyogtam rá. Mindig is látni akartam teljes fényében, az alkalom megadatott. Eddig csak filmekben láttam.

Párizs - a fények városa éjjel



 A srác hirtelen elkapta a kezem és végigvezetett szűk kis macskaköves utcákon. Elképesztő illatok szálltak, ugyanis pékségek és cukrászdák mellett haladtunk el. Megfogadtam, hogy valamit muszáj megkóstolnom.  
Egy füves terület feküdt el előttünk, ezt követte a híres nevezetes Eiffel-torony. Kivilágítva, és végre élőben. Szörnyen elkeseredett lettem a hír hallatán, hogy már nem lehet felmenni, pedig az lett volna az igazi.
- Kár, szívesen megnéztem volna felülről Párizst.-
 Jellemző, itt vagyok Párizsban és ráadásul az Eiffel-torony előtt, és még fel sem mehetek, de még így is tökéletes az este. Az ég csillagos, a társaság is jó és itt vagyok Párizsban. Ez nekem nagy szám, mivel nem nagyon jártam még itt.
Csak akkor láthatnám felülről, ha mondjuk tudnék repülni, de mivel nem volt nálunk seprű és nála is csak egy deszka volt, így erre nemigen van lehetőség.

Párizs - a fények városa éjjel

-Ha te mondod.-
Ezzel elengedte a kezem, ami meg kell mondjam már elkezdett izzadni. És remélem nem érezte, mert én sem szeretem, ha fogom valakinek a kezét és így izzad.
Hirtelen egy kopasz alak jött felénk apró kis dolgokat árulva. Általában az ilyen árusok elég akaratosak. Van aki vesz egyet csak azért, hogy eltűnjön innen, de a srácnak másodjára már sikerült elküldeni melegebb tájakra. A francia kiejtése nagyon jó. Valamennyire én is tudok így beszélni, de nem nagyon szoktam használni.
Végül bele törődtem, hogy nem láthatom fentről, mivel ő megígérte, hogy innen is nagyon szép tud lenni.  Én meg elhiszem, mivel még világítás nélkül is gyönyörű.
-Te már voltál fönt?- Kíváncsiskodtam, de biztos fel ment már, hiszen a környéket is eléggé ismeri. Majd pont azt fogja kihagyni.
-Miért is ne?- Elég kevesen voltak már a környéken, de még mindig maradtak itt néhányan rajtunk kívül.
-Allons-y- Itt elmosolyodtam, ugyanis egyszer néztem egy sorozatot amiben ezt sokszor említették. Na mindegy, én elindultam és odafordultam hozzá, hogy ő is jön-e.

Párizs - a fények városa éjjel

Elég kényelmetlen volt a pad, mivel kemény volt és az este alatt hideg is lett. Jó kis párosítás mondhatom. Hirtelen kigyulladtak a fények és már nem igazán érdekelt a pad. Így még szebb volt és már az sem érdekelt, hogy nem mehettem fel.
Elő vettem a táskámból azt a régi módi fényképezőt a táskámból, amit még a nagyimtól kaptam. Ezt szeretem, mert amint fotózok egyből kiadja a képet és így könnyebb. Le is fotóztam gyorsan, aztán magunkat is lefotóztam. Persze csak ha hagyja.
-Hát igen, egy idő után kicsit nyomasztó a tömeg.- Nem csodálkozom, hogy nem próbálkozott tovább, azon se , hogy ilyen sok ember van a tetején. El tudom képzelni.
A következő pillanatban felálltam az ajánlata hallatán. Mosolyogva válaszoltam, amit úgy látszok sokszor csinálok ma.
-Miért is ne?-
Bármit megadnék, hogy újra valami meleg legyek és ne itt kint fagyoskodjak. Szorosabbra húztam magamon a kabátom és beleleheltem a kezembe, hátha ez segít.

Párizs - a fények városa éjjel

A képet besüllyesztettem a táskámba, ami elég viccesen sikerült, de legalább van képem az estéről.
Miközben közeledtünk a bár felé, volt időm kicsit körbenézni és egyszerűen minden pontja tetszik. Egész szolid volt ez a hely, mármint a bár. A zenét furcsának találtam, de a csapos jó fej volt. Nem voltak sokan és ennek örültem, mert nem szeretek nagy tömegben lenni úgy, hogy levegőt sem kapok.
Nagy ritkán szoktam bárokba menni. A székek általában kemények szoktak lenni, de itt itt most kényelmes kanapék vannak.
Kicsit messzebb volt az Eiffel-toronytól a hely, de egész gyorsan ideértünk. Általában szokott lenni TV, de ha jól látom az itt nincs. Viszont hihetetlenül szomjas voltam, mivel nem hoztam magammal semmi ilyesmit. Most itt volt az alkalom.
-Hmmm...szerinted van vajsörük?- Kérdeztem tőle, ha már így felajánlotta, hogy hoz valamit. Nem ismerem a helyet, így nem tudom mi itt a legjobb. Levettem magamról a bőrdzsekim, mert itt most már melegebb volt. Miközben vártam az italom, találtam egy szalvétát és unalmamban hajtogattam egy eldeformálódott hattyút. Kicsit inkább egy delfinre hasonlított.

Párizs - A fények városa éjjel

Miközben vártam, hogy visszaérjen az italommal, addig csak ültem és hallgattam azt a furcsa zenét. Nem túl jó a zenei ízlésem, de ez még nekem se tetszett.
Megjött a várva várt vajsöröm és már ihattam is.
-Nagyon köszi!- És rámosolyogtam.
Azért ezt kértem, mert már rég ittam és kíváncsi is voltam, hogy egy mugli bárban van-e.
Amíg a srác kérte a rendelésünket, addig volt valami látszat veszekedésük. Úgy néz ki ár eléggé ismeri a csapost és ezt a helyet. Amit nem csodálok. Én legszívesebben ide költöznék, mármint nem ebbe a bárba. Annyira kétségbe esetten én sem szeretem Párizst.
-Sokszor jársz ide?- Kezdeményeztem egy beszélgetést. Nem szeretem a csöndeket. Közben a vajsöröm sajnos kezdett fogyni, elég keveset töltöttek nekem.
Nem mintha függő lennék.
Letöröltem az arcom, mert éreztem, hogy az arcomon lett egy kis habbajusz, ha létezik ilyen kifejezés.