A kontinensen zajló játékok színhelye - a kezdő hozzászólásban jelezzétek, melyik országban is jártok.

Azt mondják, ha az ember nagyon akarja, akkor nincs annak akadálya, hogy meg is valósítsa a terveit. Én pedig nagyon akarom őt, Mirellát, így hát, mi sem természetesebb, mint, hogy mindent addig szervezek, amíg napokig nélkülözhetővé válok a családom számára, és most én jövök el hozzá. A minisztériumban megtettem a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy beléphessek az országba hivatalosan is, így most már csak annyi a dolgom, hogy kilépve megkeressem őt, de persze pont ilyenkor van a legnagyobb forgalom ezen a téren. Nem kellene elmozdulnom a megbeszélt helyről, mégis, valahogy előbb meg akarom találni, mint, hogy ő odaérne, így elindulok, ami persze azt eredményezheti, hogy elkerüljük majd egymást, csodás kezdet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856427#post856427][b]Bontovich Márton - 2022.11.12. 19:03[/b][/url]

Azt mondják, ha az ember nagyon akarja, akkor nincs annak akadálya, hogy meg is valósítsa a terveit. Én pedig nagyon akarom őt, Mirellát, így hát, mi sem természetesebb, mint, hogy mindent addig szervezek, amíg napokig nélkülözhetővé válok a családom számára, és most én jövök el hozzá. A minisztériumban megtettem a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy beléphessek az országba hivatalosan is, így most már csak annyi a dolgom, hogy kilépve megkeressem őt, de persze pont ilyenkor van a legnagyobb forgalom ezen a téren. Nem kellene elmozdulnom a megbeszélt helyről, mégis, valahogy előbb meg akarom találni, mint, hogy ő odaérne, így elindulok, ami persze azt eredményezheti, hogy elkerüljük majd egymást, csodás kezdet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856428#post856428][b]Fölnagy Mirella - 2022.11.12. 19:04[/b][/url]

Márton

Izgul. Senkit sem engedett még be az otthoniak közül, itteni életébe. Nem is tervezte, hogy ez valaha megtörténik, hiszen neki tökéletesen megfelelt a külön élet, talán Zillét elhozta volna, mikor már férjes asszony és nem az apjuk hatalmaskodik felette. Hát ez nem mostanában lesz.
Óráját nézi, nem érti, hogy a jó ember miért nincs még itt, rosszat sejt. Márton nem az a fajta, aki megszegni ígéretét, ne tartaná magát a megbeszélt időponthoz. Előveszi telefonját, füléhez emeli és vár, vár, hosszan, lélegzetvisszafojtva várja, hogy Bontovich felvegye, s ha megteszi, akkor a szőkeségből egy nagyobb adagnyi levegő távozik. - Nem jöttél el, igaz? - teszi fel kissé félve a kérdést. Teljesen megérti, ha Márton végre rájött, nem éri meg. De végtelenül fájna neki az egész.
 

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856429#post856429][b]Bontovich Márton - 2022.11.12. 19:05[/b][/url]

Nem azt mondom, hogy eltévedtem, inkább fogalmazzunk úgy, hogy más perspektívából is meg kívánom tekinteni ezt a csodás, tömött teret. Semmi pánik, semmi vész, de elképesztően nagy sóhaj szakad ki belőlem, amikor meglátom a nevét a kijelzőn, de hát laza csávó vagyok… voltam… leszek, mindegy, lazán emelem a fülemhez.
- Ha ott várlak, ahol várnom kell, elölről látlak, de a feneked az, amit először látni szerettem volna, ezért elképzelhető, hogy máshol vagyok, mint ígértem, hogy leszek.
Közben persze vadul keresem őt a tömegben, de jelen pillanatban több az egy főre jutó szőke nő a téren, mint a miss universe döntőjében. Esélyem nincs megtalálni így.
- Segítek, hogy megtalálj. Alig egy perce, hihetetlenül sok pénzt adtam ki egy szál rózsára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856433#post856433][b]Fölnagy Mirella - 2022.11.12. 19:35[/b][/url]

Márton


- Hogy tessék? - szökken fel a szemöldöke és érzi, hogy agyát a piros köd lassacskán kezdi körülölelni. Van képe ezt elsütni, miután már kapott érte nem is egyszer? Körbefordul, nem látja ezt az idóta majmot, így csak az égre emlei a tekintetét, majd Márton ajánlatára elneveti magát.
- Majd te visszatalálsz, ha már volt annyi eszed, hogy elmenj - nyomja ki a telefont, melyet mélyen a zsebébe csúsztat és keres magának egy padot, ahova leül. Úgy saccolja, hogy legalább fél, de akár egy óra is lehet, mire Bontovichék gyöngye visszatalál, azt meg nem akarja ácsorogva kivárni.
 

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856434#post856434][b]Bontovich Márton - 2022.11.12. 19:37[/b][/url]

- Ez nem vicces!
Kiáltom el magam, de mit is érek vele, hát már régen letette, és szóbeli visszajelzés sem érkezik arról, hogy de az, így hát kénytelen vagyok bolyongani legalább fél órát, mire meglátom a padon üldögélve. Hát nem hiszem el ezt a nőt.
- Bébi!
Tárom ki a karjaimat játékosan, ahogy közeledek felé. Sokat beszélgetünk telefonon, de régen nem láttuk egymást élőben, és azért más így, zavarba ejtőbb. És most egy teljes hétig leszünk együtt, ez a gondolat nem tudja levakarni a vigyort a képemről. Megoldottam, itt vagyok, itt leszek. Én ezt tényleg nagyon akarom, és valahogy a tudat, hogy itt a lehetőség rá, mintha elkezdte volna feléleszteni a régi Mártont

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856435#post856435][b]Fölnagy Mirella - 2022.11.12. 19:39[/b][/url]

Márton

Elismerően hümment kettőt, mikor órájára tekintve látja, hogy bizony csak fél óra volt. Még jó, hogy nem ment el időközben kávéért, mert akkor megint elkerülték volna egymást. Elfordítja fejét jobbra, aztán balra. Keresi, hogy Márton vajon kinek is címzi ezt a megszólítást, mert kizárt, hogy neki szólna. Lassan megemelkedik és egy sóhajtás közepette öleli meg a másikat. - Minek bolyongsz egy idegen városban, ha meg van beszélve, hogy mikor és hol? - dorgálja meg halkan, szeretettel átitatott hangon, mint ahogy kisgyermekeket édesanyjuk szokta, ha valami csibészséget követnek el.
 

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856436#post856436][b]Bontovich Márton - 2022.11.12. 19:45[/b][/url]

- Mert kellett szereznem egy rózsát. Azt hittem, hogy simábban fog menni.
Milyen ember az, aki nem rózsával várja a régen látott kedvest? Szörnyű. Szóval elmentem, és szereztem egy fehéret, amibe vörös és rózsaszín cikornyák vannak. Különleges, mint a nő maga, megfejthetetlen. Lehajolva finom csókot lehelek az ajkaira, üdvözlés gyanánt, majd a táskámat a másik oldalra hajtva ujjaimat ujjai közé mélyesztem.
- Tényleg úgy gondoltad, hogy nem jöttem el?
Érdeklődöm, miközben engedem, hogy induljon és vezessen, én már egyszer eltévedtem, szóval most teljesen rábízom magam, hogy merre kell menni, mert még egy ilyen blamát nem biztos, hogy ma értékelne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856437#post856437][b]Fölnagy Mirella - 2022.11.12. 19:46[/b][/url]

Márton

- Bolond vagy - néz a másikra mosolyogva, majd csókjuk után, beleszippant a rózsába. - Egyáltalán nem kellett volna, mindennél többet ér, hogy tényleg itt vagy - nem hazudik. Be kellett látnia, hogy engednie kell az érzéseinek. Telefonon társalogni, videóhívásban látni a másikat nem ér fel azzal, amit Márton most tett érte. Soha nem fogja tudni meghálálni
- Igen - közli könnyedén a választ. - Tök logikus lépés lett volna. Mármint, érted, amennyi bosszúságot okoztam már neked, simán benne volt a dologban, hogy inkább nem jössz és hagyod az egészet a fenébe. Teljesen megértettem volna ezt a döntést - és el is fogadtam volna, hiszen én már ezerszer állítottam, hogy ez az egész őrültség. De mégis itt van és fogja a kezemet és követi a lépéseimet, melyek egyenesen a lakásom felé vezetnek, hogy cuccait legyen hol letenni.
- Szeretném, ha találkoznál a nagyszüleimmel majd és ha érdekel, megmutatnám azt is, ahol dolgozom - persze, ha csak kettecskén kíván lenni én azt is elfogadom, arra is vannak opciók bőven, hiszen szerencsére van bőven látnivaló.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856441#post856441][b]Bontovich Márton - 2022.11.12. 20:27[/b][/url]

- Nem, nekem tetszik ez az oltárnál faképnél hagyós hagyományunk, addig nem tehetem meg, hogy ne jöjjek.
Persze, amúgy is számos tényező volt, ami közrejátszott abban, hogy ne tudjak eljönni, de nem érdekelt, mindent megoldottam. Miksa pedig nagyon sokat segített ebben, örülök, hogy szívén viseli ezt az ügyet, és segít nekem benne. Nem, azt semmiképpen sem akarom, hogy felnőjön, de azért jobb ez így.
- Mindent szeretnék, amit megmutatnál nekem. Egy hétig úgy fogok itt élni, mintha ez lenne a normális. Amikor dolgozol, tudok én is dolgozni, mindent elrendeztem otthon.
Kicsit szigorú lesz az időbeosztás, de meg lesz ez, működnie kell, mert ez most meghatározza azt, hogy a későbbiekben hogyan tudunk együttműködni.
- Nem is meséltem még, Miksa vett egy házat Bogolyfalván. Erre felbátorodva Misi bejelentette, hogy elköltözne. Meglepő módon.
Nem, amúgy nem volt az, fogadást kötöttünk rá, hogy ugyanolyan majmolást csinál-e, mint anno, amikor Milán eljegyezte Virágot. Akkor hirtelen ő is eljegyezte a lányt, akit kinézett magának, hogy jó lesz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856443#post856443][b]Fölnagy Mirella - 2022.11.12. 20:56[/b][/url]

Márton

- Hogy mi? - torpan meg egy pillanatra. - Oltárnak a közelébe se megyünk, ne szórakozz - de nem ám. Hogy lehet még erre igénye a faképnél hagyás és egy meghiúsult esküvő után? Nonszensz, kérem, nonszensz.
- Egy hét, te jó ég - egyszerre tűnik hosszúnak és rövidnek is a dolog. Azért hosszú, mert kettecskén ennyi időt még nem töltöttünk együtt, rövidsége pedig abban rejlik, hogy utána ki tudja mi lesz és mikor.
- Váó. Miksa elhatározta magát? Mi a fene történt? - el sem hiszi, hogy ilyesmi történt. Úgy gondolta, ha valaki, hát Miksa élete végéig fog Nemeskén élni az anyja és a bátyja nyakán, csak mert viccesnek tartja a dolgot. - Hmm, Misi sosem tud eredetit lépni? Mondjuk bejelenthetné végre, hogy kavar az asszisztensével - ami nem lenne annyira megbotránkoztató, ha nőről lenne szó. De nem arról van. - Úgy bírom, hogy nálatok sose lehet unatkozni - nevetem el magamat, majd megállok egy több emeletes ház előtt. - A negyediken  lakom, nincs lift és itt sokkal magasabbak az emeltek, mint Magyarországon. Ne felejtsd el, mire felérsz, hogy szeretsz, jó? - nem hazudik,az itteni negyedik, odahaza nagyjából a hatodikat jelentheti. De a jó hír, hogy nincs közvetlen szomszéd, mert az egész emelet a szőkeségé..
 

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856446#post856446][b]Bontovich Márton - 2022.11.12. 21:25[/b][/url]

- Furcsa belegondolni. Az a baj, hogy el fog rohanni, és nagyon szomorú lesz a vége.
Tudom, hogy szenvedni fogunk tőle, és nem lenne szabad még a végére gondolnunk, de olyan hihetetlen ez az egész, hogy képtelenség még pozitívan látni.
- Csak az első lesz ilyen furcsa érzés, ugye?
Ő jelentősen nagyobb utazó, mint én, és fontos, hogy egy kicsit megnyugodjak, ő pedig úgy vélem, hogy még tudna nyugtatni a pozitív gondolataival.
- Azt mondtam, nem mer inni a Fölnagy löttyből. Hajnalban háztulaj lett. Elvinnélek majd, ha jössz, érdekes lett, olyan Miksás.
Az öcsém a felszíni hülyegyerek alatt egy nagyon bölcs felnőtté kezd érni, amin csak ámulok, de szólni nem merek, mert nem akarom, hogy rosszul érintse, vagy ellenkezzen azzal, amerre halad, mert jó az irány. Felnevetek Misire, és megrázom a fejem.
- Nem. Az Anna bál után megkérdezte, hogy miért veszlek  el. Mondtam neki, hogy elhangzott az indok, terhes vagy. Rendesen elgondolkodón nézett a lányra. Jaj mondom, baszki, ne csináld. De igen, a srácot már anyám is kisfiamnak hívja.
Sőt, még szereti is, mindig vesz neki karácsonyra is ajándékot, mind veszünk, és ő is vesz.
- Erről jut eszembe,  karácsonykor bált rendezünk a birtokon. Nincs kifogás, jönnöd kell.
Nem érdekel semmi, azon ott kell lennie, és parancsba adtam minden testvéremnek,  hogy hívjon egy olyan embert, akivel jól érzi magát. Vidám arcokat szeretnék látni. Felpillantok az épületre, és vénemberesen sóhajtok, majd váratlanul odarántom magamhoz, és mély csókkal forrok össze vele.
- Öreg vagyok, ha a másodikon meghalok, legalább életem utolsó csókjának emléke járjon át.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856447#post856447][b]Fölnagy Mirella - 2022.11.12. 21:31[/b][/url]

Márton

- Mármint az első, mi? - tekint érdeklőd nagy szemekkel a másikra. -Mindenre azt mondják, hogy az első furcsa érzés csak, nem? - neveti el végül magát. - Mondjuk, az első szexünkre nem emlékszem tisztán, te igen? - kissé elborult állapotok uralkodtak kettejük között és vannak képei, de nem igazán van meg minden. Ó, pedig micsoda áttörés volt az a pillanat, micsoda harc volt előtte. El se tudja képzelni, hogy ők ketten ne csak veszekedés árán jussanak ágyba. Na majd most kiderül, hogy tényleg így van-e.
-Jaaaj,akkor azért csuklottam valamelyik nap annyit? Tuti megátkozott - csóró Miksa, hogy ugorhatott bele ebbe, amikor a szőke előre figyelmeztette? Hihetetlen, hogy ennyire hiszékeny kölyök még, ugyankkor már okos férfi is. Furcsa kettős ez, tetszik nagyon Mirellának a dolog. - Kíváncsivá tettél ezzel a felvezetővel, mindenképpen megnézem majd - Miksás? Hát akkor elképzelni se tudja, hogy milyen lehet a ház, talán fejtetőn áll? Vagy a föld alatt? Lövése sincsen, de izgatottan várja, mi lesz ebből.
- De szép is lett volna, ha bejelentik - neveti el magát ismételten, hiszen az a sztori csak kamu volt, hogy játszanak egy kicsit. Mondjuk a vége eléggé komollyá fordult, de az már egy másik szál.
- Nem értem egyébként, hogy ha ennyire benne van a srác a családban, akkor minek a kamu feleség?- ezt talán sosem fogja megérteni. Már, amikor először felsejlett benne, hogy itt valami nem stimmel, egyből rákérdezett Mártonnál. Mondhatnánk, hogy meglepődött a válaszon, de egyáltalán nem. Csak a kamu feleség dolog zavaros számára kicsit.
- Hát öhm, erre majd még visszatérünk - most még a lakásba fel se érve lombozza le szerencsétlen embert? Nem szereti a Karácsonyt és a körötte lengő mítoszokat, meg a szeret ünnepe kifejezést, stb. Számára ugyanannyira érdemtelen ünnep, mint a többi.Valószínű a szülő szeretet hanyatlása végett.
Hozzásimul a másikhoz és ő is húzza csókjukat, míg csak lehet. Azt ígérte, hogy átadja magát annak, amilyük lehet, így egyáltalán nem zavarja, ha megnézik őket. Ő most örülni akar Mártonnak. Aztán nevetve válik el tőle, mikor szavait meghallja.
- Hidd el nekem, hogy az utolsó emléked az lesz, ahogy nevetek, miközben kapkodod a levegőt - nevet továbbra is, majd kinyitja az ajtót. - Na gyere te vénember, fent vár egy jó kávé, süti, meg főztem is - bizony, izgatottan készült a másik érkezésére, talán egy kicsit túl is tolta a dolgot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856448#post856448][b]Bontovich Márton - 2022.11.12. 21:38[/b][/url]

- Az első alkalom, hogy egymásnál vagyunk, hivatalosan.
Mert ezt nem lehet jobban megfogalmazni, eddig jött, látott, távozott, vagy én mentem, láttam, távoztam, de ez most egy előre lebeszélt, hivatalos, tényleges találkozó. Egy olyan esemény, amit megszerveztünk, és ami várható volt, mind a kettőnk életében.
- Nem nagyon. Vannak mozdulatok, érzések, pillanatok, amikre emlékszem, de nem lennék képes felidézni, hogy mi történt.
Ami lehet, hogy kellemetlen, de nagyon sok minden volt már akkor bennünk, alkohol is, indulat is, érzelem is, így hát a végére nem maradt más, csak az, hogy teljesen egymásnak estünk, átadtuk magunkat a másiknak. Aztán persze, mind a ketten visszavettünk, és lett belőle az, hogy most itt vagyunk, és talán megnyugtató mindkettőnknek, hogy nem emlékszünk egészen arra, hogy mi is történt. Arra, hogy megnézné a házat sejtelmesen, de szélesen mosolyogva felelek, mert biztos vagyok benne, hogy az aztán igazi élmény lesz. Nekem nagyon tetszett, az elképzelés is, az indok is, a megoldás is, egy rossz szavam nem volt, egyedül a teljesen üveg fallal ellátott fürdőszobán csodálkoztam.
- Talán nem akarja azt, hogy anyát megszólják? Nem tudom, mi mindig támogató család voltunk, de lehet, hogy történt valami, hallott vagy tapasztalt valamit, ami miatt ezt a döntést hozta, csak abban reménykedem, hogy korrekt játékos a kislánnyal, akit maga mellé választott.
A párja fiatal, szeretetreméltó, kissé talán naiv, butuska, de nagyon jóravaló lány, szóval valóban nem mondhatok róla rosszat, viszont nem tudom elképzelni, hogy ebbe a felállásba, bárki is belemenjen. Mondom én, aki a családért kész lettem volna érdekből házasodni. Kétszer. Imádom, ahogy a teste hozzám simul, ahogy legálisan vonhatom őt magamhoz, és csókolhatom, amikor csak szeretném. Ez a boldogság, a szemébe nézni, a huncut mosolyát imádni. Engedelmesen követem, hogy valószínűleg meghaljak a negyedik emelet előtt három lépéssel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856449#post856449][b]Fölnagy Mirella - 2022.11.12. 21:39[/b][/url]

Márton

- A mai világban úgy gondolod, hogy megszólnák? - eléggé begyöpösödött és idióta gondolkodással kell rendelkeznie az embereknek ahhoz, hogy így legyen. Ebben az évszázadban már sokszor azt sem lehet biztosan tudni, hogy ki a nő és ki a férfi, hát akkor engedtessék már meg azt szeretni, akit akarunk. Nem? Mirella sosem fogja megérteni ezeket az elvárásokat, fejek feletti ítélkezéseket, döntéseket.
Nem a maga tempójában szedi a lépcsőket, hanem alkalmazkodik Mártonhoz. - Már csak egy fél kanyar -néz szeretettel a másikra, s mikor az ajtóhoz érnek, gyorsan nyitja ki azt, mielőtt a férfi még véletlenül összeesne. -  A hét végére majd belejössz, de ígérem, hogy úgy tervezzük majd meg a napjainkat, hogy csak egyszer kelljen le és egyszer kelljen feljönni egy napon belül, mit szólsz? - teszi meg nevetve az ajánlatát, majd holmiját felakasztja és kezével körbemutat.
- Szóval, ez lenne az - nagy behrangozás meg kell hagyni, de hát mit körítsen? Úgysem a lakás miatt jött a férfi. - Inni? - indul meg a konyhapult felé, ahová teát és limonádét készített, de ha valami erősebbet szeretne a másik, a hűtőben az is van.
 

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856450#post856450][b]Bontovich Márton - 2022.11.12. 21:41[/b][/url]

- Nem, ezért gondolom, hogy ez valami régebbi, mintha érte volna egy sérelem, egy csalódás, és így reagálna rá.
Abban biztos vagyok, hogy nem otthon érte, mert ki nem mondott tény, és éppen ezért mi nem is nagyon hoztuk fel a témát. Egy időben Saci próbálta könnyed vacsoratémaként elsütni a melegek jogait, amibe aztán persze mindannyian beleszálltunk, hogy tényleg érezze, hogy nem vagyunk ellene, de ennél többet nem tudtunk tenni. Ez az eljegyzés az ő döntése volt.
- Ahhoz képest, hogy nem igazán erősségem a sport, nem olyan vészes, csak nem rohanok.
Tényleg, így szépen, kényelmesen felkapaszkodva, emeletről emeletre, beszélgetve, nem rossz. Nem vagyok puhány, nálunk is vannak lépcsők. Anno a Bagolykőben sportoltam, kviddicseztem terelőként, szóval van alapom, csak mostanában félig apukásabb testfelépítéssel rendelkezem.
- Ennyire rosszul nézek ki?
Nevetem el magam, ahogy belépek az otthonába, és végre megpillanthatom, hogy hol is él. Izgulok, érzem, ahogy a tenyerem is nyirkossá válik. Hát itt vagyok. Automatikusan kilépek a cipőmből, mielőtt tovább mennék.
- Kérek. Nagyon hangulatos, olyan, amiben látlak élni. Nem képzeltem el, hogy milyen lehet,de nagyon tetszik a látvány. A nagyszüleid messze laknak?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856451#post856451][b]Fölnagy Mirella - 2022.11.12. 21:47[/b][/url]

Márton

- Láttalak már sokkal rosszabb állapotban is - neveti el magát jó kedvűen. - Csak neked szeretnék könnyebbséget, tudod törődés satöbbi - van, aki csokival, van aki virággal és van, aki ilyenekkel mutatja ki az érzéseit. Elég fura lenne ha Mirella tolna Márton kezébe egy csokor virágot. A nő szeretetnyelve eléggé szegényes mondjuk így.
- És mit kérsz? - rebegteti meg szempilláit, mert a gondolatolvasás képességét sajnos nem sikerült még el sajátítani. - Nagyon szeretem ezt a helyet. A zöld megnyugtat, lehet, hogy kicsit sok belőle, de ha éppen valami kudarc után beteszem ide a lábamat, akkor annyira jól esik, hogy azt el se tudod képzelni - igyekezett nem túlzásokba esni, de tisztában van azzal, hogy a zöld dominanciája elég sokra sikerült.
- Ők a város szélén laknak egy családi házban. Ott éltem velük két évig, de aztán ideálisan volt beköltözni ide, mert innen minden hamarabb elérhető - meg már nem akart a nagyszülei nyakán élni. Hétvégente mindig meglátogatja őket, ez alól csak az volt kivétel, mikor Magyarországon volt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856452#post856452][b]Bontovich Márton - 2022.11.12. 21:53[/b][/url]

- Többnyire csak rosszabban. Minden elismerésem, hogy még opció vagyok.
Ugyanazt gondoljuk, még ha nem is mondjuk ki, hogy nem értjük a másik mit keres mellettünk. Tudom, mert látom a szemében a ki nem mondott kérdést, és tudom, mert én magam is rengetegszer feltettem már ezt. Miért van ott, miért jön vissza? És erre nincs racionális magyarázat. Azt mondják, ez szerelem.
- Van valamid, ami savanykásabb? Citrusos.
Érdeklődöm, ahogy lassan elindulok befelé, alaposan megnézve mindent, ami a lakásnak ezen a részén van, díszeket, könyveket, de persze, nem akarok illetlen lenni, így hamarosan követem őt a konyhába.
- És tudják, hogy azt tervezed, hogy bemutatsz? És ha igen, tudják, hogy én ki vagyok. Mármint, ez eredeti funkciómat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856454#post856454][b]Fölnagy Mirella - 2022.11.12. 22:04[/b][/url]

Márton

- Háááááát, talán teafilterek között lesz - ő nem igazán szereti ezeket az ízeket, így amikor egy csomagban többféle filter is található, mindig elteszi őket. Talán most is rejtőzik valahol egy vagy két darab. - Vagy limonádé - mutat az egyik kancsóra. Mondjuk az csak citromos, de legalább nincs agyon cukrozva.
- Nyugodtan körbe nézhetsz, nincs rejtegetni valóm és amúgy is itt leszel egy hétig. Az én házam, a te házad is mostantól   - nem szeretné, ha Márton vendégnek érezné magát itt és lábujjhegyen járkálna. Meghívta, azért, hogy lássák kibírják-e, ebbe pedig minden beletartozik. Rendetlenség, széthagyott holmik, veszekedés, minden, nem szabad finomkodni a másikkal.
- Persze, hogy tudják. Gyakorlatilag mire hazaértem már tudták, mondjuk nem az egész sztorit és kissé ferdítve - az öregek olyan pletykásak, hogy az hihetetlen. Szerencsére a nagyszülei nem a besavanyodott fajták, de azért nagy szemeket meresztettek rá, mikor ment hozzájuk ebédelni. - Biztos, hogy halába fognak szekálni, hogy mennyire bolond vagy - neveti el magát végül.
 

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856455#post856455][b]Bontovich Márton - 2022.11.12. 22:18[/b][/url]

- A limonádé tökéletes lesz.
Vagy a sok citromos dolog, vagy az idegesség, vagy a Mirella okozta stressz, de egy nap valami egészen biztos, hogy lyukat fog marni a gyomromba. De nem ma, nem akkor, amikor hálásan pillantok rá, szépen mosolyogva.
- Lesz erre egy hetem, és most inkább a közeledben lennék, végre.
Egy örökkévalóság volt a külön töltött időszak, és az utolsó napok extrahosszúnak tűnnek. Remélem, ezek idővel elhalványulnak, és, ha azt mondom, hogy pénteken elutazom, akkor ne gondolja úgy a kedd, a szerda meg a csütörtök, hogy ők akkor negyvennyolc órából állnak.
- Szóval a te ágyad az én ágyam is?
Nyilván együtt akarok aludni vele, akkor is, ha macskamód fekszik mellettem, és erre úgy érzem, hogy jó, ha már most felkészítem. Vannak igényeim, és igen, ostoba kamaszként tényleg mindig mellette lenni az egyik.
- Akkor olyan lesz, mintha otthon lennék. Lélekben már mindenre felkészültem. Komolyan. Nincs olyan kérdés, amit ne tudnék megválaszolni. Vagy lenyűgözöm őket, vagy kiakasztom, de legalább van válaszom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856478#post856478][b]Fölnagy Mirella - 2022.11.13. 04:09[/b][/url]

Márton

Elővesz egy poharat és teli tölti limonádéval, majd átnyújtja Mártonnak.
- Azért remélem mosdóba mehetek anélkül, hogy oda is követnél - az már nagyon fura lenne. Amúgy nem bánja, hogy a férfi a közelében kíván lenni, az érzés kölcsönös. Hiányzott neki a másik és ez az érzés eléggé fura volt a szőkeség számára.
- Hát azt még meglátjuk - mosolyodik el sejtelmesen, majd ad egy puszit a férfi arcára. - Csináltam helyet a cuccaidnak, gondoltam neked is otthonosabb érzés lenne, ha nem a táskádból kellene minden nap előhúzni a ruhádat - igen, erre is gondolt. Ő, ha csak egy napra megy valahova, akkor is szereti, ha van a holmijainak elegendő hely, s ebből kiindulva pakolt úgy, hogy Mártonnak is legyen.
- Háááát, Miksa kaliberű bolond nem lesz a reggelinél - csak négyesben lesz az étkezés, de ettől függetlenül még lehet fergeteges. Izgatottan és kíváncsian várja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856479#post856479][b]Bontovich Márton - 2022.11.13. 06:59[/b][/url]

- Ígérem, hogy oda, ahova én is egyedül szeretek járni, téged is egyedül engedlek.
Tudom, hogy egy idő után, vannak, akiknél ez sem jelent gondot, de én azt hiszem, hogy egy idő után is szeretném, ha az a privát idő a sajátom és a sajátja lenne. Egy kis kiugrás a világból. Elmosolyodom a puszira, közelebb húzom magamhoz, és egy-két apróbb puszit én is adok neki. Úgy érzem magam, mint, aki megint fiatal, nem úgy, mint egy morgós nagypapa, és azt hiszem, még kinézetileg is fiatalabb vagyok, habár nem is olyan régen kaptam meg, hogy az én nyugger tempómban közlekedik majd, pedig korban nem mondhatnám, hogy távol állunk egymástól.
- Tudod, hogy mit jelent a fiók? Nagy ugrást. A fogkefémet terveztem itt hagyni, jelzésértékkel, de még a végén egy boxer meg egy fél pár zokni is itt marad.
Hálásan pillantok rá a helyért, mert valóban szeretem, ha a holmim rendezetten van, és nem úgy kell az első percben összeboruló táskámból gyűrötten kihalászni.
- Sajnálom, hogy vele nem szolgálhatok, de ha gondolod, megkérem, hogy reggel videochatben csatlakozzon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856480#post856480][b]Fölnagy Mirella - 2022.11.13. 07:12[/b][/url]

Márton

- Nem azért, de te minimum egy fél háznyi helyet adnál nekem, szóval szerintem egy fiók az szóra sem érdemes - legyint egyet. Tényleg nem nagy dolog nem szabad ezen fennakadni.
- Hát az fergeteges lenne, nagyjából két perc után mondják azt, hogy kerüljem messzire a családotok - fura számára egyébként, hogy nagyapja és nagyanyja higgadtan és majdhogynem örömmel fogadták a tényt, hogy végül kit is mutat be nekik. Ez nagy szó. Nagy szó, mert még senkit sem mutatott be. Mirella mindig is a munkának élt, voltak rövidebb kapcsolatai, de egyiknél sem érezte azt, hogy a családjának köze lenne hozzá.
- Mára nem terveztem semmit, szóval te döntesz, mi legyen? - annyit tett, hogy szólt odabent, hogy ma nem dolgozik és ha csak nem ég a hely, ne keressék, mert fontos dolga van. Hát kapcsolatot kell építenie vagy mi.
 

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856481#post856481][b]Bontovich Márton - 2022.11.13. 08:17[/b][/url]

- Alig várom, hogy hazahozzon valakit. Mindig azon gondolkozom, hogy vajon milyen lány lesz majd eléggé kitartó hozzá. Meg Martinhoz is. Miksa túl nagy falat, Martin meg túl egyszerű.
Hihetetlen, hogy mi mind testvére vagyunk, és ennyire ellentétesek. Martin és Milán hasonlítanak, meg Miksa és én. A lányok különböznek, Misi talán Stefivel hasonló, Saci meg talán velünk? De összességében teljesen mások vagyunk mind.
- Mutasd meg a kedvenc helyeidet. Legyen egy étterem, egy kávézó, egy szabadtéri és egy zárt hely. Mutasd meg a várost a te szemeddel, hogy úgy ismerhessem meg, ahogy te szerettél bele, és ne úgy, ahogy a turistakönyvek mutatják.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856482#post856482][b]Fölnagy Mirella - 2022.11.13. 09:03[/b][/url]

Márton

- Nem tudom elképzelni se -mosolyog szelíden. Miksa elég bolond, néha hiperaktív, de amúgy aranyszívű. Akárki is fogja meg, a szőke biztos benne, hogy egyfelől nagyon, de nagyon jól jár, másrészt pedig úgy gondolja, hogy az örökre fog szóli.
- Hmm, most rögtön? Mármint, ezeket amúgy is beterveztem, főztem is, hogy ne halj éhen - komolyan készült, olyan izgatottan, mint egy tizenéves kislány az első randija előtt. Persze tudta jól, hogy ez azért annál már komolyabb, mégsem tudott nyugodt lenni, pedig már bőven benne van a korban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856486#post856486][b]Bontovich Márton - 2022.11.13. 09:57[/b][/url]

- Én néha igen, olykor külsőre is. Nem tudom, hogy miért.
Valamiért, talán a hasonlóságaink miatt, de biztos vagyok benne, hogy ő is szőke lányt választ majd, talán kevésbé karakán verziót, mint az enyém, de olyat, aki rendben van lelkileg, akinek kell mindaz, ami az öcsém.
- Ne haragudj, nem, természetesen előbb együnk, csak megválaszoltam,  hogy a mai napon még mit csináljunk.
Olyan nagyon zavarban vagyok, hogy az étel illata el sem jut hozzám, de most, amikor rákérdezett, a szervezetem felélénkült, és egyből reagált rá, ugyanis megkordult a gyomrom, hangosan.
- Bocsánat. Azt hiszem, előbb ennénk. Hoztam neked pár ajándékot is, tudom, hogy ismered Magyarországot, de azért készültem, esetleg utána odaadnám.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856487#post856487][b]Fölnagy Mirella - 2022.11.13. 09:58[/b][/url]

Márton

- Szóóóóval, az öcséd leendő csajáról fantáziálgatsz? - vonja fel szemöldökét nevetve. - Hát, így se közölték még velem, hogy öreg vagyok.. Remélem Miksa keres valami, elvált vagy özvegy nőt és azzal lesz együtt, aztán a képzeleted megpukkadhat - ölti ki a nyelvét, ami talán nem túl felnőttes, de most mégis helyénvalónak érzi.
- Ajándékot? De. Miért? - meglepetten tekint a másikra, majd elindul a tűzhelyhez, hogy kicsit rámelegítsen az ételekre.
 

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856488#post856488][b]Bontovich Márton - 2022.11.13. 09:59[/b][/url]

- Nem mindegy, hogy kit hoz a családba, van egy szint.
Mondjuk, akárkit is hoz, minden elismerésem lesz neki, de igen, néha ilyeneken is szoktam. Egy kicsit hezitálok, de aztán elnevetem magam, és csak kibököm.
- Um. Van olyan, hogy a lányok párjai is felmerülnek bennem. Hogy milyenek lesznek.
Érzem, ahogy zavarba jövök, mert tudom, hogy ez nagyon félreérthető, mert nem úúúúgy fantáziálok, ahogy ő gondolja.
- Mert szokás nálunk. Ha elmegyünk valakihez, viszünk ajándékot. Anyánk erre mindig nagyon odafigyelt, hogy ne üres kézzel menjünk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856489#post856489][b]Fölnagy Mirella - 2022.11.13. 09:59[/b][/url]

Márton

Megáll egy pillanatra és zavartan néz Mártonra. - Ühm, öhm, őőő, oké!? - most akkor, most mi? Nem, Márton még véletlenül sem azt tagadta volna, hogy Mirella öreg lenne, hanem még bedobja, hogy FÉRFIAKRÓL is szokott fantáziálni. A szőkeség totálisan megtörten ácsorog, lehet látni rajta, hogy totál meghalt a rendszer a fejében és nem segít a sűrű pislogás sem, hosszú, nagyon hosszú idő kell, mire feláll a kék halálból.
- Vettél rózsát, még azt is erősnek érzem, szóval.. Tényleg nem kellett volna, de szerintem te totál tudtad, hogy ezt fogom mondani és már csak azért is hoztál valamit - elindul az ennivalóval az asztal felé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856490#post856490][b]Bontovich Márton - 2022.11.13. 10:00[/b][/url]

- Mi a baj?
Mert észre se vettem itt a nagy lelkesedésemben, lakásnézésemben, hogy valami baj van, de most, hogy így jobban megnézem őt, látom, hogy valami nagyon nem kóser vele, és hirtelen nem tudom, hogy mi történt. Az előbb még minden szép volt és jó, aztán hirtelen meg, látom, hogy valami zavarja.
- Nálam ez természetes, nem az idegeiden akartam táncolni azzal, hogy betettem valamit a bőröndömbe, vagy vettem egy szál rózsát. Én férfi vagyok, és ez is a részem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=856491#post856491][b]Fölnagy Mirella - 2022.11.13. 10:00[/b][/url]

Márton

- FÉRFIAKRÓL FANTÁZIÁLSZ?????? -böki ki kissé hangosabban, mint illene. Hát ezen nem tud valahogy túllépni. A kislányok még oké, oké talán, de az sem biztos. De, hogy férfiak is. Hát most rögtön kiugrik innen a negyedikről, nem tud ezzel mit kezdeni. Pedig igyekszik, tényleg igyekszik. Hát majdnem sikerül remegő kéz nélkül letenni az ételt az asztalra.