A kontinensen zajló játékok színhelye - a kezdő hozzászólásban jelezzétek, melyik országban is jártok. 
|
|
|
Vannak olyan időszakok, amikor egyszerűen rosszul vagyok a gondolattól, hogy még egy percet az egyetemen kelljen töltenem. Vagy egyáltalán abban a nyüves országban. Hiába is van ott több dolog is, ami éppen az életem szerves részét alkotja, még nem szerettem meg sem az államot, sem az ott lakók mentalitását, nem megszokott ez nekem. Túlságosan is leszívták az energiámat, elvették a kedvem néha még a létezéstől is. És akkor csodálkoznak, hogy inkább pandákat nézek livestreamen, ahelyett, hogy társaságba mennék? Itthon ez sosem fordult elő. Éppen ezért is kezdtem el az utazótáskám tartalmát kiszórni az ágyamra, azzal az elképzeléssel, hogy elég volt, én most nem megyek vissza, nem éri ez meg nekem. Még a levegő is egészen más volt, arról nem is beszélve, hogy csak míg sikerült a saroktól a lakásomig elkeveredni, legalább három random lányka vetette magát a nyakamba, hogy úristen, hazajöttem. Na, ez pozitivitás. Meg néha nagyon fárasztó és elgondolkoztat azt illetően, hogy le kéne vetetni a hoppanásgátlót a lakásról. Hannahnak persze írtam, még azelőtt, hogy leléptem volna, hogy megkapta-e, az leginkább azon múlott, hogy elhagyta-e azóta a kolit. Lehet, hogy kerülöm, de nem annyira látványosan, hogy még csak be se jelentsem, ha huzamosabb időre kicuccolok a koleszból.
|
|
|
Sebastian Sieger
INAKTÍV
Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
|
|
Írta: 2017. április 18. 01:36
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=675461#post675461][b]Sebastian Sieger - 2017.04.18. 01:36[/b][/url] Vannak olyan időszakok, amikor egyszerűen rosszul vagyok a gondolattól, hogy még egy percet az egyetemen kelljen töltenem. Vagy egyáltalán abban a nyüves országban. Hiába is van ott több dolog is, ami éppen az életem szerves részét alkotja, még nem szerettem meg sem az államot, sem az ott lakók mentalitását, nem megszokott ez nekem. Túlságosan is leszívták az energiámat, elvették a kedvem néha még a létezéstől is. És akkor csodálkoznak, hogy inkább pandákat nézek livestreamen, ahelyett, hogy társaságba mennék? Itthon ez sosem fordult elő. Éppen ezért is kezdtem el az utazótáskám tartalmát kiszórni az ágyamra, azzal az elképzeléssel, hogy elég volt, én most nem megyek vissza, nem éri ez meg nekem. Még a levegő is egészen más volt, arról nem is beszélve, hogy csak míg sikerült a saroktól a lakásomig elkeveredni, legalább három random lányka vetette magát a nyakamba, hogy úristen, hazajöttem. Na, ez pozitivitás. Meg néha nagyon fárasztó és elgondolkoztat azt illetően, hogy le kéne vetetni a hoppanásgátlót a lakásról. Hannahnak persze írtam, még azelőtt, hogy leléptem volna, hogy megkapta-e, az leginkább azon múlott, hogy elhagyta-e azóta a kolit. Lehet, hogy kerülöm, de nem annyira látványosan, hogy még csak be se jelentsem, ha huzamosabb időre kicuccolok a koleszból.
|
|
|
|
Hannah Schwarz
INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
|
|
Írta: 2017. április 18. 02:17
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=675462#post675462][b]Hannah Schwarz - 2017.04.18. 02:17[/b][/url] 
- Nálad, München -
külcsínOtthon, édes otthon. Szeretek hazajárni, akkor is, ha sokak számára furcsa ez, hiszen jó, ha az elmúlt húszon valahány évemből öt vagy hat évet töltöttem egy helyen. Régebben se ültem meg a fenekemen, ez a mai napig nem igazán akart változni, pedig próbálkoztam. Indulásnak az ünnepek alatt, és most utána lakásokat nézegettem Pécsen. Kicsit kezdtem besokallni ettől a kollégium dologtól. Túl sok arra méltatlan ember vett körül, a szabályok rugalmatlanok voltak számomra, és képtelenség volt kihasználni a lehetőségeit. Szóval, elengedtem a dolgot. Bár nagyban hozzájárult a kritikán elüli libuska, aki indokolatlanul gyerekként császkált ott, mint aki megteheti. Bárkit beengednek oda már?
Fejemet ráztam magamban a gondolatra, még jó hogy a telefonom nyomkodása közepette voltam, simán betudhatta a járókelő annak. Páran rám köszöntek, valami rámenősebb hapsi próbált egy fényképet összehozni, de szerencsére feladta a látványos ignorálásomtól. rutinosan szeltem az utcát, a telefont a megfelelő házhoz érve zsebembe csúsztattam, aztán az ajtóig csak csendesen agyaltam, hogy fogom ezt úgy Sebbyre önteni, hogy azzal ne generáljak új feszültséget. Mert bizony úgy érzem van.
Bal kezemmel kopogtattam, lévén a másik éppen foglalt volt, mosolyogva pedig várakoztam. Jobb kezemben egy szatyor pihent, benne jégkrémmel, azokkal az állatos alakúakkal, van benne panda, gondoltam indulásnak jó lesz.
|
|
|
|
Sebastian Sieger
INAKTÍV
Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
|
|
Írta: 2017. április 18. 02:36
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=675463#post675463][b]Sebastian Sieger - 2017.04.18. 02:36[/b][/url] Éppen csak odáig jutottam, hogy az ágyamon eldőlve összefetrengtem volna az amúgy is gombócba gyűrt ruháimat, de aztán inkább csak az egész falat kitevő üveg elé ültem törökülésbe és bámultam a várost. Ez a lakás azért is tökéletes volt, mert a várost tökéletesen láttam innen, anélkül, hogy el kéne mennem itthonról. Talán tíz percig meredhettem az üvegen át a távolba, mikor kopogás hallatszott az ajtó felől. A telefonomra sandítottam, de nem jelzett semmit, így meglehetősen értetlenül és recsegő ízületekkel tápászkodtam fel. Kissé leporoltam magam, megigazítottam az indokolatlan sálamat, majd az ajtó felé csoszogtam, hogy aztán kikukkantsak. Nem igazán számítottam rá, hogy pont ő és pont most jelenik meg. Nem mondhatnám, hogy mostanság minden oké volt köztünk, leginkább, mert ha tehettem, kerültem. Miért? Az omniózus este után a koliban nem kell semmin meglepődni. Mély levegőt vettem, majd kinyitottam az ajtót és felvont szemöldökkel meredtem a barbiera. - Mi járatban, Fräulein? - érdeklődtem, miközben végigmértem. Ugye az nem fagyi? Mondd, hogy az nem fagyi... - Gyere be...
|
|
|
|
Hannah Schwarz
INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
|
|
Írta: 2017. április 18. 02:58
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=675464#post675464][b]Hannah Schwarz - 2017.04.18. 02:58[/b][/url]
- Nálad, München -
külcsínMég számot vetettem magamban a kolesz elhagyása kapcsán kicsit elgondolkodtam azon is, amit Sebby hagyott meg üzenetben. Ha ő is a lányka miatt lépett meg, na meg esetlegesen a kis eseményünk okán, biztos hogy nem lennék boldog, sőt. Pedig ami azt illeti elég nagy esély van erre. Én is pontosan tudom, hogy súlya van a szavaknak, de egy hisztis és hormonzavaros tinié inkább dacos, mint sem valós mindig. Azt hiszem ezért is vagyok itt, talán pontot kéne tenni a végére, de az is lehet, hogy el kéne engedjem...
- Hozzád jöttem, bármilyen meglepő. Hoztam jégkrémet neked.
Gyorsan közöltem a legfontosabb infókat, az invitálásra pedig be is csusszantam mellette a lakásba. A szatyrot felé tartottam, nyugodtan kezdjen vele, amit csak szeretne. Nekem zöldségnapom van, ma nincs más étel, szóval csak kívülről szemlélem a dobozkát. Egy sóhajjal lépdelek beljebb, miközben tekintetem visszaemelem rá. Ideje volt ismét olyannak lennem, mint mindig. Közölni a tényeket, aztán várni, hogy mi alakul ki. Egyelőre elég azt, mit szeretnék. Talán.
- Beszélni szerettem volna veled valamiről, csak nehezen akadunk össze mostanában.
Még egyszer, utoljára át kellett gondolnom, hogyan is fussak neki ennek, talán legjobb lenne az elején. Bár kihagyva apróságokat, mint Lewyt, vagy hogy nagyon kis szép jelzőket aggattam arra a gyerekre.
- Találkoztam azzal a gyerekkel, tudod a kviddicses lánya a rellonos buliból, aki mondtad, hogy a barátod.
|
|
|
|
Sebastian Sieger
INAKTÍV
Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
|
|
Írta: 2017. április 18. 03:15
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=675465#post675465][b]Sebastian Sieger - 2017.04.18. 03:15[/b][/url] Az, hogy Hannah beállított, méghozzá nem üres kézzel, vagy azt jelentette, hogy nagyon jó passzában van, vagy azt, hogy irtózatos lelkiterror van kilátásban. Előzőre semmilyen nyom nem utalt, szóval rögtön úgy is éreztem magam, mint a pandakölyök, aki már a legmagasabb oszlopon áll és bámul lefelé, jobbra-balra billegve. Csak nem. - Hippi-hurrá - erőltetett éljenzés, kalimpálva a kezemmel jobbra-balra, látható lelkesedés nélkül. Mint mikor közlik, hogy a kakaós tej nem attól kakaós, hogy barna a boci. Egy világ törik össze olyankor a gyerekben, én mondom. Olyan nehéz lenne kakaóbabbal etetni azt a nyomorult kérődzőt? Kelletlen grimasszal elmotyogtam egy köszt, majd a dobozból kivadásztam az első utamba akadó pandát, a többit pedig bevágtam a fagyasztóba, mert az állat alakú tócsa inkább elkeserítő, mint vicces. Kibontva rögtön neki is láttam. müncheni levegő és fagyi, ezzel már valahogy csak kihúzom a beszélgetés végéig... - Igen, tudok róla - jegyeztem meg rezzenéstelen arccal és a konyhapultra könyökölve vártam, hogy előadja a mondókáját. Néha azt kivánom, ilyenkor bár a lényegi részre ugorhatnánk és akkor nem kéne a bevezetőt is végighallgatni. Ő azonban azt is előadta és a hangszíne alapján nem tetszett neki, amit látott. Kissé felszusszanva igazgattam meg a karkötőm, majd egy fejben elhangzott bocsánatkérés után leharaptam a fagyiállatka fülét. - Volt. Maradjunk annyiban, hogy volt. Igen? - tettem a szabad kezemmel körkörös mozdulatot, jelezve, hogy jó lenne, ha haladnánk a lényegi dolgok felé. Bár ez már eleve rosszul hangzott.
|
|
|
|
Hannah Schwarz
INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
|
|
Írta: 2017. április 18. 10:52
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=675494#post675494][b]Hannah Schwarz - 2017.04.18. 10:52[/b][/url]
- Nálad, München -
külcsínNem mondhatnám, hogy gyanútlannak tűnhet a jégkrém és a hirtelen felbukkanásom, de ennek ellenére sem árulok zsákbamacskát. Nem az én műfajom ezt sokáig cipelgetni a vállamon, szerintem tudnia kell és kész. Azt hiszem pár éve már nem gondolkodom el azon, mi az, amit finomabban is előhozhatnék, kellemetlen.
Hagytam, hogy elvegye a szatyrot, kétkedően figyeltem a megnyilvánulását majd követve őt ujjaim járattam az asztallapon. Megemelkedett a szemöldököm és enyhén ki is billentem egy pillanatra, hiszen még rossz szavam se volt, de mintha arra készülnék, hogy én is bejelentsek egy esküvőt, mondjuk azzal az afrikai modellel.
- Nem értelek... mindegy is. - Rövidre zártnak éreztem, és a siettetésre csak felszisszentem. Hát, így is lehet, de nem most. Sóhajtva kerestem a pillantását, aztán minden formaság, odaszúrás vagy leszólás nélkül kezdtem bele.
- Igen, volt barátnő, tudom, felvilágosított erről is. Komolyan nem fogom fel, hogy viselted el ezt a buta kislányt. Még nálam is komolyabb énközpontúságban szenved, ami azért nagy szó, pláne, hogy neki nincs is mire! És akkora szája van mellé...
Őszinte csalódottsággal pillantottam magam elé, de ezzel minden plusz kört lezártam, felvázoltam mi is a helyzet, mert bármennyire szeretné a lényeget hallani, enélkül úgyis értelmetlen. Vártam egy kicsit, aztán egy kérdés közepette éppen annyira közelebb mentem, hogy a jégkrém papírját elvéve azzal foglaljam le magam. Csak fel-felpillantottam a gyűrögetés közben.
- Miért nem mondtad, hogy rád akaszkodott ez a csaj és hogy keseríti az életed?
|
|
|
|
Sebastian Sieger
INAKTÍV
Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
|
|
Írta: 2017. április 18. 16:05
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=675570#post675570][b]Sebastian Sieger - 2017.04.18. 16:05[/b][/url] Azt hiszem, lehettem volna kedvesebb is, szóval halkan felsóhajtottam, mielőtt még a fagyiállatba haraptam volna. Jobb lett volna, ha már az elején normálisan állok neki, de utáltam, hogy valószínűleg megint valamiért le leszek szúrva. Halványan elmosolyodva ráztam meg a fejemet, de aztán a szemébe bámultam, hagyva magam elveszni a kékségekben. Így egy kicsit egyszerűbb volt, mert mint kiderült, Ráhel volt a beszélgetés tárgya. Na, szenzációs, nem is tudtam, hogy mi hiányzott még. - Igen, tudok róla. Van, amikor normális, de aztán rájöttem, hogy hosszú távon rohadt önző - rántottam egyet a vállamon, mert nem igazán viselt meg a dolog. Rendben volt így, mert bár úgymond kibékültünk, de attól még nem felejtettem el neki a dolgot, mindenkinek jobb, ha megtartom tőle a két lépés távolságot. Az apjával úgysem értettük meg egymást egy ideje. Hannah közelebb araszolt és elvette a jégkrém papírját, amivel aztán elkezdett szórakozni, mielőtt még feltette volna azt a bizonyos kérdést. Felvontam kissé a szemöldökömet és értetlenül figyeltem, nagyon ritkán szokott zavart lenni. Mély levegőt vettem, majd lassan kifújtam, a kezem a tarkómra csúsztatva, de aztán csak az ajkamba haraptam. - Eredetileg nem keserítette. Nem igazán érdekelt, foglalkozott velem és ez... jó is lehetett volna. Aztán kiderült, hogy csak kellett egy balek, akin vigasztalódhat. Szopás - vontam meg a vállamat, majd oldalra biccentett fejjel cirógattam meg az arcát. Aggódó pillantással figyeltem Hannah arcát. - Mi a baj, Engelchen?
|
|
|
|
Hannah Schwarz
INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
|
|
Írta: 2017. május 3. 13:06
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=679124#post679124][b]Hannah Schwarz - 2017.05.03. 13:06[/b][/url]
- Nálad, München -
külcsínSosem voltam az a fenekén megülős típus, éppen ezért vagyok most is itt, ha pedig már belekezdtem, nem rajtam fog múlni ez a beszélgetés. Ennek ellenére amit érzékelek a viselkedéséből nem enged sok jóra következtetni, ez pedig elkeserít. Nem akarom mutatni, de egy-két grimasz csak az arcomon díszeleg így vagy úgy. Végül egy sóhajjal elengedem, hogy olyanról kérdezzek, ami számomra is nyilvánvalóvá vált. Mint a kis libának a jelleme.
- És van képe azt mondani, hogy hát csak úgy volt, meg hibát mindenki követ el... te jó ég, ennyire vak szerencsétlen?
A kérdésem inkább költői, és igyekeztem visszafogni a felháborodásom is most már. Nem neki, a szőke lánykának szólt persze, ettől még gyanúsan sok volt bennem az aggodalom, még magam szerint is. Máskor is bármikor odaálltam ha róla volt szó, de ehhez hasonlóval nem szembesültem eddig. Azt sem nagyon tudtam a múltkoriak után, hogyan álljak bármihez, most meg jött az újabb kör. Komolyan kezdem úgy érezni, hogy amint kibontok egy csomót a kötélen, valaki addigra köt rá másik kettőt.
- Igen-igen, hallottam hírét, hogy gyűjtögeti a hírességeket, mint más a magazinokat. Rá is kérdeztem, hogy ki a következő, tudod, Lewy is éppen helyben van már, repülhet tovább rá a kislány...
Megforgattam a szemeimet, valószínűleg az ő ajánlgatásárért nem lenne a lengyel részéről megveregetve a vállam, de ha hallotta volna azt a párbeszéd kört, azért értené a felháborodásom legalább. Közben a gyűrögetett csomagolást az asztalra tettem, eltűrtem egy kósza tincsem, majd közelebb lépve előbb csak figyeltem rá egy halvány mosollyal, aztán elkomolyodva az ablakot bámulva kezdtem bele.
- Gyakorlatilag közölte, hogy miattam is volt ez. Hogy ő azt a sztárt szereti, te meg engem...
|
|
|
|
Sebastian Sieger
INAKTÍV
Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
|
|
Írta: 2017. május 3. 13:44
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=679126#post679126][b]Sebastian Sieger - 2017.05.03. 13:44[/b][/url] Nem akartam Ráhelről beszélni, ha őszinte akarok lenni. Éppen elég volt az, hogy megláttam a kolesz folyosóján. Pont elég hozzá, hogy felkapjam a sporttáskám, majd pánikszerűen beleszórjam az összes cuccomat, nem is törődve vele, melyiket gyűröm kapcaronggyá, majd Basti alakú porfelhőt magam után hagyva eltűntem. - Fiatal, szőke és elkényeztetett. Várható volt - vontam meg a vállamat lazán, még csak szóba sem hozva, hogy a BFF-em is hasonlóan pigmentált fürtökkel rendelkezett. Van, amikor csak érteni kell a mondandómat és nem azzal foglalkozni, ki másra vonatkozhatna még ez. Nem viselt meg annyira már a Ráhel dolog, mint akkor. Lassan el is fogyasztottam a pandafagyit és a pálcikát egy hanyag mozdulattal vágtam ki a kukába, mit sem törődve vele, hogy mi folyik körülöttem. - Hja, ezt fel ne hozd neki, tudod, ő éppen szerelmes - forgattam a szememet, mert ezt a mai napig nehezemre esett feldolgozni. Lewy, aki zrikált évek óta, hogy miért nem lépet tovább és kavarok fél Európával, keletről nyugatra haladva, fogta magát és eljegyzett egy nőt! Még ilyet! Könnyen megeshet, hogy elvitték az űrlények és kísérleteztek rajta.... Halvány mosollyal lépett közelebb, én pedig egy leheletnyit megremegve kaptam másfelé a pillantásomat, inkább a szavaira koncentrálva. Kellett is, mert ha nem figyelek eléggé, talán el sem hiszem, hogy mit mondott az imént. Nagyot nyeltem és nem válaszoltam semmit, minden idegszálam arra fókuszált, ahogyan a kezem ökölbe feszül az oldalam mellett. Régen nem éreztem már ekkora csalódást és dühöt egyszerre, így mikor meghallottam a halk csilingelést, szinte fel se fogtam, mi történik. Egészen addig, míg a távolabbi ablak egy hatalmas reccsenéssel be nem robbant, amit követett a második és a harmadik is, egyre távolabbról csörömpölve. - Az idióta manipulatív k.rvája, az! - markoltam a hajamba és inkább a pálcámért indultam a nappaliba, a cipőm talpa alatt csikorgó üvegcserepekkel. Rendet kell raknom...
|
|
|
|
Hannah Schwarz
INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
|
|
Írta: 2017. május 3. 14:26
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=679128#post679128][b]Hannah Schwarz - 2017.05.03. 14:26[/b][/url]
- Nálad, München -
külcsínTekintetem az utolsó szóra emeltem csak fel a felsorolásból, még bólintottam is egyetértően. Annak ellenére, hogy ez a típus mennyire előttem van, most egy pillanatig se akartam elvenni ebből vagy hozzátenni. Nem volt jobb véleményem róla Sebbynél, sőt, ha teljesen őszinték akarunk lenni, egyenesen rosszabb volt. Nem csak a helyzet miatt, de számomra a szegénységi bizonyítványába újabb bejegyzést tett azzal, ahogy minderre reagált. Biztos lehetne a csaj okos is, de valahogy nem ezt tapasztaltam, sajnos ez a másik véglet, mikor kívül és belül is kiütközik valami. Megesik, a legjobb családokban is.
- Az sem mentség rá, hogy valaki ekkora buta p*csa legyen. Meg mindent összehordjon magyarázat gyanánt.
A szerelmességre csak felvontam a szemöldököm, már érett, hogy megemlítsem a továbbiakat is, csak nem igazán voltam készen arra, amit láthatok reakcióként. Végletesen számítottam dolgokra, miértek nélkül én is valahol, azonban ahogy elhagyták a szavaim a szám felé pillantottam. Végignéztem ahogy lassan totál elönti az ideg. A repedésekre és a csörömpölésre össze is rándultam párszor. A karjaim magam köré fonva merevedtem le. Nem léptem mögé, nem követtem. Kissé félrerakott bútordarabként próbáltam funkcionálni mielőtt olyat mondok, amivel csak tetézem ezt. Nyilván én sem lennék boldog, ha valaki bárkinek ilyeneket mondogat rólam a tudtom és talán a valóság ismerete nélkül - vagy annak ismeretében. Aggódva figyeltem, mit is művel és csak egy kis sóhaj után léptem párat előre.
- Hadd segítsek. - Még nem reagált valamit nem léptem közbe inkább, jobbnak láttam most nem bolygatni, nevezzük egy látványos megérzésnek, hogy jobb, ha kivételesen a számra ülök. Aztán próbáltam valami nyugtatóbb hangot megütve beszélni hozzá, mert a baj konkrét forrásába nem akartam belegondolni egyelőre. - Bár ezzel még nem volt vége, komolyan akkora hülyeségeket hordott össze, hogy vett magának családot is, miért lepődök meg, hogy ő ezt megteheti... Szóval, szerintem kattant a csaj, el kell engedni, bár pár pofon jót tett volna neki.
|
|
|
|
Sebastian Sieger
INAKTÍV
Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
|
|
Írta: 2017. május 3. 14:56
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=679134#post679134][b]Sebastian Sieger - 2017.05.03. 14:56[/b][/url] Nem is próbáltam már mentséget találni Ráhelnek, túlságosan is sokszor léptem túl a hülyeségein egy apró pislantás keretében. Sosem szerettem az életem bizonyos részeit ilyen durva, radikális intézkedéssel lezárni, de van, amikor sokkal egyszerűbb azt a rohadt bohócot lebetonozni, mint nemet mondani a hívásra. Szóval a szám elhúzva emeltem egyet a vállamon, majd visszaejtettem tök nyugodtan. - Engedd el, mindenkinek egyszerűbb lesz! - Mondani mindig könnyebb, mint tenni, főleg, ha olyan makacs személyről van szó, mint Hannah. Én is megtettem volna, ha a Nő nem kezdi el mesélni, mi mást is mondott a Navinés hirtelen gondolva egyet. Nem mondhatnám, hogy túl gyakran vagyok ideges, magas az ingerküszöböm, ahhoz, hogy engem felhúzz, tényleg komoly erőfeszítéseket kell tenned. Ráhelnek viszont úgy sikerült mindezt, hogy jelen sem volt. Szinte láttam magam előtt, ahogy a bizonyos üvegpohár folyamatosan telik, majd egy másodperc múlva már a széleken ömlik ki a víz. Így tudnám leginkább szemléltetni az idegállapotom. Remegő végtagokkal és durrogó aggyal sétáltam át a nappaliba, hogy a pálcám magamhoz véve meredjek a cserepekre. Ehhez nem volt joga, semmilyen körülmények között. Képes voltam benne megbízni, ő pedig gyakorlatilag kirántotta a talajt a lábam alól. Eltelt egy-két perc, mire ismét a szőkére pillantottam. Látszólag megdöbbent, pedig tudhatta, ha ideges vagyok, akkor történnek ilyen balesetek, nem ez volt az első eset. - Ha nem vigyáz, megkaphatja még... - jegyeztem meg halkan, a pálcát szorongatva, de aztán csak igyekeztem lazítani a szorításomon. A kanapéra dobtam magam, nem törődve a huzattal, vagy a szilánkokkal és az arcom a kezeim közé temettem. Mit tehettem volna? - Nem volt joga...
|
|
|
|
Hannah Schwarz
INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
|
|
Írta: 2017. május 3. 15:41
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=679138#post679138][b]Hannah Schwarz - 2017.05.03. 15:41[/b][/url]
- Nálad, München -
külcsínDrámai sóhaj kíséretében haraptam a nyelvemre, és elfogadtam a kérést, leginkább annak vettem, tanácsként amúgy se működne ez, mindketten tudjuk. Persze ettől én még nem tudtam ezt olyan könnyen végesnek tekinteni, mint kellene. Élénken élt bennem, ahogy borogatja a kimagyarázását annak, hogy kvázi egy erkölcsileg nulla nő szintjén tapicskolva is mekkora királynak tartja magát. A hideg rázna más embereket már ettől, engem azonban kifejezetten egyetlen tette cseszett fel, ami miatt nem is voltam rest vitába szállni vele. Lehet nem volt okos ötlet, de nem én gyalogoltam ott, ahol semmi keresnivalóm nem lett volna.
Arra inkább rá sem kérdeztem ezek után, hiszen gondoltam, hogy ő is tisztában van állandó jelenlétével a kis szőkének. A legjobb az lett volna mindenkinek, ha megszünteti magát és a létezését is kitörli, ennek ellenére még van képe ott kavarni. Pluszban, ha jól értelmeztem még Sebbynek is a nyakára járt azok után is. Mondta, hogy ő mindent megtett. Mihez is? Hogy káoszt hozzon, átverjen embereket meg palira vegyen? Hát, remek tevékenység, díjat érdemelne. Meg minimum egy wellnesshétvégét. Apuval már elintéztük volna, ha nem lettem volna elfoglalt a napokban. De még semmi nincs veszve.
- Nem kételkedem, nagyon helyre kéne az eszét gondolom tenni, nekem az a pár tíz perc is sok volt belőle... - Nem azért beszélek, mert kell, mert meg akarom válaszolni, vagy mert értelme kell legyen, inkább próbálok átlépni a látottakon. Tisztában vagyok azzal, hogy annak a bagolyköves lánynak hála fordult megint ilyenbe a helyzet, de azzal nem, miért váltotta ki mindezt. Nem akartam belegondolni ez a szeret engem mit is takart. Mit jelent a lánynál, mit nála, mit jelent nekem.
- Hé, nyuszifül, minden rendben? - Nem voltam valami harsány, és inkább aggodalmas, mint kedves volt ez a kérdés, ahogy közelebb menve leültem mellé. Körbenéztem, de úgy voltam vele, hogy a szobában rajta kívül minden megoldható valahogy majd és huszadrangú.
|
|
|
|
Sebastian Sieger
INAKTÍV
Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
|
|
Írta: 2017. május 3. 16:04
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=679140#post679140][b]Sebastian Sieger - 2017.05.03. 16:04[/b][/url] Úgy látszott, ha máskor nem is mindig sikerül meggyőzni, most egészen csendes volt. Az ilyesmit általában sikernek könyvelem el, most azonban csak vontam egy aprót a vállamon, talán magamnak jelezve vele, hogy ez a helyzet már így marad, nincs mit tenni. Talán részben én is elkapattam, mert ha akkor este megmondom, hogy figyelj, ez baromság, akkor most nem tartanánk itt. De én barom nem tettem meg, most pedig teljesen mindegy volt, csak szerettem volna, ha nem ülök itt a káosz közepén, arra várva, hogy mikor lesz végre jobb vagy éppen rosszabb a helyzet. Mert hát innen van felfelé? De mégis merre? A pillangók sem szoktak repülni, ha egyszer a port letapizzák a szárnyukról. - Túl sok időt töltöttél vele, neked az ajánlott dózis olyan három perc lett volna - ráztam meg a fejemet, miközben felidéztem az elmúlt hónapokat. Koszorúslány, mi? Ezek után az is csoda lesz, ha nem gyújtom magamra a lakást, nem, majd még házasodni fogok... A kanapéra rogyva temettem az arcom a kezeim közé, miközben igyekeztem a hallottakat feldolgozni és ma már másodszor tartottam hasznosnak a hoppanálásgátlót a lakáson. Máskülönben már lehet, hogy nem is élne. - Natürlich. Nincs. Hogyan lenne? Hogy a jó k.rva életbe lenne minden rendben? - A hangom az akaratom ellenére is megemelkedett, ahogyan éreztem ismét, hogy felszökik bennem az ideg. Nem tehette volna ezt meg és még csodálkozik, hogy esetleg teljes szívemből gyűlölöm pillanatnyilag? Mély levegőt vettem reszketve, hogy aztán Hannahra nézzek pár pillanatra, majd vissza a padlóra. - Nem tudom, jó ötlet-e most itt lenned....
|
|
|
|
Hannah Schwarz
INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
|
|
Írta: 2017. május 3. 16:34
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=679141#post679141][b]Hannah Schwarz - 2017.05.03. 16:34[/b][/url]
- Nálad, München -
külcsínMás esetben vitatkoznék vele, de való igaz az a három perc tűnt a maximális idősávnak. Abba, hála az én nagy számnak, csak egy mondata fért volna bele, maximum másfél, és azzal még megbirkózik a szervezetem nagyobb fennakadás nélkül. Bár amilyen gyökérül jött ki az egész, még az is lehet, hogy abba belesűríti azt, amit. Ilyen ez, elég szemét szitu, de utólag és előre sem nagyon van ok, amivel el lehetett volna ezt kerülni. Amúgy is harapós voltam az újság óta, de ott ez erősen tetőzött is. Nehogy már egy kislány oktasson ki engem.
Aztán meg öntse a nyakamba azt, amihez mély egyetértésben Sebbyvel, szerintem sincs semmi köze, pláne azok után, amit tett. Mégis volt képe, engem önmagában az, ahogy ezt meg merte lépni és amilyen könnyedséggel állt hozzá cseszett fel, viszont látom, hogy a tartalommal, azzal, amik felvetődtek nagyobb por kavaródik. Fogalmam sincs, hogy ez kit és milyen útra visz. Utálom, ha valami nem elég kiszámítható.
- Nincs, nyilván nincs. De ez akkor sem maradhatott így. Nincsenek titkaim előtted, tudod jól. - Nem volt ebben semmi hatásgyakorlás, természetes reakció volt a részemről, nem akartam, hogy kötelességnek tekintse tőlem, hogy erről beszámoltam, ahogy azt se, hogy elvárást érezzen mögötte. Kicsit kivárta végül, és amennyire sikerült közelebb csúszva átkaroltam őt, közelebb húzva mindeközben magamhoz. Reméltem, hogy nem lesz ebből problémája.
- De nem akarok elmenni. - A fejemmel fordultam csak felé, egyelőre nem eresztettem el őt, de mikor láttam, hogy engedjem el a szemkontaktust és a figyelését végül én is a szobát fixíroztam. A földön heverő szilánkokat, vagy éppen a sima padlót. - Nem akarlak magadra hagyni, főleg nem így.
|
|
|
|
Sebastian Sieger
INAKTÍV
Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
|
|
Írta: 2017. május 3. 17:16
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=679145#post679145][b]Sebastian Sieger - 2017.05.03. 17:16[/b][/url] "Nincsenek titkaim előtted". Az arcom egy pillanatra megvonaglott, majd gyorsan rendet tettem magamban, amennyire ez a helyzethez képest lehetséges volt. Nem volt bajom vele, tudtam, hogy valószínűleg mindent megoszt velem, de nem akartam most ezzel, így szembesülni. Mert hát, ha ez róla el is mondható, rólam nem. Nem beszéltem a törött bordáimról, mikor visszajött Ibizáról és agyonölelgetett. Nem osztottam meg vele, hogy a pasija dobálta nekem a közös szelfijeiket, hogy "ez hogy tetszik?", amire a válaszom egy három napos hányást előidéző főzet volt, csokiüstbe töltve. Arról nem is beszélve, hogy soha nem akartam a legjobb barátja lenni.- Attól még nem ez az a helyzet, amiben ezt ideális megbeszélni... - fújtam ki lassan a levegőt, igyekezve kissé lehiggadni. Nem igazán sikerült, azt hiszem. Ha rászántam volna magam, hogy elmondjam, esetleg kissé könnyebben kezelem a helyzetet. Erre a kis liba képes volt és a nyakamba borította ezt a nagy rakás szart. Bármennyire is szerettem volna megtartani a távolságot, egyszerűen nem ment. Apró sóhajjal döntöttem a fejem a vállának, az ujjaim a karjára fonva óvatosan. - Te sosem, mikor kéne... - sóhajtottam, majd a szemem lehunyva húztam kissé közelebb. Nem akartam egy ilyen baromság miatt elveszíteni, éppen ezért nem is mondtam el neki soha. Most pedig? Patt helyzet. Gőzöm sem volt már, hogy merre kellett volna megtenni azt az egy biztos lépést. - Nagyfiú vagyok, tudok vigyázni magamra.Ettől még nem akartam. Halk szusszanással engedtem el végül, hogy felpillantsak rá. Egy dolgot még tudnom kellett... - És hittél neki?
|
|
|
|
Hannah Schwarz
INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
|
|
Írta: 2017. május 4. 01:17
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=679218#post679218][b]Hannah Schwarz - 2017.05.04. 01:17[/b][/url]
- Nálad, München -
külcsínNem sokon múlt, hogy kiszaladjon a számon valami meggondolatlan kérdés arról mi ideális, vagy mi sem, na meg mikor. Viszont még a belém szorult önkontroll ellenére is érzékeltem, hogy megakadt a mondandómon. Nem éreztem úgy, hogy újdonságot közölnék, ahogy azt sem, hogy ez ne lenne tudott vagy biztos, de mintha valami mégis mögé kúszott volna. Akartam is volna belemenni meg nem is. Sasszéztam egy vékony peremen, úgy jó szokásomhoz híven, de nem akartam a mélybe fejest ugrani a biztonságosabb útra lépés helyett. Azt hiszem nem. Valahogy úgy éreztem jó jel, hogy nem csak elviselt vagy éppen ellökött, hanem nekem dőlt és úgy létezett mellettem. Nem tudtam volna most elengedni ebből a karolásból, azt hiszem kicsit kezdtem belegondolni hogy jobban is figyelhetnék arra mikor és mit borítok az emberekre. Eddig azt hiszem nem akadt ember az életemben, akinél ez különösebben érdekelt.
- Na szép, pedig már majdnem elhittem, hogy nincs is olyan, hogy valaki azt akarja menjek - forgattam meg a szemeim elszórakozva a helyzetet. Természetesen nem gondoltam a dolgot komolyan, de képtelen lettem volna még magamnak is bevallani, hogy igaza volt. Túl sok esetben vagyok nyűg a saját hisztim miatt embereknek, és be kell látnom, néha neki is sok lehetek. Már ha a néhát legalább heti hét alkalomnak is tudjuk definiálni esetenként.
- Nem kételkedem, nem vigyázni akarok, hanem csak.... nem tudom, fogni a kezed, ha kell? - Nehezen találtam a szavakat ahhoz, mit is kellene és lehetne esetemben nyújtani, a kérdésére azonban picit lefagytam. Próbáltam elodázni a saját gondolataimat a tényről, hogy mennyire volt ez a kislánytól dac, pontosan mit takarhat, ha nem és ha igen. Most pedig, ahogy a tekintetem az övével találkozik, majd körbenézek a nappalin és visszatérek hozzá, nem tudom eldönteni mit higgyek. Ezt persze igyekszem ki sem mutatni. Mikor voltam én teljesen döntésképtelen? Nem tegnap utoljára, és nem ma kezdem újra, remélem.
- Ő egy dacos kislány, mindent, amihez nyúlni tudott, a fejemhez vágott. Átfutott az agyamon... Ettől még nem tőled hallottam.
|
|
|
|
Sebastian Sieger
INAKTÍV
Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
|
|
Írta: 2017. május 5. 00:56
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=679361#post679361][b]Sebastian Sieger - 2017.05.05. 00:56[/b][/url] A hölgy kivételesen hajlandó volt lakatot tenni a szájára és ez egyáltalán nem volt rossz. Mármint, persze, furcsa, meg minden, de azért néha jó, hogy egy kicsit el tud hallgatni és nem kell minden áron igaza legyen. Már amikor ez éppen megtörténik. A kínos téma ellenére is inkább csak a vállának döntöttem a fejemet és igyekeztem nem gondolni rá, hogy mekkora baromságok állnak mögöttem, sőt, továbbmegyek, még előttem az életben. De ez nem csak rólam volt elmondható. - Á, ne bízd el magadat, az fájdalmas tud lenni!- grimaszoltam rosszallóan, de aztán csak lazán rántottam egyet a vállamon, már amennyire ez így lehetséges volt, azaz, leginkább semennyire. Mentségemre legyen mondva, hogy én megpróbáltam, mint a picipanda a hintalovacskázást. A kézfogós megjegyzésre egy kis szusszanást követően halványan elmosolyodtam, majd megingattam a fejemet. - Te is tudod, hogy szükségem van rá, ismersz - jegyeztem meg halkan. Társasági lény voltam, sosem funkcionáltam szólóban megfelelően. Előtört belőlem a heveny depresszió és magamba fordultam tőle, mint a milka-gyárból kirúgott bocik. Szívem szerint még napoltam volna a témát, de olyan volt mint a leukoplast. Hiába vársz vele, csak rosszabb lesz és felpuhul alatta a bőröd, amitől meg lassabban gyógyul. Na, bumm! Már kint is volt, azaz a ragtapasz esetében lent, ő pedig kissé besokkolt. Azt hiszem, nem erre várt pontosan. - Nem, nem tőlem és pont ez itt a probléma - engedtem el a kezét végül, a padlót bámulva pár pillanatig, majd a karját finoman lefejtve magamról inkább a szoba restaurálásába kezdtem. Addig sem kellett rá figyelnem. - Nekem kellett volna elmondanom.A hangom meglepően szenvtelenül csengett. Valamit ez a mai nap egészen mélyen, ott belül kiütött és nem vagyok benne biztos, hogy ez egy jó hír.
|
|
|
|
Hannah Schwarz
INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
|
|
Írta: 2017. május 7. 23:10
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=679792#post679792][b]Hannah Schwarz - 2017.05.07. 23:10[/b][/url]
- Nálad, München -
külcsínMost látványos grimaszokba kezdhettem volna, majd nagy háborogva a szokásos műsorba, hogy ugyan, ilyen nincs, nem létezhet, ezt mindketten tudjuk. Mégsem tettem. Egyrészt, mert hiába nem csak hiszem, tudom is, hogy ha maradni akarok, elérem, hogy más is akarja, hogy maradjak, másfelől kezdtem fejben kicsit helyre tenni az elmúlt időszakot. Ez nem igazán volt jó jel egyikünknek sem, én feszült lettem és egészen csendes, ő pedig jóformán kiakadt teljesen, ami most igen nagy ingadozások közepette hol csitult, hol újra felbukkant.
- Tudom, de nem csak ezért vagyok itt, itt lennék, ha nem kéne fogni is.
Megrántottam a vállam, mintha csak arról beszélnék, hogy mennyire egyszerű leugrani egy tábla csokiért a boltba. Pedig cseppet sem ez a helyzet. Sosem voltam egyszerű eset, a legtöbbször neki meg sem kellett tapasztalnia, vagy látnia azt, hogy mennyit szenvedtem bármelyik ember mellett, akivel komolyabb kapcsolatot akartam kialakítani. Sosem ment jól szavakkal a kifejezés, hiába nagy a szám, tettek meg… hát vegyes volt a visszajelzés, maradjunk abban. Esetében azonban mindenhogy nehéz volt. Mikor az a bizonyos karkötő a kezére került éppen azt akartam megelőzni, hogy valaha apámnak igaza legyen, vagy hogy irányítsa az életem. Holott magam is belegyalogoltam ott, akkor majdnem. Aztán idő és tér…
Most meg itt ülök, szembesülve a tényekkel, és az utolsó mondatáig kicsit reménykedtem abban, hogy ez a beszélgetés ilyen körülmények között sosem jön elő. Pláne nem egy ostoba fruska hatására.
- Lehet. - Egyszerű válasz, de rezzenéstelenül bámulok az ölembe mindeközben. Nem remeg meg a hangom, nem pillogok elveszetten, pillanatnyilag semerre nem figyelek, csak arra, ami a fejemben formálódik. Nem érzem úgy, hogy itt, ma jót tennék a kérdésekkel. Mégsem hagyom, nem hagyok soha semmit, mért most kezdeném el?
- És most el fogod, hogy is van ez? Mi van Veled? Velünk? Ezzel?
Ráemeltem a tekintetem és követtem, amerre ment, kerestem a tekintetét, mert ha nem is beszél, pont elég olvasható úgy is le.
|
|
|
|
Sebastian Sieger
INAKTÍV
Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
|
|
Írta: 2017. május 8. 16:05
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=679813#post679813][b]Sebastian Sieger - 2017.05.08. 16:05[/b][/url] A nők bonyolultak és azt hiszem, hogy ezzel nincs mit kezdeni. Nincs róluk kézikönyv és még segíteni sem akarnak, hogy könnyebben kiigazodj rajtuk. Valódi szívás az egész élet, ha olyat fogsz ki, amelyik túl bonyolult ahhoz, hogy rájöjj a működési elvére, nekem pedig ez csak részben jött össze eddig. Amint kint volt az a bizonyos beismerés, felkeltem és inkább a lakás rendberakásán dolgoztam, mielőtt még azt hiszi nekem, hogy ezek után csak gondolok egyet és rávetem magam. Vagy mielőtt tényleg megtörténne, a lényeg az, hogy térre volt szükségem, a kanapén pedig nem állt elég a rendelkezésemre. Reméltem, hogy elengedi a dolgot és legalább ebben a másodpercben nem kell válaszolnom semmilyen kérdésre, nem kezd el pánikolni vagy faggatózni, hogy most akkor hogyan tovább... Látszólag hiába. - Mit? Tudod már, akkor nem mindegy? - kérdeztem értetlen arcot vágva, aztán egy pálcamozdulattal sikerült az egyik ablakot rendbe tenni. Legalább valami sikerélménye is van az embernek a mai katasztrofális napon belül. Yay. Azt viszont nem értetem, mit is akar most kihozni ebből az egészből, szóval csak leraktam a pálcám a szekrényre, majd felé fordulva dőltem kissé a falnak. - Hogyhogy mi van velünk? Mi lenne? Kellene, hogy ez bármin változtasson? - érdeklődtem felvont szemöldökkel. Három éve éltem így, valahogy már elengedtem a tényt, hogy esetleg változhatna is ez az egész.
|
|
|
|
Hannah Schwarz
INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
|
|
Írta: 2017. május 8. 23:08
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=679908#post679908][b]Hannah Schwarz - 2017.05.08. 23:08[/b][/url]
- Nálad, München -
külcsín- Hát, ha úgy gondolod ennyi, akkor ennyi.
Nem voltam egy pillanatig sem kedves, vagy éppen megértő. Azt túlzás lenne mondani, hogy haragszom, de biztos, hogy érezhető, mennyire csalódott vagyok. Nem a tényektől, inkább attól, hogy mindenáron a szőnyeg alá akar kerülni egy olyan dolog, ami szerintem nem oda való. Lehet rosszul vagyok összerakva és túl sok logikát és tényt keresek mindenben, de azt hiszem ez az agyamban jobban megütött, mint a lelkemben. Persze, most jöhetne a tipikus szöveg, hogy az úgyis elég fekete, de nem, belülről én is rózsaszín vagyok, mint mindenki, azért ki ne fordítson érte senki.
Figyeltem, ahogy tevékenységbe menekül, én csak hátradőlve a kanapén összefontam a karjaim magam előtt és a keresztbe rakott lábaim közül a szabadot lóbáltam. Mindenkinek szüksége van pótcselekvésre, nekem leginkább azért, hogy ne álljak neki idő előtt beszélni, főleg túl sokat és bántó dolgokat. Sajnos mindketten tisztában vagyunk vele, hogy nem vagyok a leglélekemelőbb ember olykor. Mit mondhatnék erre? Ezekre? Csak nézz körbe. Ezt teszi veled, hogy szeretsz. Nem… egyszerűen, mindegy. Azt hittem, mikor múltkor olyan voltam, amilyen hiba volt, most inkább a fejemben az kavarog, hol kezdődött ez és hol kerültem így ki az őszinteségi körből, hogy mindezt nem csak nem tudtam, de észre sem vettem. Túl sok célzás nyert értelmet hirtelen.
- Látszólag semmi, igazad van. Úgy látom nem is akarnál semmit tenni. Bár miért is. Van egy menyasszonyod biztos pontnak. Lényegtelen, hogy kitől, kitől nem, de tudom, amit tudok utólag, és ki tudja mit kellene, ha nem beszélünk meg semmit. Azt hiszem jobb lesz, ha inkább hazamegyek most.
Végigsimítottam a ruhámon még felálltam, mosolyogva lépdeltem a konyha felé, ahol a táskámat letettem, majd érte nyúlva kisebb hezitálással fordultam felé. Azt hiszem most először nem voltam se határozott, se ledöbbent, se pedig hisztis. Egyszerűen elkeseredett.
- Neked nyugalom kell, azzal én nem igazán szolgálhatok úgy nézem, sajnálom. Tudod, hogy fontos vagy nekem… de ez nem számít ahogy látom.
|
|
|
|
Sebastian Sieger
INAKTÍV
Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
|
|
Írta: 2017. május 9. 01:07
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=679921#post679921][b]Sebastian Sieger - 2017.05.09. 01:07[/b][/url] A hanglejtésből pontosan tudtam, hogy felszívta magát, de nem vettem a fáradtságot, hogy megnyugtassam. Túl sokáig asszisztáltam, túl sok hülyeséghez - nem csak nála -, ahhoz, hogy ez most meghasson. Pedig aztán őszintén mondom, hogy én megpróbáltam, de van, amikor már a lelkivilágom azt mondja, nem kérek több szart, köszi. Ő látszólag csendesen egyre jobban felmérgelte magát, én pedig rezzenéstelen vonásokkal hagytam, hogy kiadja magából a mondanivalóját. Ha esetleg figyelt is volna, feltűnik neki, hogy az időm nagy részét Japánban töltöm. Ha esetleg figyelt volna, feltűnhetett volna neki, hogy oda vagyok érte. Talán fel is tűnt és egyszerűen képtelen feldolgozni, hogy ez van. Szóval úgy voltam, hogy nyuszika b.sz meg a fűnyíródat. - Igen, jobb lesz - közöltem mindenféle különösebb érzelmi sokk és pánik nélkül. Bármennyire is akarta volna a lelkem egy része, hogy maradjon, a nagyobb része most épp lecs.szte, hogy igenis jobb, ha kussban maradsz hülyegyerek. Az a mosoly talán más esetben kiakasztott volna, most azonban nem tudtam komolyan venni, csak a hajamba túrtam, hogy aztán a karjaim tanácstalanul széttárva meredjek rá. - Nem, nem számít! Odin szerelmére, mit vársz? Örökké jópofát vágjak mindenhez? Elég volt! Egyszerűen nem bírom tovább idegekkel! Ennyi tellett tőlem. Ott az ajtó Hannah - mutattam remegő kézzel a kijárat felé, majd egy dühös fújással átvágtam a szobán, hogy az ajtót felszabva álljak el az útból. Ne mondhassa, hogy nem kapta meg a díszkíséretet. Csendesen, egyedül szerettem volna feldolgozni, hogy az életem cafatjaira esett és ameddig ő itt van, ez nem igazán működik.
|
|
|
|
Hannah Schwarz
INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
|
|
Írta: 2017. május 9. 12:44
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=679965#post679965][b]Hannah Schwarz - 2017.05.09. 12:44[/b][/url]
- Nálad, München -
külcsínFelhagytam az engem jól jellemző bökdöséssel, elengedtem magam mellett a tényt, hogy nem irányíthatok mindent és már éppen kitartott az a kedvesség is bennem, amit egyébként bár ritkán, de képes vagyok előhúzni magamból. Aztán csak minden megtörtént. Mondhatnám, hogy pontosan lekövetve az eseményeket máshogy cselekednék, de nincs így. Egyszerűen még mindig munkált bennem a kislány felé valami harag, düh és még talán némi bántási szándék is, de amilyen buta, megérdemli hogy ezzel együtt kelljen élnie. Mindezekhez pedig hozzájött az, hogy képtelen vagyok kezelni az ilyen helyzeteket, mintha sosem tanultam volna, pedig az eszemre nem lehetett soha panasz. Nem sóhajtoztam, nem méregettem őt, magamat és a mozdulataimat figyelve egyszerűen csendben tűrtem, hogy végül én jussak a konklúzióra, amit előbb-utóbb ki kellett mondani: jelenleg nincs itt keresni valóm. Ha akarom, ha nem. Talán még fel sem fogtam mindent teljesen, a kérdéseket, amiket feltettem, annak ellenére, hogy máskor előre tudom a várt válaszokat, most inkább sötétben tapogatózásnak szántam. Sikertelenül.
Bólintottam, egészen aprót, miközben felálltam a megerősítésére. Még figyeltem a széttárt karokat, alig láthatóan megráztam a fejem, majd a táskámba kapaszkodtam. Ehhez nekem tér kell. Nem hagynám annyiban, nem akarnám, hogy ezzel elvágódjon tőlem bárki, aki igenis számít, ennek ellenére szívesség vagy sem, én lépek ki innen és azt hiszem ez az egyetlen amit tehetek. Ha ő nem beszél, én sem tudok mit mondani. Ördögi kör.
- Sosem kértem tőled ilyet, sosem tettem volna, és ezután se tenném.
Fogalmam sem volt róla, hogy milyen elvárásaim vannak, mait teljesít, mert mi más módon értelmezhettem volna ezt a kifakadást? Egy szóval sem kértem tőle soha többet annál, amit kértem volna attól, aki nekem is fontos. Most mégis még bennem hagy rossz érzést, ez valami új, valami pocsék új dolog.
Kikívánkozott volna a sajnálom, de miért mondanék ilyet? Határozott léptekkel kivonultam az ajtón, hátra sem nézve csapódik-e az, avagy sem. Nem kellett sokáig távolodnom, ahogy megfelelő távolságba értem és magamra maradtam, egyből elhoppanáltam, ekkor már nem törődtem azzal mi maradt mögöttem, bár éppen azzal sem, mi várt rám.
|
|
|
|
