37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek

Oldalak: « 1 2 ... 26 ... 34 35 [36] 37 38 ... 46 ... 134 135 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 21. 15:07 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Olyannyira lekötötték a sütik, hogy még a táncikálásba is belefeledkezett és egyhelyben folytatta. Aztán csak akkor eszmélt fel, mikor megérkezett a "kivel beszélek" aggodalom. Pislogott maga elé, Lenyelte a falatot, aztán a legnagyobb természetességgel segítette ki.
- Egyértelműen Velem. Mit gondoltál? Hogy rózsaszín unipaci vagyok, szárnyakkal, meg van a popsimon csillagtetkó?
Még Lewynek van mentsége addig a kicsilánynak aligha arra, hogy az esze egyébként miért eddig terjed csak néha. Lehet a sok cukorbevitel. Hiába vigyáz, ez már az agyára ment úgy tűnik. Gyorsan el is szontyolodott az utolsó két harapásnyi muffinra meredve. Nem tudta megegye-e vagy sem. Inkább lassan kiért az utolsó asztalokhoz és éppen meglátta a szőke fejet, ami az egyik asztal alól lógott ki hadonászva vele szemben. Nagy lelkesen integetett a hajtófiúnak, mikor a tekintetük nagyjából találkozott.
- Ühm. Öhm. Nézted már magad mögött? - Kisebb hebegéssel nyögte ki, ahogy a naagyon jól ismert frizurát kiszúrva közelítette meg. Bár elbizonytalanodott, hogy most akkor tényleg őt akarta-e keresni, vagy sem. Vagy mást. Utóbbi esetben nyilván mélyen elszomorodna, vagy nem is tudja, ilyen lehetséges? - Már ha Őt keresed.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 21. 15:08 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


A válaszra végigfutott a hátamon a hideg és egészen pocsékul is éreztem magamat a plafonra meredve. Mintha ilyen kvizizé játékban lettem volna, ahol kérdezgetnek és aztán lecsúszol a csúszdán, bele a csokimedencébe. Vagy az nem az volt...? Az ajkam lebiggyesztve nyünnyögtem pár pillanatig, de aztán ismét eszembe jutott a mangós fánk, szóval kénytelen voltam felkelni és az asztal tartalmát kezdtem bámulni pár pillanatig. Annyira örökmozgó volt! Nem nevelték meg a szülei biztos.
- Uuuuunipaci. Melyik? Az a réjnp...... á hagyjuk - miután háromszor akadtam el a lóállat nevében, inkább elengedtem a dolgot és a citromsárga fánkot félig az arcomba tömve bámultam  velem szemben lévő falat.  
Sebby közben retardáltan integetve kétszer is térdhajlaton vágott, mire kénytelen voltam combon rúgni, miközben a fánk  még mindig a számból lógott ki és a telefonos nőci utasítására megfordultam.
- Igen, megtaláltam!  Köszönöm random-telefonközpontos-nő - tettem le, majd csillogó szemmel sétáltam oda lazán Majához. A pillantásomban az igaz szerelem tükröződött, szóval felé nyújtottam a kezem.... majd megszereztem a muffin maradékát és azt IS az arcomba tömtem.
- Fia tita. Kereftelek. - tartottam a kezem a szám előtt, míg eljutottam odáig, hogy lenyeljem a sütit, majd retardált röhögéssel nyomtam hatalmas, cukormázas puszit Maja arcára.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 21. 15:10 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


- Rainbow Dash. Ő a kedvencem, szép színes a sörénye, és tök szép kék. De ezt már megbeszéltük.
Mert hogy evidensnek vette Maja, hogy mostanra csak leesett, hogy egymással beszélgetnek. Vagy lehet Maja se gondolt ebbe bele, csak már fecsegett. De az tény, hogy ez egy nyílt titok volt a navinésről. Hát milyen cuki már az a kis drága. Persze az exkabaláját nem überelheti. No.
- Nem is vagyok néni. Se központos. - Maja hangja elhalkult és kicsit morcosan válaszolt, a telefon még mindig a fülecskéjére volt gyógyulva, mikor Lewy elvette a muffinmaradékot. Azzal annyira nem is törődött. Lezárta a telefont, aztán eltette a táskájába.
- Ühhüm, tudom. Akartál hííívni. De miért? - Aztán a sütis, nyálas puszira végül csak elvigyorodott és kicsit oldalra billentve a fejét nézett rajta végig. Hát nem tűnt valami magabiztosnak és egyszerűnek mozgásban. Túl sok volt az eperlé, bizonyosan. Aztán úúú, zene, jó szám. Látta, hogy éppen elfogy a maradék étel a Drága szájából, így a keze után kapott.
- Táááncolunk?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 21. 15:24 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


A telefonos hölgy valami kék pónit emlegetett, így nagyjából fel is rémlett előttem a póni képe, de kalasnyikov volt nála és tüzet nyitott a hupikék törpikékre, éppen ezért el is hessegettem gyorsan a rémképet. Végül búcsút mondtam a néninek, letettem a telefont és zsebre vágtam, legalábbis azt hiszem, hogy  a saját zsebem volt, miközben tudatosult bennem, hogy Jaaa amúgy itt van Maja.
Szóval miután megszereztem a kék muffin maradványait és sikeresen az arcomba gyűrtem, azért tudatosítottam az asszonyban, hogy kerestem.
- Mert kerestelek és nem láttalak és hiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiányoztál - hadartam le, kisebb akadásokkal, miután ragadós puszit nyomtam az arcára. Miért van mindenen ilyen tök fincsi cukormáz? Most már Maján is. Szóval mielőtt komolyabban végiggondoltam volna, végignyaltam az arcát.
Végül a hölgy a kezem után kapott, én meg még pár pillanatig pislogtam bizonytalanul, mielőtt bólinthattam volna.
- Öööööö persze, miért ne? - kuncogtam magam elé, elképzelve a jelenetet, aztán utána baktattam a táncparkettre, hogy aztán fülelni kezdjek, milyen zene is megy éppen. - Van zene?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 21. 15:26 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Bár a lelkecskéjének hihetetlenül jól esett, hogy hiányolta őt, ettől még nem billentek a helyükre a kockák. Tanácstalanul rázta meg a fejét, aztán vigyorogva törölte le a rózsaszín elkenődést a lengyel arcáról, majd egy puszinyomot hagyott inkább neki helyette.
- Abban a rettenetes negyed órában, még kimentem és vissza? - Hiába vol hiiiihetetlen cuki az egész és amúgy tényleg teljesen bumm meg lufik és konfetti, ezt nem tudta magában tartani még az alsó ajkát beharapva figyelte. Éppen nagyon szépen folytatta volna a mondókáját, mikor a nyálas művelet miatt összeakadt a nyelve motyogássá. Nem tudta nem elnevetni magát. Legalább a kérdése, vagyis inkább kérése célba ért, amitől nagy boldogan tartott előre, ahol nem ütköznek asztalba, meg székbe legalább.
- Szeretlek, te Dilis. De ugye tudod, hogy engem hívtatok fel az előbb?
Bizonytalanul kérdezte még a tekintetét próbálta elcsípni, valahogy érezte, hogy ez most nem lesz egyszerű kör. Inkább ő csak elkezdett mozogni bólogatás után a zene ritmusára Lewyt a kezeivel húzva kicsit maga felé.
- Rendben vagy azért, szívecske?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 21. 15:28 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


Az arcom törölgetésébe kezdett, mire majdnem felvinnyogtam, hogy ne bántson, de végül nem fájt, szóval csendesen pislogtam rá szép pillantással. Nagyon kell ám értékelni, ha a nőd a szezonzáró után sem bánt, mert az azt jelenti, hogy röpködnek a szívecskék és megértés van és love.
- Negyed óra? Igen. Rettenetes volt! - még bootholtam az információt, mert hát szerintem az nem is annyi volt, de neeeem baj. Legyen neki igaza, nőből van, ők tudnak finom sütiket csinálni és többnyire igazuk van. Meg ő kicsit kevesebb baracklevet ivott, mint amennyit mi beszippantottunk a fiúkkal csoportosan.
Végül csak összenyálaztam, amitől nevetésben tört ki, én meg elégedett kölyökkutya képpel figyeltem az arcát. Bizony nevet éééés ez miattam van emberek. Cssaaaaakis miattam.
- Igen? Nem - kuncogtam a vállára döntve kicsit a fejemet, mert az őszintét megvallva, egy pillanatra megint elkezdett brékelni a szoba, de utána már helyben maradt! Minden rendben van, veszély elhárítva! - Neeemv agyok dilis...
A parkettre érve Maja kis bólogatásba kezdett, majd a zenével összhangban kezdett mozogni, hogy aztán közelebb húzzon. Kissé elmosolyodva csúsztattam a karomat a derekára és lazán megvontam a vállamat.
- Én mindig. Csak van amikor egy kicsit jobb az egyensúlyom. - nevettem el magam, inkább csak ringatózva az időközben előkerült zenére. Ameddig nincs pörgős, én sem vagyok bulibáró.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 21. 15:29 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


- Körülbelül igen. Gondoltam elbulizol a fiúkkal.
Igazából ez tényleg így volt, szívesen totyogott arrébb és hagyta, hogy boldogan csinálja, amit szeret. Jó volt látni hogy örül, élvezi és minden szivárványosan napsütéses. Még így éjjel is. Ügyesen állt félre, ha arról volt szó. Persze az eredeti indíttatás az volt, hogy kimegy a női részleggel mosdó meg beszélgetés címen. Utóbbiban nem egy penge, na, az nyilván skippelős lett volna. Aztán elég hamar borult ez, kicsit sem bánta mondjuk.
- Igen. És fogalmam sincs honnan szereztem volna sajtburgert... mondjuk én is megéheztem ettől, szörnyű. Biztos nem a Fehérházból. - Vigyorogva simított végig a haján oldalt, nem túrt bele a frizurájába, bár ahogy elnézte, annak már lassan mindegy volt. Deeee most nem is egészen ő volt a hibás! - Deee, de nem baj. - Szereti, nagyon, és ez is vele jár, ezt is imádja. Ilyen, amikor az ember felkerül oda a magasba, beleragad a vattacukros rózsaszín felhőbe, és bizony a teljes csomag után dobálja a szívecskéket.
- De azért szólsz, ha inkább menni kéne? - Elég problémás volt neki megállapítani ki, mikor és milyen állapotban van és azzal mit kezdjen. Valami empátiának köszönhetően azt mindig tudta kit kell segíteni, kit vigasztalni vagy támogatni, de a határok nem voltak meg, mikor lehet még megelőzni a problémákat. Vagy megoldani. Inkább kicsit közelebb húzódott, az egyik kezével a mellkasán támaszkodott, a másikat a vőlegénye tarkójához emelte, hogy magához vonja, aztán mikor már majdnem összeért az ajkuk elvigyorodva motyogott még egy szeretleket és megcsókolta. Azzal nem foglalkozott éppen, milyen szám jött meg ment. Pedig aztán... azt hinné az ember a tánc ilyen number one prioritás.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 21. 15:34 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


- Sokkal többnek tűnt, többet ne csináld. Csak ne - bökdöstem meg az orrommal a nyakát, jelezve, hogy nem akarom, hogy megint eltűnjön "negyedórára". Majd megint kétségbe fogok esni és aztán tessék, kóborolhatok a környéken, hogy megtaláljam. És mi van, ha elütnek? Neeeem, ez egész egyszerűen borzasztó jövőkép.
Erről azonban elterelte a figyelmemet, hogy mint kiderült, beszéltem vele telefonon. Nem rémlett, hogy én bárkit felhívtam volna, de egy beszélgetés romjai még megmaradtak. Halkan hümmögve bólogattam kicsit. A fehérházban nem tudom, van-e dupla sajtburger, de ha van sem adnának és ez kegyetlen tőlük. Utána meg még nyugodtan mondják, hogy szabad ország. Na, persze!
- Nem tudom, de ne szóljunk Thomasnak, hogy nincs, mert lehet, hogy sírni fog - pislogtam hevesen, még körbe is pillantottam, de aztán lepisszegtem Maját, mikor azt mondta, hogy dilis vagyok. Ez aljas rágalom volt a részéről, mert nem is, csak kicsit zakkant. Az nem teljesen ugyanaz! Minden esetre nem akartam sokat tiltakozni, mert olyankor mindig nagyon sokan és furcsán néznek rám. Pf!
- Igen, igen persze. De még van süti, még nem akarok menni - mutogattam a pult felé, legalábbis azt hiszem, hogy abba az irányba, de nem lehetek benne teljesen biztos. Az az asztal folyton vándorol, én meg most Maját figyeltem.
A keze a mellkasomra csúszott, mire lepillantottam, majd vissza rá, aztán hagytam, hogy kissé lejjebb húzza a buksim kicsit. Az időt viszont olyan mód húzta, hogy a szeretlek végére már elégedetlenül nyikkantam fel, még közelebb húzva a derekánál fogva. A másik kezemmel finoman megsimiztem az arcát, de aztán végül elhajoltam tőle nyünnyögve, mielőtt még hazavinném.
Szóval ismét inkább a zenére figyeltem, mikor megjelent Manu egy itallal és a kezembe nyomta, majd tovább is haladt.
- Ezt még. Megihatom, ugye, anyu? - néztem reménykedő kiskutya fejjel a feleségemre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 21. 15:41 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Igyekezett elfojtani a feltörni készülő nevetését, még szépen és egyetértően bólogatott, hogy rendben van. Esze ágában sem volt eltűnni amúgy sem, nem is érti a problémát. Ő maga akadna ki a legjobban, ha elveszne és nem találná Lewyt. Belegondolni is rossz. Abba mondjuk már kevésbé az, hogy mikről folyt nemrég köztük az eszmecsere telefonon. Szörnyű dolgok vannak.
De mit van mit tenni?
- Meg tudom őt érteni. Hallgatok, becsület szó, meg cserkész eskü!
Mondjuk sosem volt igazi cserkészlány, így érdekes, de ez most elhanyagolható. Inkább arra koncentrált, hogy felmérje, hogyan is van a Drága. A sütis tényeken csak hümmögött, de nincs mit tenni, ha ezt szeretné, ő nem fog elszaladni.
Közben ahogy óvatoskodott a mozdulattal már hanghatás nélkül is érzékelte volna a türelmetlenséget, de így is sikerült, csak még nyomatékkal. Egy sóhajjal távolodott el végül, aztán a ritmusra figyelt, ami már jóval pörgősebb volt, mint az előző. Nem szokta magát zavartatni, nem fenékriszálásból és fejrázásból állt a tánc sosem, akkor minek félni. Amúgy is, ha túlságosan belemászna a kviddicses aurájába, tuti szól saajnos.
- Ha szeretnéd, egészségedre. Naaagyfiú vagy, egyedül kötöd be a cipőd is. - Nem mondta volna, hogy ne, akkor sem, ha belül úgy érezte, lehet szólnia kéne. De ezt elvetette, és inkább kivárta a műveletet mielőtt rajtuk ér véget az ital. Nem lépett nagyot hátra, csak teret hagyott, közben az ölelő karokon végigsimított, rámosolygott félszegen, aztán kicsit aktívabban figyelt már a saját mozdulataira a lengyelével szemben.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 21. 15:51 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


A bólogatásra kicsit megnyugodott a lelkem, mert legalább nem kellett attól tartanom, hogy majd felkerekedik és itt hagy. Legalábbis ameddig viselkedni tudok, addig biztosan nem. Eddig viselkedtem. Vagyis úgy tudom.
Mély levegőt vettem és lassan kifújtam, kissé megnyugodva a ténytől, hogy nem akarja szegény Müllert megríkatni. Szerencsétlenem nem csinált semmi rosszat, ő csak egy sajtburgert szeretett volna, ami amúgy szerintem volt is az egyik asztalon, de ugye ő fogó, miért is kéne bármit egyből kiszúrnia? Már értem, miért nem nyerünk meg néha meccseket!
- Betartatom ám veled! - közöltem fenyegetően felemelve a mutatóujjam, de aztán a kezemre néztem és elnevettem magam. Ez még viccnek is elég rossz volt.
Talán ő is érzékelte, hogy nem vagyok éppen türelmes passzomban, de végül én hajoltam el előbb, mert ugye okos enged. Ő a zenével kezdett foglalkozni, én meg az itallal, amit az őrzőnk passzolt le nekem. Miután engedélyt kértem anyucitól, kacsintva emeltem kicsit a poharat, majd kb két kortyra le is húztam a barackos nyavalyát és az első szembe akadó embernek passzoltam a poharat.
- IIiiiiigen, van hogy kényszerít rá a sors, de legtöbbször az asszisztensem köti be - törtem ki nevetésben, majd nem sokkal később táncolni kezdtem, kis pörgésforgás, kis seggrázás, meg csápolás, igazából tökéletes volt az egész. Végül Majára néztem a vállam fölött vigyorogva. - Nem erre számítottál, hm, Dancingqueen?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 21. 15:53 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Maja kis kíváncsi léte jelenleg annyiban volt képes előretörni, hogy egy-egy pillanatra levette a szemeit a lengyelről és körbenézett, hogy amúgy mikor sikerülhetett magára maradnia mert nemrég még karon ragadva vitték magukkal a többiek tombolni. Bár meg kell mondani, most éppen ők is kapaszkodtak valamibe vagy valakibe. Vagy éppen lepihenték a fáradalmakat. Igen, így is lehet mondani.
- Attól nem félek. - Még mindig nevetősen felelte, bár jelenleg képtelen volt komolyan venni ezeket, azért elég jól szoktam mostanság érzékelni mikor csúszik csak viccnek valami. Ilyen ez. Az viszont kevésbé szórakoztatta, mikor elhajolt tőle, inkább csak engedelmes buksival várakozott még az átmeneti kapcsolatuk az itallal kiteljesedik. Igazából Maja nem az a lány, aki oda fog állni, hogy kivegye a kezéből, mert szerinte az már elég, vagy elé áll, hogy ezt most hagyja és vele foglalkozzon. Látott olyan nőket, akik kicsit nehezen viselték, amit művel körülöttük a párjuk, de ez valahogy a saját dolgai nyomán őt tökre hidegen hagyta. Boldog volt Lewy és az a lényeg, nem?
- A sors, mi? - Inkább elengedte, elég fura volt belegondolni is a jelenetbe - ez mondjuk nem tántorította el Maját, hogy megtegye és vizuális típusként elég hamar ment is neki. Két pörgés között elég bután vigyorgott ezen, aztán mire kettőt pislogott háttal került elé a kedvese. Mondjuk így sem zavartatta magát és énekelve is a számot, ringott a csípője meg ugrált néha. Neki nem volt megállás, mikor zene szólt.
- Mire, Nyuszi? Hogy asszisztensed van, akiről eddig nem tudtam?
Talán kicsit túl látványosra is sikerült, ahogy próbált értetlenkedni, de aztán csak nevetve átkarolta egy pillanatra, hogy megcsókolja az arcát aztán csak táncolt tovább. Igyekezett nem kielemezni a látott tánctudást, jobb volt úgy.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 21. 15:56 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


Néha azért, mikor elkalandoztam, még láttam a kabalánkat, amint megpróbál a jelmezen keresztül a szájába applikálni egy hatalmas szelet sütit, láthatóan különösebb siker nélkül. Illetve Matset is, aki éppen fejjel egy nő dekoltázsán pihent és igyekezett nem összeesni, az éppen alkalmi barátnőjének mutogatva, hogy ő csak pihen, hagyja már. Én azt hiszem, ennyire nem voltam rottyon, szerencsére.
- Nem? A francba, ezek szerint oda a tekintélyem! - fújtam ki a levegőt tanácstalanul és tettem is egy lépést felé, de aztán inkább megálltam, mert megingott alattam a terem parkettája. Építészeti csődtömeg ez az épület, én mondom!
Aztán végül csak sikerült kivitelezni azt a bizonyos csókot, én pedig halvány mosollyal simítottam meg az arcát, mikor elhajoltam. Szerettemimádtam, éppen ezért kellett nekem nagggyon okosnak lennem.
Szóval ahelyett, hogy a nyakába szuszogva húztam volna közelebb, inkább táncolni kezdtem, nem különösebben törődve vele, hogyan is nézhet ki a külső szemlélő számára. Én jól éreztem magamat és ez volt a lényeg.
- Sors hát - vigyorodtam el szélesen. Attól még, hogy háttal vagyok, tudok figyelni, csak nem annyira jól. Ismét eszembe ötlött az a bizonyos fánk, de odébb toltam kicsit, hogy hess, pocim lesz.
- Nincs is asszisztensem, nem baj? Nem bínrám elviselni - nevettem fel végül, belegondolva a helyzetbe. Egy pár pillanatra átkarolt, sőt, puszit is kaptam, valamikor ekkor kattant a fényképező, én meg felsóhajtva fordultam felé. - Nyuszi, fáj.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 21. 16:01 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Ha ügyesebb lenne sem sikerült volna valószínűleg lekövetnie azt, hogy éppen mit csodál a Drága, pedig próbálkozott. De aztán némi ide-oda tekintgetés után ő maga feladta ezt a terepszemlét. Rá kellett döbbennie, hogy a bulival önmagában semmi baja nem volt, máskor is járt már ennyi ember között, csak nem kedveli ezt annyira. De a jó ügyekért mindent. Mondjuk arról nem volt szó, hogy ezután három napig legalább negyed annyit ehet, mint egyébként, mert instant felszalad rá egy plusz poci meg fenékréteg.
- Sajnálom. - Lebiggyesztett szájjal nézet fel rá nagy szemekkel, addig amíg nem érzékelte a megtorpanást. Finoman rászorított a kis haspók kezére, bár vélhetően, ha hirtelen összecsuklik a padló alatta, akkor annyit bír kezdeni, hogy nem csattan szerencsétlen nagyot, de ehhez több spenótot kellett volna enni.
A tánc közbeni beszéd már olyan elhaló lett a maga részéről, hiszen teljesen jól érezte így magát, ilyenkor az sem zavarta, ha valaki tovább figyelte, vagy hogy sokan vannak. Legalábbis egy darabig nagyon nem. Inkább szépen lassan lelopta maguk között a távolságot, egyébként is jobban meg nagyobb biztonságban érezte így magukat.
- Tuudom. Meg ezt is. De akkor mire nem számítottam? - Nem kifejezetten zavartatta most magát, hogy ilyen butának hatott a visszakérdése, pláne a puszi után. Azt pedig egészen elengedte, hogy mi zajlik körülöttük. Hiszen minek lett volna az most fontos? Ahogy felé fordult elvigyorodott, de ez nem tartott ki olyan sokáig, ugyanis összeráncolt homlokkal, kicsit aggodalmasan pillogott felfelé rá, ahogy átkarolva bújt közelebb.
- Micsoda? Hol?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 23. 23:33 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


Elengedtem végül a csapattársaim állapotát, nem különösebben kötöttek le. Elég kihívást jelentett néhány pillanatig a saját lábamon megállni, nem kellett még mellé az is, hogy körbe-körbe forogjak a többiek után keresgélve a pillantásommal.
Megszorította Maja a kezemet lebiggyesztett szájjal, mire kissé - nagyon -, értetlen fejjel meredtem rá. Nem tudtam hirtelen hova tenni a dolgot, kicsit meg is inogtam, de gyorsan vissza is nyertem az egyensúlyom. Azt hiszem, nem ártana beszélni a tervezőkkel, hogy építsék ezt az épületet jövőre fixebbre, mert ez így életveszélyes!
Végül csak beleegyeztem a tánc dologba és nem is sokáig halogattam a dolgot, még a végén az itteni parketta is elkezd zselésedni. Egyelőre a ritmus teljesen alkalmas volt a táncra és én sem készültem összeesni.
- Hogy kiérdemlem a koliban rám aggatott érmet - vihogtam fel, mert hát, még ebben az enyhén rózsaszín ködös állapotban is pontosan tudtam, hogy mennyire vagyok tehetséges táncban. A legkedvesebb jelző, amivel illetni lehetett volna, azt hiszem az, hogy "aranyos".  
Végül még mindig kicsit jobbra-balra ringatózva fordultam felé és elgyötört kiskutya-fejjel jelentettem be, hogy amúgy fáj. Erre persze egyből ugrott, még egy pár pillanatig csak rebegtettem a szempilláim, majd mély sóhajjal kocogtattam meg az ajkam. Csak ezt követően engedtem kiülni a vonásaimra a bugyuta mosolyt.
- Itt, deeeee nagyoooon. Kapok rá gyógypuszit, ugye? - nyünnyögtem kicsit még előre is hajolva, hogy majdnem egy magasságba legyünk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 24. 01:13 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Hamar leállt azzal, hogy különösebben kivesézze Lewy tekintélyének elvesztése kapcsán mennyire rosszul tudná magát érezni, - pedig amúgy viccnek szánta - mert elkezdett dőlni. Aztán meg furcsán szédelegni előtte. Nagy szemekkel meredt, hogy na most akkor ebből mi lesz. Nem nagyon akarta végignézni centikről, ahogy valaki borul, pedig ha a nem messze imbolygó srác belé kapaszkodott volna, lehet mindkét kviddicses fiú megfeküdt volna. Biztos érdekes lehet a padló közelről, ezt majd a korábban asztal alatt látott Sebbytől leinfózza, ha összefutnak.
Közben helyreállni látszott a világ rendje és megmutatta a fantasztikus tehetségét a lengyel, amin nagyon jót derült. Senkit nem tart menthetetlennek, szóval inkább csak élvezve a dolgot táncolt mögötte, ez különösebben nem zavarta, láthatóan egyiküket se.
- Óóó, hát az egy bronz volt, de majd legközelebb kapsz egy aranyat jó? Még választhatsz is kategóriát. - Merthogy van párból ilyen meg olyan minősítése, és ő tökre szívesen aggatja ezt a párjára, valamivel humánusabb a kapcsolatukat nézve, mintha virágból fonna neki koszorút. Határozottan. Ennek ellenére ő nagy mosollyal figyelte lopva néha, hogy mozog, még mikor a derekánál próbálta is egy pillanatra átkarolni, aztán nevetve emelte a kezeit újra égnek. Mire pedig fordult egyet maga körül, valahogy szembe is kerültek. Megkapta azt az aggodalmat ébresztő kijelentést, egyből érdeklődött is és csak a kérdés végére fogta fel, hogy nincs itt baj. Legalábbis halálos problémák nincsenek.
- Nagyon? Szegééény. De jobb már? - Kérdezte, még szavanként apró csókokat nyomott az ajkaira, aztán az utolsó után birtokba vette az ajkait, a kezeit a nyaka köré fonta úgy húzta közel magához. Jobbja felszaladt a fekete tincsek közé, aztán ott is felejtődött, még bírta szusszal a csókot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 24. 01:36 | Link




Shame on me, alapvetően illett volna most elsüllyednem szégyenemben és utána félni attól, mi lesz, ha hazamegyek és az asszony megkérdezi, merre jártam. Ebben az az egy bökkenő volt, hogy már évekkel ezelőtt kiöltem magamból azt a kis részt, amelyik arra késztetett volna, hogy fontoljam meg a dolgokat és gyakoroljak megbánást, mer "az Úr", majd megbocsát. Nincs szükségem senki megbocsátására. A kijelentésre feleszmélve kissé elvigyorodtam, majd végigsimítottam a leányzó arcán.
- Amikor csak szeretnéd, tudod, hol találsz - a hangom egészen dorombolósan hatott, de nem bántam, a mondandóm mellé kijárt, afféle ajándék volt hozzá, csomagban volt kapható. Voltak dolgaim, amiket ideje lett volna magam mögött hagyni és a mai estével le is zárni, mégsem tudtam, hogy képes leszek-e rá teljes mértékben valaha. Csak bonyolult volt.
Ellentétben Luca mondanivalójával, mert azt teljes mértékben át tudtam érezni. Nekem is szinte mindig kötelező volt ezeken a jelenés, hát csak egy grimaszt vágtam, mielőtt a telefonomért nyúltam volna. Rövid pötyörgést követően bámultam pár pillanatig a háttérképemre, majd apró szusszanással léptem át inkább az ébresztőre, amit be is kapcsoltam.
- Semmiképp. Jó pihenést - nyomtam apró csókot a füle mögé, miután lepakoltam a telefont és a derekára dobtam a karom, hogy nem sokkal később én is elbólintsak. Hosszabb időnek tűnt, mint amennyi tényleg volt. Mikor a telefon megszólalt, gyorsan kinyomtam. A ruháim magamra kapkodása már-már gépies mozdulatokkal történt, visszatért a régi rutin. Szemem sem rebbent, ahogy a cikeszt a táskámba süllyesztettem, majd még vetettem egy mosolyt a szőke felé.
Kis hezitálást követően ott díszelgett az elküldött üzenetek közt "Nemsokára otthon vagyok, Hercegnő. Love " A pótkulcsot a lány kezébe csúsztatva nyomtam még egy apró csókot a hajába, hogy aztán a hajamba túrva kilépjek azon a bizonyos ajtón. Mintha mi sem történt volna.

// dziękuję, kicsilány *-*  //
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 24. 03:39 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


A tánctehetségem szerencsére nem került pontosabb elemzés alá. Azt hiszem, hogy ez igen fontos momentum volt az estében, mert a lelkem enyhén józanabb fele még a levegőbe bokszolva örült ennek. Nem teljesen értettem az örömét, de ha ő mondja, egészen biztosan jól jártunk. Kis nevetéssel simítottam meg a karját, ami a derekamra tévedt, de aztán hagytam, hogy elengedjen.
- Iiiiigen, bronz volt? Azt előbb használták a történelemben, mint az aranyat. Hasznosabb - közöltem kissé elrévedve a terem másik felébe, ahol furcsa kis pöttyök táncoltak, de aztán persze összekaptam magamat. Már amennyire ez lehetséges volt az adott helyzetben.
Nem kell feltétlenül azt állítani, hogy én eluntam a táncot, elég ha azt mondjuk, hogy Maja sokkal érdekesebb volt a fehér ruccában. Igazából nem is értem, hogy nem öntöttem le még semmivel véletlenül, de józan Lewy ezt az ötletet sem pártolta. Rettenetesen ünneprontó tudott lenni a csávó, ha olyan passzában volt.
Én azonban nagy okosan kitrükköztem, jelezve a nejemnek, hogy iiiiigen ez itt elég fájós, jól jönne a szakértelme. Minden egyes apró puszival egyre szélesebb lett a vigyorom, a végére már egészen Chesire Cat jelleget öltött, szóval csak egy grimasszal rendeztem a vonásaim, mielőtt az ajkai az enyémekre tapadtak volna. A tenyerem a derekán nyugtattam, majd kissé feljebb csúsztattam, kissé közelebb húzódva a lányhoz. Csak azután gondoltam bele a kérdésbe, hogy elhajolt a levegő végett.
- Soooookkal. Mondtam... Már, hogy gyönyörű vagy? - kérdeztem a haját kissé odébb söpörve és az ajkam épp hogy csak súrolta a nyakát. - Mert ha nem, akkor ma nem vagyok magamnál.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 24. 21:20 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Maja lelkecskéjen különösen jól volt jelenleg, nem a körülmények vagy csak azért, mert azt csinálhatta, amit imád és azzal, akivel lenni szeret, hanem úgy egyébként is. Ő közel sem esett olyan túlzásokba az este alatt, mint a Drága, bár azért evés terén lenne még mit kontrollálnia magán, tudja ő. Mindegy is. Ahogy a látott táncmozdulatokat, úgy ezt is elengedte és csak rázta tovább. A végére a buksirázástól kicsit meg is kavarodott, de nem zavartatta magát.
- Az volt csak. - Megerősítette a dolgot aztán az általa szükségtelennek érzékelt infón csak megrántotta a vállát. Bizonyosan így van, de az arany szebben csillog, és egészen máshova pozicionálja az embert. Bár egyébként az ezüsttől rázza a hideg. Az tényleg az a pont, ahol az első vesztesnek mondhatja magát az ember. A harmadik örül, hogy de jó, pontszerző hely és érem is, de a második? Egy hajszállal, de mégis elmaradt. A csalódások teteje tud lenni, ha csak második valaki, pedig tudja, hogy ott lehetne fent. Bár sokan nem értik ezt meg.
Maja éppen így volt a hirtelen váltásokkal néha, amit a sztár produkált vele - immáron - szemben. Kicsit aggódni is kezdett még le nem esett neki, hogy mi is van most. Akkor persze már egészen más volt a helyzet fekvése. Vigyorogva futott neki azoknak a bizonyos pusziknak, amire a reakciótól boldogan vigyorgott vissza a lengyelre mielőtt megcsókolta volna.
- Örülök. Csss. Igen, pont elégszer. - Viccesen pisszegte le, hogy aztán egy rövid csókot leheljen az ajkaira, aztán a pofijára, majd az álla vonalára meg a nyakára is, de csak egészen picit, a fülénél megállt a bújásos kis mozdulatsorban. Nem volt benne biztos, hogy ez így most rendben van és mielőtt még túlfutna a célvonalon, mint a nagy lendületű sprinterek szoktak beérkezéskor, csak kicsit elhajolt, hogy ránézve végigsimított az arcán. Fogalma sem volt mennyire is van rendben minden Lewynél. - Talán nem is vagy teljesen, de ne aggódj ezen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 27. 04:46 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


Egyértelmű, hogy bronz volt az érem, és ez még csak fel sem tűnt nekem. Egy bronz érem volt a nyakamban! Alapvetően ez a maximalista Lewynek egy hatalmas érvágás, de engem jelen pillanatban csak az érdekel, hogy kb 4000 évvel ezelőtt csinálhattam volna belőle kapát. Kit érdekel az arany, ha azzal nem művelheted meg a veteményest? Leave it, inkább a táncra hangolódtam, mert mindenki jobban jár, ha nem kezdek el fejben kertészkedni.
Persze a gondolataim jönnek és mennek mint a vákuum-vasút a svédeknél, majd a távoli jövőben és nem sokkal később már szemben álltam vele, reklamálva a gyógypuszikért, mert nekem azokra szükségem van.
Kaptam is belőlük, bőven, még oda is, ahova nem kértem, amire halkan, szinte dorombolósan hümmögtem egy sort. Máskor egészen biztos, hogy már húztam volna ki ezért a teremből, de ma valahogy fáziskésésben voltam.
- De most miért cssssss? - kérdeztem nyünnyögve kicsit, a kezem még mindig a derekán nyugtatva, hogy aztán apró csókokat nyomjak a nyakára, aztán tök ártatlan-értetlen kiskutya fejjel pillogtam rá. Még hogy én nem vagyok jól! Milyen feltételezés ez? Kicsit közelebb húztam, majd bebandzsítva vettem szemügyre az orra hegyét, mielőtt puszit nyomtam volna rá. - Azért szeretsz, ugye? Nem direkt vagyok ám retardált...
Mindezt meglehetősen elkeseredett fejjel adtam elő, amit Volt kunyizásából loptam, már a mesebeliéből, mikor ott lesunyja a füleit
szépen néz.
- Csak talán egy egészen kicsit, de ígérem jó leszek...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 27. 13:57 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Volt némi elakadása a leányzónak, hogy mennyire javítsa ki vagy helyeseljen a visszakérdésre, de végül csak megtette és látszólag el is lett eresztve az érem kérdése. Azért nem az volt élete versenye ez nagyon is meglátszik, meglátszott ott is, de lehetett volna rosszabb is. Tulajdonképpen volt is, esett már, rontott már, sikerült társának bénáznia, szóval voltak bajok korábban. De ezekről akkor szeret csak elmélkedni, mikor éppen javítgatja a mozdulatait vagy készül valami nagyobb eredményre, nem most. Most csak semmi elveszés fejben, jobban jár ő is. Nem egészen tudta mikor avanzsálódott nővérré vagy doktornénivé, de teljesen jól elvolt ezzel, vigyorogva és boldogan tett eleget a kívánságnak, aztán inkább csak igyekezett elhessegetni Lewy dicsérgetését.
- Mert szeretek susogni, na. - A szavak között még adott neki egy-egy puszit közben, ahogy ő nem zavartatta magát és még így a karjai között is mocorgott a ritmusra. Nem tehet róla, nem nagyon tud leállni néha. Ami meg a lepisszegést illeti. Nem volt vele baj, sőt, nagyon is értékelte. Egyszerűen könnyebb volt, ha nem ezek vannak terítéken, mert ilyenkor leginkább csak bután és bárgyún tudna vigyorogni meg billegni a sarkain aztán…. El is felejtette mit is akart. De meglett, csak még nevetgélt egy kört a puszin!
- Nagyon, ééés nem érdekel. Így is iiiimádlak, tudod?
Azért egy pár pillanatig csak megszeppenve pislogott a látott pofin. Volt nevelésében is elég rosszul áll, elég rá szépen nézni és a fél hűtőt kipakolná neki, Lewynél is megpillant egy ilyet és kényszeresen kell magához húzza, hogy jól megölelgesse és így ne akarja elengedni. Csak nem, maradjon, ő szereti, nagyon. De azért legalább levegőt kapni hagy teret neki, még a tarkóját cirógatja.
- Nem baj, én elhiszem, Nyuszó.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 29. 02:30 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


Az, hogy ő szeretett susogni, nem volt kifogás. Legalábbis, nekem egész biztosan nem. Ha annyira szeret, akkor az ajkaimra csiccsegjen, ne csak így bele a vakvilágba! Azért most már megpróbált miatta kárpótolni, és oh, hát nagyon jó volt benne, el kell keserítsem a drámára vágyó lelkeket. Szóval már-már elégedett dorombolást szerettem volna kiadni, de ugye Satan nem csinál ilyeneket, szóval elengedtem a dolgot.
A karjaim közt is tovább riszált, igazából meg sem lepett a dolog, de lehet, hogy tehette volna egy fél lépéssel hátrébb.
- Hát reméltem - pislogtam rá nagyon szépen, hogy aztán apró puszikat nyomjak még a vállára, majd a nyakára. Igazából tényleg csak reméltem, mert mit tehet az ember, ha nem szeretik? Leülhet a sarokba hüppögni egy tálca puncskockával. - Én is téged...
Ezután azért megvillantottam a rajzfilmekből szerzett tudásom prémium részleteit, amire szinte azonnal közelebb húzott és ölelgetett, én meg a nyakának nyomtam a homlokom és széles mosollyal karoltam át. Azért erre mindig szüksége van az embernek, főleg, ha a kegyetlen szoba egyre csak forog és forog.
- Még szerencse, én nem hazudok neked, cica, tudod, hogy nem... - ráztam a fejem hevesen, de aztán gyorsan abba is hagytam, mert kicsit megszédültem tőle és attól meg nevetnem kellett. Meg bukfencezett a gyomrom, de az külön történet. - Ettél abból a furi cupcakeből? Lila selyem volt asszem? Vagy zöld... szatén? Nem... várjál. Jaaaaaiiiigen. Vörös bársony.
Az egy nagyon finom süti volt és ezt tudatnom kellett vele is, mielőtt Manu megeszi az összeset vagy hazamegyünk.
- Álmos vagyok. Nem vagy álmos? - kérdeztem végül elnyomva egy ásítást.
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2017. május 29. 02:31 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 29. 18:49 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Maja sosem volt valami sikeres a kifogások keresésében és találásában, sőt, ami azt illeti, ha füllenteni kellett, azt sem mindig tudta kivitelezni. Az esetek kilencvenkilenc százalékában két szó után rá volt írva, hogy neeem igaz, amit mond. Elég szomorú is lehetne, de a legtöbbször nem bánta, amúgy is jobbnak érzi az őszinteséget, mikor lehet. Most viszont inkább csak terelni akart, amihez megtalálta a legjobb módszert is. Néha, mikor butaságokat beszélt, vagy nem akart, úgy érezte, hogy kis kiegészítéssel igazat kell adnia 625-nek abban a szemléletében, hogy „ez a szájacska kacs szendvicsevésre való”. Meg esetében puszik szervírozására. De amúgy na.
- Helyes, rossz lenne, ha te nem. - Különben az étel eszébe jutásával egyidőben arra is rájött, hogy lehet enne valamit. De ezt nem feszegette. Inkább vigyorogva csak egy hosszabb csókkal megerősítette benne, hogy bizony itt nincs szükség remélgetésre, ez így van és pont meg felkiáltójel. Semmi vessző vagy kérdőjel.
- Tudom, drága. Csak hagyd, hogy szeresselek, aztán ráérsz a beszéddel később. - Igazából nem zavarta, jól elnevetgélt mindenen, amit és ahogy hallott, miközben el sem eresztette. Ő maga nem csak ilyenkor, mindig ez a nyünny, csak szeretgetés legyen és ölelés és minden boldog, szóval külön kérni se kellett, hogy éppen ilyen legyen. DE a hangulat meg az, hogy a figyelme eléggé lekorlátozódott csak és kizárólag Lewyre, kivételesen felszabadulttá tette. Nem görcsölt vizslató szemeken vagy fényképeken, azon se ki és mit gondolhat. Megrázta a fejét, mire kibogozta a végére milyen sütiről beszél, hogy nem, ő bizony még nem futott bele.
- Szerezzünk olyat? Kííváncsi lettem. - Érdeklődött a tekintetét próbálva elcsípni, nagyon szívesen keres, meg amúúgy enne is, eh, szöörnyű mikre rá nem veszi a kikapcsolódás az embert.
- Menjünk haza és ágyikóba? Neeem, de majd gondolom az leszek, mire odaérünk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 29. 19:56 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


Egyetérthetünk abban, hogy teljesen felesleges volt az iménti párbeszéd, de attól még jól esik, ha hangoztatja, hogy szeret. Hasznos, nem az egómnak, de azért néha szükségem van rá, hogy tényleg tudjam. Még ha Maja többnyire ki is mutatja. Ittas-Lewy nem jó a jelek kiolvasásában, mindig elveszik a részletekben, mint hogy Maja szeme olyan színű, mint az olvadt csoki.
- Szóval azt mondod, hogy ne beszéljek? De mriért, hát ez most? Hát én jól vagyok! - Igaz, hogy a miértnél teljesen beakadt a lemez és úgy éreztem magamat, mint a láma, aki belenyalt a nutellás üvegbe és most próbál megszabadulni a ragacstól. Maja ennek ellenére nem hátrált el vagy vonult haza, hanem itt maradt ölelgetni, ami azért jól esett, pláne, hogy néha kicsit elfogott a szédülés és olyankor nem árt, ha van melletted valaki, akire - ráeshetsz? - támaszkodhatsz mentálisan.
Hatalmas harcban álltam önmagammal, ameddig azt a bizonyos álnok süteményt igyekeztem megnevezni. De végül diadalt arattam felette és elárultam a kilétét, akár akarta, akár nem.
- UUuuuu igen, szerezzünk olyat. Vaníliás vajkrém volt rajta és nagyon finom. Akarok egy olyat - bólogattam a szemébe nézve, majd az ujjaim esetlenül az övéi közé fűztem és egy őzgida magabiztosságával indultam vissza a sütispulthoz. Azért azt még fel kellett vetnem, hogy amúgy fáradt vagyok. Ez egyáltalán nem volt meglepő, hiszen korábban nekem még meccsem is volt.
- Nem sokára mehetünk, aha. Persze csak ha nem baj, ha akarod még maradhatunk. Én szívesen letámasztom magam a falnak - nevettem fel hangosan, hogy aztán az asztalhoz lépve rámutassak a tálcára. - Ez az.
Aztán fogtam egy kést és kettévágtam a papírtalanított sütit, majd a krémre nyomtam, így meg lehetett enni különösebb mocsok nélkül. Kérdő pillantással tartottam Maja felé, elvégre nem nyaltam közbe.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 30. 00:36 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Sóhajtva nevette el magát és rázta meg a buksiját. Katasztrófába fulladt volna, ha most elkezdi megmagyarázni, hogy ő igazából csak gondolta megkönnyíti a dolgát, de ha nem hagyja, hát ki ő, hogy az útjába álljon? Bárki is, nem tenné. Másfelől, ő nagyon szívesen hallgatja, jókat vigyorog az elakadásokon. Ha kicsit kevésbé lenne Maja, már biztos diadalittas „ezzzzazzz” kijelentések kíséretében örülne, hogy másnak is gondjai vannak a beszéddel. Mondjuk neki ehhez alkohol se kell, bár nem is biztos, hogy azt bárkinek látnia kéne, utána ő, hogy kommunikál, ha az alap se megy.
- Nagyon-nagyon-nagyon jól, meg jó is. De most, hogy ezt tudjuk, koncentráljunk arra a sütire, most már én is szeretném.
Követte őt nagy mosollyal a pofiján szorongatva a kezét, ahogy látta, ez nem csak jóleső dolognak indult, inkább próbált úgy kapaszkodni, hogy ő legyen a kapaszkodó. Oldalra billentve a fejét figyelte néha a mozdulatokat maga előtt, várva a negatív csattanót, Előre sziszegett magában, hogy hát az csúnya lenne, de elértek az asztalhoz. Vannak még csodák.
- Nem-nem, mehetünk nyugodtan. Puha ágyikó, párna, takaró… sokkal jobb. Ésésés támaszd magad inkább nekem, ne a falnak. - Maja nagy szemekkel nézett fel rá, neeem akart ő falra cserélődni, meg különben se az a partyarc, pláne Lewy nélkül. Inkább kuncogva nyúlt a sütiért, amit megkóstolva elégedetten hümmögött, majd lenyelve a falatot közelebb hajolt, hogy egy nagy, sütis puszit adjon a Drágának.
- Nagyon fini, szeretnél még valamit?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 30. 01:38 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


Sajnos, nem feltétlenül kell nekem ahhoz inni, hogy beleakadjak a  mondanivalómba, éppen elég, ha valami miatt izgatott vagyok. Mint annak idején az, hogy összejöttem Majával. Két riporter kellett hozzá, hogy összerakják a mondanivalóm lényegét. Az emlékre kicsit felnevettem, ami most megint indokolatlannak tűnhetett, pedig annyira nem volt az.
- De csak mert te is szeretnéd - közöltem lemondóan sóhajtva és elégedetten surrantam el vele az asztal felé. Időközben kénytelen voltam átlépni ismét Sebbyt, aki azt hiszem, hogy bekómált. Azért kicsit megrugdaltam, mire valamit nyünnyögött. - Jó, még él.
Legalább háromszor hordoztam végig a pillantásomat az asztalon, mire sikerült felfedezni a sütit, de végül sikert arattunk, bizony! Megtaláltam és egészen közel emeltem a pofimhoz, hogy lefosztorgassam róla a papírt. Kicsit lassabban ment, mint általában, de ezután meggyilkoltam a sütit, nem volt már menekvés a számára!
- Neked? De te kicsi vagy és puha és úgy nem lehet partyzni - néztem értetlenül kicsit, majd megráztam a fejemet, hogy hát ez így nem lesz jó. De azért nekem már nagyon tetszett az ötlet, hogy nézzük meg az ágyikót közelebbről.
Felé nyújtottam a sütit, ő pedig megerősített benne, hogy hát igen, ez elég jó cucc, mire elégedetten bólogattam és én is haraptam belőle. Ez az utóbbi húsz percben nem romlott el.
- Hmmmm... igen. Ezt a tálcát, meg egy párat ebből - közöltem, összepakolva egy rakás különböző cupcaket ugyanarra a tálcára, majd elővettem a telefonom és odaadtam neki. - Felhívod nekem a taxit? Folyamatosan a star wars játékot nyitja meg nekem és én most nem akarok jedi lenni!  
Őszintén el voltam keseredve azon, hogy a mobilom már nem szeret engem, de mit van mit tenni ilyenkor?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 30. 20:09 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Csak mert Maja szeretné, iiigen, pontosan. Nem is nagyon akarta ezt feszegetni, sütemény volt a dologban, az meg csak jó lehet, no. Ilyenkor kicsit amerikainak érezhetné magát Maja. Ők két dologért állnak sorba szívesen, akár hosszú órákat is: iPhone-ért és muffinért. Utóbbi eset ugrott be éppen neki, pontosan ezért van már tele ott az ország, sőt, néhány háztartás is cupcake automatával.
- Hogy mi? Neee bántsd szegényt. - Kapta fel a fejét, hogy aztán egy aprót szorítva Lewy kezén megtorpanjon Sebby mellett, és a vőlegényével ellentétben ő inkább belehajolt a szőke férfi arcába és látva, hogy veszi a nagy levegőket és nem vinnyogott fel a rúgásra - amit csak remél, hogy nem volt túl nagy - inkább követte a saját kék koaláját. Bár nem túl kék, de nagy koalának még hívhatja. Stitch sem koala különben, bárki is állítja az ellenkezőjét!
- Miiindent meg lehet ám oldani! - Viszonylag rövid időbe telt, mire meglett a keresett édesség és a helyére került, az azért sóvárgó pofikba. Közben pedig igyekezett nevetve nem megfulladni látva a pakolós tevékenységet. Elvette a telefont, hogy aztán nagy lelkesen csiripeljen.
- Úúúúú, és neked milyen színű fénykardod van beállítva? Várj, tuti a piros, annyira tuti biztos, szereted, az meg jó, és PIROS. Különben, Nyuszika, ez nem is a star warsos, ez valami vásárlós izé, neked ilyen miért van? És miért vannak itt ezek a nagy számok? - Aztán a kérdés végére érve betömte az utolsó falatot és értelmezte a kérést is a taxi kapcsán. De nem kellett magát szerencsére megerőltetni, uuugyanis!
- Különben szerintem itt vannak még. Mikor Hannahval kimentem itt állt egy csomó rajtra készen, asszem pont ezért.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 31. 23:41 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


Rám lett szólva, hogy ne bántsam a földön fekvő pandát, pedig isten lássa lelkemet, csak ellenőriztem, hogy él-e még. Másra úgysem reagál, vagy ha mégis, ahhoz le kellett volna hajolnom, vagy megrándulna a derekam, vagy kiterülnék, mint egy tengericsillag, aztán nem kelnék fel reggelig. Vagyis, inkább délig, azt hiszem.
- Deénnembántom - tiltakoztam, de aztán inkább csak átkeltem a problémán, továbbhajózva az eredeti célom felé. Szükségem volt arra a sütire a további létezéshez, ehhez kétség sem fért.
Persze a rövid kóstolás után ésszerűen úgy döntöttem, ezeknek a sütiknek jó helye lesz, nem kell, hogy szegény tutira koleszterines Gilberta asszony tömje be az arcocskájába reggel, mondván, hogy feláldozza magát. Az áruló, csipogó ketyere közben biztosabb kezekbe került, mielőtt megsemmisítem az edzőt a lézerkarddal.
- Piros. Rot. Hát milyen lenne? Vásárlósizé? Megint rámentem a butikra, ahol az olcsó wookie prém van? Aaaaazok biztos telefonszámok. Ne hívd fel őket, mindig mérgesek, ha ilyenkor vannak zavarva... - biggyesztettem le az ajkam, mert hát igazából én máskor sem akartam rosszat. Csak telefonálni, hogy nekem kell az a piros műhód. A meséje hallatán felcsillant a szemem, majd a tálcával a kijárat felé indultam, de utam végcélját nem értem el. Szomorúan pislogtam le az erkély korlátján át, a cupcakes tálca fölött.
- Maja... ellopták a lépcsőt - közöltem végül teljes letargiába esve, még az ajkam is remegett a hirtelen felismerés okozta sokktól.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. június 2. 02:05 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Maja egyből rosszul érezte magát, amiért rászólt a Drágára, de ettől még teljesen komolyan gondolta a dolgot. Néha kezdte úgy érezni, hogy már éppen képben van vele legalább egy barátság milyen, ha már más szociális kapcsolatban még inkább kezdő, aztán jön valami hasonló előtte és nem tud vele mit kezdeni. Kicsit szomorkásan nézegette meg a szőke fiút, aztán inkább hagyta a dolgot, mikor az valamit talán motyogott és követte a sütihajszát.
- Iiigen. Egyértelmű volt, tudtam én. Ezt viszont nem. Wookie prém? Őőőő, inkább meg se kérdezem. Nem piszkálom, chi chabada. - Egyből ígéretet is tett rá, aztán mielőtt még kísértésbe esett, hogy szintet lépjen a pónis játékban Lewy telefonján is, szépen lezárta azt és inkább figyelte nyammogva, hogyan is gyűjti be a lehető legtöbb süteményt a kedvese. Kicsit úgy nézett ki, mint Gantu segédje, mikor szendvicsekről van szó. Vicces volt, és aranyos, és kicsit ijesztő is. Azt most mind el akarja vinni? És a tálcát is? Maja kicsit megszeppenve indult meg utána, azon meg még jobban megütközött, hogy miért tartanak az erkélyre, amit még ő is megjegyzett, hogy nem a lefele út.
- Nem arr… hogy mit csináltak? - Aggódva pillogott kilépve utána, leginkább mert nem akarta, hogy a lépcsőtlenségben más megoldást keressen lefelé. Egyáltalán van? Nincs elég nagy haja még, hogy leeressze és lemászhasson rajta Lewy, pedig ő igyekszik növeszteni. No de inkább a lényegre. Szépen belekarolt és oldalra fordította, hogy inkább arra, ott, meglesz az az elveszett lépcső.
- Vigyem inkább én a sütit? Biztos kell ennyi? Egész éjjel enni fogunk? - Érdeklődött, miközben tipegett előre, sőt, lassan az a lépcső is meglett, ám megállva próbálta kideríteni hogy is dönt a lengyel, addigra a telefon is a táskájába csusszant, ne legyen útban a kezében. - Tudod, hogy szeretlek, Nyuszkó, de szerintem nem jó ötlet, ha te viszed őket...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. június 2. 03:02 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


Én már indultam is, hogy elfogjam az egyik mit sem sejtő taxist, hogy vigyen haza, de technikai problémák adódtak. Azaz, hogy egy, de az nagyon nagy, mert nem volt már lépcső. A mai rohanó világban kinek lehet szüksége otthon többre belőlük? Nekem így is rossz a térdemnek, ha tehetném, mindenhova seprűvel mennék, de akkor meg a lábam nézne ki retekül. Ki érti ezt? Jobb, ha elengedjük.
Szóval nyünnyögve pillantottam a mélybe, majd visszanéztem Majára, aki időközben utánam eredt. Pár pillanatig a haját bámultam, ami indokolatlanul gyönyörű volt, de aztán összekaptam magamat.
- Ellopták. Nem látod? Eltűnt - néztem először le, majd ismét vissza rá, meglehetősen elkeseredett fejjel. Értettem én, hogy illik maradni egy bizonyos időpontig, de senki nem mondta, hogy addig a lépcsőt elrakják, míg haza nem mehetsz. A karomnál fogva fordított másfelé, mire még mindig elszontyolodva mentem inkább arra, a padlót bámulva a sütistál előtt.
- Ja, nem tudom, de nekem kell reggelire legalább tizenkettő - közöltem határozottan, mert hát ki az, aki nem ezt reggelizik? Bizonytalanul végigmértem a nőt, mikor a tálcát kérte. Biztosan tud ő járni? A magassarkú nem akadályozza túlzottan? - Jó... jó, vidd te, de vigyázz rá, jó?
Átadtam neki a csomagot, hogy aztán bizonytalanul vizsgáljam a lépcsőt, az első fok előtt sétálva fel-alá. Egyáltalán nem látszott biztonságosnak, nem akartam lemenni rajta, olyan ingatag volt.
- Menj előre, én... majd mindjárt megyek... - közöltem Maja pillantását keresve. - Vidd le szerintem a sütit...
Természetesen nem voltam hajlandó befogni, míg a feleségem bele nem egyezett. Aztán amint eltűnt a lépcsőfordulóban, elszakítottam a pillantásom a hátsójától és nyüsszögve tettem még két-három kört. Végül kénytelen voltam  tenni egy lépést lefelé, de annyira ingatag volt, hogy azonnal le is ültem. Akkor támadt a szenzációs ötletem, hogy a lábam három fokkal lejjebb lógatva húztam lejjebb magam, széépen lassan. Minden egyes fokon huppantam egyet, de már nem mozogtak a dolgok annyira. Kivéve a gyomrom, az eléggé liftezett, de arra kinek van ideje?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. június 2. 03:34 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


A nemrégiben még nagy kedvvel bulizós minden hirtelen ágyikót kívánósba váltott, amivel Majának igazából egy percig sem volt gondja. Elvolt, élvezte a dolgot. De emberek szemben azzal, hogy otthon lehet az ohanával… hát talán erre külön választ és szót nem is kell fecsérelni. Éppen ezért különösebb tiltakozás nélkül tartott előre, aztán az első döbbenet után érzékelte - ezzel egyidejűleg meg bekapcsolta az aggodalmát -, hogy nem igazán klappol minden. Sőt, leginkább semmi. Sóhajtva bólogatott, hogy de, látja a gondot, aztán megsimizgetve Lewy hátát terelte a jobbik irányba. Ezt se gondolta volna, hogy valaha bekövetkezik, de egyelőre nem is fontos. Inkább koncentráljon csak arra, hogy merre van az előre.
- Tizenkettő… értem én. - Illetve fogalma sem volt, mire ez a nagy lelkesedés, mikor múltkor még a gumicukrot is visszautasította, mert, hogy vigyáznia kell. Bezzeg a sütik most. Mindegy is, majd legközelebb ráér ezen agyalni. Inkább felajánlkozott segíteni, biztosabbnak tűnt így a folytatás, de ahogy látta kettejük közül benne volt csak a sütin kívülálló félsz. Végül megkapta, erre mosolyogva adott egy villámpuszit. - Vigyázok, egyben hazaérnek, de remélem te is… Meegyek. Megvársz? Meg… sietek.
Tekintete a lépcső és a Drága között járkált, aztán a száját harapdálva egy sóhaj kíséretében hallgatta végig az unszolást. Nem tudta mennyire jó ötlet ez, de belement, és elindult kapkodva a lábikóit lefelé. Szerencsére az ilyen sarkakon is viszonylag rutinosan tud sietni, hiszen örök későként és szakmai kellékként ezt már meg kellett tanulnia összehozni. Lehet annyi szörpivel neki se menne, mint amennyi itt ma elfolyt, de az ő kis minimál fogyasztása legalább senkire sem veszélyes.
Pár percet elvett a hölgyike életéből, mire a bejárattól eltotyogott a kocsikig, majd megpróbálva elsöpörni a tényt, hogy uuutál idegenekkel beszélni, kedvesen leszólított egy sofőrt, aki ki is nyitotta az autó ajtaját, aztán letéve a sütistálcát elmagyarázta, hogy most megy. Persze azt is, hogy vissza is jön, csak még jön valaki, meg a süti maradjon ott, nem kell a kalaptartóra tenni. Bár nem volt abban annyira biztos, hogy ezt sikerült pontosan elmondania. Ennyi elég mára az idegen nyelvből és emberekből. Inkább visszament a kviddicses elé. Felfelé kicsit gyorsabb volt, mint le. De mikor a lépcsőn belátható távolságba ért csak nagyokat pislogott visszafojtva a nevetést.
- Segítsek, Szívecske? Vaaagy… jöjjek én is? - És naaagyjából eddig sikerült az aggódást valami felelősségteljes módon viselni, mert innentől a buksija jó murinak látta a lecsúszkálást és igazából ezzel, meg azzal volt elfoglalva, hogy a kék szemeket keresse, mert nem tűnt minden okénak. Bár merte remélni, hogy semmi nagy baj nincs. - Várnak a sütik, meg a taxis bácsi.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°

Oldalak: « 1 2 ... 26 ... 34 35 [36] 37 38 ... 46 ... 134 135 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek