37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Földszint
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Szentgáli Krisztina
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 10. 14:41 | Link
Rach^^

Ruci

Húha! Ez az iskola tényleg nagy, még jó, hogy csak a bejáratnál ácsorogtam. Az egyik nagylánnyal megbeszéltem, hogy ismerkedem a házukkal, mert nekem nagyon tetszik a zöld szín, és én is közéjük akarok tartozni.
- Szia! – amikor megláttam, már emeltem is magasba a praclimat, hogy alacsonyságomat meglássa a tömegben. Rachel nem magyar származású, de nem baj, már beszélgettem angolul, nem olyan nehéz, és hát valahol el kell kezdeni a gyakrlást. Meg amúgy is, itt a külföldi diákok többsége beszéli az én széépséges nyelvecskémet, hol lehet a gond? Hát, esetleg ott, hogy pici vagyok, és egyedül, és azt úgy nem egészen lehet, úgyhogy Rach nagylány lesz a kísérőm ma. – Juj, de örülök, hogy látlak!
Kicsit féltem, kíváncsi voltam, vajon a többi rellonos mit fog szólni, hogy hozzájuk akarok menni?
Remélem, Rachen kívül mással is fogok majd tudni barátkozni a zöldek házából. Azt hallottam, hogy nagyon tudnak bulizni, és náluk mindig jó a hangulat, ha valami rendezvény van.
- Mesélnél nekem a Rellonról? – faggattam kíváncsian, árgus szemekkel figyelve Rachet.
Hozzászólásai ebben a témában
Rachel Octavia Amber
INAKTÍV


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 747
Írta: 2016. április 10. 15:16 | Link
Kriszti


Rach megbeszélt az egyik újdonsült előkészítős lánykával egy találkozót a bejárati csarnoknál, mert nagyon szimpatizált a házukkal, ez pedig totális büszkeséggel töltötte el a Rellonost, hiszen valószínűleg egy új diákkal fog gyarapodni a sárkány-népség. Amikor odaért a megbeszélt helyre rögtön meg is látta, mert a kisdiák bőszen integetett neki, így el sem téveszthette volna, hogy kivel is van dolga.
- Szió! Örülök, hogy megismerhetlek, nem mutatkozom be még egyszer ha nem bánod, hiszen ezt már bagolyban megtettem. -felelte őszinte mosollyal az arcán, majd végigmérte a leányzót és első blikkre megjegyezte magában, hogy talpraesett emberről van szó, elsőre szimpatikus volt neki és látta azt is, hogy nagyon lelkes volt.
- Remek, hogy a házunkhoz szeretnél csatlakozni, nem fogod megbánni. A Rellonosok többsége nem bunkó, nagyon is emberiek, mindegyik tagnak megvan a maga sajátos jelleme, de erre magadtól is rá fogsz jönni. A ház szuper, szeretünk bulizni, sokat ugratjuk egymást, ha kell összetartunk és mi vagyunk a legmenőbbek! -válaszolta nagy átéléssel Rachel, mert tapasztalatai alapján ez a ház volt a leglazább az összes többi közül és számos aranyvérű diák járt ide, amit még jobban díjazott.
- Sok tisztavérű jár ide, a Rellonosok igazi hangulatemberek, szóval egy részük temperamentumos, a másik részük pedig remekül álcázza az igazi érzéseit. Tudod, minden ember más, ez nálunk is így működik. Van egy gyönyörű klubhelyiségünk, az a kedvenc részem, ha megismersz pár új diákot, akkor lehet saját szobád is, nem muszáj majd a gólyalakban laknod. Ezen kívül lehetőséged van a kviddicsben részt venni, lehetsz blogger, vezetőségi segítő, később mentor, esetleg DÖK tag, szóval a lehetőségek tárháza végtelen! -mondta Rach, miközben a lányra nézett és remélte, hogy ismertette vele a legfontosabb dolgokat, de szívesen állt rendelkezésre újabb kérdések esetén.
- Van még kérdésed? - fordult Krisztihez, majd közelebb lépett hozzá és biztatóan tekintett rá, mindig szívesen fogadta az új diákokat, remélte, hogy a lány is aktív tagja lesz majd hőn szeretett házának.
Hozzászólásai ebben a témában
Szentgáli Krisztina
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 10. 15:59 | Link
Rach^^

Ruci

- Rendicsek – bólintottam, hisz egymás nevét már tudtuk. Akkor meg minek ismételgessük magunkat kakaduk módjára?
Alig fértem el a bőrömben, nagyon örültem a sok új információ hallatán. A mugli dolgokról tanulás után végre varázslat! Amelyik világ anyut elragadta, oda én be nem teszem a lábam!
- Az a legjobb, hogy több a tisztavérű. Sajnos nálunk a kvibliség okozott nem kevés kellemetlenséget – hajtottam le szomorúan a fejem. – De én szívesen csatlakozom a társasághoz. - Majd később mesélek, ha már nem lesz olyan nehéz az emlék.
Buli? Ugratás? Összetartás? Ó, Rellon, jövök máár! – A vezetőségi segítés nem vonzz annyira, azt meghagyom a lelkesebbjének, de a kviddics nagyon is érdekel.
Mindezt nagyra nyílt, kék szemek kíséretében hangoztattam, naná, hogy a kalocsai csapat volt a kedvencem, és a magyar válogatott kviddcsesek. Meg majd persze a leendő házam csapata.
- Mit kell tudni a házvezető tanci bácsiról és a helyettes tanci néniről? – érdeklődésem semmiképp sem hagy alább, mindent tudni akarok a zöldekről, és persze, hogy aktív leszek a házban, de csak a magam módján.
A stréberkedésről szó sem lehet, a magolás nem az én műfajom. Iskolaelső tutira nem leszek, már most se vagyok az. Eleve nehezen fogalmazok, inkább gyakorlatban voltam jobb, mint írásban.
- Van olyan programotok, amire külsős is mehet? Szívesen megismerkednék a többiekkel is, már alig várom, hogy velük is találkozhassak. És ugye itt már nem olyan izék a fiúk? – érdeklődtem, mert bizony az előkészítőben előfordult már, hogy undi dolgokat csinált egy fiú, vagy, hogy meghúzta az egyik lánytársam haját. Szerencsére én ezt eddig megúsztam szárazon, reméltem, itt rendesebbek a fiúk, és nem szekálják annyit a lányokat.
Hozzászólásai ebben a témában
Rachel Octavia Amber
INAKTÍV


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 747
Írta: 2016. április 10. 16:42 | Link
Kriszti


- Ohh, kvibliség...ne is taglald, kérlek! -vágta rá határozottan, ugyanis nem bírta elviselni a varázstalanságot. El tudta képzelni, hogy milyen kellemetlenséget okozott ez Kriszti családjában.
- Örülök, ha jelentkezel majd a kviddicsbe. -felelte neki határozottan, mivel mindig szükség volt új tagokra.
- Nos, a házvezető nagyon rendes és empatikus, igazán segítőkész jellem, szóval baj, probléma esetén nyugodtan fordulhatsz hozzá. A házvezető helyettes is kedves, hozzá is fordulhatsz bizalommal. -nyugtatta meg a lányt, mert nem volt oka semmitől sem tartania, ugyanis mindkét személy maximálisan helyt állt a maga posztjában és mindig segítettek a diákokon.
- Sajnos nem tudok ilyen programokról, de ha lesz valamikor ilyen, akkor mindenképp értesíteni foglak. -felelte Krisztinek, egyébként jó ötletnek tartotta azt, hogy más is bepillantást nyerhessen egy fergeteges Rellonos rendezvénybe, szóval számára semmi akadálya nem volt annak, hogy erről az ötletről a házvezetőséget is értesítse.
- Oh, de aranyos! - mondta árva tekintettel és ravasz mosollyal a lányra tekintve a fiúk izéssége hallatán.
- Hát itt a legtöbb fiú már kiforrott egyéniség, vagy a vagányságukkal akarnak kitűnni, vagy a nemtörődömségükkel. Akad azért 1-2 példány, aki még mindig óvodás módon viselkedik. -tette hozzá vigyorogva, hiszen itt is megfordultak olyanok, akik a lányok felesleges szekálásával akarnak kitűnni a tömegből.
- Hová valósi vagy egyébként? -érdeklődtem Krisztitől, hiszen egész jól beszélte az angol nyelvet, de érződött rajta, hogy nem ez az anyanyelve.
Hozzászólásai ebben a témában
Szentgáli Krisztina
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 10. 17:26 | Link
Rach^^

Rach megadta a helyes választ, és kimondottan örültem, hogy nem faggatott tovább a családi életemről, ami nem volt tökéletes, messze nem… pedig lehetett volna, ha anya nem lenne kvibli, illetve ha nem mennek el Balázzsal…
De ezen most már lehetetlenség lenne változtatni, a jelenből kell kihoznom azt, amit csak lehetett.
- De jó! És mit tanítanak ők? Mármint, gondolom, tanítanak is, nem csak pótaput és anyut játszanak – hát, látszott, hogy nehezen fejeztem ki magam, és igyekeztem olyan szavakat rakni a mondataimba, amiket biztosra ismertem és Rach nem nézhetett dilinyósnak érte.
Kár, hogy egyelőre nincs olyan program, amin részt vehetnék velük közösen, de felcsillant a szemem arra, hogy Rach szólni fog, ha lesz olyan.
Na, már mindent mondtak eddig rám, csak az aranyos jelzőt nem, kicsit csodálkoztam is Rach eme reakcióján, de nem mondhatni, hogy bánnám.
- Egy-két még nem olyan vészes, mint az öt-tíz... – forgattam a szemeim, amint eszembe jutottak év szerint is azok a bizonyos bajkeverő-egyedek.
- Kalocsán születtem, de… egy ideje már itt élek Bogolyfalván. Apu közelebb költözött, hogy többet láthassuk majd egymást, ha ide kerülök. Így megspóroljuk a vonatút idejét. És te? - Egyre inkább az az érzésem támadt, hogy szeretni fogom a leendő házam, nagyon akartam, hogy jövőre a Rellonba osszanak, főleg, hogy már lesz, akit ismerek is tőlük.
Hozzászólásai ebben a témában
Rachel Octavia Amber
INAKTÍV


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 747
Írta: 2016. április 10. 17:49 | Link
Kriszti


- A házvezetőnk számmisztikát tanít, a házvezető-helyettes pedig életvitelt. Sajnos az utóbbit nem lehet első osztálytól tanulni, úgyhogy még várnom kell arra, hogy felvehessem ezt a tárgyat. -válaszolta Rach a lánynak, szívesen felvette volna már elsőévesen az életvitelt, de még várnia kellett ezzel a dologgal, de ha minden jól megy, akkor jövőre már tanulhatja a tárgyat.
- Igen, jól mondod, talán nem nálunk tanyázik a legtöbb ütődött fiú. -felelte Rachel teljes meggyőződéssel, Kriszti igazat mondott, mivel 1-2 alany még mindig nem olyan vészes mint 5-10.
- Értem...én Amerikában születtem, szerettem ott lakni, de apám kapott egy jobb állásajánlatot itt Magyarországon, ezért ide kellett költöznünk. -húzta a száját, nem tetszett neki a dolog, de muszáj volt megbékélnie vele, mert egyszerűen nem volt más lehetősége.
- Gondolom még korai arról beszélni, hogy később milyen szakirányon mész majd tovább. -mondta Krisztinának, mivel még elég kicsi volt ahhoz, hogy tudja, mit akar és egyébként is volt még ideje ezen gondolkodni. Egyébként is kevés ember tudta eleinte, hogy mit szeretne csinálni a későbbiekben, bár nem zárta ki azt az eshetőséget, hogy a lány pont ezek közé a személyek közé tartozna.
Igazából még ő maga sem tudta, hogy mihez fog kezdeni magával a későbbiekben, de azt tudta, hogy a szíve a fotográfiához húzza. A családja nem biztos, hogy örült volna a választásának, de nem igazán érdekelte a dolog, mivel azt gondolta, hogy ha már egyszer szakirányt választ, akkor azt élvezze is és érdekelje valamennyire, amit épp tanulni fog.
- Legalább minden szünetben találkozhatsz az apukáddal. -tette hozzá a Rellonos, mivel neki nem volt erre mindig lehetősége, igazából karácsony óta most először találkozhatott a családjával, ami szomorúsággal töltötte el.
Hozzászólásai ebben a témában
Szentgáli Krisztina
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 10. 19:56 | Link
Rach^^

- Hm… a számok nem foglalkoztatnak úgy különösebben. De az életvitel igen, nálunk van háztartástan, és tök jó tárgy – jegyeztem meg, kissé elmosolyodva. Aztán a fiúkra vonatkozó megjegyzésen el is nevettem magam, mondhatjuk, enyhén, de megtört a jég. Rach története is érdekes, picit megrázóbb is talán, mint az övé, hisz egy teljesen idegen környezetbe csöppent, még a kultúra is idegen. Nekem legalább olyan szerencsém van, hogy nem ismeretlen számomra a mágia, illetve a magyar nyelv és kultúra. Csak az írásbeli készségeimen kellene fejleszteni, de ha egyszer játszani annyival jobb, mit tehetek erről?
- Hát, még nem igazán tudom, mit szeretnék, majd elválik, ötödévig ráérek eldönteni – vontam vállat, még valóban korai volt azon gondolkodnom, hogy mi akarok lenni, ha felnövök és végzek a suliban. Egyelőre még el se kezdtem.
- Igen, ez jó – ja, és elvonulhat a szobájába, mert az apja éjt nappallá téve dolgozott, és eléggé magának való lett, amióta az anyám elhagyta őt, Balázst is magával vitte. Apa szerette Balázst is, én vagyok a tanú rá, hogy mennyire, mert hát… az ő kicsi gyerekei vagyunk, ahogy ő mondja.
De örülnék neki, ha végre tovább tudna lépni, mert… mert kell nekem az apu, vissza akarom kapni az egészséges, vidám aput, nekem is szükségem van támaszra. Nem adhatja fel épp most. Ha anyu nem szereti, akkor hiába ácsingózik érte, nincs értelme. Mellesleg ilyen anya nekem nem is kéne, nem csoda, ha nagyiék kitagadták. Majd talál magának jobb feleséget, és nekem meg új anyut.
- Szerinted mik a legjobb tárgyak itt?Nem tudom, mit vegyek fel, ha jövök, a kötelezőkön kívül. Egy plusz nem ártana.
Hozzászólásai ebben a témában
Rachel Octavia Amber
INAKTÍV


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 747
Írta: 2016. április 10. 20:49 | Link
Kriszti


- Akkor ebben egyetértünk, de egyelőre neked is várnod kell még mire felveheted az életvitel tantárgyat. Én már elsősként tanultam volna, de sajnos nem lehetett, viszont még egy év és szabad a pálya. -felelte Rach pozitív hozzáállással, mivel mást úgysem tudott tenni, csak kivárni.
- Persze, még bőven van időd, én például még mindig nem tudom, hogy mivel szeretnék majd foglalatoskodni, de valószínűleg a fotográfiát fogom választani. -mondta a Rellonos kissé eltűnődve, tisztában volt vele, hogy ez nem egy tipikus sárkányos szakág, de úgy gondolta, hogy azt fogja tanulni, ami érdekli és ebben a szülei sem állhatnak az útjába, legalábbis merte remélni.
- Jó kérdést tettél fel, kinek mi a jó? -mosolyodott el Rach, hiszen minden embert általában más érdekel, de azért felsorolta, hogy szerinte melyek azok a tárgyak, amiket érdemes felvenni:
- Én ezeket a tárgyakat vettem fel: Bájitaltan, LLG, Gyógynövénytan, Mugliismeret, Önismeret, Illemtan, Jóslástan, Művészetek. Szerintem az illemtan is nagyon érdekes tantárgy, esetleg érdemes lenne felvenned, de ahogy gondolod. -javasolta Rach a lánynak, ugyanis ő nemrég vette fel ezt a tantárgyat a jóslástannal együtt, amit ugyanolyan izgalmasnak tartott.
- Van egyébként valamilyen házi kedvenced is? -érdeklődött a zöldike, mert kíváncsi volt rá, hogy Kriszti mennyire állatbarát és hogy milyen kedvencet tart, neki csupán egy siklója volt, ugyanis az nem igényelt túl nagy odafigyelést, általában átaludta a napot, néha elvitte a nyakában sétálni az iskola falai között és időnként megetette rágcsálóval. Nagini nagyon jól érezte magát a lány társaságában, bár ritkán mozgolódott, mert sok pihenésre volt szüksége és egyébként is lusta volt, úgyhogy nem sok vizet zavart.
Hozzászólásai ebben a témában
Szentgáli Krisztina
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 10. 21:55 | Link
Rach^^

Úgy éreztem, mintha máris megtaláltam volna magamnak a tökéletes házat. Oda akartam kerülni, és eltökéltem, hogy mindent meg is teszek ezért.
Rachellel jól elvoltam, kellemes társaság, és persze, hatalmas lehetőségek tárháza kecsegtetett.
- Az tök jó, főleg, hogyha mozognak a képek. Apu nálunk eltüntetett minden korábbit… kivéve, amin csak ketten szerepelünk – engedtem be egy kicsit a személyes terembe, bizalmam jeléül.
Az önismeret, a jóslástan és az illemtan megmozgatták a fantáziámat, de az LLG is, avagy Legendás Lények Gondozása. A házikedvenc kérdés is ide kapcsolódott, és nagyon sajnáltam, hogy apu még nem szánta rá magát, úgyhogy csak a zöld tatyómból előkapott Teddy mackómat mutathattam egyelőre.
- Csak ő, Teddy. Pedig nagyon szeretnék egy saját állatot. Szerinted mivel győzhetném meg aput, hogy végre igent mondjon az ötletre? – kértem tanácsot a nagylánytól, elvégre ő idősebb, és talán többet tud a szülőknek nevezett emberfaj idomításának trükkjeiről…
Na, jó, szerettem aput, de az utóbbi időkben nagyon nehezen szánta el magát a döntésekre, és ez minden téren igaz rá. Teljesen kifordult magából, és nem valószínű, hogy huzamosabb időn belül gyógyulnának a lelki sebei. Ahogy az enyémek sem. Nem véletlenül jöhetek jövőre azzal a feltétellel ebbe a suliba, hogy járok a doki nénihez. Sajnos muszáj lesz, ha azt akarom, hogy békén hagyjanak az ilyen felesleges vackokkal. Mintha egy doki meg tudná oldani azt a problémát, hogy a családom szétesett, és jóformán alig van valami, ami állandó lenne körülöttem.
Hozzászólásai ebben a témában
Rachel Octavia Amber
INAKTÍV


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 747
Írta: 2016. április 14. 15:23 | Link
Kriszti


- Igen, valóban szép szakma, nekem egyébként mindkét fajta tetszik, de az állókép jobban, mert amelyik nem mozog, ott a szemlélőnek több fantázia jut, hiszen neki kell kitalálnia, hogy vajon mire gondolhatnak a képen lévő alanyok és hogy egyáltalán miről is szól a kép. Tudod, egy mű sok mindenről szólhat, mindenki más nézőpontból szemléli, szóval szóval minden személynek mást és mást jelenthet. Egy kis darabot az emberből is hozzáad, hiszen mindenki magából indul ki és az egész az egyén saját gondolkodásmódjáról szól, azt vetíti ki a kép felé. A legfontosabb egy fotóban a jól elkapott pillanat. -magyarázta bőszen Rachel, szeretett erről a témáról beszélni, hiszen mindig is érdekelte a fotográfia és szívesen osztotta meg az elképzeléseit erről másokkal.
- Jó kapcsolatod lehet az apukáddal, azok alapján, amit meséltél, mármint hogy közelebb költözött hozzád...én is jól kijövök a szüleimmel, csak hát ők jelenleg távol vannak, de bagolyban folyamatosan értekezünk. -reagált Kriszti kijelentésére.
- Szerintem kezdj egy olyan állattal, amely nem igényel olyan sok törődést, például egy hüllővel vagy pókkal, ha nem félsz tőlük. Ha látni fogja apukád, hogy el tudod látni megfelelőképp, akkor később szerintem meg fogja engedni neked, hogy más állatot is tarthass, amely nagyobb felelősséggel és odafigyeléssel jár. Kezdheted azzal, hogy be szeretnéd neki bizonyítani, hogy igenis felelősségteljes ember vagy és engedje meg, hogy ezt megmutathasd neki. -tanácsolta Rach a lánynak, elvégre ő is így kezdte az otthoni állattartást, bár a szülei nem voltak ellenére semmilyen kedvencnek, de ő azért választotta ezt az állatfajtát, mármint a siklót, mert neki csak olyan lény volt való, amely kevésbé köti le a mindennapjait, ez pedig pont megfelelő választás volt a számára. Remélte, hogy tudott segíteni Krisztinek, mindenesetre úgy gondolta, hogy amit mondott, az be kell, hogy váljon a lány apjánál.
Utoljára módosította:Rachel Octavia Amber, 2016. április 14. 15:25
Hozzászólásai ebben a témában
Szentgáli Krisztina
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 16. 21:18 | Link
Rach ^^

Úgy vettem észre, hogy Rachelnek nagy szenvedélye lehetett a fényképezés, ha ilyen őszintén és ilyen nyíltan beszélt erről a témáról, s a hozzá fűződő viszonyáról. Nagyon sok érdekességet tudtam meg tőle, és főképp új nézőpontot ismerhettem meg.
- Wow, te aztán értesz ehhez – adtam hangot elismerésemnek. - Fényképeztél is már mondjuk rendezvényen?
Az apukámmal valóban jobb volt a kapcsolatom, mindig is apás voltam, már kicsinek is. Az ,hogy apu Kalocsáról ide költözött, az nekem mindennel felért, mégha a munkája miatt nem is láthattuk egymást annyit, de a hétvégéink java része csak a miénk volt.
- Hát, én valami pici állatot gondoltam, ami nem is rovar, meg nem is hüllő, apu nem szereti őket – feleltem, valóban jó ötletnek tűnt, de hát mit tegyek, apu már csak ilyen. Valami picike, zárt részen tartható kéne, ami nem mászkálja össze végig a lakást. Majd ellátogatok a varázslény-kereskedésbe. – Valami varázslényre gondoltam.
Hozzászólásai ebben a témában
Rachel Octavia Amber
INAKTÍV


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 747
Írta: 2016. április 17. 12:54 | Link
Kriszti


- Igen, fényképeztem már elég sok témában, van egy albumom is, amelyben a képeket őrzöm. -válaszolta a lánynak, majd arra gondolt, hogy nemsokára beszerez egy másik albumot, hogy legyen mibe elhelyezni a fotóit, amelyek jobban sikerültek, ha betelne az előző.
- A kereskedésben biztosan találsz megfelelő lényt magadnak, ott nagy a választék. -válaszolta a lánynak, mert ötlete sem volt jelenleg, hogy melyik állattal járna jól Kriszti, de ha szétnéz az üzletben, akkor biztosan megtalálja a hozzá való kedvencet.
- Én mindig kedveltem a hüllőket, a siklót pedig szintén egy kereskedésből választottam ki magamnak, szerencsére semmi gond nincs vele és rendesen el tudom látni. -jelentette ki Rach, majd arra gondolt, hogy milyen gyorsan megy az idő, mert már két éve nála lakik a kedvence, azaz a terráriumában, egyelőre nem nőtt sokat, valószínűleg ez lesz a normál és végleges mérete. Ritkán evett, csak időnként kellett rágcsálóval megetetni, egyébként nem igényelt különösebb törődést, mert a nap nagy részét átaludta. A Rellonos néha elvitte "világot látni" egy kicsit, az volt neki a kikapcsolódás, már ha egyáltalán élvezte a dolgot, bár nem adta jelét annak, hogy a séta ellenére lenne.
- Sok időt kell ahhoz még eltöltened itt, hogy rájöjj, milyenek is az emberek, azt tanácsolom, hogy az ismerkedések elején légy óvatos, ne bízz meg senkiben vakon, de szerintem ezt magadtól is tudod. -javasolta Rachel a lánynak témát váltva, mert úgy volt vele, hogy jobb ha tudja, mire számíthat és nem mindenki olyan, amilyennek mutatja magát, bár talpraesettnek tűnt, azért a jóhiszeműség megvolt benne.
Hozzászólásai ebben a témában
Szentgáli Krisztina
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 17. 20:25 | Link
Rach^^

- Majd megmutatod egyszer? – érdeklődtem, hátha Rach megengedi, hogy megnézzem majd valamikor a fényképalbumát. Kíváncsi voltam, hogy milyen a lány stílusa, biztos egyedi és szép lehetett.
- Nekem se lenne bajom velük, de apu frászkarikát kapna, és annak nem örülnék. Így is sokat dolgozik, elég idegesség neki a munkahelyén helytállni – szóltam hozzá a hüllő-kérdéshez. Én inkább gyík-párti voltam. Na, kaméleon lenne az utolsó, amit tartanék. A rejtőzködő képessége egyedülálló, és nem szeretném, ha nem találnám meg a kis pajtást, úgyhogy jobban járok valami olyan kedvenccel, ami észrevehető.
Rach további tanácsaival teljes mértékig egyet is értettem. Bogolyfalván sem bíztam én meg mindenkiben, nagyon nehezen barátkozom, de el kell kezdenem beilleszkedni, megismerkedni a hellyel, ahol elkezdem a tanulmányaimat, ha betöltöttem már a tizennégyet.
- Persze, ezt apu is mondta – főleg azok után nem bízok az emberekben, hogy anya és Balázs úgy orvul magunkra hagytak minket, anélkül, hogy megpróbáltak volna küzdeni, vagy valami. Nem is szerettek minket igazán, és… még mindig haragudtam rájuk. Reméltem, hogy itt pozitívabb kapcsolatokban lesz részem, de nem fogok senkit úgy olyan szinten közel engedni magamhoz. Nem szabad, különben felhasználhatják a gyengeségeinket.
- Neked nehéz volt az első év?
Hozzászólásai ebben a témában
Rachel Octavia Amber
INAKTÍV


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 747
Írta: 2016. április 18. 21:38 | Link
Kriszti


- Nos, persze, miért is ne? -reagált a lány kérdésére, nem gondolta volna, hogy ennyire érdeklődni fog az album iránt, de azért jó érzéssel töltötte el, hogy megmutathatja majd neki a jobban sikerült fotóit.
- Valamikor kerítünk rá sort és akkor megszemlélheted őket! -tette hozzá még, mert most már tervbe volt nála véve, hogy a közeljövőben megmutatja neki a képeit.
- Mit dolgozik apukád? -érdeklődött a lánytól, mert még nem esett szó az édesapja munkásságáról, de azt már leszűrte Kriszti elmondásából, hogy imádja őt és nagyon jó a kapcsolatuk.
- Jól mondta apukád, mert sosem árt az elővigyázatosság, hiszen elsőre nem tudhatod, hogy kivel hoz össze éppen a sors és az emberek nagyon sokfélék errefelé. -magyarázta neki Rach, bár nem akarta kiokítani, de úgy érezte, hogy jobb, ha újra elmondja neki ezt és ha már az apukája is ezen a véleményen volt, akkor biztosan hallgatni fog rá a lány.
- Nem volt olyan vészes az első évem. Tulajdonképpen az nehezebb volt, hogy hátrahagytam a barátaimat és a családomat, így ritkábban találkozom velük, de bagolyban tartjuk a kapcsolatot és amikor tehetem, akkor szünetekben hazautazom látogatóba. Itt is szert tettem néhány barátra és a tanulás sem okoz különösebb gondot, idén vezetőségi segítő lettem, beléptem a színjátszókörbe is és blogolni is szoktam, szóval már egész otthonosan érzem itt magamat. Szerintem neked sem lesz gondod a beilleszkedéssel, menni fog az! Ha kell segítség, csak szólj nyugodtan! -bátorította Krisztit a Rellonos és amit mondott, azt komolyan is gondolta.
- Attól pedig ne tarts, hogy nem lesz állatkád, biztos, hogy fogsz olyat találni, amit meg is tarthatsz, csak egy kis kompromisszum kell hozzá! -mondta Rachel, miközben kedvesen a leendő háztársára mosolygott.
Hozzászólásai ebben a témában
Szentgáli Krisztina
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 20. 19:11 | Link
Rach^^

Arcomra halvány mosoly ült ki, örömöm jeléül, s nagyon vártam már jó előre a pillanatot, hogy láthassam Rach fotóit. Ízléses, szépen elrendezett, elegáns stílusra tippeltem elsőre, ahogy eddig ismertem őt, bár ki tudja, lehet, okoz még meglepetéseket a nagylány.
- Varázsbaj-elhárítóként dolgozik, és elég sokáig, de sokszor a papírmunka tovább tart, mint megoldani egy-egy esetet. Képzeld, legutóbb azt írta, hogy egy amputoportált fiatal párost kellett helyre tennie, mert meg akartak lógni a mérges apuka elől – meséltem vígan, tudom, hogy nem a legneveltebb dolog így beszélni mások bajairól, de örültem, ha apu megosztott velem ezt-azt a munkájával kapcsolatban, amikor tudott velem foglalkozni. – Szóval, apu sosem unatkozik. És a te apukád?
Ez igaz. Emiatt is építettem ki nehezen kapcsolatokat a előkészítőben, nem sok társamat ismertem, mert nem szerettem volna, ha kigúnyolnának azért, mert kvibli az anyám, és ott hagyott minket, és a tesómat is hozzá ítélték… ettől komolyan tartottam.
- Rach, kérlek, ne mondd el a többieknek, hogy csak háromnegyed részt vagyok aranyvérű. Apu félvér, anya kvibli – nem mondtam el a többit, mert még én magam sem tudtam továbblépni, anya tette, hogy csak úgy ott hagyta apát, és engem is elhajított a francba, nagy károkat hagyott maga után. Talán idővel enyhülni fogok, ha nagyobb leszek, ki tudja. Most még túl friss. – Szeretném helyreállítani a tönkrement értékeket, hogy tehetném ezt meg?
Abban biztos voltam, hogy lesz állatkám, hisz apu imádott engem, és ragaszkodott hozzám, elvégre csak én voltam neki, az apai családrésztől messze voltunk, az anyai meg… nos, ha az anyai nagyszüleim tudnának arról, ami történt, kiskanállal kéne felkaparni becses, szépen ívelt állukat a fényesre vikszelt kúriapadlóról.
Hozzászólásai ebben a témában
Rachel Octavia Amber
INAKTÍV


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 747
Írta: 2016. április 20. 19:55 | Link
Kriszti


- Izgalmas munkája lehet apukádnak a papírmunkát leszámítva. -felelte Rach kedvesen, majd amikor Kriszti megosztotta vele az egyik esetet, mivel vizuális típus volt, nem volt nehéz elképzelnie ezt a kényelmetlen helyzetet, amit az imént hallott.
- Az én apukám auror, nagyon szereti a munkáját és jó is benne. Szerencsére arra is figyel, hogy a munkája mellett elég időt szenteljen a családjának, a hobbija pedig a varázspóker, amit én is szívesen űzök. A bátyámmal játszik a legtöbbet, ő is szereti ezt a fajta kártyajátékot, szóval ez nálunk amolyan családi hagyomány. -válaszolt a Rellonos a lány kérdésére.
- Hm, szerencséd, hogy nagyrészt aranyvérű vagy. -jelentette ki kurtán komorabb arccal, mert nem kedvelte a muglikat, a félvéreket pedig még csak-csak elviselte, nem örült volna, hogyha kiderül a lányról, hogy varázstalan, akkor nehezen folytatta volna a társalgást, egyszerűen belé rögzült ez a dolog, hogy utálja a muglikat, már a szülei is így nevelték tiszta aranyvérűként, hogy azok ellenségek. Persze ezt a gondolatmenetét nem fejtette ki újdonsült diáktársának, mert nem akarta megbántani ezzel és szerencséjére nagyrészt aranyvér csörgedezett benne.
- Rendben, nem mondom, de valóban jobb, ha ezt nem hangoztatod. -tette hozzá Rachel immár kevésbé kimérten és a lány szemébe nézett:
- Sajnos a származásodat nem tudod helyreállítani, még akkor sem, ha fejre állsz...viszont azért tehetsz, hogy a nemesebbik énedet éltesd és hogy jobb ember légy. Tehát azt javaslom, hogy inkább az aranyvérűek társaságát keresd és légy büszke arra, hogy nagyobb részt te is az vagy! A többi pedig felejtős! -tanácsolta Rach, nem volt benne biztos, hogy tetszeni fog a javaslata a lánynak, de rajta állt, hogy megfogadja -e amit mondott neki. Büszke volt rá, hogy tiszta aranyvérű volt, de nem mindig viselkedett ehhez méltóan, bár ezt nem kötötte mindenkinek az orrára, viszont a kihívásoknak nem tudott ellenállni.
Hozzászólásai ebben a témában
Szentgáli Krisztina
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 20. 20:25 | Link
Rach^^

Rachel apukája sem unatkozott ezek szerint, bár én még sosem kártyáztam, csak a csokibéka-kártyákat gyűjtögettem nagy szorgalommal. Két doboz is tele volt vele már.
- Azt hogy kell játszani? – nem voltam annyira műveletlen, hogy ne hallottam volna már a kártyajátékok nevét, de annyiféle variánsuk létezett, megannyi szabállyal, így képtelen voltam megkülönböztetni őket, hogy nem láttam és nem próbáltam ki. Pedig biztos tök jó szórakozás lehet, és vicces is. Főleg, hogyha tétje van, ha-ha.
- Én is így érzem – bólintottam, valóban szerencsésnek éreztem, hogy több varázstalan nem nagyon van a családban, én odáig, meg vissza voltam a mágiáért, létezni sem tudnék a varázsvilágon kívül. Nem is igazán a vérségi minőség miatt nem örültem volna, ha kitudódik, hanem ha kiderül, hogy mégis milyen következményei voltak. Nem akartam sajnálkozó tekinteteket többé, és azt hallgatni, hogy ó, te szegény pici lányka, és társaik. Hallgattam egy életre elégszer.
- Mielőtt félreértenél… nem szeretném, ha utánanéznének, miért csak az apámról beszélek, és az anyámról miért nem. Nem akarom, hogy sajnáljanak. Tovább akarok lépni, és nehéz lenne, ha folyton felemlegetnék – suttogtam, mikor végre megtaláltam a megfelelő szavakat, és csak azért vettem vissza a hangomból, hogy fixre ne legyen sírás a vége. Mások előtt nem. Otthon a macimnak lehet. – Rendben. El sem tudnád képzelni, mennyire szeretném már, ha megszoknám, hogy ketten vagyunk csak apuval.
Hozzászólásai ebben a témában
Rachel Octavia Amber
INAKTÍV


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 747
Írta: 2016. május 6. 21:51 | Link
Kriszti


- Hát ez nem egy egyszerű kártyajáték és tétje is van, egyszer majd ha több időm lesz, akkor elmagyarázom neked, de kell egy kis idő, mire megérted, szóval nem egy "Csapd le csacsi"! - válaszolta Rach a lánynak, tudta, hogy nem egyszerű folyamat elmagyarázni az egészet, mert nagyon összetett játék, de ha egyszer ráérez az ember, akkor nincs megállás.
- Persze, elhiszem, az rém kellemetlen lenne számodra. - bólintott kegyetlen őszinteséggel Kriszti megjegyzésére, mert tudta, hogy aranyvérűként hogyan reagálnának a többiek a lány családjának összetételére.
- Mondhatod anyádról, hogy már nincs köztünk és fáj erről a témáról beszélni, azt meg titokban tarthatod, hogy milyen az igazi származása. Szerintem ez a legkézenfekvőbb válasz a zavaró kérdésekre, mert így mások is tiszteletben fogják tartani, hogy neked ez egy fájó téma, az már más kérdés, hogy mi az igazság. Vagy esetleg mondhatod, hogy aranyvérű, csak elhagyott, ha nem akarsz ennyire durvát füllenteni, aztán úgyse fogják firtatni a dolgot. - felelte Rach, bár nem volt büszke, hogy azt tanácsolta Krisztinek, hogy hazudozzon a családi hátteréről, de hát ő mondta, hogy nem akarja, hogy kiderüljön az igazság, ezt pedig csak így lehet kivédeni.
- Nekem tényleg szerencsém van a családommal, nem is tudnám elképzelni másként az életemet. Legalább emiatt nem kell, hogy fájjon a fejem, de hidd el, hogy mindenkinek megvan a maga baja, csak sokan nem mutatják ki, hogy nincs minden rendben, mert a büszkeségük nem engedi. - mondta a lánynak, igaz kissé úgy érezte, hogy bődületes hülyeség nagy igazságokat felhozni, mivel a diáktársa már biztosan tisztában van az élet dolgainak nagy részével és valószínűleg azt is tudja, hogy az emberek nem mindig olyanok, amilyennek előadják magukat.
- "Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő. Fellép és lelép: s mindenkit sok szerep vár életében." Bocs, ezt nem hagyhattam ki, csak ez az idézet jutott erről az utóbbi témáról az eszembe. - mentegetőzött mosolyogva Rachel, majd biztatóan a lányra nézett és keresztbe fonta a karjait ~ Hiába, úgy látszik, hogy Kriszti is érettebb a koránál, ezen a téren önmagamra emlékeztet. ~
A Rellonos egy kicsit elmerengett, de aztán visszatért a valóságba, nem akart illetlenül sokáig elgondolkodni, úgyhogy újra teljes figyelmével összpontosított beszélgetőtársára.
Hozzászólásai ebben a témában
Szentgáli Krisztina
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 10. 07:41 | Link
Rach^^

Valahogy úgy éreztem, a lehető legjobb kezekbe kerültem, és a társaim se lesznek olyan tolakodóak, hogy olyasmiről faggassanak, ami nekem kényelmetlen téma. Igazság szerint tojnék a kvibliségére anyámnak, ami sokkal inkább bosszant, hogy feladta ilyen hamar és csak úgy ott hagyott minket a francba apával.
- A származása a legkevesebb. Csak apát sajnálom, mert ő tényleg odáig volt érte és az öcsémért is. Anya nem érdemelte meg apát. – A véleményem mellett szilárdan és határozottan kitartottam.- De úgyis fogok neki találni olyat, aki szeretni fogja és megbecsüli.
Már rég óta tervbe volt véve, hogy megkeresem a tökéletes leendő feleséget, mert nekem is hiányzott az, hogy legyen valaki, aki mindig hazavár, és segít apának kimászni abból a lelki gödörből, amibe belezuttyant.
Nagyon örültem, hogy azért a legtöbben szerencsések a családjukkal, senkinek se kívánom azokat a facsaró érzéseket, amik majdnem tönkre vágtak engem is, és emiatt a dokis látogatásokat is szívből utáltam. Mégis mi köze egy nyamvadt tintapacának ahhoz, hogy én mit érzek a sok idegen, új dologgal kapcsolatban? Azok a hülye tesztek… egyáltalán mi értelmük van? Sosem fogom ezt az oldalát a lélekgyógyászatnak megérteni…
- Segítesz megtalálni a tökéletes új családtagot? – ajánlottam fel a lehetőséget Rachnek, ő biztos remekül elnavigálta magát az aranyvérűek körében, és bizonyára jól ismerte a legtöbb házasságra alkalmas hölgyet is.
Hozzászólásai ebben a témában
Rachel Octavia Amber
INAKTÍV


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 747
Írta: 2016. május 10. 21:53 | Link
Kriszti


- Értem, azt hittem, hogy nagyon zavar a származása is, legalábbis idáig úgy vettem ki a szavaidból. Valóban nem volt szép tőle, hogy lelépett, de ne is foglalkozz vele, ő már a múlt! - tanácsolta Rach a lánynak, mert nem érdemelte meg az a nő, hogy ennyit beszéljenek róla, ha már otthagyta a saját családját.
- Az öcséddel mi a helyzet? - tette fel az újabb talán kellemetlen kérdést a lány, de úgy érezte, hogy fontos pontra tapintott, bár remélte, hogy nem egy kényes témába kontárkodott bele.
Nagyot nézett, amikor Kriszti felvetette az ötletet, hogy segítsen neki megtalálni a tökéletes családtagot. Egyelőre csak nézte egy ideig a lányt és gondolkodott, hogy vajon ezt hogy gondolta, de aztán megszólalt:
- Hogy érted, hogy segítsek megkeresni? Mire gondoltál ezalatt? - biggyesztette le a száját kérdőn, egyelőre nem tudta elképzelni, hogy ebben a témában hogyan tudna a diáktársa segítségére válni.
Miközben beszélgettek Rach úgy érezte, hogy nagyon gyorsan telik az idő, ezt annak tudta be, hogy jó társaságban bizony csak úgy repülnek a percek.
Remélte, hogy azért neki sose lesznek olyasfajta problémái, hogy szétszakad a családja, de jól ismerte a szüleit és tudta, hogy nagyon szeretik egymást és meg se fordult a fejében, hogy valaha is különválnának az útjaik. Igaz nem tudhatta előre, hogy mit hoz majd a jövő, de remélte, hogy erre sohasem fog sor kerülni, egyelőre minden a legnagyobb rendben volt, boldog, büszke aranyvérű család voltak ők és a szülei legnagyobb gondja az volt csak, hogy helyt álljanak az élet minden területén kínosan ügyelve mindig a jó hírnevükre. A Rellonos már megint azon kapta magát, hogy messze járt gondolatban, úgyhogy gyorsan összekapta magát és újra a lányra összpontosított, remélte, hogy nem teszi szóvá az elbambulását.
Hozzászólásai ebben a témában
Szentgáli Krisztina
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 16. 08:23 | Link
Rach^^

- Tudom, és igyekszem is túllépni ezen. Csak pocsék a dokim – vallottam be a nyilvánvalót, mert gyakorlatilag semmiből sem állt az az egy óra, mint hogy én hallgattam, a doki meg mindenféle idióta tesztnek ntett ki, akár egy kísérleti nyulat. – Azért nagyon rossz, hogy mindig egyedül vagyok otthon, mert apa későn ér haza. Lehetnének emberibbek is a műszakok.
Ez való igaz, de apu imádta a munkáját, és hiába változtattak volna meg a munkarendjét, ő képes lett volna akár még az irodájában is aludni, ha nem penderítenék haza. Tényleg egy mániákus ebből a szempontból, de azért örültem neki, hogy volt valami, amiben megtalálta a helyét, ha már a családkép, amit megálmodott, így széthullott.
- Kvibli, a bíróság a váláskor Nórához ítélte – talán furcsállhatta, de úgy éreztem, ha nem a családban betöltött szerepén szólítom a nekem életet adott nőt, akkor könnyebb lesz túllépni rajta, és elfelejteni. – Balázs nem örökölte a mágiát, és ki nem állhat minket apával.
A segítséget nagyon is egyszerűen értettem. Rachel, mint társasági aranyvérű, nyilván jobban ismerhette z eladósorban levő, makulátlan, anyának és feleségnek ideális hölgyeket.
- Tudnál nekem egy listát készíteni azokról a hölgyekről, akik megfelelnek az aranyvér normáknak, és tökéletesen illenek apuhoz? Apu a sötét hajú, vidám hölgyeket kedveli, és persze, tudjon főzni. Az én részemről meg szeresse a gyerekeket és a kisállatokat – reméltem, hogy lesz esély ilyen nőt találni, akit egy napon anyámnak szólíthatok. Több szem elvégre többet lát.
Hozzászólásai ebben a témában
Rachel Octavia Amber
INAKTÍV


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 747
Írta: 2016. május 19. 13:55 | Link
Kriszti


A Rellonos belegondolt, hogy valóban nehéz lehet ezeket a negatív dolgokat feldolgoznia a lánynak, hogyha orvosi segítség kell neki. Arra gondolt, hogy azért talán így könnyebb lesz valamivel, mintha magában tartaná a sérelmeket és a sok kellemetlenséget, ami vele történt, hogy valaki meghallgatja és tanácsod is ad neki. Ő sem szégyellné igénybe venni más segítségét, ha bajban lenne és olyan ügyről lenne szó, amire nincs ráhatása vagy nem tudja megoldani egyedül a problémát.
- Az én apukám is sokat dolgozik, keveset látjuk, de azért amennyire sikerül neki mindig szakít ránk időt. Mi vagyunk az ő szenvedélye és a varázspóker. - felelete a zöldike mosolyogva.
A kvibliség hallatán elhúzta a száját, ráadásul még a gyűlölet is jelen van az életükben.
- Sajnálom, hogy ilyen a testvéred, de tudod a családtagokat nem válogathatja meg az ember, talán jobb is, hogy anyádhoz került. - felelte Rach együttérzően és közben áldotta magában az eget, hogy neki nincsenek ilyen jellegű gondjai és hogy tökéletes aranyvérű családba született.
- Nos, összehozok valamit, csak kérek egy kis időt hozzá, anyumat is bevonom, úgyis imádja az ilyesfajta dolgokat, szóval neki nálam is nagyobb az ismeretsége, amint válaszol a baglyomra értesíteni foglak ezügyben. - mondtam biztatóan Krisztinek. Minden paramétert tökéletesen leírt, szóval úgy voltam vele, hogy nem lesz túl nehéz dolgunk, aztán majd kiválasztja magának a jelöltek közül a számára legmegfelelőbbet. Reméltem, hogy sikerrel fog járni és végre egy olyan anyja lesz, aki méltó hozzá, és az apjához, és aki sosem fogja elhagyni őket. A lány örült ennek a megbízásnak, mert szeretett intézkedni és másoknak segíteni, legalábbis azoknak, akik szerinte méltóak voltak rá, így boldogan engedett ennek a kérésnek.
Hozzászólásai ebben a témában
Szentgáli Krisztina
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 22. 10:51 | Link
Rach^^

Így belegondolva, be kellett látnom, hogy Rachelnek igaza volt. Ha maradtak volna, az csak egy mérgezett környezethez vezetett volna, és mindannyian belerokkantunk volna előbb, vagy utóbb, de inkább előbb. Ilyen szmepontból tényleg nem jó a keveredés, mert egyszerűen kellemetlen az egész környezetnek, és jobb, ha a varázstalan és a varázsvilág nem kavar. Nem állnak készen ránk, és volt egy olyan érzésem, hogy huzamosabb időn belül nem is fognak.
- Mivel foglalkozik a te apukád? Az enyém varázsbaj-elhárító– érdkelődtem, ha már az enyém foglalkozását elárultam. Büszke voltam az édesapámra, mert olyasmivel foglalkozott, amit szeretett is, és nagyon ügyesen csinálta, eddig kétszer voltam bent a Minisztériumban, és mindig pozitív véleményeket kaptam róla. Szerették a kollégái, a lelkiismeretes, pontos munkavégzés miatt, az egyetlen hátrány, amit felróttak neki, az a komor hangulata mostanság, és hogy túlzásba viszi, épp ezért kell egy feleség, aki szereti, és visz egy kis színt az életébe.
Meg az enyémbe is, hogy legyen, aki viselheti az anyukám címet.
- Ó, köszönöm, rendben, még én is gőzerővel keresek, remélem, sikerrel járunk, és megtelik végre élettel a balatoni birtokunk.
Naná, mert akkor visszaköltözhetnénk oda, bár apu direkt azért vett itt lakást, hogy közelebb lehessen hozzám, ha bármi baj lenne, illetve minél messzebb Kalocsától, addig jó. Viszont  a Bakonyban álló birtokunkra kíváncsi lennék, a nagypapa lakik ott, apai ágról, és ő mondta, hogy szívesen fogad minket vissza, most, hogy végre megjött az utódok esze. Hát igen, jól kell tudni választani, és itt nem csak a vérminőség a fontos, hanem hogy jellemben milyen az a leendő férj, vagy feleség.
Hozzászólásai ebben a témában
Rachel Octavia Amber
INAKTÍV


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 747
Írta: 2016. május 30. 22:00 | Link
Kriszti


- Apukám auror, sokat dolgozik, de azért amennyit tud, szakít ránk időt. Na és a kártyázásra is, azt is nagyon szereti, ez már több nála, mint hobbi. A munkájában elismert, népszerű, jól végzi a dolgát, nem lehet okunk panaszra. - válaszolta Rach szándékosan többes számban, hiszen a családjának sosem okozott volna csalódást, mindent megtett, hogy fenntartsa a jó hírnevet és minél több kapcsolatra tegyen szert, akárcsak a felesége.
- A te apukádnak is érdekes szakmája van, büszke lehetsz rá. - felelte a Rellonos elismerően. Kíváncsi volt rá, hogy a bátyja mire viszi majd az életben, igaz sokat tanult, de a fékezhetetlen természetéből adódóan kérdés volt, hogy hogyan fogja a megszerzett tudást kamatoztatni a későbbiekben és mennyit fog csiszolódni már ami a viselkedést illeti.
- Remélem, hogy sikerrel jársz, igazán megérdemelnél már egy rendes anyát. Én is megteszem, amit tudok, aztán együtt csak jutunk valamire. - mondta mosolyogva, biztatóan a lányra tekintve Rachel, valóban szorított a lánynak, hiszen már nagyon rászolgált arra, hogy egy szerető, figyelmes anyja legyen, aki mindent megtesz érte és méltó az aranyvérhez is.
- Remélem, hogy itt is gyorsan megtalálod a helyedet, de tudod, hogy nyugodtan fordulhatsz hozzám bármilyen gond esetén, vagy akkor is, ha épp unatkozol. - ajánlotta fel a segítségét Krisztinek, hiszen neki is jól esett, amikor újoncként volt kire számítania. Kíváncsi volt, hogy vajon hány barátja lesz majd az újdonsült diáktársának, de úgy érezte, hogy feltalálja magát ahhoz, hogy új ismeretségeket kössön és minél több ismerősre tegyen szert. Eleinte neki sem volt olyan könnyű beilleszkedni, de mostanra már megtalálta a helyét az iskola falai között, bár sokszor küzdött honvággyal, ami teljesen természetes jelenség volt az esetében.
Utoljára módosította:Rachel Octavia Amber, 2016. május 30. 22:00
Hozzászólásai ebben a témában
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Földszint