37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 14. 21:05 | Link

Kedves Ellenségem – büntetőmunka (előzmények: „Vigadófreskó folyosója”)
Chris
és HVH néni



Ez a péntek is jól indult… csak vicc volt, nagyon nem jól ébredt, és éjszaka is még többször felriadt a folyosón történtek után. Legjobb barátnőjének egyelőre még nem merte elárulni, hogy mitől is volt ez, vagyis pontosabban kitől. Szerencsére az órákra hamar rendbe szedte magát, rajta bizony ne lásson senki bizonytalanságot, gyengeséget. Csak keveseknek volt hajlandó megmutatni, hogy bő érezni is tud, és az bőven elég. Nem kell, hogy mindenki szeresse az ember lányát, elvégre nem Nutella.
A délután gyorsan elérkezett, gyorsabban attól, mint ahogy várta és szerette volna, de azért becsületesen megjelent a büntetőmunkán, nehogy csak a testvérei büszkélkedhessenek, hogy büntimelót kaptak. Az egészben az zavarta, hogy egyiküknek se volt a veszekedők közt annyi esze, hogy ne ilyen amatőr módon buktassák már le magukat, fel is jegyezte magának gondolatban, hogy meg kéne kérdezni a másik jó madarat, jártas-e a Disaudio alkalmazásában. Fiúknak többnyire menni szokott az SVK – neki annyira nem.
Szépen összeszedte magát, szokásos navinés egyenruhában jelent meg a Czettner tanárnő által megadott helyen, a megbeszélt időpontban. Kíváncsi volt, vajon Ő eljön-e, avagy gyáván megfutamodik?
Azt remélte, hogy a tanárnő nem épp őket akarta megkérni a könyvek dajkálására, ugyanis a testvéreit már tiltották ki egy teljes tanévre a könyvtárból… Tilda néni harapós, ha a könyveiről van szó, meg is értette, annak ellenére, hogy ő kimondottan nem volt úgy oda az olvasásért. Inkább gyakorlati típus volt tanulásban is.
Mit találhatott ki a tanárnő? Remélem, nem akar kínvallatást tartani, hogy mi történt…
- Jó napot – köszönt udvariasan, a tanárai felé tisztelettudó volt, diáktársai felé helyenként kevésbé, személyfüggő, hogy kinek adja meg és miért.
Hozzászólásai ebben a témában
Christopher Blake
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 78
Írta: 2016. április 14. 22:39 | Link

Büntetőmunka
Ellenségem és a tanerő

Reggel szépen felkelek, friss vagyok és üde. Eltervezem a napomat és ekkor ugrik be, hogy bizony nekem még ma büntetőmunkát is kell végeznem. Ettől szomorúvá változik a hangulatom. Azért felöltözök, nehogy azt mondják, hogy igénytelenül jelentem meg az eseményen. Felveszek egy kék-piros kockás inget, kék farmert és piros tornacipőt. Így indulok meg a könyvtár felé.
Mikor megérkezek a helyszínre, bemegyek a könyvtárba és köszönök a jelenlévő tanároknak, majd utána a diákoknak.
- Jó napot kívánok! Sziasztok!- miután ilyen szépen, udvariasan köszönök mindenkinek, odalépek Natihoz.
- Szia!- köszönök neki és mosolygok rá. Örülök, hogy ő is itt van, igazából csak miatta jöttem el ide. Amúgy, nem jöttem volna büntetőmunkára a könyvtárba, főleg akkor, ha egy számomra ismeretlen tanár osztja ki a feladatot. Miért is jönnék? De így, hogy itt van az a lány, aki iránt valamit érzek –igazából még magam se tudom, hogy mit-, szívesen jövök. Remélem, hogy a tevékenykedtetés során sokszor kerülünk egymás mellé. Bár gőzöm sincs, hogy mi lehet a feladat.
- Hogy vagy?- teszem fel a kérdést. Ne csak álljunk itt némán egymás mellett. Utálom a kínos csendet, én szeretek sokat beszélni, és ha beáll a csönd, akkor a falat kaparom.
- Még egyszer szeretnék bocsánatot kérni a tegnapiért! Csak az én hibám, hogy itt vagyunk, és ha emiatt megakarsz csók…akarom mondani, megakarsz verni, akkor csak tessék én nem ellenkezem!- most majdnem elszóltam magam. Jobban örülnék neki, ha a lány itt és most megcsókolna, még akkor is, ha azért teszi, hogy zárjam be a számat, mert unja a sok dumát. Nem esne jobban semmi más, csak az ő csókja. De ki tudja, hogy mire gondolt igazából akkor, amikor azt mondta, hogy „kölcsön kenyér visszajár”. Csak sejtem, hogy a csókra.
Hozzászólásai ebben a témában
Czettner L. Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 456
Összes hsz: 7582
Írta: 2016. április 14. 23:19 | Link

Rendbontók 2.0
ruha


Fáradtan, kávésbögrével a kezemben érkeztem a könyvtárba, néhány perccel a kiszabott időpont előtt. Nem nagyon volt kedvem ehhez a mai délutánhoz, mert az igazat megvallva nem szerettem nézni, ahogy mások szenvedtek. Így visszagondolva nem is tudom, hogy kaptam-e valaha büntetőmunkát, talán soha. Pedig nem voltam mindig kifejezetten jó kislány, de valahogy soha nem sikerült lebuknom. Ezt persze inkább nem hangoztattam, nem szerettem volna ha bárki is ötletet merít a jól bevált praktikákból. Ez a két jómadárra, akik hamarosan megérkeztek nem igaz. Azóta nem sokat agyaltam azon, hogy vajon miért szólalkozhattak össze, azon viszont igen, hogy mi legyen a büntetés. Nem akartam túl kegyetlen lenni, ugyanakkor valami hatásos kellett, amivel el lehet simítani kettőjük között az ellentétet, de kellően kimerítő is. Mikor becsukódott mögöttem a könyvtár ajtaja felültem az egyik asztalra közel a bejárathoz, hogy kellően észrevehető legyek. Aztán meg is érkezett Nati én pedig igyekeztem letörölni a mosolyt az arcomról.
- Szia Natália.
Az ajtó felé pillantottam, itt lett volna az ideje, hogy az Eridonosunk is megérkezzen és láss csodát, ez meg is történt.
- Szervusz Christopher.
Belekortyoltam a kávémba, majd felvont szemöldökkel hallgattam a magyarázkodást. Hát soha nem áll be a szája? Leraktam a bögrét magam mellé és figyelmeztetően felemeltem az ujjamat.
- Rómeó, köszönjük szépen ennyi elég is volt, egyébként nem engedtem meg, hogy beszélj, nem azért vagy most itt.
Sóhajtottam fáradtan, majd végigpillantottam a végtelennek tűnő polcokon. Hát, nem leszek a fiú kedvence, az már biztos.
- A feladat roppant egyszerű lesz gyerekek. Olyan könyveket kell keresnetek a kis kezetekkel itt a könyvtárban, amik 1954 oldalasak, ellenőrizni fogom, szóval semmi értelme csalni. Közben nincs beszélgetés, mert akkor pontot fogok levonni a házatoktól. Mikor az egyikőtök visszaér, bevárja a másikat és akkor, szép és őszinte dicsérő dolgokat kell egymásnak mondanotok.
Elégedetten húztam ki magamat, mert kellően unalmas és monoton munka elé néznek, aminek igazából semmi értelme. A feladat másik része pedig inkább Nati miatt van, hiszen ő volt annyira undok a legutóbb.
- Ezt addig csináljátok, ameddig meg nem unom.
Vontam meg a vállamat, majd tapsoltam egyet és felemelve a kávés bögrémet fejemmel intve jeleztem, hogy indulhatnak.
Utoljára módosította:Czettner L. Zoé, 2016. április 14. 23:23
Hozzászólásai ebben a témában
Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 14. 23:42 | Link

Kedves Ellenségem - büntetőmunka
Chris és HVH néni


Csak a fejét ingatta, jelezvén, hogy nem érdemes tovább beszélni, hacsak nem akart nagyobb bajt. Beszélgetni egyébként se nagyon lett volna kedve, mert még mindig a tegnap történteken gondolkodott. Tényleg, miért is estek ők úgy egymásnak? Így, cirka egy év távlatából nem tudta volna megmondani, de az biztos, hogy nem a srác kezdte, hanem ő. Ő volt olyan ellenséges. Egyébként sem volt egy érzelgős típus, különösen úgy nem, hogy gurkógyepáláshoz szokott, ott meg nem lehetett érzelmes, az eszére kellett hallgatnia. A Romeós megjegyzésen kedve lett volna kidobni az ebédjét, de inkább nem tette, kímélve mindenkit egy kellemetlen „balesettől”. Chrisnek szerencséje volt, hogy a békás ötletről letett a leányzó, tekintve, hogy a sok tanulnivaló, a kviddics, és a büntimunka mellett sem ideje, sem ereje nem lesz ahhoz, hogy tegyen egy kirándulást a tóhoz békát gyűjteni a békakirályfi számára.
- Értettem. Mindegy, milyen könyv? Mármint… szakirodalmi, szépirodalmi? – tette fel még ezt a kérdést, mert sose lehet tudni, mivel elégszik meg a tanerő. Hallott már pletykákat arról, hogy valaki Zoé tanárnőnek egyforma köveket válogathatott a tóparton…
Hogy mi igaz ebből, és mi legenda, azt nem nagyon tudta, de azt igen, hogy a tanároknak büntetés terén rendkívül élénk valamiért a fantáziája, ám ennek oka valószínűleg örök rejtély marad a diákság számára.
Amint a választ erre megkapta, azonnal indult is, közben nem nézett a másikra. Tulajdonképpen még kicsit örült is ennek a feladatnak, még ha valami hihetetlenül hatalmas is ez a könyvtár. Az olvasásnak annyira nem örült, kivéve, ha ismeretterjesztő, szakkönyvek kerülnek a kezébe. A regényektől egy ideje már falnak mászott, a meséktől is. Elkezdte egy bizonyos ponton, valahol az egyik magas polcnál, még jó, hogy létrát talált, így nem volt olyan nehéz elérni azokat a jó vastag példányokat.
1954 oldal… vajon találomra ez a szám, vagy esetleg volt is rá oka, amiért direkt ilyen szinte lehetetlen számot talált? Tuti nincs annyi könyv, hogy lefoglaljon minket addig.
Utoljára módosította:Csermey Natália Babett, 2016. április 14. 23:48
Hozzászólásai ebben a témában
Christopher Blake
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 78
Írta: 2016. április 15. 00:13 | Link

Büntetőmunka
Nati és a tanerő

Olyan korán van még nekem, hogy fel se fogom, hogy amikor belépek az ajtón, akkor a Tanárnőnek is köszönök, és csak ezután megyek oda Natihoz. Ő tudja a szabályt, hogy büntetőmunka közben nincs duma, bizonyára neki nem ez az első büntetőmunkája, de nekem igen. A professzor asszony Rómeós megjegyzése után össze is zárom a számat és némán hallgatom őt, természetesen felé is fordulok, hogy ne legyek túl bunkó. Végig hallgatom a feladatot, majd meredten állok ott tovább. Ezután a tanerő azt is elmondja, hogy meddig tart a feladat. Érdekes, ilyen munkát még sose végeztem. Töröm is a fejem, hogy miért pont 1954 oldalas könyveket kell keresni, majd odamegyek az asztalhoz, amin ül a hölgy és neki támaszkodok.
- Miért pont 1954 oldalas könyvet kell keresni?- teszem fel a kérdést, de a választ nem várom meg és belekezdek a történelem órába. – Nekem az jutott eszembe, hogy 1954-ben Magyarország a világháború után egy elég kemény időszak élt meg. Ebben az időben keménykezű és öntörvényű politikusok ültek a vezetői székben. Mindent elvettek az emberektől és azt csináltak, amit akartak. Ez vezetett később az 1956-os forradalomhoz. Amely során a diákság fellázadt a vezetőség ellen és hozzájuk később csatlakoztak a munkások és értelmiségiek is. Egész Budapest készen állt egy nagy csatára. Ám, a vezetőség se volt buta, segítséget hívtak Oroszországból, akkor még Szovjetunióból, és tankokkal, fegyverekkel leverték a lázadozó népet. Utána tovább folytatódott a zsarnokság. Volt abban az időszakban egy magyar miniszterelnök, bizonyos Nagy Imre, aki kiállt a nép mellett. Ezt az orosz vezetőség nem nézhette tétlenül és koholt vádakkal halálraítélték!- miután befejezem a mesét a tanerőre pillantok. – Emiatt választotta ezt a számot?- teszem fel ismét a kérdést és türelmesen várok. – Azért, ha jobban belegondol, akkor bizony elég kemény munka ez szegény Natinak! Mi addig itt várunk? Vagy ezt nekem is csinálnom kéne?- teszem fel a kérdést, de inkább nem várom meg a választ, hanem felállok az asztaltól és elindulok a polcokhoz könyveket keresni. Elbújok az egyik polc mögé és előkapom a pálcámat, hogy megkönnyítsem a munkámat.
Utoljára módosította:Christopher Blake, 2016. április 15. 00:14
Hozzászólásai ebben a témában
Czettner L. Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 456
Összes hsz: 7582
Írta: 2016. április 15. 18:09 | Link

Rendbontók 2.0
ruha


- Mindegy, hogy milyen, csak az oldalszám stimmeljen.
Nati úgy tűnik felfogta a feladatot, el is indult szépen könyvet keresni, azonban a rosszalkodó másik felének mintha lassabb lett volna a felfogása. Kortyoltam egy lassút a kávémból, miközben kérdőn felvontam a szemöldökömet. Kezdtem unni az akadékoskodást, nem elég, hogy az én szabadidőmet rabolták, úgy tűnik a sajátját is igyekezett értelmetlen büntetőfeladatra elpazarolni.
- Azért mert én ezt mondtam. De most, hogy hallhattam mennyire széles a tudásod, már tudom, hogy te elbírsz majd a nehezebb olvasmányokkal is. Úgyhogy, ne 1954 legyen, legyen 2359. Bőven van ilyen könyv a könyvtárban, úgyhogy melegen ajánlom, hogy nekikezdj a keresésnek.
A hangom kissé fenyegetőre sikeredett és a türelmetlen mosoly az arcomon sem sejtetett túl sok jót. Természetesen volt oka annak, hogy ezt a két számot kapták, ugyanis tényleg nem egy olyan könyv volt, ami ilyen oldalszámmal rendelkezett, mégis nehéz volt kiszúrni a polcokon, sok pakolást, lapozgatást igényelt. Unalmas, időigényes és értelmetlen. Számomra ez lett volna a legnagyobb kiszúrás, ha diákként büntetőmunkára ítélnek. Olyan dolgot csinálni, aminek a világon semmi értelme, túl sok időbe telik és ráadásként unalmas is. Mindig is ebben láttam a büntetések lényegét és ez felnőtt koromra sem változott. Remélhetőleg ezután már mindketten keresgélnek és nekem más dolgom sincs, mint hallgatni, hogy beszélgetnek-e és meginni végre a kávémat.
Utoljára módosította:Czettner L. Zoé, 2016. április 15. 19:12
Hozzászólásai ebben a témában
Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 15. 18:18 | Link

Kedves Ellenségem - büntetőmunka
Chris és HVH néni


És tessék. Nati alig tudta elhinni, hogy a fiúnak tényleg ki van-e egyáltalán csak egy kereke is. Az ő helyében a boszi meg se merne mukkanni, ahhoz a házpontokat túlságosan is féltette, másrészről meg épp egy ilyen szöveggel előállni… mugli történelmet ő is tanult, de épp ennek okáért talán nem épp ebben a helyzetben kellett volna a másiknak a tudásával brillíroznia.
Igaz, egy könyvtárban amúgy is illik csöndben lenni, hogy a művelődőket ne zavarják.
Ha nem beszélhetek, marad a nonverbális kommunikáció… talán veszi a lapot…
Szája elé emelte kezét, és úgy tett, mintha cipzárt akart volna összehúzni, mintegy jelzésképp a fiúnak, hogy fogja be, mielőtt még inkább felhúzná a tanerőt, és ők innák meg a levét.
Végül a fiú húzta a rövidebbet, és még mielőtt rá is nagyobb bajt hozott volna, egy gyilkos, nagyméretű könyvvel a kezében megindult felé. Szabad praclijával megragadta ingénél fogva a fiút, és cibálni kezdte a polcokhoz, közben szúrós pillantásokkal „jutalmazta”.
- Tanuld már meg befogni a szád! – suttogta olyan halkan, hogy csak a fiú hallja meg, és lehetőleg a tanerő ne lássa.
Igazság szerint Nati nem véletlenül igyekezett úgy tenni, mintha a tegnapi események egy része meg sem történt volna. Még mindig nem értette, hogy miért lépte meg azt a fiú, elvégre, akik ennyire utálják egymást, azok nem igazán szoktak a másikra ráfanyalodni.
Egyébként is, a békákat jobban szereti. Ez csak egy trükk, meg akar zavarni, hogy ő győzzön, de abból nem eszik. Műsort akar? Legyen, egyelőre érezze magát nyeregben, de majd meglátjuk, ki nevet a végén.
Még mindig csapdának hitte az eridonos szavait, hisz miért pont most, egy évnyi civódás után változna meg irányába? Illogikusnak tűntek a reakciók, habár tegnap éjjel tényleg mintha lett volna valami a levegőben, és így utólag visszagondolva, annyira nem bánta, hogy a másik mégis meg merte tenni.
Miért ilyen idióták mégis a fiúk? Ha… ha nem úgy kezdtük volna ezt az ismeretséget, ahogy, még mernék is engedni neki, de így nem. Főleg, hogy van egy elmaradt párbajunk.
Hozzászólásai ebben a témában
Christopher Blake
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 78
Írta: 2016. április 15. 20:03 | Link

Büntetőmunka
Nati és tanárnő

A tanerő türelmesen, némán hallgatja végig a történelmi kiselőadásomat, és csak miután befejezem, akkor szólal meg.
- Értettem!- válaszolok, majd elindulok a polcok felé, hogy keressek 2359 oldalas könyveket, keresgélek a polcokon, hogy vajon milyen vastagságú egy 2359 oldalas könyv. Épp nyúlok is egy eléggé vastagságú könyvért, mikor a lány elkapja az ingemet és beráncigál a polcok közé, hogy ott kioszthasson. Figyelmesen hallgatom.
~ Milyen kis aranyos, amikor dühös!~ gondolom magamban, szinte magamra se ismerek. Hogy zúghattam bele? Egészen a tegnapi napig utáltuk egymást, most meg rajongok érte.
- Én nem tudom, hogy hogyan kell befogni a számat! Nem mutatnád meg, hogy hogyan csináljam?- súgom oda halkan Natinak, hogy nehogy meghallja a tanerő. Ezalatt természetesen arra gondolok, hogy majd a lány megfog csókolni, hisz milyen más módszerrel tudná befogni a számat?  Főleg úgy, hogy tartozik egy csókkal. Közelebb hajolok hozzá, és arcomon széles mosoly jelenik meg, még a szememet is behunyom és átadom magamnak a pillanatnak.
Tudom, hogy lehet, hogy ezzel túl erőszakosnak tűnök, de kíváncsi vagyok, hogy a lány is megmer csókolni, ám arra még inkább kíváncsibb vagyok, hogy milyen érzéseket táplál irántam. Egy csókból, szóból, tettből ez hamar kiderül, de félek, hogy csalódni fogok. Lehet, hogy csak én táplálok iránta pozitív érzéseket, ő pedig semmit sem érez irántam.
Hozzászólásai ebben a témában
Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 15. 20:28 | Link

Kedves Ellenségem - büntetőmunka
Chris és HVH néni


A lány ismét arra döntésre jutott, hogy jobb lett volna, ha meg se mozdul, mert most már a fiú a jelek szerint egészen szabadon eresztette a fantáziáját. Épp lendítette volna a kezét, amikor feleszmélt, hogy itt bizony több szemtanú lehet, ezért inkább pofon helyett csak a szemeit forgatta.
- Te meg mégis mi a jó Merlin rojtos szakállát művelsz? – szemöldöke egyre feljebb és feljebb kúszott, amennyire lehetséges volt, amint a fiú közelebb hajolt hozzá, és még a szemét is becsukta.
Édes Merlinkém, ugye nem arra gondol, amire gondolok, hogy gondolhat? Ugye nem?
Inkább taszított egy nagyot a fiún, és megpróbált mellette elslisszolni a tanárnőhöz az első húsz darab ilyen kötettel. Még jó, hogy ő gyorsan nekiállt keresni, és bizony nem olvasta el az összes kötetet, ami a keze ügyébe került, csak megnézte a végén, hogy megfeleljen az oldalszám. Jó, azért volt olyan, amibe suttyomban belelapozott, és egész érdekesnek találta.
- Tanárnő, félretenné nekem a piros, bőrkötéses példányt? Ki szeretném kölcsönözni, ha végeztünk – kérte a tanerőt, hogy tegye félre neki azt a gyom és gyógynövényekről szóló kötetet. A bájitaltant egész megszerette, gyakorlatias tárgy, és nagy odafigyelést igényelt, nincs is jobb ennél az energiái lekötésére, főleg, hogy ha hasznosan végződik a végeredmény. Így az alapanyagokról is többet megtudhat, mármint ami a növényi eredetűeket illeti.
- Meg lehetne oldani, hogy ne halljon minket más? – fogta suttogóra, nem akarta, hogy Chris, vagy akárki más fültanúja legyen annak, amit muszáj volt kimondania, és bízott annyira a házvezető-helyettesében, hogy nem adja tovább.
Hozzászólásai ebben a témában
Christopher Blake
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 78
Írta: 2016. április 15. 21:38 | Link

Büntetőmunka
Nati és a tanerő

- Mi? Én csak izé…elaludtam!- hazudok a lánynak, ezek szerint félreértett engem. Pontosabban jól értelmezte, hogy mit szerettem volna vele, de úgy látszik, neki más tervei vannak velem. Eltol magától, és én hátralépek kettőt. Hátat fordítok és elkezdem keresni a könyveket. Közben tekintetemmel követem őt, látom, ahogy odamegy a tanárnőhöz és azt is látom, hogy valamit súg neki. Mindezt úgy csinálom, hogy a jobb kezem a hozzám közelebb eső könyven van, a bal lábammal hátralépek egyet, a fejemet kicsit hátrahajtom, de ne túl feltűnően, nehogy észrevegyenek. Ám, sajnos nem hallok semmit, ezért megpróbálok jobban hátrahajolni, de valamiért elvesztem az egyensúlyomat és hanyatt vágódom. Ha ez még nem lenne elég, akkor jobb kezemmel nem csak azt az egy könyvet rántom le, de az összes többit is, ami abban a sorban áll és természetesen mindegyik rám esik. Gyorsan felpattanok a földről és a hölgyekre mosolygok.
- Nem én voltam, eskü!- mondom nekik, majd leporolom magam és felszedem a könyveket. Ekkor jut eszembe a következő briliáns ötlet, mivel még mindig kíváncsi vagyok, hogy mit beszélgetnek, ezért öt könyvet gyorsan egymásra pakolok és odaviszem a tanerőnek, még az se érdekelt, hogy egyik sem éri el a kijelölt oldalszámot, van, amelyik vastagabb, és van olyan, ami maximum csak 300 oldalas.
- Én csak a könyveket hoztam! Ne zavartassák magukat, nyugodtan beszélgessenek, nem figyelek!- mondom nekik, de azért feltűnően hallgatózom, és nézem őket, ha egyáltalán van bátorsága beszélni Natinak a jelenlétemben.
Hozzászólásai ebben a témában
Czettner L. Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 456
Összes hsz: 7582
Írta: 2016. április 16. 21:38 | Link

Rendbontók 2.0
ruha


Hallottam, hogy beszélgetnek. Hát hogyne hallottam volna? Ez egy könyvtár, én pedig nem voltam süket. De nem szóltam érte, mert két oka volt annak, hogy itt voltunk, az egyik maga a büntetés, a másik pedig az, hogy bármilyen nézeteltérés is volt kettőjük között, azt viszonylag nyugodtan, felügyelt környezetben beszéljék meg. Csak remélni mertem, hogy Nati nem ugrik neki az Eridonos torkának, mert túl finom ahhoz ez a kávé, az a kisfiú pedig túlontúl tiszteletlen ahhoz, hogy azonnal szét tudjam őket választani.
- Igen, add csak.
Nyújtottam ki a kezemet a piros könyvért, miközben keresztbe fűztem a lábaimat. Ez az asztal hosszú távon annyira nem volt kényelmes, mint amennyire első látásra annak tűnt. Már épp kinyitottam volna az őrzött könyvet, amikor láttam, hogy Nati nem mozdul, felpillantottam rá és mikor elhangzott a kérdés várakozóan emeltem fel a mutatóujjamat, csendre intve őt. Ugyanis a neveletlen Eridonosunk felénk tartott, láthatóan nem a feladatát végezve, mert azok a könyvek még csak ezer oldalasak sem lehettek. Amint letette mellém, kinyitottam az első kötetet, majd mérges tekintettel be is zártam.
- Amennyiben nem akarod, hogy most rögtön pontot vonjak le a házadtól visszaviszed ezeket és elvégzed a büntetőmunkát. Világos voltam?
Kissé felemeltem a hangomat, miközben kihúztam magamat. Ha azt hiszi, olyan tanár vagyok, akivel lehet szórakozni, akkor nagyon rosszul gondolja. Első látásra biztosan nagyon aranyosnak tűnök, de nem hiszem, hogy akarja tudni, hogy milyen az, amikor igazán kihoznak a sodromból. Remélhetőleg ezután a kis diák a dolgát teszi, én pedig tudok beszélni a diáklánnyal, de előtte előveszem a pálcámat.
- Disaudio.
Motyogtam el, így most már ha a közelbe settenkedik sem fogja tudni kihallgatni a beszélgetésünket.
 - Van két perced, hogy elmondd mi a baj, utána szeretném ha visszamennél és te is tennéd a dolgod, nem csevegni vagyunk itt.
Hozzászólásai ebben a témában
Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 16. 21:58 | Link

Kedves Ellenségem - büntetőmunka
Chris
és HVH néni


Natália megkönnyebbült így, hogy volt, aki rendet tegyen, ha épp az eridonos torkának készülne ugrani. Jelenleg nem támadásból, sokkal inkább önvédelemből támadna a másiknak, leplezve ezzel, hogy mennyire káoszos volt belül. Az éjjeli események még mindig nyomasztották, és hálásan pillantott tanárára, amikor félretette neki a példányt a gyógynövényekről. Bájitaltan-tudásához ez még sokat hozzáadhat, ha többet megtud a növényvilágról.
- Köszönöm – megvárta, amíg egy Disaudióval hatástalanította a tanerő a hallgatózni óhajtó most már nem annyira biztos, hogy ellenségét, így nyugodtabban mert beszélni a történtekről.
- Többről is van itt szó, mint szimpla veszekedésről, tanárnő, jól gondolta. Fogalmam sincs, hogy tényleg utálom-e már, főleg a tegnapiak után. Mielőtt közbelépett, ő megcsókolt. Nem tudom mire vélni, fogalmam sincs, hogy miért csinálta, és nem tudom, hogy hogy kéne kezelnem. Mit csináljak? – muszáj volt elmondania, amit érzett, de ezt így is elég nehezen tette meg, ideges is volt, mert a szóban forgó személy épp megpróbálta kihallgatni, márpedig Nati nagyon nem szerette megmutatni a gyengédebbik oldalát, mindezidáig nem is nagyon tudta, hogy van neki ilyen. – Merlinre, ez olyan ciki… és még hallgatózik is. Maga szerint mi lenne a helyes lépés? Engedjek neki?
Hozzászólásai ebben a témában
Christopher Blake
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 78
Írta: 2016. április 16. 22:51 | Link

Büntetőmunka
Mindenki engem bánt

A professzor asszony nem fogadja el a könyveket, amiket odaviszek elé. Ez felháborító! Manapság az ember fia már nem is hallgatózhat? Pedig a szabadság világában élünk, ugyan mit árthatnék én bárkinek is azzal, ha egy-két információhoz jutok.
- Értettem! Bocsánat!- mondom a tanerőnek, majd elveszem a könyveket, amiket letettem az asztalra. A könyvekkel együtt visszamegyek a polcokhoz, de félszemmel őket nézem. Látom, ahogy a tanárnő előveszi a pálcáját és varázsol, ebből arra következtetek, hogy bizonyára disaudio varázslatot hajt végre, ergo teljesen mindegy, hogy mit csinálok úgy se hallok semmit. Inkább elkezdek könyvek után kutatni. Találok egyet, majd utána még egyet és végül sikerül egy polcról négy könyvet is összegyűjtenem. A könyveket odaviszem a tanerőnek, leteszem az asztalára, majd megyek egy másik polchoz. Természetesen mindezt durcás ábrázattal teszem, hogy lássák rajtam, hogy mennyire zavar az, hogy kihagynak a beszélgetésből. Már pedig én szeretem a pletykákat és annak is örülök, ha mindenről tudok. Viszont az nagyon rosszul esik, ha engem kihagynak belőle. Olyan érzés ez, amikor a foci csapat választásakor engem választanának utoljára. Idegesítő, ha valamiben nem vehetek részt, pedig érdekel.
Hozzászólásai ebben a témában
Czettner L. Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 456
Összes hsz: 7582
Írta: 2016. április 21. 19:53 | Link

Rendbontók 2.0
ruha


Az utolsó kortyot is kiittam a kávémból, amíg hallgattam Natit, láttam, hogy küzd a szavakkal, ahogy küzd az egésszel, de nem könnyítettem meg a dolgát. Sokkal egyszerűbb, ha ő maga rendezi le ezeket az érzéseket, gondolatok. Én tudtam, hogy segít ha az ember kimondja hangosan, így hagytam, hagy adja ki magából. Azonban mikor a segítségemet is kérte, felvontam kissé a szemöldökömet, leraktam a bögrét és messzebbre toltam magamtól, hogy ezzel is nyerjek egy kis időt a válaszadásra.
- Hát, ami azt illeti, szerelem terén nem vagyok túl jó.
Megvolt. Szép volt jó volt, de szinte mindet elrontottam. Mindig zavarba hozott, ha valaki ilyen téren szeretett volna tőlem tanácsot kérni, mert nem tudtam rá igazán mit felelni. Ráadásul ez talán lehet valami első szerelemszerű dolog, hát tényleg nekem kell tönkretennem a haszontalan tanácsaimmal? Hiszen, magam körül sem tudtam rendes rakni. Mindenesetre vettem egy mély levegőt és megpróbáltam valami arany középutat mutatni.
- Nézd. Ha tényleg úgy érzed, hogy ebből lehet valami, akkor vágj bele. Inkább tedd meg és azt bánd meg, minthogy utána szívd a fogad, hogy kihagytad.
Hát igen, anno én is ezt a tanácsot kaptam és az igazat megvallva nem jártam túl jól vele, vagy legalábbis első elgondolásra nem. De nem csak rossz dolgokat kaptam, hanem legalább annyi jót is. Ezek szerint, akkor csak ér valamit a tanács?
- Csak vigyázz magadra. Még nagyon fiatal vagy. És most menj, keresd a könyvet.
Halványan rámosolyogtam, majd egy pálcalendítéssel feloldottam a bűbájt. Egyrészt, mert most már ideje lenne Natinak is keresnie, továbbá az Eridonos is megérkezett a könyvekkel, úgyhogy ideje volt őt is bevonni a kommunikációba.
- Remek. A Don Juan marad, megvárja amíg Nati megkeresi a könyvet.
Ellenőriztem a könyveket, majd félretoltam őket és megpaskoltam a helyet magam mellett, igen, ezt Christophernek tartogattam, vele is szerettem volna beszélni. Megvártam, amíg Nati hallótávolságon kívül kerül, csak akkor fordultam a piros fiúhoz.
- Szóval mi ez az egész köztetek?
Kérdőn pillantottam rá, szemöldökömet felvonva kissé csücsörítve. Kíváncsi voltam, a kíváncsiság pedig most talán segíthet rajtuk.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet