31. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek:

Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Dobó Linnea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 66
Írta: 2020. május 16. 10:16 | Link

Zina

A kis vörösfehér macska csendben pislog Lin felé - a lánynak meg kell állapítania, hogy ez szinte csodával ér fel, hiszen nem is érti miért, de egyszerűen utálják őt ezek a kis ragadozók. Először az öccse által összeszedett kóbornál tűnt fel neki, de akkor még elkönyvelte, hogy pici csacska, biztosan csak tart tőle. Aztán következőleg a klubhelyiségben harapdálta meg az egyik háztársa állatkája. Szóval, hogy akkor most miért is hordozgat újra egy vörös kölyköt a kezében? Mert egyszerűen képtelen ellenállni nekik, kicsit magára emlékeztetik a magukba forduló "csak akkor érj hozzám, ha engedem", és cseppet szeszélyes világnézetükkel. Ezért amikor éjszaka (újra) kiszökött az iskolából, és meghallotta a panaszos nyávogást az út mentén, nem tudta otthagyni. Koszos volt, éhes, és semmi jele nem volt arra, hogy bárkié is lenne - felcsempészte a szobájába, valahogy megfürdette (azóta is fáj mindkét karja a karmolásoktól és harapásoktól, amit kapott), és reggel arra ébredt, a cica közvetlenül a feje mellől mered rá, és visszahúzott karmokkal bökdösi. Más megoldás híján Lin felvette a cicát, és azzal a biztos hittel, hogy majd keres neki egy nála sokkal jobb gazdit, megindultak reggelit keresni mindkettejüknek.
A sokadik balra fordulás után a szőkeségben kezd tudatosulni, hogy már megint eltévedt. Felsóhajt, az ő tájékozódási képességén még Sári térképe sem segít. Akkor a b verzió, valakit csak le kell szólítani, végtére is, amennyi hülyeséget csinál időnként az iskolában, az, hogy összeszedett egy macskát, már rég eltörpül mellette. Beszélgetés hangjára megáll az egyik folyosó elején és körbepislog embereket keresve. A macska kiugrik a kezéből és gyorsan tipeg befelé a folyosóba. Lin gyorsan utánaered, és ekkor valami hangos csattanással hirtelen becsapódik elé.
Hozzászólásai ebben a témában

Antal Zina
INAKTÍV


Babafarkas
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 193
Írta: 2020. május 30. 04:35 | Link


Megeshet, hogy a - viszonylag - frissen beszerzett üst nem a legjobb módja a festékek és ecsetek hurcolásának, legalábbis Zina épp arra ébred rá - miközben sokadjára engedi le remegő karokkal a vasat -, hogy rettentően túlbecsülte erejét amikor telepakolta. A fogantyú tenyerébe vág, és tényleg, a megoldás nélkülöz mindenfajta praktikusságot, tekintve, hogy már maga az edény nehéz, anyagában, hát még púposra rakodva! De hát kellett neki kitalálni, hogy idefönt akar festeni, és felhurcolni döntésképtelenül szinte mindenét az alagsorból, ugye. Mert az olyan jó ötlet. Vászonszatyor, legközelebb, jegyzi meg fejben, majd újra nekidurálja magát, hogy két kezét a fülre fűzve siessen előre pár métert, amíg ereje futja- … Vagy legalábbis az eredeti terv ez lenne. Miközben egy kósza, copfjából kiszökött tincse orra elé hull, fejét felvetve fújtat egyet, megpróbálva a légáramlattal hátraküldeni, nem néz a lába elé, és bizony a következő dolog amit észrevesz az már csak egy taszajtás, egyensúlyvesztés, és a padló maga alatt. Azonnal felnyomja magát oldaláról térdelésbe, és tehetetlenül hallgatja, ahogy cókmókjának csörömpölése beleolvad a folyosó zavargásába, hiszen a festékek, ecsetek bizony azonnal a szélrózsa minden irányába gurulnak. Egy vörös folt cikázik át mellette, szeme sarkából veszi észre a kismacskát, de nem pislog utána, fel sem fogja igazán mi lehet az, inkább azt keresi miben botlott meg - a kérdés pedig villámgyorsan kiben-re módosul, ahogy megpillantja Linneát. - Óvatosan. Egyben vagy? - kérdezi, amint tudatosul benne, hogy ebben bizony ketten vannak, s közben önkéntelenül harisnyával borított térdére simul tenyere, leporolgatva a koszt. Egy mellette elszaladó épp ekkor tapos rá egy tubusra, amiből a türkiz festék robbanásszerűen nyomódik ki, foltot képezve a kövezeten, és a lányok esetlegesen hozzá közel eső testrészein, ruhadarabjain, így Zina kézfején is.
Hozzászólásai ebben a témában

Dobó Linnea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 66
Írta: 2020. május 30. 11:22 | Link

Zina

A csattanást követő néhány másodpercen belül Linben már csak az tudatosul, hogy a földön fekszik, egy csomó festék és ecset társaságában, és oldalra pillantva meglátja Zinát, ahogy ő is éppen igyekszik feltápászkodni.
- Köszi, igen... - már éppen elnézést akart kérni az egymásba ütközésért, amikor a türkiz festék rájuk csapódik. A szőkeség végignéz magukon, és saját maga meglepetésére is megállíthatatlanul kitör belőle a nevetés - szinte biztos volt benne, hogy a másik lány őrültnek fogja nézni, de történt már ennél rosszabb is vele.
- Bocsi, csak.. - nagyon igyekszik két nevetésroham között levegőt kapni és megmagyarázni, hogy amúgy semmi baja, csak.. Vesz egy mély lélegzetet, hogy lenyugodjon. - Szóval, bocsi, csak ez az én szerencsém. Fél éjszaka terrorizált egy macska, akit azt se tudom, miért szedtem össze, és amikor kimegyek kaját keresni neki, el is tévedek, majd az élet iróniája, hogy festékekben fetrengek éppen.
Na, ezek után már pláne meglepődik, ha Zina normálisnak nézi, főleg, hogy elég ritka Lintől, ha hirtelen vagy erős érzéseket fejez ki. Lassan feláll, igyekszik nem elcsúszni a kiömlött festéken, közben a folyosót fürkészi, de sehol nem látja a kis vörös rosszcsontot,bár nem mehetett messzire. Lin biztos benne, hogy nemsokára elkezd randalírozni. Abban már nem is reménykedik, hogy a cica magától visszatér hozzá.
- Úristen, de szétszórt vagyok, te rendben vagy? - jut eszébe hirtelen, hogy nincs egyedül és másnak is össze kell szednie magát. - Segítek összeszedni a dolgokat, mielőtt, más is elcsúszik - pillant a kiömlött mindenségre - Bár mennyire jól nézne ki, ha az egész folyosó különböző színekben lenne... - ilyen foltosan, mint valami impresszionista festmény a valóságban. Még ők is teljesen jól beleillenének a kék festékes valójukban.
Hozzászólásai ebben a témában

Antal Zina
INAKTÍV


Babafarkas
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 193
Írta: 2020. május 31. 21:59 | Link


Szája széle megrándul a nevetésre, de kacagás helyett csak vállai ereszkednek meg kicsit megkönnyebbülten, hogy nem esett a lánynak nagy baja. Mosoly játszik tekintetében, ahogy ösztönösen keni szét a foltot bőrén, a mentegetődzést lassú fejrázással hárítja el, feje kíváncsian biccen félre, ahogy a történetet hallgatja. Macska? Óó macska. Az említésre körbenéz, hová is tűnhetett az előbb elsuhanó szőrcsomó… A mozdulat közben automatikusan nyúl az elgurult eszközök után, és húzza őket picit maga felé mielőtt még páran rájuk taposnak, de kétsége ne legyen senkinek, Lin minden szavára figyel - amit tegyünk hozzá, hogy a lányuk feje fölött rikácsoló boszorkányok nem könnyítenek meg túlságosan. - Úgy hallom nem unatkozol ma sem - rázza meg a fejét, amikor a másik befejezi a kis sztorit, és együttérzőn pillant fel - a macskák már csak ilyen izgalmas népség. - S vállat is von.
A másikkal ellentétben nem áll fel, csak térdelve kotorja egyelőre a fal mellé ami keze ügyébe kerül, hogy ott majd nyugodtan elpakolhasson, talán kevesebben buknak fel benne. - Persze persze, semmi gond - siet megnyugtatni a kérdezősködőt, miközben elhalász egy ecsetpárost, pont mielőtt valaki rálápne. - Megköszönöm a segítséget, de csak toljuk egyelőre félre - néz fel kapkodva, ahogy közben realizálódik benne mit is jelent, hogy látta elsuhanni a macsekot. - Az biztos, hogy a falaknak nem ártana egy kis vidámság - ért egyet Linnel, majd kapkodva felkel, aggodalmasan pillantva körbe. - A cuccok itt maradnak, viszont ki tudja milyen messzire szalad a macskád, ha nem megyünk utána! Vörös igaz? Ő suhant el mellettünk az előbb ugye? - kezeit tördelve pillant fel, hiába csupa festékfolt, inkább aggódik hova keveredik az a macska a folyosón. Ez egy varázslatos iskola, amiben varázslatosan sokféleképpen lehet eltévedni vagy megsérülni - még macskának sem kell lenni hozzá, ám rájuk nézve sem teljesen veszélytelen, azt rebesgetik. - Hogy hívják? - kérdi még, hiszen úgy sikeresebb lehet a szólítgatás.
Hozzászólásai ebben a témában

Dobó Linnea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 66
Írta: 2020. június 1. 10:39 | Link

Zina

Zina szavaira a lány bólintott. Az izgalmas jó kifejezés a macskákra, ha véletlenül megtartaná ezt a kis szőrgombócot, biztosan nem lenne egy nyugodt perce sem. Jó és rossz értelemben sem.
Közben Zinát követve, Lin is a fal mellé rakosgatja az összeszedett ecseteket, festékeket. Ezeket a falakat biztosan megjegyzi, egyszer majd, cica nélkül, vissza kellene térni ide telefesteni. Mondjuk, azzal már lehet kicsit túlmenne a határon. - Amúgy csak új szerzemények vagy festeni indultál valamerre? - látva, hogy Zina is felkel, igyekszik a szőkeség is a problémára koncentrálni, és nem holmi festetlen falakra.
- Igen, ő volt, pici és vörösesfehér és ha az éhség nem hozza vissza hozzám, őszintén nem tudom, hogy fogjuk elkapni - válaszol nyugodtan. Látszólag a másik lány jobban aggódott a cicáért, de Linen soha nem feltűnő az idegesség - viszont bármennyire is csak újdonsült ismerősök a macskával, nem akarja magára hagyni, pont olyannak tűnt, mint akinek szüksége van valakire, aki vigyáz rá, mert magától elveszik.
- Öhm.. - hümmög a cica nevére vonatkozó kérdésre - Csak tegnap szedtem össze, és nem is vagyok benne biztos, hogy nálam fog maradni, bár nem hiszem, hogy van gazdája. Szóval csak mussukkának hívtam eddig, de nem feltétlenül fog hallgatni rá - magyarázkodik, majd eszébe jut, hogy nem feltétlenül érti a lány kifejezést - Ez egy ilyen kedveskedő becenév, édesem, szívem, ilyesmiket jelent - picit kínosnak érzi beismerni, főleg a kiabáló festmények között, amelyek egy része feltűnően hallgatózik.  
Kezd rájönni, hogy hiába nézelődik össze-vissza a folyosón a nagy hangzavarban képtelen koncentrálni.
- Tegyük fel, hogy megijedt a hangzavartól és nem feltétlenül csak randalírozni akar - gondolkodik hangosan - Akkor meg kell találnunk, hová tud itt felmászni vagy elbújni, ahol viszonylagos csend van, mert ha nekiállunk kergetni, vagy még jobban meghúzza magát, vagy nekiáll össze-vissza rombolni mindent - feltekintve a rikácsoló boszorkányokra, halkan hozzáteszi - Nem mintha nem tenne jót feltétlenül itt a népnek...

Hozzászólásai ebben a témában

Antal Zina
INAKTÍV


Babafarkas
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 193
Írta: 2020. június 3. 16:30 | Link


Ketten gyorsabban haladnak, mint remélte, pikk-pakk elkotorják az eszközöket az útból. Nem is árt, elvégre ki tudja milyen apró félrelépés vagy balszerencse kellene csupán ahhoz, hogy ezerszínű festékpaca borítsa a padlót az egyenlőre viszonylag homogén türkiz helyett? - Festeni, a rétre - tűr egy vékony, hajolgatás közben előre hullt tincset füle mögé. Picit talán feszeng is, hogy így rákérdeztek, arcszíne mintha egy pillanatra elmélyülne, de.. nem, ez csak a folyosó árnyjátéka, nem jön zavarba már az ilyesmitől. Ellenben összevont szemöldökkel hallgatja Lin aggodalmát - ami valamiért nem is hangzik olyan kétségbeesetten, mint fordított esetben Zina szkeptikussága tenné. Pici és vörösfehér, pici és vörösfehér… A lány körbefordul a leírásnak megfelelő, két láb vagy talár között megvillanó bunda reményében, egyelőre azonban - nagy csalódottságára - ilyet nem lát. - Csak megtaláljuk - bólint végül elszántan, némileg megnyugtatásnak szánva szavait. Önmaga vagy Lin számára? Jó kérdés.
- Mussukka - ismétli meg lassan, ízlelgetve a szót. Hirtelen nem tudja milyen nyelven van ez, vagy egyáltalán ismernie kéne-e, de nem kérdez rá, van most ennél fontosabb dolguk. Mindenesetre a becézés hangzása és jelentése is tetszik neki, ahogy erről szeme sarkában megjelenő vidám csillanás is árulkodhat. - Aranyos.
A másik lány szavainak engedelmeskedve kezd el cicabúvóhely után kutatni, és már épp közölné, hogy induljanak el valamerre, nézzenek körbe, amikor lepillantva támad egy ötlete.
- Nem lépett bele esetleg a festékbe? Sokkal egyszerűbb lenne, ha lennének tappancsnyomo- nézd, ott! Az nem az? - s ezzel a felkiáltással közelebb furakszik egy festékpöttyhöz, amit sok másik követ, szabálytalan cikkcakkban. - Amúgy - csípi el a halk megjegyzést fél füllel - hallottad azt a pletykát? A festménybanyáról, akit tavaly elpostáztak innen, hogy ne rikácsoljon? - somolyog, hangja kicsit talán hangosabb a kelleténél, néhány portré meg is hallja, és a zajszint mintha - mintha - némileg csökkenne… Egy pillanatig, mielőtt kitör a káosz, és mint egyszerre kezdenek méltatlankodni. Zina széttárja karjait, amolyan “ezek szerint tényleg igaz” kifejezéssel, majd újra lepillant, diákok lábnyomai között próbálva kivenni a sokkal apróbb macskatappacsok lenyomatait.
Hozzászólásai ebben a témában

Dobó Linnea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 66
Írta: 2020. június 5. 13:10 | Link

Zina

Lin egy pillanatig fürkészi a másik lány arcát, zavarja-e, hogy rákérdezett a festékek funkciójára, de nem úgy tűnt, bár a szőkeség nem is igazán jó ennek a megállapításában. - Irtó jól hangzik, egyszer én is nagyon szeretnék megtanulni normálisan vászonra festeni - jegyzi meg.
A másik lány cseppet magabiztosabbnak tűnik a cica megtalálásában, mint Lin maga, és bár be nem ismerné és nem is feltűnő rajta, Linnek óriási szüksége van a támogatásra, mert magában egyre jobban kezd ráparázni, hogy mi lesz a kis cserfes szőrgombóccal.
Zina kedves jóváhagyására a becenévre elmosolyodik - közben hiábavalóan nézelődik mindenfelé, és egyszerűen csak szeretné megállítani az embereket, hogy jobban lássa, merre mehetett a cica, de nem biztos, hogy kifizetődő lenne egy egész folyosót szobormerevvé változtatni, főleg, hogy kétséges lenne a sikeressége is - már éppen javasolni akarja, amikor Zina előáll a festékes tappancsnyomokkal.
- Herranjestas, egy zseni vagy - lelkesedik, és már ő is látja a sok lábnyom között a pici türkiz tappancsokat. Utánaered a kis nyomoknak, közben hátra-hátrapislogva, hogy a másik lány vajon vele tart-e.
- Nem, én azt hallottam, hogy egyszer valaki bosszúból befestette egy portré száját, mert túl hangos volt - kontrázik rá ugyanolyan hangerővel. Bár ezt a pletykát tényleg csak fél füllel hallotta egyszer, és nem is neki szánták, de ha már egyszer festmény-kiborításba kezdtek, akkor csinálják rendesen. Ha eddig nem utálták őket a festmények, most már biztosan, a pár másodperces áldásos csendhez közelítő állapotot gyorsan felváltja a portré-veszekedés. Lin szélesen elmosolyodik, és elkönyveli magában, hogy megvan a tökéletes módszer a portrék kiakakasztására. A kis tappancsokat követve jutnak egyre beljebb a folyosón, de ezzel együtt a diákok tömege is egyre növekszik.
- Mennyire lenne szabályellenes... - habozik egy pillanatra, majd helyesbít - Mennyire lenne megvalósítható ötlet valami cuki és cseppet-sem-ártó varázslat arra, hogy mindenki egy pár percre megálljon? - célozva erősen valami kisebb rontásra, bár tart attól, hogy ebben az esetben Mussukkát is eléri a bűbáj. Meg attól is, hogy elront valamit vele, mert azért még nagyon nem mozgott otthonosan a bűbájok alkalmazásában, néha még az egyszerűbbek sem sikerülnek tökéletesen. Viszont a rikácsolás, az embertömeg már lassan elviselhetetlenné válik Lin számára, és elképzelni sem tudja, hogy lehet így követni egy kicsit visszahúzódó macska nyomát.
Utoljára módosította:Dobó Linnea, 2020. június 5. 13:17
Hozzászólásai ebben a témában

Antal Zina
INAKTÍV


Babafarkas
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 193
Írta: 2020. június 21. 00:22 | Link


Más talán rögtön lecsapna az alkalomra, hogy "majd megtanítalak", "segítek", vagy "gyakoroljunk együtt", ám nemúgy Zinza. Egyrészt tudja, hogy ő, mint igencsak kezdő és fiatal tanuló nincs birtokában annak a tudásnak amivel bátran azt mondhatná - bízd csak rám, másrészt bármennyit nyitott is társai felé, még mindig nem a legbarátkozósabb figura akit a hátán hordott valaha a föld. Föld, föld, Föld, föld... Mindegy. - Jó dolog - tesz hát csak ennyit hozzá sután, bátortalanul.
Nem ez az első alkalom, hogy magát sérthetetlennek gondoló kölyökmacska nyomaiba ered, sőt, Cica, a macskájuk (jó, a névadás nem lehet mindenkinek erőssége) pont így került hozzájuk - elbújt a kert végében, és a bokrok között bújócskázva kellett megfogni a nyivákoló kis teremtményt, hogy ne falják fel a vérmes kutyák. Vagy ne nyalogassák halálra a szeretetükkel. Bár nem tudja mi az a herrentejas izé, a hanghordozásból is egyértelművé válik már, hogy bizony megütötték a jackpotot - hát még amikor le is zsenizzék. Mondjuk ez utóbbit már csak mint felkiáltást fogja fel, hiszen megindul közben a türkiz tappancsok után Lin nyomában. Komoly marad, csupán szemének csillogásából süt, hogy mennyire jól szórakozik a portrékon. - Jajj azt tudom én is, mesélték, hogy már nagyban tervezi a következő akcióját. - Kellőképpen komoly ábrázat, megfelelő hangerő, bumm, elsős duó, portrébanyák 1:0. Milyen szerencse, hogy a festmények nem tudják őket megdobálni tojással és paradicsommal, csak fordítva lenne ez lehetséges - a lány ugyanis kiszúr egy portékáival fenyegetődző varázslót is nevetséges citromsárga talárjában. Nem is érdemel több pillantást.
- Szép lenne, de lehet kicsit nagy meló lenne lepetrificusozni mindenkit - vesz vissza a hangerőből ő is, miközben egy pillanatra - hangterjedési elgondolásból - abbahagyja a körbe-körbe forgolódást. - Fogalmam sincs egyáltalán lenne-e értelme egyesével... érted. Ajj - hajába túr - ha macska lennél hova mennél? Csendes helyre. Az itt nincs. Esetleg valami nasival előcsalogatni?
Egészen tanácstalan arcot vágva pislog a másik lányra, és már azt fontolgatja mennyire lenne kínos szépen megkérni mindenkit, hogy egy áldott pillanatra maradjanak már nyugton.
Hozzászólásai ebben a témában

Dobó Linnea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 66
Írta: 2020. július 10. 00:32 | Link

Zina

Mivel Zina nem igazán reagált a festős megjegyzésre, Lin ennyiben hagyja. Ha valaki, hát ő tisztában van vele, milyen az, amikor valaki jobban szereti elhallgatni a művészeti tevékenységeit. Bár a szőkeség esetében ennek nem csak a félénksége szab határokat, sokkal inkább a lebukás veszélye, ha éppen olyan helyen kezd el alkotni.
A lány egyre jobban szórakozik Zina mellett - bár a portrék harsogása (és fenyegetőzése) folyamatosan élénkül. Ez is egy elég zavaró tényező lesz a keresésben - könyveli el magában, majd egy új ötlet jut eszébe. Mi lenne, ha megpróbálnák felhasználni a rikácsoló népséget a kereséshez?
- De most mindenki arról a pletykáról beszél, hogy a következő akcióban egy macskának is szerepe lesz. Vöröses, pici, de meglehetősen vérszomjas, és eléggé nem bírja a zajt - jelenti ki fennhangon, és reménykedik, hogy sikerül bármilyen pozitív hatást elérnie ezzel. Meg abban, hogy Zinának leesik, mit tervez.
Be kell ismernie, hogy a lánynak igaza van - tényleg nem volt élete ötlete a petrificus mindenkire, főleg, hogy társa sem tűnt nagyon magabiztosnak. Tehát a mágiás segítség nem opció és lassan már a tappancs-követés sem, mert a diákok tömkelege össze-vissza hordja cipőtalpán a festéknyomokat. - Eredetileg pont a konyhába indultam nasiért mindkettőnknek, teljesen üresek a zsebeim - válaszol az egyik kérdésre, és nagyon igyekszik nem elkezdeni pánikolni. Egyre inkább kezdi felvenni a szokásos érzelemmentes arckifejezését, hogy Zina ne is sejtse, hogy a lelke mélyén már szinte kezd kétségbeesni. De csak szinte.
- Oké, új ötlet. El kell terelnünk a diákokat, valahogyan kifelé a folyosóról - habozva megáll és halkan folytatja, nehogy egy portré elrontsa a dolgot - Mi az, amire mindenki ugrik? Mi lenne egy támadásveszély felkiáltással? Vagy tűz van, vagy süti ígérete - egyre randomabb gondolatmorzsákat zúdít Zinára és átkozza magát, hogy miért nem képes több időt eltölteni az évfolyam-, vagy háztársaival, hogy tudja, mik a prioritások mostanság. Vagy mi milyen reakciót vált ki itt Bagolykövön. - Trollal példálózni nagyon sablonos lenne, igaz? - ugrik be a régen, finnül olvasott varázslós könyvsorozat egy részlete.
Hozzászólásai ebben a témában

Antal Zina
INAKTÍV


Babafarkas
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 193
Írta: 2020. július 18. 19:29 | Link


Ó igen, elég egy ferde pillantás, és már pontosan érti mivel is próbálkozik a másik. Sunyi somolygását nem engedi kiülni arcára, nehogy elrontsa vele a furfangos kis játékot, lassan lépdelve előre, le-lehajolgatva kontráz rá a másik szavaira. - Ó igen, erről hallottam ám én is! Állítólag ha megkerül a macska nem tudják majd végrehajtani a csínyt, tök szomorú lenne, vajon hol lehetaz állat? Véletlen sem kéne megtalálni... - Olyan angyali arcot vág mindemellé, hogy arról lassan freskóképet lehetne mintázni, beolvadna a kis pufók, félmeztelen szárnyasok közé. Görnyedten halad előre, hogy felfedezhesse, ha egy eldugott zugból kandikál ki egy cicamancs, vagy cicafarok, menet közben vissza-visszapillant társára. Aztán ki tudja, lehet árkon bokron túl van már az állat...
- Ihh - sóhajt fel a nasitlanság hallatán - nálam sincs most semmi, még a kis Dunakavicsot is odaadtam reggel Darwinnak, hogy kiengedjen a szobából. - Mondata vége már csupán motyogás, elvégre Linnea úgysem érthet sokat a Rellon házinövényének apró-cseprő rigolyáiból.
A "valami" aztán meglódítja Zina fantáziáját, eszébe jut a film amiről Anyja áradozott neki egy bagolyban... Maga elé képzeli, ahogy az embereket odébb lökdösve kiabálnák mindketten, hogy "jajj, beszartam", de aztán rögtön komolyságot erőltet inkább az arcára. Ez most nem az a hely, nem az az idő, meg különben is, mit szólnának, ha most ezt itt elkezdenék...? Inkább nem akarja kideríteni, túlságosan zavarbaejtő. - És ha azt mondanánk, hogy ez egy flashmob? Vagy igazából szimplán mondjuk meg, hogy cicát keresünk, segítsenek, biztos megértik, nem?
Nos igen, talán néha a legegyszerűbb megoldás lehet olyan egyszerű, hogy eszünkbe sem jut. - Ha mindenki elcsendesedik és figyel, még több esélyünk is van megtalálni őt nem igaz? - s egészen fellelkesülve, csillogó szemekkel néz a másik lányra, hogy beleegyezése esetén már fordulhasson is meg, egy "add tovább, cicát keresünk, segítsetek, ne mozduljon senki" felszólítással.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium