[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=862605#post862605][b]Szirtes Huba - 2023.04.10. 17:45[/b][/url]
Nem is nagyon érdekelte a szájára tapasztott kéz. Ha valamit mondani akart, azt ki fogja. És hogy azt bizonyítsa, még fel is hangosította hangját. A végén pedig nemes egyszerűséggel megnyalta a lány kezét, ahogy az ötévesek szokták a testvérüknek. Hiszen ők valahogy olyanok voltak Nadiaval. Olyan családtagok, akik évek óta nem beszéltek, mégis összeköti őket valami elemibb kötelék.
- A lányod? - pislogott nagyokat a férfi, és még a hangja is csipogósba ugrott fel a kérdés végén. Sok ideje volt, és számíthatott volna rá, hiszen hogy ne, de valahogy mégsem tette. Az agyában valahogy megmaradt ugyanaz a fiatal huszonéves, aki akkor volt, mikor elváltak útjaik. - Legalább én vagyok a keresztapja? - kérdezte meg. - szerinte - teljesen jogosan. Letette a naplót maga mellé, és lecsúszott az asztalról, hogy ha nem is egy szinten legyen a másikkal, legalább egy kicsit közelebb hozzá. Szorosan magához ölelte, és beszívta az ismerős illatát.
- Hogy ne bocsátanék meg a csajomnak - somolygott a másik hajába, aztán ahogy elváltak és a másik újra komoly magyarázkodásba kezdett, ujjai úgy találtak rá a nő felsőjének tetején a gombokra, és kezdte el befűzni őket.
- Ha ekkora titkos a kapcsolatotok, akkor lehet nem ártana legközelebb rendesen felöltözni. A Varjú elég szép munkát végzett veled - ingatta a fejét Huba, ahogy szájára szinte reflexszerűen varázsolódott oda Ákos régi beceneve. Ujjai még végigsimítottak a szöveten, kihúzva minden kelletlen redőt. - Hey, én örülök, ha te is - jelentette ki, és utóbbiban biztos volt. Csak rá kellett nézni a zavart nőre. Mintha megint tinédzser lenne. Szerelmes.
Zavartan túrt bele a tarkójánál a hajába, és lépett arrébb, hogy magára erőltetve a lazaságot, kezdjen el nézelődni a tanáriban. - Nem terveztem. De aztán menekülnöm kellett. Tudod hogy van ez a buddhista templomokkal. Ha megtámadják őket, akkor se védik meg magukat, én meg élni akartam - jegyezte meg Huba egy vállrándítás miatt. Akkor nagyon labilissá vált. Ha nincs a képessége, nem is tudott volna kijutni onnan. Ma sem túl büszke arra, amit ott művelt, de az ember sok mindent megtesz a túlélésért.
- Inkább mesélj a lányodról. Kicsi? Hasonlít rád? - terelte vissza a szót újra a nő felé fordulva.