37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium
Tanári szoba - Ombozi Noel hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Ombozi Noel
INAKTÍV


Bejegyzett pyromágus
offline
RPG hsz: 782
Összes hsz: 6313
Írta: 2014. február 9. 19:22 | Link

Ophelia

Eseménydús hetét kezdte azzal, hogy Kowai szótlan társaságában kiásott egy kardot, ezzel a falu temetőjének egyik legrégebbi sírját téve tönkre, majd másnap egy háztársnőjével egyetemben betört Rubya professzor asszony szobájába nagy családi titkok után kutatva, s miután lebuktak, ő ezen az éjszakán is egy újabb betörésre készül. Különbség azonban bűntettei között, hogy mai munkáját egyedül végzi, társ nélkül, biztosítva ezzel azt, hogy minden tökéletesen működjön. Bőven takarodó után indul útnak, szövetségeséül választva a kastélyra telepedő sötétséget, s egyszerű fekete ruháiban, összefogott hajával árnyként közlekedik a tanári szoba felé, hogy egyik-másik fiókba belessen, és átnézzen pár fontosnak vélt iratot. Diáktársai hetek óta a vizsgára készülnek, s minden kétséget kizáróan neki is a könyvek felett volna a helye, de hiába. Lassan halad a számára semmitmondó tankönyvekkel, a mágiatörténet első oldalán pedig nyálfoltok bizonyítják, hogy kinyitotta ugyan a megsárgult könyvet, de többször ébredt arra, hogy fényes nappal, tátott szájjal horkol a vastag köteten. Őt nemes egyszerűséggel más érdekli, ásni szeret, kutatni, és feltérképezni mindent, ami körülveszi. Neki mindegy, hogy mi volt száz évvel ezelőtt, mindegy, hogy melyik varázsnövény miként funkcionál a gyógynövénytanban, vagy hogy a kviddics hogyan alakult ki. A mágia igazi ágai tartják lázban, a sötétség igéi vonzzák, és ő maga is inkább a gyakorlat embere, feje a fizikai úton megtapasztalható jelenségek után viszi. A ma, a most, a jelenleg izgatja, hogy hogyan, kivel, mikor valósítja meg céljait, és semmi mással nem törődik.
A folyosóra befordulva elégedetten mosolyodik el, hiszen az pont olyan kihalt, amire a rellonos elsőévesnek ebben a pillanatban szüksége van. A tanári szoba tölgyajtajához siet, s már pálcája is a kezében van, amikor egy, az ezer közül is felismerhető hang szólítja válaszra.
- Ophelia, de örülök, hogy itt vagy!
Fordul a Rellon prefektusai egyikéhez, s elegáns mosolyával azt üzeni neki, hogy minden a legnagyobb rendben van, semmi szükség nincs arra, hogy itt légy, csupán sétáltam egyet. Gondolatai azonban erőszakosan cikáznak fejében, és némi indulat is útnak indul ereiben, mert egyáltalán nem számított társaságra, főleg nem prefektusi ranggal rendelkezőre. Szemeiben halványan fénylik a feszültség, de most nincs idő saját érzékeivel törődni, Ophelia választ vár tőle, ami alól ez esetben nincs kibúvó.
- Tudod, mindenki a vizsgáira készül, én meg nem tudtam aludni a hangosan magoló szobatársaktól. Bizonyára te is éppen ugyanezen indokból sétálsz pont erre, vagy ó! Csak nem járőrözöl éppen?
A lány talárjára tűzött P betűre siklik tekintete, majd nekidől a tanári tölgyajtajának, és onnan figyeli a lányt. Nem gondolná, hogy büntetés lesz az éjszakai kószálásából, de ha azt is szán neki a szőke, még mindig előrukkolhat egy mindkettejük számára jóleső alkuval.
Szál megtekintése

Ombozi Noel
INAKTÍV


Bejegyzett pyromágus
offline
RPG hsz: 782
Összes hsz: 6313
Írta: 2014. február 10. 20:41 | Link

Ophelia

Úgy kerüli a prefektusokat, ahogy csak érzékei és információi alapján tudja. Arra és akkorra időzíti magánműsorszámait, amikor pontosan tudja, hogy tiszta terep fogja várni, és ha kell, akkor napokkal előtte utánanéz a műszakos rendőrségnek, hogy még véletlenül se fonódjanak össze útjaik, mert amerre ő jár, és amit ő tesz, az nem tartozik a másik oldal képviselőire. Egyik prefektus sem jobb a másiknál, és ez alól sajnos, a csodás Rellon ház őrszemei sem kivételek. Hiába, ez a feladatuk, és ezért bár nem hibáztatja őket, annyi kérése azért volna, hogy hagyják egymást békén. Ő nem tesz olyat, ami felett képtelenség lenne szemet hunyni, ők pedig foglalkozzanak olyanokkal, akiket munkásságuk érdekel is.
Ophelia megjelenése tehát nem arat felhőtlen sikert, és úgy tűnik valamiért a lány testét sem a mámoros öröm járja át, amiért rosszban sántikálót fogott az éj leple alatt.
- Mi ez a nagy kiakadás, he? Ott fityeg a P betű a talárodon, és máris te lennél az Isten?!
Ha nem kell a dicshimnusz, az álszent viselkedés, az ami két ismeretlen ismerős között fent tartja a csevegést, akkor tessék, jöjjenek a valós gondolatok, jelenjenek meg a valós arcvonások, az unalommal átitatott dühös arckifejezés. Csalódott, amiért Rubya professzor asszonynál lebukott, de a mai terveit keresztbehúzó Opheliára egyenesen haragszik, hiszen a héten ez már a második alkalom, amikor a dolgok egyáltalán nem ütemszerűen alakulnak.
- Engem nem érdekel, hogy milyen színű a hajad, egyébként is szeretem a szőkéket, ettől függetlenül hidd el, nem nézlek sem butának, sem átverhetőnek - mondja fél vállával a falnak támaszkodva. Hangja a kastély sötétjében visszhangzik, körbedübörögve a prefektus homályba vesző alakját. - Reméltem, hogy elintézzük némi bájcsevejjel ezt a kellemetlen találkozót, és mindenki megy a dolgára.
Szavai csakúgy, mint előzőleg a lányé, rideg hangsúllyal születnek meg, és minden egyes kiejtett hanggal kevesebb tisztelettel adózik rangos diáktársa előtt. Ő nemhogy tisztelné, még le is nézi ezeket a majmokat, akik falják a tanárok fenekét, megcsinálják helyettük a piszkos munkát, és azt hiszik ezáltal elérhetnek bármit is. Azt hiszik többek, egyszerű halandó társaiktól. Noel csendben van, mert tart attól, hogyha ajkai elválnak egymástól, akkor pálcát kell rántania arra válaszul, amit Ophelia esetleg reagálna.
- Nem segítek neked semmiben - feleli fintorogva, majd az ajtó felé fordul, és onnan folytatja mondandóját. - Bemegyünk, és mindketten tesszük, amit kell.
A legkevésbé sem érdekli, hogy háztársnője miért akar bemenni a tanáriba, hiszen minél kevesebbet tudnak egymás sötét foltjairól, az mindkettejük számára annál jobb. Átlépik a küszöböt, ő balra, a lány jobbra, megkeresik a számukra értéket jelentő iratokat, és már mennek is. Reggelre egyikük sem fog emlékezni erre, és a napok  változatlanul telnek majd tovább felettük. Pálcájáért nyúl, miközben még rápillant egyszer a szőkére, majd egy egyszerű zárnyitó bűbáj hatására tárul fel előttük a tölgyajtó.
- Na húzzál befele - mondja határozottan, és a lányt követve vigyorogva lép be a nappal tanárok hangjától, most azonban a kiáltó némaságtól zajos szobába.
Szál megtekintése

Ombozi Noel
INAKTÍV


Bejegyzett pyromágus
offline
RPG hsz: 782
Összes hsz: 6313
Írta: 2014. február 10. 22:04 | Link

Ophelia

A rellonosokra jellemző a beképzeltség, és hogy istenként tekintenek saját magukra. Ezt jól ismeri Noel, hiszen ő is úgy néz önmagára, mint egy mindentől különálló teremtő lélekre. Ophelia nehéz dió, aki fejtegetésre, rajongásra vágyik a másik nemtől. Némán hallgatja őt, ezzel is megadva neki a tiszteletet, ami után epekedve vágyhat. Míg a lány a saját igazát fújja, addig ő egészen máshol jár, máris a következő helyszínt képzeli maga elé, ahova - mint általában mindig - Kowait viszi magával, akiben feltétel nélkül megbízik, és akivel sikerre vihet bármilyen akciót. Nincs más, aki annyira illene hozzá, mint a mások által utálatosnak tartott évfolyamtársa. Ők jelentik azt a bizonyos tökéletes párost, és pontosan ezért hallotta már többször vissza, hogy valószínűleg több is van közöttük, mint egyszerű szövetség. Ezeken a felvetéseken jókat mosolyog, és bár megfordult egyszer-kétszer a fejében, hogyha Kowaival ennyire könnyű, és ennyire élvezhető a közös munka, akkor éppoly könnyedén alakíthatná tovább ismeretségüket, ezáltal szintet lépve kapcsolatukban. Kowait megcsókolni egészen más érzés lehet, mint az eddigi lányokat, és ezt bár senkinek sem említette még, nem egyszer játszódott le lelki szemei előtt. Se nem szőke, se nem kedves, mégis annyira vonzza Noelt, mintha a másik fele volna, akire idejekorán rálelt.
A prefektus kisasszony időközben már feltételekről beszél, talán a koromsötétben még azt sem vette észre, hogy a fiú egy percig sem figyelt rá, helyette a szőke szobatársával volt elfoglalva, és saját kapcsolatainak alakulása járt fejében. Feleszmélve elszabaduló gondolatfoszlányaiból máris unja a lány kioktató stílusát, amely csak annyira elég, hogy Noel elgondolkozzon a mai esti betörés elhalasztásának lehetőségén. Ő nem szereti a túlkomplikált stílusú lányokat, akik a szavak nagymestereinek érzik magukat, és nagymenő csajként játsszák az eszüket. Halvány reakcióként egész testét a falnak engedi dőlni, s közben megrázza sötétbarna üstökét. Igyekszik kivonni magát a helyzetből, de kemény falakba ütközik, mivel csak ketten tartózkodnak a folyosón.
- Kisebbségi komplexusod van, vagy mondd már el, mi a ménkű ütött beléd? - kérdezi nyugodt hangon, miután a lány saját fejlődő férfi öntudatában próbálja megalázni. - Nem vagyok kemény legény, Oph, nem kell arcoskodnod velem, értem én, hogy menő prefektus lány vagy, szóval akár be is foghatod, és végre átléphetjük a tanári küszöbét...
Biztos abban, hogy a lánynak valami agybaja van, amit csak azzal képes palástolni, hogy diáktársait piszkálja, kioktatja, vagy akár bántja őket megszerzett képességével.
- Elszomorít, hogy ekképp akarsz mások fölé kerekedni - nyögi ki a képzelt fájdalom közben, majd halántékához kapva tovább folytatja. - Azt csinálsz, amit akarsz, nem? Ha leakarnál vinni a házvezetőhöz, már rég rángatnál is. És igazad van, egyáltalán nem vagy Kowai. A köpése nyomába sem érhetsz.
Nem érdekli, hogy milyen fájdalmat fog kapni ezért, a véleményét akkor is elmondja, ha Ophelia a torkának szegezi érte pálcáját, ha itt és most végez vele, vagy ezerévnyi büntetőmunkára ítéli. Azt képzeli magáról, hogy nagylány, hát legyen is. Noel nem állja útját.
A tanáriban fiókról fiókra halad, keresi a tanárok névsorait, a tanterveket, mindent, amit hasznosítani lehet. Egy-egy fiókot kinyitni sem tud, azok ha lehet, még jobban felkeltik érdeklődését. Opheliával nem törődik, rá sem néz, teljesen kizárja őt. Úgy érzi ezekben a pillanatokban, hogy ez a lány egy életre elásta magát a szemében, hiszen ő soha nem bántaná egy háztársát sem, ahhoz túlságosan is tiszteli őket egytől egyig.
Szál megtekintése

Tanári szoba - Ombozi Noel hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium