[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=855582#post855582][b]Nadia Rosales - 2022.11.01. 19:48[/b][/url]
Ákos [zárt]
Muszáj volt kiszakadnom abból a közegből, és rendbe tennem a gondolataimat, mielőtt bármilyen döntést vagy javaslatot is nyújtanék be az igazgató úrnak. Ő is ott volt, természetesen tapasztalta a történéseket, de úgy mint tanár, s nem mint szülő. Neki nem ült a sorok közt gyermeke, így benne valószínűleg egész másként csapódhattak le az események. Forrtam a dühtől, nagyon sok minden aggasztott tanárként és szülőként egyaránt. Hogyan is vetemedhet egy felnőtt férfi ilyesmire? Normális?
Belegondolni is rossz volt abba, hogy mi lett volna, ha mondjuk épp Natália az, akire kezet emel. Az mondjuk egész biztos, hogy akkor nem hagyta volna el a helyszínt élve. Ahogy azon se tudtam túltenni magam, hogy egy házvezető hogyan volt képes hidegvérrel végig nézni az eseményeket. Merlinre, hálát adtam a sorsnak, hogy Natália nem az Eridon asztalánál ült. A sok gondolattól persze meg is fájdult a fejem, az asztalomhoz ülve elkezdtem masszírozni a halántékomat, hogy picit lenyugtassam magam, amikor észrevettem belopakodni Ákost. Őt mindig jó volt látni, most sem zavart a jelenlétével.
Szavaira csak megráztam a fejem, ezzel is utalva arra, hogy mennyire csalódtam az egyik kollégámban. - Őszintén? Fel tudnék robbanni a méregtől. - kezdtem bele, miközben felkeltem a székből és odaléptem Ákos mellé.
- A lányom vállalhatatlanul viselkedett, és úgy éreztem, hogy ott helyben leég a bőr az arcomról. Pontosan neki kellene tudnia csöndben maradni, hát mire neveltem? De ha még csak ez lenne. Miksa kihúzta a gyufát. Éppen, mikor kiemeljük a nevét, így viselkedik? Nem fér össze a kettő, érted? Mire jutalmazzuk most mégis? Ezt nem lehet elengedni egy ejnye-bejnyével. Rudolfról már nem is beszélve, szó nélkül végig nézte, hogy mit művel Bontovich. Egy házvezető nem viselkedhet így, erről ha nem én, majd az igazgató úr egész biztos, hogy beszélni fog vele. És nem csak tanárként dühít ez, hanem mint anyaként. Szülőként voltam tanúja annak, hogy egy diákot bántalmaztak. Érted? Ha ez kiszivárog az iskola falain kívülre, ebből oltári nagy balhé lesz. Szóval azt sem tudom, hogy intézzük azt, hogy senkinek ne járjon el a szája, de itt házon belül is rendeződjenek a dolgok - egy szuszra panaszoltam el mindent Ákosnak, majd hozzábújtam. - Mit kéne tennem? - persze ötleteim voltak, de úgy őszintén, azokból semmi sem tűrte a nyomdafestéket.