A Fő utcza frekventált részén, megújult belsővel nyitott ki újra Bogolyfalva egyetlen varázslény kiskereskedése. Be se lehet látni a kirakatán a különböző méretű és formájú ketrecektől, amiknek lakói szinte minden járókelőt megállásra kényszerítenek, amikor elhaladnak az utca ezen szakaszán. A figyelmetlen vásárlók belépéskor azonnal lefejelhetik az ajtócsengőként funkcionáló tündérmanókat, akik visítva lendülnének támadásba, ha az őket őrző kalitka nyitva lenne. Az üzlet egész területén kiváló szagmérséklő bűbájok működnek, emiatt orrfacsaró bűztől nem kell tartani, legfeljebb a különböző lények még különbözőbb rikoltozásaitól.

A plafonról ketrecek lógnak le, melyekben mindenféle lény él, főleg madárfélék, de néha denevéreket is felfedezni. A kirakatban gyönyörű baglyok ülnek, kuvik, macskabagoly, hóbagoly, uhu, kinek mi kell. A boltban szűkös folyosókon haladva kalandozhatnak az érdeklődők a leggyakoribb, közkedvelt varázslényektől egészen a ritkaságnak számító példányokig. Az iskola házirendje értelmében a diákoknak joguk van két kisebb termetű, veszélytelen háziállatot tartani, amit rengetegen ki is használnak. Az egyik oldalsó fal mentén hordókat helyeztek el, melyekben futóféreg vagy egyéb más bogarak vannak, esetleg egy-egy nagyobb bestia, de azok hordóinak teteje ráccsal van lefedve. A másik fal végig van polcozva, a polcokon ketrecekben állatok pihennek. Macskák, murmáncok, bólintérek, patkányok, zanzárdok, és egy-egy goromkát is lehet találni, de a teljesség igénye nélkül akad itt tüzesrák, krup, ramóra és nosztallang is. A ketrecek mellett akváriumok vannak a vízi lényeknek, úgymint kákalag, fenékjáró fuvacs és szikecs. Nagy terráriumokban pedig gyíkfélék és rovaroknak kaphatók.

A pult a bolt végén található, ahová már csak az antik, de még mindig hibátlanul működő pénztárgép megcsodálása miatt is érdemes elsétálni. Mögötte könyvespolc, tele megvásárolható szakkönyvekkel és folyóiratokkal. A pult mellett tápok és állatos kiegészítők kaptak helyet, illetve itt van ajtó a raktárhoz és a személyzeti helyiségekhez. Ugyanakkor a különféle színű golymók is itt várják új gazdáikat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=403&post=502518#post502518][b]Szentesi Alíz Zsófia - 2015.08.03. 17:54[/b][/url]

Nem szívesen marad a kastélyban úgy általánosságban véve sem, most meg, mivel végre valahára hazaértek a nagyon hosszú és meleg madagaszkári nyaralásból, úgy érzi tennie kell valamit. Naphosszat csak ülni és lógatni a lábát, nos, olyat ő nem tud. Bármennyire is próbálkozna, ha a fejére szakadnának a csillagok, ő akkor sem lenne képes az órákon kívül egy helyben maradni. Valamiért mindig izeg-mozog, mintha bele lenne építve az agyába egy chip, és az irányítaná.
Ma nem is tudja pontosan hova megy, csak hagyja, hogy a lábai vigyék valamerre. Őszinte érdeklődéssel és mosollyal az arcán nézelődik, miközben végighalad a fő utczán. Minden bolt előtt meg-megáll pár pillanatra bekukkantani a kirakaton és megállapítani, hogy semmi ismerőst nem lát, de utána már megy is tovább. Egyszerűen képtelen megállni öt percre, és miután minden háziállata otthon maradt hála a mostohatestvérének, szüksége van valamire, aminek segítségével levezetheti a fölös energiáit.
- Jó napot! - Hangosan köszön, ahogy belép a boltba és mosolyogva biccent az eladó felé. Az üzletben, tőle nem messze egy barnás-vöröses hajú lányka ácsorog, hajának színe hasonlít főhősnőnk loboncához is, az említett éppen ezért is indul meg a levitás felé. Kezecskéit közben a zsebébe csúsztatja és nem törődve azzal, hogy a lány éppen az eladótól kért segítséget, odaugrál mellé.
- Szia! - Barátságosan mosolyog a lányra, aztán az eladó felé fordul. - Tudna nekem segíteni? Szeretnék valamit, bármit, tényleg bármit, amivel tudok foglalkozni, és lefoglal, mert anya azt mondta, hogy ha továbbra is ilyen sok energiám lesz, akkor felrobbanok, és még azt is mondta, hogy ad pénzt és vegyek magamnak állatot és... Te is ezért jöttél? - Az utolsó szösszenetet már a levitás felé fordulva, csodálkozó arckifejezéssel teszi hozzá, de végül csak megvonja a vállát. Az eladó közben reagálva az elsőként érkezettre, kilép a pult mögül és, ha a lány követi, hangosan magyarázva elkezdi mutatni neki az állatokat. Alíz persze a lányka nyomába szegődik, és mindenre rámosolyog, ami az útjába kerül.

Ruha.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=403&post=502533#post502533][b]Szentesi Alíz Zsófia - 2015.08.03. 19:41[/b][/url]

Egy cseppet sem zavartatta magát, ahogy közelebb ugrált az eladóhoz, elhadarta mit is mondott neki az anyja, de aztán hirtelen rájött, hogy más is ott állt mellette. Barátságosan rámosolyog a lányra, közben követi őt és az eladót is. Figyelmesen végighallgatja, a lány milyen állatra gondolt, aztán mintha csak ő is itt dolgozna, körbepillant az üzletben. Segíteni szeretne, mert most ilyen napja van, de arról már nem vesz tudomást, hogy a lánynak akadt már segítsége az üzlet tulajdonosának személyében. A nagy nézelődésben le is marad picit a csoporttól, a lány kérdésére is csak vonogatja a vállát.
- Otthon van egy cicám, de azt lenyúlta a tesóm. Meg a baglyom, de ő nem számít háziállatnak, csak akkor jön, ha anyuék levelet küldenek.
Kicsit igazságtalannak tartja, hogy Ráhel csak így megtarthatta az ő (az ő!!!) cicáját. Mert hát eddig ő gondozta, ő simogatta naponta huszonnyolc órát, ő adott neki enni és a többi. Erre Ráhel egy kis hisztivel eléri, hogy a macska otthon maradjon vele, és hogy ő majd jobban fog rá vigyázni nővérénél. A kislány sokat nem tudott tenni ez ellen, szülei is belementek a dologba, anyja pedig csak pénzt adott neki, hogy vegyen egy másik állatot. Amit Ráhel remélhetőleg a következő szünetben nem akar a magáénak tudni.
Mikor valami kis lény felsikít a sarokban, a lány is ugrik egyet oldalra, majdnem beleütközve a pultba. Kikerekedett szemekkel mered a hang forrásának irányába, aztán mikor látja a levitást az egyik ketrec mellett térdelni, kicsit megnyugszik. Szóval akkor mégsem fog kicsapódni az ajtó, hogy valami sivalkodó kacsa-egér-unikornis-szőlő lény berontson rajta és megegye a kisállat kereskedésben tartózkodókat. Huh, mindenki fellélegezhet.
- Ja, egyébként Alíz vagyok - Még mindig mosolyog a lányra, közben újra elindul és követi a még mindig lelkesen magyarázó boltost.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=403&post=502754#post502754][b]Szentesi Alíz Zsófia - 2015.08.04. 13:56[/b][/url]

- Miért nem? - Sosem értette a szülők miért ítélkeznek ilyen sokat az állatokkal kapcsolatban. Hiszen az állatok aranyosak, jók, szeretni valók, és színt hoznak az ember életébe.
A sikoltó hang hamarosan el is hallgat, mire csak egy biccentéssel konstatálja ezt a gyorsan megállapított tényt. Szemei újra az üzlet polcait és falait kezdik el pásztázni, hátha megpillant valahol, valamelyiken egy neki tetsző állatot. Ma mindenképpen el akarja költeni az anyjától kapott pénzt, ezt pedig semmi sem akadályozhatja meg. Még a kedvesnek tűnő boltosbácsi sem, amit igen, egybe kell írni és ejteni is. Külön még említést sem érdemel.
A következő dolog, amire pár pillanat után újra felfigyel, az a levitás lány sikoltása. Egy pillanatra teljesen ledermed, és az ajtó felé akar pillantani, hogy meggyőződjön róla nem lépett be az a kacsa-egér-unikornis-szőlő lény, de sajnálatos módon megint összekeveri az irányokat, és Lolita felé pillant. Tökéletesen jól látja, ahogy az eladó leemel a hátáról egy macskát, amire már csillan is a szeme. A windows már újraindult a fejében, ezért el is indul rögtön a páros felé, majd lefékezve a bácsi előtt csillogó szemekkel mered rá.
- Megkaphatom? - Már nyújtja is a kezét, hogy aztán jól megölelgesse a cicát. Azt se tudja igazából mi fán terem ez a macska, lehet, hogy veszélyes és mindjárt kikaparja a szemét, de ő azért meg megöleli. Mert megkapja. Már majdnem kinyögi, hogy "olyan cuki, hogy belehalok", de végül csak rávigyorog Lolitára. Azzal a pszichopata vigyorral, amit igazából még sosem villantott meg, mert neki olyanja elvileg nincs is. Hümm, hát most van.
- Akkor majd elviszem én. Lehet elvinni, ugye? Ugye, ugye, ugye? - Kislányos hangján sipít picit, egyébként nyelve többször is belebotlik a beszédbe. Az a harmadik ugye már inkább hasonlít valami köhögésre mint valami szóra, de erről tudomást sem véve szuggerálja kérlelő pillantással az eladót.

Macsek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=403&post=504106#post504106][b]Szentesi Alíz Zsófia - 2015.08.11. 17:25[/b][/url]

Csalódottan elhúzza a száját, mikor a levitás válaszol a kérdésére. Igazából ő sem az a nagy állatbarát, persze, szereti az állatokat, nem bántja őket meg minden, de igazából a kezében tartott macska is csak arra kell, hogy levezesse a fölösleges energiáit. Mert hát az utóbbi időben elég sok felgyülemlett szegény lányban, és mivel kviddicsezni fél, csak az maradt, hogy rohangáljon a néhány méterrel előtte futó macskája, illetve kutyája után. Jelen esetben ugye az előbbiről beszélhetünk. Alíz az ölében tartott állatot szemléli, és olyan fejet vág, mintha most jelentették volna be, idén előrébb lesz hozva a karácsony, és bár olyankor nem nő, sok-sok tulipánt fog kapni.
Gyorsan lekonzultálja az eladóval az alap információkat a macskáról és a macskatartásról, annak veszélyeiről, az etetésről, a takarításról és minden egyéb fontos dologról, majd amíg Lolita a teknőssel ismerkedik, addig kezében a macskával a pulthoz masírozik, és elintézi a további elintéznivalókat. Újdonsült szerzeménye addig is vernyogva indul el a pult mentén Lolita felé, de mivel a bútor nem olyan hosszú, a földre ugrik és halk dorombolással dörgölőzik a lány lábának.
  - Jaj, most nézd meg milyen aranyos! - Ahogy visszapillant, rögtön fel is csillan szeme eme édes barátkozós látványtól, bár lehet, a levitás ezt másképp gondolja. Tekintete nem sokat időzik a pároson, pár pillanat múlva már fordul is vissza az idős úrhoz, hogy kifizesse a macska árát. Nem mondanám, hogy olcsó mulatság volt és lesz, de nevelőanyja tudja, hogy a lány ilyenkor szeret egy kicsit drágább állatot vásárolni magának. Szóval, amint túlestek a formaságokon, és hivatalosan is övé lett az állat, nagyot pördülve kezdi el keresni új pajtiját, na meg persze a macskát is.
  - Óóóó, de cuki! - Amint meglátja a levitás kezén mászó teknőst, szeme újra felcsillan, és közelebb masírozik a trióhoz. El nem nevezett macskája még mindig ott sündörög a lány közelében, nyújtogatja nyakát a teknős felé, de bántani nem akarja. Amíg az eper szöszi a kis állatot bámulja, addig a boltos is csatlakozik a nézelődőkhöz. Nincs sok dolga, hiszen a lányokon kívül más nem tartózkodik jelen pillanatban a boltjában.