A Fő utcza egyik vége egy elég nagy kiterjedésű, lapított kör alakú térbe fut bele, melynek közepén egy furcsa alakú szökőkút áll. Nem is kör, nem is szögletes alakzat, inkább hasonlít egy amőbára. Egy nagy bagoly áll a szökőkút közepén és a csőréből vízsugár tör elő. Körülötte sok kis apró bagoly is követi példáját. Még a nagy bagoly egyik vállán is csücsül egy. Durva, szürkés kőből készültek, úgymint maga a szökőkút is. A szökőkút körül padok találhatóak és a padok mögött bokrok, nyurgább fák állnak, hogy a padon ülőknek árnyékot biztosítsanak, ha netán a szökőkút körül szeretnének üldögélni.
A téren főként a fontos, hivatali intézmények állnak, minden egy helyen. A Fő utczával éppen szemben, a tér túloldalán a helyi vasútállomás épülete terpeszkedik el, a sínek mentén egy árnyas sétányra jutunk. De itt van még a Posta, ahol külföldi és belföldi levelezésre is kölcsönözni lehet baglyokat; a könyvtárral egy épületen osztozó Művelődési Ház és Bogolyfalvi Hivatal; és Bogolyfalva előkészítő iskolája is, a közelében kedves játszótérrel.

A hűvös szélben dobja hátra haját, ahogy leül a már előre kiszemelt padra. Táskáját és a kávéját is maga mellé teszi, amíg az előbbiből túrja ki könyvét, azon pedig a heti újságot.
Keresztbe vetett lábain támasztja meg a vékonyka kötetet, támasztéknak használja egyelőre, amíg nem jut el odáig. Egyelőre a hírek sokkal jobban lekötnék. Kortyol, fél kézzel nyitja ki az újságot és kezdi el olvasni az őt érdeklő oldalakat. Természetesen számított arra, hogy eljegyzésének felbontása megjelenik, de nem gondolta volna, hogy ennyire hamar ott fognak virítani a sorok.
- Hiénák - morogja maga elé szemeit forgatva. Kávés poharát arrébb tartva, lefelé sandítgatva olvassa a következő cikket, halkan hümment. Nem akarja elhinni, hogy ilyesfajta cikkeket kiadnak: mégis ki hordana csíkosat kockással? Bár kár tagadnia, hogy remek modellt találtak a ruhához, aki könnyűszerrel elhiteti az emberekkel, hogy ez rendben van így. Majdnem, mint a szandál-zokni kombináció.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=875616#post875616][b]Halty Lianna - 2024.03.29. 16:09[/b][/url]

A hűvös szélben dobja hátra haját, ahogy leül a már előre kiszemelt padra. Táskáját és a kávéját is maga mellé teszi, amíg az előbbiből túrja ki könyvét, azon pedig a heti újságot.
Keresztbe vetett lábain támasztja meg a vékonyka kötetet, támasztéknak használja egyelőre, amíg nem jut el odáig. Egyelőre a hírek sokkal jobban lekötnék. Kortyol, fél kézzel nyitja ki az újságot és kezdi el olvasni az őt érdeklő oldalakat. Természetesen számított arra, hogy eljegyzésének felbontása megjelenik, de nem gondolta volna, hogy ennyire hamar ott fognak virítani a sorok.
- Hiénák - morogja maga elé szemeit forgatva. Kávés poharát arrébb tartva, lefelé sandítgatva olvassa a következő cikket, halkan hümment. Nem akarja elhinni, hogy ilyesfajta cikkeket kiadnak: mégis ki hordana csíkosat kockással? Bár kár tagadnia, hogy remek modellt találtak a ruhához, aki könnyűszerrel elhiteti az emberekkel, hogy ez rendben van így. Majdnem, mint a szandál-zokni kombináció.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=875626#post875626][b]Ránki Magor - 2024.03.29. 17:05[/b][/url]

Még nem sikerült megszoknom a kastélybeli helyem, és amíg nem kezdődik el a tanév, ki is használom a lehetőséget, hogy annyi időt töltsek a faluban - amit már csak a megszokás neveztet így, hiszen kinőtte magát -, amennyit csak lehet. Pedig rengeteg holmin kellene még áttúrnom magam, és a sok golfütőt már most nem tudom hová tenni. Sem fejben, hogy miért, sem térben, hogy tényleg, hová?
A téren áthaladva aztán meg is feledkezem minderről kissé, de arról is, hová tartottam. Talán nem is volt konkrét úti célom, de ha volt is, félreteszem, mert egész máson kezd el kattogni agyam. Megtorpanok, és mivel nem szeretném, ha valami szatírnak nézne a nő, akin megakadt tekintetem, óvatosan meg is szólítom:
- Bocsásson meg, amiért megzavarom - kezdek bele, összeérintve kezeimet -, de olyan ismerős valahonnan! Pedig ha találkoztunk volna már, arra egész biztos emlékeznék.
Nem csak, mert kivételesen jó a memóriám, hanem mert van valami benne, amitől az az érzésem támad, hogy nehéz figyelmen kívül hagyni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=875634#post875634][b]Halty Lianna - 2024.03.29. 18:06[/b][/url]

Érdeklődve néz fel az előtte álló férfire. Széles mosollyal figyel rá, még napszemüvegét is leveszi, hogy megadja a kellő tiszteletet és egymás szemébe tudjanak nézni.
- Maga zavarba ejtően illedelmes - feleli ugyanúgy mosolyogva, ahogy arrébb csúszik a padon, hogyha a másik le szeretne ülni, meglegyen a lehetősége rá. Az újságon pihenteti kezeit.
- És nagyon tudja, hogy kell körbeudvarolni egy nőt - billen félre feje kicsit, oldalra sandítva fürkészi a férfit. Csak szórakozik, bár ez nem feltétlen lesz egyértelmű a másiknak is, tudja jól. - Újságíró vagyok, ha ez esetleg segít, és elnézést kérem, de ön nem ismerős nekem - őszintén vall színt. Jobb, hogy még az elején derül ki, mintha később lenne kellemetlen. A férfi kisugárzása megnyugtató, és ha esetleg nem is lenne legközelebb, most élvezi ki - mert abban ő is biztos, hogyha találkoztak volna már, megjegyzi magának az illetőt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=875639#post875639][b]Ránki Magor - 2024.03.29. 18:34[/b][/url]

Azzal soha senki nem vádolt még meg, hogy barátságtalan volnék, de viszonylag ritkán, szerintem egy kezemen megszámolhatóan kevésszer fordult elő, hogy csak úgy megszólítottam valakit az utcán. Engem gyakran elcsíptek így, de jómagam igyekeztem nem lenni tolakodó. Ha meg kellett ismerjük egymást valakivel, a sors úgyis úgy alakította.
Most mégsem tudok elmenni csak úgy mellette, és mikor a nő arrébb húzódik, egyértelmű jelet adva, hálásan elmosolyodva le is ülök mellé, persze illedelmes távolságban.
- Köszönöm! - mondom, és aprót nevetek. - Igazán, csupán őszinte voltam.
Tekintetem elidőzik kicsit arcán, aztán az újságon. Szóval ír. De nem, valamiért nem a neve az, ami megfog. Főleg mivel még nem is tudom. Illetve tudom, csak még nem tudom, hogy tudom.
- Az én nevem Ránki Magor, kedves...?
Aztán mielőtt még mondaná a nevét, ha megtisztel vele, beugrik, hogy hol láttam már. Az újság stimmel, de nem íróként emlékszem rá, hanem hogy elfoglalta az arca az egyik oldalát egynek. Sőt, többnek is, ami azt illeti, csak ritkán fordult meg a kezemben olyasfajta lap, ami nem csak betűk rengetegéből áll.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=875648#post875648][b]Halty Lianna - 2024.03.29. 19:20[/b][/url]

A régi önmagam arcát takargatva bújna el a férfi elől az újságja mögé, amiért ilyeneket mondd és ennyire közvetlen. A mostani Lianna azonban meglepően könnyedén fogadja a bókokat és még igyekszik is segíteni rájöjjön a férfi, honnan ismerheti. Szeretné hinni, hogy a WoMenben leközölt tavaszi kollekció egyik öltönye ragadt meg esetleg benne, de csalódnia kell.
- Halty Lianna - nyújtja felé jobb kezét egy kézfogás erejére, majd nevet fel csilingelően. - Látom az arcán, hogy sikerült beazonosítania. A Dior reklámarca vagyok többek között - vallja meg végül, honnan lehet annyira ismerős a férfinak. Ennyi elég volt, hogy elhiggye, tényleg az újság miatt ismerik a legtöbben, miközben tudja, hogy nem. A Diornak köszönhet majdnem mindent.
- Igen egyedi neve van, szinte már öltözteti magát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=875653#post875653][b]Ránki Magor - 2024.03.29. 19:45[/b][/url]

Korábban sem jöttem zavarba, ha nőkkel kellett szóba elegyednem, de most kicsit kellemetlenül érzem magam, amiért látszólag csak a külseje miatt szólítottam meg őt. Nem szeretném, ha az lenne a benyomása rólam, hogy sekélyes vagyok.
- Teljesen igaza van, és ne haragudjon! - szabadkozom ismét, míg megfogom a kezét egy pillanatra. - Önben kétség kívül több van, minthogy csupán egy csinos arcként azonosítsák. Hol olvashattam írását?
Egyelőre nem tudhatom, legfeljebb sejthetem, hogy nem én vagyok a célközönsége, ellenben ő láthatja rajtam, hogy valóban legfeljebb a nevem öltöztet engem, hiszen bár könnyed elegancia jellemzi ruhatáram, az, hogy márkás volna, semmiképp.
- Gyakran mondják, igen - bólintok mosolyra húzva ajkaim. - Külföldön sokaknak a kiejtésével is meggyűlt a baja. De az ön neve sem mindennapi.
Mi több, igen szépnek is találom, de már így is valósággal letámadtam, szóval ezt egyelőre megtartom magamnak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=875662#post875662][b]Halty Lianna - 2024.03.29. 20:57[/b][/url]

A kézfogás után ejti vissza kezeit ölébe, pontosabban az újságra. Már annak idején is, mikor először költözött ide, meglepte, mennyire közvetlenek az itt élő emberek, és örül annak, ez nem változott.
- Ez igazán kedves öntől, de többet néz ki belőlem, mint ami vagyok - feleli őszintén. - Régóta nem írtam már, ami azt illeti. A WoMen divatmagazin igazgatója vagyok már egy ideje, az írást másra bízom azóta - ugyan néha hiányzik neki, hogy papírra vesse véleményét, de mióta a WoMen kinőtte magát, aligha van esélye megtenni ezt - csak örömét leli abban, hogy a divatnak szentelheti a mindennapjait.
- Maga tényleg tudja, hogy vegyen le egy nőt a lábáról. Már el is felejtettem, hogy a külsőm miatt jött ide - széles mosolya beteríti arcát, ahogy megajándékozza vele a férfit. Hallható a hangjából, hogy incselkedik és nem gondolja komolyan, legalábbis nem veszi magára, hogy csak a külseje miatt tűnt fel a férfinak. Akarva-akaratlan, de sokan belebotolhatnak az arcába itt-ott.
- Gyakran jár külföldre?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=875672#post875672][b]Ránki Magor - 2024.03.29. 21:51[/b][/url]

Aprót nevetek és megrázom fejem.
- Távol álljon tőlem, hogy kétségbe vonjam a szavát, de nem hiszem, hogy tévednék - jelentem ki kedvesen, ügyelve rá, hogy ne hangozzak beképzelt mindentudónak. - Bár azt sajnos be kell vallanom, valószínűleg nem olvastam kegyedtől semmit, a divat nem tartozik az erősségeim közé.
Ezt valószínűleg egy ezzel foglalkozó lap igazgatójaként, és egykori írójaként elég jól látja rajtam.
Csipkelődik velem, és megint nevetnem kell, elismerően bólogatva szavaira.
- Touché. Remélem nem is jut eszébe többé, ennél jobb benyomást szeretek kelteni másokban.
Legalábbis, ha nem bűnözőkről van szó. Sok ellenséget szereztem magamnak, és valószínűleg még most, ennyi év után is akad olyan, aki nem szép gondolatokkal emlékszik vissza rám, de egyelőre nem avatom be ilyen szinten a múltamba Liannát.
- Már nem - felelem, és arra gondolok, talán mégis úgy fair, ha ő is tudja, mivel foglalkozom. Illetve, hogy már mivel nem. - A munkám miatt sokat voltam más országokban, ahol épp szükség volt rám, de azóta.. mondjuk úgy, kényszer-visszavonultam. Viszont az új tanévtől defenzor leszek itt, az iskolában.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=875708#post875708][b]Halty Lianna - 2024.03.30. 13:08[/b][/url]

Vidáman csóválja meg fejét. Egyáltalán nem érzi úgy, hogy a férfi illetlen lenne vele, sőt... olyan illedelmes, valóban zavarba ejtő, hogy vannak még ilyen férfiak.
- Ne bánja, most itt van velem és legalább személyesen tud meggyőződni arról, milyen vagyok - kicsit flörtölős, kicsit hetyke, ahogy a szavak elhagyják a száját. Az újságot csukja be és süllyeszti vissza táskájába a könyvvel együtt, így csak a kávét tartja gondosan manikűrözött ujjai között.
- Ígérem, elfelejtem - emeli fel jobb kezét. Nem hinné, hogy Magor valóban csak a külseje után érdeklődne, hiszen akkor nem jött volna ide, maximum messziről találgat. Ám Lianna legnagyobb örömére közeledett felé, hogy végül egymás mellett ülve, máris személyesebb vizekre evezzenek.
- Felkeltette az érdeklődésem, és ha csak nem érzi tolakodónak, igazán érdekelne mit hagyott maga mögött, hogy defenzor lehessen - fordul Magor felé a padon. - Amihez egyébként őszintén gratulálok - még emlékszik rá, milyen nehéz dolguk volt a defenzoroknak annak idején is. A kastélyt óvó bűbájok rendben tartása, a diákok és tanárok védelme - igen összetett munkakörről beszélünk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=875806#post875806][b]Ránki Magor - 2024.03.31. 10:33[/b][/url]

Már nem is emlékszem, hová tartottam, hogy őszinte legyek. Persze semmibe nem kerülne felidézni, de mivel biztosan tudom, hogy nem volt fontos, nem is vesződöm vele. Elvégre igen ritkán kezdeményezek beszélgetést, nagy kár lenne ettől megfosztanom magam.
- Nos, éppen ebben a reményben bátorkodtam megszólítani önt - mondom, és úgy látom, nincs ellenére a társaságom, hiszen az olvasnivalója kikerül a keze ügyéből. - Meghívnám szívesen egy kávéra is, ha nem volna már felszerelkezve eggyel.
Persze akár tea is lehetne a poharában, csakhogy az feltűnne nekem, így a következtetésem helyesnek tűnik. És talán azon is sikerült túllendülni, hogy azt gondolja rólam, csak a legfelső rétegét szemlélem, és mélyebben nem ismerném meg.
- Igazán kedves - hálálkodom egy mosollyal, mielőtt rövid összefoglalót tartanék az életemből. - Jó pár éve nem dolgoztam már aktívan, de annak idején auror voltam, egy kisebb, különleges csapatban. Túl sok mindent erről nem mesélhetek, mert akkor attól tartok, órákon belül felkeresné kegyed egy amneziátor. - Sejtelmes mosolyt kanyarítok a végére, nehogy túl komolyan vegyen. Még ha valóban így is történne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=877044#post877044][b]Halty Lianna - 2024.04.16. 20:22[/b][/url]

Liannának eszébe sem ötlik, hogy esetleg feltartja a férfit, mikor ő jött ide hozzá. Talán nem ártana rákérdezni, hogy egyáltalán szeretne-e hozzá hosszabb időre csatlakozni, ám úgy van vele: a mellette ülő, már... nos igen, ül, és kedélyesen beszélgetnek. Aligha siethet bárhova is.
- Ez nagyon kedves öntől, Magor - láthatatlan borzongás fut végig gerince mentén, ahogy kimondja hangosan a nevet. Kevés olyan emberrel találkozott eddig, akit ennyire öltöztetett volna a saját neve, ám Magor - önmagában különleges már - szerinte sokkal többet is rejt, mint egy név csupán. Reméli, nem téved.
- Úgy hangzik, megérné a kockázatot, hogy amneziáljanak - mosolyodik el féloldalasan. Kihúzva magát helyezkedik kicsit jobban a férfi felé ültében. - Ha most rákérdeznék arra, miért nem dolgozott aktívan aurorként, félek, a következő alkalomkor nem lenne miről beszélgetnünk - persze túloz. Sosincs olyan, hogy ne tudna valakivel beszélgetni érdemlegesen. Ebben a mondatban a lényeg inkább a következő alkalom - és ő türelmesen vár, hogy Magor kap-e az alkalmon vagy egyértelműbben kellene fogalmaznia.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=877177#post877177][b]Ránki Magor - 2024.04.18. 20:59[/b][/url]

Ugyan csak pár szót váltottunk, mégis mintha szikla volnék egy teljesen sík mezőn; eszem ágában nincs elmozdulni. Nincs az a környezeti katasztrófa, több ezer évnyi időjárási viszontagság, ami meggyőzne róla, hogy máshol jobb lenne nekem.
Tényleg nem csupán gyönyörű, a stílusa, ahogy beszél, ahogy ül, a rezgései. Mind-mind érdemesek a figyelmemre, és meg kell mondjam, ritkán érzek ilyet. És ha még gondolkodás nélkül arra is tudott késztetni, hogy megzavarjam, akkor tényleg itt a helyem - amíg ő is úgy akarja, természetesen.
- Ismerek egy igazán kedves fickót, akit imádnak az alanyai - mesélem, aprót kuncogva. - Sajnálatos módon csak addig, míg nem végez a munkájával, mert utána már nem emlékeznek rá.
Persze nem szeretném elviccelni a beszélgetést, hiszen felém fordul testével is, amit egy jó megfigyelő a szavak nélkül is értelmezni tud, nekem pedig sokáig volt a dolgom, hogy észrevegyek mindent, és defenzorként sem lankadhat a figyelmem.
Lianna szavai azonban a kétséget is eloszlatják, akár a hajnali ködöt a felszálló Nap.
- Ha legközelebb egy meghittebb helyen futnánk össze, teszem azt, egy kávézóban, ott minden bizonnyal tudnánk bármiről beszélgetni - nézek a szemébe, egyelőre várva néhány pillanatot, mielőtt direktebb kérdéssel folytatnám: - Ráérne esetleg valamikor?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=877224#post877224][b]Halty Lianna - 2024.04.19. 21:05[/b][/url]

Hisz a karmában és ez miatt, minimálisan ugyan, de a sorsban is. Nem hiszi, hogy minden találkozásnak értelme van, és befolyásolja a jövőt, ám abban majdnem biztos, hogy bizonyos találkozások igenis hatással vannak rá. Mindenképpen később derül ki, hogy melyik találkozás, melyik csoportba osztható.
- Ejnye, hát szabad ilyennel viccelni? - érezhető, hogy a kérdés nem komoly, teljesen viccnek fogja fel. Abból is egyértelmű lehet ez, hogy utána, pár másodperccel később már halk kuncogása hallatszik.
Fejét csóválja meg kicsit apró mosollyal, ám mielőtt a másik azt hihetné, éppen elutasítják szólal meg.
- Igazán röstellem, ám azért költöztem ide vissza, hogy kicsit kerüljem az embereket. Azért ülök ki ide kávézni... - pillant is körbe. - Ám nem hagynám ki az alkalmat, hogy ismét lássam. Mit szólna, ha meghívnám vacsorázni, esetleg... péntek este? Jó lehet? - térdére könyökölve, csillogó szemekkel várja a férfi válaszát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=877300#post877300][b]Ránki Magor - 2024.04.21. 11:05[/b][/url]

Nem egyszerű az amneziátorok élete, le kell mondaniuk az olyan örömökről, mint emlékezetes belépők, maradandó élmények, de szerencsére a legtöbbük tud nevetni az ilyen vicceken, másként tényleg lélekölő munka volna az övék.
- A nehézségeken nevetni kell, hogy könnyebbé váljanak - osztom meg megannyi kéretlen bölcsességem egyikét, de a mosoly továbbra is ott bujkál az arcomon, hogy csak annyira vegyen komolyan a nő, amennyire szeretne.
Már az idejét sem tudom, mikor hívtam el utoljára randevúra valakit, most mégis leküzdhetetlennek tűnik a késztetés. Nem vagyok az indokoltnál magabiztosabb, az elutasítás ugyanúgy várható kimenetelnek tűnik, ám a válasz, amit kapok, meglepetésként hat.
És nem is az emberektől való idegenkedés megdöbbentő, mert terromágusként én is közelebb érzem magam a természethez, mint fajtársaimhoz, hanem, ha jól értem, hogy egyből az otthonába invitál.
- A péntek este tökéletes - felelem, hisz hogyan is tudnék egy ilyen ragyogó szempárnak ellent mondani? - Ha valóban nem probléma kegyednek. Tudja, vegetáriánus vagyok, szegény édesanyám sosem bocsájtotta meg nekem - kuncogok aprót.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=877419#post877419][b]Halty Lianna - 2024.04.22. 13:47[/b][/url]

Egyetértően bólogat a férfi szavaira. Ugyan ő nem ezt tette, amikor boldogságának kulcsát elvették tőle, majd a másikat ő engedte el, de valahol igaza van Magornak.
Ahogy Magor nem tudja mikor hívott el valakit randevúzni utoljára, úgy Lianna sem tudja, mikor hívták el őt. Annak idején volt szerencséje megtapasztalni a randizás minden csodáját és szomorúságát, amíg be nem került a képbe Kelemen. Annak sem lett éppen szép vége, de sokkalta elviselhetőbben alakult, mint az ember gondolta volna.
- Megértem az édesanyját, hogy lehet lemondani a csirkéről? - kuncog fel. - Nyugodjon meg, tudok ilyen feltételek mellett is remek ételt készíteni. Várom akkor péntek este 7-kor. A címem... - a szalvétát veszi el táskájáról, hogy maguk közé tegye le a padra. Tollat halászik ki a végtelen retikülből, végül firkantja le a címét végre. Kedélyesen és visszafogott mosollyal nyújtja a férfinak a szalvétát.
Amint elveszi, kel fel helyéről. Ruháját igazítja meg, végül pillant Magorra.
- Nagyon örültem a találkozásnak, Magor. A következőt még jobban várom - nyújtja jobb kezét neki, hogy elköszönhessenek egymástól, mintha csak két ismerős lennének.