Az utóbbi évtizedekben nálunk is elterjedt a muglik kedvenc étele, a pizza. A Félszemű Kukorica a Közép- és Kelet-Európában legnépszerűbb pizzázó-lánc, eredetileg cseh. Varázstalan szomszédaink valószínűleg megdöbbennének azon a tényen, hogy a legjobb pizzákat ők készítik. Nem az olaszok, még véletlenül sem. Az olasz varázslók kifejezetten utálják ezt a találmányt.

Ahogy belépsz a pizzázóba, rögtön szembetűnik, hogy minden sárga. De nem olyan kellemes okker, hanem élénk, napsütötte réteket idéző, amibe belefárad az ember szeme, ha sokat nézi. A székek, a polcok, a szalvéta. Ami nem sárga, az meg krém és fehér. Adnak itt a dekorációra, de ez szerencsére nem látszik meg az árban.

A konyhából semmiféle zaj nem szűrődik ki és belépni is szigorúan tilos illetéktelenek számára. Vannak olyan elvetemültek, akik mégis megpróbáltak bejutni, de rögtön utána azon kapták magukat, hogy odakint állnak és egy hónapra száműzve lettek minden Félszemű Kukoricából. Második kihágásnál fél év, harmadiknál pedig örökre. Szóval nem éri meg kíváncsiskodni.

A rendelésed leadása után kapsz egy kicsi Félszemű Kukorica-lényt, aki a kajád elkészültekor hangos kiabálásba kezd, de addig is kitartóan motyorog, megpróbálhatsz vele beszélgetni, ha olyan kedve van. Azonban vigyázz rá jól, mert ha nem vagy résen, lelécel és lehet, hogy többet soha nem kapod meg a kajádat. A rendelést ugyanott tudod felvenni, ahol leadtad, a pultnál.

- pásztorpite pizza (sok borsó, répa, darálthús, paradicsomszósz, cheddar)
- félszemű kukorica pizza - jogvédett (sok-sok kukorica, mozzarella, fokhagymaszósz, és miközben eszed, popcornná pattan a szádban)
- lángnyelv pizza (sonka, mozzarella, paradicsomszósz, de ezekből körülbelül semmit se érzékelsz a borzalmasan csípős habanero miatt. Lángolva tálalják, de nem éget a tűz)
- meglepetés pizza (teljesen normálisan néz ki, sonka-sajt-gomba-kukorica, de van rajta valami meglepő íz, amit nem mondanak meg előre - frissen nyírt fű, sárga hó, mentolos csokoládé, kutyakaja, hánytató cukorka stb.)
- vajsör pizza (a nevéhez hűen pont úgy néz ki, mint egy vajsör, csak lapos és egy pizzalapon fekszik. A többi pizzától eltérően ennek a lapja is édes, amit egy zselatinos fűszeres karamelles sörréteg borít, s az egész tetején ott rezeg az édeskés, fodros hab)

Mikor annak idején Bánki Zorka kisasszony kitette a faliújságra a hirdetését, hogy rajzszakkört fog indítani a kastélyfalain belül, Saci nagyon megörült. Az elsők között jelentkezett és rendszeresen, szorgalmasan látogatta a foglalkozásokat. Tetszett neki, ahogy a nő létezik, él és tanít, mindig magával tudta ragadni a lányt. A foglalkozások pozitív hozadéka még az, hogy lehetősége volt találkozni, megismerkedni, barátkozni olyanokkal, akikkel mindennapokban valószínűleg ez a kor- , ház- illetve érdeklődési kör különbözőség miatt nem történt volna meg. Itt végre nem a hetedik Bontovich, vagy az eget rengetően rossz Bontovich Miksa húga volt, hanem önmaga. Kellett neki ez, mint egy terápia. Ezért is sajnálta nagyon, mikor kiderült, hogy Zorka idén már nem lesz, mert követte a szívét és a szerelmet.
Bárcsak én is ilyen bátor lennék!
- Barni bá - csak azért hívja így, hogy idegesítse vele. - Azt mondta, hogy totál ránk bízza az egészet - egy kis dobozkát cipel a kezében és kislányos izgalommal néz Ádámra, akit szintén a szakkörnek köszönhetően ismert meg. Ő az, akivel biztosan nem barátkozott volna, ha nincs ez a külön foglalkozás, hiszen idősebb, fiú, ráadásul levitás, akikkel valahogy a családjuk sosem tud igazán boldogulni. Sári persze kivétel, ő magába hordozza az összes legkisebb királylányokról és királyfiúcskákról szóló sztereotípiát, mint például a szerény, segítőkész, barátságos és még sorolhatnánk. - Mivel egy kedvelt étterem lehet, hogy nem a legdurvább ijesztegetésre kéne rámenni, nem? -azért, ahova kis gyerekek is járnak, nem biztos, hogy halálra kéne rémíteni őket. Bár Sára csak abból indul ki, hogy ő eléggé beszari kis lányka volt - még mindig az- .

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=855732#post855732][b]Bontovich Sára - 2022.11.03. 11:00[/b][/url]

Mikor annak idején Bánki Zorka kisasszony kitette a faliújságra a hirdetését, hogy rajzszakkört fog indítani a kastélyfalain belül, Saci nagyon megörült. Az elsők között jelentkezett és rendszeresen, szorgalmasan látogatta a foglalkozásokat. Tetszett neki, ahogy a nő létezik, él és tanít, mindig magával tudta ragadni a lányt. A foglalkozások pozitív hozadéka még az, hogy lehetősége volt találkozni, megismerkedni, barátkozni olyanokkal, akikkel mindennapokban valószínűleg ez a kor- , ház- illetve érdeklődési kör különbözőség miatt nem történt volna meg. Itt végre nem a hetedik Bontovich, vagy az eget rengetően rossz Bontovich Miksa húga volt, hanem önmaga. Kellett neki ez, mint egy terápia. Ezért is sajnálta nagyon, mikor kiderült, hogy Zorka idén már nem lesz, mert követte a szívét és a szerelmet.
Bárcsak én is ilyen bátor lennék!
- Barni bá - csak azért hívja így, hogy idegesítse vele. - Azt mondta, hogy totál ránk bízza az egészet - egy kis dobozkát cipel a kezében és kislányos izgalommal néz Ádámra, akit szintén a szakkörnek köszönhetően ismert meg. Ő az, akivel biztosan nem barátkozott volna, ha nincs ez a külön foglalkozás, hiszen idősebb, fiú, ráadásul levitás, akikkel valahogy a családjuk sosem tud igazán boldogulni. Sári persze kivétel, ő magába hordozza az összes legkisebb királylányokról és királyfiúcskákról szóló sztereotípiát, mint például a szerény, segítőkész, barátságos és még sorolhatnánk. - Mivel egy kedvelt étterem lehet, hogy nem a legdurvább ijesztegetésre kéne rámenni, nem? -azért, ahova kis gyerekek is járnak, nem biztos, hogy halálra kéne rémíteni őket. Bár Sára csak abból indul ki, hogy ő eléggé beszari kis lányka volt - még mindig az- .

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=855887#post855887][b]Fellner Ádám - 2022.11.05. 14:24[/b][/url]

Napok óta nem volt hírem Leiláról, ez pedig nagyon is aggasztott, hisz legutóbb olyan állapotban találtam rá, és olyan környezetben, amiből egyértelművé vált számomra az, hogy baj van. Azonban hiába akartam segíteni rajta, szakemberhez nem vihettem, mert akkor kicsapják a suliból. De legalább vette volna fel a kurva telefonját...lényeg, hogy nem értem őt el, valamivel pedig le kellett kötnöm a gondolataimat, ezért is jött kapóra, hogy úgy döntöttem, lemegyek Sárával kidekorálni a pizzériát. Jó fej csaj volt, még a szakkörön haverkodtunk össze, így nem okozott nehézséget az, hogy pár órát eltöltsek a társaságában.
- Hm, az klassz – feleltem nemes egyszerűséggel, jobb is volt az, hogy nem szabályoztak minket, annak sosem volt jó vége.
- Tökre igazad van, szerintem legyen valami lightosabb verzió, legfeljebb ha lenne esti buli a felnőtteknek, akkor arra majd külön dekorálunk – mert hát azt nem tudtam, hogy tervezett-e Barnabás partit. - Hú, tök jók ezek a fekete, meg ezüst sablonok – mutattam dobozában a keményebb papírlapokra, amik közt aztán feltűnt néhány narancssárga lap is.  - Ezekből vághatnánk ki kis papírtököket, a feketéből, fehérből és pirosból meg lehetne denevéreket, szellemformát vagy vámpírt – egészen belelkesedtem, vagyis hát próbáltam jól érezni magam, talán ezért is pörögtem kicsit jobban a kelleténél.
- Amúgy mi a helyzet veled? Mióta nincs rajzszakkör, azóta nem is igen láttalak – kezdeményeztem a beszélgetést, közben letelepedtem az egyik félreeső asztalhoz, hogy neki kezdjünk a dekorálásnak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=855915#post855915][b]Bontovich Sára - 2022.11.05. 22:26[/b][/url]

- Otthon, Stefivel mindig mindent kidekoráltunk már nagyon kicsiként is. Szerintem így akartunk érvényesülni az öt fiú elnyomása mellett, tök jó cuccokat találtam a padláson, gondoltam a hasznukat vesszük - már nem dekorálnak annyit, mert kevesebbet vannak otthon. De azért mindig tesznek arról, hogy a fiúk érezzék, hogy vannak húgaink.
- Hoztam fehér szalvétát meg nyalókákat és arra gondoltam, hogy csinálhatnánk belőlük kicsi szellemeket és azt tudnak adni a gyerekeknek, akik aznap betérnek - megmutatja, hogy mire gondol, mert egyet már csinált. A szalvétával beborította a nyalókát, megkötötte egy madzaggal a nyakánál és rajzolt fekete filccel szemet és szájat rá. Nem nagy durranás, szóval teljesen eldobható ötlet.
- Hááát, tudod.. Miksa hülyeségei még mindig nagyon elnyomnak és tök cikinek érzem, hogy közöm van hozzá. Nem akarom, hogy megint csattanjanak rajtam dolgok miatta, így inkább nem nagyon járok sehova - valószínűleg eléggé gáz ez így, de az évnyitó és a trófealopás eléggé elvette Saci kedvét attól, hogy büszkén vállalja rokoni szálát Miksával. Megint elsős kis törpének érzi magát, aki nem találja a helyét. - Szerettem a rajzszakkört, mert ott nem Miksa húga voltam, hanem Saci.. Hiányzik - neki terápia volt, ami nélkül most újra szürkének érzi magát.
- Na és veled mi a helyzet? - kezdet el kipakolni a dobozból, s az asztalon pillanatok alatt lett káosz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=856023#post856023][b]Fellner Ádám - 2022.11.07. 15:24[/b][/url]

- Akkor innen ez a dekormánia , el tudom képzelni - nevettem, igaz nekem nem voltak tesóim, de szobatársaim igen, sokan voltunk, és ha épp betévedt egy csaj a szobánkba, akkor inkább az ment, amit mi találtunk ki. Szóval ha átérezni nem is, de megérteni meg tudtam a helyzetét. Sári egész beszédes volt, ez mondjuk nem zavart, sokkal jobb volt annál, mint hogy fogóval kéne kihúzni belőle a szavakat. - Hallod Sári, nagyon kreatív vagy, tetszik ez a nyalókás ötlet! - ügyesen rajzolt a szakkörön, de azt nem gondoltam volna, hogy ilyen téren is megállja a helyét, tetszettek az ötletek. - Ennek tuti, hogy örülni fognak a kölykök, biztos vagyok benne - erősítettem meg , közben el is vettem egy nyalókát, és próbáltam úgy bebugyolálni a fehér szalvétával, ahogyan azt a lány mutatta. - Áh, ne legyél már buta, te te vagy, ő meg ő, mit foglalkozol vele? Szerintem járj el, meg szórakozz, ilyesmi, itt van az ideje, amúgy se láttalak még mondjuk buliban - jegyeztem meg, mert ez így volt igaz, sose láttam semerre partizni a lányt. - Ha ez vigasztal, nekem itt is Saci vagy - tettem hozzá, majd vigyorogva felmutattam a bebugyolált szellemnyalókámat.
- Na milyen lett? - közben vettem egy újat, és nekikezdtem egy második készítésének is. - Áh, semmi jó. Az egyik legjobb barátommal vannak zűrök, de hiába akarok neki segíteni, nem engedi, és már nem tudom, hogy mit kéne tennem. Az utóbbi időben mintha a föld nyelte volna el, aggódom érte - meséltem sóhajtva, de nem is nagyon akartam többet Leiláról beszélni, mert voltak olyan dolgok, amik nem tartoztak másra. Nem akartam, hogy kitudódjon a drogfogyasztása. - És pasifronton mi a helyzet? - fel-le emelgettem a szemöldököm, ahogy mosolyogva rákérdeztem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=856081#post856081][b]Bontovich Sára - 2022.11.08. 11:15[/b][/url]

Örül, hogy Ádám nem elutasító az ötletét illetően. Tényleg nem nagy dolog ez, csak egy kis kedveskedés a gyerekeknek azon felül, amit a pizzázó úgyis kitalál még. A fiúhoz hasonlóan ő is vett elő néhány darab nyalókát és szalvétát, majd elkezdte készíteni a szellemkéket, hogy ezt minél hamarabb le tudják és utána készíthessék a dekorációt.
– Ühm és ugyan kivel menjek bulizni? - nézett érdeklődve a másikra. – Múltkor a saját bátyám tartott direkt korhatáros bulit, hogy én ne mehessek.. Szabályszegésben meg nem igen vagyok jó, szóval fogalmam sincs, mi jöhetne szóba - vonta meg a vállait, miközben tette le az asztalra az elkészült szellemeket. - Köszönöm - néz hálás tekintettel rá. Nagyon jól esik neki, hogy Ádám ezt kimondja. Mert reméli, hogy mások is el tudják különíteni őt a bátyjától, de nem sokan szokták kimondani.
– Tökéletes lett –nem akarja mondani, hogy ez igazából elronthatatlan, mert örül, hogy Ádi egyáltalán segít neki. Végre nem elnyomja valaki.
– Nagyon sajnálom, remélem, hogy mihamarabb előkerül és minden rendben vele – nem akar mélyebben kérdezősködni erről, mert látja a másikon, hogy míg beszél róla arca, hangulata és hangja is sokat változik. Saci sem szereti, ha nyaggatják, szeret megnyílni magától.
Éppen hajol bele a dobozba újabb adag nyalókáért, mikor a levitás egy meglepő kérdéssel találja telibe. Sárikánk pedig hirtelen úgy érzi, hogy tetőtől talpig vörös lesz. – Hogy, hogy mi? Micsoda? Pasikkal? Mármint, nekem dolgom, veletek? Vagyis velük? – néz eléggé zavartan a kérdést meghallva. Majdnem le is esik a székről, annyira váratlanul éri a dolog. Hát még a cicije növekedésével sem barátkozott meg és leginkább leszorítós melltartókat hord, hogy másoknak ne tűnjön fel.. Tudja ő jól, hogy rengeteg korabeli már rendszeres szexuális életet él, de ő nála ez eddig kimaradt. – Én, én nem.. Nem járok sehova, hát mi lenne? – fújja ki a levegőt végül. Észreveszi a helyes arcokat és csoda mosolyokat, mint például Ádámé is, de, hogy bármely fiú felé úgy nyisson, az neki még nagyon nem akaródzik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=856107#post856107][b]Fellner Ádám - 2022.11.08. 18:25[/b][/url]

- Mi az, hogy kivel Sári? Hát mondjuk bárkivel, barátnőid csak vannak, ők nem járnak el bulizni? - egy kicsit meglepett, mert a vele egykorú lányokat már lehetett látni különböző partikon, viszont úgy tűnt, hogy a Bontovich leányzó nagyon is visszafogott. - Ne már…- megcsóváltam a fejem, nem ismertem, csak hírből a bratyóját, de ez azért elég smucig dolog volt tőle.
- Na figyelj, ha máskor buliznál, szólj, aztán jössz velünk. Mi elég sokszor járunk, mert Geri haverom sok meghívást kap, tudod, neki még több haverja van, mint nekem - meséltem mosolyogva, mondjuk nem tudom mennyire volt menő az, hogy nekem fele annyi barátom volt, mint neki, talán ezzel nem kellett volna hencegnem.
- Ha tökéletes, akkor még csinálok párat - vigyorogtam büszkén, kreatívnak kreatív voltam, de a kézügyességem kimerült abban, hogy évente párszor megépítettem legóból a Csillagrombolót. Már csak emiatt is jól esett a dicséret, igaz, az enyém még mindig nem nézett ki olyan jól, mint Sárié, de tovább próbálkoztam, újabb nyalóka halmot húztam magam elé, hogy azokat is bebugyoláljam.  - Jah, hát igen, jó lenne - sóhajtottam, tényleg nem akartam nagyon mutatni, de azért megviselt az, ami Leilával történt az elmúlt időszakban. És hogy ne is kelljen róla többet mesélnem, meg úgy összességében arról, hogy eddig minden csajom dobott, inkább tereltem a témát, meg amúgy is, így legalább még jobban megismerhettem Sárit. A kérdésem mondjuk úgy, hogy nagyon meglepte, láttam, ahogy elvörösödik és kissé, mintha zavarba is jönne.
- Ja, jól van, csak kérdeztem, nyugi. Azért mert nem bulizol, még nem jelenti azt, hogy ne lehetne pasid, tök csinos vagy - jegyeztem meg, mert hát az volt, mint oly sokan az évfolyamáról.
- Lehet, hogy épp ezért el kéne kezdened élni, nem? Kár volna a legjobb éveidet a tesód árnyékában leélni. Szívesen elviszlek bulizni, ha van kedved? - kérdőn néztem rá, közben felmutattam a legújabb nyalókát, amit megspékeltem, és a fehér köré feketéből hajtottam galléros köpenyt, tollal pedig vámpírfogakat rajzoltam a figurának. - Bella, akarsz vámpír lenni, megharapjalak? - elváltoztatott hangon utánoztam egy filmbéli vámpírcsávót, miközben mozgattam a nyalókát, mintha egy báb lenne, de a végét már elröhögtem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=856121#post856121][b]Bontovich Sára - 2022.11.08. 21:30[/b][/url]

– Vannak barátaim, de azt hiszem ők tavaly letettek arról, hogy elhívjanak – vonja meg a vállait. Nem igazán lepődik meg ezen. A két barátosnéja csajosabb csaj, mint ő, nem is érti, hogy igazándiból miért barátkoznak még mindig vele.
– Ugyan már, pont az kéne neked, hogy egy kiskorút pesztrálj valami buliban – neveti el magát zavartan. Nem hinné, hogy ez az ajánlat komoly, mindenesetre hálás érte, mert nagyon jól esik számára. Albert és Miksa is már mondta ezerszer, hogy majd ők elviszik bulizni, de az más.. Szereti őket, mégis valahogy tőlük függetlenedni vágyik. Nagyon.
– Én, én, bocsánat. Hormonok vagy mi – szokták mondani a nagyok, bár az mintha csak a terhesekkel szokott volna szórakozni. Pedig Sárának bőven vannak hangulatingadozásai manapság, tök cikinek is érzi magát miattuk. Totál vörösbe borul, mikor Ádám azt mondja, hogy csinos. Nem szoktak neki ilyesmit mondani olyanok, akik ne közvetlen közeli rokonai vagy barátai lennének. Nem is tud mit kezdeni ezzel hirtelen, mert fogalma sincs, hogy ilyenkor mit szoktak mondani.
– Lehet, hogy igazad van. Tényleg elvinnél? – szólal meg végül némi hallgatás után, s szemeiben kíváncsiság csillan. Másodjára ajánlja a fú, hogy elvinné, így már el is hiszi. Bár van benne némi kétely is, mert tényleg nem érti, hogy ez miért is lenne Ádámnak jó.  
– Merlinre, te tiszta dinka vagy – neveti el magát, mikor meglátja a vámpír szellemet és ráismer arra, hogy mit is játszik éppen a másik. – Maradj inkább Ádám, az sokkal jobban áll – mondja mosolyogva, majd számolgatni kezdi a legyártott szellemkéket. – Mennyi a nem túl sok és a nem is oltári kevés? – néz kissé tanácstalanul a másikra. Nem akarja túlzásba vinni, de azt sem akarná, hogy ne jusson mindenkinek. Viszont haladniuk is kellene a dekorálással. Beletúr a dobozba és szed elő sablonokat, denevér, tök, szellem, boszorkány, gyertyák, tényleg minden, ami kellhet. – Jaj, nézd, ez az egyik kedvencem – hajol bele teljesen a dobozba, hogy kihúzzon belőle némi anyagot. – Pókhálóóó - az elengedhetetlen, legalábbis a számára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=856353#post856353][b]Fellner Ádám - 2022.11.11. 19:31[/b][/url]

Szemem sarkából láttam, hogy megvonja a vállait, a nagy nyalókaöltöztetés közben azért figyeltem rá, nehogy úgy érezze, hogy nem érdekel, amit mond, mert ez nem volt így.  - Áh, van ilyen. Volt egy időszakom, amikor engem se tudtak kirángatni a haverok a szobából, mert volt fontosabb dolgom is, mint hogy bulizzak - igaz, azt már nem meséltem el, hogy ez a nagyon fontos dolog az volt, hogy vártam a legókészletem, hogy összerakhassam, és hogy tulajdonképp egy kocka vagyok. Legalábbis voltam, de az utóbbi időben azért igyekeztem a társadalom aktív tagja lenni, amihez nagy köze volt Leilának is.
- Hé, azért nem hinném, hogy olyan sokkal lennék idősebb nálad - fel sem tűnt, hogy Sára kiskorú lenne, s talán még én se barátkoztam meg a gondolattal, hogy már lassan húsz lettem, néha olyan érzésem támadt, mintha még mindig csak tizenhét lennék. Győzködni mondjuk nem akartam, ő tudja, csak felajánlottam a lehetőséget, de aztán úgy tűnt, mintha mégis csak érdekelné a dolog.
- Persze, mondtam már, ha szeretnéd, eljöhetsz velünk buliba, vigyázunk rád - egy mosollyal biztattam, ezután jött a minivámpíros bábjáték, meg a röhögés, mert nem tudtam ezt se kibírni nevetés nélkül. - Tényleg? Tetszem? - fel-le mozgattam a szemöldököm, miközben rámosolyogtam, majd szemügyre vettem a legyártott szellemeket. - Jó kérdés, de szerintem talán ez tényleg elég lesz és kezdhetünk dekorálni - elég szép kis kupacot csináltunk, nem gondoltam, hogy ilyen sok gyerek lenne a faluban, aztán ki tudja. - Muti - közelebb hajoltam, hogy lássam a batyuját, mikor előkerült az a cucc. - Bahh, de durva - meg is fogtam a cuccot, úgy ragadt, mintha igazi pókháló lenne. - Ez nagyon komoly, csinálhatnámk rá a fekete sablonból pókokat. Hoztál ollót? - kérdeztem, miközben tollat ragadva már el is kezdtem rajzolgatni a sablon segítségével a színes papírokra, hogy előkészítsem az anyagot további felhasználásra. - Most pénteken megyünk egy koncertre, este hétkor kezdődik a Pub-an lesz. Jössz velünk? - felpillantottam rá, s közben átnyújtottam az átrajzolt sablont is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=856362#post856362][b]Bontovich Sára - 2022.11.11. 20:32[/b][/url]

A helyzet az, hogy az elmúlt időben annyian mondták neki, hogy változtatnia kellene, hogy most már el is hiszi. Valóban nem Miksa árnyékában kéne tengődni, főleg, mert ő egyébként nem az elnyomott kisbárány. Szeret élni, csak nehezen teszi, kell neki sok sok kezdő lökés.
- Nem tűnsz vén embernek - neveti el magát halkan. Három, négy évet tippelne, de azt sem azért, mert Ádám korosnak tűnne, hanem a puszta a logika és az évfolyamjaik.
- Mi!? Hogy mi!? - esik ki kezéből zavarában minden, mikor Ádám szemöldököt vonogatva teszi fel a kérdését. Érzi, hogy full vörös, ha képes lenne rá, valószínűleg még a haja is színt váltana. - Én, nem.. Nem ezt. Jézusom - legyezgetni kezdi magát, míg megtalálja a megfelelő szavakat. - Ezt tuti direkt csinálod - fújja ki lassan a levegőt. - Azt akarod, hogy itt full vörösben toljam. De akkor semmi hasznomat nem veszed ám - próbálja kicsit megdorgálni a másikat, de tudja, hogy ez gyakorlatilag semmit sem fog érni. Ádám nem rossz pasi, valószínűleg ezt mindenki látja is és ő láthatóan tisztában is van vele. Sára nem tud az ilyen dolgokkal mit kezdeni és nem csak azért, mert szemellenző van rajta.
- Dekoráljunk, igen. Az lesz a legjobb - vesz végül egy mély levegőt és már turkál is a dobozban. - Ha továbbra is élvezkedsz a zavaromon, akkor az arcodban fog landolni - pillog ártatlanul a másikra, majd leteszi a hálót az asztalra és pakol még ki pár dolgot a kincsekből. - Naná hoztam - vesz elő kisebbet és nagyobbat is az ollóból. - Egyébként, tudod, hogy hülyének néznének a legtöbben azért, mert nem varázslattal készítjük a dolgot? - ő szereti az ilyen dolgokat, de be kell látni, hogy a legtöbben a világunkban inkább varázslatot használnak.
- Öhm, beengednek engem oda? - tényleg nincs ezzel tisztában és érzi, hogy ultra ciki a kérdése is. Ez van, ha az ember lánya még nincs tizennyolc.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=856670#post856670][b]Fellner Ádám - 2022.11.16. 17:37[/b][/url]

Elmosolyodtam azon, ahogyan a kérdésemre reagált, helyes volt így a zavarában. - Most miért? Mondhatod nyugodtan, abból még baj nem lehet - felelte nevetve, s hozzátette. - Te tetszel nekem - mondtam mosolyogva, aztán tovább nevettem, mikor Sára azt mondta, hogy direkt csinálja. - Mit? Nem is csinálok semmit, max a szellemeket - nevetve felmutattam egy nyalókát. Éreztem rajta, hogy ez a téma nagyon távol áll tőle, meg nagyon terelte is a témát, mintha kényelmetlenül érezte volna magát, hogy ilyesmiről kell beszélnie.
- Hé, nyugi - emeltem fel védelmemre a kezeimet - Tényleg nem direkt csináltam, nem élvezkedni akartam a zavarodon, egyszerűen csak kíváncsi voltam, és tényleg érdekelt, ennyi. De tudomásul veszem, hogy neked ez a téma tabu, és nem is kívánsz nyilatkozni, vettem a lapot kapitány - mosolyogva még szalutáltam is előtte, eszem ágában se volt, hogy megrontsam, de azért megfordult a fejemben pár dolog, mielőtt kiderült, hogy még ennyire ártatlan. Mert hát csak erre tudtam következtetni ezután a beszélgetés után. - Ó nem gond, nézzenek, de azt hiszem, úgy kevésbé lenne érdekes ez a tevékenység, ha varázslattal csinálnánk. A kézművességnek ez a szépsége, pálca nélkül mindent magad - mondtam, és elkezdtem kivágni a sablonok alapján a tök-és vámpír figurákat.
- Figyelj, bejuttatunk, ne aggódj. Amúgy is, ez csak egy koncert, meghallgatjuk őket, aztán meg hazakísérünk, nem lesz bajod - nyugtattam a lányt, hogy ne parázzon már ennyire. - Na gyere, tegyük fel ezeket, hogy legyen, húzzam én a zsinórt, te aggatod, vagy fordítva? Kéne valami létra is - néztem körbe, hátha van valahol egy háromfokú. - Egyébként, ne érts félre, de kicsit fura, hogy így téged ennyire nem érdekelnek a srácok. Ismerem pár évfolyamtársnőd, és hát…hogy is mondjam, elég máshogy viselkednek, ha érted mire gondolok - eszem ágában sem volt neki beszólni, csak tényleg nem értettem, mitől ennyire visszafogott. Lehet, hogy tényleg ennyire elnyomták őt a testvérei vagy a szülei?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=856679#post856679][b]Bontovich Sára - 2022.11.16. 21:46[/b][/url]

Sára nem igazán tud mit kezdeni azzal, ha valaki bókol neki. Ezért is reagál Ádám “te tetszel nekem” mondatára úgy, ahogy nem kellene. - Te, te, te most szórakozol velem, i i igaz? - néz meglepődve és paradicsom vörös színben pompázva a levitásra. Ez biztos, hogy csak valami vicc, hát miért mondana neki bárki ilyet? Tuti, hogy a hülye Miksa és Albert műve az egész. Gondolhatta volna, hogy Ádám nem akar csak úgy dekorálgatni vele. Legszívesebben elfutna és bebújna a takarója alá, hogy aztán napokig ne jöjjön ki onnan, de valamiért úgy véli, hogy akármi is hozta ide ma Ádámot, abból csak tanulhat. Hát marad, s még talán tovább is megy, mint kellene, hiszen eljutnak addig, hogy a pénteki koncert lehetőséget tárgyalják.
- Oké - válaszol izgatottan. Miksa és Albert is mindig vigyázni szoktak rá, de nekik ez kutya kötelességük. Ádám valami mást ígér, hiszen neki nem kell megfelelnie, mint a testvérnek. Ez nem hangzik olyan rosszul. Majd kér Laurától tanácsot, hogy mégis mit vegyen fel.
- Mi lenne, ha az előtt aggatnák rá, hogy kihúzzuk a zsinórt? Így egyikünknek sem kell akrobatizálni - csak egy otthonról hozott ötlet, mellyel könnyebben lehet boldogulni. S el is lenne ennek tudatában, tervezné, hogy mit hova, mikor a levitás kissé meglepi a szavaival.
- Milyennek kéne lennem? - áll meg mozdulataiban és érdeklődve néz Ádámra. - Csavargassam a hajam, csücsörítsek, tegyem ki mindenem és vihogjak, ha valaki olyan van a közelemben, aki tetszik? - tényleg szeretné tudni, hogy miként kellene viselkednie, ha valaki tetszik neki, mert nem tudja, hogy adjon jeleket. Ha Ádám, mint fiú elmondja neki, talán el is hiszi és meg is fogadja a tanácsokat.
- Nézd, nem az van, hogy totálisan hidegen hagynátok - sóhajtja halkan, majd lassan kifújja a levegőt. - Tudod, az igazság az, hogy én totálisan oda meg vissza vagyok egy srácért, de ő valószínűleg a létezésemről sem tud, vagy ha igen, akkor csak Miksa húgaként, ami nem éppen pozitívum ebben az értelemben, mert eléggé utálják egymást - szívja meg a fogát egy kicsit, de hangjából és beszédének gyorsaságából érezni lehet, hogy tényleg odavan Zádorért. - Szóval ja, igen.. Észreveszem én, ha helyes valaki, mint amilyen például te is vagy, de azt hiszem vagyok a csendben, háttérben rajongó, mint az, aki odamegy valaki elé és teszi a szépet és a jót -akár ciki, akár nem, de ez van. Sára nem örökölte a bátyja nagymenő énjét, ő sokkal visszafogottabb ebben is. Azt észre sem veszi, hogy lazán kimondja Ádámnak, hogy helyes, mert annyira totális csődnek érzi magát ebben az egész helyzetben. Inkább elindul a pulthoz és kér egy létrát, hogy legyen valami haszna annak, hogy itt van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=857100#post857100][b]Fellner Ádám - 2022.12.03. 19:44[/b][/url]

- Dehogy szórakozom - jó, azért egész megmosolyogtató volt Sára zavara, de eszem ágában sem volt direkt szórakozni vele, sőt, inkább meglepett az, hogy ennyire zavarba tud jönni, ebből is látszott, hogy még milyen éretlen csajszi. Emiatt az is meglepett, hogy a koncertet leokézta, de örültem is neki, hogy végre hozott egy felszabadult döntést a tesója nélkül.
- Előtte? Hm, tényleg, oké! - elég okos csaj volt, a jó ötletet alkalmaztuk is, elkezdtem a kihúzott zsinórra felaggatni a díszeket, közben hallgattam Sárát, aztán rápillantottam, mikor a kérdését nekem szegezte. - Mondjuk , amúgy meg inkább csak azt hiányolom, hogy nem vagy úgy laza, érted. Szóval, hogy ha bókot kapsz, akkor azonnal zavarba jössz, pedig ez nem baj, ha megdicsérnek, örülj neki! - próbáltam kicsit rávezetni, hogy mit is hiányolok belőle, mert az, hogy hogyan is öltözködött, egész más téma volt.
- Na, komoly? Ki az, mesélj! - persze, hogy felkeltette az érdeklődésemet, mert eddig nem úgy tűnt, mintha érdekelnék a srácok, most meg rögtön kinyögte, hogy azért akad valaki. - Jó, hát figyelj, Miksával nem nehéz rosszban lenni, szerintem a fél sulival nem jön ki jól. Ha ebből indulsz ki…szerintem ne a bátyád határozza meg azt, hogy kivel akarsz lenni - adtam a jótanácsot, így gondoltam helyesnek, szegényt már így is agyonkorlátozták.
- Jó értelek amúgy, és ez tök normális az elején. Ezért is kezdj el gyakorolni, például a tükör előtt, én úgy szoktam - mosolyogva elárultam a titkom, mert hogy bizony néha a csajozós dumákat a tükör előtt gyakoroltam jedi jelmezben. - De a lényeg akkor az, hogy tetszem neked - vigyorogva azért csak piszkálni kezdtem, közben követtem , kezemben a felakasztandó díszekkel.
-  Ide mit szólsz, innen odáig kihúznánk ?- mutattam a pult feletti részt, és még azt is bevállaltam, hogy én másszak fel a létrára.