[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=759631#post759631][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.26. 21:22[/b][/url]

Töltök, elvégre fizet, és amíg nem a berendezést veri szét, addig nekem mondanám, hogy mindegy, de nem így van. Már három kör óta nem ért alkoholt a szervezete, csak úgy csinálok, hogy ez neki ne tűnjön fel. Denisnek azonban saját csapja van a szobájában, ő egyből megérezné a különbséget.
- Ez egy hülye ötlet.
Szólok közbe, mert ha valami nem okos gondolat, az az, hogy ezt a szerencsétlent elvigye magával oda, ahonnan ő is egy nagy adag szerencsével jön haza. Gyűlölöm, amikor elmegy, és ezt tudja, de, hogy ez a nyomi miatta haljon meg, hát sose bocsátaná meg magának. A szemem Denisre villan, ő láthatja, hogy már egy ideje még csak alkoholt se adok neki.
- Inkább költsd lányokra a pénzt. Van bár lány, aki tetszene neked.
Kacsintok, aztán inkább Béla bácsi felé veszem az irányt, hogy kivigyem a sörét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=760137#post760137][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.31. 19:30[/b][/url]

- De ha nem tetszik neki, nem sóhajtozol nekem egész nap.
Fenyegetem meg játékosan Annie-t, aki kitalálta ezt a reggelizzünk az ágyban dolgot. Ám legyen, reggelizzünk. Még jó, hogy ezt tegnap este találta ki, és bújt oda hozzám, hogy annyira nagyon szeretné ezt, és nem ma reggel, amikor inkább aludni szerettem volna. De a gyerek szíve ezt akarja, szóval ez lesz, komolyan elkényeztetem. Két tálcán van minden földi jó, szállodákban a svédasztalnál nem csinálnak ennyire változatosat, gyümölcsök, zöldségek, tojás, hús, különféle vajkrémek, és kávé, sok-sok kávé.
- Tedd le oda.
Mielőtt kiosontam volna, az ágy mellé készítettem egy kisasztalt, így amíg bemászik, le tudja pakolni, és nem is engedem neki felvenni, amíg Denis fel nem kel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=760140#post760140][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.31. 19:43[/b][/url]

Nem mászok be azonnal, előbb elhúzom a függönyt, és kicsit kinyitom az ablakot, hogy egy kis friss levegő is bejöjjön. Eső után vagyunk, imádom ilyenkor az illatokat.
- Nyolc.
Felelek a lány helyett, egy hosszú pillanatig még kiélvezve a nyugalmat, ami átjár, magamba szívva a napot, majd ellépve a lábrészhez mászok, és betakarom magam. Egy bögrét nyújtva Annie felé, kávé van benne, feketén.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=760144#post760144][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.31. 19:46[/b][/url]

Elmosolyodom arra, hogy szenved, én mondtam, hogy korán van, de hát Annie nem hitt nekem. Egy hosszú pillanatig még követem a tekintetemmel az ikreket, és az apjukat, akik elhaladnak a hát előtt, és amikor a kislány felpillant integetek neki. Néha vigyázok rájuk, amikor az apjuk nem tudja megoldani a felügyeletet máshogy. Kellemes kikapcsolódás. Aztán ellépek az ablaktól, és inkább az ágyat választom, mert bár még tudnék lustálkodni, most inkább a lelket próbálom tartani Denisben, akit láthatóan teljesen összetört a tény, hogy korán reggel fel lett keltve. Inkább magamhoz veszem a kajszilevem, és nyugodtan beleiszok, amíg magához tér ez a szerencsétlen.
- Mi az, amit ne tennél meg a húgodért? Nincs ilyen, igaz?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=760148#post760148][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.31. 19:48[/b][/url]

Elmosolyodom arra a szeretetre, ami akkor árad Denisből, amikor ránéz a húgára. Szeretem ezt a kapcsolatot, ami közöttük van, és mindig, amikor látom őket együtt, tudom, hogy minden egyes pont megérte. Minden.
Elpillantok az ablak felé, tudom, hogy ezt valamikor fel kellene vetnem, de nem most, most minden kellemes, és a kérdésére elmosolyodva pillantok a tálcák felé.
- Inkább az a kérdés, hogy mit nem.
A poharamat leteszem a kisasztalra, és oldalra fordulva picit előbb az egyik, majd a másik tálcát is felveszem, és lerakom közénk az ágyra. Úgyis le akarom cserélni ma az ágyneműt, szóval ilyen szempontból a legjobban jött ez a reggeli. A gyűrűmre pillantva kicsit összehúzom a szemöldököm, mert mostanában egyre többször kékül el a kis szív, és nem nagyon értem, hogy miért, hiszen mindent utasítás szerint csinálunk. A kékben most egy kis narancssárga is van, ami furcsa, hiszen, ha ránézek, nem látom rajta, hogy ne lenne jól.
- Mindjárt jövök.
Óvatosan kelek fel, hogy a hűtőből kivegyem a mai adagot és egy lázcsillapító bájitalt is mellékeljek hozzá, valamint, hogy a gyűrűmet lefotózzam és ma is átküldjem Willnek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=760151#post760151][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.31. 19:51[/b][/url]

Gyorsan elküldöm a képet Willnek, és aggodalmas arccal nézem a kijelzőre, hogy válaszoljon valamit, mert aggódom, nem ez az első eset rövid időn belül. De csak azt tudom olvasni, hogy négy órája volt utoljára elérhető. Remek. Rendezem a vonásaimat, és a két fiolát felkapva sétálok vissza az emeletre, ahol addigra már Denis melengeti a húgát. Megsimogatva a haját, lopva megfogom a homlokát, közben a két fiolát az orra alá dugom.
- Fenékig.
Akkor is, ha húzza a száját, de többnyire nem szokta. Amint megvan elveszem tőle őket, és az éjjeliszekrényre teszem, majd visszamászva az ágyba, egy croissont veszek magamhoz, és török ketté. Imádom nézni, ahogy a gőz felcsap belőle. Mondju azt még, hogy olyan gyönyörűen tökéletes legyen, mint a boltban, még nem sikerült elérnem, de legalább már felismerhető. Valahogy ezek a péksütemények mindig deformáltak lesznek, évek óta.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=760154#post760154][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.31. 19:53[/b][/url]

Felpillantok Denisre, amikor kérdez, és némán megrázom a fejem. Nézem én is, ahogy Annie békés mosollyal alszik, csak utána emelem vissza a tekintetem Denisre.
- Néhány napja nem reagál jól a szervezete a bájitalra.
Felemelem a másik gyűrűs kezem, és megmutatom Denisnek a kék szívet.
- Most vette be a bájitalt, és mégis azt jelzi, hogy nincs a szervezetében. Will már vizsgálja, hogy miért. Tegnap jól volt, ma megint nincs. Mintha az egyik összetevő nem működne.
A legtöbb általános összetevő, gyógyító és erősítő főzetek alapja, kettő van csak, amelyik ezt kiválthatja, szóval a hiba vagy nálam, vagy Lilinél van.
- Csak pihennie kell, talán jó lenne, ha tovább melegítenéd. Will szerint erős, átvészeli, csak olyan lesz, mint az elején, amikor idejött, hullámzó.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=760157#post760157][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.31. 19:54[/b][/url]

- Van, hogy húsz órát csak alvással tölt.
Nem nagyon volt itt akkor, amikor Annie rosszul volt, vagy éppen még nem tudta, hogy Willnél van, amikor ezek az esetek fenn álltak.
- Hm.
A kérdése meglep, vállat vonok kicsit, mert nem tudom, hogy mit mondhatnék erre. Jól és osszul egyszerre. Leginkább így.
 Jól, de valamit meg kellene beszélnünk.
Most rajtam a sor, hogy az alsó ajkamba harapjak, és úgy nézzek rá, a hangomban sok minden van, aggodalom, szorongás, és talán egy csepp remény arra, hogy megértő lesz velem. Bár a múltkori után, nem tudom.
- Alakul valakivel valami. Lehet, hogy komoly lesz. Nem tudom. De van valami benne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=760159#post760159][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.31. 19:55[/b][/url]

- Nos. Ő nem olyan, mint te. Egy kicsit sem, semennyire sem, Denis.
Igen, ez az első dolog, amit el tudok mondani róla, hogy nem olyan, mint Denis. Semmiben sem hasonlít rá. Mégis, felkeltette az érdeklődésemet, és nem úgy, ahogy régen a fiúk, Denis mellett felnőttem, fel akartam nőni, és mérlegelek is.
- De, ez még nagyon kiforratlan. Egy egyedülálló apa, két gyerekkel, akikre vigyázni szoktam.
Nem nagyon akarok róla beszélni, de nem akarom, hogy suttogjanak, hogy előkerüljön valahonnan egy jóakaró, nagypofájú, mint Wittner és azt higgye, hogy ő a világ közepe, aki mindent megmondhat és eldönthet, mert nem.
- Csak, azt akartam, hogy tudd, hogy talán nem vagyok reménytelen eset.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=760161#post760161][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.31. 19:56[/b][/url]

- Cssss!
Emelkedek meg egy kicsit, hogy ne kiabáljon, majd visszahuppanva megrázom a fejem, és a két tálcát inkább visszateszem a kisasztalra. Aztán ahogy elneveti magát, összevonom a szemöldökeimet, de a mondata után nekem is el kell nevetnem magam.
- Csak két vagy három évvel idősebb, mint te. Csak így hozta a sors.
Nagyon minimálisat beszélgettünk erről, meg úgy alapból is, csa maga a légkör és a köztünk lévő vibrálás, az a valami, ami miatt Denis is több lett, mint egy srác a szomszédból. Ő nem engem választott, nekem pedig hiába szakadt meg a szívem, nyitottnak kell lennem másra is. Nem hiszem, hogy fogok vagy akarok mást úgy szeretni, ahogy őt szeretem, és nem mondom azt, hogy ez a mostani állapot végleges változást eredményez, vagy, hogy tényleg alakul valami olyan, ami miatt megszűnök majd szerelmesnek lenni belé, én csak a pletykákat akarom megelőzni, még mielőtt bárki más teszi meg.
- Kétszer. Egyszer már megvolt, legközelebb nyolcvan évesen a nyugdíjas otthonban, amikor bevezetnek valami jó kis kedvezményt a frissházas bentlakóknak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=760164#post760164][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.31. 19:58[/b][/url]

- Tényleg nem az. Ráadásul itt van, hogy én akarok gyereket, a normális időben.
Ami tíz év múlva lesz. De a tíz meg lehet neki sok, és nem is akar másikat. Szeretem Nasiékat, csak tényleg, mi van, ha nem. Túlzottan makacs vagyok.
- Ezerszer is hozzád mennék. De legközelebb úgy, hogy tudok is róla, és nem bőgöm végig a szertartást.
Nagy előny lett volna, ha csak egy két perccel korábban is jelzi ezt, mert akkor talán képes lettem volna mást is csinálni. A takarót piszkálva nézek rá.
- Kösz, hogy nem akadsz ki.
A gyerek témakor nagyon elbizonytalanodtam, hogy mi lesz akkor, ha felhozom ezt a lehet, hogy lenne más, de nem biztos, csak esetleg, talán, dolgot.
- Denis? Ha…
Alsó ajkamba harapva hajtom le a fejem, érzem, ahogy elvörösödök, de valahogy fel kellene hoznom a kételyt, ami még bennem van.
- Ha tizenöt év múlva nincs senki egyikünk életében sem, valamiért, mert nem működik, vagy ilyesmi. Leélnéd velem az életed?
A kérdés egyszerű, találsz-e annyira jónak, hogy ha senki más nincs, eltold velem a biciklit, és ne érezzem azt, hogy tényleg senkinek sem kellek. Mert ez a házasság életem legjobb dolgainak egyike, de akkor is ott lebeg az, hogy apám megfenyegette, és ezen nem tud változtatni.
- Nem fogsz verekedni, ugye?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=760167#post760167][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.31. 20:01[/b][/url]

Elnevetem magam, amikor azt mondja, hogy végigbőgném, ismer már, és igaza van, akkor azért sírnék, mert tényleg végtelenül boldog lennék, de hát lány vagyok, és bármennyire hihetetlen is, érzelmes is. Éppen ezért mondtam Ricsinek is, hogy miattuk, az ő párosuk miatt hittem a szerelemben, ő meg jön azzal a Rebecca nevű tyúkkal, akit elemi erővel utálok, mert utálnom kell. Ez ilyen dolog.
- Köszönöm.
Nagyon sokat számít, hogy ezt mondja, és nem fáj, azt hittem, hogy fog, de nem, egyáltalán nem fáj. Azt hiszem, a legnagyobb fájdalmat akkor éltem át, amikor azt mondtam neki, hogy menjen, mert tudom, hogy a nő viszont szereti. Pedig elhallgathattam volna előle, és akkor most nem tartanánk itt. De akkor minden nap nyugodtan szembe is köphetném magam.
- Tudtam, hogy a melleim egy nap még kimondatják veled, hogy örökre szerződtetnéd őket.
Próbálom elviccelni a dolgot, mint mindig, hogy ne legyen olyan furcsa utózengése. Nagyon sok mindenről beszéltünk mi már komolyan, nagyon jól ismerjük egymás gondolatait, és éppen ez tartott minket együtt, és ez tart most is, hasonlóan látjuk a dolgokat, összecsiszolódtunk.
- De magadtól, úgy értettem. De ezt te pontosan tudod.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=760169#post760169][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.31. 20:02[/b][/url]

- Hogy volt, amikor opció voltam nálad. Ez sokat jelent.
Mondanám, hogy a magamfajtának, de nem akarok vele erről veszekedni. Akármennyire is tűnök határozottnak, és akármennyire is jól viselem a páncélomat, mögötte egyáltalán nem olyannak látom magam, mint amilyennek az emberek hisznek, és ezt ő pontosan tudja, mégis azt mondja, leélt volna velem egy életet.
A párna, ami az arcomon landol, nevetésre késztet, magamhoz ölelve, nagy szemekkel pillogok rá, amíg nem csippan egyet a telefonom. Elnyúlok felé, és az üzenetre azonnal a kijelző felé küldöm a középső ujjam. Aztán négykézláb óvatosan közelebb mászok Denisékhez, és letörölgetem Annie homlokát.
- Egy opció van, hogy miért nem működik a bájital. Will azt mondta, ez most egy pár napig így lesz, de nem kell aggódnunk.
Előre nyúlva megsimogatom Denis arcát, és őszinte mosoly kerül az arcomra.
- Boldog vagyok, hogy így érzel. Megérdemled, hogy kicsit megpihenjen a lelked.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=760171#post760171][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.31. 20:04[/b][/url]

- Will szerint Lili nyaklánca tönkrement, ami azért baj, mert az fékezi Lili erejét.
Elpillantok az ablak felé, majd vissza Denisre. Nem sok mindent tudok erről, nagy vonalakban meséltek nekem is csak róla.
- A lényeg, hogy Lilinek nagyon erős a mágiája, gyakorlatilag a legapróbb varázslat is kirobban belőle, a lánc a mágia kétharmadát magába fogadja, így van közepes mágiája, ez az anyag van benne a bájitalban, amit Lorin iszik.
- El kell mennem Lilihez. Pihenjetek egy kicsit.
Lehajolva csókot nyomok Annie homlokára, és megigazítom rajtuk a takarót.
- Maximum két óra, és jövök.
Felkelve gyorsan kihúzok pár ruhát a szekrényből, felöltözök, és felkötve a hajam lesietek a lépcsőn, majd ki a házból.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=762892#post762892][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.07.02. 09:40[/b][/url]

Rossz érzésem van. Egész reggel azt éreztem, ahogy a vérem pezseg, miközben az ereim egyre jobban összeszűkülnének, akárcsak a torkom, amiben valamiért gombóc keletkezett. A végtagjaim hidegek, talán beteg leszek, talán csak érzem azt, ami rám vár, nem is tudva, hogy mi az, csak azt, hogy nem kellemes.
A tiszta ruhák hajtogatása közben ér a kopogás, zavartalanul fejezem be Jason egyik pólójának az összehajtogatását. Csinálhatnám mágiával is, de a hajtogatás az én drogom. Ha valami bajom van, hajtogatok. Szóval a póló belekerül Jason kosarába, majd zavartalanul elindulok az ajtó felé, ki se nézek, hogy ki az - pedig akkor lehet, hogy be sem engedném -, és csak amikor meglátom, akkor hagyja el a számat egy erőtlen "ó".
- Szia, Lorin nincs itthon.
Nem kell végignéznem rajta, hogy tudjam, elbúcsúzni jött a húgától, én már megtettem a magam búcsúját.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=762896#post762896][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.07.02. 10:37[/b][/url]

Ahogy közelebb lép, ösztönösen nyalom meg az ajkaimat, jól kezelem, hogy nincs köztünk már olyan fizikai kapocs, mint régen, de a testem sokszor önkéntelenül reagál rá, mint most is. Egy pillanatra zavartan lehajtom a fejem, amíg rendezem a vonásaim, majd felpillantok rá megint.  
- Hozzám?
Mivel mezítláb vagyok, alig a mellkasáig érek, így muszáj felnéznem rá, ha ténylegesen látni is akarom őt. Közben persze szélesebbre tárom az ajtót, és arrébb lépek, hogy ha szeretne, akkor jöjjön be.
- Figyelek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=762898#post762898][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.07.02. 10:53[/b][/url]

Nem arra számítottam, ami következik, mert ha arra számítok, akkor nyilván nem verem be a kislábujjamat az ajtóba, és nem szöknek miatta könnyek a szemembe, mert hát nyilván attól van, és nem a ténytől, hogy a múltkori nem volt számára elegendő búcsú.
Szorosan átölelem, egy pillanatig sem habozok, mohón temetem az arcom a mellkasába, és szívom be az illatát, hogy örökre megmaradjon. Most jobban, mint valaha, ott lebeg a fejünk felett a tény, hogy annak az esélye, hogy viszontlátjuk egymást rohamosan csökken.
Ez egy olyan döntés, amit tudtam, hogy meg fog hozni, abban a pillanatban, hogy kimondta, nem mehetünk mi ketten sehova együtt. Még ha nem is szeretne soha úgy, ahogy én őt, is boldog lennék, és boldoggá tenném, éljünk együtt a világ bármelyik pontján, bármennyire szegényen is. De ez nem elég, éppen ezért csomagolta be az életét, mely ölelkező párosunk mögött helyezkedik el, tetején Cortezzel, aki tényleg csendben van, és ez tényleg hihetetlen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=762902#post762902][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.07.02. 11:43[/b][/url]

- Tudom.
Suttogom, csukott szemmel élvezve a homlokcsókot. Hát ez maradt ki, ezért nem teljes a korábbi búcsúnk. Ez az a mozdulat, ami mindig is jellemezte a kapcsolatunkat, ami mindig a legfontosabb volt nekem. Nincs baj, amíg a homlokomon érezhetem az ajkait. Ujjaimmal az államat tartó keze csuklója köré fonom, próbálok nyugalmat sugalmazni felé.
- Vigyázni fogok rá, amíg meglátogatod a barátodat.
Hazudni fogok Lorinnak, de tudom, hogy milyen állapotban van, tudom, hogy mit váltana ki az, ha azt mondanám neki, ami valóban történik, így is látom rajta, hogy haragszik, amiért nem egymásnál keressük a boldogságot. Ő még túl gyerek ehhez, mi pedig sajnos felnőttünk.
- Denis...
Szusszanok egyet, mert fogalmam sincs, hogy fejezzem ki jól magam, végül mégis, egyszerűen csak kimondom.
- Salvatore mondhatná azt mondjuk, hogy milyen kár, hogy elnyílt az utolsó fehér rózsa is.
Ez lehet egy elég nagy hülyeségnek hangzik, de ő tudja, hogy mit jelent. A fehér rózsa a kedvencem, az esküvőn, az életemben minden fontosabb pillanatban jelen volt. Nem akarom, hogy kimondja, hogy a legfontosabb ember az életemben halott. Csak ne mondja ki, mert fogalmam sincs, azzal a helyzettel mit kezdenék. Élnem kell, Lorin miatt, de nem élhetek Denis nélkül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=762905#post762905][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.07.02. 12:25[/b][/url]

Hirtelen csap meg a hűvösebb idő, ami így is nettó huszonnyolc fok, csak Denis teste másként ontja a meleget, van benne valami andalító.
- Bárcsak, elég lettem volna.
Ez egy keserű, de igaz gondolat, mert ha megelégedett volna azzal, amit én adni tudok neki, akkor ezt a mostani érzést sosem kellett volna megtapasztalnia. Én nem tettem volna ki ennek, és ki tudja, ha tíz év múlva is azt mondja, hogy nem akar gyereket, akkor lett volna egy sárkányunk.
Megvonom a vállam, mintha nem számítana, és a keserű mosolyt próbálom átformálni azzá a mosollyá, ahogy mindig is néztem rá, őszintén, miközben az ajtófélfának dőlve, zsebre dugom a kezeimet.
- Csak, hogy tudd, örökre Brightmore maradok.
Még a nyelvem is kiöltöm rá, mint általában, amikor "vitatkozunk".

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=762949#post762949][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.07.02. 20:35[/b][/url]

Mindig azt mondja, hogy "elég voltam", de amit ő gondol, és amit én érzek, az nem találkozik egymással, sem helyben, sem a végtelenben. Elbeszélünk egymás mellett ebben a témában. Ha elég lettem volna, akkor nem szállt volna ki a kádból és nem rohant volna el, akkor nem tette volna nehézzé kettőnket. Szerinte elég voltam, szerintem sosem leszek elég. Azt hiszem, ezt már nem tudjuk meg.
Állom a tekintetét, ahogy visszanéz, még akkor is, ha az aggodalom elemi erővel csap le rám. Nem akarom én még jobban kétségbe ejteni, eléggé elintézte ezt magának. Ki kellene mondanom, de nem megy, ő pedig nem vár egy pillanatot sem, csak megy. A mosoly a számon egyre vérszegényebbé válik, majd elkámpicsorodik, és szomorúan suttogom magam elé:
- Mindig szeretni foglak, Brightmore.
Kilépve összehúzom magam, és felpillantok a tetőre, ahol Nia néz le rám.
- Ha éhes vagy, csirkét tudok adni, van nyúl, de ki kell olvadnia.
Viszont a csirke adott, azt terveztem ebédre, de tudok még variálni. Egy hosszú pillanatig a távolba néz, és nem tudom megtenni, hogy ne kövessem a pillantását, ahogy Denis elkanyarodik a hoppanálási pont felé.
- Gyere.
Pillantok felé, megvárva, hogy kitárja a szárnyait, belépek a házba, majd elsétálva a ház másik feléba, kinyitom az ajtót. Amíg kényelmesen elhelyezkedik, előveszem a húsz és a verandára ülve elkezdem etetni, mintha egy kisállat lenne. Pedig nem az. Nagyon nem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=763276#post763276][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.07.06. 16:06[/b][/url]

Először úgy volt, hogy kimozdulunk valamerre, de aztán valahogy nem ment az elindulás, viszont nem akartam nem találkozni Esztivel, szóval kértem, hogy jöjjön át, és inkább a nemrég beszerzett kerti függőágyakban héderelve beszélgessünk. Tudom, hogy most nem én vagyok a legjobb program, amit az ember el tud képzelni magának, de szükségem van arra, hogy beszéljek vele. Megértette, és jött, és most minden csodás. Már a körülményekhez képest.
- Morcos vagy.
Állapítom meg csendesen, mikor egy bárányfelhő beúszik a Nap elé, és rápillantok, hogy az arcát is lássam. Azt hittem, hogy csak nekem nem működik az élet, de ahogy elnézem, neki sem igazán akar összejönni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=763278#post763278][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.07.06. 16:46[/b][/url]

- Szerintem inkább beszéljünk róla.
Empatikus ember vagyok, de még mennyire. Látszik nem? És még tudom fokozni is. Lehunyt szemmel hallgatom Eszti lélegzését.
- Irigység vagy bánat?
Ricsi szerelmes. Sosem tapasztalt még ilyet, és hazajött, de részben elképzelhető, hogy ez az én okomból is történt. Az is, hogy Lilihez jött haza. Velem beszélt erről, én mondtam, hogy mit gondolok róluk meg a helyzetről.
- Denis barátnője terhes.
Mondom csendesen, olyan halkan, hogy talán senki sem hallja meg. De kimondom. Már látszik, mit alakoskodjak.
- Nem tőle.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=763281#post763281][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.07.06. 17:50[/b][/url]

- Elmondtad neki végül, hogy mi történt?
Kérdezem érdeklődve, mert erről azután sosem beszéltünk, hogy azt mondtam, el kellene mondania. Legutóbb azt mondta, nem tud róla beszélni úgy, hogy ne nyomnák el a szavait az érzései.
- Lili Ricsit? Ricsi Lilit? Vagy én Denist?
Kérdezem vissza kérdőn, mert ez az elárulás mindig valahogy nálam jön elő, de Eszti még sosem mondta nekem, és nem tudom, hogy melyikről is van szó.
- Lili megcsókolta Denist, miután Ricsi azt mondta, nem akar tőle semmit. Mind a ketten ezt tettük volna, egy másikhoz mentünk volna, hogy megbántsuk azt, akit szeretünk. Ricsi válaszul felszedett egy unszimpatikus tyúkot, akivel nem csak egy csókja volt. Én pedig még mindig nem tartom árulásnak, hogy nem azonnal mondtam el Denisnek, hogy ki Annie, csak amikor már biztossá vált.
A vége kicsit élesebben hangzik talán, mint a többi része, de hát az bosszant a leginkább.
- A választ nem tudom, a szív egy nagy marha, aki nem ért a nemből.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=763283#post763283][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.07.06. 18:10[/b][/url]

- Áááh, hogy Santos.
Csapok a homlokomra, mikor rájövök, hogy vannak még opciók. Kicsit jobban meglököm magam, hogy gyorsabban ringjak.
- Hát ja. Mondjuk elég gusztustalan maga a történet, de ha azt veszed, tök idős már van vagy harminc, csak akkor ne szédítette volna Denist, ha volt más opciója is, nem?
Felülve a koktélom után nyúlok, nem lett rossz, ahogy képest, hogy csak összedobáltam, ami itthon van.
- Szerinted... Denis papás-mamást fog játszani?
Akárhányszor erre gondolok, elönt a csalódottság, mert akkor tudom, hogy végleg elveszíti önmagát, és ezzel együtt én is végleg el fogom veszíteni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=768532#post768532][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.08.22. 19:37[/b][/url]

A teraszon ülve ringatom magam, kezemben a két fiolával. Furcsán nem éreztem semmit, amikor átvettem, sőt, majdnem azt mondtam Willnek, hogy nincs szükségem rá. Aztán bevillant az agyamba, hogy de. Szükségem van rá, vagyis nem nekem, de kell. Ringatom magam, miközben Denisre várok, kértem, hogy amint tud, jöjjön, mert nagyon fontos lenne, hogy beszéljünk. Kávét is főztem, a magam agyonteljesített és cukrosított verziójával ülök kint a hintaágyon. A kertet nézem, hogy ültetni kéne bele pár virágot, de csak várok. Törökülésben, hogy ne illetlenkedjek a szoknyám anyagát az ölembe ejtve, és azon gondolkozom, hogy ez az egyetlen járható út van. Csak érjen ide, csak érezze, hogy ez most fontos.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=768534#post768534][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.08.22. 19:39[/b][/url]

- Na.
Pillantok fel egy megkönnyebbült mosollyal, amikor megérkezik, és kicsit, halványan, egész halványan látom benne a régi Denist. Azt, akinek senki sem árthat.
- Arra gondoltam, hogy ültethetnénk pár virágot oda.
Mutatok el a kiválasztott részre, de tudja ő is, hogy nem ezért van itt, nem ezért kértem, hogy jöjjön ide. Látja a fiolákat.
- Willel volt egy egyezségem. Ha rendesen gondját viselem Annienek, és ha nem esek vissza a gyógyszerek terén, akkor megszabadít a szerelem érzésétől. Minden héten vért vett, leellenőrzött, és cserébe elkészítette nekem ezt.
Emelem fel az egyik fiolát, aminek a dugója fekete színű, benne a folyadékban is mintha fekete szálak lennének.
- Ha megiszod, nem fogsz többet szerelmet érezni. Szeretni tudsz, mélyen is, de szerelmes nem leszel. Egyfajta burkot képez, ha jól értettem, ahogy elmagyarázta.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=768536#post768536][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.08.22. 19:40[/b][/url]

- Nekem nincs rá szükségem.
Felelem őszintén, így felé nyújtom, mélyen a szemébe nézve.
- Sem őt, sem engem nem szeretnél többet. Olyan lehetnél, mint régen.
Nem akarom rábeszélni, eszemben sincs, csak átnyújtom neki a lehetőséget. Tudom, hogy ez egy nagy döntés, erre Will is gondolt.
- Ha egy nap szeretnél szerelmes lenni, a másik fiola visszafordítja. De ezt magamnál tartanám, hogy ne pocsékold el.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=768538#post768538][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.08.22. 19:42[/b][/url]

- Tudom.
Mindig is érdekes ötleteim voltak, és láss csodát, ez most sincs másképp. Felhoznám neki, hogy ha szeretné, itt maradok vele, de a zsebébe csúsztatja a fiolát.
- Ha nem, akkor se dobd el, drága cucc.
Felkelve közelebb lépek hozzá, és kérés vagy kérdés nélkül ölelem át a derekát, államat a mellkasán támasztva pillantok fel rá.
- Ki a legjobb a világon?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=768540#post768540][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.08.22. 19:43[/b][/url]

- Semmi, csak olyan szeretethiányos vagyok.
Azt nem teszem hozzá, hogy mert hamarosan meg fog jönni, szerintem kár is, mert pontosan tudja, hogy ilyenkor sokkal bújósabb vagyok, és meglepően kedves, mert nyilván, mindenkiből szeretetet akarok kisajtolni.
- Csináltam neked kávét is.
Nem engedem, a hátát simogatva nézek még mindig rá, mint egy kiscica.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=768542#post768542][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.08.22. 19:45[/b][/url]

- Csss, ne rontsd el. Most halmozottan.
És tényleg, igaz, hogy őt is nagyon szeretem, de az is igaz, hogy részemről akkor éjjel lezárásra került a Denis iránti szerelem. Talán már egy ideje nem vagyok szerelmes, pusztán csak nem gondoltam bele úgy, mint akkor. Végül is, ha úgy tetszik, megvolt a három a magyar igazság alapon a három alkalom, amikor felajánlottam neki a dolgot. Először, amikor bevallottam, aztán a fürdőben, amikor megrohamozták az érzések, végül akkor, amikor elbúcsúzott. És a plusz egy is, akkor éjjel, amikor visszajött. Emellett számos apró pillanat, de ő nem akart igazi esélyt sem adni, én pedig belefáradtam. A szívem nem hajlandó tovább kizárni azt, aki viszont akar engem. Szeretném, ha az én szívem is befogadná őt. Tovább kell lépnem.
- Tudom, mint mindig.
Nevetem el magam büszkén, és pofátlanul felpillantok rá.
- Arra gondoltam, hogy ha meg is csinálod, ne mondd el nekem. Kíváncsi vagyok, hogy feltűnik-e. Rendben?