[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=754908#post754908][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.04.09. 20:13[/b][/url]

- Ez bonyolultabb ennél.
Nem tündérmese, a mi életünk Denisszel nem az. A közös pontok nem azok. Mégis, újra és újra végigcsinálnám.
- De örülök annak, ahol most tartok. Denis nélkül nem ment volna. Ha ő nincs, már én se lennék.
Nem, nem arra gondolok, hogy kinyírtam volna magam, és akkor ámen, hanem arra, hogy az eredeti házasságban már nem gondolkoznék, nem léteznék, a lelkem halott lenne. Denis életben tartott, megmentett.
- Köszi, komolyan. Remélem sosem leszek olyan.
Ha annyira biztos lennék magamban, akkor nem lennének még meg mindig a gyógyszerek, akkor kidobtam volna őket. De nem szabad. Denis áldozata miatt nem tehetem meg. Annie egészsége érdekében szintén nem. Willel kötöttem egy egyezséget, amihez tartanom kell magam.
- June-ra ne vegyünk mérget. De nem hiszem, hogy te megtűrt lennél. A testvérem vagy, nem te tehetsz arról, amit a szüleid tettek. Mi pont nem ítélhetünk el. A szüleink sara nem a mi dolgunk. Se a házasságok, se a megcsalások, semmi ilyen.
- Nekünk is van munkánk. Ariana és én a Pubban dolgozunk, Jason rezervátumban, Will orvos. Talán csak nem jó helyen próbálkozol. Mit dolgoznál szívesen? Vannak kapcsolataim, megkérdezhetek pár embert, hogy nem keres-e alkalmazottat.
Nekem nem nagy dolog megkérdezni, szívesen segítek.
- Nem kell olyat adnod, mint a tiéd. Nézd.
Megállok egy pillanatra, ahogy rápillantok, de végül is, mit veszíthetek?
- Nekem nem volt könnyű gyerekkorom, elhiszed vagy sem, mindegy, nem éltem meg könnyen, de pont ezért tudom, hogy ha egyszer lesz gyerekem, ő nem fogja tőlem azt kapni, amit én kaptam az anyámtól.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755015#post755015][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.04.10. 17:55[/b][/url]

Ilyenkor már nincsenek bent az ovisok, szóval nyugodtan beinvitálhattam magammal a húgomat, hogy szórakoztasson, amíg én alkotok. A feladat, hogy minden kis ovis szettjébe belehímezzem a nevét és a jelét. Magam köré kör alakban letettem a csomagokat, és egyszerre csak egy kupacon vetem be a bűbájt, mert még a végén őskáosz lesz itt.
- Szóval Daliah Elisabeth Payne, azt hallottam, hogy ma egy kisfiú meghúzta a haját egy kislánynak, és te megütötted őt. Igaz ez?
Nem vagyok az anyja, de mivel köztünk nagy a korkülönbség, elég hamar anyáskodóvá váltam felette. Imádom a kisebb testvéreimet és az unokaöcséimet, húgaimat. Nagyon jól elvagyok velük, és élvezem ezeket az alkalmakat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755018#post755018][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.04.10. 18:10[/b][/url]

- Büszke vagyok rád.
Mondom nyugodtan, egy napocska minta gyártása közben. Felpillantok rá, és még egy kacsintással is jutalmazom.
- De mint okos és felelősségteljes nővéred, el kell mondanom, hogy ez nem szép dolog.
Azért vigyorgok ilyen sunyin pont én is. Én mondom azt, hogy felelősségteljes? Ugyan kérem! Aprót megrázom a fejem.
- Tanulja meg a leckét a kiskölyök. Viszont egy jótanács, ne közönség előtt intézd az ilyesmit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755024#post755024][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.04.10. 18:45[/b][/url]

Imádom, hogy van ennek az apró gyereknek egy ironikus felhangja, amikor mi beszélgetünk. Szerintem zseniálisan jól értjük egymást.
- Tényleg nem volt szép. De a lánynak is meg kell tanulnia megvédeni magát, mert ha nem teszi, akkor később is bántani fogják, te pedig nem leszel ott mindig mellette, hogy megvédd. Megtaníthatnád, hogy hogyan legyen olyan bátor, mint te.
Szerintem, ha apánk ezeket a beszélgetéseket végighallgatná, letenne az újabb unoka projektről. Nem, eszemben sincs gyereket szülni, még nem. Majd egy jó tíz év múlva, talán.
- Hm. Fogós kérdés. Ha kikaparod a szemét, nem látja, hogy ki leckézteti meg. De mókázni lehet. Mintha mindig balszerencsés lenne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755032#post755032][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.04.10. 19:34[/b][/url]

- Lehetsz a modellem, Mucika, még fizetek is neked.
Legalább nem fanyalogna a színkombinációra.
- De amúgy, lehetnél festő is. A vad szín összeállítások nagyon menők tudnak lenni. Tuti, hogy vennék tőled képeket. Nincs lehetetlen, Daliah.
Tudom, hogy nem könnyű, belehalnék, ha nem látnám a színeket, hiszen én a színek szerelmese vagyok. De nem akarom, hogy elkeseredjen.
- Jobb, ha nem. Mivel cuki a pofid, kék a szemed, eladhatod, hogy ártatlan vagy.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=756807#post756807][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.04.30. 18:24[/b][/url]

Egy kicsit hosszan sikerül elbeszélgetnem az idő Annie-vel, és ugyan fürödtem, fáradt nem vagyok, így egy arcpakolás feldobása mellett döntök. Csóró Denis egészen biztosan megunta a jelenlétünket, mert valamikor a felénél ment ki, és nem is láttam visszajönni. Arcomon gonoszkás mosoly jelenik meg, ahogy elképzelem az arcát, amikor megijesztem, ugyanis a szellemes arcmaszkot fogom feltenni, majd beosonni, és egész közel hajolni hozzá. A terv szép, azonban a kivitelezés sikertelenebb, ugyanis Denis nem az ágyban van, sőt, nem is menekült hetedhét ország, hanem a kádban ül. Hát jó. Nem nagyon zavartatom magam, de ennyit a szellemes arcmaszkról, helyette inkább csak bekenem az arcom, azonban a levegőbe szagolva nem tudok nem rákérdezni.
- Te a málnás - étcsokis tusfürdőmet használod?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=756813#post756813][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.04.30. 18:48[/b][/url]

A szintén málnás arckrémemből felkenek egy réteget az arcomra és a nyakamra, miután a hajamat kusza kontyba fogom a fejem tetején. A tükörből pillantok Denisre, és nem tudom, hogy mit mondhatnék.
Van az, hogy a fiúk is igénylik a lazítást meg a törődést, de Denisnél ez azt jelenti, hogy egy kiadós összebújás után elszív egy cigit, amíg viszek neki whiskey-t, és egy kicsit csacsogok a folyamat megismétlése előtt. Nem azt, hogy kinyomja az összes tusfürdőmet a kádba. Ez egy nagy és kényelmes kád, alapból bajom sincs vele, ha benne van, csak gyakorlatilag jelenleg nem vagyok benne biztos, hogy nem verte be előtte a fejét a csempébe.
- Louisa?
Fejem oldalra döntve nézem meg a borítót, és elmosolyodva biccentek.
- Az egyik kedvencem.
Közelebb lépek hozzá, majd a kád szélére ülve, befordulok, és a lábaimat beleeresztem a forró fürdőbe.
- Cuki. Tényleg az. Színes és édes. Van belőle film is, ha gondolod, megnézhetjük.
Csak bőgni fogok rajta, bár elgondolkozva, lehet, hogy együtt fogunk bőgni. Nézem Denist, és sérüléseket keresek rajta. Tuti, hogy elesett.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=756817#post756817][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.04.30. 19:08[/b][/url]

- Utálom Patricket!
Felelem olyan vehemensen, hogy saját magamat is meglepem. Oké, Denis tutira, hogy benyelt valamit, vagy túl forró volt neki a víz, vagy agylágyulást kapott mellettünk. Mondjuk, belegondolva, biztos, hogy az volt, hogy ott feküdt mellettem az ágyon, mert olyan kedves és közvetlen volt, pedig a húga jelenlétében azért másabbak szoktunk lenni. Olyan volt, mint egy maci. Tutira valami nem működik benne jól.
- Ne féltsd, megtalálja a maga útját.
Komolyan a Mielőtt megismertelekről beszélgetünk? Komolyan? Komolyan. Zavarban vagyok, és nem attól, hogy Denis a kádban ül, én meg lógatom a lábam, hanem, hogy dumcsizunk. Régen csináltunk már ilyet, és akkor sem éppen egy romantikus könyvről.
- Elmondok neked egy vicceset. Egy időben Louisa volt a mentsváram. Kislányosan reménykedtem benne, hogy olyan szerencsés leszek, mint ő, és végül is, így lett.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=756821#post756821][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.04.30. 19:36[/b][/url]

- Szereti.
Bólogatok egy párat a kijelentésemhez, térdemen megtámaszkodva nézem Denist. Aggódom, hogy tényleg meglágyult az agya. Istenem, mi van, ha ilyen marad? Denis és a millió érzelem az arcán. Annyira idegen ez az arc. A szemei csillogása, a szomorúság. Ismerem ezeket a tekinteteket, de ezek mindig akkor jönnek elő, amikor valami történik. Nem könyvet olvas. Ráadásul, ez kikapcsolódó könyv, alapból sem ő, sem én nem ezt a típust szeretjük. Annie-nek vettem ki.
- Én is féltettem őt nagyon. De erős nő. Bátor. Hiszen nézd meg, mennyi színt visel egyszerre.
Elnevetem magam, közelebb csúszok kicsit Denishez, és előre hajolva, homlokon csókolom, jobb kezemmel megsimítva a tarkóját és a haját. Denis bőre, Denis illata, kiegészülve a saját illatommal, ami nagyon perverzen hat, Denis haja, minden Denis, és mégis Denistelen. A fején viszont nincs seb.
- Miattad, édes. Ha tovább olvasod, megtalálod magad a könyvben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=756826#post756826][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.04.30. 19:59[/b][/url]

- Nem, valóban nem így működik a szerelem. De szerethetsz valakit annyira, hogy azt hidd, szerelmes vagy. Vagy annyira, hogy tudd, le tudnád vele élni az életed. Nem mindig a szerelem a legjobb, ami egy emberrel történhet.
Komolyan Brightmore? Erről beszélgetünk? Te mondod meg, hogy mi a szerelem? Remek. Kiváló. Ezért vagyunk mi jó páros, van egy elméleti szakember meg egy gyakorlati szenvedő, kiváló.
A kérdése meglep, és furcsán rossz hatással van rám. Nem tudom, hogy mi van vele, de ez a valami, amellett, hogy iszonyatosan édes, szívfacsaróan szomorú is. Nem azért, mert bármiben is reménykednék, mert tudom, hogy nem, hogy ez egyoldalú, hogy ő sosem fog úgy gondolni rám, mint, ahogy én gondolok rá, hogy úton útfélen azt hangoztatja, hogy csak két év, csak kettő, de nem beszélünk róla, nem mondja ki, hogy ő is szeretné ezt átélni, hogy szeretne magának valakit, akivel örökre tervez, pedig logikus, az ember, társas lény, lehajtom a fejem, lehunyom egy pillanatra a szemem, ujjaimmal fodrozom kicsit a vizet.
- Miért ne lenne? A harmincas éveid elején. Olyan harminckét éves korod körül. Addig kiéled magad, aztán megállapodsz.
Mosolyogva pillantok fel rá, és egy kis vizet felpöckölök.
- Megmondtam Brightmore, egy navinés fogja elcsavarni a fejed. Amelyik jó kajákat főz, és engedelmeskedik neked. Miért vagy bizonytalan?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=756841#post756841][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.04.30. 21:05[/b][/url]

- Fúúú Denis Albert Brightmore, te annyira hülye vagy, hogy az már rám nézve sértő!
Emelkedek meg a görnyedésemből, és húzom ki magam ülő helyzetbe. Talán nincs semmi baja, talán csak szerelmi bánata van. Istenem, van egy gyökér a világban, akibe ez a szerencsétlen beleszeretett, az meg jól kidobta. Elásom, komolyan mondom elásom, ha megtudom, hogy ki az. És én ne tudnám meg.
- Én a helyedben nem aggódnék, amíg egyrészt a legnagyobb embergyilkolós, kaszabolós maffiatagoknak is lehet családja, másrészt, a legnagyobb kockáknak is, harmadrészt, apám is benyúlt hat nőt, csak mert fun az élet, szóval nehogy már neked ne legyen.
Komolyan, kedvem lenne megcsapkodni, amikor ilyen hülyeségeket mond, de aztán elnevetem magam, és megrázom a fejem.
- Olyan vicces, hogy mindig ide lyukadunk ki. Hogy te megérdemled-e, hogy én melletted vagyok, hogy szeretlek téged. Mi van, ha a kérdés inkább fordítva kellene, hogy legyen? Én vajon megérdemlem, hogy egy olyan ember, mint te, mellettem legyen? Én ebben nem vagyok biztos, Denis.
Kinyújtom a jobb kezem felé, és remélem, hogy megfogja a sajátjával.
- Megérdemled, hogy Lorin melletted legyen, és ő is, hogy a bátyával éljen. Nézz csak rá, mennyire kinyílt, és mennyire boldog, amióta veled van. A húgod él és élni is fog, neked pedig mellette kell lenned.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=756949#post756949][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.01. 15:21[/b][/url]

- A házasságunk technikailag nem alapul hazugságra.
Elmélkedően kezdnem el nézni én is a plafont, mintha valami érdekes lenne benne. Bal lábamat felemelve játékosan simogatom meg a lábát a víz alatt, mosolyogva pillantva le rá.
- Szeretjük egymást Denis. A szíveink egymás mellett döntöttek akkor, amikor először találkoztunk. Ezen nem nagyon tudunk, és nem is nagyon akarunk változtatni. Nézd meg az elmúlt évet. Annyiszor vége lehetett volna ennek a dolognak, és mégsem lett.
A tekintetem Denisre emelem ismét, nem tudok nem mosolyogni, de aggódom, hogy mi van, ha valaki tényleg teljesen összetörte őt, és azért mond ilyeneket. A másik tippem az, hogy tényleg meg akarja érteni azt, amit most bennem van, de ahhoz még én sem vagyok elég jó, hogy ezt el tudjam magyarázni, ez van. Bennem van, és érzem, de ennyi. Nekem ez így jó.
- Tételezzük fel, hogy szerelmes vagy belém, Brightmore. Szerelmesek vagyunk egymásba. Oké. Mi változik? Mitől lenne más, ha éppen ezt éreznénk egymás iránt. Egymáson csüngő, csöpögő lányregényes andalgásba kezdünk? Mert körülbelül ez választ el minket a pároktól, akik a környezetünkben vannak. Illetve az én csak veled, te csak velem rész. De szerintem mi ketten egyiket sem élnénk.
Hazudhatnék, mondhatnám, hogy igen, erre vágyok veled, de nem lenne igaz, és ezt én is tudom. Kiidegelne, ha ez lenne.
- Az érzelmi hűség megvan közöttünk. Hűségesek vagyunk egymáshoz. És ha nyálas romantikára vágysz, akkor van eper a hűtőben és nyalogathatok rólam hozzá a csokiszirupot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=756957#post756957][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.01. 17:13[/b][/url]

Megkapaszkodom a kád szélébe, mert, ahogy hirtelen felül, meg kell kapaszkodnom a kád szélében, hiszen a víz, ami a kádban marad, magával sodor engem is. A másik fele meg, amelyik kiloccsan, félig beterít engem is, mégis, valahogy nem tudok haragudni rá. Sem azért, amit tesz, sem azért, amit mond. Az inkább azt hiszem, hogy csak fáj. Végig azt ecsetelte, hogy mi lenne, ha szerelmesek lennénk egymásba, majd a végén megkérdezi, hogy mi a helyzet, ha ő nem szerelmes belé. Nos a nagy versenyből egy embert kizárhatunk, engem, mert nálam nem kérdésesek az érzelmeim. Halványan elmosolyodok.
- Én beszélnék Eleonore-ral. Szerintem ha ezt elmondod neki és ő is elmondja, amit érez, közös nevezőre tudtok jutni.
Azt hiszem, ilyen, amikor a szív megszakad a ponyvaregényekbe, és azt kell, hogy mondjam k*rvára fáj. Mégis mosolygok. Eleve úgy éreztem ezzel a témával kapcsolatban, hogy nem inoghatok meg, hiszen Denis érzelmei eléggé egy ingoványos talajon egyensúlyoznak, azonban most sebezhetőbb, mint bármikor máskor. Viszont, ha most nem beszél a nővel, talán soha többet nem lesz rá alkalom, ha megint olyan lesz mint régen.
- Most kellene beszélned vele, mert most ki tudsz mondani dolgokat.
Fogalmam sincs, hogy miért, de képes rá, hogy beszéljen az érzéseiről, és bár védenem kellene attól, hogy hülyét csináljon magából, tudom, hogy a nő hogyan érez iránta, innentől pedig nincs miért versenyeznünk, eldőlt.
- A szerelem az... nem nagyon leírható Denis. Őt akarod, úgy, ahogy van. Csak őt. Ha őt akarod, és nem akarod mással látni, nem akarod hogy máshoz tartozzon, ha hozzá mennél haza, akkor ő az, akkor vele kell lenned.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=756965#post756965][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.01. 18:58[/b][/url]

- Tudom, szerintem benyeltél egy bájitalt. Csak ki tudja, milyen hosszú lefolyásút, és hogy mennyi van a szervezetedben. Nem veritaserum, és nem amortencia. Talán egy átdolgozott múzsa csókja.
Elgondolkodtató, hogy ki és miért akarta, hogy Denis ennyire érzelmes legyen. A szívem mélyén egyrészt örülök, hogy tud őszintén beszélni ezekről a dolgokról, a másik részén meg persze a pokolba kívánom azt, aki ezt tette, hiszen ez a saját bukásomat idézte elő, és gyűlölök veszíteni.
- Fogd fel úgy, hogy új dolgokat tapasztalsz, olyat, amit nem ismertél, de talán jobban megtanulod elfogadni őket.
Ajkaim összepréselve emelem most én a tekintetemet a plafonra, és hosszan engedem ki a bent tartott levegőt.
- Pár hete beszéltem vele, Santos-szal.
Lehet, hogy ezt eddig nem említettem neki, pedig megtörtént, bizony. Élénken él még az emlékezetemben az a beszélgetés, de valahogy ez is egy olyan emlék, amit nem nagyon hangoztattam előtte. Ha valamire, erre jó volt az, hogy hazudnunk kellett egy minisztériumi legilimentornak.
- Odaküldenélek ilyen állapotban, ha csak egy kis esélye is lenne annak, hogy elbukj?
Mindentudó mosollyal nézek rá, előre hajolva megsimogatom az arcélét, és újabb puszit nyomok a homlokára, mielőtt kiszállnék a kádból és egy törülközőt megfogva, áttörlőm a vörös lábaimat.
- Bízz bennem Brightmore, a legjobbat akarom neked.
Mosolyogva pillantok rá a tükörből, mielőtt fogkrémet nyomnék a fogkefémre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=756997#post756997][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.01. 20:22[/b][/url]

- Adj egy kis időt, a semlegesítő bájitalhoz nem minden terem a hátsó kertben.
Az ilyeneket rendelni kell, és tegyük fel, hogy Willen keresztül hamarabb megszerzem, de akkor is ott van még az főzés, meg az érési idő. Ezek nem olyan könnyed egy délutáni bájitalok.
Elpillantok róla, de mielőtt még a fogkefét a számba juttathatnám, megfordít. A fogkefe a csapban köt ki, ajkaim pedig az ajkai között. Karjaimmal átölelem a nyakát, és kiélvezem a pillanatot. Lehunyt szemmel fogadom a csókját, és csak akkor nyitom ki újra, amikor homlokunk egymáshoz simul. Elmosolyodva nézek mélyen a szemébe.
- Én is szeretlek.
Karjaim lecsúsznak róla, megsimítom a mellkasát, mielőtt ellépne tőlem. Vele fordulok, és elmosolyodom azon, ahogy megcsúszik.
- El ne cseszd nekem!
Kiáltok utána, miközben kilép, a fogkefémet kivéve a csapból lemosom, majd újra fogkrémezem, és végre meg is mosom a fogaimat. Ma már másodszor, mindezt két kocka csokiért. De legalább megláttam azt, hogy Denis romantikázik a kádban. A jelenet maga megmosolyogtató. Csak mosolygok. Szeretem, és talán most itt a lehetőség, hogy boldog legyen. Ellépve a csaptól, a Denistől nedves ruhámban lépek át a hálóba, keresek egy másik pizsamát, majd visszasétálva, pálcámmal a kezemben szárítom fel a vizet a földről. Lehajolva kihúzom a kádat, és felveszem az üres flakont. Az egészet elhasználta. Meg fogom ölni. A könyveket felvéve lépek ki, és oltom le a villanyt, majd Annie ajtajában megállva felveszem a legvidámabb arcom.
- Ketten maradtunk, filmezünk?
Naná, hogy filmezünk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=758110#post758110][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.09. 19:45[/b][/url]

Nem nagyon akartam bőlére ereszteni a mondandómat, csak annyit írtam Denisnek, hogy: “Ha meglátogatsz, nagyon fogsz szerizni.” és küldtem mellé egy kicsit hiányos ruházatú képet is, amin kávét iszok, és nem mellékesen egy fiola is van a kezemben. Nem mellékesen. De hát azt mondják, hogy mindenképpen érdemes jól megkomponált képeket küldeni, mert úgy lesz igazi a dolog. Hát ez aztán szerintem tök jól meg van komponálva, és rengeteg mindent elmondtam vele, többek között azt, hogy imádom az új melltartóm, mert csodaszép kék színe van.
Azért persze, amikor lemegyek a konyhába már van rajtam póló is, és nem ittam a kávéból, mert előtte még meg kell csapolnom magam. Már menetrendszerűen készítem elő a terepet. A gyűrűmre pillantok, teljesen semleges színe van, így nyugodtan pakolok tovább, nincs miért aggódnom. Már rutinos vagyok ebben a heti műveletben. három fiola kell Willnek. Gyorsan kényelembe helyezem magam, aztán mehete a menet. Sötétebbnek ítélem meg a vérem, mint lenni szokott. Gyorsan megszabadulok a tűtől, leragasztom, és ülök egy pillanatig, mielőtt elkezdenék összepakolni. Na, most kell az a kávé, meg úgy ennék is valamit, mondjuk melegszendvicset.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=758112#post758112][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.09. 19:49[/b][/url]

- Futva jöttél hozzám? Ez… bájos.
Mosolyodom el, ahogy meglátom a csöpögő csodát az ajtóban. A szendvicseket az asztalra teszem, és mutatóujjamat feltartva állítom meg,
- Előbb le kéne vennem a véred, hogy megnézhesse Will, hogy mi ez.
Odalépve hozzá útközben kiveszek a frissen mosott törülközők közül egyet, és a fejére terítve, játékosan megdörzsölöm.
- Vetkőzz le, vagy száradj meg, és akkor megcsinálom. Utána kaphatsz enni.
Puszit nyomok az orrára, és visszalépve a pulthoz, elkezdek összekészülni. Csak egyetlen fiolányit akarok tőle.
- Beszéltél vele?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=758114#post758114][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.09. 19:50[/b][/url]

- Helyes.
Felírom a nevét, a születési dátumát és a tajszámát rá, gondosan úgy helyezkedem, hogy az arcom ne látszon, és már csak akkor nézek fel rám amikor tudok mosolyogni. Ha leül, leülök én is, fertőtlenítek, és rutinosan mindenféle félrebökés nélkül veszem le a vérét. Vatta, ragasztó, kész is.
- Szexik vagyunk így együtt.
Mind a ketten megcsapoltan, gyönyörű. A fiolát a sajátom mellé teszem, majd elővéve egy tányért, teszem elé, a bögrébe feketén töltöm a kávét.
- Ez egy átmeneti megoldás, nem tudlak megszabadítani tőle teljesen, most még nem. A lényege, hogy kívülről olyan leszel, mint bármikor máskor, azt mondod, amit eddig, de az érzelmeid jelen lesznek, úgy éled meg őket, ahogy most éled meg, de kifelé akaratlanul nem közvetíted. Nem leszel cuki. Teljesen megbízható, és működik, volt időszak, amikor nekem is segített, onnan tudom, és ezért merem biztonsággal neked is adni.
A fiolát leteszem mellé, és töltök egy pohár kajszilevet neki is, nekem is.
- Csak ez van itthon, de ez a cucc eléggé sós, szerintem kaja után vedd be, és igyál hozzá. Addig meg úgyis csak én vagyok itt, nem lát senki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=758116#post758116][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.09. 19:52[/b][/url]

- Én szóltam.
Felelem csendesen, mert nem értem, hogy miért húzott magához közelebb. Azt mondta, boldogság van, ami egyenlő azzal, hogy közöttünk távolságban kell lennie.
- Igyál rá, én tizennégy voltam, amikor használtam, nem ittam rá, és egy egész éjjelen át éreztem az ízét.
Nézem, ahogy iszik, és arra, amíg mond, kicsit megemelkedik a szemöldököm, egy pillanatig habozok, majd szusszanva engedem, hogy elernyedjen a testem. Elveszek egy szendvicset, és kérdőn pillantok rá.
- Mi zavar engem, Denis?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=758118#post758118][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.09. 19:53[/b][/url]

Elmosolyodom, ahogy azt mondja, nekem köszönhet mindent. Nézem az ujjainkat, ahogy egymásba fonódnak, a gyűrűket, amiket viselünk, pedig őt senki sem kötelezné rá. Tekintetem elidőzik ujjainkon, majd lassan, ahogy megszólal, fél pillantok rá.
- Én is neked köszönhetek mindent, ezt tudod. Veled Denis, tényleg élek. Miattad élek és vagyok önmagam.
Ez egy olyan dolog, amit szinte senki sem ért, de ő igen. Látott azelőtt, mielőtt az életem része lett, lát azóta, látja a jó és a rossz napjaimat, az erősségeimet és a gyengeségeimet. Előtte képes vagyok vállalni mindent. Teljessé tesz.
- Azért van, amin változtat. Apróságokon. Például, kell vennem pizsamát.
Elnevetem magam azon, amit mondok, de igen, kell, tényleg, főleg, mert nincs. Azok a semmik, amik eddig voltak, vagy a tény, hogy a semmi volt, már nem játszik.
- Te vagy a legfontosabb ember az életemben. A lelkitársam. Bevetted azt a szart , szóval kérlek ne nevess ki.
Nevetek én a saját hülyeségeimen. A szemebe szökkenő könnyet is nevetve törlöm le.
- Allergia.
Inkább ez, minthogy tényleg csapkodva zokogjak. Ujjaimmal az ujjaira szorítok, és a tekintetébe mélyesztem a sajátom
- Örülök a boldogságnak, Albert.
Bosszantó vagyok, tudom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=758120#post758120][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.09. 19:55[/b][/url]

Összeszorul a szívem, ahogy letörli a könnyemet, nem kellene ezt tennie, sőt, nem kellene itt lennie, el kellene küldenem, de mégis, hogyan tudnám én elküldeni, hogyan mondhatom azt neki, hogy menjen el. Sosem lennék rá képes. Felpillantok rá, gyönyörű látványt nyújthatok, és azért magamban hálát adok annak, hogy nincs rajtam smink. Még csak az kéne, hogy maszatos legyek mindenhol.
- Én nem sírok mások előtt, Brightmore.
Tényleg nem, és mégis, úgy folynak a könnyeim, mintha muszáj lenne nekik. És annak ellenére, hogy tényleg boldog vagyok, mert boldog, belül mégis érzek egy szívfacsaró űrt, amivel nem szeretnék foglalkozni, és ami mégis kihozza a könnyeimet. Én nem szoktam sírni. Akkor sem, ha megbántanak, és mégis, rövid időn belül ez a negyedik alkalom, hogy sírok Denis miatt.
- Ne haragudj!
Közelebb lépve átölelem, szorosan bújok hozzá, sírok, úgy, mint egy kisgyerek. Évek óta nem sírtam, sosem sírtam igazán, most mégis, hogy átölelem őt, az arcomat a mellkasába rejtem, hogy ne lássa, mennyire szánalmas vagyok. Csak ne nézzen rám, ne akarjon látni ennyire gyengén, de ne menjen el, maradjon.
~ Kérlek Denis, csak maradjunk így. ~
Nem kell a fejembe néznie, ismer, sokszor kitaláljuk egymás gondolatait. Sokan megkérdőjeleznének ebben a pillanatban, hogy helyesen cselekedtem-e, de igen, hiszen sosem vágytam szebb dologra, mint, hogy Denis boldog legyen, és örülök, hogy van valaki, aki meg tudja ezt neki adni. Nyilván bánom, hogy ezt a lehetőséget nem bennem látta meg, de már az is egy nagyon nagy cselekedet tőle, hogy nem hátrált ki akkor, amikor megtehette volna. Velem maradt, és szeret, kiállt mellettem, amikor senki más nem tette. Ez pedig olyan dolog, amit nem áldozhatok fel, soha.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=758122#post758122][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.09. 19:56[/b][/url]

Úgy kapaszkodok belé, mintha minden pillanatban köddé válhatna, pedig tudom, hogy nem fog. Többé nem veszítjük el egymást, és tudom, hogy ezért rengeteget kell tennem, mert az én érzelmeim miatt van ez az egész kavarodás.
Kapaszkodok, és magamban fohászkodok, hogy tudjam végre abbahagyni a sírást. Olyan sok minden volt az elmúlt időben, és nem szóltam semmit, lenyeltem a békát, most meg hirtelen minden kitört belőlem, minden rossz, ami történt, és Denis az egésznek az elszenvedője.
Kapaszkodok, és nem tudom meddig tart, míg végre vége, míg már csak sóhajtozom, és lassan rászáradnak a könnyek az arcomra, de ő hősiesen áll mellettem, és tűri. Tűri, amíg csak össze nem szedem magam.
- Enned kéne, mielőtt kihűl.
A hangom csendes és rekedt, a pilláimat lehunyva szusszanok még egyet, mielőtt felpillantok rá. Biztos gyönyörű vagyok, remek. Okok, amiért nem sírok, soha.
- Megmosom addig az arcom, rendben?  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=758124#post758124][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.09. 19:57[/b][/url]

Csak egy perc kell, hogy összeszedjem magam, csak egy perc csend. Nem nézek a tükörbe, rögtön megnyitom a vizet, és először alaposan megmosom az arcom, Csak mikor már a törülközőbe itattam a maradék vizet, utána nézek fel, és valahogy a látvány, amit a tükörben látok szomorít el a leginkább. Szétcsúsztam, úgy, mint soha azelőtt, pedig ha valakivel olyan dolgok történnek, mint amelyek velem, nem hiszem, hogy emiatt csúszna szét ennyire. A hajam megfésülöm, és kontyba fogom, a vörös szemeimbe szemcseppet csepegtetek, és összeszorított ajkakkal tűröm a tisztítás maró érzetét. Visszalépve a konyhába, már nyugodtabb vagyok sokkal, mint bármikor ma. A székre visszaülve, felhúzom a lábaimat, törökülésbe, és egy szendvicset magamhoz húzva majonézt, ketchupot és mustárt is teszek rá. Förtelmes amúgy az ízlésem, tudom.
- Azt hittem amúgy, hogy én leszek a bénább kettőnk közül, hogy én kerülök előbb kapcsolatba. De nem, te vagy a bénább.
Mosolyogva harapok bele a szendvicsbe, és jól eső hümmögéssel, lehunyt pillákkal élvezem az ízeket. Imádom, ha valami finom, és ez az.
- Látod, lassan minden a helyére kerül, letisztázódott minden, Lorin is erősebb. Szerintem azzal, hogy a feleségül vettél a sors megszánt téged, és megtisztította a karmádat. Tiszta hasznos vagyok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=758126#post758126][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.09. 19:59[/b][/url]

- Ez mennyei.
Vonom meg a vállamat, de hát volt elég ideje megszokni azt, hogy én másabb vagyok, mint a többiek. A fél világ szerintem gyerekkorom óta azt hiszi, hogy az anyaméhben felfaltam a kistesómat, és most olyan, mintha mindig terhes lennék. Pedig nem. Vagyis, egy extra tuti a világra jött velem, ha meg volt másik, hát Istenem, én élvezem az ízlésemet.
- Jó, kimondom, ami igazából van.
Ajkaim mosolyra húzódnak, ahogy rápillantok, iszok egy kortyot a kajszimból és lejjebb eresztve a szendvicsemet, nézek rá.
- A tény, hogy van melletted egy ilyen csodálatos, okos, intelligens, szép, dupla d kosaras, bájos mosolyú, jó humorú, kedves és segítőkész lány, mint én, segít neked is abban, hogy az életed jobb legyen. A fényem kihat rád, nagyon szívesen, Brightmore.
Még egy kacsintást is megengedek magamnak, mielőtt nevetve újabb kortyot innék a kajsziból.
- Nem is meséltem, hogy néhány napja egy törött karddal álmodtam, és arra keltem fel, hogy nagyon nevetsz. Egész hajnalban nevettem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=758128#post758128][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.09. 20:00[/b][/url]

Aggódva pillantok rá, ahogy kimondja a nevem, még a mozdulatban is megállok, helyette leteszem a szendvicset, és kinyújtom a kezem, hogy fogja meg, és ha megteszi, bíztatóan megszorítom.
- Nem hiszem. Erről nem sok ember tud… um, Sárközi, Westwood, Will, a szüleid és én. Szerintem egyikünk sem mondta el neki, vagy bárki másnak.
Tudom, hogy Will Norinának se mondta el, ahogy azt is, hogy én se senkinek, a szüleiről és Sárköziről se feltételezem, utóbbi rengeteg titkunkat őrzi. Westwoodról se gondolnám.
- Te sok tekintetben különleges vagy, Denis. Ott a legilimencia, amiben nagyon jó vagy, aztán két elemet is birtokolsz, te nem válsz csöpögősen romantikussá, de vannak érzéseid, és nem félsz kimutatni őket, elég ha csak azt nézzük, ahogy Lorinra nézel, vagy rám. Aztán ott van Nia, más egy nagyobb testű kutyát tart, te őt. Körbeveszed magad a legritkább, legkülönlegesebb lényekkel és képességekkel. Szerintem erre gondolt.
Én legalábbis erre tudok gondolni, és nagyon remélem, hogy igazam van. Ne árnyékolja ez be most a boldogságát. Most nem mondom, hogy kiderítem, most nem fogok belefolyni, ez nem az a szint, ahol jogom lenne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=758130#post758130][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.09. 20:02[/b][/url]

- Ha valamit nem mondasz, az nem hazugság.
Szusszanva dőlök hátra én is, és elnevetem magam, amikor azt mondja, hogy nem neki való ez a szerelem téma. Még a kezem is felemelem, miközben nevetek.
- Akkor pacsi.
Nem, ez a szerelem téma egyikünknek sem fekszik, és pont addig volt jó, amíg nem volt benne az életünkben. A francnak kellett mindent megbolygatni.
- Nézd szívem, egyik párkapcsolat sem úgy kezdődik, hogy, elmeséled hány nővel voltál együtt vagy, hogy élvezed azt, ha kattan a bilincs a csuklódon. Az első időkben az ember akaratlanul is jobb arcát mutatja, hogy a másik úgy érezze, érdemes megtartania.
Kicsit megvonom a vállam, mert tudom, hogy ez nem lesz annyira vészes, csak tudom. A démonjai nem állhatnak az útjába.
- Egyre jobban kezeled őket, most sincsenek sehol, pedig legyengítette a védőfalat a bájital. Talán soha többet nem jönnek elő, talán mégis, de már ismered őket. Én azt látom, hogy jó úton haladsz ebben a témában is. Csak bízz magadban Denis, ahogy én bízok benned.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=758133#post758133][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.09. 20:03[/b][/url]

- Én évekig nem bíztam magamban. Miért is lenne értékes egy olyan ember, akinek a majdnem mostohaapja ledugta a torkán a nyelvét, vagy, akit az első alkalommal megerőszakoltak. Még anyám szerint sem értem semmit.
Nem beszéltünk erről soha, de tudom, hogy tudja, és sejtem, hogy nem tőlem. Az apámmal egyezkedett rólam, rólam és Arianaról, és szívesen elmélkedik arról, hogy szánalomból vett el Denis. Csodás, amikor a saját családunk is ellenünk van. Tudom, hogy elmondta neki, és Denis mégis itt van velem.
- Te bízol bennem, én bízok benned. Én ezt a dolgot elengedtem már rég. Kérted, hogy menjek el, az én döntésem volt a maradás. Nem akartál megölni, ha meg akartál volna, akkor leülsz velem szembe, és végignézed, ahogy meghalok.
Száraz, logikus levezetése ez annak, ami nem történt meg. Nem is hiszem, hogy valaha is megtörténhetett volna, pont ezért tudok ilyen nyugodt lenni ezzel a témával kapcsolatban.
- De ha szeretnéd, hogy kiegyenlítsem a dolgot, akkor fogom a bornyitót, a nyakadba vágom, megeszem a szendvicsem és megmentem az életed.
Elgondolkoztam amúgy már ezen, és ez a legbiztonságosabb módja annak, hogy fájjon is neki, de életben is maradjon. Annyiszor előjön, hogy igazából ingerem van néha tényleg megtenni. De utána sokat kéne takarítanom, és most csináltattam meg a körmeimet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=758135#post758135][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.09. 20:04[/b][/url]

- Hidd el, hogy értem. De az a bajom nekem ezzel, hogy ha én ettől befeszülök, akkor te a jelenleginél is jobban befeszülsz, és azt nem szeretném. Érted?
Szusszanva hunyom le a szemeimet, majd nyitom ki egy pillanattal később.
- Végig láttam Denis, hogy mikor voltál ott fejben te és mikor nem. Láttam a küzdelmedet, láttam, hogy mikor ki volt a domináns, mert ismerem a tekintetedet, úgy, ahogy senki. Egyetlen pillantásodból meg tudom mondani, hogy veled állok-e szemben vagy sem.
Én tényleg tudom, ránézek és tudom. Minden napomat vele élem, az összes vonását, tekintetét ismerem és be tudom azonosítani. Tudtam, hogy mivel nézek szembe.
- Akkor két dolog volt bennem. Az egyik, hogy ha meghalok, legalább megszabadulok az érzésektől is, amik kínoznak. Ha nem, akkor én leszek az, aki legyőzi a démonodat. A harmadik opcióval nem számoltam.
Pedig az esetek többségében jó lépéseket szoktam megtenni, de itt valahogy nem számoltam minden számba jöhető lehetőséggel.
- Velem maradsz ma éjjel?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=758137#post758137][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.09. 20:06[/b][/url]

- Új értelmet nyer a “kihozom belőled az állatot” kifejezés. Én általában jó ok vagyok, de majd megtanulok viselkedni.
Nem tudom, hogyan, de mindenképpen. Egyszerűnek tűnik elméletben a fékentartás. Annie-nek ne essen baja, és Santosnak se, meg ha lehet nekem se. Annie-re figyelek, mindig tudom, hogy mi van vele, Santos meg csak eléggé felnőtt már. Én meg, na igen, ezzel olykor van egy kis probléma.
- Szoktasd magad a gondolathoz, hogy a húgod kamaszodik, kérlek. Nem olyan nagy a kert, hogy minden fiút elássunk, aki észreveszi.
Márpedig észreveszik, tudom, hiszen én tanítottam meg csókolózni is. Amit jó mélyen elrejtek, mert esküszöm, hogy ezért Denis képes lenne megfojtani. Nem a démonjai, hanem ő maga.
- Sosem, mert szeretek veszélyesen élni. De ígérem, hogy a kedvedért, megpróbálok nem csak a végletekben gondolkozni.
Meg visszafogni az arcom, mert az sem ártana.
- Nem is értem, miért.
Nevetem el magam, majd megrázom a fejem.
- Jól van, én igazából fogat mosok, és bebújhatunk az ágyba, ha gondolod. Még van vissza pár oldalad Lousia történetéből, én meg úgyis piszkálni akarom a hajad.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=758139#post758139][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.05.09. 20:07[/b][/url]

Felnevetek, amikor azt mondja, hogy veszünk egy nagyobb udvarral rendelkező házat. Végül is, igen, teljesen könnyen kinézem ezt magunkból, csak úgy huss, és máris temethetünk újabbakat.
- Istenem, az ember a saját rokonában sem bízhat meg.
Forgatom meg a szemem, de nevetnem kell, mert megkönnyebbültem, hogy nem ordít, mint a sakál, hogy mit képzelek én magamról, én meg nem kell, hogy visszaordítsak, hogy inkább én, mint valami őrült állat.
- Az ágyban találkozunk.
Biccentek egyet, kifújva a hajam az arcomból. Gyorsan elrendezem még a vérünket, elpakolok, és rápöccintek a mosatlanra, aztán irány a fürdő, gyors fogmosás, majd belesek még a nyugodtan alvó lányhoz is, csak utána a hálóba. A hajamat felkötve nézem, ahogy Denis olvas, hihetetlen, hogy tényleg ez a könyv van nála, aztán szemüveg fel, ágyba be. A mellkasomra húzom a fejét, hogy amíg a saját könyvemet olvasom, addig tényleg lefoglaljam magam a haja simogatásával. Utána pedig egy jó nagy alszi vár ránk. Holnap pedig új és remélhetőleg nyugodtabb nap virrad.