A konyha feszült csendje már-már fülsértően néma. Szemben vele ott ül az az ember, aki az utóbbi időben fenekestül felforgatta az életét, és most úgy döntött itt hagyja a nőt ebben a kuplerájban.
- Khm - az ideges torokköszörülés csak arra jó, hogy megtörje a csendet egy pillanatra, utána ugyanúgy visszakúszik kettejük közé. Ujjait a bögre tea köré fonja, jól esik neki ez a cseppnyi melegség, hiszen kint éppen olyan szürke és esős az idő, mint a barna nő hangulata. Végül egy csalódott sóhajjal tekint fel a férfi szemeibe.
- Hajlandó vagy elmondani, hogy pontosan akkor mi is történt?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=692732#post692732][b]Nadine Rohr - 2017.07.26. 16:45[/b][/url]

A konyha feszült csendje már-már fülsértően néma. Szemben vele ott ül az az ember, aki az utóbbi időben fenekestül felforgatta az életét, és most úgy döntött itt hagyja a nőt ebben a kuplerájban.
- Khm - az ideges torokköszörülés csak arra jó, hogy megtörje a csendet egy pillanatra, utána ugyanúgy visszakúszik kettejük közé. Ujjait a bögre tea köré fonja, jól esik neki ez a cseppnyi melegség, hiszen kint éppen olyan szürke és esős az idő, mint a barna nő hangulata. Végül egy csalódott sóhajjal tekint fel a férfi szemeibe.
- Hajlandó vagy elmondani, hogy pontosan akkor mi is történt?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=692734#post692734][b]Ombozi Noel - 2017.07.26. 17:01[/b][/url]

Nadja
Holdfény utca 10.

Ujjai lazán összefűzve pihennek a konyhaasztalon. Tekintete túl hosszú percek óta időzik mindig ápolt körmein. Úgy érzi, képtelen belenézni Nadine szemeibe. A torkát szorítja a feszült csend, a  tagjait megbénítja a szégyen.
Végül felemeli a fejét, és rápillant a nőre.
- Nem könnyű elmondani - mondja, és bár ajkai résnyire nyitva felejtődnek, hang már nem jön ki a torkán.
Szemeit újfent lesüti. Maga elé pislog, száját szorosan összezárja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=692737#post692737][b]Nadine Rohr - 2017.07.26. 17:11[/b][/url]

- Ha könnyű lenne, nem ülnénk itt egymással szemben már vagy húsz perce némán - a nő hangja tőle olyan szokatlan ürességtől cseng. Rideg, a napfény, ami mindig ott játszadozott szavaiban, kihunyni látszik. De a szemeit, a tekintetét nem képes hosszan a másikon tartani, minduntalan keres magának valami apró részletet, amit éppen most kell tanulmányoznia. Még azt sem tudja pontosan mire ez a feszültség közöttük, de egy nő megérzései nem csalnak. Ismét sóhajt. Ő várni fog. Meg fogja várni, amíg a mestertanonc képes elmondani neki. Mert Noel nem tagadhatja, hogy tartozik a nőnek ennyivel.
- Biztos nem kérsz teát? - teljesen felesleges kérdés, de a ház úrnőjének kezd elege lenni a némaságból. Kezébe véve a kancsót erőt vesz magán annyira, hogy ismét a rellonos arcába nézzen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=692739#post692739][b]Ombozi Noel - 2017.07.26. 17:30[/b][/url]

Nadja
Holdfény utca 10.
Zene

Nadja válaszára halványan elmosolyodik, de az az éppen csak látható ív hamar eltűnik borostás arcáról.
- Nem, köszönöm - feleli újra, és míg mély levegőt vesz, amit pillanatokkal később hosszan kifúj, hátradől. A szék megnyikordul a súlya alatt.
Szeretné elmondani, hogy mennyire sajnálja, amiért befurakodott a mosolygós, gyönyörűszép nő életébe, amiért kéretlenül felforgatta a napjait, amiért szétzúzta az őt körülvevő szépet és leginkább azért, amiért olyan ígéretet tett neki, amit tudvalevő volt, hogy soha nem teljesíthet. Hiszen soha nem fogja kiérdemelni őt.
- Nadine - köszörüli meg a torkát, és felpillant a bögréjét szorongató barnára. A mellkasa idegesen jár fel- és alá. - Bárcsak... ne ismertél volna meg soha.
Beharapja az alsó ajkát, lassan, céltalanul megcsóválja a fejét. A vállai megemelkednek, hogy később a helyükre süllyedhessenek. A mozdulatai ösztönszerűek, megkomponálatlanok.
- Félreléptem - a hangja alig hallható, rekedt, szégyenteljes. Ez... még ő sem talál rá szavakat, nemhogy Nadine.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=692743#post692743][b]Nadine Rohr - 2017.07.26. 17:44[/b][/url]

Bólint. A keze csak egészen picit remeg meg, amint a kihűlő teamaradékára rátölt egy újabb adagot. Ha Noel így folytatja, lassan a rum is előkerül a teába. Még mindig olyan különös érzés fogja el, mikor a férfi kiejti a nevét a száján. Eszébe villan az a nap, mikor ugyanebben a konyhában hosszas győzködés után engedett neki. Mert kitartó volt, és már-már ő is elhitte, hogy tényleg lehet valami.
- Ne mondj ilyet Noel - csak halkan, suttogva bírja kinyögni a szavakat, hiszen ezek után semmi jóra nem számíthat.
Aztán a kancsó koppan a pulton. Nadine csak megrázza a fejét, miközben a szemei csukva vannak. Igen, pont valami ilyesmire számított. Mert tudja Noel milyen. De remélte, hogy vele majd más lesz. Csak tudná, hogy mégis hogyan juthatott ilyesmi az eszébe. Naivan belesétált ebbe a bolondságba.
- Ki...? - még mindig nem bírja kinyitni a szemét, az elhaló kérdés is csak egy újabb önkínzás, hiszen sejtheti a választ.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=692745#post692745][b]Ombozi Noel - 2017.07.26. 17:50[/b][/url]

Nadja
Holdfény utca 10.

Csak bólogat, jelezvén, hogy de igen, ezt mondja, mert ez az igazság, és ezt kell mondania. Bárcsak történhetett volna másként.
Pillantása a nőn ragad. Szemöldökeit ráncolni kezdi, zöldjeiben értetlenség csillan.
- Miért szeretnéd tudni? - kérdezi, de még mielőtt Nadine válaszolhatna, tovább folytatja. Hangja határozott. Hiszi, hogy van, amiről jobb nem tudni. - Nem számít.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=692749#post692749][b]Nadine Rohr - 2017.07.26. 17:57[/b][/url]

Évmillióknak tűnik, mire sikerül felnyitnia elnehezült szempilláit.
- Nem tudom - feleli. Tényleg nincs róla fogalma, elvégre nem fog bosszút állni. Csak... érdekli, hogy ki az, aki jobb nála.
- Neked számított - nem kérdezi, hanem állítja. Hiszi, hogy ha már tőle máshoz kóricált a férfi, akkor ezért lehet, mert olyannal hozta össze a sors, aki számít a rellonosnak. Idegesen fújja ki a levegőt. Elvégre minek is akarja tudni? Legjobb lenne gyorsan letudni az egészet, és kirakni Noelt, mielőtt túl sok lesz a nőnek és megtörik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=692753#post692753][b]Ombozi Noel - 2017.07.26. 18:09[/b][/url]

Nadja
Holdfény utca 10.

Lassan erőt vesz magán, megmozdítja kezeit, és megtámaszkodva az asztalon, óráknak tűnő másodpercek alatt álló helyzetbe tornázza magát. A szék lába jajgatva szántja fel a padlót.
- Ismersz - kezd bele, és lehajtott fejét rázva, levigyorog az asztalra. - Boldogtalan nő az, aki nekem számít.
Sajnálom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=692755#post692755][b]Nadine Rohr - 2017.07.26. 18:18[/b][/url]

Hiába, a férfi vigyorát meglátva önkéntelenül is mosolyra húzódnak az ő ajkai is. Egy pillanatra felrémlik az igazi Nadine árnyéka. A mosolygós, felhőtlen Nádja arca. De aztán ismét elkomorul. Bárcsak sosem számított volna Noelnek. Hiszen most pont boldogtalanságot csempészik az életébe. Mégis, azokért a boldog pillanatokért mondhatja vajon, hogy megérte? Karjait keresztbe fonja maga előtt, ösztönösen zárkózik el a férfi elől.
- Ha nem mondod el ki és hogyan, és mi, akkor... akkor mit akarsz még? - igyekszik higgadt maradni, de mégis megbicsaklik a hangja.