Egyetlen Nadja

Nem vitatja, hogy Nadjának igaza van vele kapcsolatosan; igen, fiatalabb, mint ő, és igen, valóban olyasfajta előélettel bír, amivel feltehetőleg a nő egyetlen korábbi párja sem ezelőtt. Igen, sokszor meggondolatlanul cselekszik, és igen, körülötte a világ könnyen a feje tetejére áll, amihez nem lehet egyszerű hozzászokni. Igen, igen és igen. Azt is megérti, hogy Nadjának - a szívének és a lelkének - kockázatot jelent, amit könnyebb nem vállalni, és bölcs, érett nőként inkább újra meg újra nemet mond neki.
Azzal viszont nem egyezik ki, hogy ez így is maradjon. Bizonyítani akar, és ha egészen őszinte akar lenni magához, egy ideje már úgy érzi, hogy bizonyított is. Őt akarja. Mindenestül. A vágyaival, a felnőttségével, a komolyságával és a jövőbeni terveivel.
Efféle gondolatokkal áll meg a Holfény utca 10. szám alatti ajtó előtt, hogy késő esti, hívatlan vendégként, határozottan bekopogtathasson.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=686918#post686918][b]Ombozi Noel - 2017.06.22. 21:24[/b][/url]

Egyetlen Nadja

Nem vitatja, hogy Nadjának igaza van vele kapcsolatosan; igen, fiatalabb, mint ő, és igen, valóban olyasfajta előélettel bír, amivel feltehetőleg a nő egyetlen korábbi párja sem ezelőtt. Igen, sokszor meggondolatlanul cselekszik, és igen, körülötte a világ könnyen a feje tetejére áll, amihez nem lehet egyszerű hozzászokni. Igen, igen és igen. Azt is megérti, hogy Nadjának - a szívének és a lelkének - kockázatot jelent, amit könnyebb nem vállalni, és bölcs, érett nőként inkább újra meg újra nemet mond neki.
Azzal viszont nem egyezik ki, hogy ez így is maradjon. Bizonyítani akar, és ha egészen őszinte akar lenni magához, egy ideje már úgy érzi, hogy bizonyított is. Őt akarja. Mindenestül. A vágyaival, a felnőttségével, a komolyságával és a jövőbeni terveivel.
Efféle gondolatokkal áll meg a Holfény utca 10. szám alatti ajtó előtt, hogy késő esti, hívatlan vendégként, határozottan bekopogtathasson.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=686922#post686922][b]Nadine Rohr - 2017.06.22. 21:38[/b][/url]

Azóta az ominózus állatkerti látogatás óta, mintha maga sem találná a helyét. Nyughatatlan, ingerlékeny, és tulajdonképpen maga előtt sem tisztázott, hogy mi a problémája. Mérgesen csukja be a könyvet arra a tényre, hogy gondolatai közé ismét bekúszott a rellonos mestertanonc. Tisztában van vele, hogy az egyik legjózanabb döntését hozta meg, amikor nemet mondott neki. Mert mégis mi lenne ez a dolog? Egy múló fellángolás, egy újabb trófea Noel övén? Nadine úgy gondolja már kinőtt ebből, ennél ő felelősségteljesebben, érettebben viselkedik, semmint belelovalja magát egy ilyesféle kapcsolatba.
Összerezzen, amint meghallja a kopogást. Egy halvány remény dobbantja meg szívét, hátha... Nem! Mérgesen rázza meg a fejét, hogy aztán feltápászkodva az ajtóhoz lépjen. És az a kis remény mégis ott motoszkál, hogy igazát elnyerve terebélyesedjen ki, mikor a nő meglátja az érkezőt.
- Mit szeretnél Noel? - fáradt sóhajjal dől az ajtófélfának. Nem tudja meddig lesz még ereje nemet mondani.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=686924#post686924][b]Ombozi Noel - 2017.06.22. 21:44[/b][/url]

Egyetlen Nadja

A szíve megállíthatatlanul gyorsul, a tüdejét feszíti a visszafojtott lélegzet, a gyomra reszket, és mire Nadja ajtót nyit, már a jobb füle is sípol. Ha a nő még egy percet késlekedik, elképzelhető, ott helyben szívrohamot kap.
- Mondd meg, mit tegyek - feleli köszönés helyett. Úgy tűnik, náluk olyasmire, mint üdvözlés, egyáltalán nincs is szükség. - Megteszem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=686928#post686928][b]Nadine Rohr - 2017.06.22. 21:51[/b][/url]

A mestertanonc nem kertel, csupán a közepébe vág, mire Nadine pár pillanatig meredten nézi, hogy aztán lesüsse szempilláit. A fene egye meg, ezt az Ombozit, hogy ilyen kitartó. Ajkait összepréseli, ám arra képtelen, hogy azokba a zöldekbe nézzen, amíg válaszol, így végig a másik cipőjét szuggerálja.
- Menj el... - alig hallhatóak a nő szavai, elharapja a végét, hogy aztán nagyot nyelve határozottabban folytassa. - ... és keress mást - nem bír többet mondani, nem bír felnézni, nem bír megmozdulni. Csak áll ott kővé dermedve.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=686930#post686930][b]Ombozi Noel - 2017.06.22. 21:57[/b][/url]

Egyetlen Nadja

Hazudna, ha azt mondaná, hogy nem fájnak neki Nadja szavai. Sőt. Ingerelik és megőrjítik, legszívesebben torka szakadtából kezdene ordítani, hogy aztán felgyújtsa az egész kócerájt - persze ez éppen azt bizonyítaná, amiről a nő hónapok óta beszél.
- Mondj újat, ezt már hallottam - feleli türelmesnek ható, nyugodt hangon, karjait szorosan fűzve össze mellkasa előtt. Az ujjai belemélyednek ingujjába, de az erőlködésben elsárguló ujjbegyeit nem láthatja a lesütött szemekkel, éppen ellene tiltakozó Rohr kisasszony. - Bemehetek?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=686932#post686932][b]Nadine Rohr - 2017.06.22. 22:04[/b][/url]

Sejthette volna, hogy nem ússza meg ennyivel, így az eleven szobor immár megmozdul, egy bosszús pillantás erejéig végre Noel arcába nézve. Mindenképpen gyorsan akarta letudni ezt a látogatást, holott tudhatta volna, hogy a rellonos ennél azért kitartóbb, mindezt a közelmúlt eseményei is bizonyítják. A kérdésre csak tétován bólint egyet, majd arrébb állva enged utat a férfinak, megindulva a konyha felé. Közben igyekszik higgadtan, tárgyilagosan előadni a mondanivalóját.
- Nézd Noel, elmondtam az érveimet, logikusak voltak, érthetőek. Ne húzzuk ezt tovább, amikor csak fájdalmat okoz - nyel egy nagyot a konyhában megtorpanva. - Megkínálhatlak valamivel? - kérdezi, hiszen a jó házigazdát még ilyenkor sem hagyja kiveszni magából.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=686937#post686937][b]Ombozi Noel - 2017.06.22. 22:14[/b][/url]

Egyetlen Nadja

Maga mellé engedi karjait, és miután válla fölött visszapillant az utcára, követi a nőt a házba.
- Tudom, hogy benned is megmozdult valami - mondja, míg leveszi cipőit, majd a konyha küszöbére érve, baljával nekitámaszkodik az ajtófélfának. - Ha nem akarnád, nem lennék itt.
Saját érzései eszeveszetten tombolnak odabent, a szíve félelmetes erővel pumpálja testébe a vért, őrjöngő gondolatait képtelen szétválasztani, azokat jóformán meg sem hallja.
- Azt kérem, hogy gondolkodj el azon, amit már máskor is mondtam - kezd bele lassan, jól érthetően. Tekintetét le sem veszi Nadjáról. - ...egy harmincéves is megcsalhat, és belőlem is lehet példás apa. Nadine... - ellöki magát a félfától, és közelebb lép a nőhöz. ...itt vagyok, kérlek ne taszíts el magadtól.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=686940#post686940][b]Nadine Rohr - 2017.06.22. 22:25[/b][/url]

A konyhába érve rögtön elkezd pakolászni, néhány mosatlan edényt rak arrébb, motoszkál, de valamit csinálnia kell a kezeivel, különben megőrül a tétlenségtől. De a keze megáll a levegőben, ahogy elgondolkodik. Tényleg, miért is van itt Noel? Elvégre ő nem akarja, hogy itt legyen, megmondta neki. De mégis beengedted. Elküldhetted volna újra. Szaporábban kezdi venni a levegőt, tekintetét a másik szemeibe fúrja, miközben hallgat. Csak hallgat és figyel. Az ereiben áramló vér egészen hirtelen iramodik meg, mikor eljut a tudatáig az apa szó. Apa. Noel már ilyenekben gondolkodna? Megremeg a keze, amint a mestertanonc közelebb lép, kénytelen megkapaszkodni a pultban.
- Gondolkodtam. Már ezerszer végiggondoltam - rázza meg a fejét. - Mi a garancia, hogy egy pár hónap múlva nem fogsz te magad eltaszítani? Jön majd valaki fiatalabb... - ismét egy fejrázás. Azt ne mondja a másik, hogy nem fordult volna még elő ilyen az életében.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=686947#post686947][b]Ombozi Noel - 2017.06.22. 22:38[/b][/url]

Egyetlen Nadja

Elcsendesedve figyeli Nadját. Zöldjei a nő tétlen, árulkodó mozdulataiban vesztegelnek, szavaira, mint akinek fogytán a türelme, megrázza a fejét. Bosszantja az a rengeteg kifogás, amivel Nadine előáll. Mintha rendelkezne a kifogyhatatlan kifogások tárházával... hihetetlen.
- Mi a garancia arra, hogy egy pár hónap múlva nem fogsz elhagyni? - kérdez vissza azonnal, tekintetével a nőét keresve. - Semmi. Ettől függetlenül még akarom. Boldoggá akarlak tenni.
Elhallgat, tesz még egy lépést Nadine felé.
- Boldog szeretnék lenni veled - mondja egészen halkan, pedig még mindig méterek választják el őket. Nehéz úgy beszélni ilyen mély érzésekről és ezidáig kimondatlan vágyakról úgy, hogy az embert már hónapok óta állandóan kikosarazzák.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=686949#post686949][b]Nadine Rohr - 2017.06.22. 22:46[/b][/url]

Kékjei elmerülnek a sürgető, kérdező és újra és újra előkerülő zöldekben. Semmi. Visszhangzik a fejében a válasz, amit ő is felelt volna a kérdésre. Elvégre ilyen az élet, nem? Nincs garancia. Mély levegőt vesz, lehunyja a szemét, majd lassan fújja ki. Már csak egy egészen aprót ingatja a fejét. Belefáradt, hogy olyan nemeket mondjon ismételten a mestertanoncnak, amiket szíve szerint nem mondana ki. Olyan nemeket, amiket csak a józan esze mondat vele.
- Mégis mit fognak szólni az emberek? - nyög fel tiltakozásának utolsó leheletével, amint ismét a férfi arcába pillant. Hangja egészen csendes, már-már csak kétségbeesett suttogással próbálja nem is annyira Noel, mint inkább maga előtt igazolni, hogy miért nem lehet. De már megtört a jég... a mindig eszére támaszkodó nő már érzi, hogy a kitartó ostromnak előbb-utóbb meglesz a gyümölcse.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=686952#post686952][b]Ombozi Noel - 2017.06.22. 22:54[/b][/url]

Egyetlen Nadja

Elmosolyodik...
...mert abban a pillanatban, hogy Nadja lehunyja a szemeit, tudja, hogy itt a vége, ő nyert. Ők nyertek.
...mert a szíve darabjai szótlan forrnak össze, és az ereiben már érzi a közelgő kiteljesedést.
...mert tudja, hogy érzései viszonzásra találtak. Pontra cserélte a múlt minden kérdőjelét.
Mire Nadine újra kinyitja a szemét, ő már elérhető közelségben van hozzá, és amit a nő először láthat, az a borostás arcára kiülő széles, örömittas vigyor.
- Mihez? - kérdezi őszinte tudatlansággal, egy percig sem gondolva arra, amire feltehetőleg Nadine. Igazság szerint, az embereknek rohadtul fel sem fog tűnni, hogy két év korkülönbség van közöttük - Nadine javára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=686957#post686957][b]Nadine Rohr - 2017.06.22. 23:04[/b][/url]

Csak akkor döbben rá, mennyire árulkodó volt az előbbi mondata, mikor megpillantja a győzelemittas vigyort Noel arcán. Hátrahőkölve, zavarodottan próbálkozik válaszolni, de már hiába.
- Hát, hogy... akarom mondani, mit szólnának... ha.. szóval.. mi.. - akadozva, lángoló arccal igyekszik menteni amit lehet, habár itt már nincs semmi amit menteni kéne. A nő ujjait tördeli, és csak reménykedik benne, hogy a mestertanonc nem hallja meg a mellkasában doboló szívét. Mert az olyan hangos, hogy Nadine biztosra veszi, még a kastélyban is felkapják fejüket az ütemes dobolásra. Végül elhallgat. Nem tud már mit mondani. Elfogytak az érvek, megadta magát, nincs visszaút, ő már Noelé...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=686962#post686962][b]Ombozi Noel - 2017.06.22. 23:16[/b][/url]

Egyetlen Nadja

Mosolya tovább nyúlik, a szeme körülötti ráncok elmélyülnek - boldogan merül bele a kék szempárba, amiben önmagán kívül Nadját is tökéletesen látja. Titkok nélkül, őszintén.
Torkában doboló szívvel, mozdulatlan hagyja peregni a másodperceket, még pislantani sem mer, mert fél, hogy szertefoszlik a most. Mert eddig számukra csak a jelen volt, és csak ezután lesz jövő is. Persze, ha tényleg mindketten úgy akarják.
Azután egyszeriben megmozdul, a feje előrébb dől, és jobbja is megindul, hogy Nadine álla alá nyúljon, és hüvelykujjával megtartsa az előrehulló barna tincseket.
Mosolygó ajkai a nőét érintik, és a lassú, puha csók önmagát kiforrván sem válik követelőzővé. Nem gyorsul, nem lesz agresszív, mint eddig általában. Most nem akar mást, csak finoman köszönteni Nadját: a tiéd vagyok, szervusz kedvesem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=686966#post686966][b]Nadine Rohr - 2017.06.22. 23:30[/b][/url]

Újra és újra rádöbben, mennyire igéző tud lenni az a zöld szempár. Mennyire bele lehet abba feledkezni, egészen elvesztve teret és időt is. És Nadine végre megnyugszik. A feszítő ellentét, az érzés, ami ellen küzdött, most gát nélkül szabadon lobog az ereiben, átforrósítva arcát. Amint Noel a bőrét érinti szíve kihagy egy ütemet, a nő pedig ösztönösen nyújtózik meg fölfelé, szomjazva az a csókot. Ha egyáltalán tudna gondolkodni ebben a pillanatban, biztosan megfordulna a fejében, hogy el sem képzelte volna a mestertanoncról, hogy tud ennyire gyengéd lenni, de jelenleg képtelen ilyesmit összerakni a fejében, csak élvezi azt a végtelennek tűnő pillanatot, amire titkon annyi ideje vágyott.
Csak azért képes elválasztani ajkait a férfiétól, mert tudja, hogy ezt a csókot még megannyi másik fogja követni.
- Nem taszítalak el. Nem engedlek el - suttogja bele a rellonos ajkaiba, utalva a korábbi kérésére, hogy aztán karjait a másik köré fonja, arcát beletemetve annak vállába. Hát lehet valaki annyira boldog, hogy így beleborzongjon?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=686971#post686971][b]Ombozi Noel - 2017.06.22. 23:48[/b][/url]

Egyetlen Nadja ♥

Nadja érintésébe beleborzong. A libabőr végigszalad testén, a nő hatását néhány pillanatra még a füle hegyén is érezni véli.
- Idővel kiérdemellek - suttogja viszonzásul, és karjait védelmezőn a vállába bújó nő köré fonja. Fejét Nadine feje búbjára hajtja, majd lehunyt szemmel kezdi őt ringatni. Az életéből úgy hiányzó idill rálelt, egyszeriben minden a helyére került.
Tökéletes.
- Szentséges Merlin! - morran fel egy pillanattal később, és áramütésszerűen engedi el Nadját. Szemeiben halálfélelem, pánik és valamiféle szerencsétlenségérzet keveredik. Tenyerét a szájára tapasztja, hangja alig-alig szűrődik át ujjainak rései között. - Leonie...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=686974#post686974][b]Nadine Rohr - 2017.06.23. 00:00[/b][/url]

Annyira új, annyira elemi, annyira elsöprő még ez az egész, hogy Nadine azt hihetné, hogy álmodik. De az álmait nem élheti át ennyire intenzíven az ember, az nem lehet ennyire valós. A pillanat tökéletessége, már-már túllépi a realitás határait; aztán a nő összerezzen Noel szavaira. Értetlenül ráncolja a homlokát, körülpillantva a konyhában.
- Mi? Hol? - Természetesen ezek után gyorsan meggyőződik róla, hogy a rellonos nem felfedezni vélte a lakásban bujkáló vöröst (ami valljuk be az ő részéről még meglepő sem lenne, ha csak így előkerülne), csupán aggodalmának adott hangot. A barna sajnálkozó pillantással tekint fel rá, de azért szája szegletében mosoly bujkál.
- Nos igen, mi Rohr-ok csomagban járunk, ha Leonie ezt megtudja - itt jelentőségteljesen kettejükre mutat - lesz pár kevésbé kellemes pillanatod. Pillanatunk - fintorodik el a végére, mert biztos benne, hogy húga idejekorán fog feltenni oda nem illő kérdéseket, fittyet hányva a magánélet, és intim szféra határaira, amitől a nő, hiába érett személyiség, a mai napig képes zavarba jönni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=686978#post686978][b]Ombozi Noel - 2017.06.23. 00:13[/b][/url]

Egyetlen Nadja ♥

A tudat, hogy Leonie - tekintve, hogy néhány hosszú hétre testet cseréltek egy félresikerült mágikus tárgy miatt - hamarabb ismerte meg a testét, mint a nővére fogja, akinek szántszándékkal udvarol, kissé elborzasztja. Ráadásul ő is tisztában van a kisebbik Rohr lány adottságaival és a teste havi szükségleteivel, amit hiába is szeretne, nem sikerül elfelejtenie. Erről persze jobb nem beszélni, bőven elég, ha Nadja egyelőre csak a férfi arcára kiülő tragikomikus fájdalommal szembesül, nem kell mögé is látnia.
- Merlinem - elhűlve csóválja meg a fejét, majd lassacskán elengedi a Leonie-témát, és komoly tekintettel fordul vissza a barna nőhöz. Apró kezét kezei közé veszi, majd arcához emeli, és belebújva a puha érintésbe tesz vallomást. - Azóta vágyom rád, hogy megláttalak a konferencián. Csodálatos voltál.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=686979#post686979][b]Nadine Rohr - 2017.06.23. 00:24[/b][/url]

Tulajdonképpen nem csodálkozik azon, hogy húga emlegetése ilyesfajta kifejezést varázsol a szeretett személy arcára. Ő nem hibáztatja sem őt, sem mást, akiből Lencse neve ilyen reakciót vált ki; ő már csak tudja, együtt nőtt fel a kis mitugrásszal.
A férfi érintése még mindig villámcsapásként éri, aminek nyomán jóleső libabőr lepi el Nadine-t. Nem is tudja, fog-e ez a reakció valaha csillapodni. Halkan felnevet az este gondolatára. Azt tudja, hogy ő sosem fogja elfelejteni azt az estét.
- Alaposan összezavartál már ott! Nem is gondoltam volna, hogy ez fog kisülni belőle - vallja be ő is, hogy nem volt teljesen átlagos az az utazás. Holott akkor az egész érzelemhullámot annak tudta be, hogy bizonyára több pezsgőt fogyasztott a kelleténél.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=686983#post686983][b]Ombozi Noel - 2017.06.23. 00:33[/b][/url]

Egyetlen Nadja ♥

Hát még Nadine őt! Elvégre kapcsolatban volt, mikor ott találkoztak, mégsem habozott egy percig sem, ha arról volt szó, hogy beszélgetést kezdeményezzen a nővel. Holott mindketten tudták, hogy ez nem csupán egy, a konferenciákon néha-néha előforduló unaloműző csevej lesz. Akkori kapcsolata persze aligha volt nevezhető komolynak vagy hivatalosnak, ami valódi elköteleződéssel jár. Nem úgy, mint most, mikor éppen arra vágyik, hogy Nadine hozzá, ő pedig Nadine-hoz tartozzon. Vállalva egymást, elköteleződvén.
- Én tudtam - mondja mély meggyőződéssel, ám szája szegletében bujkáló, hamiskás, huncut mosollyal. - De tényleg! Ha hiszed, ha nem, én tudtam. És mást is tudok.
Bizony. És hú, ha azt egyszer megosztom veled, Nadja!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=686987#post686987][b]Nadine Rohr - 2017.06.23. 00:47[/b][/url]

Ő nem tudta, nem tudhatta, hogy Noelt akkor hazavárta valaki. Lehetett róla sejtése, hiszen Ombozi Noelnek csak intenie kell az utcán, máris egy halom lány fut utána. De az, hogy ott, akkor nem volt vele senki, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ők ketten szóba elegyedtek.
A barna figyelmét nem kerüli el a férfi szája szegletében bujkáló mosoly. Nem állhatja meg nevetés nélkül.
- Tudtad, mi? És mást is tudsz... Ez is a jól bevált csajozós szövegeid egyike? - ölti ki rá a nyelvét csipkelődve, hogy aztán szemtelenül vigyorogva pillantson az arcába. - Nem tudsz te semmit Ombozi Noel - suttogja bele a fülébe, egészen közel hajolva.
Az órák meg csak telnek, és Nadine-nak fel sem tűnik, hogy a rellonos az ő házában felejtette magát éjszakára...

//Köszönöm Drága!  //