Nyílik a hatalmas tölgyfaajtó és ahogy kilépsz első helyszínként a rétet pillantod meg. Hosszan terül el a szemed előtt, míg meg nem állítja szemben az iskola kapuja, oldalt pedig addig tart, amíg a piknikező tisztás meg nem állítja. Aztán pedig már valami más kezdődik, ami megelőzi a hatalmas erdőt, melybe nem érdemes mászkálni legyen nappal vagy éjszaka, hiszen ki tudja pontosan mit is rejt az a szempár, mely az avarszinten megbújva követ téged. A réten viszont a fű tökéletes ameddig csak a szem ellát és ha bőrödet perzseli a nap nincs más dolgod csak beülni az elvétve található fák hatalmas koronájának egyik hűs lombja alá. Viszont ha bátor vagy, esetleg a nap oly kegyes, hogy nem kell menekülni előtte akkor a padokat ajánlom, hiszen ott is kényelmes. Sokan fordultak/fordulnak meg most is itt, és sokszor próbálták nevükkel fémjelezni ittlétük vagy érzéseik, de eddig senkinek se jött össze, így a padokon se a rongálás se az idő vasfoga nem mutatkozik meg, ugyanúgy ahogy a fáknál sincs esélyük. Ez az a hely ahol tipikusan a legtöbb ember megfordul, hiszen szinte mindenki ide merészkedett ki elsőnek és itt szerzett barátokat is magának, akikkel vagy itt találkozik újra vagy itt ismer meg másokat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=865303#post865303][b]Gergelyfi László - 2023.07.11. 20:04[/b][/url]

Az oké, hogy ma nem érnek rá a bestik ("jaaaj, nem akarok leégni Laca!; Pont most, miért nem délután hívtál? Most egy nagyon fontos megbeszélni valóm van Zórával, hagyjál!"), de úgy tűnik az ismerősök közül senkinek sem akaródzik kimászni a vicces medencékbe. Hallottam másoktól, hogy az előző ilyen mennyire érdekes volt korábban, szóval nehogy már ne menjek ki. Egyébként is rám fér egy kis D-vitamin szívás, még ha most nem is lesz a késői óra miatt. Jaja, besötétedett már kissé, de a táncoló mágusfények nem engedik, hogy a diákok vaksötétben kóboroljanak, mégis leginkább a többi srác és csaj sziluettje látszik, ha nem mész elég közel a másikhoz. Hoztam a kedvenc Mennydörgős törölközőmet lazán a hátamra feldobva, a menő - bár szerintem egyszerű fekete - papucsomat, meg csak úgyis azok ismerik fel, hogy drága, akik ilyesmit néznek. Persze most még lehet így sem, mert nem igazán lehet látni azt sem, ahogy senkit sem. A fürdőnadrágom is jó minőségű, de nem tehetek róla, apámék nem engednek egy bizonyos minőség alá - szerintem erre is van valami beépített emberük, mert vettem már "olcsóbb" cuccokat, amik mind egy szálig eltűntek a szobámból -, szóval végül is nem annyira gáz, hogy sötét van. Én nem vagyok az a nagy magamutogató alak, de tény, hogy ennél több edzés rám férne. A metamorfmágia miatt ugyan tudok hamis izmokat növeszteni, de azzal meg nem élek, mindegy is. Elindulok a legközelebbi medence felé, ahol a sziluett alapján egy csajszi lehet, de nem kell az izé, nem azért megyek oda, na. Ledobom a törcsit és kilépek a papucsból is, majd odalépkedek a lábszárig álló vízben a lányhoz.
- Hali, ebben mi az érdekes? Fel lő, vagy valami? - kérdezem fejvakarva, a lány mellett álldogálva. Nem bámulom meg, mert amúgy minek is tenném? Jó, vetek rá egy apró pillantást, de na, csinos, mit csináljak? Szerintem én, ha nagyobb leszek, ebbe bele fogok őrülni, furák ezek a hormonok, vagy mik. Hallottam ilyet mugliismereten... vagy nem ott? Mindegy! Aztán hirtelen eltűnik a talaj és süllyedni kezdünk, én meg reflexből belekapaszkodok a lányba, ahol érem. Mi a szar?!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=865305#post865305][b]Gergelyfi László - 2023.07.11. 20:58[/b][/url]

Szerencsére a kiképzésem - mondjuk annak, mert sokszor annak érzem a kedvesen tanításnak hívott kínzást apám részéről -, nem hagyja, hogy csak úgy megfulladjak, ha egy mélyebb tóba lépek. Itt most nem ez történt, hanem a meglepetés erejével tűnik el a medence alja, mi meg süllyedni kezdünk. Abból gondolom, mert amikor a lány derekára kapaszkodom, ugyanolyan lendülettel jön velem lefelé. Arra viszont nem számítottam, hogy a túlélési ösztöne ennyire erős, és inkább belefullaszt a tóba. Mármint szó szerint, mert a nyakamba kapaszkodik, meg a lábával körbeölel. Amúgy ez lehetne izgi is más esetben, csak hát a halálfélelem nem kenyere a sikamlós látványnak. De mivel mégsem vagyok teljesen béna, felfelé lököm kettőnket, hogy némi levegőhöz jussunk. Muszáj elengednem őt, hogy a kezemmel segítsem a feljutást, és amint kiér a fejem köhögve, prüszkölve szívom be az éltető oxigént. A pálcámat természetesen nem hoztam magammal, ami talán most segíthetne - persze ezt csak úgy mondom mert menő, nem tudom, hogy mit lehetne igazán csinálni vele -, így marad a tempózás és az ösztönösen felvont szemöldök a kérdésre.
- Hát persze, szeretek magamtól a vízbe fulladni csajszi - gőzöm nincs, hogy ki ő, és amúgy sem látom tisztán, a napszemüveg pedig hátráltat az esetleges azonosításban is. - Amúgy már minden oké, elengedhetsz - mondom neki, és ekkor dönt úgy a medence, hogy megint térdig érő lesz a mélysége. Azaz a csajszi gyakorlatilag körbeölel a lábával és a kezével. Eddig nem volt túl nehéz, a vízben más a súly, de most egy picit megbillenek, de ellent tartok, hogy ne essünk el. El is vörösödöm - szerencsére nem látszik - mert azonnal eszembe jut, hogy ha kevesebben is vannak, tutira azt nézik, hogy egy csaj szimbióta lett rajtam. Pedig nem vagyok egy Petrik Parkűr, vagy ki!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=865308#post865308][b]Gergelyfi László - 2023.07.11. 21:25[/b][/url]

Rohadtul meglep, hogy a medence szórakozik velünk. De inkább az a gyanú kezd kialakulni bennem, hogy ezt valaki szabályozza. Mák, hogy ő is elvörösödik, legalább tudom, hogy ő sem feltétlenül akart rám mászni. Legalábbis nem így, vagy nem most, vagy nem még, vagy sosem! Lassan már olyanokat gondolok, mint Zóra, holott, csak kicsesztek velünk, elég keményen.
- Jól van, na - legyintek, ahogy leugrik rólam. Megjegyzem, féltérdre is rogyok, olyan elánnal távozik rólam. Persze a pirulásom nem múlik, hogy múlna, nem? Felállok és elkapom a mérges megjegyzését, ami azonnal feltüzel. Skóciában menő csapatok vannak! Ráadásul a Roxfort is híres, sokszor megnyerte már a máguskupát!
- Várj, te a Roxfortban tanultál? Cserediák vagy? - nézek rá, most már jobban, hogy ne felejtsem el. Milyen rohadt menő már a csaj! Csak minek jött ide, mikor az a suli sokkal híresebb? Felveszem közben a törölközőm, én ugyan nem fázom, de nem hagyom itt az ereklyémet. Kicsit égő is lehetne, hiszen azért az a bajnokság más szint. Habár innen is mentek ki oda játékosok, szóval... mindegy. Odamegyek hozzá, és próbálok belátni a a szemüvege alá, persze nyilván nem fog menni, mert a hajával foglalkozik.
- Kviddicseztél? - mintha az eddigi fuldoklás semmit sem jelentett volna, úgy akarom benyakalni az információt. - Amúgy Laca vagyok, Eridon - nagyon remélem, hogy csak egy felsőbb éves Eridonos és akkor máskor is megkereshetem. Ó, hát ő tutira a barátom lesz, ha kviddicsezik, vagy játszott az egyik Roxforti házcsapatban!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=865310#post865310][b]Gergelyfi László - 2023.07.11. 22:06[/b][/url]

Az, hogy megfullad-e az ember fia, nem számít. Amúgy meg mostanában én vagyok a hős lovag! Zsét is megmentettem a páncéltól, most ezt a csajszit, meg a múltkor is odaadtam Pankának a rúzsát, ami begurult az ágya alá. Azt mondta rá életmentő vagyok, szóval ez biztos is, hogy így van! De mint mondtam ez kevésbé izgalmas, mint az, hogy szemüveg-csaj Roxforti diák... volt.
- Pont ide? Nem volt az jobb hely? Mindenféle tök király dolog terjeng róla, én tuti megnézném! Állítólag van egy nagy tavuk, nem ilyen kis izé, mint nekünk, meg oda járt Házi Pálinka is, akit még a muglik is ismernek! - lelkendezek Harry Potterről. Ja, én már unom, hogy úton útfélen szembe jön a neve, pedig állítólag fogónak is kiváló volt. Meg úgy kábé mindennek. Ezekből nem nagyon hiszek el mindent, azért vannak határok!
- Wow, és milyen poszton? Itt is fogsz játszani? Ha van kedved máskor dobálhatnánk, vagy repülhetnénk! Én nagyon szeretem a kviddicset, de gondolom rájöttél - kicsit hiperaktív leszek, ha a kviddics szóba jön, de hát ez van. Az legalább érdekel, nem úgy, mint a bájitaltan.
- Laca, László. a Luka sem rossz, de Laca vagyok cével. Biztos nehéz neked kiejteni külföldiként... Á, csak hobbiból, sajnos nem vagyok túl tehetséges, másban vagyok jó - kicsit hunyorítok és megnézem magamnak a vonásait, ha már végre látom a szemeit is. Majd felveszem az arcvonásait pár másodpercig vigyorogva. Remélem tetszik neki, hiszen barátjává kell fogadnia! Na nem úgy, csak úgy simán!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=865313#post865313][b]Gergelyfi László - 2023.07.11. 22:58[/b][/url]

- Harry Pottert - nem értem, hogy miért nem érti, de gyorsan rájövök, hogy ha fordítóizéje van, akkor abból nem fog kijönni a HP monogram, és így totál baromságot fog hallani. Bár nem hiszem, hogy személyesen ismerné, de talán tud pár dolgot majd mondani róla. Azt gyorsan észreveszem, hogy "kissé" túlpörgök az egészen, de már nincs visszaút. Simán itt fog hagyni nemsokára, vagy pofánvág, ilyesmi. Ha kviddics van, túlságosan belelkesülök és nehéz leállítani. Mégis próbálom magam lehűteni, hátha menni fog. Nem sikerül, de ekkor jön ő, és egy egész jó monológgal próbálkozik. Végül sikerrel jár, és szégyenlősen, harapdálom az ajkaim, hogy befogjam végre.
- Oké, kicsit túlpörögtem, de ne vedd zokon - húzom el a szám, lehet, hogy most fog ez a jó csajszi elküldeni a fenébe. Nem mintha túlságosan zokon venném, számtalanszor megkapom, hogy egyébként kukaként ülök a sarokban, aztán meg beindul a henger. Miért nincs középút? Hát mit tudom én! Az, hogy beszól, már fel sem veszem. Engem Panka és Zóra treníroz, szóval lepattannak az ilyesmik, vagy legalábbis nem üt szíven annyira.
- Tényleg jó lett - dicsérem feleslegesen, szerintem nem szorul rá. Végül átváltozik az arcom az övévé a kérdésére, de azt sem tudom, hogy ebből mennyit érzékel, mert útnak indul, köszönés nélkül.
- Amúgy hogy is hívnak? Ha már itt hagysz. legalább a neved elmondhatnád - szólok utána, mert értek én a ki nem mondott szavakból is. Viszont jó lenne tudni a nevét, hátha máskor is összefutunk és akkor már bekészítem a kérdéseimet a kviddicsről és a Roxfortról.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=865325#post865325][b]Gergelyfi László - 2023.07.12. 13:53[/b][/url]

- Jajj, ne már - mondom Zsanna hangján, bár már kicsit unom, hogy ezzel nyöszögtet. Tudom, jó gyakorlás, és szinte már tökéletes a hangjátékom, már ami rá vonatkozik, annyiszor csináltam, legfeljebb az ehhez értők szúrhatnak ki egy-egy hiányosságot benne. A napszemüvegem mögé rejtve stírölöm a csajt, aki jön felénk, miközben Zsanna morogva lefikázza a lányt. Hát nem tudom, nem kell mindenkinek szupermodellnek lennie, mint mondjuk neki. Tény, hogy csinosabb, de olyan nagy baj nem volt ezzel a lánnyal sem.
- De jó segge volt, az nem kompenzál? - nézek vigyorogva a szőkére, a szemem balsarkával pedig nyugtázom, hogy tényleg jó hátsója volt a másiknak. Legalábbis az én szememnek egészen. Aztán lehet, hogy Zsazsa más szemmel nézi, meg egyébként is lány, szóval még akár féltékeny is lehet? Á, az biztos nem!
- Pedig van hasad, nézd - megbököm a mutatóujjammal, lehetőség szerint csikis helyen. - Mi az a Baleizé? Mint egy torony, olyan nagy dolog? - játszom a hülyét, mert annyi sejtésem azért van, hogy valami modellcucc lehet. A kampöány miatt valami divatbemutatóra tippelek, de ez már tényleg csak tipp. Még, hogy nem lehet hasa. Közben megyünk egyre közelebb, és hozzá kell tennem, hogy rajtam is rövidnadrág és póló van, azaz, én sem egy szál fürdőruhában flangálok, az elmaradhatatlan Mennydörgős törölközőmmel. Elfintorgok láthatóan, ahogy felhozza Pankáékat, végül is van benne valami.
- Ki fogunk nyírni, ha lesz Lacával valami, oké? - mondom Zóra hangján, felemelt mutatóujjal, majd a csuklóm behajlítva egyenesen rámutatok Zsazsára a mondat végére érve. Majd Panka hangja következik, csípőre téve a kezeim. - Igen, vigyázz magadra Zsanna, figyelünk - még a fejem is félrebillentem, ahogy Pankómorzsa vádolni szokott. Imádom őket - persze nem jelentem ki előttük, mert abból lázadás lenne -, de néha eléggé túltolják. Szóval lehet, hogy tényleg lógni fogok.
- Mi van? Megtámadt minket egy vérfarkas falka? - nézek a kiáltás irányába, de csak egy rohadék nagy flamingót látok, amire fel lehet ülni. Áhh, értem, menjünk. Én azért nem rohanok, csak lassan levetkőzve mártózom meg a habokban és úszok egyre közelebb az "állathoz". Zsé már fent is örül magának, én lassacskán mászok be mellé. - Előre Eridon! - csapok a "seggére" a flamingónak, ami ezzel a lendülettel el is indul. - Wow, ez király! - nézek a szőkére és nem létező hasára, meg a mosolygós szemeibe. Jó lesz ez!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=866555#post866555][b]Gergelyfi László - 2023.09.03. 14:24[/b][/url]

Kicsit néha égőnek érzem, hogy mindenkit szinte csak ezzel tudok megnevettetni, de most nem fog el ez az érzés. Inkább csak próbálom kihozni magamból a legjobbat, ha már fürdeni megyünk, mint például az ő igényeit egy kicsit földibbé tenni. Vagyis nem mindenkinek jut olyan jó kinézet, mint neki, se mindenféle kence, ami eltüntetheti az apróbb hibákat. Mindenesetre szándékosan teátrális mozdulattal megnézem a háztársam fenekét.
- Öhm, talán nem - kuncogok. - De nem is ezt mondtam - vigyorgok a lányra, és próbálom másra terelni a témát, inkább rá. Tudom milyen, elfogadtam ilyennek és szeretek is vele lenni. De senki sem tökéletes, még én sem. Csak azt nem tudom, hogy minek foglalkozom ilyen baromságokkal most, hogy csinos lánnyal megyek medencézni. Inkább csak vele kéne törődnöm, nem? - Jó, ez igaz, nálad a pont - adom meg magam végül, nekem sem jönnek be a túl kövérke lányok. Bár ő szerintem nem volt az, de nem vagyunk egyformák. Hallgatom a ruhamárka és az ő felfedezésével kapcsolatos beszámolóját, és rájövök, hogy tök igaza van. Még ha van is hátszele, akkor is szép eredmény.
- Oké, elismerem, hogy nem kis dolog, és simán venni fogod az akadályt, nem? Majd küldj képeket - vonom meg a vállam, amúgy sincs még rúnázott telefonom és amúgy sem tudom, hogy hogyan kéne megnéznem. De majd Zóráék segítenek, ha nagyon kell venni egyet. - A neve ismerős, nem tudtam, hogy itt tanult - jegyzem meg, nem ismerek minden modellt, sőt, csak egyet Zsazsát. De erről az Egerszegiről biztosan hallottam már, vagy olvastam róla valamelyik újságban. Aztán, be is mutatom az elsős szépségkirálynőnek, hogy milyen az, ha a csajszik mérgesek. Tényleg jól sikerülhetett, látványosan beleborzong az utánzásomba.
- Huhh, köszcsi - látványosan húzom el a kezem a homlokom előtt, kicsit cinkelve őt, de azért jó hallani, hogy kiáll értem. - Kakasi? Hmm - próbálok visszaemlékezni a bűbájtan órákra és kezdem felvenni a járását, meg a mozdulatait, már amennyire sikerül. - KÁRÁSI-TÓTH! Húsz pont az Eridontól! Mégis mit képzel kisasszony?! - kiáltok rá Zsazsára, mondjuk olyan 60%-os Kakasi tanárnő hangon. Nem gyakoroltam még őt - minek is tenném -, nem beszélve arról, hogy visszaveszek a szigorúvá vedlett arcomból és már mosolygok. Na, meg gyorsan körülnézek, hogy itt van-e, mert ha igen, nekem annyi! Aztán viszont már nem törődöm az egésszel, a modellkisasszonnyal bevetem magam a mókázásba. Húzom, vonom őt, néha be is borítom, meg elúszkálunk ketten is hatalmas úszó erődön. Végül csak ránk szólnak, szóval ennek a mókának is vége. Nem gondoltam, hogy ennyire elmegy majd az idő, de a HV-bá megtette ezt helyettünk. Hozzádobom a törölközőjét, majd elmenekülök előle, ha üldözőbe vesz. Mármint Zsazsa.