A szerdai és szombati piacnapon megtelik a boglyas tértől nem messze fekvő, téglalap alakú, füves terület, Bogolyfalva piactere, ahol helyi és átutazóban lévő árusok kínálják legkülönfélébb mágikus portékáikat. A szorosan egymás mellé tolt padok színpompás labirintusba vezetnek, a piacnak ilyenkor önálló utcái és sztrádái nyílnak, ha nem figyelsz, könnyen eltévedhetsz itt. A szerény standok között komoly, többemeletes sátrak is állnak, néha vészesen az út fölé billenve.
Ne lepődj meg, ha doxik röppennek el a fejed fölött, nyomukban az őket seprűvel kergető kofa, vagy, ha gyíkpetét nyomnak a kezedbe, hogy rád sózzák azt. A kaotikus kavalkádban mindent megtalálsz, amit keresel. HA elég ügyes vagy, a szóbeszéd szerint akár egy uncia méregdrága gyurgyalagcsipát is a pult alól.
Ám estére kiürül a piactér. A padok üres csontvázakként sorakoznak a letaposott fűben, a csöndben szemetet hord a szél, bezárnak a piac körül álló üzletek is.
Utóbbiak nemcsak piacnapokon, de a hét többi napján is nyitva állnak. A teret körülöleli többek között a pékség, a közért, a játékbolt, a pálcakészítő műhely és egy fodrászatot és szépségszalont ötvöző csinos kis helyiség. Föléjük a kastélynak beillő dilibolt, a Poénpalota magasodik.
Engedj a friss fánk illatának vagy a palotából kiszűrődő kacagás csalogatásának!

Néhány dolog ugyan hiányzik neki Londolból és Spanyolhonból, de kíváncsi miket vesznek és esznek a magyarok. Meséltek neki róla, hogy itt is vannak piacok, ahol a legháziasabb dolgokat lehet beszerezni. Kíváncsisága hajtotta ide ezen a szombati délelőttön. Az idő ugyan kicsit csípős, de hét ágra ragyog a nap, amitől már alapból mosolygós a hangulata. Sárkányölős képzésének első hete után elmondhatja, hogy nem lesz könnyű dolga, de minden pillanatát élezi. Mugli fegyverismerettől a pálcás közelharcon és kezitusán át a túsztárgyalásig mindent érintettek az eddigi órákon. Ez utóbbi megy neki a legjobban. Valahogy minden szituációs gyakorlatból sikerült jól kijönnie. Akkor is, sikert ért el, amikor a nem az egyik csoporttársát, hanem oktatójukat, egy nagyon szigorú, már-már kegyetlen és hatalmas férfiembert kellett rábeszélni arra, hogy tegye le a pálcát. Az egyik esetben odáig elment a heyzetgyakorlat, hogy a partnere utána randevúra hívta. Ezt persze azonnal hárította. Kissé értetlenül állt a dolog előtt. Teljesen más itt minden, mint az angliai akadémián. Egészen különös légkör uralkodik az intézményben, vagy lehet, hogy ő változik? Érez magában ilyesmit, de egyelőre inkább annak tudja be, hogy élvezi a képzést és a Bogolyfalván töltött időt. Első hónapjának végén vissza kell térnie Londonba jelentést tenni, de addig is kihasznál minden adódó alkalmat arra, hogy beilleszkedjen ebbe az új és kellemes környezetbe. Fordítógyűrűjének hála kedélyesen cseveg éppen az egyik kofával a padlizsánkrém elkészítéséről, kezében egy szép nagy lila zöldséget tartva. Sosem evett még padlizsánkérmet, de nagyon érdekli milyen lehet. Mosolyogva hallgatja a receptet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=873024#post873024][b]Artemisia D. Rubya - 2024.01.31. 20:08[/b][/url]

Néhány dolog ugyan hiányzik neki Londolból és Spanyolhonból, de kíváncsi miket vesznek és esznek a magyarok. Meséltek neki róla, hogy itt is vannak piacok, ahol a legháziasabb dolgokat lehet beszerezni. Kíváncsisága hajtotta ide ezen a szombati délelőttön. Az idő ugyan kicsit csípős, de hét ágra ragyog a nap, amitől már alapból mosolygós a hangulata. Sárkányölős képzésének első hete után elmondhatja, hogy nem lesz könnyű dolga, de minden pillanatát élezi. Mugli fegyverismerettől a pálcás közelharcon és kezitusán át a túsztárgyalásig mindent érintettek az eddigi órákon. Ez utóbbi megy neki a legjobban. Valahogy minden szituációs gyakorlatból sikerült jól kijönnie. Akkor is, sikert ért el, amikor a nem az egyik csoporttársát, hanem oktatójukat, egy nagyon szigorú, már-már kegyetlen és hatalmas férfiembert kellett rábeszélni arra, hogy tegye le a pálcát. Az egyik esetben odáig elment a heyzetgyakorlat, hogy a partnere utána randevúra hívta. Ezt persze azonnal hárította. Kissé értetlenül állt a dolog előtt. Teljesen más itt minden, mint az angliai akadémián. Egészen különös légkör uralkodik az intézményben, vagy lehet, hogy ő változik? Érez magában ilyesmit, de egyelőre inkább annak tudja be, hogy élvezi a képzést és a Bogolyfalván töltött időt. Első hónapjának végén vissza kell térnie Londonba jelentést tenni, de addig is kihasznál minden adódó alkalmat arra, hogy beilleszkedjen ebbe az új és kellemes környezetbe. Fordítógyűrűjének hála kedélyesen cseveg éppen az egyik kofával a padlizsánkrém elkészítéséről, kezében egy szép nagy lila zöldséget tartva. Sosem evett még padlizsánkérmet, de nagyon érdekli milyen lehet. Mosolyogva hallgatja a receptet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=873026#post873026][b]Hegedüsh Marcell - 2024.01.31. 20:49[/b][/url]

Korán keltem. Visszavittem Imolát Elektrához, aztán előkészítettem a garázsban a mai munkához a szerszámokat és a fát. Úgy döntöttem, hogy ez lesz a legjobb program mára, elvégre még várok a megrendelőm pontos utazási adataira, aztán a hónap végén irány Anglia. Újra. Mindig is szerettem utazni. Munkaügyeim is általában kellemesen alakultak. Kivéve azok a kellemetlen hetek Romániában. Na, de ne is legyen szemeink előtt az a néhány horrorisztikus kép, inkább élvezzük a napsütést. A piactér irányába többször is meg kell állnom, hogy az arra járó ismerősökkel váltsak egy pár szót. Mostanság újra visszatér a régi élet; embereket érdekli, hogy mi van velem, nem néznék rám furcsán, nem éreztetik, hogy kívülálló vagyok azok után, amik az elmúlt évek alatt történtek. Márpedig igencsak megküzdöttem a „ne szólj hozzám” címért. Most mégis hatalmas vigyorral az arcomon érkezek meg a térre, hogy ott is köszöntsem a kedvenc árusaimat egy-egy kedves szóval mint „ma is milyen csinos, Alma” vagy „nem is tudtam, hogy a Napnál is tud valaki ma szebben ragyogni, Irénke”. Csak a régi, szokásos Hege finomságok. Ebben az állapotban érkezek meg az egyik kedvenc zöldségárusomhoz. Éppen nagyon beszélget valakivel, ezért először a portékát veszem szemügyre. Gyönyörű cukkinik, hagymák sorakoznak előttem, így meg is kívánok egy kis cukkinitócsnit. Meg fog gyűlni vele a bajom, mert múltkor is olyan keményre sütöttem a burgonyából készült változatot, hogyha kihajítottam volna az ablakon, és eltalál valakit, akkor most a börtönből írnám az emlékirataimat. A cukkinitócsni gondolatán fellelkesülve fordulok gyorsan a kofa felé.
– Ebből olyan ebéd lesz ma, hogy megszólal – ekkor tekintek a vele beszélgető nőre, amire azonnal összehúzom a szemöldökömet. Látszik rajtam, hogy kutakodok a fejemben. Megnyalom ajkaimat, majd az alsóra ráharapok elgondolkodásom közben. Még nem tudom őt hová tenni, ezért az első gondolatomat elteszem a fejemben. Inkább a recepthez szólok hozzá. – Ne sajnálja belőle a fokhagymát – bökök fejemmel az említett zöldség felé. – Itt pedig úgyis a legjobbat találja majd.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=873032#post873032][b]Artemisia D. Rubya - 2024.01.31. 22:06[/b][/url]

Fahéj szín íriszű szemeivel rápillant a mellette megszólaló férfira, majd kedvesen elmosolyodik. Érthetelen számára milyen könnyen teszi mostanában. Egyszerűbben teremt kapcsolatokat, mint egész angliai tartózkodása alatt bármikor. Ráadásul ismét ugyanaz a szívet-lelket melengető érzés árad szét lényében, mint legutóbb a hivatalban. Lehet kicsit tovább is néz a másik vevőre mint az illendő volna. Kezében még mindig a padlizsánt fogja és igen valószínű, hogy el sem engedni, hanem megveszi a javasolt fokhagymával együtt. - Köszönöm a hasznos tanácsot. Bevallom sosem ettem még padlizsánkérmet - szólal meg barátságos hangon, hogy azután az eladótól kérjen fokhagymát, mert az a pult túlfelén van felhalmozva. - Ön mit fog készíteni abból? - mutat rá a cukkinire, amit felismert a férfi kezében. Kisugárzása szelíd, mégis melegséggel teli, mint a kandallóban pattogó tűz hője, ami körülöleli az embert a hideg téli estéken. Élénk, kíváncsi tekintettel figyeli az idegent, akinek válaszát várja. Úgy gondolja, hogy megismerni a helyieket és a szokásaikat is hozzájárul ahhoz, hogy megértse unokanővérét. Éveket élt le itt, távol családjától, mégsem volt boldogtalan. Sőt. Itt talált rá az igaz szerelemre, s bár targédiák szegélyezték az útját, a városról minden szavában szeretettel írt a naplójában, illetve az abból kiadott könyvben. Mi lehet Bogolyfalva titka? Talán az, hogy itt valóban ilyen szimpatikus emberek élnek, mint ez a férfi és a hivatalban dolgozó hölgy? Egyelőre még nem tudja erre a választ, csak azt, hogy jó érzés itt lennie.