A mágusok által létrehozott ispotály 1930-ban nyitotta meg kapuit a Budai vár alatt. Az ország legnagyobb hasonló létesítményeként kifejezetten a nem fertőző jellegű mágikus nyavalyák, balesetek és rontások kezelésére szakosodott.

Megnyitását követően alig egy évtizeddel azonban a Magyar Mágiaügyi Minisztérium a mugli kormánnyal való együttműködés jegyében, a háború idejére az intézmény kisebb, 2000 m2-es területét átengedte a varázstalan betegek és orvosaik számára. A két intézmény, a muglik által üzemeltetett Szükségkórház és a mágusok által látogatott Ispotály összesen két alkalommal, évekig működött békében egymás mellett, a rejtettséget bűbájokkal biztosítva.

A béke rég beköszöntött már, ám a mugliknak adományozott területet az Ispotály máig nem vette vissza. Az egykori szükségkórházban jelenleg Magyarország legnagyobb viaszfigura-kiállítása várja a varázstalan érdeklődőket, egyáltalán nem zavarva a mellette továbbra is működő Ispotályt.

A látogatók a Budai várban található Vörös Sün fogadó előterében álló kandallón keresztül juthatnak az intézménybe.

A hely jelentősége ma:
Magyarország legnagyobb Ispotálya, a súlyosabb betegek az ország minden pontáról idekerülnek. Leginkább ambuláns ellátásra szakosodott, a hosszasabb kezelést igénylő, elfekvő betegeket az Északi- Középhegységben található intézmények egyikébe küldik tovább.

Érdekességek:
Az aurorok, sárkánykutatók és egyéb veszélyes munkát végzők számára külön kórtermek állnak rendelkezésre, leginkább azért, mert az említett betegek a sebeikkel való hencegés miatt túlságosan zavarják más sérültek nyugalmát.

Az évnyitó estéjén Kende kivitt az erdőbe, Ezra pedig hagyott nekem két napot, hogy lenyugodjak. Az erdő az én természetes közegem, ismerem, mint a tenyeremet. Találtam ehető növényeket és egy kis forrást is. Fákon pihentem, nappal sétáltam, vagy csak némán ültem, és hallgattam a belső hangomat. De ma reggel bejött értem, én pedig Kornélt kértem tőle rögtön. Feltételeit teljesítve, vagyis lezuhanyoztam, reggeliztem és átöltöztem elhozott hozzá. Még a cukrászdánál is megálltunk, hogy meg tudjam venni a sütiket.
Azt mondta, hogy ő is bejön velem, de észrevétlen lesz, ami fura érzés, de nem ellenkeztem. Látnom kell Kornélt. Belépve a szobába az ágyhoz sétálok, és bár van ott szék, én gondolkodás nélkül az ágyra ülök, teljesen természetesen és bujkáló mosollyal pillantok rá, mintha minden rendben lenne.
- Remélem nem felejtetted el, hogy mára beszéltük meg a sütizést.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=863813#post863813][b]Bencsik Bonnie - 2023.04.30. 10:13[/b][/url]

Az évnyitó estéjén Kende kivitt az erdőbe, Ezra pedig hagyott nekem két napot, hogy lenyugodjak. Az erdő az én természetes közegem, ismerem, mint a tenyeremet. Találtam ehető növényeket és egy kis forrást is. Fákon pihentem, nappal sétáltam, vagy csak némán ültem, és hallgattam a belső hangomat. De ma reggel bejött értem, én pedig Kornélt kértem tőle rögtön. Feltételeit teljesítve, vagyis lezuhanyoztam, reggeliztem és átöltöztem elhozott hozzá. Még a cukrászdánál is megálltunk, hogy meg tudjam venni a sütiket.
Azt mondta, hogy ő is bejön velem, de észrevétlen lesz, ami fura érzés, de nem ellenkeztem. Látnom kell Kornélt. Belépve a szobába az ágyhoz sétálok, és bár van ott szék, én gondolkodás nélkül az ágyra ülök, teljesen természetesen és bujkáló mosollyal pillantok rá, mintha minden rendben lenne.
- Remélem nem felejtetted el, hogy mára beszéltük meg a sütizést.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=863815#post863815][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.04.30. 10:43[/b][/url]

A bűntudat minden pár órás alvás után úgy rúgja rám az ajtót, mintha csak muszáj lenne neki. Bár Ezra elmondta, miután felébredtem - már az ispotályban -, hogy senkinek nem esett baja, sovány vigasz volt. A küldött levelek az éjjeli szekrényen tornyosulnak, mert a szüleim nem különösebben értik meg, hogy ne zaklassanak - mindössze egy levelet vagyok hajlandó kibontani, amit Maximtól kaptam.
A papírt szorongatva olvasom újra és újra a sorokat a már oly' régen látott kézírással leírva, és szívem szorul össze. Erősebben markolok rá, ami azonnal elernyed, ahogy megérzem Ezrát és valami ismerőset közeledni.
Fejemet kapom fel, elmosolyodom.
- Szia - mosolyodom el kedvesen, Bonnie-ról pillantva Ezrára biccentek aprót, majd vissza a lányra. - Pedig kiment a fejemből - túrok tincseim közé. A levelet az ölembe rakva tolom feljebb magam, hátamat vetem az ágytámlának. Szégyellősen sütöm le szemeimet, őszintén belátom, nem merek ránézni a navinésre - szégyellem magam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=863816#post863816][b]Bencsik Bonnie - 2023.04.30. 11:07[/b][/url]

- Óóó, látod, milyen szerencse, hogy én emlékeztem erre, mielőtt lemaradunk róla.
Fel is nyitom a dobozt, amiben két, tökéletesen egyforma, nagy golyó néz ránk vissza. Látom, hogy nem néz a szemembe, de nem ítélem el emiatt, tudom, hogy idő kell neki, és így könnyebb nekem is megemészteni, hogy mennyire más lett az arca. Különbenis, nem tetszhet, ki kell ezt vernem a fejemből, hiszen nem én tetszem neki. Majd, mindjárt kitalálom, hogy ő miért nem tetszik már. Vagy, majd otthon. Igen, majd otthon átgondolom.
- Ezra mondta, hogy most egy kicsit lógni fogsz a suliból, legálisan persze, de azért a lógás menőbben hangzik. De ne aggódj, veszek majd füzeteket, fiús borítóval és minden órát lejegyzetelek neked, jó? Persze, ha ez így jó neked. Ha duplán írom le, én is tanulok. Ki tudja, lehet a süti alapján mégsem rellonos vagyok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=863817#post863817][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.04.30. 11:15[/b][/url]

Aprókat bólintok neki. Igen, még szerencse, hogy ő nem felejtette el. Az első napok nyugodtan teltek. Mármint olyan szempontból, hogy nem jöhettek látogatni, de attól még a minisztériumtól jöttek, beszélnem kellett Ezrával, és hallottam, hogy a szüleim kikelnek magukból, amiért nem jöhetnek be. Nyugodtabb volt látogatók nélkül, mégis jól esik, hogy Bonnie itt van. Ő akkor... nem fél tőlem, igaz?
- Igen, most egy kis idő kimarad - köszörülöm meg torkomat. Kicsit ironikusnak érzem: az első évemmel a baleset miatt csúsztam, az utolsó évemet ismét egy balesettel kezdem. Sóhajtok. - Köszönöm, aranyos vagy, de nem kell ezzel vesződnöd. Biztos Zalán és Kori is jegyzetelnek nekem. Remélem... - szalad ráncba a szemöldököm. Inkább a két sütire nézek.
- Milyet hoztál?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=863818#post863818][b]Bencsik Bonnie - 2023.04.30. 11:23[/b][/url]

- Tudod, hogy ez nem fáradság, szeretek neked segíteni.
Meg aztán tényleg tanulok is vele, szóval ez így rendben van.
- Nem tudom, teljesen egyformán néznek ki. Képzeld, kiveszik a tálcát, és neked kell kiválasztanod, hogy melyikeket veszed meg. Teljesen lutri.
El is nevetem magam erre, nagyon viccesnek találtam a jelenetet. Kornélt viszont olyan távolinak érzem most, hogy az megriaszt.
- Azt hittem, hogy nem vagy alkalmas arra, hogy szőrös legyél, mint Ezra. De ezek szerint igen.
Érintem meg az arcát mosolyogva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=863819#post863819][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.04.30. 12:05[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=863820#post863820][b]Bencsik Bonnie - 2023.04.30. 12:25[/b][/url]

Elmosolyodom az érintésére, és örülök neki nagyon, hogy hajlandó a testi kontaktusra. Ez egy jó jel szerintem.
- Nem haragszol miatta? Ezra nem navyon örült, és kérte, hogy ne ellenkezzek, ha nem akarsz látni. Szóval, ha szeretnéd, hogy elmenjek, akkor kérlek szépen, kíméletlenül közöld, mert én sokszor nem veszem észre magam.
Próbálok nem egy levegővel sok információt mondani, ahogy az tőlem megszokott, hogy ne terheljem le.
- Kényelmes az ágy? És kedvesek veled? Ugye kedvesek?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=863821#post863821][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.04.30. 13:17[/b][/url]

- Nem haragszom - felelem. - Bár nem gondoltam volna, hogy bárki is szeretne látni a történtek után - mert igen. A fejemben vannak a gondolatok: felfüggesztés, elbocsátás, elem elaltatás. Mindent hallottam a nem éppen diszkréten sutyorgó minisztériumból jött férfiaktól.
- Persze, nagyon azok - pillantok fel rá, kezemet húzom vissza. - Mindenki kedves, bár nem osztották az ötletem, hogy kaphatnék kevésbé keserű bájitalokat a lábamra - szusszanok lemondóan.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=863824#post863824][b]Bencsik Bonnie - 2023.04.30. 13:53[/b][/url]

- Történjen bármi is, te Kornél vagy, én pedig, ahogy lehetett, jöttem.
Nekem is kellett egy kis idő, az a két nap nagyon fontos volt, hogy letisztázzak magamban mindent. Most már, úgy vélem, rendben vagyok. Enélkül butaság lett volna idejönnöm.
- Félek megkérdezni, hogy mi volt az, de mégis, mi volt?
Nekem a kockacukor az első gondolatom, de van egy olyan érzésem, hogy Kornél sokkal vadabb ötletet talált ki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=863828#post863828][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.04.30. 17:57[/b][/url]

Féloldalasan mosolyodom el. Neki elhiszem valamiért, hogy komolyan gondolja a szavait. Nem tudom, hogy a kettőnket összekapcsoló mágia miatt, vagy amúgy is megtenném, de szerintem itt már nem is számít.
- Semmi konkrét. Csakhogy lehetne jobb az íze - vonom meg vállaimat. Lassan emelem fel a plédet magamról, lábaim ezzel együtt lendülnek és ülök ki az ágy másik szélére, mint amin Bonnie ül. A cipőmbe belebújva kapaszkodom meg a mankómba és fordulok a lány felé.
- Sétálsz velem? - nyújtom felé kezemet. - Nem voltam kint, mióta itt vagyok. Úgy látom, megjött a tavasz ténylegesen - ha látogatóm van, akkor már ki is mehetek, igaz? Így lenne logikus, és ez az érv, nekem nagyon is megállja a helyét, úgyhogy majd alkalmazom is, ha valaki megállítana bennünket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=863830#post863830][b]Bencsik Bonnie - 2023.04.30. 18:15[/b][/url]

- Kérj kockacukrot. Én biztos azt tenném. Amikor otthon rossz ízű bájitalt kellett bevennünk, akkor mindig kaptunk egy szem kockacukrot. Azt hiszem a só is jó rá, hogy elűzze az ízt, de az nem biztos, meg a cukor finomabb.
Én sem kockáztatnék, biztos, hogy a cukrot kérném, mert az tényleg finom, és tudom, hogy enyhíti is a rossz dolgokat. Figyelem, ahogy mozdul, és elmosolyodva fogadom el a kezét, vigyázva arra, hogy csakis önmagamat használjam felkeléskor, és ne terheljek rá Kornélra.
- Nagyon szép kint. Az a sok virág és illat. Gyönyörű itt is a kert. És szedhetnénk akár egy csokor virágot is. Nem valami hangulatos ez a szoba.
Sivár, mondjuk ki, de nem akarom, hogy kellemetlen szavak férkőzzenek közénk. Ahogy azt sem, hogy a szívem gyors dobogása eláruljon. Kornél a barátom, és ezért vagyok most itt, hogy őt támogassam. Különben is, olyan felnőttesen néz ki, tök fura és nem szép. Egyszerűen nem.
- Láttam egy szökőkutat idefelé jövet. Megnézzük?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=863872#post863872][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.05.02. 13:27[/b][/url]

- Köszönöm, majd lehet kipróbálom így - pedig már ideje lenne, hogy hozzászokjak a kellemetlen ízükhöz, de mindegyiknek másképpen az. Innen nézve meg nagyon úgy tűnik, hogy örök életemben azokon kell majd élnem. Tudattalan simítok rá a lábamra, lemondóan sóhajtok. Nem ennek van most itt az ideje.
- Személy szerint, távol maradnék a virágoktól... - horkanok fel nevetősen, fejemet csóválom meg. Ironikus, de elkísérem, ha szeretne bármit is csinálni.
Kezét megfogva bólintok aprót, a mankóra támaszkodva indulok meg lassan. A bejáratnál biccentek egyet Ezrának somolyogva, majd a kijárat felé veszem az irányt. Kilépve az ajtón mély levegőt veszek, bensőmet árasztja el a nyugalom.
- Jobb érzés, mint bent - jelentem ki. - Merre van a szökőkút? - fordulok körbe keresve azt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=863919#post863919][b]Bencsik Bonnie - 2023.05.06. 13:07[/b][/url]

- Igaz, ne haragudj, erre nem is gondoltam.
Én nem látom annyira vészesen a helyzetet, aminek az a legfőbb oka, hogy nem én voltam a legfőbb elszenvedő. És persze ott volt az a két nap csend, amikor magam lehettem, amikor senki és semmi nem lépett be az aurámba. Muszáj voltam így tenni, muszáj voltam kicsit kilépni a világból, mert csakis így tudtam kivitelezni azt, hogy ma itt álljak, pontosabban sétáljak. Szükségem van Kornélra, erősebbé tesz, jobbá, és tudom, hogy szüksége van rám. Nem kell mondania, nem kell erről beszélnünk, egyszerűen tudom és kész. Ennyi elég is. Rápillantok Ezrára, ahogy elhaladunk mellette, és elmosolyodom, ahogy megérzem, hogy nem csökken a távolság közöttünk.
- Szerintem nem igazán boldog tőle, hogy együtt lát minket. De azt hiszem, erősen kötődik mindkettőnkhöz, és fontosak vagyunk neki, ezért félt minket, és ezért követ árnyékként.
Jó, annyira nem árnyékként, szerintem olyat nem is tudna csinálni. A kérdésre előre mutatok, egy fákkal övezett részre.
- Dobhatnánk bele kívánság pénzt. Mondjuk egy-egy sarlót. Az nem fukarkodós, de nem is a fél zsebpénzünk.