A mágusok által létrehozott ispotály 1930-ban nyitotta meg kapuit a Budai vár alatt. Az ország legnagyobb hasonló létesítményeként kifejezetten a nem fertőző jellegű mágikus nyavalyák, balesetek és rontások kezelésére szakosodott.

Megnyitását követően alig egy évtizeddel azonban a Magyar Mágiaügyi Minisztérium a mugli kormánnyal való együttműködés jegyében, a háború idejére az intézmény kisebb, 2000 m2-es területét átengedte a varázstalan betegek és orvosaik számára. A két intézmény, a muglik által üzemeltetett Szükségkórház és a mágusok által látogatott Ispotály összesen két alkalommal, évekig működött békében egymás mellett, a rejtettséget bűbájokkal biztosítva.

A béke rég beköszöntött már, ám a mugliknak adományozott területet az Ispotály máig nem vette vissza. Az egykori szükségkórházban jelenleg Magyarország legnagyobb viaszfigura-kiállítása várja a varázstalan érdeklődőket, egyáltalán nem zavarva a mellette továbbra is működő Ispotályt.

A látogatók a Budai várban található Vörös Sün fogadó előterében álló kandallón keresztül juthatnak az intézménybe.

A hely jelentősége ma:
Magyarország legnagyobb Ispotálya, a súlyosabb betegek az ország minden pontáról idekerülnek. Leginkább ambuláns ellátásra szakosodott, a hosszasabb kezelést igénylő, elfekvő betegeket az Északi- Középhegységben található intézmények egyikébe küldik tovább.

Érdekességek:
Az aurorok, sárkánykutatók és egyéb veszélyes munkát végzők számára külön kórtermek állnak rendelkezésre, leginkább azért, mert az említett betegek a sebeikkel való hencegés miatt túlságosan zavarják más sérültek nyugalmát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=863815#post863815][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.04.30. 10:43[/b][/url]

A bűntudat minden pár órás alvás után úgy rúgja rám az ajtót, mintha csak muszáj lenne neki. Bár Ezra elmondta, miután felébredtem - már az ispotályban -, hogy senkinek nem esett baja, sovány vigasz volt. A küldött levelek az éjjeli szekrényen tornyosulnak, mert a szüleim nem különösebben értik meg, hogy ne zaklassanak - mindössze egy levelet vagyok hajlandó kibontani, amit Maximtól kaptam.
A papírt szorongatva olvasom újra és újra a sorokat a már oly' régen látott kézírással leírva, és szívem szorul össze. Erősebben markolok rá, ami azonnal elernyed, ahogy megérzem Ezrát és valami ismerőset közeledni.
Fejemet kapom fel, elmosolyodom.
- Szia - mosolyodom el kedvesen, Bonnie-ról pillantva Ezrára biccentek aprót, majd vissza a lányra. - Pedig kiment a fejemből - túrok tincseim közé. A levelet az ölembe rakva tolom feljebb magam, hátamat vetem az ágytámlának. Szégyellősen sütöm le szemeimet, őszintén belátom, nem merek ránézni a navinésre - szégyellem magam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=863817#post863817][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.04.30. 11:15[/b][/url]

Aprókat bólintok neki. Igen, még szerencse, hogy ő nem felejtette el. Az első napok nyugodtan teltek. Mármint olyan szempontból, hogy nem jöhettek látogatni, de attól még a minisztériumtól jöttek, beszélnem kellett Ezrával, és hallottam, hogy a szüleim kikelnek magukból, amiért nem jöhetnek be. Nyugodtabb volt látogatók nélkül, mégis jól esik, hogy Bonnie itt van. Ő akkor... nem fél tőlem, igaz?
- Igen, most egy kis idő kimarad - köszörülöm meg torkomat. Kicsit ironikusnak érzem: az első évemmel a baleset miatt csúsztam, az utolsó évemet ismét egy balesettel kezdem. Sóhajtok. - Köszönöm, aranyos vagy, de nem kell ezzel vesződnöd. Biztos Zalán és Kori is jegyzetelnek nekem. Remélem... - szalad ráncba a szemöldököm. Inkább a két sütire nézek.
- Milyet hoztál?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=863819#post863819][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.04.30. 12:05[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=863821#post863821][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.04.30. 13:17[/b][/url]

- Nem haragszom - felelem. - Bár nem gondoltam volna, hogy bárki is szeretne látni a történtek után - mert igen. A fejemben vannak a gondolatok: felfüggesztés, elbocsátás, elem elaltatás. Mindent hallottam a nem éppen diszkréten sutyorgó minisztériumból jött férfiaktól.
- Persze, nagyon azok - pillantok fel rá, kezemet húzom vissza. - Mindenki kedves, bár nem osztották az ötletem, hogy kaphatnék kevésbé keserű bájitalokat a lábamra - szusszanok lemondóan.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=863828#post863828][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.04.30. 17:57[/b][/url]

Féloldalasan mosolyodom el. Neki elhiszem valamiért, hogy komolyan gondolja a szavait. Nem tudom, hogy a kettőnket összekapcsoló mágia miatt, vagy amúgy is megtenném, de szerintem itt már nem is számít.
- Semmi konkrét. Csakhogy lehetne jobb az íze - vonom meg vállaimat. Lassan emelem fel a plédet magamról, lábaim ezzel együtt lendülnek és ülök ki az ágy másik szélére, mint amin Bonnie ül. A cipőmbe belebújva kapaszkodom meg a mankómba és fordulok a lány felé.
- Sétálsz velem? - nyújtom felé kezemet. - Nem voltam kint, mióta itt vagyok. Úgy látom, megjött a tavasz ténylegesen - ha látogatóm van, akkor már ki is mehetek, igaz? Így lenne logikus, és ez az érv, nekem nagyon is megállja a helyét, úgyhogy majd alkalmazom is, ha valaki megállítana bennünket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=863872#post863872][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.05.02. 13:27[/b][/url]

- Köszönöm, majd lehet kipróbálom így - pedig már ideje lenne, hogy hozzászokjak a kellemetlen ízükhöz, de mindegyiknek másképpen az. Innen nézve meg nagyon úgy tűnik, hogy örök életemben azokon kell majd élnem. Tudattalan simítok rá a lábamra, lemondóan sóhajtok. Nem ennek van most itt az ideje.
- Személy szerint, távol maradnék a virágoktól... - horkanok fel nevetősen, fejemet csóválom meg. Ironikus, de elkísérem, ha szeretne bármit is csinálni.
Kezét megfogva bólintok aprót, a mankóra támaszkodva indulok meg lassan. A bejáratnál biccentek egyet Ezrának somolyogva, majd a kijárat felé veszem az irányt. Kilépve az ajtón mély levegőt veszek, bensőmet árasztja el a nyugalom.
- Jobb érzés, mint bent - jelentem ki. - Merre van a szökőkút? - fordulok körbe keresve azt.