Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

Csak megyek, mintha Miksa dróton rángatna, és bár tudom mi az úticél, és tudom, hogy mit kell csinálnom majd, mégsincs elég agyam ahhoz, hogy kitaláljam, mit fogok mondani neki. De tényleg, mit? Annyi minden kavarog bennem, hogy nem tudok csapásirányt adni a gondolataimnak, nem tudom, hogy hogyan fog ez alakulni. Még arra sem volt időm, hogy legalább kicsit rendbe szedjem a fejem. És mire felfogtam, hogy gondolkoznom kéne, addigra már ott is álltam a parton, ahol tekintetemmel a nőt kerestem, akinek most valamit biztos, hogy fogok mondani, de nem tudom, hogy mit. Remek lesz.
Főleg, amikor meg is pillantom, hogy hol van. A szemeimet összeszorítva sóhajtok egy mélyet, mielőtt lerúgom a cipőmet, és vetkőzni kezdek. Ismerem magam, ha most nem, akkor soha. A múltkor hagytam elmenni, most nem fogom. Éppen ezért, mielőtt még baromságot csinálnék, boxerre vetkőzve gyalogolok bele a vízbe, amit még nem fogok fel, hogy milyen hideg is, hogy beszéljek vele.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849477#post849477][b]Bontovich Márton - 2022.07.19. 11:36[/b][/url]

Csak megyek, mintha Miksa dróton rángatna, és bár tudom mi az úticél, és tudom, hogy mit kell csinálnom majd, mégsincs elég agyam ahhoz, hogy kitaláljam, mit fogok mondani neki. De tényleg, mit? Annyi minden kavarog bennem, hogy nem tudok csapásirányt adni a gondolataimnak, nem tudom, hogy hogyan fog ez alakulni. Még arra sem volt időm, hogy legalább kicsit rendbe szedjem a fejem. És mire felfogtam, hogy gondolkoznom kéne, addigra már ott is álltam a parton, ahol tekintetemmel a nőt kerestem, akinek most valamit biztos, hogy fogok mondani, de nem tudom, hogy mit. Remek lesz.
Főleg, amikor meg is pillantom, hogy hol van. A szemeimet összeszorítva sóhajtok egy mélyet, mielőtt lerúgom a cipőmet, és vetkőzni kezdek. Ismerem magam, ha most nem, akkor soha. A múltkor hagytam elmenni, most nem fogom. Éppen ezért, mielőtt még baromságot csinálnék, boxerre vetkőzve gyalogolok bele a vízbe, amit még nem fogok fel, hogy milyen hideg is, hogy beszéljek vele.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849479#post849479][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.19. 11:43[/b][/url]

Csak azért van még Magyarországon, mert nem érti, hogy mégis mi folyik itt. Zille teljesen ki van fordulva magából. Először a hazugság arról, hogy gond van az anyjukkal, aztán jött Márton, aki állítja, hogy közöttük volt valami. Az esküvő, amire ruhákat készített le lett mondva. Teljes káosz van itt és szeretné megérni, hogy végre kibogozódnak a szálak.
Nem akart a parton céltalanul sétálgatni, így hóna alá vágta a SUP-ot és keresett egy olyan helyet, ahol nem igazán vannak fürdőzők. Kellett neki a magány, kellett neki a víz, a nap és az, hogy kicsit másként lássa a világot. Szerencsére a víz nyugodt, így maga mellé teszi az evezőt, lábait előre nyújtja, kezein támaszkodik és így tekint a közeledő irányába.
- Mi a…? Mit keres maga itt? - értetlenül néz Mártonra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849480#post849480][b]Bontovich Márton - 2022.07.19. 11:44[/b][/url]

- Beszélnünk kell.
Szögezem le azonnal, és valószínűleg több tényezőnek köszönhetően is a szívroham határán vagyok. Aki járt már a Balatonban, tudja, hogy nem lehet abba csak úgy belegyalogolni, annak megvan az esszenciája, ami a “hűbazdmeg” és az “aztakurvaéletbedehigeg” között heyezkedik el. Szokni kell, mint a jó bort. Emellett ugye fogalmam sincs, hogy mit mondok, és lever a víz attól is, ha nem tudom, hogy mi lesz a következő lépés. Nekem tudnom kell a következő lépést.
- Írtál nekem. Egy levelet. Még kint, Hollandiába. Megírtad, hogy elveteted az emlékeidet rólam. Ez egy nagyszerű ötlet volt, de tudod, minden kétélű, attól még, hogy te kitöröltél engem, én nem csináltam ilyesmit, én emlékszem, és neked is emlékezned kell. Muszáj.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849481#post849481][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.19. 11:45[/b][/url]

– Nézze, én nem tudom, hogy ön milyen világban él és miért pont engem környékezne meg, de kérem ne szórakozzon velem - néz a másikra, aki nem néz ki valami túl jól.
– Mondja, jól van? Elég sápadtnak tűnik - teszi fel kérdését nemes egyszerűséggel. Nem terelni akár arról, amit a másik magyaráz, csupán csak nem szeretné, ha baja esne.
– Márton, valamiféle fogadást kötött valakivel? Vagy miért mond nekem képtelenségeket?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849482#post849482][b]Bontovich Márton - 2022.07.19. 11:45[/b][/url]

- A legkevésbé szórakozni van kedvem.
Morgom, mert nem nagyon vagyok humoromnál, hát ilyenkor a pánik az pánik, nincs ezen mit szépíteni. A kérdésre, hogy jól vagyok-e, csak finoman megingatom a fejem és legyintek egyet. Mindegy is most, hogy velem mi van.
- Mert nem képtelenség. Meg tudom mutatni a levelet, kint van a parton, a boríték is. Mugli posta, tényleg? Hogy biztosan ne tudjam megakadályozni? Képes voltál tényleg mindent elvenni magadtól és tőlem, csak, hogy a végén senki se legyen boldog?
Mert Zille se lett volna, ezt most már belátom. Sokáig harcoltam vele, de most már tudom, hogy nem tettem volna boldoggá, mert, ha el is veszem, ha Mira nem is emlékszik, nekem akkor is csak körülötte jártak volna a gondolataim. Én nem felejtettem volna.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849483#post849483][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.19. 11:46[/b][/url]

– Márton, kérem - néz sűrű pislogások közepette a másikra.
- Látom, hogy dühös, csalódott és frusztrált, de én nem tudom miről beszél. Kérem értse meg, hogy fogalmam sincs semmilyen levélről, sem mugli postáról. Én sajnálom, hogy valaki ezt tette önnel és így járt, de ne engem büntessen, kérem - megtehetné, hogy elevez és itthagyja a férfit, de nem viszi rá a lélek. Csak nézi őt, nézi az ismerős vonásokat, vizslatja a szemeit, melyben látja a csalódottságot és mégis talán némi reményt is.
- Tegyük fel, hogy igaza van. Meséljen nekem, segítsen kicsit, kérem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849484#post849484][b]Bontovich Márton - 2022.07.19. 11:47[/b][/url]

Fogalmam sincs, hogy mit mondhatnék neki, mert egyszerűen már mindent elmondtam, hogy szeretem, hogy mindent félretettem érte, hogy mindenkinek megmondtam, hogy mi a helyzet. Megcsókoltam, de nem emlékezett, pedig volt egy pillanat, amikor azt hittem, hogy fog. Tényleg volt egy pillanat. Kiengedve a bent tartott levegőt, a part felé fordítom a tekintetem.
- Ott találkoztunk, annál a padnál, ahol az a hülyegyerek épp két lánnyal beszélget. Az öcsém, két lánnyal beszélget.
Mindig hülyegyerekezem, de valójában imádom, tényleg a kedvenc testvérem, és indokolatlanul hanyagolom el például Misit, aki a korban hozzám legközelebbi öcsém,
- Utálok futni, de rávett, hogy csináljam, szánalmas látványt nyújtottam, de volt, akinek tetszett. Kutyaszarba léptem, mivel éppen haldokoltam, ez nem tűnt fel. Aztán megláttalak, és olyanná váltam, mint egy serdülő, még a nyálam is elkezdett folyni. Te pedig rágóba ültél, amit távozáskor szóvá is tettem, erre visszaléptél hozzám, és kihúztad a nadrágom madzagját, mert nagyon  szereted azt a szoknyát. Elkötötted az anyagot, és otthagytál. Annyira szerettem volna utánad menni, és a legnagyobb barom vagyok, hogy nem tettem, de el voltam jegyezve, és még ha nem is éreztem semmit a húgod iránt, a kötelességeim miatt nem mentem. Mert az apám ezt szerette volna, és én tiszteltem őt egész életében.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849485#post849485][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.19. 11:47[/b][/url]

Tekintete a pad felé téved, ahol Miksát véli felfedezni, int is neki, amikor véletlenül feléjük néz, majd ismét minden figyelme Mártonra irányul. Érdeklődve hallgatja a történetet, mely közben néha elkomorodik az arca, néha pedig majdnem nevet, hiszen eléggé viccesnek tűnik a kutyakaki és még a rágó is. A végére pedig ismét teljes értetlenség ül ki az arcára.
– De. Nem értem - sóhajt fel és tekintetét ismét a padra vezeti.
- Zille egy szóval se említi magát, nem beszél arról se, hogy most miért nem lesz esküvő, már azt sem értem, hogy ki lett volna a férj és ez az egész túlságosan zavaros - mintha még bele is fájdulna a feje egy kicsikét.
— Mikor történt ez? - pontos időpontot szeretne, hogy előkutassa emlékei közül, hogy szerinte mit csinált akkor.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849486#post849486][b]Bontovich Márton - 2022.07.19. 11:47[/b][/url]

- Én lettem volna a férj. Először a tiéd, de te megszöktél, én pedig az oltárnál vártalak. Nem ismertük egymást, elrendezett házasság lett volna. Aztán, mivel az egyezség meg lett kötve, úgy volt, hogy a húgodat kell elvennem, de aztán megjelentél, és minden megváltozott. A csónakház után elmondtam Zillének, hogy szeretlek, és képtelen vagyok nélküled élni, nem veled összekötni az életem, de te addigra elvetetted az emlékeidet. Zille viszont idehívott, hogy megoldjuk, csak senki sem számított rá, hogy nem emlékszel rám.
Kétségbeesetten nézek rá, hogy hátha valami, akármi, egy mozdulat, egy pillanat, bármi beugrik neki, mert tényleg nem tudom, hogy mitévő legyek, kitörölt, egyszerűen kitörölt.
- Lassan egy hónapja. Akkor jöttél, először. Két hétig voltál itt, sok alkalmunk volt együtt. Aztán a Rengetegben csókolóztunk, te eltűntél, én Bogolyfalvára mentem, ott újra találkoztunk egy héttel később, majd megint eltűntél, visszamentél Hollandiába, én megmondtam Zillének, hogy téged szeretlek. Két nappal később előállt azzal, hogy visszahív, úgy, hogy vissza akarj jönni, ezért mondta édesanyátokat, mert tudta, hogy miattam nem jönnél vissza, de elkéstem. Két nappal azután, hogy majdnem lefeküdtünk egymással, levelet írtál és kitöröltél.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849487#post849487][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.19. 11:48[/b][/url]

– Maga lett volna a férjem? - néz elkerekedett szemekkel a másikra. Be kell látnia, hogy nem is járt volna annyira rosszul, már, ami a kinézetet illeti, a többiről nem tud ugyebár nyilatkozni.
- Micsoda nevetséges dolog, hogy a húgommal akart összeállni, ezután - csattan fel hirtelen. Hát ez felháborító.
- Mennyivel idősebb nála, hát miért akarta ilyesmibe kényszeríteni? Én azt hittem, hogy tiszta szerelemből készül férjhez menni - húzza el száját a gondolattól. Miféle beteg állat van itt mellette? Pedig már kezdte azt gondolni, hogy Márton áldozat, közben meg.. Ki tudja miféle perverziói vannak.
- Elég hihetetlennek tűnik ez az egész. Ne haragudjon, de én nem igazán hiszen az ilyen, megláttalak és máris beléd szerettem mesékben - mondjuk nem is nagyon engedett magának meg ilyesmit, hiszen inkább a munkára koncentrált mindig.
– Tudja, annyira. Annyira hitelesen mondja, hogy már szeretnék hinni magának - nézi őt. Nézi a padot, Miksát aztán megint Mártont, igyekszik, próbál emlékezni, még szemeit is hunyorítja és akkor megvan.
- A kutyaszar, fú de büdös volt - nevet halkan és Mártonra néz.
- Tényleg találkoztunk itt és azért vettem el a nadrágod madzagját, hogy reklamálj, mondj valamit, vigyél el a bokorba, a vízbe, bárhova. De nem jöttél.. - ennyi van meg neki egyelőre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849489#post849489][b]Bontovich Márton - 2022.07.19. 11:49[/b][/url]

- Én. Csak arra se voltál kíváncsi, hogy milyen vagyok. Nem találkoztunk. Te pedig leléptél. Nem szóltál, és rengeteg emberrel a templomban, ott vártalak az oltárnál.
Ez sosem fogom megbocsátani. Akkor sem, ha házasok leszünk negyven éve. Na nem mintha erre olyan nagy esélyünk lenne. Előbb úszom át a fagyott Balatont, amibe a negyven fokba is bele akarok fagyni, mint, hogy ez a nő eljusson odáig, hogy ok, házasodjunk, szeretlek, meg emlékszem. De ne legyünk telhetetlenek.
- Mert ez a kötelességem. Én úriember vagyok, állom a szavam. Amikor az apád nekem szegezte a kérdést, nem mondhattam nemet. Abban reménykedtem, hogy Zille hasonlít rád, és lelép.
Tényleg ezt hittem. Hogy azt mondja, ő olyan Miksa szerű férjet képzelt el, nem olyat, mint én, és amúgy is, kicsi még anyának meg feleségnek lenni, de nem mondott ilyet, ő ezt akarta, és ez így még ijesztőbb. És amikor már próbálnék valami mást mondani, akkor hirtelen, ott van. Az emlék. Ami miatt a SUPhoz úszom, és megfogom azt.
- Igen, és ha nem kötött volna a jegyesség, meg is tettem volna, de látod, akartál engem, akkor akartál. Ha csak testileg is. És ha… őrültség, de ha eljönnél velem azokra a helyekre, ahol fontos dolgok történtek velünk?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849490#post849490][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.19. 11:50[/b][/url]

– Sajnálom, az nem maga ellen szólt - úgy érzi, mintha ez a beszélgetés már megtörtént volna, de azt nem tudja megmondani, hogy csak álmaiban vagy a valóságban.
- Az ellen szöktem meg, hogy a fejem felett döntöttek, a mai világban ez felháborító és nevetséges - meg úgy bármelyik világban az. Hadd legyen már az embernek szabad akarata.
– Kötelesség? Ne nevettessen már. Egyáltalán miért köttetett ez az egyesség, kiderült már? - mert, hogy biztosan valami simlisség van benne és azt is határozottan érzi, hogy az ő apja a hunyó és a bukó fél. De annak idején nem jött rá, hogy mi a bibi, pedig nem egyszer szökött be az apja dolgozószobájába, mielőtt úgy döntött, hogy jobb lelépni.
Az újra lefutott körök, a témák melyekről már vitatkoztak lassan beindítják a gépezetet és parányi emlékfoszlányokat szórnak elméje sötét zugaiba. Látja, hogy Mártonban megcsillan némi remény, de a helyzet az, hogy jelenleg többel nem tud neki szolgálni. Halványan, de megvan neki az első találkozásuk.
- Én nem tudom. Amennyiben tényleg igaz, amit mondasz, akkor biztosan nem véletlenül döntöttem úgy, hogy nem akarok emlékezni rád - húzza el a száját kissé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849491#post849491][b]Bontovich Márton - 2022.07.19. 11:50[/b][/url]

- Tényleg az, felháborító, de engem úgy neveltek, hogy a családom és a kötelességeim az elsők.
Én pedig sosem kívántam ellene menni ennek. Csodáltam az apámat, úgy éreztem, hogy az, aki megtestesíti azt a példát, ami mindennél fontosabb a számomra, a vezetőt, a szülőt, a gondviselőt, az első embert, a tanítót, a barátot, egyszerűen az én apám volt a minden, nekem ő volt a mindenem, és a legbüszkébb kisfiú voltam, hogy nekem ilyen apukám van. Akit aztán elvettek tőlem, nagyon korán, éppen ezért ragaszkodtam olyan nagyon hozzá, hogy ha másik lányt akarnak hozzám adni, akkor elveszem a másikat.
- Mert a legjobb barátok voltak.
Felelem csendesen, én nem láttam ebbe bele semmi többet, csak annyit, barátságot, hűséget, ami szintén példaértéket képviselt. Azt szerették volna, ha a gyerekeik biztonságban vannak, olyan társ mellett, akinek jó háttere van. Én is erre törekszem, amikor az öcséim vagy húgaim választottakat hoznak haza.
- És nem gondolod, hogy jár nekem annyi, hogy megtudom, miért döntöttél így?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849492#post849492][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.19. 11:51[/b][/url]

– Ugyan már, maga tényleg olyan hülye, hogy azt gondolja csupán legjobb barátság végett jutottak erre? - neveti el magát hangosan, s fröcsköl magára némi vizet, hogy ne csak aszalódjon a deszkán.
- Eszembe sem jutna a legjobb barátnőmmel egyezséget kötni a gyermekeink felett csupán barátságból. Ez ostoba feltételezés - az ilyen ősök által eldöntött frigyek mögött mindig lapul valami, nem kell ehhez fizikusnak lenni, hogy az ember tudja.
– De hát azt mondtad, hogy írtam egy levelet. Hát gondolom abban benne van bőven, amit tudnod kell, nem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849493#post849493][b]Bontovich Márton - 2022.07.19. 11:51[/b][/url]

- Az én apám tisztességes volt mindig, te meg utálod a tiédet, így esélyt sem adnál arra, hogy a jövőd volt a lényeg neki.
Én hiszek az apánk döntésében helyette is, és ez egy jó döntés volt, helyes döntés, hiszen szerettük egymást, tudom, hogy igen, és a francba is, hát éreznie kell. Attól még, hogy rám nem emlékszik, elvileg tudnia kell, nem? Vagy ez túl romantikus elképzelés?
- Az, hogy soha nem lesz elegendő távolság kettőnk között egy szar indok, és rohadék lépés. Neked könnyű így, nem emlékszel, és én? Elvártad volna, hogy leéljek egy életet a húgoddal, úgy, hogy téged akarlak? Ez kegyetlenség, Miri.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849494#post849494][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.19. 11:51[/b][/url]

– És lássanak csodát, házasság nélkül is milyen szép életét és jövőt biztosítottam magamnak - közli némi fölényességgel a tényeket. Megdolgozott azért, amije van és nincs ráutalva egy férfira, neki ez sokkal többet ér, mindennél.
- Nem sok értelme lett volna az egésznek, hiszen valószínű, hogy eluntam volna magam, utáltalak volna, mert kényszerből kellett hozzád menni és talán fél egy éven belül mentem volna innen, csak megspóroltam a válási procedúrát - elképzelni se tudja, hogy mi hajtja azokat a nőket, akik megelégszenek azzal, hogy otthon tesznek, vesznek. Számára ez rabság lett volna, a szerelem pedig aligha épülhet erre.
– Minek neveztél? - villan a szemében valami sötét és gondolkodás nélkül vágja fejbe a másikat az evezővel.
- Még egyszer így hívsz a legnemesebbik szerved fogja bánni, ezt megígérem - meglepődik a saját szavain, leginkább azért, mert tudja, hogy ezt már használta. Nézi Mártont, hogy vajon amúgy jól van - e és amennyiben igen, még egyet ad neki, hogy biztosan sikerüljön visszaverni a képzelgéseit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849495#post849495][b]Bontovich Márton - 2022.07.19. 11:52[/b][/url]

A szemem forgatom meg arra, amit mond, mert ítélkezik, mert azt gondolta, hogy mellettem, akit nem is ismer, nem lenne más, csak egy száját befogó babagyár. Ez egyáltalán nem így van. Az én családomban a nők egyenlőek a férfiakkal, a beházasodók a beházasodottakkal. Kivéve mondjuk Virágot, aki egyre inkább elhiszem, hogy elmorzsolja Milán golyóit, de hát ilyen a szerelem, meg, ha hülyeségeket pofázol. Apropó, hülyeség, az én fejemen is koppan egy nagyot az ütő hasonlóan nagy szamárság miatt, és mégis elnevetem magam.
- Ugyanmmár, a múltkor is ezt mondtad, és nézz csak rám, teljesen termékeny és dugásra képes maradtam, pedig azóta nem egyszer hívtalak így.
A teljesen termékeny és dugásra képes azért merész kijelentés ebben a kibaszott hideg vízben, de hát a fene essen belé, komolyan mondom, ha ez kell, én teherbe ejtem, hát de tényleg. Oké, oké, kicsit drasztikusak vagyunk ma.
- Miri.
Mondom ki újra, mert baszki, zsibbad az agyam helye, az egész fejem, és valószínűleg ocsmány vizihulla lesz belőlem, de akkor sem fogom hagyni, hogy eltántorítson. Emlékszik, vagyis, fog, teszek róla.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849496#post849496][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.19. 11:52[/b][/url]

– Pont nem érdekel, hogy termékeny vagy dugásra képes - válaszol felháborodottan. Mégis mit képzel magáról ez a férfi? Mirella nincs hozzászokva ahhoz, hogy ilyen alpári stílusban szóljanak hozzá. Mondjuk az is tény, hogy ő maga sem szokott ennyire hevesen reagálni arra, ha valaki becézi.
- Mondja, maga teljesen hülye? - nem érti, hogy Márton mit akar. Az imént kérte, pontosabban fenyegette meg azért, amiért így hívta őt, erre megint megteszi.
- Ne hívjon így és kérem, ne zaklasson tovább - az evezővel, most Márton azon kezére csap, amellyel fogja a SUPot, remélve, hogy ettől az majd elereszti és ha lehetősége van rá, mélyebb részre indul, hogy kérése komolyságát megmutassa.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849497#post849497][b]Bontovich Márton - 2022.07.19. 11:53[/b][/url]

Senki a földön, még Miksa sincs olyan hatással rám, hogy ennyire ne maradjak tiszteletteljes. De ő most kiváltotta, nem is csak most, általában megteszi, kivéve akkor, amikor egy csodálatos nő bőrébe bújik, mondják, hogy az ördögnek is szüksége van alvásra, de úgy tűnik nem elégre, mert a következő pillanatban már csattan is újra az ütő, amitől kénytelen vagyok elereszteni.
- Emlékezni fogsz, ha tetszik ha nem, és amikor megtörténik, engem fogsz akarni.
Ez nem kérdés, nem vágy, ez tény. Rohadt magabiztos vagyok, holott az is lehet, hogy most törte el négy ujjamat. Átkozott boszorka. Komolyan mondom, veszélyességi pótlékot kellene fizetni mellé. A fene vigye el ezt a nőt. Bosszankodva indulok kifelé a másik önelégülthöz, hogy csak egy dühös pillantást vessek rá.
- Kurvára nem vagyok normális, hogy még hallgatok rád. Most el kell mennem, találni egy orvost, mielőtt hazamegyek.
Ép kezemmel magamra rángatom valahogy a nadrágot, de a pólóval meg a cipővel kedvem sincs vesződni, csak el akarok menni innen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849498#post849498][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.19. 11:54[/b][/url]

Nem akar nagyot ütni, sőt nem is üt nagyot, de úgy tűnik, hogy sikerül rohadt jó helyen eltalálni a másikat, mert az arca sokat elárul.
- Most fenyeget? - néz meglepődve a másikra, miközben az evezőt a vízbe meríti.
- Legalább lesz értelme távolságtartási végzést kérnem - kiabálja a férfi hátának, aki szerencsére kérésének eleget tesz és békén hagyja. A vicc az egészben az, hogy ez rohadtul nem tetszik a nőnek. Hát mi az, hogy a férfi otthagyja? Ez határozottan az ő szokása szokott lenni.
Szokása?
Összeszűkült szemekkel néz a másik után, fejét kénytelen megrázni, hogy elhessegesse ezt a gondolatot, elvégre nem lehet a szokása valami, amit sosem tett meg, nem igaz?
Az evezőt a vízbe meríti és elindul kicsit beljebb, hogy kavargó gondolataival elvonuljon az emberek elől és lassacskán, magányában megküzdjön velük.