37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony
Lélek szoba - Claire Anne Livingstone hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Claire Anne Livingstone
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 85
Összes hsz: 109
Írta: 2016. március 2. 19:36 | Link

Ervin

Amikor észrevettem Ervin baglyát, amint rám mereszti tekintetét, csőrében egy levéllel, majdnem kiugrott a szívem a helyéről. Tudtam, hogy csakis Ervintől jöhetett a levél, hiszen az ő baglya néz most velem farkasszemet.
Gyorsan kivettem a csomagot a csőréből, megsimogattam a fejét, majd őrültek módjára téptem fel a levelet.
Humoros megfogalmazás. Akár tetszik, akár nem, ez az ő fegyvere, mégis valahogy mosolyra húzódik a szám.
Már én is gondolkoztam rajta, hogy meg kellene beszélnünk a dolgokat, de ő is durcizott és én is jogosnak éreztem a hallgatásomat.
Tudom, hogy nehéz lehetett számára megtörni a jeget, de végül megtette, az már más tészta, hogy milyen stílusban. Én értékelem és megtisztelem azzal, hogy megjelenek.
Nem tagadom, eléggé izgulok, amikor már csak pár méter választ el a szoba hatalmas ajtajától.
Egy pillanatra megállok. Elfog a rettegés. Mi van, ha újabb vitába bonyolódunk és nem sikerül megbeszélnünk semmit? Mi van, ha nem érezzük majd a késztetést, hogy megkeressük azt a fránya megoldást és inkább külön utakon folytatjuk? Félek megválaszolni ezeket a kérdéseket, inkább kinyújtom remegő kezemet és benyitok az ajtón.
És ott áll Ő, elegánsan. A szívem majdnem kiugrik a mellkasomból.
Körülnézek a szobában. Barátságos hely, és akkor kiszúrom az asztalt és annak tartalmát. Egy kisebb vacsora terül el asztalon és csak arra vár, hogy valaki felfalja őket. Persze csak egyszerű ropi és szénsavas üdítő, de mivel nem volt esélyem a vacsorára, így elég ínycsiklandozóan néz ki.
Meg is hatódok egy kicsit. Azért tud ám romantikus lenni ez a pasi!
Az asztalról ráemelem a tekintetemet, ő csendben néz rám, és én már nem bírom tovább.
Két lépéssel átszelem a szobát és a következő pillanatban már a két lábammal a derekát ölelem, a nyakába kapaszkodom és csókolom őt, olyan hevesen, hogy érezze, nem akarom elveszíteni és szeretem.
Talán egy kicsit hirtelen jött neki ez az egész, igazából nekem is, de már annyira hiányzott a csókja, az érintése, szinte beleőrültem az elmúlt napokba. Nem akarok törődni semmivel sem, nem akarok beszélni, csak őt akarom. Beszélni ráérünk később is.
Szál megtekintése
Claire Anne Livingstone
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 85
Összes hsz: 109
Írta: 2016. március 7. 21:40 | Link

Ervin

Megnyugvással tölt el, hogy Ervin viszonozza a csókomat, féltem, hogy esetleg ellök majd magától, de nem teszi. Olyan édes és vad, annyira hiányzott.
Ám hamar vége szakad, sajnos. Azt mondja, beszélgetnünk kell, de nekem nincs sok kedvem a beszédhez. Őt akarom, itt és most, ebben a pillanatban. Viszont kettőnk közül ő az okosabb, igaza van, beszélnünk kell.
Kicsit hátrébb csúszok a térdein, hogy kényelmesen egymás szemébe tudjunk nézni.
Olyan közel van, annyira hiányzott a tekintete, amiben elveszhetek. A gyönyörű szemei, amikben látom a szeretetet, az irántam érzett szerelmét. Hirtelen kedvem lenne újra megcsókolni, de nem teszem. A kapcsolatunk nekem is ugyan olyan fontos, mint neki. Szóval előbb beszélni kell.
- Semmi rossz nincs a mi kapcsolatunkban, kedvesem! - mondom neki, miközben próbálom összegyűjteni a gondolataimat.
Ám, mielőtt folytatnám újra megcsókolom. A kezemet a tarkójára teszem és közel húzom magamhoz. Gyengéden csókolom meg és, mielőtt még jobban belefeledkeznék, abba is hagyom.
- Elmondtam már, igaz, hogy üvöltve, amiért ez úton szeretnék elnézést kérni, nem volt túl szép tőlem. A helyzet az, csonka család híján úgy nőttem fel, hogy a nagyszüleim és a bácsikám mindent megadtak nekem, amire egy gyereknek szüksége lehet. Egyszer Will mondta, a mamám olyan volt, hogy mindent meg kellett beszélni, ezért tették ők is ezt velem, az ő emlékére. Mindenről meséltünk egymásnak, a legapróbb részletekig, és én igénylem ezt. Tudni akarok rólad mindent, de nem csak az emlékeidet, a gondolataidat, az érzéseidet is. A legapróbbakat. Ha ez neked nehéz, én segítek benne, csak próbáld meg. Ha esetleg nem is sikerül, de megpróbáltad. Nekem csak erre van szükségem, semmi másra, mert boldog vagyok melletted. Megnevettetsz, ha szomorú vagyok, betakarsz, ha fázom, mellettem vagy jóban és rosszban. Szinte tökéletes.
Elmondtam neki és nem is volt olyan nehéz, mint hittem. Szóval a kiabálás és hisztik helyett csak ennyi lett volna? Most már csak meg kell értenie és meg kell próbálnia, ahogy nekem is meg kell próbálnom türelmesnek lenni vele.
Kíváncsian fürkészem a tekintetét, hátha ki tudok olvasni belőle valamit és várom a reakcióját.
Szál megtekintése
Claire Anne Livingstone
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 85
Összes hsz: 109
Írta: 2016. március 24. 18:22 | Link

Ervin

Végig simítok az arcán, beletúrok a hajába és mosolygok rá. Annyira jó végre együtt ücsörögni úgy, hogy egyáltalán nem veszekszünk, nincs hangos szóváltás köztünk, se sírás, se megsértett felek. Már-már idilli ez a kép, engem mégis boldoggá tesz.
- Persze, hogy segítek, és nem erőltetek semmit, türelmes személyiség vagyok, tudod jól. Kezdhetnénk mondjuk azzal, hogy elmeséljük egymásnak a napjaink történéseit. Persze azokat a pillanatokat, amikor nem vagyunk együtt. Hogy aludtál, álmodtál-e valamit az éjszaka, milyen volt a délelőttöd, mit ebédeltél, meg ilyenek.
A következő mondandója előtt mély levegőt vesz és úgy darálja le a történéseket, mintha kínozná őket a szavak, amelyek elhagyják a száját. Én mindeközben figyelmesen hallgatom őt, bólogatok és még mindig csak mosolyogni tudok. Úgy tűnik, ezt a mosolyt nem tudom lemosni az arcomról, egyszerűen odaragadt. Mostanság nem volt túl sok alkalmam vigyorogni, így most kifejezetten jól esik.
Miután végez kimondja azt a szót, ami már rettenetesen hiányzott, így jó szorosan hozzányomom a fejemet a mellkasához és lehunyom a szememet.
- Én is szeretlek! - súgom neki és közben a szívverését hallgatom. - Gratulálok a vizsgádhoz, tudtam, hogy sikerülni fog! Annak viszont külön örülök, hogy nem akarsz messzire menni a kastélytól és nem akarsz itt hagyni engem, a munka pedig biztos beválik és hidd el, örökös vendéged leszek, ott legalább teljesen kettesben tudunk majd lenni.
Elhúzódok tőle, hogy kényelmesen a szemébe tudjak nézni. Én vagyok most magasabban, így gond nélkül lehelek egy puszit a homlokára és megsimohatom a fürtjeit.
- Tudod, mire gondoltam? Elmehetnénk sétálni egyet, olyan szép idő van kint végre. Vigyük ki ezt a sok rágcsát és piknikezzünk egyet.
Kikászálódok az öléből és felé nyújtom a kezemet. Alig várom, hogy vele tölthessem az egész napomat kint a tavaszban. Ő elfogadja, így hátrahagyunk mindent, kisétálva a tavaszba.
Utoljára módosította:Lasch Ervin Balázs, 2016. március 28. 21:49 Szál megtekintése
Lélek szoba - Claire Anne Livingstone hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony