38. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Mihael Gérard Saint-Venant összes RPG hozzászólása (173 darab)

Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 » Le
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. július 23. 01:48 Ugrás a poszthoz

Hajni

Mióta itt van, rá kellett jönnie a szomorú igazságra: ide csupa felcímkézett ökör jár. Nem elég, hogy kiszenvedte két éven át a Beauxbatons nyálas népségét, még itt is üldözik azok a könyvmoly, vagdosnivaló szerencsétlenek, meg a jópofizók és még sorolhatná. Azért az első éjszakája kellemesen telt: lebuktatta a háza egyik prefektája és az utána jövő büntetés eddigi megéltjei közül az egyik legtűrhetőbb volt. De nem a legjobb. Nem kell mindjárt adni a kis buzgók alá a lovat.
Önmagához azért hű maradt továbbra is és az éjszakai kirándulásait már következő éjjeltől megkezdte. Harmadik és negyedik szemet még nem növesztett, de ezek hiányában is elkerülte a további "veszélyforrásokat" , a kukacoskodókat és elkezdte lassan ezzel-azzal a készleteit. Nem tervezi, hogy tétlen végigücsörög itt négy évet és közben jó fiút játszik majd. Már csak Michelle hiányzik a képből és teljes felfordulást csinálhatnának ebből a kócerájból. Az egyetlen jó hely, már amit annak nevezhet, az a háza: alagsorban van, nem könyvtúrók lakják és ahogy eddig felmérte a terepet elsőre, lesz itt ügyfélköre. Pár szívesség ide, egy-két elintézett ügy oda és máris lesznek kapcsolatai. Azok nélkül képtelenség megélni. Mutasson már neki bárki egy olyan embert, aki a két szép szemével elért bármit is.
Most is idelent járt, de ezúttal Javiertől kapott csomagot és itt vette át, a felesége hozta el. Éva egy agyhalott, de ezt inkább nem közölte a nagybátyjával. A legfőbb indoka az, hogy semmi haszna nem származna ebből, a mellékes pedig, hogy élvezi húzni Éva agyát a végletekig, hogy csak a legvégén essen le a tantusz a szívózásról.
Bogolyfalva elég korán fújja a takarodót, mert éppen egy majdnem teljesen kihalt utcán baktat végig. Fő utcza, vagy mi a halál a neve. Csak éppen rápillantott az utcatáblára, de öbb figyelemre nem méltatta. Felesleges dolgokra nem pazarolja az idejét. Ahogy halad előre az utcán, különböző boltok, kirakatok előtt viszik el a lábai. Egyik-másikra rápillant futólag, aztán tekintete átsiklik a következő üvegtáblára, míg egy-egynél lelassít és tüzetesebben vizsgálódva megy tovább, de nem áll meg még mindig. Az egyik bolt kirakata végül mégis annyira csábító, hogy lecövekel az utca közepe táján, irányba áll és közeledni kezd az üveg felé. Nem zavarja, hogy ott már ácsorog egy lány, miért is érdekelné? Vagy egyáltalán lány az a gyanús formájú, fekete tömeg? Ő rárakna két knútot. Többet nem.
-Ha arrébb vonszolod magad, talán még látni is fogom azt az ezüst szelencét. Nem volt apád üveges.- Az arcán végig ott ül egy idegesítően negédes mosoly, ami legfeljebb az utca gyér fényében vevődhet észre, ha alaposan kifigyelik a vonásait. Amúgy egészen torzzá varázsolja az éjszaka látásviszony a mimikát. Kíváncsi rá, hogy a csaj (mert testfelépítés alapján most már teljesen biztos benne, hogy csajjal van dolga) agyáig mennyire jut el az üzenet és félreáll-e egyáltalán. Ha nem, kénytelen lesz magyarázni neki, mint a hígagyúaknak szokás és ahhoz mindenkor kevés kedve szokott lenni.
Utoljára módosította:Mihael Gérard Saint-Venant, 2013. július 23. 02:24
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. július 23. 02:19 Ugrás a poszthoz

A Rellon elszabadul éjjelén
Mirával, az édessel

A Bagolykőben töltött első éjszakái egyike érdekesre sikerült. Úgy tervezte, hogy kioson, nem csap túl sok zajt, vagy nem többet a kelleténél. Az értékesebb holmikat nem azon a körúton tervezte elemelni úgysem, terepszemlét viszont muszáj volt tartania és, ha már erre járt, magával hozott egy megérdemelten elorozott konyhakést. Még ezután jön, hogy beszerezzen egy rendes recés élűt, ami fodrozza a bordacsontot, ha belevágódik az áldozat oldalába.
Itt buktázta a dolgot és gyűjtötte be a nyakába a prefekta kisasszonyt. Szó se róla, jó bútordarab volt, nem panaszkodhat rá, csak olyasmiről kezdett csivitelni a madárka, hogy akkor köpjön, mit művel éjjel, idekint. Nem volt oka rá, hogy azt hazudja, szentjánosbogarakra megy hálóval vadászni, így csak illusztrálta némi késlengetéssel eredeti célját, közölte is, aztán a folytatást már kár részletezni, úgysem gyerekeknek való.
Ezzel azt hitte, annyiban marad a dolog, a "büntetését" ledolgozta szó szerint, ám Amira megint megjelent a színen egy éppen elég kecsegtető ajánlattal ahhoz, hogy kicsalja őt a rellonos alagsorból. Hülye volna kimaradni a buliból, ha egyszer még hívják is. Egy kis lopás nem a világ. Ha kell az a túlméretezett borospohár, jönnek és visszaveszik, de nekik is kijár a szórakozás, nem? De.
A KHba ő érkezik előbb szokásos teljes fekete szerelésében ami kimerül ezúttal egy rövid ujjú ingben, bőrnadrágban és katonai bakancsban. Nyár, na és? Ehhez van szokva, pofázzon csak, akinek nem tetszik valami. Amirára sem kell túl sokat várnia, bár mielőtt bármit is mondana, hagyja szétterülni az arcán szokásos szarkasztikus vigyorát.
-Te mindig így felrakod a pontot az i-re?- Céloz itt a nem kicsit kihívó, de annál inkább kedvére való öltözékre, bár inkább a kiemelt szemek azok, amik most jobban vonzzák a tekintetét. A keze magabiztonsan zárja körbe Amiráét, s miközben kilépnek és elindulnak az alagsori folyosón át, még arra is méltatja a kis feketét, hogy válaszoljon neki.
-Majd kitaláljuk. Elég nagy ez a kőtömeg a gazos udvarával együtt... nekünk pedig rengeteg időnk van buli ide vagy oda.- Vonja meg a vállát teljesen nyugodtan, miközben ő is belép a Trófeateremben immáron elővett pálcával, de azért hallani a hangján, hogy jó néhány ötlete van a folytatást illetően. Az ő szemei is azért körbepásztázzák előbb alaposan a termet, mert nincs kedve kellemetlen meglepetésekhez, mint mondjuk enyelgő tanárok. Fáradtságos munka lesből elintézni egy tanárt, de tényleg!
-Kíváncsi vagyok, mennyire lehetne velük üzletelni egy sima trófeáért...- Természetesen nem feledkezik meg a haszonról sem. Egyrészt itt van Amira after gift-nek, másrészt viszont jó lenne mondjuk kiszedni valamit cserébe ezért a poros kupáért a tanerőkből. Jó, a pofon és a büntetésen túl.
Utoljára módosította:Mihael Gérard Saint-Venant, 2013. július 23. 08:39
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. július 26. 09:52 Ugrás a poszthoz

A Rellon elszabadul éjjelén
Mira édes és Szöszi


Ez a kérdés inkább amolyan töltelék volt. Sokmindent lehet rá mondani, de azt, hogy vak, ritkán. Így igen hamar leesik neki a tantusz, már a kérdezés előtt, hogy Amira a különösen igényes fajtából származik, de már csak a pimaszkodó hangvétele megcsillogtatásáért is muszáj volt kinyögje ezt a pár szót. Természetesen mindketten tudják a választ, ezért sem kell felesleges gondolatok kimondásába belebonyolódni.
Későbbi terveiket illetően csak megjegyzi, hogy elég nagy a kastély, majd lesz valahogy. Nincs kedve most senkinek a kegyeit keresni azzal, hogy érdeklődést mutat a késő esti kellemes elfoglaltságok iránt. Félreértés ne essék, szeret játszani a női hangszeren, de azt még jobban szereti, ha már-már kérlelik, hogy tegye meg. Tán erre játszik kicsit Amiránál, elvégre még nem ismeri a természetét, mennyire megpuhítható, vezethető. Próbálgatás útján tanul, aztán, ha semmi sem lesz belőle, hát abba sem hal bele. A válaszra egy "Aha, oké." a reakciója egy gúnyosra sikeredett félmosollyal egybekötve. Nem néz Amirára, de valószínűleg, ha a lány megpillantja arcán a gyanús ajakgörbületet, lecsapódik neki, kinek szánta a suhanc harmadéves a gesztust. Csak piszkálódik, csúfolódik. Még egy nő sem tudta megnevelni ilyen téren, de nem is szorul különösebben senki kioktatására.
-Rákenhetnénk simán azokra a törpékre. A kék majmokra. Annyi szaladgál itt belőlük, mint a szemét. Megnézném, hogy vinnyognak, hogy nem ők voltak.- Morfondírozik szórakozottan, csendesen, pálcás kezével kopogtatva a combját, mialatt körbenéz felületesen a tett színhelyén. Persze tisztában van vele, hogy a tárgyi bizonyíték náluk lenne, de azért meghurcolni másokat, még ha rövid időre is, felérne egy átmaratonozott éjszakával egy szép nő társaságában.
Ami azt illeti, tényleg csak egy felszínes csekkolást végzett a termen, másképp észrevette volna a mellettük araszoló szöszit, de jelenléte csak Mira elhallgatásakor tűnik fel. Egészen pontosan a pillanatnyi beálló csönd és a félbeszakadt mondat válik gyanússá. Arra perdül, mivel eddig máson "legeltette" szemeit, és szinte azonnal szétterül a képén valamiféle elégedett-sötét vigyor, mintha ugyan meghozták volna a karácsonyi ajándékát fekete masnival átkötve. A szöszi igen guszta látvány, főleg, hogy az aranyhajúak nagyon erős gyengéi, ez még ráadásul jól is néz ki. Ettől persze nem fog padlón csúszni hozzá, hogy megcsókolhassa a bokáját, de szemrebbenés nélkül végiggusztálja tetőtől-talpig az árut.
-Ha neked nem kell, gondoskodom én a kicsikéről.- Intézi szavait Mirához cseppet sem ügyelve arra, hogy a hangerejét levegye. Sőt, a "gondoskodni" szót jelentőségteljesen meg is nyomja. Egyrészt nem füllik hozzá a foga, hogy valaki azonnal köpjön, másrészt egészen kedvére való lenne elszórakozni a kiscsibével, még ha rövid ideig is, míg Mira megszerzi azt a kupát.
Utoljára módosította:Mihael Gérard Saint-Venant, 2013. július 26. 23:08
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. július 30. 23:26 Ugrás a poszthoz

Sharlotte

A vizezett vajsör az utolsó a problémái sorában. Másból akad bőven, amiért Michelle hajszálait egyenként tépkedné most ki a helyükről, ha a nővére itt lenne vele. Michelle ugyanis bekavart most neki rendesen, de ezen ráér anyázni majd, ha innen lelépett ez az alak, akivel éppen tárgyal. Némi cigit szerzett be neki, meg egy kis jóféle ír whisky-t kéz alatt. Lényegében a nővére akasztotta a nyakába ezt az ötödik kereket, aki Michelle ex pasija és ezért kell most ő lenyelje a békát és segíteni a tagon. Ezt még úgy leveri a nővérén, hogy könyörögni fog a végére a bocsánatáért a hígagyú tyúk vérrokona.
Az amigo számolja a suskát nyelve hegyét kidugva, ő közben rágyújt egy szálra a friss csomagból, csak hogy töltse az időt. Miután lerendezték az anyagiakat és az áruátvételt, a harmadik kerék elgörög melegebb éghajlatra, ő pedig a pulthoz telepszik át kissé morgós arckifejezéssel, kapucniját a fejére húzva, egészen a homlokába. Újabb vajsört rendel, miközben megvakarja az állát, szusszant egyet és a végére mégis csak hátracsapja azt a kapucnit, amit az előbb pont elrejtésnek szándékozott használni. Michelle eltolta az egész napját. Leveri rajta! Úgy éljen, hogy leveri!
Öltözéke mellesleg kimerül színek terén a szokásos feketében: kapucnis póló, háromnegyedes gatya és teniszek. Messze nem egy keményrocker figura most, de nem is ajánlatos felhívnia a figyelmet magára, ha anyagi természetű elfoglaltsága akad és azért tartózkodik idelenn.
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. július 31. 11:06 Ugrás a poszthoz

Sharlotte

Pocsék kedve nem megy ritkaság számba, főleg ha még mások puszta jóindulattal hajlandók rásegíteni is ezen állapot előidézésére. Michelle-ben például folyamatosan túlteng a testvéri szeretet iránta és régebben is, ha nem éppen egymásnak falaztak, akkor ott tettek keresztbe a másik félnek, ahol csak tudtak. Természetesen azért, mert annyira túlteng bennük a szeretet és béke, csak ezúttal a kedves testvére túl messzire ment buzgóságában. Az a fogadjisten, amit viszonoz majd neki, legalább ennyire önzetlen kell, hogy legyen.
A csárda népségének Szöszivel ellentétben ő egészen újdonságnak számít, de ennek ellenére nem zavartatta magát eddig sem, hogy simulékony kocsmázóként adja el magát a publikum orra előtt. Nem esik nehezére az ilyen környezetbe belesimulni, amiben otthonosan érzi magát, így a feltűnést is elkerülte ezidáig. Most azonban, mint derült égből az áldás, mire egyáltalán nem számított, a kis trófeatermes szöszi hangja úgy kopogtat be a dobhártyáján, mint valami húsvéti hangos üdvözlőlap. Felpillant az italából és szinte azonnal végigfut a gunyoros vigyor a képén, mint holmi önálló életre kelt vidám macska, aki gombolyagot kapott a gazdájától. Mintha csak Barbie nyitotta volna köszönésre a száját, a plázacicás "helóka" most egészen megy is Szöszi imidzsével. Előbb csak megvonja a vállát, miközben a múltkorihoz hasonlóan méregeti egy kicsit szenvtelenül az ellenkező nem mai berendezését, s csak azután hajlandósítja magát a válaszadásra.
-Leugrottam inni egy kicsit. -Közli cinikus felhanggal a nyilvánvalót. A bevásárló listáját most hadd ne tegye publikussá Szöszi előtt.
-Reméltem, hogy összefutok Hófehérkével, de úgy tűnik, ma csak a disney csárdás Hamupipőkét kapom ki.- Bizony, valamikor még az ő agyát is megerőszakolta a három nővére a sok disneys mesével és azóta rémálma a szőke Hamupipőke, meg a hozzá tartozó, túltengő szeretet és béke üzenet. Erre utal többek között a lány szőke haját és ruháját sorban, hosszabb ideig fixírozva beszéd közben.
-Na és te? Elkerült az Álommanó? Kislányoknak már rég az ágyban a helyük esti mese után, a plüssoroszlánhoz bújva.- Az áradó csipkelődéséből érződik, hogy ez lehet nála az egyszerű beszélgetés és jelenleg egészen felderült a képe az előbbi komor morgásához viszonyítva. Hiába, a társaság hatalma, főleg a szemrevaló, szőke társaságéé.
Utoljára módosította:Mihael Gérard Saint-Venant, 2013. szeptember 27. 20:27
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. augusztus 12. 13:54 Ugrás a poszthoz

Sharlotte

Aki azt mondta, hogy egyedül a barom iszik, igaza volt. Barom, szamaras ökör lenne visszadobni Szöszi társaságát, ha már így egymás útjába akadtak ma este. Meg aztán az üzlet lezárva, kell a lazítás is, női társasággal még jobb. Már volt szerencséjük a trófeateremben és a szőke fürtök ott helyben bevonzották a szemeit. Szórakozni pont megtenné a kicsike, vagy ki tudja. Nem jós, hogy pikkpakk, kivágja magából, hogy pár szón túl közük lesz-e még egymáshoz vagy sem, de most itt ülnek és éppen egymásra csodálkoznak a maguk sajátságos modorában, hogy itt találják a másikat.
-Talán meggondolom, hogy sűrűbben jöjjek.- Biccent jelezve, hogy értette a célzást és meg is fontolja. Amíg Sharlotte nem akar tapadni, mint takony az orra, ez a dolog tető alá hozható, a gyakoribb találkák.
-Aztaa, Hamupipőkét tényleg hülyére dolgoztatják. Hogyhogy nem lázadtál még fel a rezsim ellen?- érződik a szarkazmusa, a vigyora is elég árulkodó tud lenni. Sharlotte dolga, hogy felveszi-e tőle ezt a viselkedést vagy sem. Az eddigiek alapján kétli. Beszéd közben félig a lány felé fordul és felhörpinti itala maradékát, majd a kérdésre kissé megingatja a fejét, végül hagyja, hogy szétterüljön a képén egy jóllakott, csibész óvodás mosolya.
-Tartalmasabbat tétre lenne értelme inni, nem? És barom iszik magában... Na?- Reméli, ennél jobban nem kell elmagyarázni, hogy a versenyivás gondolata ma esti kezdésnek egész tűrhetőnek tűnik számára, de egyedül semmi élvezet nincs benne, így Sharlotte összekaphatná magát, hogy beszálljon a buliba.
Az csöppet sem zavarja, hogy a lány mennyire iszik nőiesen vagy sem; éppen elég jó dekoráció ebben a poros lyukban ahhoz, hogy érdemes legyen figyelnie rá és megmozgassa pihenő agytekervényeit, amik eddig abban a hitben éltek, hogy a ma este már halálos unalomban fog eltelni. Most már csak Sharlotte válasza kell és ki is kérhetik azokat a töményebbeket, máskülönben köszöni, de marad a vajsörnél. Egyedül részegedni nem poén.
Utoljára módosította:Mihael Gérard Saint-Venant, 2013. szeptember 27. 20:27
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. szeptember 28. 09:39 Ugrás a poszthoz

Aileen 2.0
Szeptember 28., délután fél öt körül


Megy a műsor, valamelyik portré kicsapta a biztosítékot egy másiknál és éppen szétüvölteni igyekeznek a folyosót nagy pofával. Ő részéről a földön ücsörög törökülésben és éppen idegesen túrja szét a haját. Fogalmazni. Egyszer még beleveri Mira fejét a falba ezért, ha senki nem látja! Fogalmazzon 500 szóban arról, miért jó egy plüssmackóval aludni. Hát tudja mit? Itt nyomdafestéket nem tűrő szavak következnek, úgy hogy ugorjunk is.
A kezében ott forgatja a tollát, ölében ott van egy füzet és ráírva két szó: "Dögöljön meg az összes plüssmackó!" . Csak az a difi, hogy szegény, ártatlan, kitömött plüss nincs hogy meghaljon, legfeljebb bedarálhatják, ha úgy hozza a szerencse. Viszont akárhogy nézi, ez a mondat nem ötszáz szó. Fogát csikorgatva üt egyet ököllel a falra, mire a portréalakok még hangosabban kezdenek sápítozni és most már rá. Egy ideig tűri az óbégatásuk, de aztán...
-Na most már kuss legyen!- Az intenzív kiáltás elég ahhoz, hogy egy pillanatra mindenki döbbent csendbe fojtsa az éppen a szájára kéredzkedő szitkát, aztán viszont -és ez a legelképesztőbb- ismét egymásnak esnek, hogy jó, hogy nem harapják át a másik torkát. Egy-kettő nem átall átvergődni ellenlábasa képébe és rögtön verni kezdik egymást "nem apád" alapon.
Sóhajt egyet, morogva odavágja a tollt meg a füzetet, kinyújtóztatja a lábait és egy hosszú pillanatig a portréalakok üvöltözését hallgatja csak. Ezután felhúzza a térdeit, rájuk fekteti két karját és vigyorogva beszáll a meccsbe.
-Te Henrik... Tudtad, hogy Aurora megcsalt Freddyvel? Csak úgy mondom, hogy a függöny mögött csinálták tegnap.- Jegyzi meg röhögve, mire a Henriknek nevezett alak bömbölve elkáromkodja magát, kiront a saját képéből és nekiesik a szomszédjában eddig a vitában bajtársaként funkcionáló Freddynek, valamint fél kézzel az utána csörtető Aurora haját is elkezdi tépni. A többi portrélakó hirtelen kiabálva kezdi biztatni a feleket, hogy verjék csak szét egymás arcberendezését, ő meg vihogva figyeli az eseményeket teljes lelki nyugalommal. Jó ez a folyosó; itt legalább mindenki őszintén meg van veszve.
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. szeptember 29. 00:07 Ugrás a poszthoz

David és a koccanás- És Persze Évnyitó

Senki nem mondhatja rá, hogy kevés esze lenne, mert ami azt illeti, nagyon is logikus és talpraesett ember, de az még az ő fejlett észjárásába sem fér bele, mi a fenének kell minden évben minden évfolyammal megismételni a hülye évnyitókat. Elég egyszer kiállnia az embernek, de ezek az állatok minden_egyes_hülye_évben_megismétlik. Kiábrándító. Ezt nem bírja sehogy sem felfogni, hol van az értelem, a logika itt elásva.
Morgások közepette húzta magára az egynapos fekete ingét, meg a farmerét, meg az acélbetétes bakancsát, továbbá felkerült a szuronyos csuklóvédője és így rendben elkészülve (fél órát kereste azt a tetves csuklóvédőt) végül nekiveselkedett... és elindult a konyhába. Még véletlenül sem vakarta fel idejében magát a nagyteremhez, hanem előtte bedobott egy kávét komótosan, megevett két szelet habos-málnás süteményt, és csak utána kezdett vakarózni, hogy évnyitó van.
A szerencsétlen eseménysorozat elindításához elég egyetlen momentum- ahogy azt a tragédiák végén meg szokták jegyezni: abban a pillanatban, ahogy nyitná az ajtót, szabályosan elüti egy fél mellkas. Egyetlen szerencséje, hogy nem gyurmából puzzle-özték össze, másképp már asztrológusi pózban gyönyörködne a folyosó plafonberendezésében (padlót fogott volna) .
-A szemed talán a seggedben hordod?- Prózai ízléssel válogatja meg a velős mondat minden alkotórészét, melyet rakétaként vág oda a másiknak, sőt még szántszándékkal elállja az útját is. Egykilencvenes magasságával önkényesen megteheti. A hangsúlyában ott lapul, hogy egy rossz szó és tovább üti a vasat, az hétszentség.
-Vagy lelopták a szemüveged, aranybogár?- A gúny terjed és terjed, belecsöpög minden egyes sorába, hangjába, amit kiejt a száján és ember legyen a talpán, akit ez nem bőszítene fel.
Utoljára módosította:Mihael Gérard Saint-Venant, 2013. szeptember 29. 00:37
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. szeptember 29. 09:03 Ugrás a poszthoz

Aileen

Henrik éppen Freddy-t veri hullára, Aurora sikítozik a háttérben, a többé portrélakó üvöltve biztatja (többségében) Henriket (mivel ő áll nyerésre), de akadnak szurkolók Freddy javára is, aki éppen most visz be egy alattomos jobbhorgost. Aurora erre felvisít, hogy „Üsd, Freddy!”, majd megszeppenve saját merészségétől és nyelvbotlásától inkább helyesbít a „Ne hagyd magad, szívem!” ordítással. Még az öklét is vehemens energiával rázza meg. Eközben ő lassan a veséjét kiköpve röhög az egészen, hogy a könnye is potyog már.
Ám nemsokára érzékeli, hogy nincs egyedül a folyosón. Arrafelé fordítja a fejét, ahonnan az alak jelenléte „sugárzik” az agyába... és elhúzza kissé a száját. Bár, amikor meglátja Barbie mai szerelését, némileg enyhül az arckifejezése és „csak” zárkózottá válik. Pillanatnyilag nem zavarja a szintkülönbség, nem fogja szíven ütni, hogy fel kell nézzen a szöszi hajasbabára. Csendben elkezd imádkozni (ami nála nagyon ritka dolog!), nehogy megint valami túl értelmes beszélgetést folytassanak ők ketten körítve pár varázslattal, történetesen mondjuk átokkal. Egy pillanatra lehunyja a szemét, mert meg kell jegyeznie magában, hogy erre most nagyon nem fog ugrani. Az utóbbi napokban túlságosan hagyta, hogy elragadja a szarkasztikus, vagánykodós fele, így most sokkal nagyobb önkontrollra van szüksége, hogy azért mégse legyen erőszakkal eltávolítva idő előtt az iskolából. Mondjuk, mielőtt kioperálja Barbie egyik veséjét, vagy a máját.
-Téged pedig megtanítottak öltözködni, gratulálok. A bébiruha nem állt valami jól, szöszi.- Jegyzi meg, miközben feltápászkodik a földről, összeszedi a füzetét és a tollát, majd vet még egy lenéző pillantást a továbbra is verekedő festményekre és egy „chh” hang kíséretében hátat fordít. Magában közben megjegyzi, hogy a rózsaszín nélkül még normálisan is néz ki ez a csaj, sőt szőke. A szőkék valamiért a gyengéi.
-Ma nem akarod lekötözni magad szado-mazó módra?- Érdekes módon a gúny most hiányzik a hangjából, sokkal inkább unott. Még a haját is felborzolja egy adott ponton egy életunt arckifejezés kíséretében. Viszonylag gyorsan vált hangulatot, ami azt illeti, ha elvesztette valamiben az érdeklődését. Értjük ezt most a portrékra.
-Mit kaptál büntetésül Mirától?- Végre teljesen szembefordul Szöszkével és érezhetővé válik a röpke százkilencven centije, amivel büszkélkedhet testhosszilag. A hangjában némi érdeklődés is villan, sőt tartja a szemkontaktust is, mintha valóban foglalkoztatná a csaj büntetése. Lényegében csak az érdekli, rosszabbat kapott-e Barbie, mint ő.
Utoljára módosította:Mihael Gérard Saint-Venant, 2013. szeptember 29. 09:14
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. szeptember 29. 09:38 Ugrás a poszthoz

Sharlotte- régi-régi zárás

Hogyne értette volna? Elég kifinomult a hallása, hogy eljussanak hozzá a rejtett kis utalások, eldugott tartalmak, bár azt nem állítja, hogy ő mindig képes lenne ilyen simulékonyságokra. Legfeljebb lányok esetén működik, de még ott sem mindig.
-Ez olyan iparbelien hangzott.- Egy vigyor azért szétszalad a képén, mert Sharlotte tényleg enyhén erre emlékeztető megjegyzést tett most, de ezen akadna fenn utoljára. Az arckifejezéséből is látszik, hogy inkább mulattatta az adott válasz. Ő részéről így-úgy önálló életet él, szívességeket gyűjt be és tesz meg hozzá mért ár fejében; máshogy szóba sem áll a másik féllel, nem hogy meghallgassa a könyörgési hullámát. Azért ő sem madár.
Szerencsére nem úgy fest, mintha ez a lány bármit is akarhatna tőle üzleti téren- legfeljebb magánéleti kellemességekről eshetne szó, s azt bizton nem utasítja vissza soha, ha ilyen szemrevaló a társasága.
Fokozza hát a dolgokat, s bedobja, mi lenne, ha tétre innának akár? Miért ne? Legfeljebb megcsapja őket az ital, ha nem bírják (mondjuk neki még van mit gyakorolni, hogy hardcore módon bírja ezt a műfajt) .
-Azt majd a végén eldöntjük.- Hát ezek alapján Sharlotte is sejtheti, mennyire lesznek ők normálisak akkorra; pardon, Mihael most sem normális, bár ez már ránézésre is látszik sokszor, ki sem kell nyitnia hozzá a száját. A lány reményei ugyan nem teljesedhettek ki, mert határozottan elnapolta a gyerek a konkrét tét megnevezését, de ettől még belecsaphatnak a fogadásba... aminek lényegében alapja sincs és hát, hogy a végére mi lesz itt, túlságosan nem nehéz megfejteni.
-Ja és egy apróság...- Itt egészen közel hajol egy vigyor kíséretében Sharlotte-hoz. -... A nevem Mihael.- Hirtelen nagyon a fair play híve lett... Na persze, fenéket. Simán adódhat még olyan helyzet, amikor fülcsiklandozóan kellemes visszahallani a saját nevét, ennyi az egész. Az italokat gurítgatják szép ütemesen, s talán jobb elhalványítani itt a történet fonalát, mert a többi már tényleg csak kettejükre tartozik. Magában Mihael azért feljegyezte a képzeletbeli jegyzetfüzetébe, hogy Sharlotte-ot ezután nem fogja kerülni, mert nem egy hp kategória.
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. szeptember 29. 23:28 Ugrás a poszthoz

David és a káosz évnyitó  Cool


Nem elég, hogy belejöttek, de egy olyan bájgúnár pofa tette mindezt, akiből a -70-es I.Q.-t se nagyon nézi ki. A dermedt agyú, valószínűleg vigyorex hajlamú tapló kb egy magasságú vele, de az már elsőre lecsapódik neki, hogy idősebb lehet már csak a vonásai futólagos felmérése alapján is.
A... népművészeti cserépedény kategóriás bajnoknak úgy tűnik visszaugathatnékja van. Rá kellene varázsoljon egy szájkosarat, hogy vácsi haver, most nincs pofázás, ha azt nem mondják. De ez az állat csak szellőzteti a gyomrát, ilyen nincs. Körülöttük már mindenféle tömegnyomor akad: van itt rózsaszín plüssnyúl a teremben (noha az ajtóban dekkolnak, azért látni még lát egy-két dolgot), feltűnik néhány ismerős zöldségfalvi arc is, na meg ott van Mira is kicsípve, mint Puccos Pista vasárnap. Nem, nem ők vannak most terítéken igazából, hanem ez a tyúkagyú holthülye, aki kinyitotta azt az ólajtót, amit a fejére vágott a genetika.
-Ha szobát akarsz, fizess valamelyik szivárványos haverodnak, ember, de engem te csak nem viszel semerre. Biztos boldogok lesznek, ha a nyakukba lihegsz.- Az arcán most már a jellegzetes, undok vigyora terpeszkedik, ami azt jelzi, hogy csergőre húzták az agyát. Magasról tesz rá éppen, hogy idősebb-e a tag vagy mi a nyűvedés van, mert most már azért is be akar menni.
-Mozdulj, vagy letépem valamid záros határidőn belül, Gombóc Artúr.- És úgy tűnik, ő a záros határidőt úgy értelmezi, hogy három... kettő... egy... Az ökle megindul a tag gyomra felé csinos sebességgel, s egyúttal jobb lábbal elkaszálni próbálja Csipkejózsikát, akinek van ideje álmodozva élőtorlaszt csinálni az ajtóban és elütni őt vállal.
Természetesen az csöppet sem zavarja, hogy a háttérben az igazgató már beszél, osztja a díjakat és az emberek sorban vonulnak fel a gratulációkért. Neeem, ő éppen hülyére igyekszik verni valakit, bár ennek csak a nyitányát indította most be.
Utoljára módosította:Mihael Gérard Saint-Venant, 2013. szeptember 29. 23:31
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. szeptember 30. 11:13 Ugrás a poszthoz

Aileen

A hülyéken mindig is jól mulatott és ezt nem is próbálta véka alá rejteni. Most is elfogja a vihogás, ha Freddy liluló fejére vagy Aurora grimaszos arcára kell néznie. Élvezet látni, ahogy főnek a levükben- mert ostobák. Utálja a hülye embereket alapból. Nyugodt szemlélődését egyrészt azért rekeszti be, mert megunja a műsort, másrészt „vendége” akad, méghozzá a múltkori Barbie képében és bizony azóta belátta, hogy több ész, kevesebb bosszúság. Bár ezt folyton belátja, miután elpattan a cérnája. Barbie után is tartott egy minimális eszmefuttatást és arra jutott, nem kellett volna annyira nagyon verekedést emlegetnie, mert minek? Nem az, lányokat sem esik nehezére meggyúrni, ha nagyon felhúzzák és a tag kiprovokálja, de ez a csaj nem arra ment, simán csak trógerek voltak a körülmények.
Mindegy is, mert most legalább normális göncben ette ki a fene a házából, akármi is legyen az (rózsaszínért megint ütött volna) és nincs lekötözve, bár utóbbit a szadista fele valahol sajnálja, a gunyoros meg vihogva lovagol rajta épp verbálisan.
-Kár, pedig már majdnem reménykedni kezdtem.- És sikerül elvigyorodnia, de ezúttal a gúny mérséklődik, mert speciel most nem is annyira szívat (na jó, szívat, de alapjáraton jobban is tudna), csak inkább elüti az idejét, míg megjön az ihlete a plüssmackók fontosságának taglalásához. Apropó medve... Jó, hogy van esze rákérdezni, mit kapott a csaj és az még hajlandó válaszolni is.
-Király. Én ötszáz szavas esszét kell írjak arról, miért jó plüssmacikkal aludni. Mira gondolom, nem fogja értékelni, ha beleírom, hogy cseszheti a medvéit, hozok neki igazit, ami széttépje, ha erre indul be.- Na igen, ezt elképzelni is vicces, hogy Mira bukjon a nagy barna medvékre, de még poénabb lenne, ha egy elkezdené kergetni körbe-körbe a kastélyban a prefektát. Spec most bosszúszomjas ezért a dilis büntetésért és bármit megtenne- gondolatban eddig-, hogy szenvedni lássa a kis aljas, sunyi büntetőgépet. Őt csak ne büntetgessék meg!
-Figyelj, frankón jófej leszek és bemutatkozok: Mihael a nevem. Mit szólsz, kislány, cserélünk büntetést? Nekem a karórák jobban fekszenek, te meg elég cukinak festesz arcban, hogy macikról írj. Na?- Nem hülyéskedik, elég csak az arcára nézni őőő... pár tíz centi magasságból. Komolyan gondolta a cserét. Olyan szépet, de olyaaat írna a karóráról, hogy csergőre húzná vele Mirát reményei szerint. Ahhoz most több kreativitást érez, mint a plüssök lélektanához.
Utoljára módosította:Mihael Gérard Saint-Venant, 2013. október 29. 14:27
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. október 10. 02:06 Ugrás a poszthoz

David, verekedés, Kimberli, Amira, évnyitó zárása

Játsszák itt neki a nagymenőt, pedig elég ránézni erre a tagra, annyi agya sincs, mint egy marék lepketrágyának. Egyáltalán hogy nem bírja az ilyen IQ fighter felfogni, hogy kérjen már bocsánatot seggen csúszva, ha beleütközik valakibe? Az a minimum, hogy elnézést kérjen még a megszületéséért is! Bár talán ő vár el túl sokat. Ez a túlméretezett gyűrűsféreg még talán rendes kommunikációra is képtelen.
Pár perc alatt odáig viszik a Mindentudás Egyetemével vetekedő társalgást, hogy őt taszigálják, ő gyomrozna, ha összejönne (de nem jön ezek szerint), viszont kaszálni kaszál, és nemsokára kitör a bunyó. Úgy tűnik, sokakat nem izgat a jó kis meccs –ezért háromszoros hurrá az igi bá’nak, ki ilyen jól lefoglalja ezt a meditáló, nirvánás népséget- , ám őt annál jobban. Pörögnek az események, nemsoká ő válik boxzsákká, ugyanis a fejét fejjel verik szó szerint, a fülét tépik, s bár ő sem rest, megérzi mindezt bőven. Főleg, hogy éppen kivitték az orrát és ömleni kezd belőle a vér. Hátrálni kényszerül és bár rendes ellenállást tanúsít, nekivágódik végül a falnak, mert erőben nem tud a nálánál idősebb fölé kerekedni olyan könnyen. A második roham után káprázik a szeme és éppen csak annyi érkezése marad hirtelenjében, hogy az időközben megkezdett gyomron rúgási kísérletet befejezze, azaz ha a srác nem elég szemfüles, a gyomorszájától elbúcsúzhat érzékelésügyileg egy időre.
Közben persze jönnek az okoskák is szájtátani, mert egyeseknek tényleg nincs jobb dolguk. A csajra (Kimberli) olyan szemeket mereszt, hogy ölni lehetne velük, sőt a fogát is csikorgatja, mielőtt válaszolna.
-Befoghatod akár!- a hangjában mély undor csendül, de ez sokkal inkább Gombóc Artúrnak szól semmint neki. A keze újból életre kel és fogja az első berendezési tárgyat, ami az útjába kerül egy kósza szék képében, s már repül is a csaj irányába hevenyül súrolva Artúrkát is, ha nem vigyáz eléggé. És ekkorra megjelenik kedvenc kiscsillaga, Büntetős Mirácska is. Azistenit. Röviden és velősen ez összegezi legkézenfekvőbben a fiú érzéseit prefektája iránt a múltkori macis incidensnek hála.
Ő részéről nem felel semmit, de elég vadul mered az egészet –szerinte- kirobbantó alakra. Látszik rajta, hogy vacillál, folytassa-e a műsort vagy hagyja a búsba az egészet. Elvégre már úgy is mindegy- elég rendesen szétverték a képét, ő is bevitt pár fájdalmas húzást a csávónak és ezek után jó, ha nem fognak idehányni ütéseik következményeként. Végül arra jut, hogy derekasan megérdemli a háztárs, hogy még egy lást punch-ot bevigyen neki amolyan bemutatkozóul mellé ezt harsogva.
-Jegyezd meg a nevem, görény, és legközelebb kérj bocsánatot: Mihael vagyok.- azzal bumm, útnak indítja az arcra puszi jobbegyenesét. Az lesz a szép, ha netán kiütik egymást...
Utoljára módosította:Mihael Gérard Saint-Venant, 2013. október 10. 04:25
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. október 20. 19:04 Ugrás a poszthoz

Éjjeli melósok



Aszongya, ajtó majdnem kiiktatva... Mindjárt... Ez az. Varázslat belőve, ja nem, kikukázva. Hogy az a jó trolltakony, ez a vén igazgató muszáj mindent hét retkes lakat alatt tartson? Még jó, hogy lenyúlta Michelle-től az egyik hajtűt. Oltári, hajtűvel parádézik, mert egyesek a felső zárat miért ne intéznék le a hagyományos úton, nem? Vén sunyi fószer igazgató. Na oké, első fázis megvan, valahogy kinyitotta egy óra vacakolás és nyomdafestéket nem tűrő, halk szitkok után ezt a korhadék ajtót. A következő az lesz, hogy előkeresse a kartotkéját, vagy mijét ... Miben tartják ezek egyáltalán a diákok adatlapjait? Jó kérdés, mindenesetre bekommandózik a jótékony sötétbe simulva... Aha, persze, azért ég egy kis lángnyelv Lumos formájában a pálcája végén mindjárt a belépése után, johh.
Első pillantásra igyekszik minél több részletet feldolgozni vizuálisan a halvány és pocsék fényviszonyok közepette. Példának okáért jó lenne nem elesni abban a kiálló karosszékben, vagy nekigyalogolni az asztal szélének, esetleg felborítani azokat az aloe verákat a cserepekben. Mi egy bolond igazgató; dzsungelt növesztett az irodája közepébe. Szenilis. Na de mindegy is, nem ezért jött, úgy hogy inkább az emlegetett íróasztal felé veszi az irányt, megkerüli és teljes lelki nyugalommal leveti magát a székbe. Az kisebb, csikorgó hangot hallat a másodperc törtrészéig, de aztán befogadja magába az új feneket munkára készen.
Ő maga először is a legfelső fióknak gyürkőzik neki, de hát persze sejthette volna, hogy az iskola szakállas Mikulása mindent lezárva tart.
-Hogy az a jó  ************.- Kisípolásra alkalmas részünket hallhatták. Mihael és a szép beszéd nem járnak jegyben, még ha sima hangos suttogás is az a beszéd most.
Megjegyzendő, ritka gondosan óhajtott belesimulni a környezetébe, ugyanis a fekete bőrszerelését megtoldotta néhány életveszélyes szögeccsel kirakott vállpánttal és csuklószorítóval, valamint ott van nála az elmaradhatatlan zsebkése is, hátha valakinek erre támad kedve barangolni és kér egy kis filézést. Sosem lehet tudni, ugyebár.
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. október 20. 21:05 Ugrás a poszthoz

(B)rancsgyűlés rellon módra


Kutakodik, próbálja a fiókot szabályosan szétoperálni. A következő fázis a balta lesz, ha sem a pálca, sem a kés nem nyitja a hülye zárat. Komolyan, ölni fog, ha nem kapja meg azt a tetves dossziét és írja át az évfolyamát harmadról negyedre, mert csak! Vizsgák, kackac, totál vicces. A máját szétröhögi, de azért él benne a sanda rettegés, hogy év végén mégis muszáj lesz kierőltetnie magából pár átmenőt, feltéve, hogy most nem tudja kinyitni a fiókot. Hülye Wickler! Hülye... idióta... Bagolykő...!
Ebben a percben nyílik, majd csukódik az ajtó, s mire odakapja tekintetét, ott ácsorog egy kölyökképű kis pelenkás, ujját a szájára szorítva, ő pedig csak egy fél percre tekint inkább az ajtólapra. Mintha röntgen szemei volnának és végignézné a falapon keresztül, ahogy elhalad a járőröző prefektus. Pedig nem is hallja, nem is látja, csak a srác testbeszédéből ítéli, hogy szorult helyzetből slisszolt ki éppen. Miután a kölyök meglógott, ő is sztoikus nyugalommal tér vissza a fiók megerőszakolásához, de az elhangzó mondatra akkorát horkant, hogy jó, ha rögtön nem tíz röfitermék szakad be a nyakukba.
-Mert te egy szűzéletű szent vagy és éjjel járod a folyosókat, meg az igazgatóit, hogy a hozzám hasonlókat megtérítsd, mi? Név, évfolyam? Lerí rólad, hogy éretlen zöld vagy, mint mi mind.- Ha pedig a tag nem egy Zöldségfalva lakói közül, hát bakot lőtt, max helyrepofozzák verbálisan, hogy elcsúszott a gondolatmenettel.
Itt nem is áll meg az események sora, mert nem sokkal később maga Michelle surran be az igi bá' irodájába. Seriously, what the bloody hell? Népgyűlés van itt rellonosokból kitákolva? Jó, a nővérére elfelejtett számítani, mert egy év alatt az ilyen apróságok, mint hogy Michelle minden lépését kisakkozza, ami tilosban járáshoz köthető, elfelejtődtek. Nem kell sok, hogy a testvére nekiessen szó szerint és a felsőjét kezdje markolni, meg beolvasni neki. Számára sem kell több biztatás; erő terén még mindig azért fölényben van tudomása szerint, úgy hogy erre apellálva elkapja Mich csuklóját és bizony hátra fogja csavarni arccal az asztalra nyomva a lányt. Mondjuk, ha ez a malőr összejön, Michelle attól még tud mozogni, de arra ügyel, hogy lábemeléssel tökön rúgni épp haddne rúgja a saját testvére. Azért egy futó csókot a jobb arcféltekére nem hagy le- kicsit eredetien fejezi ki néha a testvéri kötődését ikre felé.
-Csitulj már, drágám. Csak eljöttem kijavítani az évfolyamom, oké? Negyedév, mint te. Fogok itt galoppozni a tetves vizsgákkal, inkább átjavítom az évfolyamom. Segíthetnél kinyitni ezt a hülye fiókot. A vén tökfej levédte extra biztosan és nincs kedvem itt dekkolni még egy órát. A rohadt ajtaját is ennyibe telt kinyitni. És te is szedhetnéd magad. Legyél hasznos legalább. Még neked is cseppenhet valami.- Fordul a végére a becsusszant csibéhez, hogy ne csak meressze a hátsóját az asztalon, mert az rohadtul irritálná ebben a percben. Főleg, hogy Michelle miatt iszonyat zajt volt kénytelen csapni.
A mai éjszakának még jön a krémje, mivel ismét nyílik az ajtó és ezúttal már egy tisztes csaj tolja be a karosszériáját rajta. Mit ne mondjon, most még Michelle-ről is elfeledkezett hirtelen, úgy hogy a fogása is lazul.
-Kerty party-t terveztünk, de ha már itt vagy, lehet belőle monokini buli is.- Michelle ezt sem tudta kinevelni belőle, hogy vigyorogni kezdjen két mellbedobás láttán és egy csinos arc pillantásától. Na meg ugye a töltelék csípős beszólásai, mikért  legtöbb nő ütne. Na és? Őt fogja utoljára ez zavarni.
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. október 21. 23:21 Ugrás a poszthoz

Ikerszépségem   Kiss



A falu a fenekük tövében van gyakorlatilag; ostoba lenne nem kihasználni a lehetőségeit. Odalent járt éppen néhány üzleti természetű ügy elintézése végett és most a csárdából baktat hazafelé. Léptei ráérősek, elvégre nem kergeti a tatár, nem kell senkihez légyottra sietnie, szóval megteheti, hogy elballagja a maradék távolságot a suli kapujáig. Ott majd szépen bebocsátást kap és szedheti a lábát a Rellon körletéig, ha nem akarja, hogy valamelyik kedves lányprefektus ki próbálja szipolyozni, mint Amira szokta. Bár most az a lány is leeresztett, mint egy rossz gumiabroncs. Nem folyt bele más magánügyébe, mivel haszna nem származna belőle, s a lány lelki bajain sem tud segíteni, meg nem is akarna. Mindenki viselje csak a saját keresztjét, aztán, ha nagyon muszáj, ott a válla, bőgjön rajta, ha már volt közük egymáshoz és Mira volt olyan kedves és nem lett terhes tőle.
Ilyen s ehhez hasonló gondolatok tarkítják ellazult elméjét, miközben már csak pár méter választja el a kaputól, ám ekkor megtorpan. Szőke és hosszú haj, na ne... Nincs most kedve, tényleg nincs most kedve újoncot pátyolgatni. Nem mintha amúgy valaha is megtette volna ezt bárkiért is. A Beauxbatonsban soha, itt még soha, szóval nem most fogja elkezdeni a kvóta legyártását. Így hát zsebre vágja kezeit és éppen elhatározná, hogy lazán elmegy az alak mellett, s ha az mégis hozzászól, belevágja a zsebkését, de a szállingózó füstöt csak most veszi észre... Bizony, egy cigi talán neki sem esne rosszul. Rögtön tervet vált hát, előkotorja saját dobozát, belőle egy szálat, a csaj mögé lép és megkocogtatja a vállát.
-Cső. Adnál tüzet?- körülményes volna most elővennie a pálcáját és azzal meggyújtani, sokkal egyszerűbb egy égő cigiről meggyújtani sajátját.
Feltételezzük, hogy szőkénk hátrafordul, ha már hozzá is értek és meg is szólították, így aztán Mihaelnek a következő másodpercben, amint a lány arcára esik pillantása, eláll a szava, de még a cigi is kiesik a szájából, mert azt meg eltátotta döbbenetében.
-Te meg mit keresel itt? Vagy.... Mi a fene...  ?- Teljesen és tökéletesen meglepték. Nem számított rá, hogy a pár perccel idősebb ikernővérébe fog belebotlani a Bagolykő kapujában, ráadásul tőle fog tüzet kérni... és az ő hátsóját mérte végig az imént. De ez már csak mellékes. Minden nő fenekét leméretezi szemmel már csak megszokásból is. Most azonban nagy a döbbenete, szóhoz sem jut és elég viccesen fest így, eltátott szájjal, cigi nélkül, kissé bambán a drága testvér láttán.
Utoljára módosította:Mihael Gérard Saint-Venant, 2013. október 21. 23:21
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. október 22. 00:58 Ugrás a poszthoz

Macskafight és Avery


-Mindjárt kiderül, hogy a leszármazottja is vagy.- Nem süket azért - ez a hangmélység nem egy lányé, bár ránézésre elkezdte volna keresni Averyn a lyukat, de a hangja úgymond "mentesítette" a csekkolás alól. Miután a srác nem úgy néz ki, mint egy prefi, sőt inkább bemenekült ide egy elől, elkönyveli, hogy nem jelenthet túl nagy gondot, míg be nem pöccenti valami. Most éppenséggel nem hiányozna neki, hogy pattogni kezdjen egy nikkelbolha a közelében, szóval simán figyelmen kívül hagyja és tovább pepecsel a fiókkal, míg a drága nővére, Michelle be nem esik a képbe. Rövid időn belül jószerével teperi is a testvérét az asztalra nyomva és közli ittléte célját is. Michelle nem értékeli a jelek szerint valami sokra az ötletét, de hát nem érthetnek mindenben egyet, nem? Számára fontos, hogy könnyedén és a lehető legkevesebb munkával érje el azt, amit szeretne és jelenleg feltörni az igazgató fiókját meg irodáját gy ámblokk, és belenyúlni az adatokba, hát ez a legjárhatóbb út.
Avery magánakciójára csak felnyög gondolatban, mintha azt mondaná: zöldfülő, semmi finomérzéke nincs. Gyakorlatban meg csak a szemét forgatja meg és röviden biccent a dologra.
Amikor már röpke négyre fejlődik fel a számuk, csak enged a nővérkéje szorításán, mert a látvány egy fokkal jobban érdekli Michelle lenyugtatásánál. Meg is lesz a böjtje, mert a drágája úgy lép rá a lábfejére, hogy attól felszisszen és rögtön kicsúszik a kezei közé Michelle minden tartozéka.
-B**** **g, Michelle!- Gyilkos tekintettel mered a nővérére, aki kb teljesen elrontotta a jól megkoreografált beállásukat és őt juttatta röhejes helyzetbe. Ráadásul a beszólása sem javít a helyzeten. Még mielőtt a másik csaj reagálna, ő is benyögi a magáét, nehogy már adós maradjon.
-Nem akarsz beszállni? Úgyse csináltam még rokonnal.- Szavaiból csöpög a maró szarkazmus, ha már Mich rákapcsolt és húzhatnékja van. Nem bírja, mikor a testvére rajta lovagol és őrli az agysejtjeit. Maradna meg magának, vagy menne valaki ágyába bemászni; ő is szabadon elmehetne szobára akár itt helyben ezzel a dögös bigével, de neeeem, Michelle-re rájött az ötperc. Na de azért azt már ő sem engedi meg holmi frissen becsöppenteknek, hogy a nővérét csak úgy fenyegessék, így mikor a pálca és a friss hús Michelle mögé kerül, ő sem rest a csaj hátához állni és simán magához rántani hátulról pálca ide vagy oda. A fél keze nagyjából elég kellene legyen, de ha nem, használja a másikat is. Éppen csak magához akarja vonni a leányzót.
-A testvérem inkább ne fenyegesd.... rendben?- A hangjában lapul egy adag hideg nyugalom. Semmi fenyegetés, semmi él, mégis ez az egy mondat felér egy hadüzenettel: érj hozzá a nővéremhez és eltöröm a nyakad. Nagyjából így. Ezután rögtön elereszti Csinibabát, megadja neki a mozgás szabadságát, és még el is vigyorodik az ajánlatára.
-Benne vagyok, csak előbb megcsinálnám, amiért jöttem.- Ezzel fordul ő is vissza az asztalhoz és, ha már Mich és a másik tag keményen ásnak a papírhalomban, beszáll ő is a buliba, nevezetesen a fiókot áttúrni: csupa haszontalan dolog kerül elő, büntetési jelentések, nyugdíjazási kérvényből egy példány, akkor egy szülésis kérelem... Jó, hol a bánatban tartják az évfolyam naplókat mégis?
-Mitek van?- Avery válla fölött belehunyorít az éppen kézben levő aktába és füttyent egyet. Már eleve gyönyörű indítás a besorolása látványa: félvámpír.
-Csak tudnám, hogy ezeket ki a fene engedi ki az állatkertből meg a zártosztályról.- Van már zizzent alak errefelé (nem, ő neeem az, tényleg nem), akikkel nem akarna még ő sem összefutni. Pl vámpírok, vérfarkasok ilyenek, elvégre náluk lőheti a szikét, zsebkést, mindent, mert semmit sem érnek.
Na jó, újabb túrára indul, de az istennek sem találja, amit keres. Bár kezdi egyre jobban érdekelni a kompánia inkább úgy hogy direkte az előbb átfogott derék tulajdonosa mellé csapódik kutakodni.
-Ha már olvasókörre megyünk, a neved elmondhatnád éppen. Szeretem tudni, kivel... bújom a könyveket.- Jegyzi meg végleg levéve szemét-kezét a feltúrt irathalomról. Majd mindjárt rendbe rakja egy Pakolj!-jal. Addig is inkább veszi alaposabban szemügyre a kisasszonyt, akinek modora és szavai kellemes estét helyeztek máris kilátásba.
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. október 27. 17:52 Ugrás a poszthoz

Dave
Vasárnap késő este


Az eső ütemesen kopog körülöttük, a zajok is elültek már. Nincs bunyóra vágyó gorillatestület, nincsenek kések, csak a vér csordogál egyenletes sebességgel apró patakot alkotva, majd a betonon kiszélesedik, elmosódik, keveredik a vízzel és egész kis tócsává oldódik. Persze nagyobb területet színez, mint amennyi ő maga mennyiségre. Ha ennyi vére elfolyt volna, már rég halott lenne, de még messze áll ő a haldoklástól.
Furcsa csavar, hogy pont Daviddel hozta össze ma éjszaka a véletlen, pontosabban a srácot idevetette az útjába, bár ha nem így történik, a torka már el lenne metszve és itt feküdne kiterülve. Helyette itt fekszik a betonon, a még jobban rákezdő esőben, és azon filózik, hogy össze kellene szedni a sebét, meg önmagát és elkél ehhez a segítség.
Nem kellene hősködnie, persze, tudja, óh, de még mennyire. Az általa okozott szúrt sebekkel sem szabad könnyedén bánni és most visszájára fordult az egész. Első kézből tapasztalhatta meg, milyen az, ha beleáll az oldalába egy éles szerszám. Fura, sőt vicces, hogy határozottan röhög magában ezen az egészen. Nem azt érzi, hogy „Úristen, megszúrtak!”, hanem „Tök poén, végre tudom, milyen ez.” .  Szerencsére szervet nem ért a kés, vagyis hát, ha valaki is megvizsgálná, gyógyító ember, az azonnal rájönne, hogy a szerencsés véletlennek köszönhetően sem a mája, sem semmije nem lett lyukas.
Kinyög egy köszönetet, s ami igaz az igaz, nem szokta ezt gyakran használni, de ha már a nyomorult életéről volt szó, igenis kinyitja a pofáját ennyire, sőt még el is vigyorodik, csak ez se tart sokáig. A fájdalom letöröl mindent az arcáról elég gyorsan. Üggyel-bajjal feltápászkodnak, ő nem ellenkezik David manőverei ellen és valahogy elindulnak a csárda felé. Már áhítozva gondol a jó orosz vodkára, ami majd lezsibbasztja reményei szerint mind az agyát, mind a sebét. Csak össze kell varrja és bekötözze- az elmélet egyszerű, a gyakorlat ezután jön.
Kissé köhög még az úton, menni megy viszonylag rendes tempóban, csak grimaszolva, s közben válaszolni is jut ereje. Egész szívós, ezt meg kell hagyni.
-Francosan fáj az oldalam... de nem hiszem, hogy szervet talált... az rosszabb lenne... Te hallod... kezdjük rögtön két üveg vodkával, oui? – megint elvigyorodik, miközben odaérnek a csárda elé, s nemsokára már be is mennek. A figyelő tekintetekre most tesz rá magasról és amúgy is... Ki a francot érdekli, míg bele nem kötnek? Odabent a két üveg vodkát lerendelik, aztán már csak a tű meg a cérna és némi meleg víz kellene... Na jó, előbb a pia, aztán a többi. Ha már megvan a szükséges muníció, tele tölti fél kézzel magának is, Davidnek is, s ő részéről húzza is le a sajátját, még ha most meg is fogja csapni.
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. október 27. 22:11 Ugrás a poszthoz

Dave
késő éjjel


A csárdába már majdnem úszva esnek be, legalábbis úgy néznek ki, mint a japán bálnavadászok egy redva éjszaka után, amikor semmit nem fogtak. Mi tagadás, ritka trágya egy idő lett rövid idő alatt, ráadásul ilyenkor az eső nem simán hideg, hanem vérfagyasztó hatású. Ritka kritikán aluli és összefagyasztja még a nemesebbik felét is főleg nekik. Jól jön most a két üveg vodka és részéről azért még tölt, mert nem meri vállalni, hogy egyből benyakaljon egy üveggel. Jobb adagolni, mint a gyógyszert, ha már most annak szánja.
A pia jólesően égeti végig a torkát és ezzel időlegesen kiüti a tetves köhögését is, de nem csak ennyi, hanem szabályosan lángra lobbantja a belsőjét is. Ezzel együtt az első pillanatokban még élesebben érzi a sebét, aztán elkezd zsibbadni az egész, meg vele együtt az agya is átmegy valami transz állapoton, hogy mire magához tér, már túl van azokon a pontokon, hogy fáradtság, fájdalom, és csak az alkohol kezd dolgozni benne. Mert időközben újratöltött azért magának, kell a kezelés.
-Mihael.- Biccent egy rövidet még mindig a transzos állapotban egyelőre, melynek mindjárt vége szakad és átesik abba a másik jobbikba. A megjegyzésre rápillant Dave-re, majd megereszt egy bárgyú, kissé beállt félvigyort, s csak megrázza a fejét előbb.
-Pedig ezt össze kell, boccs. Másképp lőhetem magam. Na még eggyel.- Ez úgy a negyedik gyorspohár, de nem sajnálja, és milyen jó, hogy most már átlibbent a feje az éber helyzetbe, mert ekkor kapja el Dave tekintetét is. Hát az mintha kisregény volna. Tisztán olvas belőle, hogy gáz van és nem kicsi, ahogy a csend is ezt mutatja. Az agya mégis egész tisztán kattog, ha nem számolja az oldalába nyilalló fájdalmat mozgáskor. Ugyanis kitapogatja az öngyújtóját a zsebében, checked. Nyakon ragadja a vodkás üveget és akkorát húz belőle, amennyi elfér a szájában lenyelés nélkül. Checked. Ezután feláll, röviden biccent a vigyorgó, közeledő trógerek felé, maga elé, a szája magasságába tartja az öngyújtót, beindítja, majd permetezve kiköpi a vodkát... Ismerjük a hatást? Ez a natúr lángszóró, ha még nem láttál ilyet?
Azt már nem sasolja, hányat kapott el vele, mert éppen utántölt, amennyire gyorsan csak tud. Azt reméli, közben Dave is akcióba lendült és lefoglalja a dögöket, míg ő feltankol a következő túrával.
Utoljára módosította:Mihael Gérard Saint-Venant, 2013. október 27. 22:56
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. október 28. 18:00 Ugrás a poszthoz

Dave
késő éjjel


A csárdában nem teketóriázik egyikőjük sem: hamar elkezdenek a pohár fenekére pislogni, Dave esetében egyenesen az üveg alja kerül vizsgálat alá. Ő meg elég könnyedén átlendül a nehézfejűség állapotán (szó szerint értve) a tiszta, éles, de már félrészeg állapotba. Tökre nem zavarná semmi, ha nem hasogatna a francos oldala, de még arra is van megoldás, a forró kés mindjárt érkezik és akkor legalább beforraszthatja a sebet úgy ahogy, aztán összevarrja akár tetszik társának, akár nem. Elég mocskosul makacs tud lenni, úgy hogy ezen lehet, megint összebalhéznak majd, de hát istenem, ki a dögevés szólna bele a kettejük vitájába? Két állat, két monstrum bunyóját senki nem akarja megszakítani átlag ésszel.
Ekkor szállingóznak be az extra vendégek, akiket nem kívántak a hátuk közepére sem. Leesik neki a tantusz már David nézéséből is, hogy itt parasztlázadás lesz perceken belül, szóval spontán ötlettől vezérelve kisebb grillpartyt rendez sebtében nem sajnálván a jó orosz vodkát és az öngyújtóját sem. Megérdemlik a mocskos disznók, sőt még többet is a pofájukba. Nem sajnálja egyiket sem, csak permetezi a vodkát, amíg tart, aztán már húzza is a következő túrát, míg David nekimegy a többinek késsel, tálcával, ami a kezébe akad. Kemény, egyre jobban vigyorog, főleg, hogy nyelt is valamennyi piát közben. Attól még a mozdulatai elég stabilak, ez dicséretes ilyen állapotban, hogy ő van. A vendégek nagyrésze már kereket oldott mellesleg- senki nem szeretne késhegyre vagy megégve kidögleni.
Legközelebb arra figyel már fel, hogy David a földön egy másik fazonnal, egy szintén a földön dekkol eszméletlenül, és az utolsó hapsi meg felé tart felhúzott ököllel. Na jó, eddig tartott a türelme (most igazán bárány volt! ): a pálcája előkerül az alkarjára szíjazott tartóból (nem, nem igazán egy pálcás ember, ha bunyóról van szó) és reppen a barom felé egy Petrificus Totalus, hogy nyughasson végre. Nos, amint a csávó eldőlt, a pálcát visszacsúsztatja a helyére, lehúzza a maradék vodkát az üvegből (jó nagy adag! ), majd az üveg alját odavágja a pulthoz (pultos lány sikítására ügyet sem vet) és megragadja hátulról a Davidet agyaló szemetet. A grabancánál fogva lök egyet rajta, hogy elüsse a legközelebbi asztalt a csávó, de közben ő maga is megroggyan kissé- a sérülése még mindig megvan ugye. Ez persze nem zavartatja abban, hogy homályos látással és egyre fogyó erővel ugyan, de a következő percben teljes súlyával ránehezedjen a kis leprás agyúra és a csorbát a torkának nyomja. A vér csíkot kezd rajzolni a tag bőrére, ahogy az üveg megvágja egy ponton.
-Na most... Elkotródsz innen a haverjaiddal együtt... nem jössz vissza többet... és, hogy legyek érthető, itt egy kis szuvenír, haver!- Ezzel megragadja a pasas jobb karját, felrántja rajta a kabátot és a csorbát üzembe helyezi: egy jó nagy X jelet váj bele véres úton az üvöltő férfi kezébe biztos, ami biztos alapon.
Utoljára módosította:Mihael Gérard Saint-Venant, 2013. október 28. 18:01
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. október 29. 00:33 Ugrás a poszthoz

Brancsgyűlés
//Mindenkitől elnézést kérek  Undecided //


Az estéje egyre fordulatosabbá válik, ahogy egy kisebb Rellon bulit kanyarít a véletlennek hála maga köré. Jó, persze nem ő a fő attrakció, de az egója simán ezt mondatja vele. Mich feltűnésére mondjuk nem számított, de ha már itt a nővére, próbálja ráncba szedni, hogy ne oktassa már ki ország-világ előtt, mint egy idióta kölyköt szokás. A csillapodást „javasolja” a lánynak, de persze a nővére nem az a fajta, aki bárkitől tanácsot fogadna el. Ezt ő tudja a legjobban.
A következőkben gondolatban már anyázik és fogja a fejét, hogy ez a két lökött tyúk pont itt kell egymásnak essen. Ez most komoly? Tegyék már ki mindjárt a „Tyúkbunyó! Jegyek a bejáratnál kaphatóak.” táblát és legalább összeszed ő is egy-két bankót a csipkelődésből. Jó testvéri kötelességből azért leszereli az újonnan jött bigét és összevillantja tekintetét Mich íriszpárosával, ami náluk egyenlő a köszönöm-kérem fogalommal, szóval minden lerendezve. A csaj halott lenne, ha hozzáérne egy ujjal is a nővéréhez, csak lehet, még nem tudatosult az agyában. Meghúzni azért jó lesz. Na de inkább belepillant Avery válla felett azokba az aktákba közben, s ha már adják, nyúl értük tök természetesen, mintha a sajátja volna mind.
-Ja, kössz.- Átveszi sráctól a halom papírt és elkezdi átfutni a nagyját, mi található benne és kiről és hát elég vegyes a kereskedés, de csak nem az, amit ő keres. A többieket biztos jobban izgatja kinek volt több büntetése, de ő most inkább a tetves évfolyamát javítaná át, szóval végül ő maga löki vissza az egyik éppen üres helyre a dossziékat. Azért azt megnézte, hogy nagyjából honnan szedte elő Avery, ugyanis, ha elsőre meglátszik, hogy kutattak, akkor van még mit tanulniuk bőven lopakodásból és álcázásból, meg a tilosban járkálásról.
Ideje áttérni a mai napi prédájára, de mielőtt teljesen elvonhatná a figyelmét Naomi, a tesójának muszáj erre is kommentálnia. Csak a szemét forgatja meg és vállat von az egészre, majd visszatér eredeti céljához: némi alapcsevejt fut le az előtte pózoló galambocskával, ha már ma éjjel legózni fognak.
-Mihael. – Ellentétben a csajjal, ő nem érzi szükségét leközölnie a családnevét is. Ha akarja, utánanéz, ha nagyon érdekli, de részéről ő is egyéjszakásnak szánja a kis barázdabillegetőt. Közben keresgél a saját dossziéja után és végre-valahára felleli, kb akkor, mikor a csaj is ajánlgatni kezd.
-Már megvan.- Közli oda sem figyelve, mert most épp átfutja az aktáját. Még elég vékony, maga is csodálkozik rajta. Amira két büntetése van belevésve, egyéb semmi kritikus. Hm, ezen sürgősen változtatnia kell majd. Végül is arra jut, hogy az évfolyamára tesz magasról, ha ma estére akadt jobb szórakozása, plusz nem úgy néz ki, hogy holmi dossziékba, ha belenyúl, át lesz varázsolva az évfolyama. Sok a papírmeló ezzel, s ha több ideje volna, megcsinálná, de így, társasággal necces.
-Ti? Még nézelődtök?- Utalna arra, hogy ha a másik kettő még marad, ő lelép légyottozni Naomival, ha viszont nem, távozhatna kettesével, hogy ne legyen annyira feltűnő az emberáradat, ami nem mellesleg az igazgatóiból csöpög kifelé.
Utoljára módosította:Mihael Gérard Saint-Venant, 2013. október 29. 01:12
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. október 29. 00:54 Ugrás a poszthoz

Ikercsodám   Kiss


Pont egy éve hagyta ott Franciaországot és jött át ide, Magyarországra, a nagybátyjához. Hivatalosan ide szól az úgynevezett lakcímkártyája, Pécsre, meg a gyámja is Javier bácsi lett. Michelle-el nem is nagyon érintkezett, de a többi testvérével sem. Maga sem tudná megmagyarázni, mi okból, csak egyszerűen nem volt dumálás és kész. A hiányérzetet próbálta legyűrni. No nem volt az olyan drasztikus, hogy inni-enni ne tudjon tőle, vagy lányokat gerincre vágni, de azért elég sokszor gondolt az ikrére és hiányolta a közös perceket vele.
Most meg itt áll ez a dilis lány előtte és az ő képe majd’ leszakad a döbbenettől, hogy how the hell? És nem talál rá ép magyarázatot sehogy sem. Jó újra látni Michelle-t, bizsereg tőle mindene, még a vigyor is lassan szétterül a képén. Most nem állatias, nem szadista, hanem őszinte, hülye, és kissé gyerekes vigyor. Szinte elmegy a füle mellett minden, amit a nővére mond, mert hirtelen enged a benne dúló késztetésnek és simán megöleli, felemeli tesóját és körbeforog vele. Még azt sem szégyelli, hogy jó néhány puszit nyomjon Michelle két arcféltekére.
-Te marha hülye vagy. Szólhattál volna. Csak úgy ide állítasz és tessék, szakadjon csak le a pofám a helyéről, mi?- Nevet rá nagy gyerek módjára a lányra, közben meg van szíves leengedni őt a földre ismét és meghagyni a mozgásterét újból. Tagadhatatlanul örül az ikrének és most kellett egy kis érintkezés, hogy meggyőződjön róla, nem valami álruhás troll akarja eljátszani Mich szerepét. Most már biztos benne, hogy a nővére az, feltéve, hogy mégis csak egy Százfűlé főzetet ivott gyökér packázik vele.
-Na persze, nem mész sehová.- Dehogy engedné, majd jó ökör lesz a címeres fajtából, ha ezt megteszi.- Anyáék zörögtek érte?- Mondjuk érdekelné, Michelle-el is lejátszódott-e az ótvar hiszti, mint egy éve vele. Akkor az apja fel is pofozta, de csak nem ért el semmit nála. Na jó, volt némi bűntudathoz hasonló valami a lelkében, de az is hamar elpárolgott, miután a szülei beleegyeztek a váltásba.
-Hiányoztál, tesó.- Olyan természetességgel bukik ki belőle ez a két szó, mintha azt közölné, vasárnap van. Végre megint olyan egésznek érzi magát egy teljes percig. Ez valami hülye ikerszindróma lehet, hogy Michelle mellett elfogja ez a furcsaság. A cigit elfogadja, aztán Michelle csomagját a vállára kapja tök lovagiasan. Ilyet egyedül a nővérével csinál, az egy szem kedvenc hasonmásával, bár igazság szerint nem is hasonlítanak olyan túlságosan az ikerségük ellenére. Szív egy slukkot a cigiből, aztán Michelle felé fordul ismét.
-Nem sok. Kevesebb a gyökér, több a jó arc. Hova kerültél?- Szinte biztos benne, hogy a tesója is rellonos lesz, mert ha nem, valamit nagyon eladminisztráltak és kénytelen lesz pár pofonnal helyes útra terelni valakit, hogy Mich-et az őt megillető házba pakolják be.
Utoljára módosította:Mihael Gérard Saint-Venant, 2013. október 29. 01:13
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. november 4. 00:26 Ugrás a poszthoz

Lilla

Késő van már, nem is kellene idekint lennie... de csak most az egyszer. Fura, de ha Michelle-nek ígéretet tesz, azt rendszerint próbálja nagyon pontosan betartani. A nővérével pedig pinky promise formájában (ki mondta, hogy ők nem lehetnek gyerekesek?) megesküdtek, hogy rendbontani együtt mennek, ha olyan alkalom kínálkozik. Most ugyan nem ilyesmi forog fent, csak simán lent járt a faluban egy kis beszerző körúton főleg nikotinból, aztán tett még egy kitérőt az egyik elhagyatott mosdó felé, mert manapság a mosdók jó rejtekhelynek bizonyulnak és hát elrepült az idő. Michelle nem fog örülni, de vett neki krémest kárpótlásul. Egyáltalán szereti még a süteményt a nővére? Fene tudja, majd most kiderül élesben.
Na persze, ahogy azt elképzelte... Megtörténik olykor, hogy annyira elmerül a gondolataiban, hogy egyáltalán nem néz az orra elé. Főleg most, hogy egy hirtelen kanyart vágva zúg végig a bejárati csarnokon és amilyen lendülettel jön, azzal viszi is magával a földre egyenesen egyensúlyvesztés miatt a frissen érkező csajszit is. Először fel sem fogja, mi történt, csak arra kezd eszmélni, hogy ő a földön, rajta valami szöszi, és közé meg a szöszi közé odaszorult szétkenve a krémes.
-Remek...- Mióta összehozta a balszerencse a raszta törzsatyával, elkezdett számolni, mielőtt szitkozódik. Oké, nem mindig, de ha tudatánál van, próbálja gyakorlatba ültetni. Egy, kettő... száz!
-Akkor most hámozd le magad nagyon gyorsan rólam, szöszi királylány, és kezdj el imádkozni, hogy ne verjem be a képed.- Ebből talán leszűrhető, kit tart hibásnak a krémes haláláért. Még véletlenül sem önmagát, az túl snassz volna már. Kenjük csak szó szerint az újoncra a dolgot. A háziállat bizonyára nem örül, hogy a gazdáját elvitte a gyorsvonat, ráadásul ez az élő romboló még a klasszikus táskát is most kb arrébb rugdossa felállás közben. Mit mondhatni... Mihael és a normális viselkedés nem járnak kézen fogva.
Utoljára módosította:Mihael Gérard Saint-Venant, 2013. november 4. 00:45
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. november 4. 01:13 Ugrás a poszthoz

Nézz a lábad elé, Lilluci...

Ez aztán királyság. Eltarol egy csajt, leesnek, és valami rejtélyes módon ő kerül alulra. Elképesztő, sőt, ha elérné a kését... akkor most gyorsan körbenézne, nem-e leng be mindjárt a képernyőjébe egy raszta séró és vele egy adag kötél, hogy megint hernyóba parancsolja. Csodás egy élmény volt az is, egyszerűen csodás. Na kanyar vissza ide, ugyanis a feje tetejéig krémesnek érzi magát hirtelen. A hülyegyerek a sáljával még az arcára is kent a süteményből. Nem elég, hogy a nővére ajándékának fuccs, még a feje is úgy néz ki, mint amit megigézett egy madár a hasmenésével.
Azért veregessük vállon, hogy nem fogja marokra azonnal szöszi torkát. Nem is lenne jogos (ez a része holtra nem izgatná), meg lehet, amilyen édes lett most nyakban a kiscsaj, az ujjai lecsúsznának a célkeresztről és a másik megúszná a kivégzést. Így aztán csak nagyon "udvariasan" felszólítja a karosszéria útból való eltávolítására és egyúttal szorgalmazza, hogy talán arrébb is kellene menni, mielőtt egy-két tornamozdulattal foggyűjtésbe kezd. Mármint szájból ki, zsebbe be.
-Nenene, tündérbogár, esetleg TE vonszolod tovább a lökhárítód a házadba, vagy puzzle-özni fogok veled rövid úton.- Erre azért már ő is felhördül. Mi a fene az, hogy őt küldik tovább? Hol érzi ez magát? A Hiltonban, hogy csak úgy parancsolgat? Meg azzal a leganézott sállal nem is nagyon meggyőző. Ő meg a leganézott fehér ingében nem meggyőző (ki fog nyírni egy manót, mert elvitték kimosni az összes fekete cuccát, felháborító!) . Végre sikerül felállnia és közben alaposan rámorog a kneazle-re is, főleg azért, mert az állat előbbi mancstámadása nyomán majdnem összeakaszkodtak.
-A dögödet fogd vissza, vagy bundát gyártok belőle a nővéremnek.- Közli csodás-édes mosolyt varázsolva a képére. Ha kell, tényleg előszedi a kését és helyben nekiesik megnyúzni a macskautánzatot, de ha nem muszáj, nem mocskolná be a fehér cuccát. Ez a színtelen szín issza legjobban a vért és mocskos dolog kipucolni, tényleg.
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. november 4. 02:07 Ugrás a poszthoz

És ugyan miért ne?

A kezdeti feszültség, mely arra késztette, hogy odasózzon verbálisan a tyúknak, valamint fizikálisan a csomagjának, alább hagy lassacskán. Csak az a bolhás kneazle ne fújna rá ilyen rondán. Mi baja mégis, Nem is rúgott belé, legyen hálás. Még simán csinálhatna téli prémet belőle Michelle-nek, Charonnak vagy Aimée-nek. A nővérei biztos örülnének valami jó melegnek télre és letenné a gondot legalább egy karácsonyi ajándékról.
Az előbb fel sem tűnt neki, most viszont igencsak a képébe vág, vagyis inkább a fülébe a morgás. Mintha egy állat lenne elveszve a kiscsajban. Önkénytelenül is elvigyorodik, majd lassan megrázza a fejét, szemeiben pedig egy pillanatra felizzik a mániákusság tüze- az a fény, amikor valamit nagyon elemeire akar szedni. Csak egy futó gondolat volt, de most megfordult a tisztesen fésült sérója alatt a gondolat, hogy jó lenne megvizsgálni, miért tud így morogni ez a pöttöm, szőke egér.
-Légy a vendégem. Teszteljük, hogy mennyi marad belőled, ha egy ujjal is hozzám próbálsz érni.- Ezt már mosolytalan arccal közli, sőt kissé sziszegve is. Nem fél a fruskától, bár odabent egy nyugtalan gondolat, amit leginkább ösztönként jellemezne, elkezdte kongatni a legapróbb vészharangját, hogy azért vigyázzon a szőke morgásaival, ki tudja, milyen veszettsége lehet.
A kneazle és ő egy hosszabb pillanatig még farkasszemet néznek, végül az állat fordul sarkon és kezdi követni a gazdáját, ő viszont most már nem engedné el a csajt csak úgy. Felkeltette a figyelmét ez a pattogás, harciasság, meg a némileg Maugli-stílus. Mindjárt egy Cheeta-féle majomüvöltést is kifog, ha Szöszkére megint rájön az állati percek-műsor.
-Azért nem kell így rohanni. Visszaszívom, én voltam a hibás. Elvihetlek a manókig kárpótlásul, hogy leadd a sálad tisztításra. Feltéve, hogy nem kapsz újabb dührohamot, méregzsák.- Beszéd közben szemérmetlenül megvizslatja a szőkeség hátsóját, s ha visszafordult felé a lány, már csak azt észlelheti, hogy hősünk éppen kifele gombolja az ingét, sőt le is húzza a végén, hogy már csak a fekete farmerében és a teniszeiben feszít Újoncka előtt.
-Ha kitisztítják, jobban jársz. A Suvickus nem mindenre megoldás.- Teszi még hozzá egy félmosollyal, aztán megfordul és elindul a konyha irányába lassú léptekkel. A jövevényen áll vagy bukik, hogy elfogadja-e az útmutatási ajánlatot, mert lehet nemet is mondani, neki sehol sem fog fájni. Azért egy percre még megáll és félig visszafordul egy gunyoros ajakgörbülettel a képén.
-Amúgy Mihaelnek hívnak. Csipkedd magad, ha jössz. A manók se éjszakáznak.-
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. november 4. 16:17 Ugrás a poszthoz

Lilla- Az nekem annál jobb  Rolleyes

Nem egy könnyű menetet zavarnak le; csak úgy dübörög a ki nem mondott anyázás köztük, főleg az ő részéről, miközben a ruhák csúfos leganézást szenvedtek el az imént. Közel jár hozzá, hogy belerúgjon a kneazle-be, a gazdáját meg felkenje a falra, de Uff bá' mantrás-tantrás-tátrás.... oké, simán Uff meggyőzőereje, ami a pálcát és a bájitalos készletet jelenti, elég nagy hatással vannak rá és a gyilkolási ösztönére ahhoz, hogy ne szabaduljon el és kezdje kivégezni a szöszkét meg az állatát helyben.
Már éppen lépne lefelé a csibe, mikor utánaszól és normálisabb üzemmódra kapcsol... ezzel párhuzamosan meg vetkőzni kezd. Nincs hőhullám se Berlinben se a bejárati csarnokban, se rajta, csak éppen nem akar krémes felsőben járkálni, hogy aztán rákérdezzenek, hol hagyta a pasiját. Náh, ő straight, ha meg összefüggésbe hoznák a saját táborával, valakinek eltörné az állkapcsát, akár fiú, akár lány a bűnös.
A meglepetés nyomait még éppen ki tudja venni a mellé felzárkózó lány arcáról és ez jól megvigyorogtatja éppenséggel. Talán szándékosan (sőt tuti) teszi zsebre úgy a lány oldalán levő kezét, hogy a mell- és a vállizma kidudorodjon kissé. A másik kezében az inge van, pontosabban egy ujja játssza a kampó szerepét, míg a konkrét ruhadarab a vállára vetve leng rossz rongy módjára.
-Lílá? Most komolyan ilyen kimondhatatlan neved van?- Most erősen hallatszott a francia akcentusa, ahogy a lány nevét ejtette. Ezzel a magyarral meggyűlik a baja. A fene a szájukat, hogy a világ harmadik legnehezebb nyelvét beszéli ez a vadlovas népség. Duma közben emeli a patáit is, halad a konyha irányába, sőt mikor megérkeztek az ajtó elé, megállítja Lillát és sztoikus nyugalommal berúgja az ajtót lábbal ofkorsz.
-Mellesleg nem megtámadtalak, hanem útban voltál. Most mit tegyek, ha nem tudtad arrébb vonszolni magad idejében. Különben is, rajtam landoltál, nem értem, mi a gáz. Puhára estél.- Megvonja a vállát, aztán beperdül az ajtón a manók meg egyenest ellepik őket startból.
-Oké, a mosókonyhás részleg ide jöjjön.- Nemsokára már passzolja is az ingét egy manó apró kezébe és még kettő ácsorog Lilla előtt is tündöklő szemekkel, hogy mikor kaphatják meg végre a koszos göncöket kipucolásra?
-Na ne állj már ott, mint egy faszent. Kell kávé, meg kaja?- Ugyanis mire Lilla átadta, vagy nem adta át a holmiját a manóknak, ő már tökéletesen kulturáltan tömi a fejét egy pulykahúsos szendviccsel, a másik kezében pedig egy bögre kávé virít, ha szöszi mindenképp analizálni akarja a tartalmát.
-Honnan jöttél?- Ha már itt vannak, még egy kis bájcsevej is belefér a keretekbe.
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. november 11. 22:40 Ugrás a poszthoz

Aileen

Ezer, kétezer, háromezer... és négyezer... Olcsó. Többnek gondolta, de ha csak ennyi, hát ennyi. Most kedve sincs vitatkozni a dolgon. Szörnyű dolog történt: leült tanulni. Olvas, okosodik, ráadásul vaskos orvosi szakkönyveket búj. A könyvtárban akad pár ilyen, bár azok gyógyítói szempontok szerint vizsgálnak, de nem gáz. Ha már döntött a jövőbeli szakiránya mellett, most különös mód hagyta magát megszállni részben az elhivatottság által. Ettől még nem lesz kisangyal, sőt ami azt illeti, csak a beceneve "Angyalka" még mindig. Ő maga nem túl sokat változott röpke pár hét alatt. Legfeljebb óvatosabb, körültekintőbb és elgondolkodóbb lett. Persze, ha megint egy Daviddel megélt szituációba csöppenne, gondolkodás nélkül késelne, de újabban ezek a helyzetek is elmaradtak. Ritkábban teszi ki a lábát éjszakánként és többet ül az anatómiai szaklapok fölött. Ilyenkor el szokott vonulni, hogy még véletlenül se hallgassa a sok dinka Rambó-kezdemény gyomorhűtéseit és próbál valami nagyon csendes és nagyon eldugott helyet keresni magának.
Ma viszont meló volt, egy kis árucsere-bere az egyik itt szerzett ismerősével. A leszállított őféle részért darabonként négyezret kóstált fel, így a végére a tíz darabért ovis matek szintjén negyvenezret szerzett. A tag hamar lekopik, ő is menne a dolgára, ám ahogy megfordul, mit ad a szerencse, Barbie-val néz farkasszemet valamekkora távolságból. A rózsaszín kesztyűk azonnal szemöldök-összehúzásra késztetik őt, ám a lány többi része rendben van. Fura, de most nagyon elevenen jutott eszébe az alagútban történt találkozásuk, azután pedig az őrült folyosón lefolytatott beszédük. Aileen... Így mutatozott be Mirának, neki meg sehogyan sem.
De már fordul is a csaj, azt viszont nem mulasztotta el észrevenni, hogy egyik undorító kesztyűs kezében zsebkendőt szorongatott mintha. Vagy legalábbis valami arra emlékeztető dolog lappangott odabent, az az arc pedig felért egy kiadós sírás előtti időjárás jelentéssel. Néhány másodpercig merengve bámulja a mézszőke tincsű leányzó tarkóját, ha már megint háttal állnak neki, aztán elindul fel. Léptei meglehetősen határozottak és nem kerül túl sok idejébe felzárkóznia hölgyünk balja mellé.
-Ennyire nem lehetek félelmetes, hogy azonnal elfordulj tőlem, ugye... Aileen?- Igazából nem feltétlen biztos a névben, a memóriája néha cserben hagyja, ha az adott szituációban nem figyelt eléggé, viszont most valahogy meglehetősen biztos benne, hogy jól emlékszik, ez a lány itt az Aileen nevet viseli. Ha meg nem, úgy is kijavítják.
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. november 12. 00:13 Ugrás a poszthoz

Aileen

Halványan, féloldalasan mosolyodik el azt a kisebb ugrást látva- ez mintha pont a rákérdezését hivatott volna alátámasztani. Félelmetes vagy, Angyalka, de még mennyire, csak úgy pattognak tőled a nők. Kivételesen nem tervezi, hogy felkenje a falra Barbie-t, vagy beszóljon neki, bár utóbbi a lány hozzáállásától is függ nagy mértékben. A gúnyolódásra felcsusszan a szemöldöke, de a félmosolya nem tűnik el. Ettől kissé "Are you fuckin' kiddin' me? Bitch please!" arca lesz.
-De azért ne tátott szájjal csodálkozz. Kihűl a gyomrod.- Ha már csipkelődnek, nem óhajt lemaradni a másikhoz képest és illendően viszonozza azt az adjonistent egy ilyen kaliberű fogadjistennel. Beszéd közben felveszi a lány tempóját; nem nagy dolog, csak kicsit kell lassítania és rövidítenie a léptein. Közben oldalra pillant néha lopva és meg kell állapítania, Szöszi anyaszomorító pofát vág. Ez már azért is szúrja az oldalát, mert még van ereje a kis töpszlinek megpróbálni beszólni neki, mikor ilyen védtelen és apátiás fejet vág- bosszantó kicsit, meg hát érdekes is voltaképpen. Elvégre egy Szőke Barbie matériát mi tud így letörni? Erre szívesen választ kapna.
-Ezt örömmel hallom. Akkor legközelebb ne válts már irányt, ahogy meglátsz, mert az lesz az érzésem, hogy menekülsz. Pedig nincs okod erre, remélem?- Természetesen csöppet piszkálódik, de azért nem olyan mértékben, mint első találkozásukkor. Sőt, a második véletlen meetingük is csendesen zajlott le. Valószínűleg nem lesznek ősellenségek, mert nem feltétlen egymás ellentétei. Ahhoz azért kellene ez az adalék.
A felmutatott rózsaszín borzalmakat látván hangosan felhorkan és jószerével elkapja Aileen kezeit saját két jó nagy markával, miközben a lány hosszasan kifejti, hogy sajna ma csak ezekkel lehet kibékülni, mert melegítő funkciót töltenek be. Bár a vége felhívás keringőre, s ezt szemei villanásából is jól ki lehet venni. Ha már felhozták a lehetőséget és a rózsaszín tökkelütöttségeket kisöpörheti a képből, leveszi Aileen kezeiről a darabokat, a lány zsebeibe tuszkolja őket teljes lelki nyugalommal és pofátlansággal, majd a lány két kacsóját saját meleg tenyerei közé fogja. A bal csuklóján így láthatóvá válik a feltetovált gótikus kereszt is többek között. Meg aztán meglepően meleg kezei vannak, bár azt nem közölte, hogy eddig a zsebében rejtegette őket és azért.
-Hát, ha már így felhoztad, nekem most nyugodtabb a lelkem.- Csöppet sem úgy tűnik, mintha el akarná ereszteni szabadjára a mancsok tulajdonosát, inkább a vigyora szélesedik és pimaszodik a szavak elhangzása közben. Ha kívülről figyelik őket, legfeljebb egy turbékoló párocskát láthatnak, pedig abszolút semmi közük egymáshoz ilyen értelemben. Ők csak egy büntetőpáros, és még tizenegyest sem rúghattak eddig együtt.
Aileen kérdése tagadhatatlanul meglepi, ezt a többszöri pislogása árulja el főként, de az arckifejezésére is kiülnek a jellegzetességek. Korcsolya... Eghen, ezt Nínóval ejtette meg utoljára és az páratlan-pazar jégfelnyalásból állt... meg egyebekből, de ezzel a csajjal aligha jutnak el odáig. Meg amúgy is, jobb dolga most nincs, szóval üsse kő.
-Ha már ilyen csodaszépen kérted, rendben van, veled megyek. De gőzöm sincs a korcsolyázásról, úgy hogy lehet, jéghokit fogok művelni az emberekkel amerikai focival elkeverve. No offence, ha neked megyek tök véletlenül. Akkor erre...- Már vezeti is a lányt egyik kezét a saját markában hagyva, a másikra meg közben az egyik kihorgászott rózsaszín hányáselőidézőt húzta rá, hogy ne halljon felesleges nyavalygást fázásügyben. Így gyakorlatilag kézen fogva közelítik meg a korcsolyapályát, mint egy jól kinevelt, turbékoló párocska. Szerinte ez abszolút vicces és kicsit elemi osztályos, de miért is ne? Utoljára a nővérével járkált kézen fogva, sőt Mich-sel mai napig megcsinálják ezt holtlazán. Elvégre tesók, elvégre megtehetik, hát most Aileennel is megteheti.
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. november 12. 02:32 Ugrás a poszthoz

EM gyülekező

Órára járni... nem az ő stílusa. De könyörgöm, ha azt írják ki az ember fiának, hogy "Tanulmányi kirándulás", az felér egy "Gyertek szétverni a műsort!" felhívással. Nem volt kérdés, berakja-e a patáját erre az összeverődésre vagy sem: naná, hogy igen. Fel van véve a tantárgy neki, jó, ezen kívül is akad még néhány, de a tanulmányi kirándulás egyben azt is jelenti, hogy a mai napon igazoltan hiányzik az óráiról. A többit meg majd elintézi valahogy, vizsgára csak bemehet jelenlétek nélkül is... Aha, ahogy azt Móricka megálmodta és elképzelte.
Lapozzunk: nem pakolta agyon magát. Van egy válltáskája, amiben cigi, öngyújtó, egy flakon víz, két szelet Kinder Bueno (éljen a gyerekkor!) és egy csomag gyógynövény alapú altató lapul. Utóbbit nem is érdemes kérdezni, honnan szerválta. A gyógynövényes cuccokat egyszerűbb beszerezni a tényleges gyógyszernél, de hogy miért épp altató...? Poén lenne kibuktatni mindenkit ezen a kiránduláson, de tényleg. Talán erre gondolt, mikor idetolta a fejét.
Ráérősen baktat a kapu felé, ahol -sasszemeinek hála látja- már tisztes társaság verődött össze. Közelebb érve leszűri azt is, hogy csupa bige és középtájt ott lapul a tanár is, aki -wow- tőle alig idősebb ránézésre. Magának füttyent egy sort, végül közelebb verődik a brancshoz, de nem túl közel- a két lépés egészséges távolság megmarad.
-'napot.- Részéről köszönés letudva. A két rellonos csaj arca tisztán rémlik a körleteikből, nekik külön biccent háztársi szolidaritásból, a többiekre csak egy-egy futó pillantást vet. Nem valami érdekes egy halom fangörllel szemezgetni, bár ahogy elnézi, akad itt idősebb évjárat is, aki nem úgy néz ki, mintha mindjárt ledobná az alsóját Merkovszky látványától. Biztató, hogy legalább mínusz egy sikolyt fog hallani, ha a(z esetleg) megizzadt Merkovszky ledobja a felsőjét. Brrhh, elképzelni se akarja, inkább (kivételesen) beáll a nyájba valahová az egyik rellonos lány (Shania) mellé és egyelőre a nyugtató hallgatás mellett dönt. Minek pofázni, ha a tanár úgy is megteszi majd helyettük?
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2013. november 19. 02:01 Ugrás a poszthoz

Aileen

Gúnyolódunk, gúnyolódunk? Talán több szufla is szorult a rózsaszín árnyalat bajnokába, mint azt első ránézésre hinné az ember? Mindjárt odarohan, meg vissza. Na jó, annyira nincs lenyűgözve, de egy századmásodpercnyi halvány elismerés felgyöngyözött benne a visszaszólás hallatán. Aztán el is apadt.
-Na látod, ezért nem lehet neked valami sok. Még te sem jöttél rá a csavarra.- Kekeckedik még egyet zárásképp a gondolathoz. Valljuk be, elég nagyot nézne, ha tudná, miben töri a fejét szintén büntetést kapott partnere, sőt talán közölné vele, hogy nem, azért neki is vannak standardjai, de erre a színre csak úgy különösen allergiás családi háttértörténet miatt. Továbbá azt is hozzátenné, hogy a futó kalandok területén csak olyan nőkkel áll le, akik nem akarnak rögtön gyűrűt is és nem veszik komolyan a dolgot. De hát nem tudja, mi jár a szőke haj alatt, így Aileen is kevesebb lesz ennyi infóval. Nem mintha bármelyikük élete függne az ő nőízlésétől.
-Mert francia is vagyok.- Közli enyhe lesajnálással a hangjában. Mihael- mi másnak lehetne értelmezni, mint franciának? Persze ez is csak az egoizmusát mutatja, hogy elképzelni sem hajlandó más nemzetbeli Mihaeleket konkurenciaként.
-M-i-h-a-e-l. A c-t hajlamosak hozzárakni, de nem, nem úgy lettem anyakönyvezve.- A biztonság kedvéért kiegészítette, nehogy ez a lány is c-vel kezdje emlegetni a nevét papíron, ha valamilyen furcsa véletlen folytán úgy alakul, hogy le kelljen vésnie az ő nevét.
A büntetést még azért megkérdezi Aileentől és leszűrheti, hogy sokkal normálisabb feladat jutott ennek a csajnak, mint neki. Felajánlja a cserét, de elég gyorsan leszerelik. Ha nem, hát nem, ő nem erőlteti, csak most döntötte el, hogy marhára nem lesz leadva az a büntetés részéről.
-Akkor ne mutatkozz. Úgyse hinnék el, hogy nem jókislány vagy, ha nem a magamfajtákkal lógsz... kislány.- Megvonja a vállát egy gúnyosra méretezett vigyor keretén belül, majd hátat fordít és elindul az alagsor irányába papírostól-írószerestől együtt. Mára pont elég volt a lenéző kisasszonyból, valószínűleg az érzés is kölcsönös. Hm, vajon Miránál kiválthatná egy múltkorihoz hasonlóval a büntetőmunkáját? Megéri megpróbálnia.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Mihael Gérard Saint-Venant összes RPG hozzászólása (173 darab)

Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 » Fel