Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Trófeaterem

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Trófeaterem

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Megy a műsor, valamelyik portré kicsapta a biztosítékot egy másiknál és éppen szétüvölteni igyekeznek a folyosót nagy pofával. Ő részéről a földön ücsörög törökülésben és éppen idegesen túrja szét a haját. Fogalmazni. Egyszer még beleveri Mira fejét a falba ezért, ha senki nem látja! Fogalmazzon 500 szóban arról, miért jó egy plüssmackóval aludni. Hát tudja mit? Itt nyomdafestéket nem tűrő szavak következnek, úgy hogy ugorjunk is.
A kezében ott forgatja a tollát, ölében ott van egy füzet és ráírva két szó: "Dögöljön meg az összes plüssmackó!" . Csak az a difi, hogy szegény, ártatlan, kitömött plüss nincs hogy meghaljon, legfeljebb bedarálhatják, ha úgy hozza a szerencse. Viszont akárhogy nézi, ez a mondat nem ötszáz szó. Fogát csikorgatva üt egyet ököllel a falra, mire a portréalakok még hangosabban kezdenek sápítozni és most már rá. Egy ideig tűri az óbégatásuk, de aztán...
-Na most már kuss legyen!- Az intenzív kiáltás elég ahhoz, hogy egy pillanatra mindenki döbbent csendbe fojtsa az éppen a szájára kéredzkedő szitkát, aztán viszont -és ez a legelképesztőbb- ismét egymásnak esnek, hogy jó, hogy nem harapják át a másik torkát. Egy-kettő nem átall átvergődni ellenlábasa képébe és rögtön verni kezdik egymást "nem apád" alapon.
Sóhajt egyet, morogva odavágja a tollt meg a füzetet, kinyújtóztatja a lábait és egy hosszú pillanatig a portréalakok üvöltözését hallgatja csak. Ezután felhúzza a térdeit, rájuk fekteti két karját és vigyorogva beszáll a meccsbe.
-Te Henrik... Tudtad, hogy Aurora megcsalt Freddyvel? Csak úgy mondom, hogy a függöny mögött csinálták tegnap.- Jegyzi meg röhögve, mire a Henriknek nevezett alak bömbölve elkáromkodja magát, kiront a saját képéből és nekiesik a szomszédjában eddig a vitában bajtársaként funkcionáló Freddynek, valamint fél kézzel az utána csörtető Aurora haját is elkezdi tépni. A többi portrélakó hirtelen kiabálva kezdi biztatni a feleket, hogy verjék csak szét egymás arcberendezését, ő meg vihogva figyeli az eseményeket teljes lelki nyugalommal. Jó ez a folyosó; itt legalább mindenki őszintén meg van veszve.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Senki nem mondhatja rá, hogy kevés esze lenne, mert ami azt illeti, nagyon is logikus és talpraesett ember, de az még az ő fejlett észjárásába sem fér bele, mi a fenének kell minden évben minden évfolyammal megismételni a hülye évnyitókat. Elég egyszer kiállnia az embernek, de ezek az állatok minden_egyes_hülye_évben_megismétlik. Kiábrándító. Ezt nem bírja sehogy sem felfogni, hol van az értelem, a logika itt elásva.
Morgások közepette húzta magára az egynapos fekete ingét, meg a farmerét, meg az acélbetétes bakancsát, továbbá felkerült a szuronyos csuklóvédője és így rendben elkészülve (fél órát kereste azt a tetves csuklóvédőt) végül nekiveselkedett... és elindult a konyhába. Még véletlenül sem vakarta fel idejében magát a nagyteremhez, hanem előtte bedobott egy kávét komótosan, megevett két szelet habos-málnás süteményt, és csak utána kezdett vakarózni, hogy évnyitó van.
A szerencsétlen eseménysorozat elindításához elég egyetlen momentum- ahogy azt a tragédiák végén meg szokták jegyezni: abban a pillanatban, ahogy nyitná az ajtót, szabályosan elüti egy fél mellkas. Egyetlen szerencséje, hogy nem gyurmából puzzle-özték össze, másképp már asztrológusi pózban gyönyörködne a folyosó plafonberendezésében (padlót fogott volna) .
-A szemed talán a seggedben hordod?- Prózai ízléssel válogatja meg a velős mondat minden alkotórészét, melyet rakétaként vág oda a másiknak, sőt még szántszándékkal elállja az útját is. Egykilencvenes magasságával önkényesen megteheti. A hangsúlyában ott lapul, hogy egy rossz szó és tovább üti a vasat, az hétszentség.
-Vagy lelopták a szemüveged, aranybogár?- A gúny terjed és terjed, belecsöpög minden egyes sorába, hangjába, amit kiejt a száján és ember legyen a talpán, akit ez nem bőszítene fel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Henrik éppen Freddy-t veri hullára, Aurora sikítozik a háttérben, a többé portrélakó üvöltve biztatja (többségében) Henriket (mivel ő áll nyerésre), de akadnak szurkolók Freddy javára is, aki éppen most visz be egy alattomos jobbhorgost. Aurora erre felvisít, hogy „Üsd, Freddy!”, majd megszeppenve saját merészségétől és nyelvbotlásától inkább helyesbít a „Ne hagyd magad, szívem!” ordítással. Még az öklét is vehemens energiával rázza meg. Eközben ő lassan a veséjét kiköpve röhög az egészen, hogy a könnye is potyog már.
Ám nemsokára érzékeli, hogy nincs egyedül a folyosón. Arrafelé fordítja a fejét, ahonnan az alak jelenléte „sugárzik” az agyába... és elhúzza kissé a száját. Bár, amikor meglátja Barbie mai szerelését, némileg enyhül az arckifejezése és „csak” zárkózottá válik. Pillanatnyilag nem zavarja a szintkülönbség, nem fogja szíven ütni, hogy fel kell nézzen a szöszi hajasbabára. Csendben elkezd imádkozni (ami nála nagyon ritka dolog!), nehogy megint valami túl értelmes beszélgetést folytassanak ők ketten körítve pár varázslattal, történetesen mondjuk átokkal. Egy pillanatra lehunyja a szemét, mert meg kell jegyeznie magában, hogy erre most nagyon nem fog ugrani. Az utóbbi napokban túlságosan hagyta, hogy elragadja a szarkasztikus, vagánykodós fele, így most sokkal nagyobb önkontrollra van szüksége, hogy azért mégse legyen erőszakkal eltávolítva idő előtt az iskolából. Mondjuk, mielőtt kioperálja Barbie egyik veséjét, vagy a máját.
-Téged pedig megtanítottak öltözködni, gratulálok. A bébiruha nem állt valami jól, szöszi.- Jegyzi meg, miközben feltápászkodik a földről, összeszedi a füzetét és a tollát, majd vet még egy lenéző pillantást a továbbra is verekedő festményekre és egy „chh” hang kíséretében hátat fordít. Magában közben megjegyzi, hogy a rózsaszín nélkül még normálisan is néz ki ez a csaj, sőt szőke. A szőkék valamiért a gyengéi.
-Ma nem akarod lekötözni magad szado-mazó módra?- Érdekes módon a gúny most hiányzik a hangjából, sokkal inkább unott. Még a haját is felborzolja egy adott ponton egy életunt arckifejezés kíséretében. Viszonylag gyorsan vált hangulatot, ami azt illeti, ha elvesztette valamiben az érdeklődését. Értjük ezt most a portrékra.
-Mit kaptál büntetésül Mirától?- Végre teljesen szembefordul Szöszkével és érezhetővé válik a röpke százkilencven centije, amivel büszkélkedhet testhosszilag. A hangjában némi érdeklődés is villan, sőt tartja a szemkontaktust is, mintha valóban foglalkoztatná a csaj büntetése. Lényegében csak az érdekli, rosszabbat kapott-e Barbie, mint ő.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Nem elég, hogy belejöttek, de egy olyan bájgúnár pofa tette mindezt, akiből a -70-es I.Q.-t se nagyon nézi ki. A dermedt agyú, valószínűleg vigyorex hajlamú tapló kb egy magasságú vele, de az már elsőre lecsapódik neki, hogy idősebb lehet már csak a vonásai futólagos felmérése alapján is.
A... népművészeti cserépedény kategóriás bajnoknak úgy tűnik visszaugathatnékja van. Rá kellene varázsoljon egy szájkosarat, hogy vácsi haver, most nincs pofázás, ha azt nem mondják. De ez az állat csak szellőzteti a gyomrát, ilyen nincs. Körülöttük már mindenféle tömegnyomor akad: van itt rózsaszín plüssnyúl a teremben (noha az ajtóban dekkolnak, azért látni még lát egy-két dolgot), feltűnik néhány ismerős zöldségfalvi arc is, na meg ott van Mira is kicsípve, mint Puccos Pista vasárnap. Nem, nem ők vannak most terítéken igazából, hanem ez a tyúkagyú holthülye, aki kinyitotta azt az ólajtót, amit a fejére vágott a genetika.
-Ha szobát akarsz, fizess valamelyik szivárványos haverodnak, ember, de engem te csak nem viszel semerre. Biztos boldogok lesznek, ha a nyakukba lihegsz.- Az arcán most már a jellegzetes, undok vigyora terpeszkedik, ami azt jelzi, hogy csergőre húzták az agyát. Magasról tesz rá éppen, hogy idősebb-e a tag vagy mi a nyűvedés van, mert most már azért is be akar menni.
-Mozdulj, vagy letépem valamid záros határidőn belül, Gombóc Artúr.- És úgy tűnik, ő a záros határidőt úgy értelmezi, hogy három... kettő... egy... Az ökle megindul a tag gyomra felé csinos sebességgel, s egyúttal jobb lábbal elkaszálni próbálja Csipkejózsikát, akinek van ideje álmodozva élőtorlaszt csinálni az ajtóban és elütni őt vállal.
Természetesen az csöppet sem zavarja, hogy a háttérben az igazgató már beszél, osztja a díjakat és az emberek sorban vonulnak fel a gratulációkért. Neeem, ő éppen hülyére igyekszik verni valakit, bár ennek csak a nyitányát indította most be.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

A hülyéken mindig is jól mulatott és ezt nem is próbálta véka alá rejteni. Most is elfogja a vihogás, ha Freddy liluló fejére vagy Aurora grimaszos arcára kell néznie. Élvezet látni, ahogy főnek a levükben- mert ostobák. Utálja a hülye embereket alapból. Nyugodt szemlélődését egyrészt azért rekeszti be, mert megunja a műsort, másrészt „vendége” akad, méghozzá a múltkori Barbie képében és bizony azóta belátta, hogy több ész, kevesebb bosszúság. Bár ezt folyton belátja, miután elpattan a cérnája. Barbie után is tartott egy minimális eszmefuttatást és arra jutott, nem kellett volna annyira nagyon verekedést emlegetnie, mert minek? Nem az, lányokat sem esik nehezére meggyúrni, ha nagyon felhúzzák és a tag kiprovokálja, de ez a csaj nem arra ment, simán csak trógerek voltak a körülmények.
Mindegy is, mert most legalább normális göncben ette ki a fene a házából, akármi is legyen az (rózsaszínért megint ütött volna) és nincs lekötözve, bár utóbbit a szadista fele valahol sajnálja, a gunyoros meg vihogva lovagol rajta épp verbálisan.
-Kár, pedig már majdnem reménykedni kezdtem.- És sikerül elvigyorodnia, de ezúttal a gúny mérséklődik, mert speciel most nem is annyira szívat (na jó, szívat, de alapjáraton jobban is tudna), csak inkább elüti az idejét, míg megjön az ihlete a plüssmackók fontosságának taglalásához. Apropó medve... Jó, hogy van esze rákérdezni, mit kapott a csaj és az még hajlandó válaszolni is.
-Király. Én ötszáz szavas esszét kell írjak arról, miért jó plüssmacikkal aludni. Mira gondolom, nem fogja értékelni, ha beleírom, hogy cseszheti a medvéit, hozok neki igazit, ami széttépje, ha erre indul be.- Na igen, ezt elképzelni is vicces, hogy Mira bukjon a nagy barna medvékre, de még poénabb lenne, ha egy elkezdené kergetni körbe-körbe a kastélyban a prefektát. Spec most bosszúszomjas ezért a dilis büntetésért és bármit megtenne- gondolatban eddig-, hogy szenvedni lássa a kis aljas, sunyi büntetőgépet. Őt csak ne büntetgessék meg!
-Figyelj, frankón jófej leszek és bemutatkozok: Mihael a nevem. Mit szólsz, kislány, cserélünk büntetést? Nekem a karórák jobban fekszenek, te meg elég cukinak festesz arcban, hogy macikról írj. Na?- Nem hülyéskedik, elég csak az arcára nézni őőő... pár tíz centi magasságból. Komolyan gondolta a cserét. Olyan szépet, de olyaaat írna a karóráról, hogy csergőre húzná vele Mirát reményei szerint. Ahhoz most több kreativitást érez, mint a plüssök lélektanához.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Játsszák itt neki a nagymenőt, pedig elég ránézni erre a tagra, annyi agya sincs, mint egy marék lepketrágyának. Egyáltalán hogy nem bírja az ilyen IQ fighter felfogni, hogy kérjen már bocsánatot seggen csúszva, ha beleütközik valakibe? Az a minimum, hogy elnézést kérjen még a megszületéséért is! Bár talán ő vár el túl sokat. Ez a túlméretezett gyűrűsféreg még talán rendes kommunikációra is képtelen.
Pár perc alatt odáig viszik a Mindentudás Egyetemével vetekedő társalgást, hogy őt taszigálják, ő gyomrozna, ha összejönne (de nem jön ezek szerint), viszont kaszálni kaszál, és nemsokára kitör a bunyó. Úgy tűnik, sokakat nem izgat a jó kis meccs –ezért háromszoros hurrá az igi bá’nak, ki ilyen jól lefoglalja ezt a meditáló, nirvánás népséget- , ám őt annál jobban. Pörögnek az események, nemsoká ő válik boxzsákká, ugyanis a fejét fejjel verik szó szerint, a fülét tépik, s bár ő sem rest, megérzi mindezt bőven. Főleg, hogy éppen kivitték az orrát és ömleni kezd belőle a vér. Hátrálni kényszerül és bár rendes ellenállást tanúsít, nekivágódik végül a falnak, mert erőben nem tud a nálánál idősebb fölé kerekedni olyan könnyen. A második roham után káprázik a szeme és éppen csak annyi érkezése marad hirtelenjében, hogy az időközben megkezdett gyomron rúgási kísérletet befejezze, azaz ha a srác nem elég szemfüles, a gyomorszájától elbúcsúzhat érzékelésügyileg egy időre.
Közben persze jönnek az okoskák is szájtátani, mert egyeseknek tényleg nincs jobb dolguk. A csajra (Kimberli) olyan szemeket mereszt, hogy ölni lehetne velük, sőt a fogát is csikorgatja, mielőtt válaszolna.
-Befoghatod akár!- a hangjában mély undor csendül, de ez sokkal inkább Gombóc Artúrnak szól semmint neki. A keze újból életre kel és fogja az első berendezési tárgyat, ami az útjába kerül egy kósza szék képében, s már repül is a csaj irányába hevenyül súrolva Artúrkát is, ha nem vigyáz eléggé. És ekkorra megjelenik kedvenc kiscsillaga, Büntetős Mirácska is. Azistenit. Röviden és velősen ez összegezi legkézenfekvőbben a fiú érzéseit prefektája iránt a múltkori macis incidensnek hála.
Ő részéről nem felel semmit, de elég vadul mered az egészet –szerinte- kirobbantó alakra. Látszik rajta, hogy vacillál, folytassa-e a műsort vagy hagyja a búsba az egészet. Elvégre már úgy is mindegy- elég rendesen szétverték a képét, ő is bevitt pár fájdalmas húzást a csávónak és ezek után jó, ha nem fognak idehányni ütéseik következményeként. Végül arra jut, hogy derekasan megérdemli a háztárs, hogy még egy lást punch-ot bevigyen neki amolyan bemutatkozóul mellé ezt harsogva.
-Jegyezd meg a nevem, görény, és legközelebb kérj bocsánatot: Mihael vagyok.- azzal bumm, útnak indítja az arcra puszi jobbegyenesét. Az lesz a szép, ha netán kiütik egymást...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

A falu a fenekük tövében van gyakorlatilag; ostoba lenne nem kihasználni a lehetőségeit. Odalent járt éppen néhány üzleti természetű ügy elintézése végett és most a csárdából baktat hazafelé. Léptei ráérősek, elvégre nem kergeti a tatár, nem kell senkihez légyottra sietnie, szóval megteheti, hogy elballagja a maradék távolságot a suli kapujáig. Ott majd szépen bebocsátást kap és szedheti a lábát a Rellon körletéig, ha nem akarja, hogy valamelyik kedves lányprefektus ki próbálja szipolyozni, mint Amira szokta. Bár most az a lány is leeresztett, mint egy rossz gumiabroncs. Nem folyt bele más magánügyébe, mivel haszna nem származna belőle, s a lány lelki bajain sem tud segíteni, meg nem is akarna. Mindenki viselje csak a saját keresztjét, aztán, ha nagyon muszáj, ott a válla, bőgjön rajta, ha már volt közük egymáshoz és Mira volt olyan kedves és nem lett terhes tőle.
Ilyen s ehhez hasonló gondolatok tarkítják ellazult elméjét, miközben már csak pár méter választja el a kaputól, ám ekkor megtorpan. Szőke és hosszú haj, na ne... Nincs most kedve, tényleg nincs most kedve újoncot pátyolgatni. Nem mintha amúgy valaha is megtette volna ezt bárkiért is. A Beauxbatonsban soha, itt még soha, szóval nem most fogja elkezdeni a kvóta legyártását. Így hát zsebre vágja kezeit és éppen elhatározná, hogy lazán elmegy az alak mellett, s ha az mégis hozzászól, belevágja a zsebkését, de a szállingózó füstöt csak most veszi észre... Bizony, egy cigi talán neki sem esne rosszul. Rögtön tervet vált hát, előkotorja saját dobozát, belőle egy szálat, a csaj mögé lép és megkocogtatja a vállát.
-Cső. Adnál tüzet?- körülményes volna most elővennie a pálcáját és azzal meggyújtani, sokkal egyszerűbb egy égő cigiről meggyújtani sajátját.
Feltételezzük, hogy szőkénk hátrafordul, ha már hozzá is értek és meg is szólították, így aztán Mihaelnek a következő másodpercben, amint a lány arcára esik pillantása, eláll a szava, de még a cigi is kiesik a szájából, mert azt meg eltátotta döbbenetében.
-Te meg mit keresel itt? Vagy.... Mi a fene...  ?- Teljesen és tökéletesen meglepték. Nem számított rá, hogy a pár perccel idősebb ikernővérébe fog belebotlani a Bagolykő kapujában, ráadásul tőle fog tüzet kérni... és az ő hátsóját mérte végig az imént. De ez már csak mellékes. Minden nő fenekét leméretezi szemmel már csak megszokásból is. Most azonban nagy a döbbenete, szóhoz sem jut és elég viccesen fest így, eltátott szájjal, cigi nélkül, kissé bambán a drága testvér láttán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

Pont egy éve hagyta ott Franciaországot és jött át ide, Magyarországra, a nagybátyjához. Hivatalosan ide szól az úgynevezett lakcímkártyája, Pécsre, meg a gyámja is Javier bácsi lett. Michelle-el nem is nagyon érintkezett, de a többi testvérével sem. Maga sem tudná megmagyarázni, mi okból, csak egyszerűen nem volt dumálás és kész. A hiányérzetet próbálta legyűrni. No nem volt az olyan drasztikus, hogy inni-enni ne tudjon tőle, vagy lányokat gerincre vágni, de azért elég sokszor gondolt az ikrére és hiányolta a közös perceket vele.
Most meg itt áll ez a dilis lány előtte és az ő képe majd’ leszakad a döbbenettől, hogy how the hell? És nem talál rá ép magyarázatot sehogy sem. Jó újra látni Michelle-t, bizsereg tőle mindene, még a vigyor is lassan szétterül a képén. Most nem állatias, nem szadista, hanem őszinte, hülye, és kissé gyerekes vigyor. Szinte elmegy a füle mellett minden, amit a nővére mond, mert hirtelen enged a benne dúló késztetésnek és simán megöleli, felemeli tesóját és körbeforog vele. Még azt sem szégyelli, hogy jó néhány puszit nyomjon Michelle két arcféltekére.
-Te marha hülye vagy. Szólhattál volna. Csak úgy ide állítasz és tessék, szakadjon csak le a pofám a helyéről, mi?- Nevet rá nagy gyerek módjára a lányra, közben meg van szíves leengedni őt a földre ismét és meghagyni a mozgásterét újból. Tagadhatatlanul örül az ikrének és most kellett egy kis érintkezés, hogy meggyőződjön róla, nem valami álruhás troll akarja eljátszani Mich szerepét. Most már biztos benne, hogy a nővére az, feltéve, hogy mégis csak egy Százfűlé főzetet ivott gyökér packázik vele.
-Na persze, nem mész sehová.- Dehogy engedné, majd jó ökör lesz a címeres fajtából, ha ezt megteszi.- Anyáék zörögtek érte?- Mondjuk érdekelné, Michelle-el is lejátszódott-e az ótvar hiszti, mint egy éve vele. Akkor az apja fel is pofozta, de csak nem ért el semmit nála. Na jó, volt némi bűntudathoz hasonló valami a lelkében, de az is hamar elpárolgott, miután a szülei beleegyeztek a váltásba.
-Hiányoztál, tesó.- Olyan természetességgel bukik ki belőle ez a két szó, mintha azt közölné, vasárnap van. Végre megint olyan egésznek érzi magát egy teljes percig. Ez valami hülye ikerszindróma lehet, hogy Michelle mellett elfogja ez a furcsaság. A cigit elfogadja, aztán Michelle csomagját a vállára kapja tök lovagiasan. Ilyet egyedül a nővérével csinál, az egy szem kedvenc hasonmásával, bár igazság szerint nem is hasonlítanak olyan túlságosan az ikerségük ellenére. Szív egy slukkot a cigiből, aztán Michelle felé fordul ismét.
-Nem sok. Kevesebb a gyökér, több a jó arc. Hova kerültél?- Szinte biztos benne, hogy a tesója is rellonos lesz, mert ha nem, valamit nagyon eladminisztráltak és kénytelen lesz pár pofonnal helyes útra terelni valakit, hogy Mich-et az őt megillető házba pakolják be.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Késő van már, nem is kellene idekint lennie... de csak most az egyszer. Fura, de ha Michelle-nek ígéretet tesz, azt rendszerint próbálja nagyon pontosan betartani. A nővérével pedig pinky promise formájában (ki mondta, hogy ők nem lehetnek gyerekesek?) megesküdtek, hogy rendbontani együtt mennek, ha olyan alkalom kínálkozik. Most ugyan nem ilyesmi forog fent, csak simán lent járt a faluban egy kis beszerző körúton főleg nikotinból, aztán tett még egy kitérőt az egyik elhagyatott mosdó felé, mert manapság a mosdók jó rejtekhelynek bizonyulnak és hát elrepült az idő. Michelle nem fog örülni, de vett neki krémest kárpótlásul. Egyáltalán szereti még a süteményt a nővére? Fene tudja, majd most kiderül élesben.
Na persze, ahogy azt elképzelte... Megtörténik olykor, hogy annyira elmerül a gondolataiban, hogy egyáltalán nem néz az orra elé. Főleg most, hogy egy hirtelen kanyart vágva zúg végig a bejárati csarnokon és amilyen lendülettel jön, azzal viszi is magával a földre egyenesen egyensúlyvesztés miatt a frissen érkező csajszit is. Először fel sem fogja, mi történt, csak arra kezd eszmélni, hogy ő a földön, rajta valami szöszi, és közé meg a szöszi közé odaszorult szétkenve a krémes.
-Remek...- Mióta összehozta a balszerencse a raszta törzsatyával, elkezdett számolni, mielőtt szitkozódik. Oké, nem mindig, de ha tudatánál van, próbálja gyakorlatba ültetni. Egy, kettő... száz!
-Akkor most hámozd le magad nagyon gyorsan rólam, szöszi királylány, és kezdj el imádkozni, hogy ne verjem be a képed.- Ebből talán leszűrhető, kit tart hibásnak a krémes haláláért. Még véletlenül sem önmagát, az túl snassz volna már. Kenjük csak szó szerint az újoncra a dolgot. A háziállat bizonyára nem örül, hogy a gazdáját elvitte a gyorsvonat, ráadásul ez az élő romboló még a klasszikus táskát is most kb arrébb rugdossa felállás közben. Mit mondhatni... Mihael és a normális viselkedés nem járnak kézen fogva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Ez aztán királyság. Eltarol egy csajt, leesnek, és valami rejtélyes módon ő kerül alulra. Elképesztő, sőt, ha elérné a kését... akkor most gyorsan körbenézne, nem-e leng be mindjárt a képernyőjébe egy raszta séró és vele egy adag kötél, hogy megint hernyóba parancsolja. Csodás egy élmény volt az is, egyszerűen csodás. Na kanyar vissza ide, ugyanis a feje tetejéig krémesnek érzi magát hirtelen. A hülyegyerek a sáljával még az arcára is kent a süteményből. Nem elég, hogy a nővére ajándékának fuccs, még a feje is úgy néz ki, mint amit megigézett egy madár a hasmenésével.
Azért veregessük vállon, hogy nem fogja marokra azonnal szöszi torkát. Nem is lenne jogos (ez a része holtra nem izgatná), meg lehet, amilyen édes lett most nyakban a kiscsaj, az ujjai lecsúsznának a célkeresztről és a másik megúszná a kivégzést. Így aztán csak nagyon "udvariasan" felszólítja a karosszéria útból való eltávolítására és egyúttal szorgalmazza, hogy talán arrébb is kellene menni, mielőtt egy-két tornamozdulattal foggyűjtésbe kezd. Mármint szájból ki, zsebbe be.
-Nenene, tündérbogár, esetleg TE vonszolod tovább a lökhárítód a házadba, vagy puzzle-özni fogok veled rövid úton.- Erre azért már ő is felhördül. Mi a fene az, hogy őt küldik tovább? Hol érzi ez magát? A Hiltonban, hogy csak úgy parancsolgat? Meg azzal a leganézott sállal nem is nagyon meggyőző. Ő meg a leganézott fehér ingében nem meggyőző (ki fog nyírni egy manót, mert elvitték kimosni az összes fekete cuccát, felháborító!) . Végre sikerül felállnia és közben alaposan rámorog a kneazle-re is, főleg azért, mert az állat előbbi mancstámadása nyomán majdnem összeakaszkodtak.
-A dögödet fogd vissza, vagy bundát gyártok belőle a nővéremnek.- Közli csodás-édes mosolyt varázsolva a képére. Ha kell, tényleg előszedi a kését és helyben nekiesik megnyúzni a macskautánzatot, de ha nem muszáj, nem mocskolná be a fehér cuccát. Ez a színtelen szín issza legjobban a vért és mocskos dolog kipucolni, tényleg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

A kezdeti feszültség, mely arra késztette, hogy odasózzon verbálisan a tyúknak, valamint fizikálisan a csomagjának, alább hagy lassacskán. Csak az a bolhás kneazle ne fújna rá ilyen rondán. Mi baja mégis, Nem is rúgott belé, legyen hálás. Még simán csinálhatna téli prémet belőle Michelle-nek, Charonnak vagy Aimée-nek. A nővérei biztos örülnének valami jó melegnek télre és letenné a gondot legalább egy karácsonyi ajándékról.
Az előbb fel sem tűnt neki, most viszont igencsak a képébe vág, vagyis inkább a fülébe a morgás. Mintha egy állat lenne elveszve a kiscsajban. Önkénytelenül is elvigyorodik, majd lassan megrázza a fejét, szemeiben pedig egy pillanatra felizzik a mániákusság tüze- az a fény, amikor valamit nagyon elemeire akar szedni. Csak egy futó gondolat volt, de most megfordult a tisztesen fésült sérója alatt a gondolat, hogy jó lenne megvizsgálni, miért tud így morogni ez a pöttöm, szőke egér.
-Légy a vendégem. Teszteljük, hogy mennyi marad belőled, ha egy ujjal is hozzám próbálsz érni.- Ezt már mosolytalan arccal közli, sőt kissé sziszegve is. Nem fél a fruskától, bár odabent egy nyugtalan gondolat, amit leginkább ösztönként jellemezne, elkezdte kongatni a legapróbb vészharangját, hogy azért vigyázzon a szőke morgásaival, ki tudja, milyen veszettsége lehet.
A kneazle és ő egy hosszabb pillanatig még farkasszemet néznek, végül az állat fordul sarkon és kezdi követni a gazdáját, ő viszont most már nem engedné el a csajt csak úgy. Felkeltette a figyelmét ez a pattogás, harciasság, meg a némileg Maugli-stílus. Mindjárt egy Cheeta-féle majomüvöltést is kifog, ha Szöszkére megint rájön az állati percek-műsor.
-Azért nem kell így rohanni. Visszaszívom, én voltam a hibás. Elvihetlek a manókig kárpótlásul, hogy leadd a sálad tisztításra. Feltéve, hogy nem kapsz újabb dührohamot, méregzsák.- Beszéd közben szemérmetlenül megvizslatja a szőkeség hátsóját, s ha visszafordult felé a lány, már csak azt észlelheti, hogy hősünk éppen kifele gombolja az ingét, sőt le is húzza a végén, hogy már csak a fekete farmerében és a teniszeiben feszít Újoncka előtt.
-Ha kitisztítják, jobban jársz. A Suvickus nem mindenre megoldás.- Teszi még hozzá egy félmosollyal, aztán megfordul és elindul a konyha irányába lassú léptekkel. A jövevényen áll vagy bukik, hogy elfogadja-e az útmutatási ajánlatot, mert lehet nemet is mondani, neki sehol sem fog fájni. Azért egy percre még megáll és félig visszafordul egy gunyoros ajakgörbülettel a képén.
-Amúgy Mihaelnek hívnak. Csipkedd magad, ha jössz. A manók se éjszakáznak.-

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Nem egy könnyű menetet zavarnak le; csak úgy dübörög a ki nem mondott anyázás köztük, főleg az ő részéről, miközben a ruhák csúfos leganézást szenvedtek el az imént. Közel jár hozzá, hogy belerúgjon a kneazle-be, a gazdáját meg felkenje a falra, de Uff bá' mantrás-tantrás-tátrás.... oké, simán Uff meggyőzőereje, ami a pálcát és a bájitalos készletet jelenti, elég nagy hatással vannak rá és a gyilkolási ösztönére ahhoz, hogy ne szabaduljon el és kezdje kivégezni a szöszkét meg az állatát helyben.
Már éppen lépne lefelé a csibe, mikor utánaszól és normálisabb üzemmódra kapcsol... ezzel párhuzamosan meg vetkőzni kezd. Nincs hőhullám se Berlinben se a bejárati csarnokban, se rajta, csak éppen nem akar krémes felsőben járkálni, hogy aztán rákérdezzenek, hol hagyta a pasiját. Náh, ő straight, ha meg összefüggésbe hoznák a saját táborával, valakinek eltörné az állkapcsát, akár fiú, akár lány a bűnös.
A meglepetés nyomait még éppen ki tudja venni a mellé felzárkózó lány arcáról és ez jól megvigyorogtatja éppenséggel. Talán szándékosan (sőt tuti) teszi zsebre úgy a lány oldalán levő kezét, hogy a mell- és a vállizma kidudorodjon kissé. A másik kezében az inge van, pontosabban egy ujja játssza a kampó szerepét, míg a konkrét ruhadarab a vállára vetve leng rossz rongy módjára.
-Lílá? Most komolyan ilyen kimondhatatlan neved van?- Most erősen hallatszott a francia akcentusa, ahogy a lány nevét ejtette. Ezzel a magyarral meggyűlik a baja. A fene a szájukat, hogy a világ harmadik legnehezebb nyelvét beszéli ez a vadlovas népség. Duma közben emeli a patáit is, halad a konyha irányába, sőt mikor megérkeztek az ajtó elé, megállítja Lillát és sztoikus nyugalommal berúgja az ajtót lábbal ofkorsz.
-Mellesleg nem megtámadtalak, hanem útban voltál. Most mit tegyek, ha nem tudtad arrébb vonszolni magad idejében. Különben is, rajtam landoltál, nem értem, mi a gáz. Puhára estél.- Megvonja a vállát, aztán beperdül az ajtón a manók meg egyenest ellepik őket startból.
-Oké, a mosókonyhás részleg ide jöjjön.- Nemsokára már passzolja is az ingét egy manó apró kezébe és még kettő ácsorog Lilla előtt is tündöklő szemekkel, hogy mikor kaphatják meg végre a koszos göncöket kipucolásra?
-Na ne állj már ott, mint egy faszent. Kell kávé, meg kaja?- Ugyanis mire Lilla átadta, vagy nem adta át a holmiját a manóknak, ő már tökéletesen kulturáltan tömi a fejét egy pulykahúsos szendviccsel, a másik kezében pedig egy bögre kávé virít, ha szöszi mindenképp analizálni akarja a tartalmát.
-Honnan jöttél?- Ha már itt vannak, még egy kis bájcsevej is belefér a keretekbe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Ezer, kétezer, háromezer... és négyezer... Olcsó. Többnek gondolta, de ha csak ennyi, hát ennyi. Most kedve sincs vitatkozni a dolgon. Szörnyű dolog történt: leült tanulni. Olvas, okosodik, ráadásul vaskos orvosi szakkönyveket búj. A könyvtárban akad pár ilyen, bár azok gyógyítói szempontok szerint vizsgálnak, de nem gáz. Ha már döntött a jövőbeli szakiránya mellett, most különös mód hagyta magát megszállni részben az elhivatottság által. Ettől még nem lesz kisangyal, sőt ami azt illeti, csak a beceneve "Angyalka" még mindig. Ő maga nem túl sokat változott röpke pár hét alatt. Legfeljebb óvatosabb, körültekintőbb és elgondolkodóbb lett. Persze, ha megint egy Daviddel megélt szituációba csöppenne, gondolkodás nélkül késelne, de újabban ezek a helyzetek is elmaradtak. Ritkábban teszi ki a lábát éjszakánként és többet ül az anatómiai szaklapok fölött. Ilyenkor el szokott vonulni, hogy még véletlenül se hallgassa a sok dinka Rambó-kezdemény gyomorhűtéseit és próbál valami nagyon csendes és nagyon eldugott helyet keresni magának.
Ma viszont meló volt, egy kis árucsere-bere az egyik itt szerzett ismerősével. A leszállított őféle részért darabonként négyezret kóstált fel, így a végére a tíz darabért ovis matek szintjén negyvenezret szerzett. A tag hamar lekopik, ő is menne a dolgára, ám ahogy megfordul, mit ad a szerencse, Barbie-val néz farkasszemet valamekkora távolságból. A rózsaszín kesztyűk azonnal szemöldök-összehúzásra késztetik őt, ám a lány többi része rendben van. Fura, de most nagyon elevenen jutott eszébe az alagútban történt találkozásuk, azután pedig az őrült folyosón lefolytatott beszédük. Aileen... Így mutatozott be Mirának, neki meg sehogyan sem.
De már fordul is a csaj, azt viszont nem mulasztotta el észrevenni, hogy egyik undorító kesztyűs kezében zsebkendőt szorongatott mintha. Vagy legalábbis valami arra emlékeztető dolog lappangott odabent, az az arc pedig felért egy kiadós sírás előtti időjárás jelentéssel. Néhány másodpercig merengve bámulja a mézszőke tincsű leányzó tarkóját, ha már megint háttal állnak neki, aztán elindul fel. Léptei meglehetősen határozottak és nem kerül túl sok idejébe felzárkóznia hölgyünk balja mellé.
-Ennyire nem lehetek félelmetes, hogy azonnal elfordulj tőlem, ugye... Aileen?- Igazából nem feltétlen biztos a névben, a memóriája néha cserben hagyja, ha az adott szituációban nem figyelt eléggé, viszont most valahogy meglehetősen biztos benne, hogy jól emlékszik, ez a lány itt az Aileen nevet viseli. Ha meg nem, úgy is kijavítják.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Halványan, féloldalasan mosolyodik el azt a kisebb ugrást látva- ez mintha pont a rákérdezését hivatott volna alátámasztani. Félelmetes vagy, Angyalka, de még mennyire, csak úgy pattognak tőled a nők. Kivételesen nem tervezi, hogy felkenje a falra Barbie-t, vagy beszóljon neki, bár utóbbi a lány hozzáállásától is függ nagy mértékben. A gúnyolódásra felcsusszan a szemöldöke, de a félmosolya nem tűnik el. Ettől kissé "Are you fuckin' kiddin' me? Bitch please!" arca lesz.
-De azért ne tátott szájjal csodálkozz. Kihűl a gyomrod.- Ha már csipkelődnek, nem óhajt lemaradni a másikhoz képest és illendően viszonozza azt az adjonistent egy ilyen kaliberű fogadjistennel. Beszéd közben felveszi a lány tempóját; nem nagy dolog, csak kicsit kell lassítania és rövidítenie a léptein. Közben oldalra pillant néha lopva és meg kell állapítania, Szöszi anyaszomorító pofát vág. Ez már azért is szúrja az oldalát, mert még van ereje a kis töpszlinek megpróbálni beszólni neki, mikor ilyen védtelen és apátiás fejet vág- bosszantó kicsit, meg hát érdekes is voltaképpen. Elvégre egy Szőke Barbie matériát mi tud így letörni? Erre szívesen választ kapna.
-Ezt örömmel hallom. Akkor legközelebb ne válts már irányt, ahogy meglátsz, mert az lesz az érzésem, hogy menekülsz. Pedig nincs okod erre, remélem?- Természetesen csöppet piszkálódik, de azért nem olyan mértékben, mint első találkozásukkor. Sőt, a második véletlen meetingük is csendesen zajlott le. Valószínűleg nem lesznek ősellenségek, mert nem feltétlen egymás ellentétei. Ahhoz azért kellene ez az adalék.
A felmutatott rózsaszín borzalmakat látván hangosan felhorkan és jószerével elkapja Aileen kezeit saját két jó nagy markával, miközben a lány hosszasan kifejti, hogy sajna ma csak ezekkel lehet kibékülni, mert melegítő funkciót töltenek be. Bár a vége felhívás keringőre, s ezt szemei villanásából is jól ki lehet venni. Ha már felhozták a lehetőséget és a rózsaszín tökkelütöttségeket kisöpörheti a képből, leveszi Aileen kezeiről a darabokat, a lány zsebeibe tuszkolja őket teljes lelki nyugalommal és pofátlansággal, majd a lány két kacsóját saját meleg tenyerei közé fogja. A bal csuklóján így láthatóvá válik a feltetovált gótikus kereszt is többek között. Meg aztán meglepően meleg kezei vannak, bár azt nem közölte, hogy eddig a zsebében rejtegette őket és azért.
-Hát, ha már így felhoztad, nekem most nyugodtabb a lelkem.- Csöppet sem úgy tűnik, mintha el akarná ereszteni szabadjára a mancsok tulajdonosát, inkább a vigyora szélesedik és pimaszodik a szavak elhangzása közben. Ha kívülről figyelik őket, legfeljebb egy turbékoló párocskát láthatnak, pedig abszolút semmi közük egymáshoz ilyen értelemben. Ők csak egy büntetőpáros, és még tizenegyest sem rúghattak eddig együtt.
Aileen kérdése tagadhatatlanul meglepi, ezt a többszöri pislogása árulja el főként, de az arckifejezésére is kiülnek a jellegzetességek. Korcsolya... Eghen, ezt Nínóval ejtette meg utoljára és az páratlan-pazar jégfelnyalásból állt... meg egyebekből, de ezzel a csajjal aligha jutnak el odáig. Meg amúgy is, jobb dolga most nincs, szóval üsse kő.
-Ha már ilyen csodaszépen kérted, rendben van, veled megyek. De gőzöm sincs a korcsolyázásról, úgy hogy lehet, jéghokit fogok művelni az emberekkel amerikai focival elkeverve. No offence, ha neked megyek tök véletlenül. Akkor erre...- Már vezeti is a lányt egyik kezét a saját markában hagyva, a másikra meg közben az egyik kihorgászott rózsaszín hányáselőidézőt húzta rá, hogy ne halljon felesleges nyavalygást fázásügyben. Így gyakorlatilag kézen fogva közelítik meg a korcsolyapályát, mint egy jól kinevelt, turbékoló párocska. Szerinte ez abszolút vicces és kicsit elemi osztályos, de miért is ne? Utoljára a nővérével járkált kézen fogva, sőt Mich-sel mai napig megcsinálják ezt holtlazán. Elvégre tesók, elvégre megtehetik, hát most Aileennel is megteheti.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

Órára járni... nem az ő stílusa. De könyörgöm, ha azt írják ki az ember fiának, hogy "Tanulmányi kirándulás", az felér egy "Gyertek szétverni a műsort!" felhívással. Nem volt kérdés, berakja-e a patáját erre az összeverődésre vagy sem: naná, hogy igen. Fel van véve a tantárgy neki, jó, ezen kívül is akad még néhány, de a tanulmányi kirándulás egyben azt is jelenti, hogy a mai napon igazoltan hiányzik az óráiról. A többit meg majd elintézi valahogy, vizsgára csak bemehet jelenlétek nélkül is... Aha, ahogy azt Móricka megálmodta és elképzelte.
Lapozzunk: nem pakolta agyon magát. Van egy válltáskája, amiben cigi, öngyújtó, egy flakon víz, két szelet Kinder Bueno (éljen a gyerekkor!) és egy csomag gyógynövény alapú altató lapul. Utóbbit nem is érdemes kérdezni, honnan szerválta. A gyógynövényes cuccokat egyszerűbb beszerezni a tényleges gyógyszernél, de hogy miért épp altató...? Poén lenne kibuktatni mindenkit ezen a kiránduláson, de tényleg. Talán erre gondolt, mikor idetolta a fejét.
Ráérősen baktat a kapu felé, ahol -sasszemeinek hála látja- már tisztes társaság verődött össze. Közelebb érve leszűri azt is, hogy csupa bige és középtájt ott lapul a tanár is, aki -wow- tőle alig idősebb ránézésre. Magának füttyent egy sort, végül közelebb verődik a brancshoz, de nem túl közel- a két lépés egészséges távolság megmarad.
-'napot.- Részéről köszönés letudva. A két rellonos csaj arca tisztán rémlik a körleteikből, nekik külön biccent háztársi szolidaritásból, a többiekre csak egy-egy futó pillantást vet. Nem valami érdekes egy halom fangörllel szemezgetni, bár ahogy elnézi, akad itt idősebb évjárat is, aki nem úgy néz ki, mintha mindjárt ledobná az alsóját Merkovszky látványától. Biztató, hogy legalább mínusz egy sikolyt fog hallani, ha a(z esetleg) megizzadt Merkovszky ledobja a felsőjét. Brrhh, elképzelni se akarja, inkább (kivételesen) beáll a nyájba valahová az egyik rellonos lány (Shania) mellé és egyelőre a nyugtató hallgatás mellett dönt. Minek pofázni, ha a tanár úgy is megteszi majd helyettük?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Gúnyolódunk, gúnyolódunk? Talán több szufla is szorult a rózsaszín árnyalat bajnokába, mint azt első ránézésre hinné az ember? Mindjárt odarohan, meg vissza. Na jó, annyira nincs lenyűgözve, de egy századmásodpercnyi halvány elismerés felgyöngyözött benne a visszaszólás hallatán. Aztán el is apadt.
-Na látod, ezért nem lehet neked valami sok. Még te sem jöttél rá a csavarra.- Kekeckedik még egyet zárásképp a gondolathoz. Valljuk be, elég nagyot nézne, ha tudná, miben töri a fejét szintén büntetést kapott partnere, sőt talán közölné vele, hogy nem, azért neki is vannak standardjai, de erre a színre csak úgy különösen allergiás családi háttértörténet miatt. Továbbá azt is hozzátenné, hogy a futó kalandok területén csak olyan nőkkel áll le, akik nem akarnak rögtön gyűrűt is és nem veszik komolyan a dolgot. De hát nem tudja, mi jár a szőke haj alatt, így Aileen is kevesebb lesz ennyi infóval. Nem mintha bármelyikük élete függne az ő nőízlésétől.
-Mert francia is vagyok.- Közli enyhe lesajnálással a hangjában. Mihael- mi másnak lehetne értelmezni, mint franciának? Persze ez is csak az egoizmusát mutatja, hogy elképzelni sem hajlandó más nemzetbeli Mihaeleket konkurenciaként.
-M-i-h-a-e-l. A c-t hajlamosak hozzárakni, de nem, nem úgy lettem anyakönyvezve.- A biztonság kedvéért kiegészítette, nehogy ez a lány is c-vel kezdje emlegetni a nevét papíron, ha valamilyen furcsa véletlen folytán úgy alakul, hogy le kelljen vésnie az ő nevét.
A büntetést még azért megkérdezi Aileentől és leszűrheti, hogy sokkal normálisabb feladat jutott ennek a csajnak, mint neki. Felajánlja a cserét, de elég gyorsan leszerelik. Ha nem, hát nem, ő nem erőlteti, csak most döntötte el, hogy marhára nem lesz leadva az a büntetés részéről.
-Akkor ne mutatkozz. Úgyse hinnék el, hogy nem jókislány vagy, ha nem a magamfajtákkal lógsz... kislány.- Megvonja a vállát egy gúnyosra méretezett vigyor keretén belül, majd hátat fordít és elindul az alagsor irányába papírostól-írószerestől együtt. Mára pont elég volt a lenéző kisasszonyból, valószínűleg az érzés is kölcsönös. Hm, vajon Miránál kiválthatná egy múltkorihoz hasonlóval a büntetőmunkáját? Megéri megpróbálnia.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Társaságnak sem őt szokták hívni az átlagos körökben. Sokkal inkább a hozzá hasonló, szélsőséges emberek kedvelik az odasózós természetét, a (sokszor) undorító beszólásait, de nőkkel szemben azért visszafogja magát. Most is a morgós, hülye kezdés után viszonylag konszolidált üzemmódba vált át, sőt még a felsőjét is ledobja a zimankós idő ellenére. Szükséges a pólónak egy mosás, be kell szerezzen egy új adag sütit Michelle-nek és eközben belefér, hogy a frissen jött gólyával is tovább ossza az észt most már nyugodtabb hangnemben. Végül is az ő hibája volt az ütközés, de ezt a világért sem ismerné be, maradjunk ennyiben.
Az út a konyhába rövid, de ennyi idő alatt is jut ideje kommentálni, mennyire kimondhatatlan egy magyar neve van ennek a hazainak is. A Mihael például teljesen rendben van, sőt a Michelle is, de hogy Lílá? Vagy Lilla? Vagy mi a frászkarika... Hát na, elég hülyén tudja kimondani. Mintha sokkal erőteljesebben nyomnák a betűket ezek a magyarok. Nincs bennük semmi dallamérzék, nem úgy a franciákban.
-Na ne idegelj, ezeket megjegyezni sem lehet. Komolyan, facsart neveitek vannak. De jó, a Lílá még egészen kimondható, valóban. – Jobb, mintha mondjuk... Erzsébetnek nevezték volna el a szülők a szőkét. Hát azt tuti biztos, képtelen volna kimondani magyarul, csak franciásan állna rá a szája. Időközben belöki a konyha ajtaját is némi riadalmat okozva a manók körében ezzel, de hamar napirendre térnek a dolog felett, és ők is beljebb nyomulnak.
-Csakis.- Jegyzi meg vigyorogva és egy vállvonással, miközben odaadja az egyik manónak a felsőjét a megfelelő instrukciókkal: magyarul holnapra erre szüksége lenne a gólyalakban reggeli szállítmányként. A manó lelkesen csattogtatja a fülét és hamar elhúz a dolgára, ő meg, némi félmosollyal nyugtázza, hogy Lilla teljesen a közelébe sodródott, mintha félne a manóktól.
-Nem bántanak. A kopogószellemtől és a bentlakó kísértetektől inkább tarts. Főleg a rellonostól. –Jegyzi meg amolyan alapinfóként. Ha meg már van ingyen kaja, nem vacillál sokat és beleharap a pulykás szendvicsbe, közben meg leveti magát az asztal mellé a szomszédos székeket még épen hagyva, ha netán szöszinek van bátorsága leülni mellé, megtehesse. Ahogy elnézi, ez tényleg be fog következni, mert a manók újbóli megjelenésére ismét kicsinyre csökken a távolság kettejük között. Őt nem zavarja a dolog, de Lillának kell majd hozzászokni, hogy ezek a mini lények itt futkorásznak naphosszat és főznek-mosnak-sütnek-takarítanak rájuk, persze rendes bérért. Úgy hallotta, az itteni manók szerződésesen vannak itt.
-Honnan tudhatod? Lehet, hogy egy zseni vagyok Magyarország földrajzából, csak nem kötöm a pisze orrodra.- Megvonja a vállát sztoikus nyugalommal erre a feltételezésre, bár azt tegyük hozzá, hogy még ha meg is kapja a kívánt információt, tényleg nem tud mit csinálni vele, mert fogalma sincs, mi hol van Magyarországon. A kérdést persze visszakapja, meg sem lepődik rajta, úgy hogy inkább a kávéja után nyúl és teljes testével Lilla felé fordul. Bal csuklóján mellesleg kirajzolódik egy gótikus kereszt tetoválás, amit az anyja még meg is szenteltetett neki, mielőtt eljött Magyarországra.
-Franciák vagyunk, ahogy azt már mondtam. Toulouse-ról hallottál? Mondjuk a báró festőről, aki a Moulin Rouge első plakátját tervezte? Mna, a hasonnevű városból jöttünk.- És eredetileg mindketten a Beauxbatons diákjai voltak, csak nem ragadtak meg ott két, illetve három évnél tovább Michelle esetében. Egyikük sem bánta meg eddig, hogy elhagyták a francia tanulmányi osztályt, azt már persze sokkal jobban, hogy távol vannak a családjuktól. Legalábbis ő hiányolja a nővéreit, talán még a szülőket is, de Mich ezzel biztos másképp van. Neki nagyobb gondjai voltak mindig is főleg az anyjukkal. Carla erősen korlátozta a nővérét szinte mindenben és most is ezt tenné, ha nem léptek volna meg az anyai szigor elől.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

A "perverz disznaj"-ra lenne egy-két keresetlen szava, tán felháborodott megjegyzése is bőven. Mi az, hogy perverz? Csak egészséges és nem jár csukott szemekkel, plusz egy éve nem látta a nővérét, azóta változhatott simán hátulról Michelle. Ezt félresöpörve azért teljes az öröm, amint realizálja, hogy drága nővérével áll szemközt. Odáig viszi az örömködést, hogy felkapja és jól összeszorongatja a lányt, ami az ő fizikumát elnézve komoly fenyegetés is lehetne, de Michelle-lel mindig finoman bánik, ahogy kell. Hosszú volt ez az idő, amit külön töltöttek és tagadhatatlanul élvezte azt az időszakot, amit "szabad pórázon" tölthetett, ideje volt már, hogy újból összeálljon a Saint-Venant pusztító duó. Nem, nem ez a része hiányzott, inkább Michelle fricskái, a kölcsönös húzások, nevetések, a jó testvéri jelenség közöttük.
-Egy év sem nyomta le a csípős egód.- Néz rá csúfondárosan nővérére, miközben utoljára ismét végignézi tetőtől talpig, csak hogy biztos legyen benne, megvan még az a kislábujj-köröm is, ami Michelle-hez tartozik. Természetesen meglepte, hogy a szülők csak úgy engedélyezték drágája átpártolását a magyar mágusképzőbe és naná, rögtön magyarázatért epekedik, hogy is történt ez a csoda. Ha figyelembe veszi, ő hány kört futott le, hogy kiszakadhasson a Beauxbatons fojtogató-marasztaló közösségéből, ez már csodaszámba tartozik, hogy a testvére itt landolhatott.
-Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében Ámen.- Szolid röhögéssel ejti a szavakat- mindketten tudják, mennyit ér számukra az egész vallás, jó katolikus mese: semmit. Michelle egyenesen irtózik tőle, ő meg hála az anyjának egy gótikus kereszttetoválással járkálhat a csuklóján ítéletnapig, amit jól lelocsoltak anno szentelt vízzel. Mintha az bármitől megvédené, komolyan... Az anyja naivitása néha kiakasztja. Ezt inkáb most mégis félresöpri és frissen kézhez kapott tesójára fordítja minden elérhető figyelmét, meg annak csomagjára, amit vállra kap nagy lovagiasan jelezve, hogy problem solved on voluntary terms.
-Tökéletes, akkor egy helyen leszünk. Üdv a kastélyban, tesó.- Ő sem beszéli agyon a témát, ennyivel lezártnak tekinti a dolgot. A továbbiakban már a saját kis privát beszélgetésük folyik egészen a Rellon ház székhelyéig. Van mit pótoljanak és kérdezzenek egymástól, így aztán csak úgy repül az idő, míg a zöldekhez be nem motyózzák Michelle-t.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Katkó - este hétkor

- Ne húzd az agyam. Edd meg, gyerünk. Nem érek rá egész este. -Ma halmozottan jött az áldás, jobb is, rosszabb is egyben. Elsőként volt szerencséje hajnalban végignézni, ahogy az egyik kliensét elvezeti két minden lében kanál auror. Csak enyhén ment fel a cukra, tényleg. Ezután délelőtt a képébe vágódott egy bagoly reggelinél azzal az igen kurta-furcsa üzenettel, hogy a bácsikája országon kívül lesz, a nénikéje beteg, vigyázzon egy napig a négyéves unokaöccsére. Ne aggódjon, mágus a gyerek, múltkor leégette a macska bajszát.
Hát csodás! Nagyon örül, minden vágyálma abban merül ki, hogy ovisokat pesztráljon, akik épp nem hajlandóak megenni a sonkás szendvicsüket és az asztalra köpködik a kukoricaszemeket a majonézből (ennek a gyereknek irgalmatlanul furcsa kérései voltak a manókhoz! ). Lassan kezdi érezni a késztetést, hogy levigye Gábort a kínzókamrába és fellógassa a bokáinál fogva. Tanulja meg, ha egyszer a szadista unokabátyja közli, hogy "Márpedig megeszed azt a szendvicset, vagy kígyóvá varázsolom és ő fog téged felzabálni!", akkor neki kutyakötelessége enni és befogni a száját a további csiripelésektől. Alapjáraton bírja a kölyköket, tényleg, de Gábor különösen irritálja már csak azért is, mert éppen olyan hülyén tud nézni, mint az anyja, és mindenre kíváncsi. Az előbb elszedte a cigis dobozát és majdnem megevett egy szálat belőle. Kevésen múlott, hogy ne pofozza fel helyben.
További nyafogás következik most, hogy de nincs narancsleve, a szalvéta nem katicás, az anyukája pedig szokott málnalekvárt kenni rá (Éva tényleg beteg- hogy a fenében lehet majonézes sonkás szendvicsre MÉG málnalekvárt pakolni?) , és ekkor csap az asztalra. A cérna kezd elszakadni.
- Jól nyisd ki a füled. Megeszed a szendvicsed, megiszod a teád. Nincs narancslé, nincs extra szalvéta, nem rágod meg a cigim, nem kapsz málnalekvárt, mert nem foglak meggyógyítani a hasmenésből, érted? Ha még egyszer nyavalyogsz, összekötöm a bokáid és a csuklóid, és behajítalak abba a bogolyfalvi házba, amit még a Kaszás is messze elkerül a két rellonos miatt, aki lakja. Ha azt akarod, hogy felzabáljon valami az udvarukon, mielőtt még meghallanák, hogy szuszogsz, kérlek, folytasd csak a vinnyogást. - Az arca ennél hidegebb aligha lehetne, a hangja is halk, a gyerek pedig gyakorlatilag kővé dermedve néz rá, de aligha a szavak súlya miatt. Sokkal hihetőbb, hogy az unokabátyja modora belevágta a frászt. Elképesztő, milyen gyorsan tud abrakolni egy gyerek, ha megfenyegetik, hogy rossz vége lesz a hisztijének. Gáborka full speedre kapcsol a szendviccsel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Régen vasárnap templomba kellett menni, mert anyuci és apuci rájuk parancsoltak, hogy hallgatás van, szedjék a hátsójukat, öltözzenek ők is, mint a testvéreik és húzzanak velük együtt áhítatoskodni. Azóta annyiban javult a helyzet, hogy nagyobb, nem él otthon és nem megy templomba elvből. Helyette a délelőttjeit elalussza Sam ágyában menetrendszerűen, a délutáni program pedig változatos. Ezúttal volt akkora oltári szerencséje, hogy az egyik hibbant, utolsó óráit rúgó vén kecske tanár elkapja és "megkérje" (".. vagy kaphatsz büntetőmunkát is azért, mert illegálisan cigiztél a második emeleten hétfőn hajnalban. Választhatsz.." ) , hogy segítsen egy még őrültebbnek kinéző tyúknak, aki most itt ballag mellette. Fogalma sincs, miben kellene szárnysegédeskednie, de hogy vissza fog menni a kecskéhez és tesz róla, hogy többé ne láthasson, az is biztos.
- És? Miben kellene segíteni? - A hangjában alig tapintható fancsali tónus is lapul, ahogy kimondja a "segíteni" szót, viszont az arcára már csak azért is varázsol némi visszafogott érdeklődést, mert egyáltalán nem csúnya madárijesztő a csaj. Az igaz, hogy kissé hátulgombolós a feje, de rá se rántsunk, legrosszabb esetben ad neki egy kis porcukrot és mindjárt pillangósabban látja a világot.
Fél szemmel, ahogy méregeti a csajt, feltűnik neki azért ez-az. Például magától nem beszél, nem pirul, pedig volt egy-két pillantás, amitől megtehette volna és legtöbben felháborodnak vagy vörösödnek. Meg aztán olyan az öltözéke, hogy véletlenül se hívja fel magára a figyelmet. Érdekes. A nők pont ellenkezőleg működnek eddigi megfigyelései szerint. Ezzel itt halálbiztosan nincs valami rendben. Mindegy, addig is, míg munkára kerül a sor, ráveszi, hogy beszéljen valamennyit, aztán majd elsumákolja az egészet, hogy segítenie se kelljen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Ha jól belegondolunk, már majdnem másfél-két éve rontja a levegőt itt, ráadásul annyira ejtett bele a vizsgázásba, hogy megint visszamarad, ha minden igaz. Ugyan nem kellene, meg koncentrálhatna, megerőltethetné magát, de ismételten nem látta értelmét akár a kisujja hegyét is mozdítani az ügy érdekében. A szünete egy napja viszont meglepően eseménydúsan telt és éppen ez az évnyitón való részvételének előzménye és indoka.
Budapesten volt szerencséje összeszedni Aileent a sötét máguszugok, utcák egyikéről és mint rendes, "valamit valamiért" hitvallású ember, közölte a lánnyal, hogy akkor a hősi akcióért cserébe eljön vele egy formális randira: évnyitó, azután pedig leléphetnek valamerre, nem kell mindenkivel egy levegőt szívniuk egész este.
Ma volt benne annyi elegancia és odafigyelés, hogy ne valami szakadt holmit ömlesszen magára a szekrényből, hanem rendes viseletben jelenjen meg (azért a dísztalárt így is lespórolta; nem tűri meg, készpassz): fehér ing, fekete farmer, félcipő, átfésült haj, borotvált arc. A tömegben egészen "normális" fejűnek néz ki, így ideig-óráig elvegyül. Csak azok térnek ki gyanúsan az útjából, akik már tudják, hogy némileg szociopata hajlamokkal rendelkezik és nem jó kartávolságon belül kerülni hozzá.
Aileennel úgy beszélték meg, hogy hétkor találkoznak idebenn, ezért is vár már-már feltűnően csendesen a falnak támaszkodva, mellkasán összefont karokkal. A mai estére visszafogta a paraszt felét, vagy minimum megpróbálkozik majd vele. Úgyis elég izgalmas lesz a folytatás, ha végre kiszabadulnak innen. Elég csak tiszteletüket tenni az igazgató és Alexára való tekintettel, nem? Azért a HVja fenekéről nem húzza le a bőrt, nem lenne okos húzás magára haragítania a rellonosok pártfogóját. De mindegy is, sokkal jobban érdekli ebben a percben, hogy hol lehet Aileen az embertömegben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Egy perc, két perc... Hol lehet ez a lány? Elszaladt volna? Neem, ahhoz túl harcias. Meg ha fel is venné a nyúlcipőt, simán kilopná a rejtekhelyéről, mese nincs. Ha egyszer valamit valamiért alapon működnek, nem hagyja futni. Gondolataiból egy túlontúl is ismerős hang rázza fel, de ahelyett, hogy felkapná a vizet és lendítené az öklét puszta emberbaráti szeretetből a kedves megjegyzés miatt, a gúnyosabbik mosolyát szedi elő és megrázza erősen a felé nyújtott jobbot.
- Reméltem, hogy valaki elintézett út közben, de ilyen a szerencsém. – Ugyan, ez csak kedves, barátságos társalgás, nem fogják mellre venni. Múltkor bőven kiverekedték maguk és a tanároknak fel sem tűnt. Pár percig még hagyják a formális huzavonát zajlani, aztán végre az ő tündérkéje is belibeg a képbe, Dave-nek is jobb dolga akad, mint őt fárasztani.
- Péntek, csárda. Megtalálsz. – Nem ereszti hosszú lére a meeting megbeszélést, ennyiből is értik egymást, de a nyomósabb ok Aileen feltűnése inkább. Egy pillanatra szemei jobban kitágulnak a szokásosnál a csomagolás miatt, de hogy az elképedését tompítsa, fűz mellé egy félmosolyt is. Nem szeretne okot adni a csípkelődésre, mert Barbie-nak is hosszú a nyelve, ha beindul.
- Éppenséggel de, bár akinek jönnie kellene, úgy néz ki, mást küldött maga helyett. Biztos csak Aileen másolata lehetsz; őt erőszakkal kell rávenni, hogy ilyen nőiesen nézzen ki. Nem jön, hogy elhiggyem, tényleg te vagy az. – Minden szóval szélesebbre húzódik a csípeklődős mosolya, mígnem vigyor válik belőle, de a szavakból várható él teljesen elmarad. Majdnem bóknak is tekinthető az előbb leadott szövegelés. Nos, hogy haladjanak is a korral, gálánsan a lány felé nyújtja a karját, hogy ha Aileen igényt tart rá, belekarolhasson. Egy pillanatra oldalra néz és máris van szerencséje látni, hogy két levitás szájtátva, bambán bámul feléjük, amitől az ő cukra kissé megugrik. Kell két sóhajtás, hogy ne akarjon csavarni kettőt a gégéjükön.
- Fél óra elég, hogy mindenből láss egy kicsit? Utána viszlek, akár a hátamon is. Itt legfeljebb meghalunk az unalomtól, - az sem zavarja meg a suttogásban, hogy közben az igazgató már rég mondja a beszédét – de van valami sokkal izgalmasabb program is ma estére. Még jó, hogy így öltöztél. – Elégedett fejet vágva egyszerre hallgat el a vén szakállas Télapóval és miközben a teremben zajlanak a tapsolások, inkább változtat az eddigi helyzeten és kézen fogja Lint, mintha tényleg egy pár volnának. Végül is ma estére azok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Lin

Nincs értelme összeismertetni Aileent és Davidet, egyrészt mert valahogy nem örülne neki, ha a srác rámozdulna egy hirtelen jött indíttatás miatt az Ő partnerére, másrészt Aileen és David... két totálisan elütő jelenség, minek hát keresztezni őket? Ezt így nagyon okos fejbólogatással jóvá hagyja magában és inkább ki is törli az agyából, hogy látta Davidet, annál több hely marad Aileennek.
- Gondolod, hogy Barbie elnézi nekem, ha egy ennyire csinos nővel lépek le innen? – Érződik a kötekedős hangnem, csak a rosszindulat hiányában ez éppenhogy kedvesnek hathat, nem sértőnek. Tekintetét még mindig Linen legelteti és láthatóan nem sok késztetést érez, hogy ezen változtasson. A szőke fürtjei, a ruhája alatt megvillanó vonalai- mindent alaposan lefényképez lelki szemeivel és elraktározza elméje egy rejtettebb zugába. Eddig is érzékelte már, hogy Aileen vonzó, de most teljesen meg is győződött róla. Felrémlik benne, milyen előszeretettel gúnyolta körbe a sok rózsaszín holmijáért. Lehet, ha ma este is azt húzott volna magára társnője, kivételesen megjegyzés nélkül eltűri, de ezt már nem fogják megtudni.
Nagy gálánsan karját nyújtja felé, amit el is fogadnak, ezután közelebb sétálnak az egész iskolás gyülekezethez. A szokásos speech nem nagy durranás, elintézhető egy vállvonással is, az már kevésbé, hogy bámulnak rájuk. Ide kell egy-két gyilkos pillantás megspékelve az undok mosolyával: a gyengébb idegzetűek hamar meggyőződnek, hogy Saint-Venant közelébe ma sem jó menni. Apró bólintással adózik Lin javaslatának a beszéd megkezdése előtt, de különösebben nem megy bele, miért nincs kedve a lánynak a további partyzáshoz. Annál jobb, nem kell győzködje, hogy menjenek már. A végére mintha egész jókedve kerekedne levitás kisangyalunknak, még viccel is egyet, de ezzel ötletet is ad a rellonos rosszfiúnak: látványos lenne, ha vállra kapná Aileent és kihurcolná a nagyteremből, főleg, hogy valaki az imént bebüdösített (csodás húzás volt, a halk röhögése hirdeti is a véleményét). No rendben, Aileen tervez, Mihael végez alapon mire Aileen végigmondja, hogy inkább mégsem kíváncsi a műsorra, jobbjával elkapja a lány térdeit és lendületesen a vállára veti az egész pártíz kilós kisasszonyt. Az már másodlagosnak számít, hogy a szoknyarész szabadon lebeghet részleges belátásokat biztosítva a közönségnek.
- Milyen az éghajlat mögöttünk, drága? Remélem, kapaszkodsz rendesen. Fojtogatni nem ér, mert lelöklek a padlóra. Ezennel lelépünk. – Szavaihoz hűen megindul kicsinosított terhével együtt a nagyterem ajtaja felé, és míg az egyes bámészkodók napirendre térnek a nem mindennapi szöktetés felett, ő szépen kislisszol Linnel együtt az egész báli agybajról. Ideje az országból is meglépniük pár napra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

A mai alkalomról sűrűn esett szó az utóbbi hetekben nemcsak Linnel, de Michelle-lel folytatott beszélgetései során is. Mindkét lányról lerítt, hogy ugyan verbálisan nem tulajdonítanak nagy jelentőséget az alkalomnak, mindent el fognak követni, hogy tökéletes legyen az este, legfőképp külsejüket illetően. Semmi kétsége nem volt afelől, hogy a nővérét harapófogóval sem tudja majd elvonszolni a tükör elől, míg minden apró szőke hajtincse a helyére nem került. Futó mosolyokkal vette tudomásul, hogy Lin is lopva-lopva elábrándozott és mintha élesebb tekintettel elemezte volna a színkombinációkat is. Mint aki a ruhája felől próbál dönteni. Ő annyira nem merült bele a témába, ezért mikor délután, a zuhanyzást követően elővette az öltönyét, rájött egy alapvető hibára: nem kérdezte meg Lintől, milyen színű ruhát fog viselni. Szívéből remélte, hogy a rózsaszínt kihúzhatja a sorból, de még így is széles palettányi választható árnyalat maradt, márpedig Michelle-től megtanulta, hogy a nyakkendő színének egyeznie kell a nő ruhájáéval. Mivel elmulasztott utánajárni ennek a részletnek, az egyszerű, fekete nyakkendőre esett a választása mint legbiztonságosabb opció.
Michelle-lel külön indultak el, ő valamivel hamarabb, hiszen amíg a nővére átlagosan kitollászkodja magát, lejár egy személyi igazolvány határideje is. Ráérős léptekkel, zsebre dugott kezekkel lavírozott fel az alagsorból, közben volt ideje megfigyelni az alsósokat és a hozzá hasonlóan kiöltözöttebb egyéneket- bizonyára ők is kísérők vagy végzősök. Mikorra felért a nyugati első emeletére, már hallatszott a nagyterem előtti folyosóról az ünnepi zsibongás egy visszafogottabb kiadása: ezen a rendezvényen nem vett részt az egész iskola, csak a végzősök és társaik, már aki kisebb-nagyobb évfolyamból hívott kísérőt magának. Lényegesen könnyebbnek ígérkezik ez az este, mint a többi, túlzsúfolt, akciódús iskolai rendezvény.
Míg Linre várt a falnak támaszkodva, volt ideje megfigyelni az embereket: ki jobban, ki kevésbé csípte ki magát, ki idegesnek tűnt, ki felszabadultan nevetgélt a társával. És végül befutott az asszony is, na épp ideje volt már!
Vissza a jelenbe a sok megemlékezés után az elmúlt egy napról: Lin hamar megtalálja őt (a röpke százkilencvenakárhány centijével ez nem egy kihívás a levitás számára- csak fel kell néznie a fejek fölé és Mihael orrtól felfelé kilógó részeit megkeresnie), a fiú pedig egy futó arcpuszival üdvözli kedvesét, mielőtt a bemutatkozó szöveg elhangzana háztársa, a DÖK elnöklány részéről. Annelie nem fűz külön népmesét a történethez, amiért gondolatban vállon veregeti a vörös kiscsajt, a valóságban pedig felajánlja balját Linnek, hogy karoljon belé a bevonuláshoz nyugodtan.
- Remekül nézel ki. - A hangját moderálja és szándékosan közelebb hajol, hogy a szavak belevesszenek az általános zsongásba, de Lin még tisztán értse őket. Ha barátnője is készen áll, meglódulnak a végzős csapattal befelé ajtónyitás után.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Szokványosak a napok, hetek, lassan hónapokká gyarapodnak és eddig a napig minden tökéletes volt, de úgy tényleg tökéletes, nem rondította el semmi nagyobb kaliberű gebasz. Csend és harmónia honolt közöttük Linnel. Ő gyakorolja az önuralmat, próbál önmaga maradni és engedni barátnője felé egyazon időben (elég más az életvitelük), és Lin is dolgozik az ellenállóságán, ha a modortalan rellonosnak mégis kicsúszik valami sértő a száján. Mint említettem, máig minden egy jól definiált kerékvágásban haladt egészen reggelig.
Mikor felébredt, teljesen gyanútlanul végezte el a reggeli tisztálkodást, öltözködést és a gólyák, alsósok legorombítását reggeli felé menet. Helyre kell tenni a pofátlan, címeres barom kicsi rellonosokat, mielőtt a fejükre nőnek nekik, felsősöknek. Most már persze nagyobb a pofája, hogy átengedték különleges kérvénnyel a negyedikesek közé, de hát tényleg dolgozott érte, innentől vígan döngeti a mellét, hogy kiérdemelte az elővégzős címet a többi negyedikessel együtt. Az alagsori folyosón reggel kilenchez közelítve még alig akadt reggelire vállalkozó penész, viszont nem egy ember tolongott a bejárati csarnokban elhelyezett postaládánál. Már csak kíváncsiságból is, de benézett a többiek mellett néhány kisebbre rámordulva, hogy kotródjanak arrébb, s mit látott? Ott feküdt egy neki címzett levél. Nem telt bele egy olvasásnyi idő, hogy az arca halálsápadttá változzon a dühtől, a papír pedig megremegjen a kezében. Gyorsan lenyelte a torkában növekvő ideggombócot, felviharzott az emeletre, megreggelizett a nagyteremben, s közben kanyarított egy gyors és elég velős üzenetet barátnőjének, hogy égetően sürgős lenne találkozniuk.
A helyet Lin tűzte ki, ő pedig hamarabb érkezett. Már vagy tíz perce itt járkál fel-alá és azon filozofál, hogy a jó égedelemben lehetséges ez az egész? Lin és az a bevásárlókocsi? Az a troli? Kikötözi a fenébe a Levita tornyára, ott nyomuljon magának, mikor még barátnője is van! Tényleg, karon kellene fogja Lászlót és bevinnie a Levitába, mikor Dolánszky mással húzza a lóbőrt az ágyában. Még, ha nem is megcsalás, oltárira nem etikus más csaját beengednie az ágyába. Ha elkapja a srácot, lesz egy alapos beszélgetésük és ez a minimum, és ha szükségesnek látja, szemrebbenés nélkül nekimegy. Amennyiben nem Dolánszky szereli ki az ő agyvelejét előbb, persze. Ez is benne van a pakliban, ötödéves a tag, de múljon ki itt helyben, ha ezt annyiban hagyja. Rollert csinál a levitásból!
Ilyen felfokozott gondolatok közepette fedezi fel, hogy Lin megérkezett, noha a lány már ott állt előtte vagy pár másodperce. Csak Lin szavai térítik magához és elsőre rögtön az ugrik be, hogy valami nagyon nem kóser a lánynál. Leszegi a fejét, nem beszél, mintha várná, hogy ő indítson. Na nem, mi folyik itt? Lin álla alá nyúl és kicsit feljebb húzza az egész, szép ívű fejet, hogy tekinteteik találkozhassanak, közben szabad fél kezével magához öleli kedvesét és nyom egy puszit az arcára.
- Ki nyúlt hozzád? Várj, hozzád értek? Bántottak? Verbálisan, fizikailag? Mondd meg nyugodtan, ki volt az és gondom lesz rá. - Japp, nem vágta még le, hogy ő akasztotta a frászt a saját barátnőjébe, inkább külsős okot keres első körben. Ha majd végre leesik a tantusz, felütheti a fejét a szégyenérzet is... már, ha van olyasmije.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

- Oda ülj, úgy. - Arcán udvarias, de rideg mosoly pihen; ezt hívják muszájmosolynak, mert ha tehetné, hagyná a a nyápic kastélylakókat megposhadni saját levükben, de a helyzet úgy hozta, hogy az adandó első, használható levitást kénytelen volt konkrétan a vállán hozva ellopni a folyosóról. Persze előtte udvariasan közölte, hogy nem a bogolyfalvi temetőbe viszi a lányt, hogy trágya alapanyagot csináljon belőle. Elfelejtette hozzátenni a "még" szócskát mellesleg.
Nemes L. Izabella, levitás, másodikos, egy brancsban nyomul Linékkel. Ennyi elég infó volt ahhoz, hogy ellopja, bár mintha látta volna, hogy Blackwood szeme árulkodósan megvillan. "Majd jól felnyomlak az igazgatónál, Saint-Venant! " . Hahh, mintha hagyná. Polter úgy dugdossa a Rellonban a kiscsibét, mintha még a hímes tojásban melegedne, ám Gregor sem védheti meg _mindentől_ Runát. Egy nap befogja még a levitás száját. Alaposan.
Akkor most térjünk vissza az alapproblémához. Lenyúlt egy levitást, lecipelte vállon a konyhába, nehogy megszökjön (szokásuk valamiért szökdösni előle; ritka rezelős egy népség), és most jöhet a faggatás!
- Szóval, Bella! - Csapja össze a tenyereit egy dörzsölésre a rideg mosolyt joviális színezetűre hígítva arcberendezésén.- Egy nagyon egyszerű ok miatt szállítottalak ide. Meg kell bocsátanod az utazás milyenségét, de valahogy úgy tűnt, mintha szökni akartál volna a többi levitással együtt. Kérsz egy bögre jegeskávét? - Az ember azt hinné, hogy csupaszív a benga rellonos állat, pedig... az igazság nyilvánvaló, de az is ijesztő, milyen szívélyessé fordult az ajakgörbülete. Vajon mi járhat a fejében?
Egy időre hátat fordít Izabellának, míg elkészíti saját jegeskávéját; ha a lány is kért, neki is gyárt egy adaggal, ha meg nem, hamarabb visszaül elé az asztalhoz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Oké, lehet, egy kevésbé agyromboló levitás csajt kellett volna lenyúljon. Mondjuk Black-et? Még szemrevaló is (hűséget fogadott, nem vakságot) . Nemes pár másodperc alatt eléri, hogy a zöld ház fia megbánja ezt a rögtönzött nőrablást. Fitymáló tekintete ékesen hirdeti, milyen nagy kedvét leli a hisztis picsogó Bella előadásában. Ezek az új szériás szfinxek tuti házat tévesztettek és a Rellonba kellett volna osztani őket, annyira pattogósak. Mit keresnek ezek az agytágítottak klubjában? Nemes kb annyira be van tojva tőle, hogy jól el is hátrál és egy sarokba szorított állat vadságával pislog felé. Nem állja meg egy elégedett vigyor nélkül; talán mégis megérte lenyúlni a csajt a levitás klikkből.
- Igen. Az Izabella becézése. Rövidebb és szebb a teljes verziónál. - Már-már angyali mosollyal és óvodások szintjére ereszkedő türelemmel taglalja a megszólítás származását, nehogy a kék agy ne értsen belőle. Nem kevés irónia is szorul a sorokba az alapcsomag részeként, hogy éreztesse a törődést.
Miután leszögezték a nevek körül terjengő rejtelmeket, nekilát kávét készíteni és közben fél füllel arra figyelni, mit művel a háta mögött Nemespenész. Szó se róla, ha most belevágna valamit a hátába, azt még ő sem tudná kivédeni, de talán van annyi esze a lánynak, hogy nem hívja ki maga ellen a sorsot. Mihael egy bosszúálló vadállat, nem hagy megtorlás nélkül egy sértést vagy támadást. A kávé készen van, ő is leül a lánnyal szemben, de mielőtt megválaszolná a feltett kérdést, egy teljes percen keresztül vizslatja a levitás arckifejezését összeszűkült szemekkel. Eddig talán fel sem tűnt, de megjelent a kezében egy vajazókés, s annak a hegyét kapargatja körömmel. Megszokások, addikciók... Ismét visszatért a késbetegsége.
- Csak beszélgetni. Tudod... te megvakarod az én hátam, én a tied. Üzleteljünk, Bella. Biztos van valami, amiben segíthetek neked, vagy kíváncsi vagy valamire. Cserébe te is elmondasz nekem egy-két dolgot. Semmi erőszak, egy hajad szála sem görbül, mindenki jól jár, mindenki mosolyog. Ez a cél, nem? Kulturált, civilizált emberekhez méltóan cselekedni. Nos, nem akarsz mégis leülni? Kényelmetlen úgy tárgyalni, hogy az egyik fél ugrásra készen ácsorog, a másik meg kávézgat... - Az arcán felderengő joviális mosoly már sokkal inkább üzleti, semmint udvarias. Tudja, mikor kell a szavakat és mikor a kezeit használnia. Most épp az ész van napirenden.