Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

- Megértem, csak, jobb lett volna egyeztetni.
Vagy egyáltalán találkozni, mert, ha most ennyire sok mindent kivált a látványa, az illata, a mozdulatai, akkor szerintem a múltban is kiváltotta volna, sőt, egészen biztos vagyok benne, hogy a jövőben is kifogja. Én meg, a szerencsétlen hülyegyerek, nagyon hosszú évtizedekig fogok ettől szenvedni, úgy, hogy a húga a feleségem. Én eltávolodtam, ő viszont közelebb jön, és olyanokat mond nekem, melyeket ebben a percben nem tudok elhinni. A jó emberek nem úgy gondolkoznak, mint én. Mert én lopom a távolságot, észrevétlen. Mert én az ő illatát akarom érezni, mert meg akarom csókolni, mert szeretkezni akarok vele, ami azt illeti finoman és durván is, mindenhogyan.
- Én... nem, az elején nem. Semlegesek voltak, de azt hiszem, ő sokkal jobban megtalálja a hangot a húgoddal, egy korosztály.
Véletlenül se gondolok mást, hiszen én felajánlottam neki a házasságot is, de határozottan elutasított. Nem akar nősülni, nem akarja elvenni Zillét, pedig annyira tökéletes menekülés lenne a kettejük szerelme, és mindenki azt kapná, amit érdemel.
- Ha ilyen közel vagy hozzám, nem ígérem, hogy tisztességes tudok maradni.
Suttogom kettőnk közé. Teljesen elbódít az illata, az, ahogy a lehelete az arcomra csapódik, és muszáj neki szólnom, addig, amíg még szólni tudok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

- Valójában ott sem akartam lenni. Régebben vidám voltam, olyan, mint ők, de valahogy a sok felelősség alatt elvesztem, és nincs senki, aki előhozza.
Habár a parton igencsak az voltam, aki régen, sőt, itt, vele is az vagyok, de félek, ha még többször mondom ki azt, hogy ő nekem sokkal inkább érzékeny pont ez alatt a röpke két hétnyi ismeretség alatt is, mint a húga az elmúlt hónapokban, akkor félek, hogy megint csúnyán megbántanám, és azt semmiképpen sem szeretném.
- Én élveztem. Annyira sok mindent szeretnék veled tenni, és nem azért mert te vagy a nővér, már a parton is, csak téged láttalak, és utánad akartam menni, és minden alkalommal azt érzem, hogy nem akarlak elengedni. Hogy nem volt elég belőled, még akkor sem, ha üvöltesz velem, ha megütsz. Inkább verj meg minden nap, mint, hogy távol legyél tőlem csak egyre is. De ha közel tartalak, félek, hogy nem tudok úriember maradni. Eddig se ment jól, de tudom, hogy messzebbre mennék, aztán még messzebbre, és még, addig, amíg már nem megbocsátható, amit teszek. Mindent legálisan szeretnék, szívfájdalom nélkül.
Vele az lenne, még a rossz napok is jól alakulnának, és én tudom, hogy jól döntöttem, álmodozom, ú nem lenne hajlandó ebbe belemenni.
- Mucika?
Pillantok a kutyára, aki a következő pillanatban már megy is kifelé. Felemelem az ujjam, hogy ne szólaljon meg, fülelek, és amikor csobbanást hallok, elnevetem magam.
- Azt hiszem, igazad van. Hazakísérhetlek? Tudom, nem vagyok a legvonzóbb, így gumicsizmában, de a szándékaim tiszták.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

Megmosolyogtat, ahogy nevet, szeretem, és jól áll neki, ahogy az is, ha dicsér, sőt, ha szid, az is. Azt hiszem, erre mondják, hogy kezd megtelepedni a rózsaszín köd, mert bizony én is kezdem vele a rosszban is örömömet lelni, mégsem vagyok kimondottan az a mazochista alkat.
- Akkor csalárdnak tartanál, és sokkal rosszabb színben tűnnék fel, mint így.
Illedelmesen felállok, amikor ő is, bár nem szeretném elhagyni a helyet, képes lennék itt leélni az életem, ha cserébe minden más, ami most van, és nem akarom, hogy legyen, eltűnik.
- Ég önnel, Fölnagy kisasszony, és kérem, ne csábítson, mert ha ilyet mond, még annyira sem érzem a késztetést, hogy visszatérjek.
Megérinteném, csak még egyszer, és ahogy ujjaim elindulnak felé, úgy robajlik fel az ég is, az eddigieknél sokkal erőteljesebben. Még az én szívem is kihagy ijedtemben egy ütemet, és bár talán egy égi figyelmeztetés volt, mégsem azt a célt szolgálta, amit akart, hiszen nem a kezem húztam el, hanem gyorsan közelebb léptem, hogy az ájulás szélén lévő nőt elkapjam, és magamhoz húzva átöleljem őt.
- Nincs semmi baj, nincs semmi baj, itt vagyok, nem kell félned, megvédelek.
A kutya is iszkol kifelé, ez még őt is meglepte, ahogy felfelé emeli a fejét, látszik rajta a tanácstalanság. Én, vigyázva, hogy a nő ne sérüljön, óvatosan  leguggolok, majd leülök vele, testemmel védve őt. Hátranyúlva kitapogatom a takarót, és ráterítem úgy, hogy a fejét is eltakarja, hátha tompít.
- Maximum énekelni tudok, de nem biztos, hogy szeretnéd még emellé az én hamis hangomat hallani.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

Nem számít, hogy meddig kell itt ülnünk, bármeddig képes lennék, még akkor is, ha meg kell küzdenem a saját testemmel, ami nagyon reagálna a lányra. Nem szabad, ennyire nem vágyhatok rá. Próbálom a gondolataimat a vihar felé terelni, az erőssége újra nő, mintha bűnre csábítana. Nem jó a gondolat, mert a bűn maga éppen olyan heves szívveréssel van az ölemben, hogy ahelyett, hogy az én szívem üteme nyugtatná az övét, helyette az enyém kezd fokozódni. Simogatom a hátát, és időnként apró puszikat adok a feje búbjára. Annyira tökéletesen illik hozzám most, hogy elmondani nem tudom. Egymás mellett azonban a vak is láthatja, hogy valami nagyon nagy teljesítménynek kell lennie ahhoz, hogy egy olyan nő, mint ő érdeklődést mutasson egy olyan férfi iránt, mint én.
Tekintetem Mucikára téved, aki a tornácon ül, és méltatlankodik, hogy ő most kezdte csak a pancsolást, és máris milyen igazságtalan a világ. Megmosolyogtat, amikor megszólalok, a hangomon is érződik.
- Egy biztos, Muci nem a neked ideális háziállat, mivel, ha tehetné, nekiugrana a viharnak, hogy mit képzel magáról, ő úszni akart.
Ujjaim a hátáról a karjára tévednek, tudom, hogy nagyon veszélyes játékot játszom, mert minél több bőrfelületet érintek, annál nehezebb lesz ellenállnom neki. Az igazság pedig az, hogy én nem is akarok ellenállni neki. Én azt akarom, hogy együtt legyünk minden szinten, amelyen lehetséges. A tekintetem az égre emelem, fohászkodom, hogy adjon erőt nekem, de csak egy újabb, már jóval halkabb dörrenéssel válaszol, mintha csak arra biztatna, hogy érintem meg máshogy, hiszen ő a kezembe adta a nőt. Valóban ez történt, de ez egy veszélyes játék, nagyon veszélyes.
- Szeretnél más, um pozícióban lenni, vagy ez így kényelmes?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

- Kicsit több, mint negyed órát. Talán volt az egy jó húsz perc is.
Egy idő után persze ránéztem az órámra, noha nem ez volt az első gondolatom. Szóval a pontos időpontot nem tudom, az biztos, hogy legalább tizennégy perc eltelt, mert annyit le is mértem. Igen, lesz az húsz is. De mentségemre szóljon, hogy vigyáztam rá.
- Hogyan tudnám jobbá tenni?
A kérdésre bevallom, nem azt a választ kaptam, amit gondoltam, hogy fogok, mert én inkább pozitúrákban gondolkoztam, és nem csókokban, de ha már így alakult, az vesse rám az első követ, aki a helyemben, az én érzelmi szintemmel iránta, nem csókolt volna vissza. Naugye. Feljebb húzom kicsit. Segítek neki, hogy biztos közel maradhassanak egymáshoz az ajkaink. Nem akarok egyetlen külön töltött pillanatot sem. Nem tudom fékezni a vágyamat, ami felé van, sem azt, hogy mennyire vágyom rá. Nem csókolok lagymatagon, beleviszem a bennem tomboló vihart, ahogy finoman mozdulok vele, hogy tényleg kényelmesebb legyen neki. Óvatosan a földre fektetem, és alig-alig szakadok csak el az ajkaitól egy-egy pillanatra, hogy utána újra egymásra találjunk.
- Annyira kívánlak.
Suttogom az ajkai közé, nem tudom ennél pontosabban megfogalmazni, hogy mi mindent tennék vele, de tudom, hogy engednie kell, sőt akarnia, hogy magamévá tegyem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

Kell. Akarom. Nem érdekel, hogy hogyan, vagy hogy sem, de nekem nagyon kell ő. Csak ő. Voltam már szerelmes, azzal a tiniszerelemmel, voltak nők az életemben, de ezt a fajta erős vágyat sosem éltem meg, és köszönöm szépen, én tökéletesen meg is lettem volna nélküle. Most viszont már nem akarok nélküle lenni. Vele akarok lenni, benne akarok, körülötte akarok. Azt szeretném, ha mindig ott lenne mellettem, hogy közös jövőnk legyen. Aztán megszólal, én meg érzem, ahogy a feje mellett, a padlón koppan a fejem.
- Ez nem csak vágy.
Pedig lehetne csak az, szexelhetnénk egyszer, hogy ez az egész elmúljon, és akkor mindenki menne a saját dolgára, meglenne az esküvő, és sosem kerülne ez elő. De ez nem csak vágy, nem mondhatom azt neki, hogy én csak egy alkalmat akarok, és az neki is jó lesz, aztán végre véget ér a szenvedésünk. Egyszerűen nem lenne igaz, és ezt szerintem ő is tudja.
- Mit tegyek?
Ő el akar menni, nem akar házasodni, azt mondja, velem sem akar lenni, de csak a húga miatt nem, ha jól értem. Ha beszélek Zillével, az sem jó, mert, hogy ő szerelmes belém, amit nem értek, hogy hogyan, amikor semmit sem tettem ezért. Belesóhajtok a nyakhajlatába, fájdalmasan felnyögve gördülök le róla, hogy egészen közel feküdjek mellé.
- Lehet, hogy tök átlagos szex lenne, az olyan kiábrándító, nem? Utána ciki még megszólalni is.
Hát most őszintén? Mit mondanátok ilyen helyzetben? Nyilván valami értelmesebbet, és nem ezt, de nekem ennyire tellett. Szexet akarok, vele, és most sem kaptam meg, sőt, talán sosem fogom. Mármint nem, nem fogom. A húgát veszem feleségül, ez nem vezetne semmi jóra.
- Nem akarjuk megbántani Zillét. Tudom.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

- Kérem, hogy bizonyítsa az ellenkezőjét?
Bosszant, hogy újra magázódik velem, de ösztönösen teszem én is, azonban most már nem csak bosszant, de kívánatosabbá is teszi. Ahogy ő építi a falat, én olyan ütemben szedem vissza a felrakott téglákat. Kisfiúsan mosolyogva nézem őt, és valahogy tekintetem mindig az ajkaira téved. Akarom őt. Istenem, ezért a pokolra kerülök, tudom, de megéri. Esküszöm megéri.
- Igen, igen, a távolság, az mindenképpen hasznos, mert ha távol vagyunk, akkor nem akarunk egymáshoz közel lenni.
Erre mondja azt a világ, hogy bravo Sherlock, ezt aztán jól megfejtetted. Azonban a világ azt is mondja, hogy nagyon hülye vagy fiam, mert ahogy ezt most szent meggyőződéssel mondom, úgy araszolok hozzá egyre közelebb és közelebb, mígnem arcuk között már csak miliméterek vannak. Ajkaimmal apró puszit nyomok az ajkaira, majd még egyet, és még egyet, közben pedig folyamatosan egyetértek és javasolok.
- Ha nagyritkán találkozunk, majd mindig lesz velünk valaki, aki segít, hogy ne csábuljunk el. Csak kettesben vagyunk veszélyben, ugye?
Baromság, mert amúgy is nagyon érződik, hogy mennyire vonzódunk, szóval az, hogy csak kettesben vagyunk veszélyesek, egy nagy hülyeség, és öngyőzködés, azonban van benne egy kis igazság, mert, ahogy beszélek, mégis törekszem a csók elmélyítésére.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

- Utasítson…
A mondat úgy hangzott volna, hogy “utasítson el”, ám a második szót már nem tudtam ajkai közé lehelni, az első még ment, ám az is inkább amolyan morranásszerű hang volt csak, nem is igazi szó, de legalább ki lehetett venni, hogy mit akarok. Valójában azt, hogy a nő utasítson, hát nem egyértelmű? Jaj dehogynem, nem mintha számítana, ugyanis mindenhol csókolni akarom. Csókolom az ajkait, az orcáját, a füle mögötti részt, a nyakát, miközben serényen próbálom a nőt kiszabadítani a ruháiból. Beleborzongok a lehetőségbe, hogy a kulcscsontját érinthetem, hiszen a fenébe is, olyan nagyon régen vágytam már erre. Az egyik első dolog, amit észrevettem, a kulcscsontja volt. Imádom és akarom, olyan nagyon erősen akarom.
Azonban azt mondják, hogy az ilyen erős akarásoknak lesz nyögés a vége, és valóban, ugyanis egyetlen, aprónak nem mondható, és el nem hanyagolható ténnyel nem számoltam, ez pedig az, hogy Mucika imád játszani, és bár újra kimerészkedett, hiszen a vihar most megint alábbhagy, amint meglátta, hogy mi egymáson vagyunk, kiúszott, és sietve futott be, hogy vizes-földes-füves tappancsaival a hátamon dobbantson. Én meg éppen előtte tértem vissza a gyönyörű ajkakhoz, hogy ájulásig csókoljam őket, így azonban édes érintés helyett fájdalmas ráharapás lett, amit fájdalmas nyögés követett, ahogy legördültem a nőről, vissza a földre.
- Mucika a franc essen beléd!
Kellett egy pár másodperc, mire realizáltam, hogy mi is történt, és egy kis hatásszünet után, riadtan pillantottam felé.
- Miri, jól vagy? Nem esett bajod?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

- Nem. NEM.
Hevesen szeretnék ellenkezni, hogy egyáltalán nincs úgy, mint ahogy gondolja, nincs erényövem, és nem is akarom, hogy legyen, én őt akarom, és ezt meg kell értenie. Hiszen ő is érzi, hiszen ő is tudja, hogy ez mit jelent, hogy mennyire komoly az, ami bennünk van, hogy mi mindenre képesek lennénk együtt, és nem feltétlenül csak szexuálisan. Úgy érzem, hogy vele képes lennék az egész világot megváltoztatni.
- Ne hagyj el.
Felülök, de abban a pillanatban muszáj visszafeküdnöm, mert annyira erősen belenyilal a fájdalom a hátamba. A kutya nem kis lendülettel vetődött ránk, és most csodálkozva néz engem, mint aki nem tudja, hogy most mi a helyzet.
- Nincs semmi baj Muci.
Simogatom meg a nedves lábát, mire mellém fekszik, és hevesen a fejét az oldalamba nyomja. Az ázott kutya szagot érzem az orromba, ott, ahol az előbb még Mirella bőrének illata volt, és tudom, hogy van baj, méghozzá nagyon sok, túl azon, hogy éppen hadirokkant vagyok, akinek még kell egy kis pihenő. Beszélnem kell Zillével. Nagyon is. És, hogy mit mondok majd neki? Azt hiszem, most lesz pár órám kitalálni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Szarba léptem.
Felelem teljesen nyugodtana a csúf igazságot, mert tényleg ez történt. Közben a tekintetem megpróbálom elvonatkoztatni a távozóról, egészen pontosan annak fenekéről, ami szerény véleményem szerint jóval nagyobb, mint amekkora egy ilyen testalkatú nőhöz alapból járna, és legyünk őszinték, ez egy férfi embert igencsak tud foglalkoztatni.
- Nem tudom, random szőke lány a tóparton? Beleült egy rágóba, és segítettem neki.
Maradjunk a történet pozitív szakaszában, és a tény, hogy valóban az én nadrágom madzagjával oldotta meg a helyzetét, segítség. Azt hagyjuk, hogy a körülmények fényében a legtöbben más módon fejezték volna be.
- Találtál már plusz egy főt az esküvőmre?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Mély levegőt veszek, majd kiengedem, de nem elég, így a műveletet megismétlem, és próbálom azt mantrázni magamban, hogy az édesanyám nagyon szomorú lenne, ha véletlenül vízbe fulladna az egyik gyermeke, és ez alatt azt kell érteni, hogy egy másik addig tartotta a víz alatt, míg az már nem vergődött tovább.
- Menyasszonyom van, nem lehet.
Emlékeztetem a tényre, hogy ott van Zille, noha én lennék a legboldogabb, ha nem lenne, és ő is csak nyerne vele. Kedves lány, de nem az, aki nekem kell, nem olyan, aki megfog, aki az első pillantással megigéz. És nem is lenne ez baj, vagyis eddig nem is volt, de most látva ezt a nőt, a dolgok megváltoztak.
- Olajat a tűzre… Ezek szerint nem tetszik a választottam?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- A Balaton mocskos, szerintem ő olyan nő, aki csak luxus körülmények között csinálja. Mármint nem prosti, csak igényes.  
Hogy ez így honnan jött, meg az, hogy a másik azt feltételezheti egy random lányról, hogy a testével keresi a kenyerét, azt nem tudom, ahogy azt sem, hogy én miért mentem egyből, hogy nem az. És ha az? Szíve joga annak lenni, csak én nem hiszem. Mármint, nem, ezt inkább hagyjuk, mert a végén annyira belezavarodom, hogy én magam sem tudom, hogy mit akarok kihozni belőle, de az biztos, hogy nagyon rosszul fogok kijönni belőle. Mint mindenből mostanában. A legkevésbé arra van szükségem, hogy botrányba keveredjek most, amikor már kezdek beletörődni abba, hogy megint ott vagyok, ahol évekkel ezelőtt, és Zille egy tündér, de valahogy nagyon nem fűlik a fogam még egy Fölnagy lánnyal eljátszani az oltári égést.
- Apánk kérése volt. Korban hozzád illő inkább, és amennyit beszélgettek, biztos vagyok benne, hogy te jobban ismered, mint én valaha fogom. Mi a faszom? Baszki.
Gyorsan kapom el a nadrágot, mielőtt tényleg közszemlére teszem itt a férfiasságom, hát komolyan nincs nekem elég bajom? Remek lenne, ha az anyám még jöhetne óvadékot letenni azért, mert a harmincéves fia mutogadós bácsit játszik, és közszemlét sért.
- Semmit sem tenne veled. Megsimogatná az arcod, és adna egy epres nyalókát. Az ilyen nők maximum reggelire fogyasztanak olyan kölyköket, mint te. Sokkal inkább látom egy öregebb fickóval, akinek megadja neki jó körülményeket. Mondjuk, ez esetben szaladnod kéne, mert lehet, hogy a kertésze még lehetnél.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- És mit mondtam volna neki? Helló, nem ismerlek, te sem engem, de én vagyok a csávó, aki amúgy ott dekkolt az oltár előtt, míg te leléptél világot látni, klassz hely ez a, mit tudjam én, Párizs, de szóval jó lenne, ha inkább hazajönnél velem, mert akkora főnyeremény egy kényszerházasság, hogy azt se tudjam, hol kezdjem az elmesélését? A lábaim elé omlott volna, főleg, ha olyan nő, mint ő.
Akkor egészen rendben voltam a házassággal. Papa azt kérte, hogy vegyem el a legjobb barátja lányát, én pedig örömmel mondtam neki igent, hiszen ez megtisztelő, elvégre a kezembe adták annak a lánynak a sorsát, akit olyan nagyon szerettek, és ezek szerint az apámat is nagyon szerették, máskülönben ez szóba se került volna, és Zille se, ha már itt tartunk. Zille se került volna szóba.
- Nem állítom, hogy több nővel volt dolgom, mint neked, csak azt tudom egészen biztosan, hogy minőségibb élményeim vannak. Félek, hogy olyan szinten fel vannak pörögve a hormonjaid, hogy Zsuzska nénit is elkapnád a sarki kisboltban. Komolyan, erre kellene megoldás haver, nincs senki, akivel levezethetnéd a felgyülemlett dolgokat? Baromira egészségtelen nem szexelni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Miért, végül is visszatért?
Volt erről szó, mármint határozottan emlékszem rá, hogy Zille azt mondta, hogy reméli, hogy eljön a nővére, meg örülne neki, ha ő tervezné a ruháját. Igazából nagyon sokat beszélt a nővéréről, többet, mint saját magáról. Amikor róla kérdeztem, például, hogy milyen zenét szeret, akkor is mindig jött az, hogy Mira mindig inkább ezt szerette, vagy azt szerette, holott engem az a nő nem érdekelt, a jövendőbelimet próbáltam jobban megismerni.
- Bármennyire is érzem a vesztem ebben, mégis úgy vélem, hogy Zille jobban érezné magát, ha ott lennél, és talán nekem is megnyugtató lenne, ha egyikőtök elkísérne, anyánkon kívül.
Mondjuk, egy fél pillanatig sem gondoltam, hogy ő lesz az, sokkal inkább egy érettebb, tapasztaltabb szárnysegédre lenne szükségem, bár kétségtelen, hogy ha oldani kell a feszültséget, akkor Miksa a nyerő.
- Undorító vagy, ő anyánkánál is idősebb.
Van, aki ezt preferálja, amiből nincs semmi baj, de nem szeretném, hogy a testvérem legyen az. Gyarló az ember, tudom, tudom. Arra, amit mond, sóhajtok, és megvonom a vállam félszegen.
- Azt hiszem, az agyam is elkezdett erre átállni. Eddig nem volt problémám a vággyal, de, ahogy közeledik az esküvő, olyan lettem, mint, amikor reggel iskola miatt kelni kellett. Semmi kedvem nem volt, és húztam a dolgot. Most is ez van, mintha az agyam idő előtt elzárta volna a farkam, és ha az a nő holnap felbukkan, én meg feszültebb leszek a mostaninál, akkor kurva nagy bajban leszek. Feladom, gyere velem holnap.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Kitárgyalnak… vagy meggyőzi, hogy szökjön meg. Amennyire kellemetlen lenne, annyira drukkolok neki. Aztán valaki egyszer csak hozzámjön szánalomból, vagy elterjed, hogy meleg vagyok.
Mondjuk valahogy egyik sem vonz. Egyszerűen csak még nem volt meg az igazi. Mostanában, ahogy nézem másoknak sem olyan egyszerű ez a történet, nem nagyon megy a nagy szerelem meg az igazi megtalálása, sőt, mi több, újabban megint trend elrendezni egy-egy házasságot.
- Te, az oltárhoz nem szeretnél odasétálni? Minőségi csere lenne. Igaz, hogy nem vagy elsőszülött, de ahogy minden testvéremről, rólatok is bőkezűen gondoskodnék.
Amúgy is, mit csináljak én annyi pénzzel, amit a kezembe kaptam, miután én lettem az elsőszámú örökös? Én inkább élnék békés vidéki életet, mondjuk Bogolyfalván, mint puccos előkelőségeset. Szeretem a hivatásom, dolgoznék benne, és tudom, hogy jó is lennék, csak kellene a tér, ami jelenleg nincs meg hozzá.
- Amúgy is azok lettünk volna, csak mondjuk mondhatott volna nemet személyesen. Ki a franc szökik meg éjjel? Ha hatvan éves lennék, kopasz, fogatlan, akkor megértem, mert ott még segít a kék tabi, de baszki, szinte egyidősek vagyunk, nincs ismert degeneráltság a családomban, teljesen normálisan élünk, a múltam tiszta, nem öltem embert, már nem is dohányzom, hát mi kell még? Bosszant, látatlanul is bosszant. Mert nem volt korrekt az, amit csinált. Ez egy becsületkérdés volt, hogy mi összeházasodunk. Ő pedig nem tette meg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Ezt meg tudom érteni. Kár, mert jó üzletet köthettünk volna.
Mikor is lettem én ilyen? Egy olyan családban nőttem fel, ahol azt vallottuk, hogy akkor és azzal házasodj, akivel és amikor szeretnél. Vannak olyanok, akik a házasságkötéskor még nem számítottak aranyvérűnek, csak a gyermekük, és vannak olyanok is, akik valószínűkeg nem érik meg azt, hogy elmondhassák ezt az ő águkról. Ezért is volt nagyon furcsa a tény, hogy nekem azzal a lánnyal kell házasságra lépnem, és nagyon furcsa az is, hogy a húgához ragaszkodnak. Mintha valamit nem mondtak volna el.
- Igen, és nem nagyon örülök neki, hogy csálén áll a tiarám.
Mert én ismerek ám ilyen szavakat, mint a tiara, úgybizony, szóval joggal lehetek sértődött és durcás. Mert nem fair, egyszerűen nem az, ez az egész nem az.
- Csak megbeszélhettük volna, mert akkor kitalálunk valami megoldást. Valamit, ami mind a kettőnknek jó.
Sokáig volt beszédtéma a meglépett menyasszony esete, ahogyan az is, hogy most egy másik Fölnagy lányt jegyeztek be ugyanazzal a Bontovich-csal esküvőre. Szinte látványosság lesz az esküvőm, és én nem erre vágytam.
- Ne légy nevetséges. A szerelem első látásra baromság. Idővel kellemes házasságunk lett volna, ahogy most az lesz Zillével.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Én hallom őt, tökéletesen, csakhogy nem akarok foglalkozni vele, mert van nagyobb problémám is. Sokkal nagyobb problémám.
~ Bazd meg. Bazdmegbazdmegbazdmeg. ~
Hát nem hiszem, hát mi a franc volt el, miért ő? Miért itt? És úgy egyáltalán: MIÉRT. Miért én? Ez csak valami rossz vicc, teljesen ki vagyok készülve, hogy nézem a távolodó alakját, és valószínűleg éppen van az, hogy az öcsémre, akit imádok és szeretek, tiszta szívemből, olyan erőteljesen ripakodok rá.
- Semmikor.
Ahogy rávillan a szemem, érzem, hogy túlzás volt ezt tennem, és magamat látom benne, ismerem ezt a fajta hozzáállást, ez én vagyok, mielőtt Fölnagy Mirella évekkel ezelőtt az életembe lépett volna.
- Elnézést.
Nem csak emiatt kérek bocsánatot, hanem azért is, mert felállok, és ellépve az asztaltól egy fa irányába indulok, jó nagy fa, az ember simán felkötheti magát, de nekem csak az a célom, hogy hiperventiláljak, és hogy minden lehetséges módon távol kerüljek ettől a nőtől. A fa takarásában a falnak vetem a hátam, lecsúszok, és karjaimba temetem az arcom. Nem hiszem el, én ezt nem hiszem el.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Fortunának a kurva anyját.
Felelem szárazon, ami jó, mert a torkom ki van száradva, de a szemem meg nedves, hát most itt az idegességtől komolyan elsírom magam? Nem hiszem el. Az a nő... gyönyörű, szellemes, vonzó, olyan, amilyen nőről mindig álmodtam, az a szint, amit az ember gyereke tudja, hogy nem érhet el. De vágyik rá.
- Ő a nővére. A kicseszett nővére.
Mert az. Miért kell neki lennie? Miért nem lehetne bárki más? Akárki. A földön tényleg akárki, csak ne ő.
- Ez baj, ez nagy baj Miksa.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- A helyzetnek megfelelően.
Érzem, ahogy a hányinger kerülget. Feljött a gyomorsavam, kiújult a korábban nem is létezett refluxom, és biztos vagyok benne, hogy megátkozott az az átokverte boszorka. Erre az állapotra ninca jobb magyarázatom.
- Nem érdekel. Miért ő az? Miért.jött vissza?
Miért kell nekem most már tudnom, hogy ő lett volna az? Ő lett volna az. A feleségem lenne.
- Ha ilyen nő lennék, én is elmenekültem volna.
Dörmögöm, miközben az ágyékom wlé teszem a kezem. Sosem tudhatod, hogy mikie sérülhet meg a kapitány.
- Szerinted tudta? Tegnap.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- És mit akar itt? Végignézni?
Zille nagyon sok szempontból tökéletes, szülni csak pár év múlva fog, még nincs abban a korban, szerencsére még iskolába jár, és szeret is odajárni, az egyetemet is feltétlenül javasolni fogom neki. Emellett művelt, nem heves a vérmérséklete, illedelmes, idomuló, minden, ami egy jó feleség ismérve, és ezekből eddig nagyon kevés van meg a másikban.
- Ne fantáziálj róla.
Magamnak sem tűnik fel, hogy mennyire agresszíven szólok vissza, teljesen elborította az agyamat a köd. Nem akarom azt se, hogy Zille nővére legyen, ahogy azt sem, hogy Miksa fantáziáljon róla, még ha csak elméletileg is teszi.
- Miért csinálja ezt? Olyan, mint egy kergemarhakóros dilis tyúk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Szerintem meg kuss a neved továbbra is. (A szőke volt a kedvencem, de nem azért, hanem mert cuki volt és butus)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Grimaszba fordul az arcom, ahogy azt mondja, hogy ott áll majd az ágy mellett. Nem, én ezt nem akarom. A helyzet az, hogy Zillét nem akarom a jelenetbe, és a helyére betenném Mirellát. Fejben meg is történt, hiszen az elmúlt éjjel, amikor először álmodtam róla, már emlékszem, hogy fátylat viselt. Semmi mást, csak fátylat, és ami azt illeti, az elején az ágy mellett állt, aztán… megrázom a fejem, nem, erre még csak gondolni se szabad soha többet.
- Dededede, hát nem érted, hogy ez baj? Nem a tíz mondat, hanem az, ami bennem van. Ha lehunyom a szemem, olyan dolgokat teszek meg vele, hogy még ébren is élesen a szemem előtt van, és hidd el, amikor felénk jött, azt hittem, hogy még mindig alszom, hogy odaér, szétszéled mindenki, és azon az asztalon…dugom.
Az utolsó szót szinte némán mondom ki, mert lássuk be, nem is akartam erről beszélni, csak úgy megindultak a szavak, és mire észbe kaptam, már kint is voltak. Átkozott légy Miksa, hogy mindig ezt éred el.
- De én nem akarom megismerni, mert szégyenbe hozott.
Persze, mert most kétszer annyira nem akarom a készülődő esküvőmet és kétszer annyira bánom a meg nem valósultat. Mert ez a nő, ez az átkozott nőszemély az, akit én nagyon is akarok.
- Még mindig néznek minket?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Akkora egy gyökér vagy
Mondjuk nem nagyobb, mint én, aki most már hivatalosan is rávan gerjedve a menyasszonya húgára. A rohadt életbe, hogy az Isten verje meg. A kibaszott nővére, hát nem hiszem el.
- Nagyszerű, akkor menjünk.
Állok fel úgy, mint aki valóban végighányta az elmúlt fél órát. Legyek ve paraszt. Gigantikus ötlet, drága öcsém, de még működhet is.
- Tudod, hogy Zille hova mehetett?
Arra nem kérem, hogy őrizze a titkom, tudom, hogy megteszi, így csak magabiztosan elindulok vissza, nem rohanva, csak olyan normális tempóban. Mint egy ember. Akinek hamarosan levágják a tökét. Mert le fogják. Ha ez kiderül, le fogják. Hajrá Misi, mint másodszülött, te veszed át a helyem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Ma van a napja annak, hogy minden megoldódik, mégis, olyan ideges vagyok, mint szűz lány a nászéjszakája előtt. Érzem, ahogy a vérem a kelleténél jobban lüktet, és bár kétszer is zuhanyoztam, a bőröm nyirkos az idegességtől. Csak semmi kapkodás, csak semmi hülyeség. Minden tökéletes lesz. Először inget húzok, majd pólót, majd megint inget. Egy rövidujjú, lazább fazont, és a nadrág is legalább háromszor változik rajtam, míg végül egy fekete farmernál maradok. Félhivatalos, elvégre ez nem lánykérés lesz, egyelőre csak egy esélyadás annak, hogy amennyiben hajlandó megfontolni a házassági ajánlatomat, úgy akár megtehetném majd hivatalos módon is. Én le akartam mondani az egészet, hiszen egyetlen hónap van addig, ám Zille szerint az butaság és pazarlás lett volna. Helyette csak majd egy kis helyreigazítás kell, mert az igaz szerelem mindent legyőz, még a nővére konokságát is. Csak bízzak benne. Nem bízok, nem azért mert ne lennénk szép gondolatai, hanem véleményem szerint a nővére nem menne ebbe ilyen könnyedén bele.
- Mi tart ennyi ideig?
KiMár itt kellene lennie, érzem, ahogy a verejtékcseppek újra elindulnak, és zavartan törölgetni kezdem a homlokomat. És akkor végre felbukkan, én pedig megpróbálom hullasápadt arcomra ráerőltetni a legjobb mosolyomat. Képzelhetitek, hogy nézek ki. De nagyon szeretném ha ezen túllendülnénk, mert tudom, hogy az első alkalom kínos lesz, de Zille segít nekem. Nagyot dobban a szívem, ahogy közeledik, érzem, ahogy a forróság elönt, viszont dühös, és amikor megtudom, hogy miért, én is Zillére nézek. Ez a részlet előttem se volt ismert, hát megmondtam volna, hogy baromság. Egyik szőke el, majd követi a másik, én pedig szívem szerint a harmadik távozó lennék, de akkor senki se maradna a jelenetbe, és az eléggé furcsán venné ki magát, így inkább gyorsítok a lépteimen, hogy utolérjem.
- Miri… Miri… Állj már meg az Isten szerelmére.
Kapom el a karját, hogy visszafordítsam, és azzal a lendülettel meg is csókoljam, ott helyben, őszintén.
- Nincs semmi baj, tudja, elmondtam neki, és nem haragszik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Felszisszenek, ahogy hátrébb lépek egyet, és értetlenül nézek rá. Nem értem, hogy mégis mit művel. Tudom, hogy azt beszéltük, hogy úgy teszünk, mintha mi sem történt volna, de azért ez már mégiscsak nevetséges. De tudom, hogy miért csinálja, így nem is haragszom annyira a pofonért.
- Figyelj már rám egy kicsit. Mondom, nem kell tovább játszanunk azt, hogy utáljuk egymást vagy, hogy nem történt semmi. Én megmondtam neki, érted? Megmondtam. Azt, hogy szeretlek, azt, hogy majdnem lefeküdtünk egymással, de miatta nem tettük. Viszont én nem tudom úgy feleségül venni, hogy téged szeretlek.
Először próbálkoztam. Két napig úgy csináltam, mintha mi sem történt volna, mintha nem kedvelnénk egymást. Két napig némán ültem Zille mellett, hagytam, hogy csevegjen. Haza kellett mennem, mert rájöttek, hogy hol vagyok, ám a harmadik napon nem bírtam már. Elé álltam, kértem, hogy figyelmesen hallgasson meg, és meg is tette. Elmondtam mindent, a parti kutyaszaros jelenettől fogva a csónakházig. Annyira jó volt mindent kimondani, és olyan fontos volt, hogy Zille nem haragudott, sőt, támogatott. Szerintem ő is észrevette, hogy más ez, mint amit mások hisznek.
- Beszéljünk, kérlek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Miről beszélsz?!
Csattanok fel, sőt kiabálok is vele, amit nagyon nem akartam, de hogy azt mondja, nem is tudja, ki vagyok, hogy nem emlékszik arra, hogy ki vagyok, sőt, arra sem, ami a csónakházban történt, nem tudok máshogy reagálni. Arra nem emlékszik?! Egész életemben nem éltem meg annyi érzelmet, mint ott vele.
- Már ne is haragudjon, de abban az esetben, ha az ember szerelmet vall a másiknak, aki viszonozza, úgy vélem, hogy az illem igazán megengedi a tegeződő hangnemet!
Az egész ház hallhatja, hogy mi történt közöttünk, mert minden egyes szóval egyre hangosabb és hangosabb leszek. Hát nem hiszem el, nem értem, és nem tetszik, amit látok.
- Mi a francot műveltél, Mirella?!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Én? De hát te vagy az, aki úgy csinál, mint aki nem emlékszik! Hát semmit nem éreztél az előbb, amikor megcsókoltalak?!
Istenem, már kezdem én is azokat a hülyeségeket tolni az igaz szerelemről, meg annak a csókjáról, amiket Zille az elmúlt napokban mondott. Én eddig ilyeneket nem vallottam igaznak, de most annyira szeretném, ha azt mondaná, hogy igen, akkor ott elindult benne is valami.
- Valami történt veled. Baleseted volt? Jól érzed magad? Mira, ez rohadtul nem vicces, hagyd abba azt, hogy úgy csinálsz, mint aki nem emlékszik. A…aaa….a parton, az udvaron, a rengetegnél, a csónakházban Bogolyfalván. A kutyát sétáltattam, és esett, félsz a vihartól, és megöleltelek, csókolóztunk, és ha Mucika nem ugrik rám, akkor… akkor mi…akkor mi tovább mentünk volna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Nem, nem mosolygott, azt a legkevésbé sem tette.
Ujjaimmal masszírozom a halántékomat, de érzem, hogy kezdek nagyon megőrülni azoktól a mondatoktól, amiket mond. Nem értem, hogy mi történik, és ez a forgatókönyv valahogy egyáltalán nem volt a végigpörgetettek között, és én elég sok mindent végigpörgettem az elmúlt időben.
- Én vagyok a vőlegény!
Fakadok ki, mert nem tudom elfogadni, hogy nem tudja, hogy, hogy ki vagyok. Emlékeznie kell, miért nem emlékszik? Ez nem a valóság, de nem tudok felébredni. Ez egy rémálom, csak egy rémálom, nem igaz, ez nem lehet igaz.
- Vagyis voltam, vagyis még mindig vagyok, mert az esküvői előkészületek zajlanak, de Zille már nem a menyasszonyom, és helyette abban reménykedtem, nem is én, hanem Zille, mert én mondtam neki, hogy ebbe nem mentél volna bele, de szerinte meg nem hiszek benned eléggé, de a lényeg, hogy azt szeretnénk, ha te lennél a menyasszony.