Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Meglepte Theodore felháborodása. Egy kicsit óvatosabban folytatta ennek fényében, miközben biccentett a papírok felé, hátha az értelmesebb, mint az ő nyökögése.
 - A mana csak arra mutat rá, hogy mágikus eredetű. Ami már biztos. Legalább nem az agyammal van gond. Ez is valami, nem? - tette fel a szarkasztikus kérdést. - Ha most bemegyek oda és aláírom azt a hülye papírt, ami igazolja... kicsit olyan, mintha a halálos ítéletembe egyeznék bele. - Bukott ki végül belőle a fő aggodalma. Nem merte tovább magyarázni. Ezen nem volt mit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Szemét az égnek emelte a fiú hgyőzködése hallatán, egy ponton a szavába is vágott.
 - Szerinted idejönnék, ha nem tudnám, hogy muszáj? Ha bejegyzem magam, csak annyi fog változni, hogy elismerem, hogy egy ponton kinyiffanok. - ismételte el, máshogy körülírva. - Nem lesznek kiskapuk onnantól.
 Belekortyolt a kávéjába, hagyta, hogy a jég fájóan zsibbasztani kezdje a fejét. - Legalább a bajok egy részére összeállítottak egy kezelést - adta oda a maradék papírt a rellonosnak. - A nagyját jól csináltuk. Erőnléti edzés és meditáció. És még egy-két gyógynövény, hogy a fantomfájdalom elviselhetőbb legyen. - Várt kicsit, hátha Theo olvasni kezd, csak azután folytatta. - Az időszakos bénulással nem tudnak mit kezdeni. Az... sajátos... látomással kapcsolatos mellékhatás.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Somszor meg úgy érzem - folytatta vontatottan -, hogy a varázslók közt is le vagyok maradva. Csak azt akartam kihozni belőle, hogy ha véletlenül megbántalak valamivel, az nem szándékos. Fogalmam sincs, hogyan kéne hozzáállnom. - Még mielőtt túlmagyarázta volna, egy falat pitével hallgattatta el magát, aztán újult erővel futott neki a telefon témának.
 - Hogyan tudsz ezzel üzenni? Ehhez is számok fognak kelleni?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

  Félrenyelte az újabb falat sütményt a választól. Na nem azért, eddig is tudta Ramiról, hogy mugliszületésű, de...
 - Még...? - hörögte a levegőért való küzdelem közepette. - Köszönöm a bizalmat. - Ironizált könnybelábadt szemmel, köhécselve. Nem is firtatta tovább, még mindig krákogva, de feloldotta a telefont. Hagyta, hogy a lány kézbe vegye a dolgokat, figyelmesen követte, mit csinál a kijelzőn. Megtudta, hogy sokféleképpen lehet üzenetet küldeni benne, nem csak beszélni lehet, de írni, sőt: látni is lehet akár a másik arcát, ha hív valakit.
 - Tudok neked is írni vele? - kérdezte aztán, miközben a telefon dobozát és a többi kacatot pakolta vissza a csomagba. - Mármint szabad? Vagyis nem úgy értem, hogy most lenne mit írnom, hanem hogy amúgy bánnád-e, ha... Ha néha ezzel tudnálak keresni. - fejezte be elhalkuló hangon, szemét pedig fájdalmasan hunyta le, amiért megint hülyeség hagyta el a száját.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Halvány mosollyal szusszantott egyet, ami akkor sem hagyott alább, amikor meglátta Rami teljes nevét leírva. Aranyosnak találta. - Köszönöm - vette vissza magához a készüléket végül.
 - Csodálom, hogy még sosem hagytál ott egyszer sem, amikor hülyeségeket beszélek - mondta elgondolkodva. - Mondanám, hogy talán azért, mert jót mulatsz rajta, de nem olyannak ismerlek. Akkor meg miért? - kérdezte könnyed hangnemben, csak hogy filozofáljon kicsit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Hm - néma mosolya kiszélesedett, ahogy meglátta a másikét, gyorsan le is hajtotta a fejét, hogy eltakarja, amennyire tudja. Örült a válasznak, nem is kicsit.
 Nem tudta hogyan, de az évek során szerencséje volt ezt a legkülönfélébb emberek szájából hallania. Kornél adta magát, sok szempontból ő hasonlít rá a legjobban. Nagy álmok lebegnek a fejében, amin felülkerekednek a gátlások. De közben mindig emlékezteti olyan tényekre, amik jószerével kiszúrják a szemét, ám ő túl makacs ahhoz, hogy észrevegye őket. Kornélia? Valahogy mindig sikerül neki felvidítani az idétlen vicceivel, pedig szünet nélkül lohol a sarkában egy nyomasztó árnyék. Lafayette képes kiprovokálni belőle a gyereket, aki elfelejtett lenni az utóbbi években. Dorián a tinédzsert, azt a gondtalan, eszelős fajtát. Amélia bölcsességet és nyugalmat szór neki minden szavával, mégha kevés is ragad rá belőle. Szofi a teljesen kitekert logikája mellett eleveníti fel a családja atmoszféráját. Theodore is eszébe jutott, pedig a barát szó még sosem hangzott el köztük. Ő vigyázott a titkaira, a maga módján, így másokat nem kellett Zalánnak traktálnia vele. Rue pedig valami... Szenvedélyes, indulatos, megfejthetetlen módon gravitálta Zalán figyelmét nagyon sokáig.
 Aki előtte ült, jobban nem is különbözhetett a többitől. Megfoghatatlanok voltak a gondolatai, miközben minden szava őszinteséget tükrözött. Mintha hazudni is képtelen lett volna, mintha a fogalom maga ismeretlen lenne előtte. Más világban kutat a tekintete, de közben olyan érzést kelt Zalánban, mintha ő élne igazán a valóságban.
 Azon kapta magát, hogy Rami arcát fürkészi, ki tudja mennyi ideje. Csak most, hogy körülötte jártak a gondolatai, eszébe nem jutott másfele figyelni.
 - Csak azon gondolkodom, hogy... ez változhat-e. Annak fényében, ha később még jobban megismernél. - Szemében fakulni látszott az öröm. Az utóbbi időben sokszor foglalkoztatta ez. Vele valamiért őszintébb akart lenni, talán mert kíváncsi volt arra a tiszta, nyers valóságra, amik a szavaiban rejlettek. De egyszerűen nem tudott. Mintha egyszerre lett volna átok és áldás, hogy Theodore magánál tartja Zalán titkait.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Hajába túrt tanácstalanul, pedig számíthatott volna rá, hogy visszakérdez. Innen nehéz lesz kimásznia. De akar egyáltalán?
 - Mert nem mindig... vagyok olyan, mint amikor veled vagyok - folytatta óvatosan. Mintha lábujjhegyen járna minden szavával, amit kiejt. - Vannak... nem tudom, hogyan kéne... vannak nehezebb napjaim. És eddig irtózatos szerencsém volt, hogy nem kellett látnod úgy - pislogása kicsit hosszabb ideig tartott, amíg ezért gyorsan hálát rebegett Merlinnek fejben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Furcsa, nyekergő hümmögést hallat, mintha az segítene neki megfogalmazni. Most már kerülte Rami tekintetét, figyelme helyette az asztalra szegeződött.
 - Minek kezdtem bele... - zavart, halk nevetéssel próbálta tompítani a feszültséget magában. - Néha. Néha... Emlékszel, amikor Kakasi kiküldött bűbájtanról, mert úgy néztem ki, mint egy agyontaposott doxytojás? Mondjuk az régen volt, de... vagy amikor hamarabb el kellett jönnöm gyógynövénytanról. Én... - mély levegőt vett, hogy máshonnan közelítse meg. - Tudod, hogy vannak más képességek is az egyszerű varázshasználaton kívül. És hogy nem mindig... szerencsés, hogy bír az ember ilyesmivel. - Ezen a ponton Kornél bravúros évnyitója jutott eszébe, amitől a gyomra hamar összeszűkült.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Nem hallott se választ, sem pedig újabb kérdést. Nagy valószínűséggel, mert várta, hogy Zalán folytassa. Ha az olyan könnyű lenne.
 - Van valami, ami nem hagyja... - torkán akadt a hangja, így újra nekifutott. - Nem normális, hogy... Én nem vagyok normális.
 Elszégyellte magát, mert képtelen volt folytatni. Szemeit most erősebben hunyta le, ujjai pedig idegesen dobolni kezdtek az asztal lapján, annak ellenére, hogy tudta, Rami nehezen viseli a felesleges zajokat.
 Lemondóan fújta ki a levegőt, mint aki ezzel ismerte be, hogy próbálkozása kudarcba fulladt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Izmai megrándultak az érintéstől, még mindig annyira szokatlan volt tőle, de így legalább észrevette magát és befejezte a kényszerszülte mozdulatot.
 - Nem csodálom - rázott egyet a fején és most az ablakon bámult ki Bogolyfalva utcájára. - Mi a véleményed a jóslatokról? - megint távolabbról indított, ám már kevésbé tartotta jó ötletnek, mint egy perccel azelőtt. - Szerinted létezik helytálló jövendölés, vagy... komplett hülyeségnek tartod az egészet?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Tételezzük fel, hogy van egy jóslat. Az a baljóslatú fajta, ami semmi jót nem ígér. Ha beteljesedik, akkor annak, aki megjövendölte, igaza lesz. De milyen áron... - motyogta keserűen. - De ha úgy hozza a sors, és nem következne be, amit ígér, akkor az jóslat még egyáltalán? Vagy csak képzelgés? Gyengeelméjűség.
 Nyelt egyet és ajkaiba harapott, érezte, ahogy kiszárad a szája. Lázasan gondolkodott azon, hogyan kapcsolhatná ezeket össze a lánynak mindazzal, amiket eddig sikerült kinyögnie.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- De. Annak kéne lenniük. Viszont igazi jövendőmondóból kevés van. És nehéz megmondani, melyik állja meg a helyét. - Égkék szemével még mindig az utcát pásztázta, így kicsit könnyebb volt beszélnie. Vett egy nagy levegőt. - Szóval melyik teóriával ijesztelek meg kevésbé? Ha azt mondom, hogy látom a jövőt, vagy ha úgy fogalmazok, hogy fura látomásaim vannak és talán megőrültem?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Nem hiszem, hogy befolyásolná ez a választ arra, amit én kérdeztem. - Hosszú percek óta most először nézett fel. Szemei szomorúak voltak, mintha már eleve a legrosszabra gondolna, de valami vakmerő is volt benne. Mintha ezt már az elején eldöntötte volna magában: még véletlenül sem akarta Raminak leírni azt a lidércnyomást. - Ez változtat valamin? - Ezt már az egész témára értette. - Akármelyik verzió is igaz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Tudom is én... - kezdte karjait széttárva, de ha jobban belegondolt, egy egész listát teríthetne a lány elé a lehetséges opciókkal. - Hogy kerülni fogsz miatta. Vagy hogy furcsán nézel rám. Figyeled, hogy épp melyik pillanatban kap el egy hülye agyrém. Rendszeresen kérdezgetni fogsz róla. Teóriákkal előállni és akkor is ez lesz a téma, amikor nem kéne, hogy az legyen. Vagy csak - fejét elkeseredetten döntötte enyhén hátra, onnan nézett vissza Ramira - egyszerűen nem fogsz tudni mit kezdeni vele és csak még jobban összezavarlak azzal a sok maszlaggal, amit kiejtek a számon. És akkor így fogsz nézni rám. Pont így.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Akkor vette csak észre, hogy egy ideje kapkodva veszi a levegőt, amikor az egész a tüdejében ragadt a lány reakciójától.
 - Nem tudom. Kellemetlen tapasztalatok. Azt hiszem - ismerte el csendesen. - De ha azt mondod, hogy ez abszurdum, akkor neked... elhiszem? - az utolsó szót már szinte kérdő hangsúlyal ejtette, mintha meglepődött volna saját magán, hogy ezt komolyan is gondolja.
 - Nem akartalak összezavarni. De a legtöbb barátom már tudott róla, szóval... csak tépelődtem volna, ha... mindegy. Hagyjuk is ennyiben. Egyelőre - bólintott megkönnyebbülve.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Viszonozza a mosolyt, egyre megkönnyebbülten, egyre őszintébben. Lassan zökkentette csak ki valami. Szeme fókuszt vesztett, elbámult Rami feje felett. Kósza gondolat.
 - Egyvalamit még meg tudsz tanítani nekem a telefonon? - hajolt kíváncsian az asztal fölé, szavai motyogásba fúltak, ahogy kezébe vette az eszközt. Pár perc telt el így, amikor úgy értékelték, hogy ideje indulniuk. Zalán elvette a tányérokat és a bögrét, hogy visszavigye a pulthoz, amit a meglepett felszolgálók mosollyal jutalmaztak. Még mielőtt visszament volna a cuccáért, az egyik lány egy papírt tolt Zalán orra alá. Kacarászó hangok elegyedtek a cukrászda zajával, amíg a levitás ráfirkantott valamit. Mintha csak flörtöltek volna vele. Vigyorogva lépett vissza Ramihoz, de többször is visszasandított a pult felé.
 - Mehetünk? - azzal felkapta a cuccait és hagyta, hogy a kis unikornis menjen előre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Amikor látta villanni a vakut a szeme sarkából, elégedetten vizslatta az áruló párost. Rami fölé hajolt, hogy megnézhesse, hogyan sikerült a fotó.
 - Tehetséged van hozzá. Köszönöm - mosolygott cinkosan a kis unikornis irányába.
 Addig zsebre dugott kezét most előhúzta és tettetett, romantikusan révedő tekintettel akkora szívecskét rajzolt ujjaival az üvegre, hogy tökéletesen magába foglalja a két balfácánt. Amikor hátrébb lépett, vonásai megkomolyodtak és számonkérően emelkedett meg fél szemöldöke irányukba. Vajon lesznek-e elég tökösek elé állni ezek után?
 Elfordult végül és fejével biccentett Raminak is, hogy most már tényleg indulhatnak tovább. Figyelmesen hallgatta a lány további magyarázatát a kameráról. Hasznosnak ígérkezett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Zalán már csak lyukasórák alkalmával választotta a pályát, amikor futni kívánkozott neki, mert egyre rosszab hatással volt rá, amikor premierplánból szemlélte, hogyan röpködnek a feje felett. Az sem segített a dolgon, hogy néha összeakadt Márkkal. Mert akkor folytatták mindig a témát, amit abbahagytak a tábortűznél. Ennek persze örülni is lehetett volna, hisz érdekelte, és a rellonos is szimpatikus gyereknek tűnt, de... Persze. Ott van az a bizonyos de.
 - A limitált dolgokról érdemes tudni, hogy nagyobb a füstje, mint a lángja - felelte, mikor már séta közben nekiállt nyújtani a karjaival. - Ha limitált példányai vannak egy nagyvállalatnak, akkor az nagyapám szerint egyet jelenthet: kizárólag a profitra hajtanak vele és azt olyan gyűjtők fogják kifizetni nekik, akik sosem fognak ráülni. Így aztán nem is törik magukat, hogy legalább az elvárt minőséget hozzák vele. Szóval a pénztárcád is jobban járna a legutóbbi modelljével. - Itt megállt kicsit, hogy megpróbáljon emlékezni. - De ha jól tudom, még te is csak gyűjtesz rá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

- És ezért vagy te sportoló, nem pedig kereskedő vagy két lábon járó malacpersely - mutatott rá gyorsan a lényegre. Menekülőre akarta fogni én már intett is a fiúnak, hogy ő már kezdi is a kocogással, amikor fáradt sóhajjal váltott a kezdőlendület visszakanyarba.
 - Nektek kviddicseseknek tehetségetek van szétbarmolni őket - jutott a konklúzióra. Idáig kétfajta ember fordult hozzá seprűügyben. A részegesen felbátorodott helyből távolba repülünk a falnak-féle bagázs és a suli kviddicsesei. - Milyen típus van most neked? - dörzsölt egyet a halántékán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Szemét forgatta a magyarázattól. Ha a gurkók nem lennének ott, alig lehetett volna különbséget tenni attól, amikor huszonakárhányan egy valóságos tömegnyomorból próbálják ép csonttal kiverekedni magukat egy gyorsulási versenyen a rajtsíp szülte káoszban. De a gurkók ott voltak. És elég meggyőző érvül szolgáltak Zalánnak, hogy soha ne akarjon komolyabb szinten involválódni a kviddicsbe mint játékos.
 - Azoknak a legerősebb vonásuk a stabil iránytartás - értetlenkedett homlokát ráncova. - Előbb szakad le róla a lábtartó, minthogy annak baja legyen. Amélia a hátadon próbálta utána eltörni, vagy hogyan...?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Akkor fogta csak fel, hogy a rellonos keze ügyében nem volt még a seprű. Nagyokat pislogott, pedig már nem kéne meglepődnie, hogy hirtelen felbátorodott diákok környékezik meg hasonló kérésekkel.
 - De csak ha Améliát kímélni fogod - hallatszott a satnya vicce. Persze. Améliát kímélni. Az a lány mindenhol könyörtelenül hajtott, még a hallottak után sem tartotta Zalán valószínűnek, hogy finomokodni kell vele.
 Nem mozdult, pedig a lába már vinni akarta. De most úgyis megcsappantak a bevételei karácsonyt követően, szóval kár lett volna hisztizni miatta. Így helyette kivárta, amíg Márk kézhez kaparintja a járhányát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Kétkedő szusszanással adott hangot a véleményének.
 - Ne féltsd őt. Ha valaki képes az ilyet kézben tartani, az Amélia. - Talán túl naiv volt hozzá vagy nem ismerte eléggé, de őszintén elhitte Zalán, hogy igazat beszél.
 Kelletlenül lépett párat Márk után, abban a minutumban a kíváncsiság furdalta annyira az oldalát, hogy még ne rendezze le a lehető leggyorsabban az ajánlattételt. Kissé megszeppenve vette el a seprűt, forgatta az ujjai közt, és dobálta pár centi magasra, a súlyát méregetve.
 - Ez... mennyi idős ez a cucc? - pillantott fel aztán a járgány gazdájára, eleresztve füle mellett az ajánlatot, hogy kipróbálja. Hangja vontatott volt, de még nem akart elhamarkodott véleményt nyilvánítani.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Forró leheletének párafelhője kanyargott a seprű nyele körül.
 - Ha a lakkozásán lenne probléma, azt mondanám, hogy felszívja könnyen a vizet és amiatt, de... - mutatóujjával a cirokrészt kezdte piszkálni. Hangosan gondolkodott tovább. - Az áramvonala is stimmel.
 Kisvártatva halkan elnevette magát, mikor már a lábtartót méregette. Megkönnyebbült a felismeréstől, leginkább azért, mert így nem kellett sajátkezűleg kipróbálnia.
 - Mondtam neked - azzal Márk felé tartotta elégedetten, megfelelő szögben bedöntötte neki. - A lábtartó. Elferdült és nem szimmetrikus a súlyelosztásod rajta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

- Ez nem sok meló, csak simán visszakalapáljuk és újracsavarozzuk. Még a bűbájokat sem kell újrahúzni rajta. Akkor macerásabb lenne - nyújtotta vissza neki; nem tudta, hogy Márk ezzel akar-e ma még edzeni, vagy sulis seprűvel. - Pár sarlóért másnapra megcsinálom.
 Gondolkodóba esett és talán kicsit pofátlanul egyértelműen méregette a rellonos vonásait. - Azért, mert nem vagy normális. A hülye dobná el a lehetőséget magától, amikor minden adott volt hozzá. - Ez talán... kicsit nyers volt. Még tőle is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Beleegyező bólintásba kezdett és leeresztette lába mellé a seprűt, rögtön mielőtt értetlen pislogással illette volna Márk magyarázkodását. Kérdezni támadt volna kedve a lelátóra pillantván. Nem, inkább mégsem. Nem akarja tudni.
 - Nem. Nem tudom - ezt már másra értette. Égkék szemei kiüresedtek, mintha elszakadt volna a valóságtól egy pillanatig. Ő büszkévé akarta tenni az apját. Hiába ment tehetséggondozóra, a gyakorlati órák neki többé már nem opciók.
 Visszafogta magát, s anélkül hogy további megjegyzéseket tegyen, megfordult, lefektette Márk seprűjét a kilátó szélén, hogy folytassa, amiért eredetileg idejött.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Kilesett a könyvtár ablakán, mert tompán, de hallotta Fanni visítását. Aztán el is húzott az üveg előtt, épp csak elkapta a tekintetével.
 - Hogyne. Figyi nagyapa, az unokád nem a Hollósi, hanem a Szárnyaszegett nevet készül tovább mélyíteni a köztudatban, ugye büszke vagy rám? Vagy netán tudsz valami olyat, amit én nem? Biztos szívesen mesélsz róla magadtól, ha már tizenhét évig vakon tartottál vele! - Pofátlanul nyújtózkodott fel egy polchoz, amit a többihez képest sűrűbben lepett már a por. Nagy valószínűséggel ahhoz nem lett volna szabad nyúlnia. Most mégis az óvatosság minden fogalmát nélkülözve egy ódon könyvet passzolt át Kornélnak. Már attól, hogy ráfogott az ember, érezni lehetett a törékeny, száraz papírt.
 - Tessék. Neked fixen találunk itt hasznos dolgokat - biccentett mellé bíztatón, hogy bátran lehet tanulmányozni. - Nagyanya bagolyköves jegyzetei. - Arcán látszott a felismerés, hogy ennyivel még jószerével semmit nem magyarázott meg. - Elemis dolgok. Aeromágusnak készült.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Mikor az idősebb Hollósi hangja újra betöltötte a pályát, a feketék vonakodva fordultak csak el a srácoktól. Segíteni akartak, de már így is túl sokan zsongtak körülöttük. A magyarok velük maradtak, a csapatkapitányuk ezt látván lefüttyentett a cserejátékosoknak.
 Míg a szervezők Armandot támolygatták az említett sátorig, a pirosak úgy szelték a levegőt a nézőtér felett, hogy mindenki kénytelen legyen utat engedni nekik. Zalán esetlenül próbált felzárkózni hozzájuk.
 Ilyen lesz, amikor vele is meg fog történni, igaz? Csak ott már nem lesz mit összefércelni rajta.
 - Sajnálom - motyogta, s érződött hangjából, hogy nem teljesen fogta fel, mit mondott előtte Armand. Azt sem vette észre, hogy ugyanazt ismétli, amit Rue jegyzetének végén olvashatott. Az idegen alakról. Amit a lány először érzékelhetett rajta kívül a Lélekszobában.
 Mindenki más bíztató szavakkal és kedves hanggal próbálták nyugtatni őket.
 - Szép reflexek, a fiúk sem csinálták volna jobban.
 - Még egy kis fájdalomcsillapító és érezni sem fogod.
 - A Magpies üzente, hogy meccs után felkeresnek titeket...
 - Hé.
 Zalán összerezzent, mikor valaki megkocogtatta a vállát. Egy nagyjából velük egykorú lány lehetett, kinézetre és kisugárzásra sem úgy nézett ki, mint aki odavaló lenne. Tengerkék szemével méregette őt, arcán sebtében unott grimasz futott át.
 - Szedd fel az álladat. Még félidőnél sem járunk, ne most ess szét.
 A levitás Armand felé fordult ismételten a lelkes vigyorát felfedezve bizonytalanul bólintott anélkül, hogy visszanézett volna a lányra.
 - Mi megvagyunk, szóval... - rekedtes hangját vállvonás kísérte. - De te... - mikor valami szöget ütött a fejében, fejét mozdította vissza, de a kék írisz helyett egy barna szempár meredt vissza rá. Egy idős gyógyító személyében.
 - Reméltem is - mosolygott kedélyesen a férfi, mintha Zalán hozzá szólt volna az imént. Értetlenül nyíltak szét ajkai és nyakát nyújtva kezdte mustrálni a sátorban jelenlévőket. Tényleg sokkot kapott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Száját húzta el kelletlenül, hiszen nem nyugtatta meg a válasz. Aztán gondolkodóba esett, mikor kérdést szegeztek neki.
 - Volt egy alkalom. Még évekkel ezelőtt. Akkor megpróbáltam kitartani a látomást, amíg lehet. - Nem nézett fel a fiúra, látszott rajta, hogy nehéz visszaidéznie az emléket. Sokáig temette el magában. Csak akkor emelte fel a fejét, mikor sikerült kitisztulnia teljesen. A reszkető sóhajnak, ami a tüdejébe szorult, a vérnek, ami az ajkából serkent. Autumn kérlelő hangjának.
 - Csak sötét maradt. Akármennyire is próbáltam elhúzni. Nem tudom, milyen lehet meghalni, de... ez eléggé hasonlított rá, ha engem kérdezel.
 Bólintott Theodore megjegyzésére. Kicsit örült is neki, hogy jó következtésekre jutottak maguktól. De ennyi még mindig nem elég. Hagyta, hogy  a diagnózis végére érjenek és próbált válaszolni az utána következő kérdésekre is. Egyre könnyebben jöttek neki a szavak. Talán mert ezzel is odázni tudta, hogy visszamenjenek a minisztériumhoz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Fejét döntötte kissé oldalra. Idáig bele sem mert efféle elemzésekbe kezdeni. Mi van, ha csak eszméletét veszti... Önámításnak érezte.
 - Fáztam. Legalábbis az elején. És fájt... - Nem tudta kielégítően körülírni, akármennyire is szenvedett vele, így esetlenül körözött kezével párat, hogy éreztesse, nem találják meg őt a megfelelő szavak. Aztán önkéntelenül állkapcsához közelítettek ujjai, majd a csuklójára fonódtak inkább, hogy végül kapkodva a térdén állapodjon meg. Reflexszerű volt, de nem részletezte hangosan, melyik testrészeit érezte ripityára törni. - Csak arra tudtam gondolni, hogy mozdulni akarok, de nem tudok és ez megijesztett. Féltem, Theodore - találta meg kék írisze a másikét, bár mintha azon túlmeredt volna. - Ha valaki megnyugvást keres a túloldalon, nem fogom tudni igazolni neki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Ajkát szorította össze, mielőtt újabb pesszimizmussal fűtött mondat hagyta volna el azt. Theodore csak vigasztalni akarta valamivel, semmi jó nem származott volna belőle, ha tovább vészmadárkodik.
 Lassan gördítette le az utolsó kortyot a kávéjából; már rég elolvadt a jég, mire sikerült eljutniuk a leírt diagnózis végéig. Kelletlenül fészkelődött ültében miatta, amíg fülében nem csendültek a hálás szavak. Ott azért odafagyott a székhez, hiába a verőfényes napsütés. Félszegen bólintott nagy nehezen.
 - Azt hittem, hülyének fogsz hinni. Hogy emiatt iderángatlak. Mármint a tanév végén nagyon furcsa voltál a tábortűznél, úgy tűnt, kihúztam valamivel a gyufát nálad. - Zavarodott mosollyal mustrálta az asztalt, és az orrát vakargatva folytatta. - Bár sejtelmem sincs, mivel. Úgy meresztetted a szemed rám, mint aki bele akar lökni a tűzbe.