Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Jó darabig bambult ki a fejéből, oda sem figyelt arra, milyen képet vág.
 - A látomással kapcsolatos titok egy dolog, de mióta kell kiteregetnem a többi szennyesem neked? - nem háborodott fel, színtiszta értetlenség áradt belőle.
 - Nem volt idáig mit bevallani, Merlinre... - Hátradőlt a székben és úgy helyezkedett, hogy a terasz fölé feszített ponyva árnyékában maradjon még. - De adja magát.
 Elharapta ajkát, amikor derengeni kezdett neki, mire gondolhat Theo.
 - Basszus - nyögte, amint körvonalazódott előtte halványan a rellonos lány sziluettje.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Ha nem lett volna azzal elfoglalva, hogy lázasan bogozza ki a szálakat, valószínűsíthetően fennakadt volna azon, hogy meghívták. Most csak előre meredt, jó hogy nem csikordultak hangosan a fogaskerekek. Aztán hirtelen lendülettől vezérelve kezdett bele.
 - Oké, elöljáróban annyit, hogy amikor megtörtént, te még itt sem voltál a suliban. És akkoriban... hát... nagyon rosszul kezeltem a dolgokat. És minden egyszerre szakadt a nyakamba, szóval remélem megérted, hogy miért voltam olyan vele, amilyen. De azóta szóba sem álltam vele, honnan kellett volna tudnom, hogy...
 Eléggé gyorsan ömlöttek belőle a szavak, pont olyan gyorsasággal is fékezett le a szedett-vedett magyarázattal és aggódva pislogott nagyokat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Nem? - kérdezett vissza sokára, mint aki képtelen volt elhinni.  Fejét döntötte kissé meg, hátha másik szögből nézve leolvasható lesz Theodore ábrázata. Nem lett okosabb, pedig már régóta szerette volna megkönnyebbülten kifújni azt az adag levegőt, ami addig belészorult.
- Ami azt illeti, engem kicsit jobban megviselt, mint őt - laposodott el a tekintete. Fenébe a Házisárkány migrénjével, amikor belőle jószerével rohamot provokáltak ki a suli gyengélkedőjén. Ha nem old kereket onnan az első adandó alkalommal, sokkal göröngyösebb út vezetett volna odáig, hogy ezt a papírkupacot a kezükben tarthassák. - Nem tudom, hogyan viselkedik a sajátjai között, de az már lejött legutóbb, hogy kétszínűségből jeles. Persze, hogy ideges lettem és a fejéhez vágtam anno dolgokat. Megfenyegetett azzal, hogy eljár a szája, te is kiverted volna a tanrtumot a helyemben. - Lejjebb csúszott a székben és fejét hátradöntve kezdte nyúzni arcát két tenyerével. - Jószagú griffgané, ha anyámék fülébe jutott volna...
 Abban a helyzetben maradt még akkor is, amikor Theodore-ban ismét kérdések merültek fel. Kezei kissé lejjebb ereszkedtek, hogy hallani lehessen, mit beszél.
 - Azért eléggé egyértelmű, már ne is haragudj. Hogy még viccelődni sem lehet veled, amikor más lányok jönnek szóba. Nem emlékszem mindenre, de még részegen éreztem azt a parfümöt, szóval még direkt ki is csípted magad arra az estére - karjait leengedte az ölébe és cinkos vigyor kúszott az arcára. Szinte már el is felejtette, miért találkoztak eredetileg. - Mint aki direkt tartogatja magát valakinek. De félre ne értsd, nem csesztetésből mondom. Csak végre úgy tűnt, hogy szórakozni szeretnél kicsit. Előtte még elképzelni is nehéz volt rólad.  - A homlokára szökő ráncok aztán értetlenséget festettek vonásaira. - Csak gondolom az a lány mondott rólam egyet s mást, és aztán volt-nincs jókedvű Theodore. De most már rájöttünk, miért. És megbeszéltük... gondolom? - várta összeszorított ajkaival a megnyugtató egyetértést.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Végre felszakadt belőle az a bizonyos megkönnyebbült sóhaj. Szóval nem kell tovább magyarázkodnia a rellonosról, ezek szerint ő is ismeri már valamennyire ezt az oldalát. Kelletlenül ismerte el magában, de valahol tényleg összeillőnek tűnt a kettő. És talán így a látomás témát is bizalmasabban kezeli, ha egyszer együtt vannak Theodore-al. Na tessék, csak tiszta fejjel le kell ülni és megbeszélni. Hol itt a gon...
 A ráncok Zalán homlokán egy pillanat alatt hatványozódtak. Persze, nem sokat beszéltek egymás családjáról, de ez egy eléggé meghatározott topik volt, amikor éppen lefektették az elején az alapvető információkat egymás közt a képességeikről.
 Már szinte túl is tette magát ezen a furcsaságon, hiszen Ebony lezártnak tekintette a témát. Ezt tudatosítva magában hajolt a fiúnak adott papírok után, mert úgy érezte, itt már nincs mit tovább bonyolítani.
 Megint homokszem került a gépezetbe, Zalán pedig már majdnem biztosra ment, hogy napszúrást kapott. Nem tudta értelmezni Theodore szavait. Most már annyira sem.
 Elengedte a táska szíját, amit már fel akart venni és olyan megrökönyödéssel vetette magát a háttámlának, hogy hallhatóan puffant.
 - Nos, azt mindjárt gondoltam, ha egyszer erről volt szó - vonta össze szemöldökét, ahogy vontatottan préselte ki magából a reakciót. - Vagy csak valamit félreértettem. Azt hittem, hogy ő a barátnőd. És ezért buktál ki rám, hogy... azt hiszem, összezavarodtam. - Nyögte ki végül megadóan, teljesen tanácstalan pillantással méregetve a vele szemben ülőt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Annyira nem figyelt oda magára, tátva maradt a szája. És nem akart visszacsukódni a fiú makogása hallatán sem, sőt. Ha lehetőség lett volna rá, az álla a földön koppant volna.
 - A nevét nem tudtam eddig, de feltételezem, hogy igen? - emelkedett meg fél oktávval a hangja. Kínosan lassan jöttek neki a szavak. Mindenki mást név szerint ismert abból a társaságból. Még Gréta nevét is tisztázta vele Dorián utólag, kizárásos alapon így kell legyen.
 Zalán szemei gyanakodva szűkültek össze, hisz a káosz a fejében nagyobb volt, mint valaha.
 - Te ki a francról beszélsz akkor? - faggató aurája ütközött Theodore szégyenkező kisugárzásának, amikor közelebb hajolt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Honnan a bánatosból kéne tudnia, Kornélia mi a francokat pofázott el, amíg ő... Aha. Így már érthető.
 - Theodore, nem tudom, mit kéne kezdenem ezzel az infóval. - Rázott egyet a fején. Végre képes volt rendesen megmozdítani a többi tagját is, hamar vállán landolt a táskája, szabad kezében pedig a diagnózisa. - Végig azt hittem, valami látomással kapcsolatosról hadoválsz. Mert hogy mi csak azzal foglalkozunk, nem igaz? - Emelte meg kérdőn egyik szemöldökét, majd a hajába túrt, mert egyre nehezebben viselte a meleget. Már úgy volt vele, hogy inkább a minisztérium, mint még egy ilyen mellébeszélés Ebonyval.
 - Kornél meg semmi extra. Megtörtént, na és akkor? Talán probléma? - jött félvállról az utolsó kérdés, mert nem érezte, hogy amiatt magyarázkodnia kellene. Amúgy is csupán költőinek szánta. Főleg mert az agya lehetetlen feladatként könyvelte el, hogy kapcsolatot találjon azon eset és Theodore-é között, és ennek hangot is adott. - Dunsztom sincs arról, ez hol kéne zavarjon téged.
 Felpattant a helyéről, hogy véletlenül se halljon választ erre, majd megpróbálta belőni, honnan érkeztek. Nem volt túl sok lélekjelenléte akkor, hogy megjegyezze.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Szemét nem vette le az előtte elterülő utcáról, de azért megejtett pár értetlen pislogást még. Most meg miért beszél úgy, mintha valami katasztrófa történt volna? Éppen most sikerült közös nevezőre jutniuk. Merlinre, ki érti ezt...
 - Hát ha az elejétől kezdve ugyanarról beszéltünk volna, akkor felfognád, hogy pont ezt próbáltam végig elmagyarázni. - Türelmes lassúságba váltott a magyarázata, mégis megfűszerezte egy hangyányi gúnnyal. - Még régebben történt, de... elég sokmindent kitalált magától abból, amit látott. Majdnem lebuktam a gyengélkedőn, mert közel jártam, hogy kiüssön egy roham. Azt hittem, emiatt vagy bepöccenve, na meg azért, mert bunkó voltam vele. Meg azért, mert hallgattam róla. Ami egyébként csak féligazság, mert tulajdonképpen el is felejtettem, hogy az a lány létezik. Nemhogy valaha lesz még újra relevanciája. Nem izgat, hogy jársz-e vele vagy sem, csak ne legyél dühös azért, amiket anno a fejéhez vágtam.
 Megtorpant egy pillanatra, hiszen kikívánkozott belőle az igazi ok, amiért sütött belőle a zaklatottság.
 - Igazából frusztrál, hogy nem az én döntésem, ki tudja meg vagy sem. Egyszerűen csak összerogyok, utána meg nekem szegezik a kérdéseket. Ha meg nem akarok még nagyobb bajt, vagy érzéketlen bunkónak látszani, akkor beszélnem kell. Sosem én választhatom ki, ki tudhat róla.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Tudom jól - felelte halkabban, hogy aztán ismételten mozgásra bírta a lábait. - Hát... ami időm marad a költözés mellett. Dolgozom rajta. Csak egyelőre még nincs eredménye - hajtotta le fejét szégyenkezve.
 Ez azért ebben a formában nem volt teljesen igaz. Év eleje óta annyi hangulatingadozáson ment keresztül. Ha nem találkozott volna Theodore-al, eléggé valószínű, hogy reménytelenségbe hajszolta volna saját magát. Talán még a VAV-ig sem jutott volna el.
 - De, ami jó hír - kezdte aztán kissé bizalomgerjesztőbb hanggal. - Hogy nem leszek messze jövőre sem. Felvettek mesterképzésre. Most már Kakasi sem tud belekötni. - Szerényen meglóbálta kissé kezében a papírokat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Nem - motyogta még mindig fókuszt vesztett pillantással. Végül sikerült közelebb férkőznie a Rellonoshoz. - Nem, minden oké.
 Ujjongás hallatszott be a sátorba, úgy érződött, hogy a meccs halad tovább, de Zalán nem bánta, hogy most eljöttek onnan. A többiek kedélyes hangulata lassan őt is megfertőzte, pár percel később már mosolyogva viccelődött Armand oldalán. A magyar csapat pár tagja, akiket újonnan küldtek vissza a cserepadra, már az ő társaságukat gazdagították és hiába mozgott Zalán apja a köreikben, látszott rajta, hogy kellemes meglepetés velük szóbaelegyedni. Még egy közös fotót is felajánlottak nekik, így bátran kijelenthették, hogy nem akkora tragédia, hogy lemaradtak a mérkőzés másik feléről.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Dunsztom sincs - rándított a vállán egyet és egyenként kezdte méregetni a régebbnél régebbi borítókat. - Nem kezdett vele sokmindent, a deffenzív bűbájokhoz nagyobb tehetsége volt. Legalábbis Borisz bá ezt mondta - utalt nagybátyjára, fel sem nézve a kutakodásból. - Vele jobban megértették egymást, mint mondjuk apával, gondolom mert ő sosem tervezett semmit a repüléssel. Azért ez is elég árulkodó. De azt még tudom, hogy amikor nagyapa elkezdte a bizniszt, a Fecske első prototípusát együtt dolgozták ki. És aero-elméletet vettek alapul, hogy tökéletesítsék.
 Halvány mosoly futott át ajkán, mikor az egyik könyvből előhalászott egy régi fotót, ahol még az apjáék fiatalok voltak. Áron nagy büszkén feszített seprűvel a kezében, Borisz pedig pofákat vágva figurázta ki fivérét a háttérben. Aztán az anyjuk úszott be a képbe, fontoskodva előrébb terelte kisebbik fiát. Pálcájával hadonászva magyarázott valamit a fotósnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Halkan elnevette magát, csak utána válaszolt barátjának.
 - Mert nem izgatta. Más volt a terve az életével, nem akart szerintem változtatni, csak mert közölték vele, mit "kéne" vagy "lehetne" csinálnia. Az ilyesmit nem tudják akarattal ráerőltetni senkire sem. - Itt megállt a keze egy pillanatra. Próbálta gyorsan elvonatkoztatni ezt a saját helyzetétől. Hisz a mamája esetében az adottsága nem hivatás és halál közé próbált ékelődni. Csak simán akarat ütközött egy másik lehetőséggel.
 Újabb lényegtelen írások, régi tankönyvek, pergamentekercs a családfájukról. Szinte biztos volt benne, hogy Athanaczkovicsék nem egy polcon dugdossák a sajátjukat és valószínűsíthetően szerteágazóbb volt Hollósiékéhoz képest. Noha nem azért alakult így, mert szégyelték volna a vérvonalukat, csupán... nem ért többet, mint az emlékek, amiket ők maguk éltek át. Inkább azok nyomai voltak prezentálva mind a nagyszülei házában, mind az apjáéknál.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Combjához csapta aktuális olvasmányát és a plafonra szegezte türelmetlen tekintetét.
 - Azért, mert folyamatosan görcsölsz mindenen! - fakadt ki kicsit hangosabban. - Nézz magadra! Két lábon járó ideggombóc vagy évek óta. És nem csak az elemi miatt. Minden miatt, mindent ugyanolyan súlyosan fogsz fel. Lehet, hogy csak el kéne kezdened elengedni magadat legalább néhány dologban és máris lenne előrelépés.
 Még több könyvet pakolt félre, most már az azok mögötti, elfeledett holmikat méregette. - Lehet nekem is ezt kéne csinálnom. Szarni az egészre. Vagyis... arra, ami éppen kevésbé fontosabb. Talán úgy is lesz jövőre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Páros lábbal foglak seggberúgni, ha még akkor is panaszkodni fogsz - egy ütött-kopott robbantós snapszli paklija landolt a tenyerében. Két ujja közé fogta a legfelső lapot és frizbi módjára célzott vele Kornél tarkójára. Remélte, hogy csattanni fog.
 Még egy ódon varázspálcát is talált, amikor Zalán keze valami sokkal érdekesebbe ütközött. A polc mögötti fal egy ponton olyan... homályosnak tűnt. Fejét fordította oldalra, s a napfény pont úgy csillant meg az említett felületen, hogy az mégjobban felkeltse a kíváncsiságát. Vibrált az egészt, mintha...
 Most már könyékig merült el a polcban, hogy mégtöbb helyet szabadítson fel és odaférkőzhessen a platánpálcával.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Megpróbálkozott egy Revelioval, ami részben működött is. A fal látszata szertefoszlott és egy bemélyedést fedett fel a könyvek mögött.
 - Azt hittem, nagyapa már az összeset megtalálta - mosolygott elégedetten a felfedezéstől. - Nagyanya telebűvölte a házat ilyenekkel.
 Megpróbált átnyúlni, és mégha számított is kicsit arra, hogy nem lesz ilyen könnyű dolguk, azt nem vette számításba, hogy egy láthatatlan erő hangos durranás kíséretében fogja hárítani az érintést. Zalán felszisszent és kezét rázva tántorodott hátra.
 - Jószagú trolltakony...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Ugyanannyit tudok, mint te - fordult rá Kornélra, de csak amíg az ujját fújta, hogy ne égesse annyira. Mikor már kevésbé fájt, visszatért a fő problémához.
 - Védőbűbáj. De van valami mögötte - nyújtózkodott megint fel, beszippantva egy adag porfelhőt és amíg barátja is odadugta a fejét, járt az agya. Megfogta azt a pálcát, amit azelőtt a könyvek mögött talált - a sajátjával mégsem mert kísérletezni - és megböködte a láthatatlan fátylat. Megint fülsértő pukkanás az eredmény.
 - Na majd adok neked durrogást - felelte hirtelen felindulásból. És egy újabb lapot húzott a robbantós snapszliból. Kornélt hátrébb terelte a könyökével és ő is visszább lépett egyet, majd a kártyát hasonló mozdulattal, mint az előbb, nekidobta az szóban forgó pontnak.
 A megbűvölt játék szinkronban hányt szikraesőt a felhúzott bűbájjal és olybá tűnt, hogy repedés keletkezett rajta. Mintha csak üveg volna csupán. Még jó, hogy nem a platánnal próbálkozott, ki tudja, az mekkorát robbant volna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Mit mondtam arról, hogy mindenen agyonaggódod magad? - kérdezte szórakozottan, amint egy második kártyalappal is betalált. Izgatottan mérte fel az ereményt. - Van ott egy doboz - közvetítette halkan. Sikerült lyukat ütnie a burkon, hogy lássa de épp csak akkorát, hogy...
 - Ezen az én kezem nem fér be - tartotta elé a tenyerét, hogy hozzámérje a szélességét, majd mindenféle megjegyzés nélkül, de jelntőségteljesen nézett rá Kornél ujjaira. Mi több, kíváncsian ragadta meg barátja csuklóját és tartotta a szilánkos réshez. - A tiéd lányosabb. Mármint kissebb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Tekintetét végiszántotta Kornél sörényén, ami még az övénél is kuszább volt.
 - Lehengerlő - jegyezte meg lenyűgözetlenül. Akár csak két fivér, csípkelődtek egymással. Kicsit oldotta a rejtély szülte feszültséget Zalánban, szóval valahol legbelül még örült is ennek.
 Ajkába harapott és az ablakot mustrálta újfent, amíg Kornél a dobozzal szórakozott.
 - Lehet, hogy nagyapa direkt hagyta így. Az is lehet, hogy az övé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem foglalkozott a nyafogással, hiszen ebben az esetben ez nem számított. Nem tudta egészen pontosan mit keres, hát hülye lett volna nem számba venni minden opciót.
 Óvatosan vette el az üvegcsét és döntött rajta párat, hogy megnézze mi van benne. Először valami bájitalnak hitte, de ahhoz túl... illékonynak tűnt.
 - Ez az, amire gondolok? - kérdezte bizonytalanul. - Mert ha igen, akkor... Hogy a fenébe tudom megnézni?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Normális mondatok hagyták már el a száját, amiért hálásnak kellett volna lennie Zalánnak, mégis valami sántított. Ahogy beszélt. Tanakodva fordította Ebony felé fejét, mikor szembesítették a kritikus kérdéssel.
 - Tehetséggondozó - préselte ki magából nagy nehezen, s ha ez nem lett volna elég, újra árnyékot vetett rájuk a minisztérium épülete. A fiú lefékezett és megrökönyödve mérte végig úticélját.
 - Tudod mit, lehet majd jövő héten visszajövök - hadarta rémesen tettetett könnyedséggel és megpróbált újonnan sarkon fordulni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Sunnyogó hozzáállását megindokolni látszott Theodore reakciója. Nyakát húzta be a szarkasztikus kifakadástól, majdnem ugyanannyira, mintha az anyja hegyibeszédét kellene végighallgatnia ugyanezen hír hallatán.
 Ennek tetejébe pedig még lelécelni sem hagyták őt. Őszinte meglepettséggel konstatálta, hogy nem tud mozdulni és Theo csuklójára fonódott, vékony ujjait mustrálta, hogy felfogja teljesen.
 Majdnem egy éven át hordott maszkja hullott le az arcáról, amit addig a fiúnak mutatott. Persze eddig is tudott volt, hogy aggódik a saját jövőjét illetően, de idáig csupán egyszer láthatott rajta a másik ilyen mértékű bizonytalanságot, riadalmat és kétségbeesést. Aznap, a kviddicspályán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Tiltakozás torlódott a nyelve hegyére, mégsem vitte rá a lélek, hogy tagadja a ténymegállapítást. Igaz volt minden szava, kár volna tagadni. Mély levegővel igyekezett újfent nyugalmat erőltetni magára, talán ennyi elég lesz. Egyelőre. Szemét sütötte le, mintha nem lehetne bármi másról leolvasni azt az érzelemáradatot, ami végigsöpört benne az imént.
 - Theodore - motyogta óvatosan, baljában pedig enyhén feszített az izmain egyet, hátha a másik észreveszi, hogy még mindig azt fogja, pedig már nem szándékozik elfutni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → A "Fecsegő Dámák" freskójának folyosója

Meglátszott, hogy számos percet töltött azzal, hogy kezében gyűrögesse azokat az ominózus papírdarabokat. Ebből csak kettőnél volt igazán indokolt. Egyik a katasztrofálisan sikeredett bűbájtan beadandója volt, a másik pedig a recept a gyógyszereire. Egészen addig fel sem fogta, mennyire nem olcsó mulatság az Álomtalan Álom, amíg Farkasházy kotyvasztotta ki neki. Most viszont minden héten számításba kell vennie, de a végeredmény századjára is ugyanaz: mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ha továbbra is nyugodt éjszakákat szeretne maga mögött tudni.
 A legalsó papír kiléte csak akkor vált relevánssá, amikor az ominózus folyosóra érve meglátta Armandot az ablak belső párkányán hesszelni. Keze tartalmával próbálta odébblegyezni a rellonost, hogy neki is jusson hely. Merthogy ezt a beszélgetést nem fogja megúszni öt perccel.
 - Parancsolj. Szofi tollából, személyesen neked... Igazából hazudok, mert nélküled is létezett a lista, de a lényegen nem változtat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → A "Fecsegő Dámák" freskójának folyosója

A saját papírjait félbehajtotta, hogy ujjai alól kibukkanjon a szóban forgó lista. Kifejezéstelen arccal nyújtotta át barátjának, miközben a folyosót mustrálta, mintha csak fedett aurorügynökként passzolná tovább a megkaparintott információkat.
 - Hát most már eléggé egyértelmű, kinek a fejéből pattant ki az a lista is - utalt az Edictumra, ám itt már vonásairól leolvasható volt, hogy ez nem tartozik a kedvenc témái közé.
 - De előre szólok, valószínű több teóriát fog szülni, mint tényt. Azt még ő sem tudta megfejteni teljesen, ki melyik kapura játszik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → A "Fecsegő Dámák" freskójának folyosója

Egy idegből jövő sóhajt fojt el, mikor meglátja Kornél nevét virítani a lista tetején, de szemével így is feszülten mered a hurkolt betűkre.
 - Mr. Melegradar, kérlek mondd, hogy igen - sűrítette bele minden létező ellenszenvét Szofi kimondatlan fantáziálásába. A bál óta úgy kerülgetik a témát, mint a veszett acsarkát. Táskájából egy tollat húzott elő és böködte meg vele Armand kezét, hogy minél hamarabb igazolja neki, ő annál hamarabb nyugszik meg. Már olvasott is tovább, csak hogy másfele terelje a figyelmét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Nem sokszor látta belülről a minisztériumot, és azokról az alkalmakról is homályos emlékei vannak. Még kicsi volt, fel sem fogta, hogy a szülei miféle ügyintézések okán jöttek ide. Gyorsan át is villant egy gondolat benne, hogy szerencsésebb volna, ha itt lenne a családja. Valaki, aki talpraesettebb nála, aki érti, hogy megy ez, aki nyugtatja őt azzal, hogy ez nem más, csak unalmas papírmunka, nem fog megváltozni tőle az ember élete. De mindent összevetve, Theodore jó választásnak tűnt. Már ott bebizonyosodott, hogyha nem volna itt, Zalán már fülét-farkát behúzva ment volna vissza Nekeresdre Borisz bácsikájáékhoz.
 A portán túlérve lelassított, de kivételesen nem azért, mert berezelt, hanem mert azt hitte, csak gyerekként fog ilyen nagynak tűnni az előcsarnok. Boszorkányok és varázslók töltötték be az egész teret, némelyikük egyértelműen a biztonságiakhoz tartozott, hisz egyentalárban feszítettek a fal mellett. Mások lesem tagadhatták volna, hogy hivatalnokok, az arcukra volt írva, hogy ők itt most dolgoznak. És volt egy harmadik típus, mellyel Zalán is tudott azonosulni. A többiekhez képest elveszettnek tűntek kissé, legalábbis a nagy részük. Sorba rendeződve álltak a recepció előtt.
 Idegességében gyűrögetni kezdte a papírokat a kezében, míg vártak a sorukra. Próbált minden erejével nem odafigyelni az előtte tébláboló boszorkány kalapjára. Tele volt csicsás virágokkal, ami önmagában nem lett volna gond, ha nem árasztottak volna olyan intenzív illatfelhőt magukból. A fiú arca grimaszba fordult, úgy motyogta oda Theonak.
 - Mi is ilyenek leszünk, ha valaha elkezdünk dolgozni...? Megunjuk az életünket? - Nyakát nyújtva nézett át a soron, és sajnálkozva bámult a nyúzott arcú varázslóra az ablak mögött.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → A "Fecsegő Dámák" freskójának folyosója

- Az nem izgat - vont vállat szenvtelenül, majd sokatmodó, ellaposodó pillantással bámult a nevető Armandra. - Olyat mondj, akivel még nem tették. Csak nehéz bedolgozni, hogy a kuzinom csorgatja rá a nyálát.
 Nem érdemelt több szót a téma, kezével rásegített a rellonosnak, hogy kihúzzák Kornélt a felsorolásból és tovább ugorhassanak. Voltak érdekes nevek, de azok közül is számos kiesett, amikor rájöttek, hogy sokkal lentebbi évfolyamba járnak.
 - Mmmm, nem. Scheffler látványosan csajoknak csapja a szelet. Tessék, ott van Rómeó. Fura gyerek, de lehet pont a te típusod. - Tippelgetett vakon. Sosem kellett melegtémában konzultálnia senkivel még. Amiatt nem aggódott, hogy valamivel netán megsértené Armandot, ahhoz már ismerte eléggé, de attól még fennállt az esélye, hogy nem tud sok okosságot hozzáadni a konzultációhoz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Éppen azzal volt elfoglalva, hogy a tányérja mellé fektetett papírra firkantsa le utolsó gondolatait a Volkovnak szánt házidolgozatába. Ha képes lesz elolvasni a tanerő a macskakaparását, egészen értékes gondolatokat fog tudni kihámozni belőle. Tegnap annyira rákoncentrált, hogy akarva-akaratlanul kitolta a rohamának időpontját estére, azt követően meg érthető módon sokkal jobban foglalkoztatta Zalánt, hogy mikor tud felkelni a konyhája padlójáról, minthogy ezt be tudja fejezni.
 Másik kezével esetlenül próbálta gyümölcslevesét a kanálban tartani, amíg elér vele a szájához, de Lafayette mozdulata nyomán a leves egy része visszaplaccsant a tányérba. A másik a dolgozatán landolt.
- Reméltem, hogy inkább fogalmad sincs róla - morogta bosszúsan, ellökve barátja kezét maga elől, hogy az asztalra könyökölhessen az arcát nyúzni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Sóhaj szakadt fel belőle Lafayette vallomását követően, de nem fűzött hozzá semmit. Valószínűleg visszavágónak szánta a cukrászda után, bár elég vérszegényre sikerült ahhoz képest, hogy Saint-Venant és Kornél közös fotójával van még mindig kitapétázva a szfinxek faliújsága. Az jobban érdekelte pillanatnyilag, hogyan tüntesse el a rózsaszín placsnit anélkül, hogy elkenné vagy lebűvölné a papírról véletlen a tintát is. Nem is kapcsolt be a vészvillogó a fejében, amiért barátja ijesztően gyorsan szívódott fel további kommentár nélkül.
 A táskájába túrt, üres papír után kutatva, hogy inkább lemásolja az egészet. Ha befejezni nem is tudja, legalább ne ilyen kinézettel adja be. Ekkor sikerült megcsapnia annak a légkörnek őt, ami tipikusan a szülinapját fémjelezte. Az asztalon irreálisan sok rózsaszín fogás díszelgett, a szokásosnál mégtöbb papírrepülőbe hajtogatott üzenet röpködött a feje felett, és a legtöbb iskolatársa arcán ott virított az a jellegzetes, ködös delírium. A többin pedig a Valentin-nap iránti közöny vagy éppen látványos undor.
 Zalán kezében megcsúszott a toll a szűz papírlapon, mikor újra meghallotta Saint-Venant hangját és az idegbaj szélén táncolva dőlt hátra a padon. Megsemmisülten bámult a tortára. Ha még csak az lett volna gond, hogy a szülinapjával viccelődnek, de a szívecskés förmedvény már sokkal aggasztóbb látványt nyújtott még úgy is, hogy egy szót nem értett abból, ami rá volt írva. Jószerével hallani lehetett a pánik szirénázó visítását a fejében, ahogy a Navine asztala felé fordult.
 - Azonnal tüntesd el ezt a szart innen - hebegte sietve, és hirtelen már az volt a legfontosabb dolga, hogy feltornyozzon mindent az asztalon és eltakarja a torta látképét. Csak imádkozni tudott, hogy belevesszen a sok rózsaszín cuccba.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Bár az is elég volt, hogy kiszúrta a kis unikornist a túloldalon, plusz löketet adott neki, hogy Saint-Venant nekiállt üvöltözni a terem közepén. További figyelmeztetés nélkül, egy mozdulattal feljebb rántotta a srác dobozból kikandikáló ujját, hogy a saját orrába tudja feldugni azt, pont amikor a szerenádja tetőpontját harsogta teli torokból.
 Ennyinél azonban nem állt meg, felkelt a helyéről és mielőtt még Lafayette-nek eszébe juthatott volna kereket oldani, megragadta a felkarjánál fogva, azzal a szándékkal, hogy kirángassa a nagyteremből. Csak mert nem kért abból, hogy még több okból vegyék a szájukra a nevét ezek után. Az ajtóig jutott csak el, ahol aztán a falnak nyomta a gyereket, s még ha nem is teljes erővel, azért puffant rendesen.
- Ha létezne egy tetves útmutató ahhoz, mi a franc jár a fejedben, hidd el, igényt tartanék rá - sziszegte feldúltan, ahogy Lafayette arcába mászott. - De engem nem olyan kurvanehéz megfejteni és reménykeltő, hogy kéket viselsz. Szóval fussunk neki újra, mit tanulhattál meg rólam idáig. - Megállt egy pillanatra, hogy megbizonyosodjon arról, ez elég-e már ahhoz, hogy Saint-Venant rendesen odafigyeljen rá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Lökött rajta még egyet, remélve, hogy a kövön koppanó tarkójában okosabb gondolatok fognak megszületni a mozdulat nyomán.
 - Van elég buktatója anélkül is annak, amit szeretnék, hogy te könyékig beletúrnál - folytatta, figyelmen kívül hagyva a további heccelését Lafayette-nek. - Csak egy szavadba kerül, enélkül is a számra veszem újra Layla nevét, ha akarod. De nem olyan kontextusban, ami tetszeni fog.
 Szemöldöke emelkedett magasba, égkék íriszében pedig eléggé nyomatékosan tükröződött, hogy most olyan választ akar hallani, amiben Saint-Venant nélkülözi a kretén vicceit.