Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Hát az nekem sem megy. - sóhajtotta lemondón. - De a nagyapám sokat mondja, hogy néha hasznosabb a sötétben tapogatózni kicsit, mintha puszta tényeket boncolgatnál. A képzelőerő értékes tulajdonság. És talán magadat is jobban megismered tőle.
 Észrevette, hogy a keze tartalmát bámulják, ami magyarázatra sarkallta.
 - Voltam a bagolyházban. Anya elküldte, amiket költözéskor véletlen otthon hagytam. - Úgy emelte meg a dobozt, mintha jelentéktelen dolog volna. - De úgy emlékeztem, hogy minden nálam van. Szóval... kicsit kíváncsi vagyok, mitől van ilyen súlya. - Engedélykérőn sandított Ramira, megengedi-e, hogy kibontsa az asztalnál.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Mindjárt megtudjuk - szusszantotta, ahogy a pálcája után nyúlt. Elmotyogott egy Diffindót, melynek nyomán a csomagolás szabályos vonalban hasadt fel. Az egész tetején egy papírdarab pihent, rajta az anyja kézírásával. Azt egyelőre letette maguk elé az asztalra és egyenként emelte ki belőle a kacatokat. Egy téli kesztyű, szerszám a gördeszkájához. Még egy zacskónyi kekszet is bele tudtak neki tuszkolni, amit röpke gondolkodás után Rami kezébe nyomott, majd kikotort alulról egy újabb dobozt.
 - Mi a fene - motyogta értetlenül a fekete csomagolást forgatva ujjai közt. Ez biztos nem az ő cucca volt. Nagy nehezen nemlétező körmeivel fogást talált rajta, és felnyitotta. Csak mégjobban összezavarodott, amikor kiemelte a téglalap alakú ketyerét. Hogy legyen némi fogalma, az anyja levele után nyúlt és elmélyülten olvasni kezdte, míg másik kezében még mindig ott pihent a szerkentyű.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Szórakozottan nevette el magát, pedig akkor még csak pár sornál járt. Aztán hamar hitetlen grimasz uralkodott el arcán, úgy bámult újra az eszközre. A hátoldalát rúnajelek tarkították, a kijelzője pedig sötét volt.
 - Nem hiszem el, hogy rá tudta beszélni apát egy ilyenre... - Nem lehetett kiolvasni a hangjából, hogy ennek most örül, vagy inkább elborzasztja a gondolat, hogy neki mugli telefonja legyen. Fél oktávval magasabb hangon folytatta a kifakadást az anyja következő mondataitól, ami már sokkal többről árulkodott Zalán véleményét illetően - ...hogy a bagoly neki lassú és megbízhatatlan? Mi az, hogy megbízhatatlan, ez az izé nem úgy néz ki, mint amire egy kicsit is rá akarnám bízni az üzeneteimet! - motyogta letéve a levelet, aztán homlokráncolva próbált babrálni új szerzeményével. Megkocogtatta az elejét bizonytalanul, de az sötét maradt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Ugyanolyan döbbenettel nézett Ramira, mint ahogy a kék szemek visszabámultak rá. Száját tátotta, de csak nyökögött, mert azt hitte, a válasz egyértelmű kéne, hogy legyen: mert muglik készítették. Miért kéne olyasmiben bíznia, amit egyáltalán nem ismer?
 - Hát mert egysz... - beléfúlt a szó is, amikor Rami hozzáért. Menten kihúzta magát ültében, de hamar rákönyökölt inkább az asztalra, hogy figyelje, mit művelnek a telefonnal, mert a kíváncsiság erősebb volt abban a pillanatban, mint a zavar. A fény láttán fellelkesült kissé és mutatóujjával közelebb tolta a készüléket Raminak, noszogatva, hogy csinálja, amit csinálni kell vele... bármi legyen is az.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Amikor Áron rájött, hogy a fia legnagyobb baja csupán a sokk, fél kézzel megpróbálta ösztönözni arra, hogy kimásszon az ülések közül és helyet adjon a gyógyítóknak.
 - Ültessétek le valahova, ahol nyugta lesz - fordult aztán az egyik szervezőhöz. A mellette lebegő magyar terelősrác azonban gyorsabban válaszolt.
 - A sportorvosi sátorba el tudjuk vinni. Ez a legkevesebb - sajnálkozó pillantását emelte Armandra annak reményében, hogy talán saját maga is tud reagálni a felajánlásra.
 - Nekem muszáj visszamennem - motyogta Hollósi úr, kék szemeit fiára emelte most. - Tudsz segíteni nekik, ugye?
 Zalán dermedten bámulta, ahogy pálcát szegeznek Armand sérüléseire. Csak akkor volt képes kinyögni egy igen-féleséget, amikor finoman ráztak egyet rajta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Érezte, ahogy a füle valósággal lángolni kezd a navinés tekintetének kereszttüzében.
 - A micsodám? - kérdezett vissza bizonytalanul, miközben még mindig az asztalon tehénkedett. Majdnem bele is könyökölt a sütijébe, ahogy a kijelző fölé hajolt, fejét pedig enyhén bedöntötte, míg némán artikulálta az ominózus "PIN-kód" kifejezést. Mégis honnan a szagos griffganéból kéne tudnia, hogy mi az?
 Maga elé húzta ismételten az anyja levelét. Egy perc után fordított a papíron, ahol újabb információk láttak napvilágot. Köztük az említett kód is. Alatta néhány számsor terpeszkedett, mellettük különböző nevekkel: anya, nagyiék(vezetékes), nagyi(mobil), Ábel bácsi, mugli mentők...
 - Nekem ez olyan, mintha sellőnyelven lenne - vallotta be szégyenkezve és odacsúsztatta a levelet is Raminak. Szemét sütötte le és megadóan húzódott vissza a székére, hogy turkálni kezdje villájával a sós-karamellás desszertet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Zsebredugott kézzel, nyűgös tekintettel vonszolta magát a házimanó után. Csak azért nem ugrott még neki a mellette haladó Lafayette-nek, mert tudta, hogy akkor nem csak a szombat délelőttje fog elúszni. Márpedig megígérte Raminak, hogy elkíséri ma Bogolyfavára. Ritkaságszámba ment, hogy a navinés vetette fel az ötletet, így Zalán hülye lett volna hazárdírozni a lány bizalmával.
 - Ennél már láttál rosszabat is - jegyezte meg unott hangon. - A kviddicsszezon még el sem kezdődött. Majd utána sírj. - Jelentőségteljesen pillantott a srácra, mert nem akarta szóban ecsetelni, milyen lesz majd, ha a szétizzadt sportfelszerelés is a képlet részévé válik a későbbiekben.
 A manó erőltetett mosollyal megveregette a vályú szélét, majd apró ujjaival a víz felszínén tapicskolt párat, mintha arról akarná meggyőzni a fiúkat, hogy a házimunka mókás dolog. Aztán mikor mély levegőt vett, kiderült, hogy csak szépíteni próbál a tragikus szituáción.
 - A professzor asszony megbízta Dodit, hogy vegye el az uraktól a pálcákat. - Hatalmas szemeit lesütötte, úgy nyújtotta ki kezét a páros felé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Zalán közelebb lépett a másik kettőhöz, mert Lafayette bátorsága felcsigázta a kíváncsiságát. Kérdőn vonta fel ő is szemöldökét, mintha együtt vallatnák szerencsétlen manót, aki szemmel láthatóan megrémült attól, hogy lehajoltak hozzá. Füle hirtelen lekonyult, mintha ő is büntetésben lenne.
 - A professzorasszony nem tud itt lenni, hogy intézkedjen - motyogta alig hallhatóan. Aztán egyszer csak felkapta a fejét, mint aki kénytelen megmakacsolni magát. - De a professzorasszony figyelmeztette Dodit, hogy a levitásokkal nem egyszerű!
 Csettintett egyet, aminek nyomán egy hosszúkás doboz öltött formát előttük a levegőben.
 - Dodi hozzá sem ér, nem fog birtokolni semmit, Dodinak nincs semmije. Megőrzi csak! - vágta rá lelkesen és újabb csettintéssel nyílt a doboz fedele. - A professzorasszony irodájába lesz felküldve.
 Lelkes pillantással várta, mit mondanak erre a fiúk. Zalán csak egy sanda, megrovó nézéssel ajándékozta meg Lafayette-et. Francért kell már megint kombinálnod...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Kelletlenül vette elő ő is a platánpálcát és Lafayette-hez hasonlóan a dobozba tette. Mélyet sóhajtott, míg Dodi szemmel láthatóan kicsattant az örömtől, hogy sikeresen teljesítette a rábízott feladatot. Fülei csak addig lapultak le, amíg a kobakján landolt a levitás tenyere, de utána izgatottan rezdült meg, amint a doboz lezárult és köddé vált előttük.
 - Dodi köszöni - hajolt meg sietve a srácok előtt. Még figyelte, van-e valami mondanivalójuk, de azt követően a kastély felé vette az irányt. Zalán csak a fejét rázta, ahogy az egyik fonott kosárhoz lépett, amely tartalmának a szagát még úgy is érezte, hogy nem hajolt le érte.
 - Minden szombaton, tanév végéig - fogott rá az orrára undorodott arccal, szabad kezével pedig a hatalmas lavór irányába vonszolta a ruhákat. Épp csak felegyenesedett, amikor kacarászást hallott a rét túloldaláról, ami menten szemforgatásra késztette.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Nem felejtette el, történetesen miért kerültek ebbe a helyzetbe, így hamar sikerült választ fogalmaznia a kérdésre.
 - Nem az én kínom lenne, ha megtörténne, szóval csináld. Addigra szerzek valakitől egy olyan kameraizét - húzta a száját. Megbánta, hogy az orrán vett levegőt, amíg megdöntötte a kosarat, hogy annak tartalmát a vízbe borítsa. Az a grimasz mindent elárult.
 - Na jó - szökött magasba a szemöldöke, ahogy meglátta, mi van a kupac tetején. Azt még nem nyelte el teljesen a víz, szóval ujjaival éppenhogy összecsípte az ominózus ruhadarabot, hogy prezentálja Lafayette-nek. Egy neonzöld tangabugyira hasonlított. - Ez melyikőtöké?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Akármennyire is fújt Lafayette-re, muszáj volt beharapnia ajkait, hogy ne röhögjön fel hangosan. De hiába, az utolsó előtti tippnél prüszkölve tört elő belőle a kiadós nevetés. Szabad kezével szemét dörzsölte, mert könnybelábadt, de aztán vonásai megkeményedtek. Gyilkos pillantását szegezte a levitásra.
 - Feltűnően nagy a szád, Saint-Venant. Lehet, neked kéne felpróbálni... hoppá, várjunk csak...
 Az alsóneműt úgy mártotta a vízbe, hogy oda sem nézett, majd csúzli módjára szétfeszítette, amíg mutatóujjával célbairányította. - Még úgy sem lenne esélyed Laylánál - azzal útjának engedte a lövedéket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Azért meglepődött, hogy betalált a cuccos, hitetlen nevetés szakadt fel belőle újfent. Nem félt hangosan kiereszteni magából, a kosár szélében kellett megkapaszkodnia, hogy görnyedt tartása ne végződjön borulásban. Éppen ezért nem figyelte saját tettei következményeit sem, hogy Lafayette már ijesztően közel került hozzá és a karjai sem baráti ölelés végett tárta szét. Felegyenesedni még képes volt, de elugrani már nem volt ideje, így sikeresen rávetődtek. Még nem is tudott elegánsan esni, mert a vádlija a mosóvájúnak ütközött, próbált Lafayette-be kapaszkodni utolsó mentsvárként, de nem tudta elkerülni így sem, hogy a vízben placcsanjon.
 Ha eddig még nem sikerült felébrednie, most már biztosan összejött. Kelletlenül nyögött egyet és próbálta lelökni magáról a másikat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

 Miután Lafayette lemászott róla, mély levegőt vett, hogy aztán megadóan fújja azt ki. A fiú kifakadására csak vállat vont, de még mindig nem állt neki kiszállni a vízből. Már elkönyvelte magában, hogy ez egy ilyen nap.
 - Nem tudom. Így tűnt fairnek - bár a figyelmetlensége volt az indok, ez valahogy jobban hangzott. Elfogadta a felé nyújtott kezet, látszott rajta, hogy már megnyugodott. - Én is bepöccennék, ha a barátnőm nevét venné valaki a szájára, szóval...
 Állt ott pár pillanatig, mintha a fejében is elindult volna valami tisztítófolyamat. Az a sok hülyeség, amit egymással műveltek a háztársával az utóbbi időkben, meg sem közelítette az igazi problémáit. Fölösleges hisztiznie rajtuk. Ezt Lafayette is leolvashatta az arcáról, mielőtt Zalán azzal lett volna elfoglalva, hogy szemforgatva grimaszoljon pár rellonos lánynak, akik már szégyentelenül nevettek rajtuk.
 - Na jó, csak fejezzük be minél hamarabb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Illett volna hangosan elfogadnia a bocsánatot, ám nem volt képes erre válaszolni. Leginkább azért, mert nem akarta bevallani, hogy hosszú idő óta most érzi úgy, mintha felzárkózna a tinézserévekkel járó élményekkel. Mint a normális emberek. Akiknek nem kell azon rágódniuk minden nap, vajon mikor teljesül be az, amit megálmodnak.
 Összegyűrte a hasánál a pólóját, hogy valamennyire kicsavarja belőle a vizet és szó nélkül hagyta, hogy közben Lafayette produkálja magát a bámészkodóknak. Azért amikor a társaság elhallgatott, gunyoros vigyort eresztett meg az irányukba.
 - A kezed járjon inkább - könyökölte végül oldalba a fiút és visszalépett a vályúhoz. A víz felét kiloccsantották a mutatványukkal, de szemmel láthatóan újra kezdett megtelni. Kakasi mindenre gondolt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Amilyen elszántan fogott bele a munkába, olyan ügyetlennek érezte magát. Mire megtanulta használni rendesen a pálcáját, elveszik tőle. Zseniális. Csak azt tudta, hogy a fehér ingeket nem szabad a színes cuccokhoz borítani, de ennél többről nem sok fogalma volt, csak amit Dodi magyarázott nekik az idevezető úton.
 - Áruld már el legalább, mihez kell neked Kornélia.
 Felpillantott, amikor Lafayette kommentálni kezdte a további darabokat. Nem mert rákérdezni, honnan tudja ekkora bizonyossággal, kihez melyik alsónemű tartozik. Ahogy azt sem akarta tudni, hogy a saját adagjában miféle meglepetések lapulnak még.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Fejét ingatta, mert a levitás terve épp annyira hangzott ostobának, mint amilyen kacifántosnak.
 - Vagy csak simán túlesünk rajta mihamarabb és letudjuk anélkül, hogy még nagyobb büntetést kapnánk? - hozta fel a saját verzióját cinikus hangon. - Úgy értem... Hidd el, nekem is lenne programom.- Ezt kimondván eszébe jutott rápillantani a karórájára, amit még lehámozott magáról a procedúra előtt és a fűre dobta, a táskája mellé. Ő éppen azt kalkulálta fejben, mennyi idő megy majd el azzal, hogy ezt letudják, visszamenjenek a pálcáikért, megszárítkozzanak és... banyek, még a bagolyházba is fel akart menni, mielőtt Ramival találkozik.
 - Szóval nem akarok kockáztatni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Saint-Venant elevenébe talált a tippel. Mozdulatai lelassultak és hallgatásba burkolózott. Azt már elmondhatta magáról, hogy Kakasival szemben talán valamennyi diáknál is többet engedett meg magának, amikor tavaly annyi mindenért számonkérte őt a keselyű. Zalán nemhogy tagadta a bűneit, de a tiszteletlenség határait is súrolta a viselkedésével.
 - Te is ezt csinálnád a helyemben - fakadt ki aztán hosszú percek múltán. - Már így is rezeg a léc alattam - vallotta be kissé feldúltan és szavainak pillantásával adott még nagyobb nyomatékot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Ebben a tervben már lényegesen kevesebb kivetnivalót talált, így szerencsére nem kellett tovább győzködnie a srácot.
 - Szólj majd, meddig húztad lebukás nélkül, kíváncsi leszek. De azt már most megmondom, hogy Kori semmi ilyesmiben nem fog neked segíteni. Teljesen maga alatt van, amikor valaki eszébe juttatja az évnyitót és azt hiszi, miatta függesztették fel Farkasházyt - Felelte egy cseppnyit megenyhülve. Szerencsére a sulis egyenruhákkal nem volt annyi macera. És annak is kifejezetten örült, hogy vasalniuk nem kell.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

 Elevenen élt benne még az emlék múlt hétről, amikor együtt mentek haza az évnyitóról. Azt már elkönyvelte magában, hogy nem akarja megint olyannak látni a barátját, mint akkor.
 - Én már vagy ezerszer elmondtam neki, de nem akarja elhinni. Szerintem is hülyeség, de mit tudsz csinálni.
 Tanácstalanul vállat vont, mert ezek a dolgok meghaladták a képességeit. Nem érezte elég biztosnak a tudását a lelki gondok témájában. Vagyis a gondokról volt fogalma, de azok megoldására már kevésbé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Gondolkodóba esett Lafayette szavai hallatán. Rue sem tudott olyan könnyen elszakadni a családja múltjától, bár... Zalán úgy érezte, még mindig túl keveset tud ahhoz, hogy átlássa az egészet. Még azelőtt mondott búcsút a lánynak, mielőtt még jobban megnyílhatott volna neki. Már ha tervezte valaha is.
 Értetlenül forgolódott az következő nevetgélő felé, de azon a ponton már nem tudta megállni, hogy ne hajítson egy vizes zoknit a srácok felé.
 - Ez felér egy edzéssel - motyogta aztán egy idő után az ujjait bámulva. Bőre szétaszott a víztől, de érezte a karjában a fájdalmat, amikor ökölbe szorította a kezét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Beszélgessünk akkor kicsit. Emlékszel, nagyjából mióta áll fent ez az állapot?
 - Talán... talán tíz éve kezdődött. Legalábbis arra már emlékszem.
 - Mennyi idős voltál akkor?
 - Kilenc. Talán nyolc.
 - És milyen gyakorisággal történt?
 - Alkalmi. Először csak alkalmanként. Aztán pedig...
 - Semmi baj.
 - Most ezt mondja, de szerintem annak is ezt hazudják, akit ELMÉ-be akarnak dugni a mágikus defektjei miatt.
 - Biztosíthatlak, hogy ennek nem áll fenn a veszélye.

 Zalán a karóráját mustrálta, ujjaiban egy kisebb köteg papírt szorongatott. A minisztérium épülete vetette rá hatalmas árnyékát, de most örült is neki, hogy nem a tűző nap kínozza, amíg vár. Még Borisz bácsiék baglyával küldött levelet Theodore-nak, amikor pár napja megérkezett hozzájuk Nekeresdre. Nem merte túlságosan részletezni, miért akart találkozni vele, mert Szofi folyamatosan a nyakán lógott és azt a mindenlébenkanál-formáját ismerve sosem szabadult volna el a kérdésáradat elől, de annyit azért leírt, hogy fejleményei vannak és talán Ebonynak is haszna származhat belőle.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Tudtommal te is itt élsz - replikázott köszönés gyanánt. Kicsit furcsán érezte magát, hogy idén nem Kornél volt az első, akivel találkozott a szünet alatt. De sokminden miatt lehetett benne még hasonló érzés. Ezt Theo is láthatta rajta.
 - Uhh... Szóval volt egy vizitem még év vége előtt. Kakasinál. - Muszáj volt megválogatnia valamennyire a szavait, ugyanakkor igyekezett nem próbára tenni Theodore türelmét, de  Tudta, hogy csak sóhajtozás és szúrós megjegyzések tucatja fejlődne ki belőle. - És az van, hogy a keselyű feltételhez kötött egy-két dolgot. A továbbtanulással kapcsolatban. - Átnyújtotta a legfelső papírt a fiúnak, hogy fel tudja vezetni rendesen a dolgot.
 - Azt hiszem, előtte lehet jobb lenne egy kávé. Van mit olvasnod.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Fejét rázta gyorsan Theodore aggodalma hallatán.
 - Nem, annyira nem, csak... nem... szóval még mindig aggódom kicsit, hogy rosszabbul jövök ki belőle, ha beszélek róla. Másoknak. - Azzal forgta magát és belőtte az irányt a fejében forgó kávézó felé. Közvetlen a minisztérium épülete mellett volt, szemmel láthatóan az ott dolgozókból volt forgalmuk. Legalább nem mugli helyen kellett ilyesmiről beszélgetniük. - De már eljutottunk arra a pontra, hogy nem tudnak rosszabb hírt közölni annál, mint amire számítok. És nem, nem fogok lebukni hozzátok, csak Kakasi látni akarja, hogy nem söpröm szőnyeg alá a dolgot. Szerinte ez javítana a magatartásomon - magyarázta szemét forgatva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Ajkába harapott mintha egy nyár alatt  elkezdett volna átértékelődni benne a "titok" létjogosultsága.
 - Szerinted nem vették még észre rajtam a tanárok, hogy valami nem okés? - kérdezett vissza feszülten. - Csoda, hogy mindig el tudtam szabadulni óráról, amikor éreztem, hogy jönnek a rohamok - hangját lejjebb vette, mikor Theodore további aggodalmainak adott hangot. Újratervezett pillanatok alatt és további vita nélkül indult az utca felé, ami feltételezései szerint muglilakta volt. - Régen a jegyeim is jobbak voltak. Szóval a tanulmányaimat és a magatartásomat sikerült összekapcsolnia... ezzel az állapottal - magyarázta tovább a fiúnak.
 - Mondtam, hogy kivizsgáltatom magam, csak ne a sulis gyengélkedőn csinálják, mert ott a falnak is füle van - aztán a következő papírt adta át, amin nyers statisztika szerepelt. Zalánnak is egy délelőttjébe telt kibogozni, így megpróbálta összefoglalni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Tapasztaltál bármilyen mellékhatást, amíg használtad a főzetet?
 - Aludni tudtam, de... nem maradtak abba. Akkor jön helyette, amikor ébren vagyok. Talán rossz bájitalt szedtem rá?
 - Ezt még kicsit korai kijelenteni, amíg nem tudjuk pontosan, mik ezek a képek.
 - Szóval még mindig fennáll az esélye, hogy nem vagyok normális.
 - A leleteid szerint minden normálisnak tűnik. De sok esetben van ez így akkor is, ha valami sajátos mágikus képességgel bír az ember. Említetted, hogy vannak olyan ingerek, amik képesek azonnal kiváltani a rohamaidat.
 - Van egy pár. De nem tudom, mi az összefüggés azzal, amit előtte mondott.
 - Azt hiszem, sokkal többet tudnánk meg akkor, ha...
 - Nem.

 Megtorpant, mert ez így egyszerre sok volt neki. Nem tudta, hogyan viszonyuljon Theodore-hoz, főleg a tábortűz óta, amikor azt a hisztit lenyomta neki. És így hirtelen az egész jóstéma iszonyatosan kényelmetlenül érintette.
 - Tudod mit... - emelkedett meg fél oktávot a hangja. Kis félsz érződhetett benne, az arcáról is kiszökött minden szín. - Ez majd ráér, ha visszamegyünk a suliba. Hülye ötlet volt idehívni, nem akartalak nyaggatni, vagy ilyesmi, majd... - kapkodva vette a levegőt, mint aki mindjárt pánikot kap.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Bólintott egyszer. Majd kétszer. Bár biztos volt benne, hogy ezt elsőre nehéz lesz megemésztenie. Kódok és jelszavak...
 - Ha nem tudnám, hogy mugli találmány, azt hinném, a misztériumügyi főosztályról szalajtották - dörmögte, ahogy ujjaival megint a kijelzőhöz ért. - De gondolom nekik csak ez van, ha már védőbűbájokat nem tudnak csinálni - vont vállat beletörődőn, amíg sikerült kitalálnia a jelszavát. - Vannak ennél bonyolultabb eszközeik is? - kérdezte aztán. Tévét már látott az anyai nagyszüleinél, de ott legalább tudta, hogy távirányító gombjaival lehet irányítani. Ezen még olyan sem volt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Picit összehúzta magát ültében a rövid választól, pedig megszokottnak kellett volna éreznie. Egy idő után megunta a telefonnal való babrálást és a másikat kezdte figyelni, hátha le tud valamit olvasni az arcáról. Sikertelenül.
 - Amikor kisebb voltam, anyáék megengedték, hogy játszhassak a szomszédbeli gyerekekkel. Mugli volt mindegyik. Az elején... már amire emlékszem belőle, jól szórakoztunk. Nem éreztem, hogy kilógnék a sorból, tudod? - mesélte halvány mosollyal. - Habár nem is foglalkoztatott annyira akkor még, hogy miben különbözök tőlük. Pár mugli kifejezés, néhány szokás meg hobbi rámragadt. Aztán... - ujjaival tanácstalanul kezdte piszkálni a villáját, amíg kitalálta, érdemes-e folytatnia. - Aztán lecsapódott rajtam a vadmágia. És kezdhettem az egészet előről. Azok a srácok már biztosan furán néznének rám, sokszor meg... - észrevette magát, hogy be sem áll a szája és félve elharapta a végét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Szemforgatva szegezte tekintetét a plafonra, amikor tovább szívták a vérét és egy lassú sóhajjal próbálta magában tartani a válaszát. Tudta, hogy kár volna itt bizonygatni, hiszen ha kiderülne, mennyit szokott kutakodni a könyvtárban a képességét illetően, csak további kényelmetlen kérdések merülnének fel a nagyapjában.
 - Kornél elemi kurzusához kell. Meg akartam neki mutatni néhány írást apától is, ha már itt vagyunk.
 - Szolgáljátok ki magatokat. De a nagyanyád polcát...
 - Tudom - legyintett nagyot Zalán, amint fülébe jutottak az engedékeny szavak. - Nem bolygatjuk, csak ha muszáj.
 - Ne legyen muszáj. - Géza papa hangjával együtt koppant a lábtartó az asztalon.
 Zalán válaszra sem méltatta, fél lábbal már kint is volt a műhelyből, fejével pedig intett Kornélnak is, hogy jobb ha mennek, mielőtt még több feltételhez kötik őket.
 Fanni sikonyálása vert visszhangot az erdő fái közt, ami azt jelentette, hogy a húgával sem kell bajlódni egy darabig. Még akkor is hallatszott kicsit, amikor benyitottak a főépületbe.
 - Oké, gyere - vezette tovább barátját a ház belsejébe, bele sem gondolva abba, hogy a kaotikus mindenség talán először túlságosan ingergazdag lehet neki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Kissé szédülni kezdett, de hamar leesett neki, hogy a tűző nap az oka. Elkeserítő volt a tudat, hogy már így meg tudta különböztetni a látomás jeleitől. Azonban tovább indult, mert sem így, sem máshogy nem kívánt most összeesni Theo előtt.
 Na meg aztán a nyugtató szavak is inkább feszengésre késztették, könnyebb volt addig sem a rellonos felé fordulnia.

- Attól tartok, ha szűkíteni akarjuk a kört, elkerülhetetlen.
 - Biztos van rá más mód is.
 - ...Nem tudom, hogy milyen élmények vezettek odáig, hogy ennyire bizalmatlan vagy a gyógyítók iránt, de muszáj lesz újra leszögeznem, hogy nem áll szándékunkban az ELMÉ-be küldeni. Senki nem jelentette a Minisztériumnál, hogy közveszélyes lennél és a tény, hogy hajlandó voltál magadtól segítséget kérni, azt is mutatja, hogy saját magadban sem szeretnél kárt tenni, épp ellenkezőleg. Eljutottál arra a pontra, hogy beismerd, károd származik abból, hogy elzárkózol a kivizsgálás elől. Muszáj lesz bíznod bennünk. Muszáj lesz... ellenőrzött körülmények között látnunk, mi történik, amikor jelentkeznek nálad ezek a rohamok.

 Nem állt meg, és azt sem ellenőrizte, hogy Theodore követi-e, de amikor meglátott egy kiülős teraszt, azonnal fékezett. Szemét az ajtó feletti feliratra szegezte. Már rég áthaladtak a kiábrándító bűbájok burkán, egészen biztos volt, hogy muglik által fenntartott hely.
 Keresett magának egy helyet pálcáját óvatosan a zsebéből a táskájába csúsztatta és várt, hátha Theodore újra a látóterébe kerül.
 - Be kell jegyeztetnem magam. A Minisztériumnál - motyogta maga elé meredve aztán. Most először mondta ki, ami az egyik papíron már feketén fehéren szerepelt. - Potenciális látóként, vagy miként. - Nyelt egyet, mert a torka teljsen kiszáradt. - Hiába csak potenciális, az egész annyira. Véglegesnek tűnik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Theo reakciója olyasmi volt, amire számított. Fájdalmasan hunyta le a szemét, hogy csak hallgatnia kelljen, de néznie nem.
 - A családomban nem voltak jövendőmondók, akitől örökölhettem volna, így... - beléfúlt a szó, amikor egy pincérlány lépett oda hozzájuk kedélyesen. Mit meg nem adott volna, ha a hangulata csak ennek töredékével javulna. Nem próbált mosolyt erőltetni magára, ugyanakkor illedelmes volt, úgy kérte ki a jegeskávéját. Óvatosabban folytatta, amikor egyedül hagyták őket. - És más látomások nem voltak előtte, vagy csak nem tudok róla. Te észbe kapsz akkor is, ha déja vud van, de nálam... Én ezt nem kezelem jól. Nem tudják biztosra mondani, amíg nem... - most emelte csak fel a tekintetét, remélve, hogy nem kell befejeznie a végét.