Kenyeret és cirkuszt a népnek
Újabb arccal bővül ez a csodás kis folyosói színtér, csakhogy a kis sárga nem nézni jön, hanem segíteni? De nem nekik, neeem, a keselyű néninek. Amennyire szomorú a nyalókája miatt, olyan grimaszt vág le a gyerek puncsolására. Komolyan.
- Strébeeeer – talpnyaló és hasonlók. Ezt is csak sziszegi persze a srác felé, mert éppen Kori hajnyalókájával bíbelődik pár másodpercig – mert az már az övé, ha akarja, ha nem, de feladja.
- Kirepült a számból, bele a hajába. Nem én köptem bele na – mormogja Kornél felé, mielőtt azt kezdi hinni, hogy itt nyalókával köpköd bárkit, holott ő nem, soha. Kori nyávogására válaszol nyávog ő is, elhúzza a kezét, lemond a cuccról. Hát a hajával együtt meg nem tudja enni.
- Jójójó, nem húzom, nem fogom – még a végén ki is tépi, az meg ugye halállal jár a lányok esetében. Az a legnagyobb baj, hogy senki sem áll jól, Kornél szó szerint nem, de a fővesztés terhe lebeg a fejek felett. A néni elemében van, az a tollas köpeny meg végképp pontot tesz az ijesztő megjelenésére. Lehet mégis kellett volna bérelni valami szép sírhelyet?
- Áú már – koccan a bokájának a deszka. Egy pillanatra eljátszik a gondolattal, hogy felpattan rá, de csak bal lábát teszi fel rá, egészen addig a szent pillanatig, míg el nem tűnik onnan. Úgy néz ki, ennek a deszkának ma nincs szerencséje. Kicsit billen csak meg, lábát csapja le gyorsan a padlóra, nehogy ő vágódjon el, feldöntve a szép kis sort, mint valami rossz dominó.
- Mi a bajod a mamuszommal? Meleg és kényelmes – igazából tudja, mi a baj, meg hogy a pizsinadrág és trikó kombóra sem talárt kapott fel, hanem köntöst. De fekete, szóval majdnem! Ennek a napnak már mindegy. Legyint is, tekintetét mereszti a többiek felé és sóhajt. Ilyenre mondják azt, hogy inkább ment volna tanulni?
- Uuuuh, hullanak a fejek – saját nyakát behúzza, de nem tud nem vigyorogni. A deszkának integet, a stréber srác kezébe kerül és viheti a gondnoknak. Ha van esze Dorinak, akkor szépen kilopja majd onnan, akkor meg majd legalább rendesen öli meg a néni, nem közönséggel. Kornélra mutat a sétabot és csóró lány azért kap levonást, mert kócos. Ha tőle vonna a néni minden nap ezért, már olyan mínuszban lenne az Eridon, hogy még az unokáik se nulláznák ki. Csóró.
- Ez nem ér! Ő csak áldozat – védi be a lányt, hát a kócos a divat, nem tudja?
- Strébeeeer – talpnyaló és hasonlók. Ezt is csak sziszegi persze a srác felé, mert éppen Kori hajnyalókájával bíbelődik pár másodpercig – mert az már az övé, ha akarja, ha nem, de feladja.
- Kirepült a számból, bele a hajába. Nem én köptem bele na – mormogja Kornél felé, mielőtt azt kezdi hinni, hogy itt nyalókával köpköd bárkit, holott ő nem, soha. Kori nyávogására válaszol nyávog ő is, elhúzza a kezét, lemond a cuccról. Hát a hajával együtt meg nem tudja enni.
- Jójójó, nem húzom, nem fogom – még a végén ki is tépi, az meg ugye halállal jár a lányok esetében. Az a legnagyobb baj, hogy senki sem áll jól, Kornél szó szerint nem, de a fővesztés terhe lebeg a fejek felett. A néni elemében van, az a tollas köpeny meg végképp pontot tesz az ijesztő megjelenésére. Lehet mégis kellett volna bérelni valami szép sírhelyet?
- Áú már – koccan a bokájának a deszka. Egy pillanatra eljátszik a gondolattal, hogy felpattan rá, de csak bal lábát teszi fel rá, egészen addig a szent pillanatig, míg el nem tűnik onnan. Úgy néz ki, ennek a deszkának ma nincs szerencséje. Kicsit billen csak meg, lábát csapja le gyorsan a padlóra, nehogy ő vágódjon el, feldöntve a szép kis sort, mint valami rossz dominó.
- Mi a bajod a mamuszommal? Meleg és kényelmes – igazából tudja, mi a baj, meg hogy a pizsinadrág és trikó kombóra sem talárt kapott fel, hanem köntöst. De fekete, szóval majdnem! Ennek a napnak már mindegy. Legyint is, tekintetét mereszti a többiek felé és sóhajt. Ilyenre mondják azt, hogy inkább ment volna tanulni?
- Uuuuh, hullanak a fejek – saját nyakát behúzza, de nem tud nem vigyorogni. A deszkának integet, a stréber srác kezébe kerül és viheti a gondnoknak. Ha van esze Dorinak, akkor szépen kilopja majd onnan, akkor meg majd legalább rendesen öli meg a néni, nem közönséggel. Kornélra mutat a sétabot és csóró lány azért kap levonást, mert kócos. Ha tőle vonna a néni minden nap ezért, már olyan mínuszban lenne az Eridon, hogy még az unokáik se nulláznák ki. Csóró.
- Ez nem ér! Ő csak áldozat – védi be a lányt, hát a kócos a divat, nem tudja?
