Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Pedig még volt egy kósza pillanat, mikor elhatároztam, mégsem kellene ezt. Aztán több dolog is eszembe jutott. Eddig egész oké volt, hogy nem láttak, vagy kaptak lencsevégre lépten-nyomon egy pasival, elvégre az teljesen ideális, hogy a tanuláson járt inkább az eszem - ami a jegyeimen abszolút nem látszik meg -, de ha ez idén sem változik, akkor bizony már lesz min csámcsogni. Pedig határozottan állíthatom, nem vonzódok a saját nememhez, a lányok is ugyanúgy ki tudnak borítani, mint a kastélyban lakó pasik többsége. De erről egyszerűen nem tehetek. Nem tudok csak azért valakivel lenni, hogy legyek vele, mert ha nem, akkor az ciki, így azt se tudom elmondani, hogy ha idén se változik az életem ezen része, teljesen kétségbe fogok esni. Majd az az idő is eljön.
Az viszont nem várt meglepetés, hogy olyas valakivel kell fotózkodnom, aki keltett bennem némi szimpátiát. Persze azok csak képek, és fogalmam sincs, milyen ő valójában, mindenesetre már annak is nagyon tudok örülni, hogy nem fog elkapni a viszolygás, ha rá kell néznem. Mert a Vajda gyerek is milyen jó pasi állítólag, nekem meg minden alkalommal felfordul tőle a gyomrom, na.
- Mármint fotózásban? Mostanában elég sűrűn, mióta a nagyi meghalt, ezek szerint hasonlítok kicsit rá - mutatok az előttünk lévőkre, és megvonom a vállam, mert én ezt nem igazán vettem észre.
- Párosban már kevésbé, egyedül az öcsémmel volt, az meg szerintem teljesen más... tök szűz vagyok - harapok az ajkamba, és a lábam elé nézek, mert bár tudok magassarkúban járni, mégis idegen, és nem akarok elbotlani meg ilyenek. Én inkább az a tornacipős csaj vagyok.
- Persze, hogy izgulok, nem szeretném elvenni egy életre a kedved a modellkedéstől, de azért, légy egy kicsit elnéző, rendben? Nekem ez tényleg az első ilyen - és a kérdések se nyugtatnak meg, inkább csak fokozzák az izgalmat.
- Egyébként tudod, milyen fotózás ez? Engem nem avattak be, mert már rájöttek, nem szabad előre elmondani. Mikor utoljára felkértek egy fehérneműsre, elküldtem őket a francba - mert biztos, hogy nem fogom magam mutogatni, nem érdekel, mekkora csekket lengettek előttem, nem vagyok rászorulva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

- Annál sokkal régebb óta - biccentek, de nem teszek hozzá egyebet. Sőt, arra se reagálok, amit a fejemhez vág. Gondolja csak ezt, mert az nekem tök jó, így nem kell magyarázkodni, hogy teljesen pancser tudok lenni, ha pasikról van szó, meg amúgy is kit érdekelnek. Igen, a nőket is leszarom, mielőtt még téves feltételezés alakulna itt ki.
Na de mikor olyasmit tesz, amit még soha senki nem mert, bennem nagyon felmegy a pumpa, de tényleg.
Egy fél pillanat, míg a kezem hozzáér, aztán úgy kapom el, mintha legalább tűzhöz nyúltam volna, a másodikban meg, szabad kezemmel akkorát húzok be neki, hogy összeteheti a két kezét, ha nem törik el az orra. Mondjuk a vér elkezd folyni, de ez most baromira nem érdekel.
- Ki az Isten faszának képzeled magad, ha? Mégis mi a franc bajod van neked? Miért nem fogod fel, hogy valakit már a puszta létezésed is irritál, és ahelyett, hogy egy cseppet is vonzódna hozzád, fefordul a gyomra tőled, ha? - kiabálok? Ja, meglehet, de azt is leszarom, meg azt is, ha épp neki fáj, nem hagyok neki időt, folyamatosan lökök rajta egyet-egyet, majd mikor észreveszem, hogy kibillen az egyensúlyából, a hajánál fogva kapom el, hogy el ne essen nekem, nem akarok én miatta büntit.
- MEG... NE... LÁSSALAK... MÉGEGYSZER, mert komolyanmondomhogyaszartiskiátkozombelőled - igen, ezt egy szuszra közlöm vele, majd elengedem, és elsétálok onnan, mielőtt még egy tanárt is odavonzanánk a közelünkbe. Nagyon ajánlom neki, hogy meg is értse a hallottakat, bár amennyi esze van, nem adok erre sok esélyt. Hülye gyerek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Köszönöm - tényleg hálás vagyok érte, mert az emberek többségétől maximum ennyit várok. Mondjuk sokkal jobban esne, ha tudomásul vennék és csend, de gondolom ők meg nem akarnak bunkónak tűnni, szóval ennyi belefér. De a másik véglet, mikor drámaian eladják a sztorit egy olyan emberről, akit csak a médiából ismernek, na az kiveri nálam a biztosítékot, és hamar eltűnik az a cseppnyi báj belőlem, ami maradt.
- Nekem ez az egész egyébként nem tetszik. Mármint kiragadni, csak mert van egy nevem, meg egy hátterem, ami miatt eladhatják az újságokat.... de részben szülői ráhatás, részben meg a nagyi valamiért imádott velem mutatkozni, csak... én nem vagyok ilyen - tárom szét a karom, kellően megmutatva, mit takar az "ilyen" szócska.
- Úgyhogy nem ígérem, hogy a munka végére senkit nem fogok elküldeni a bánatba - valamiért azt érzem, felesleges a látszatot keltenem, meg ha tényleg kell az alap, akkor az a minimum, hogy úgy beszélünk, ahogy alapból bárkivel megtenném, és nem kezdek el úrihölgyként viselkedni, mert baromi árulkodó lenne, hogy közöm nincs hozzá.
- Na basszus, az a része egyáltalán nem megy... eljössz velem? - próbálok szépen pislogni.
- Komolyan, az egyik suliújságos egyszer elkapott, mire végzett a kérdésekkel, csupa kelés volt az arca, mert nem értette meg, hogy nem fogok válaszolni olyasmire, ami nekem kényes. Mint például a pasi téma. Mostanában elég sokszor előkerül, nekem meg hát még nem volt, nem azért, mert a lányokat szeretem, hanem mert vagy idióta a nagy többség, vagy az, aki bejön, félpszichopata, vagy a saját kapujába játszik - fakadok ki, hisz ez már nyomaszt egy ideje, és hát akkor alapozzunk.
- Szóval, ha ilyen kérdések lesznek, és tuti, hogy ilyenek, akkor.... nem megyek el az interjúra - döntöm is el, aztán egy apró percre teljesen lemerevedek, de mikor röhögni kezd, én is megkönnyebbülök kicsit.
- Ez... nem volt vicces - marad ennyi a mókázásból, mert hamar a derekamra kerül a keze, én meg át kell hogy karoljam a nyakát, olyan... hát igyekszem nem megfojtani, miután felhívják rá a figyelmem, és eleinte, még akadnak nehézségeim, amikkel megmosolygtatom a velünk dolgozókat, de hamar belejövök ebbe, persze főleg, mert Emir tényleg nem hagy magamra, és segít ahogy tud.
Az utolsó kép a szünet előtt, mikor a nyakába kell fúrnom az arcom, és akkor szembesülök azzal, milyen jó illata van, a szemem pedig már azelőtt lehunyom, mielőtt szólnának.
- Szünet... - hallom meg, majd egyből el is szakadok, próbálva leplezni, hogy ez nem is volt olyan rossz, mint amilyenre számítottam, sőt.
- Iszunk?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Jó igazad van, lehet elkezdem komolyan venni, és felcsapok modellnek - mosolyodok el. Nincs a terveim közt egyébként, de miért ne? Igen, ez életem második dilemmája, hogy hogyan tovább, elvégre végzős leszek, és fel kéne mutatnom otthon egy épkézláb jövőtervet, de hát... ez nem olyan egyszerű.
- Gondolod? Mondjuk egy probléma ezzel legalább le lenne tudva, megmondom őszintén, ezt is csak azért vállaltam el, mert eddig soha nem láttak pasi közelében, így a negyedik év végéig ez rendben is van, elvégre a suli az első, de most már végzős leszek, és nagykorú vagyok, furcsákat gondolnának rólam, ha még ezután se lenne, nem? - fel kell pislognom rá, mivel némivel magasabb nálam, és ő azért már csak képben van a média árnyoldalával is.
- Mármint te is tuti azt hinnéd, hogy valami gáz van, nem? - vagy lehet, hogy ezt csak én aggódom ennyire túl? Mindenesetre, ez most jól jön, még ha papíron akár képek miatt is össze leszünk boronálva, engem ez a része nem érdekel.
Aztán a gondolataimat már teljesen más foglalja le, és azon kapom magam egyszer csak, hogy én ezt tulajdonképp élvezem. Mikor egyedül voltam, nehezen viseltem, hogy szó szerint úgy kellett táncolnom, ahogy ők fütyültek, most hogy látom, valaki más ezt könnyedén, minden dac nélkül megteszi, már nekem se okoz akkora problémát.
Azért a szünet jól esik, komolyan, kell hogy kicsit kitisztuljon a fejem, és csak biccentek egyet, majd szót fogadva szépen rendbe is teszem magam, meg hát ruhát kell cserélnem.
- Mármint? Fekete leves? - most lényegesen kevesebb rajtam a smink, ahogy visszatérek, látszanak a tengerkék szemeim, és az arcom sincs tele vakolattal, pedig nem hisztiztem, egyszerűen ők jöttek rá, hogy felesleges.
- Jól áll ez az ing - vagyis, nem tudom, hogy kell-e ilyenkor dicsérni, én csak reflexből mondom, miközben igazítok egyet a ruhán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Ne érts félre, nem úgy értettem. Nem foglak, és nem is akarlak kihasználni semmilyen formában, tudom, hogy így is megsínyli a magánéleted ezt az egészet, én nem rúgok beléd még egyet. Csak... az kevésbé érdekel, ha összehoznak valakivel, mint az, ha azon csámcsognak, miért nincs senkim, gyanítom, mert az utóbbi a valóság... - megvonom a vállam, és tényleg rosszul érzem magam. Mindig tudom, hol az a pont, amikor be kellene fogni a szám, de valahogy rendszeresen át is lépem.
- Igen, egy ideig ezen a véleményen voltam, de... most már nem áltatom magam, mert igenis fontos, mit gondolnak mások, ezt a nagyi halála óta tudom, tudod... sokkal másabb ha fél világ gyászol, mert annyira szeret, mint az, hogy vállat vonnak, és azt mondják, na végre. A szüleim meg a látszat köré építettek egy egész életet, hogy senki egy pillanatra se lásson a függöny mögé, de ez... bonyolult - hisz minden hivatalos dokumentum arról árulkodik, hogy a Felagund családdal az égadta világon semmi probléma nincs, hogy minden rendben, és ha csak egyetlen rés keletkezne, apámat kirúgnák a minisztériumból, mert hamisít, anyámat meg jó eséllyel a Zengőbe küldenék, mi meg maradnánk magunk.
Nekem ez a majd meglátod nem tetszik, és ez hamar be is igazolódik, mert kezd rajtam úrrá lenni a zavar. Rengetegszer ráz ki a hideg, és leszek libabőrös, amit szerencsére betudhatunk a kissé feltámadt szélnek is, de a zavart az arcomon Emir premier plánban nézheti végig, még annak ellenére is, hogy serényen próbálkozok. Állom a tekintetét, azzal nincs akkora gond, de nyelek egy nagyot, mert én nem tudok rá úgy nézni, ez így parancsra nem megy, főleg mert sose éreztem még olyat. Csak némán, a tekintetemmel kérek tőle segítséget.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A segítség jön, és így már legalább van valami fogalmam arról, hogy kell viselkedni, és ez a rész így már nem is nehéz. Bár nem tetszik, hogy a világ engem így fog látni, de legyen. A fotósnak nem tetszik, és ahogy belelovalja magát a kioktatásomba, nekem úgy szűkül össze a szemem, és eljön az a pont is, mikor teszek az előnytelen képekre meg a többire, nemes egyszerűséggel sétálok oda hozzá, ragadom meg a felsőjét, és ügyelve arra, hogy más ne hallja, halkan viszont jól érthetően magyarázom el neki, hogy akár közelebbi viszonyba is kerülhet a gépével, ha ezt nem fejezi be. Igazából látszik rajta, hogy nem sűrűn történik vele hasonló, de én nem is vagyok olyan, akiket fotóz, ha akarnám, most rögtön megmutathatnám a középső ujjam és itt hagyhatnék mindent a francba, de nem szeretném, és miután biccent, úgy gondolom, ő is felfogja, így már nyugodtabban sétálok a borostyánhoz, rámosolyogva bájosan Emirre, mintha mi sem történt volna. Igen, talán hallgatnom kellett volna rá, de... én sajátosan oldom meg a problémáim, és mint látszik, ezt a mögöttünk lépkedő fotós is értékeli, mármint miután felocsúdott van a tekintetében valami, ami eddig nem volt. Persze, tudom, ahogy Emir, ők is egy örökösnőre számítottak, aki most rivaldafényben élhet, és élvezi a felé irányuló figyelmet, vagy akár még el is várja. Nem egy ilyet látunk szinte minden nap, és nem fenyegetőztem, leszámítva a gépes dolgot, nem hivatkoztam apámra, vagy bárkire, csak közöltem vele valamit.
- És ha nem? - persze, ez felesleges kérdés, hisz árulkodó jelek voltak már, de az csak a testem. Ennek ellenére boldoggá teszek mindenkit, és a tekintetemmel próbálom ténylegesen elcsábítani, még az ajkamba is harapok, mikor egy kósza pillanatra én elfelejtem, hogy ez csak a kamerának szól, és nem a valóság, tény hogy sokkal, de sokkal könnyebb minden, ha ő mondja, mit tegyek, és nem magamtól kell.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Kicsit tartok attól, társam, mit szól a kis jelenetemhez, de amint meglátom a vigyort az arcán, én is megkönnyebbülök. Már érett amúgy is a pasinak, és én tényleg eltűrök mindent, egy bizonyos fokig, és most jól esik, hogy ha gondoltak is rólam olyasmit, ami abszolút nem állja meg a helyét, mostanra talán kicsit megváltozott a rólam kialakult képük.
Nem válaszolok a kérdésére, elsőre poénos volt, de tagadni a nyilvánvalót,- már pedig az apró érintés hatására újabb libabőrök keletkeznek - ostobaság lenne már. A fotózás utána már gördülékenyen megy, jól érzem magam, és Emir előtt is le a kalappal, így tudom, hogy a rólunk készült képek is olyanok lesznek, mint amiket elvárnak. Már azt hiszem, túl vagyok a nehezén, de a következő fergeteges ötlet hallatán rájövök hamar, mekkorát tévedek.
Pedig itt a lehetőség, hülye lennék szökni hagyni, mert lehet ez az utolsó. Kit érdekel, hogy idősebb, jól néz ki, mindenki ismeri, és egy csók, nem nagy szám, de minden problémám meg lenne oldva. Ránézek Emirre, és ahogy az arca vonalai a retinámba égnek, úgy vagyok egyre biztosabb abban, hogy kit érdekel, ha ez csak a kamerának szól, én akarom azt a csókot. Az övét.
- Nem - mondom mégis hirtelen, majd fogom magam, és leszarva a de..de.. kezdetű mondatokat, meg a hadakozást, hogy ez változtatná meg az életem, meg franc tudja, miket beszélnek még itt hirtelen. Ott hagyok mindenkit és konkrétan futok az öltözőig.
Igen, pancser vagyok, mert nem éltem a lehetőséggel, mert nem vagyok képes rá, de... Életem első csókját nem így akarom. Na meg Emirre is roppant jó fényt vetne, hogy egy nála tíz évvel fiatalabb lánnyal látnák együtt. Meglenne a világunk újabb sugar daddy-je. Ezt én nem akarom, nem így, és nem érdekel, hogy most ő is egy kislánynak hisz, nem érdekel az sem, a körülöttünk dolgozók mit szólnak ahhoz, hogy több órás munkát vágtam egyetlen szóval tönkre, mikor a hajamba túrva a tükörbe nézek, rájövök, jól döntöttem. Mert nekem a pénz nem számít, és biztos vagyok abban, hogy Emir karrierjét sem ez fogja lehúzni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Barlangfürdő

Azt, hogy napvilágot láttak a képek, csak a telefonom folyamatos rezgéséből tudom. Egyébként még csak rá se nézek, a vízhatlan bűbájnak köszönhetően, a medence szélén pihen, míg én próbálom rábeszélni anyámat, hogy maradjon még. Mert ez ilyen anya-lánya nap volt, aminek a megkoronázása csupán a fürdő, noha már egy pár órája itt vagyunk.
- Nem, a testvéreid tüntetni fognak, ha nem én rakom eléjük a vacsorát, és te se maradj itt túl sokáig, lassan sötétedik - megforgatom a szemem, mire tarkón vág. Hát így állunk mi, lehetek akárhány éves, ha nem mutatok tiszteletet, azt ő szépen meg is honorálja.
Elnyújtózok, ahogy hallom a távolodó lépteit, majd előszedve a táskámból a fülest, keresek valami hallgatható zenét is, mert ez a fürdős már kezd kiborítani. Nem nézek rá az üzenetekre, nem mindenkivel osztottam életem momentumát, szóval nem nagy meglepetés, hogy senki nem ért semmit. Ez a legjobb, rájuk bízni, hogy gondoljanak, amit csak akarnak, én azzal senkinek nem ártok.
Megigazítom a bikinim, majd teljes kényelembe helyezve magam, teljes lélekjelenlétem az Imagine Dragonsnak szentelem. A két idősebb házaspáron már úgy sincs itt nagyon senki, rám meg úgyis rám fér egy kis chill, mielőtt kezdődne az év.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Barlangfürdő

Épp zenét vált a lejátszóm, mikor egy hangot hallok, nem is olyan távolról tőlem. Nem nyitom ki a szemem azonnal, annak ellenére, hogy érzem magamon valaki pillantását.
- Főleg itt a faluban - jegyzem meg, s csak aztán döntök úgy, hogy megnézem, már megint melyik kastélylakó talált meg magának. Abszolút nincs kedvem vizsgákról, meg köcsög tanárokról diskurálni, és esküszöm, ha még egyszer valaki felteszi nekem a kérdést, hogy hova tovább, azt szarrá átkozom. Miért? Miért kellenek ezek a sablonok mindig? Mi leszel? Pasid van? Akarsz férjhez menni? Hány gyereket tervezel? Aztán ha valaki nemes egyszerűséggel nem tervez semmit.
A szemöldököm megemelkedik kissé, viszont kellemes csalódással konstatálom, hogy ezeket a köröket vélhetően elkerülöm, helyette sokkal kényesebb körök jönnek majd. Hisz a távozásom angolos volt, nem köszöntem el senkitől, vagy épp vettem szívélyes  búcsút, biztosítva őket, hogy mi bizony még látni fogjuk egymást.
- Nézd már, nem is retusálták szarrá a képeket... Akkor mégse akadtak annyira ki - mert hogy, ha bunkóság, ha nem, közben megnézem már, mi ez a sok értesítés, lévén mondani úgy igazán nem tudok semmit. Bocsánatot értelemszerűen nem kérek, mert nincs miért, legalább is szerintem.
Azért a kütyüt Emir felé nyújtom, hogy ő is megnézhesse, hátha még nem látta őket.
- Nem tudom, most vagy te tűnsz fiatalabbnak, vagy én öregebbnek, vagy csak a fények, de nem is látszik az a közel tíz év - mert mégis csak ez volt számomra a mérvadó, noha az illető se volt sokkal fiatalabb, aki miatt tudom, milyen úgy igazán vonzódni valakihez. Pechemre valamiért sose a jó embereket fogom ki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Barlangfürdő

- Óóó szóval volt anyázás, helyes. Ne haragudj, azt nem akartam, hogy rajtad csattanjon az ostor, de egyszerűen ilyen vagyok. Ha valami sok, fogom magam és lelépek. Nem érdekel, hogy Elisabeth Shanes unokája vagyok, hogy a világnak elvárásai vannak velem szemben, a nagyi tuti piszok büszke rám, mert annak ellenére se mondtam le az elveimről, hogy elég kecsegtető volt a helyzet - mert felesleges is lenne ezt tagadnom. Csak sóhajtok, nem igazán nézek rá, hisz itt volt, biztos látta a bizonytalanságot az arcomon, és az, hogy csak úgy eliszkoltam is sok mindent elárul.
- Kibuktam? Nem... na jó, talán egy kicsit. Szerintem én voltam az egyetlen olyan idióta, aki hátraarcot vágott egy ilyen lehetőségnek, és nem is kimondottan ellened szól, csupán... életem első csókját nem egy fényképre akarom pazarolni, amit aztán el tudnak adni jó pénzért - azzal a kezemben lévő kütyüket a medence szélére teszem, majd lemerülök, és elrugaszkodva kicsit a medence belsejébe siklok, hogy aztán a felszínre érve, újra Emirre nézhessek.
- Nyugodtan nevess ki, de nekem ezek az idióta kislányos dolgok fontosak - ezzel most én vonom meg a vállam, mert már nem tartom cikinek, mert az ilyesmi nem lehet az.
- És bizonyára neked sem akkora tragédia, hogy nem lettem a legújabb kamubarátnőd, ugye? - elvigyorodva döntöm kicsit oldalra a fejem, amint nekiszegezem a kérdést.
- Képzeld csak el, mi jönne ezek után... nekem meg úgyis elkezdődik az év, nem lesz időm ilyesmire, főleg, hogy végzős leszek - és legfőbbként ki kellene találnom, hova tovább.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Barlangfürdő

Ha ő azt mondja, én aztán teljesen megnyugszom. Meg úgy alapjáraton is nihill van, anyám azért segített abban, hogy ne legyek tele feszültséggel már az év elején, ő tudja, milyen az, mikor érzed már, hogy bármelyik pillanatban robbansz, talán jobban is, mint én.
Beindul az izé, amit az öregek hátmasszírozásnak szoktak használni, én meg csak nézem a víz csobogását, teljesen elmerülve a gondolataimban. Hallom, amit mond, meg látom is a mosolyát, meg érzem a tekintet magamon, mégis az agyam túlságosan kattog ahhoz, hogy bármi érdemit is tudjak erre reagálni.
- Megcsókolsz? - mint derült égből villámcsapás, szegezem neki a kérdést, mindenféle felvezetés, vagy hasonló nélkül. Talán tennem kellene valamit, hogy ne legyek ennyire elmaradva, és azt mondta, csinos is vagyok, és hát... mégse a kezem kéri meg, vagy ilyesmi.
És amint átrágtam magam mindezen, csak kérdőn nézek a szemébe. Az égadta világon senki nincs itt, aki bármit is kezdhetne a helyzettel, és én tényleg akarom, hogy ő csókoljon meg először, mert nem a személye ellen volt kivetésem, hanem a hely miatt, meg ami miatt ott voltunk mi ketten. Akarom újra azokat a libabőröket, mert ilyet csak mellette éreztem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Barlangfürdő

Közelebb jön, és bár hallom, amit mond, mégse tudom elhinni, hogy csak ez lenne a kiváltó ok.
- Amikor, a kezedben volt a lábam, amikor kérés nélkül simítottál végig a karomon, amikor úgy néztél rám... persze, foghatjuk arra, hogy csak azt tetted, amit mondtak, de... ha egyáltalán nem találtál volna vonzónak, akkor is ment volna? - megrázom a fejem, mert biztos az lesz a válasz, de egy lépést közelebb araszolok hozzá. Hát legyen, megtudom én mutatni, nem vagyok annyira kislány, mint amennyire ő hisz.
- Nem azért akarom a csókod, mert túl akarok esni rajta, azt akarom, hogy Te csókolj meg először, akkor ott is akartam, és nem az volt a fő szempont, hogy a kamerák, hazudtam. Azt néztem csak, hogy ne te legyél az, akire furcsán néznek, akiről azt pletykálják majd, hogy mi mindenre képes a pénzért. Téged néztelek, nem magam, de itt... nincs senki, és én se futok az első újsághoz - ha hagyja, óvatosan simítok végig az arcán, végig tartva a szemkontaktust.
- Nem elkapkodom, félek, ha most nem teszed meg, akkor többet soha.... erről az alkalomról nem akarok lecsúszni - vonok aprót a vállamon, halkan beszélve hozzá, mert tök felesleges kiabálni, mikor csak mi ketten vagyunk itt, meg a zubogó víz.