[Csini]Kristóf nem érti, miért éppen ő, Csinszka nem érti, miért ne lehetne éppen ő. Kissé felsóhajt, hagyja tovább beszélni a férfit. Egyelőre váratja a válaszadással. Ezen a szép napon még magyarázkodnia kelljen? Hát nem fog, akkor inkább csak elfogyasztja a kávéját és távozik. Ilyen mértékben nincs szüksége egy régi ismerősre.
- Már mindent tudok. Katonaság, keresztlány... Óh milyen szép név, Anika - kissé oldalra dönti a fejét míg a szemébe néz. Oly módon teszi ezt, mintha így látna a fejébe, holott nem, csupán nagyon, de nagyon szereti az emberek reakcióját.
- Hogy van a vállad? - cseveg tovább.
Idő közben édes mosollyal hátradől, csészéjét a szájához emeli és belekortyol. A tökéletes kávé. Erős fekete a legjobb kávészemekből, finom és kevés tejszínnel, alig édesítve.
- Mindig is kedveltelek, Kristóf. Tudom, hogy ez számodra felfoghatatlan - forgatja meg a szemét -,
de így van. Ha nem akarsz látni, hát nem kell.
bár nem egészen értem, hogy akartad nekem adni, ha a kanapé marad, ahol van 
