Törpeunikornis
Zárás...
Jó volt, szép volt, hosszú volt XD- Hát... Vannak ilyenek, nem lehet mint mondani rá. De amíg nem élvezi ember a játékot,, addig nem tud száz százalékosan működni a pályán. - próbálta osztani a lány véleményét, holott ő csak azért csinálja, hogy ismerjék, és legyen valami pozitív tette is.
Száguldottak, Jeremy füle mellett süvített a szél, és valami teljesen indokolatlan ötlettől vezérelve áthúzta a lányt maga mögé. Meglepően pöttöm, és könnyű volt a lány, gond nélkül átemelte a lányt. A landolás sokkal kellemesebb volt, mint az előbbi, amikor rá érkezett. A háta, és a feneke kissé fáj, a fején is, mintha egy pukli nőtt volna, a hideg kemény föld alaposan szétszedte. De miért is nyavalyogna Lucának, férfiből van, kibírja. Meg hát a Jeremy élmény kimondása után eléggé furcsának tűnt volna. beszívta a hűvös őszi avar illatát, oldalra fordult, és a pázsit zöldjén keresztül a lányra vigyorgott.... Ő viszont nem volt olyan jó kedvében. Valamiért megijedt a törpeunikornis tekintetétől, mintha lenn mitől félnie, ha ő mérges....De ez persze egy megérzés volt csupán, csak egy-két hónappal később jön rá, hogy nagyon is igaza volt. De csak szép sorban haladjunk mindennel, éppen morogva fenyegette Jeremyt.
- Jól van jól van, nyugalom, úgy nézel ki most, mint egy walesi zöld, akinek elvették a bárányát. - esetlenül fordította le az angol mondást, így talán nincs is olyan hatása, de egy próbát megért. Ezért még nevetett egy rövidet, majd elkezdett feltápászkodni. Félig még a földön volt, amikor megállt benne az ütő.
- Tessék? - A lány érezné amit érez? Elég abszurdnak hatott a dolog, de ez van, legalábbis ez jött le a mondatból. - Szívesen elmegyek, de erről majd máskor beszéljünk jó? Valamikor később találkozhatnánk. - kacsintott rá, hátat fordított, és intett neki. Na, így kell angolosan távozni. Nem igazán lett volna ereje újra seprűre szállni, eléggé gyorsan jött ez az egész. Lucát meg hagyni kellett gyakorolni. szóval csak remélni tudta, hogy jó véleménnyel van róla a lány.