Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Mutatóujjamat végighúzom a csészém szélén, tekintetem a gőzölgő teámra siklik. Percek óta a köztünk beállt csendben ülünk, hallgatjuk a körülöttünk zajló eseményeket, de nem szólunk egymáshoz. A kávézóban különböző illatok kavarognak, az egyetemisták fáradt sóhajok kíséretében kérik ki szokásos rendelésüket, egy házaspár az egyik sarokban éppen a gyerekükről beszélget, két fiatal lány pedig minden második percben idepillantgat, és csak arra várnak, hogy egyedül álljak fel ettől az asztaltól, ők pedig végre valami nagyon átlátszó módon megismerkedhessenek Adriannal. Mindez, ami körülöttünk zajlik, viszont most nem fontos egyikünknek sem, csak ketten vagyunk, én pedig képtelen vagyok rápillantani egészen addig, míg meg nem hallom a hangját.
- Jól, köszönöm. Te? - felemelem a fejem, és így végre látom a hetek óta ilyen nyúzott arcát, érdektelen tekintetét, amely most nem csillog úgy, mint szokott. Tisztában vagyok vele, hogy hamarosan fontos meccse lesz, és készülnie kell rá, ezen kívül van még vizsgája, de ez így akkor sem mehet tovább. Bármennyire is fontos neki a sport, tönkre fogja tenni magát, ezt azonban még sosem mondtam neki. Sok mindent úgysem érhetnék el vele, ha ráveszem magam, hogy elmondjam a véleményem.
- Készülünk a következő idényre. Próbálok a lehető legjobb lenni - mutatóujjam az asztalon koppan, míg másik kezembe veszem a csészém, és a percek óta érintetlen teába kortyolok. A forró folyadék lecsúszva égeti a torkom, ujjaim görcsösen fonódnak a csészére. Gyűjtöm a bátorságot, hogy kimondhassam, megkérdezhessem tőle, amiről úgysem számítok jó válaszra. Látom rajta, hogy mennyire fáradt, hallatszik a hangján, az előttem ülő ember nem az az Adrian, akit én ismerek. Az előttem ülő ember csak egy rettentően elcsigázott, ideges Adrian, akinek nagyobb szüksége van most egy alvásra, mint egy jó erős kávéra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Képtelen vagyok egy ideig másra figyelni a felfelé szálló gőzön kívül, ami olyannyira leköti a figyelmem, mint percek óta semmi más. Adrian szavai, és a válaszom után ismét kifogyunk egy időre a beszédtémából, így visszatérek az eredeti cselekvésemhez: bámulni a csészém, meg a teám. Hihetetlen, mennyire gondtalan tud lenni ez a fajta semmitevés, nem kell azon görcsölnöm, hogy mi lesz akkor, ha nem válaszolok a fiú kérdésére. Hogy mi lesz akkor, ha nem tudok tőle mit kérdezni, hogy mi lesz akkor, ha valami rosszat mondunk. Semmi sem jut most eszembe, csak a köztünk beállt csendet élvezem egy kicsit.
- Miből gondolod? Láttál már védeni? - bármennyire is szeretném, hogy a válasz igen legyen, azt hiszem Adrian még sosem jött ki egyetlen kviddicsmeccsre sem. Legalábbis én nem tudok róla, ha mégis. S bármennyire is lenne ez most nagyon jó téma köztünk, hisz ő is kviddicsezett már, én pedig még mindig, tudom, hogy ennek most nincs itt az ideje. Hisz épp most készülök egy olyan kérdést, vagy kérést felvetni, amit nem valami pozitív dologként fog felfogni. Így amikor feltesz egy újabb kérdést, nem tudok nem rápillantani. Ott a csillogás, aminek egyszerűen képtelen vagyok ellenállni. Nem megy, s bármennyire is akarok hallgatni, egyszerűen kiszakad belőlem.
- Adrian, ezt így nem csinálhatod tovább. Ez az egész tönkre fog tenni fizikailag és lelkileg is egyaránt, ha még nem tette meg. Napok, sőt hetek óta nem alszol rendesen, alig eszel, és azt a kevés időd is, amit nem fordítasz tanulásra vagy edzésre, nem pihenéssel töltöd, hanem valami mással. Figyelj rám, én nem azt akarom, hogy hagyd abba az egészet, mert tudom milyen fontos ez neked, csak... Te is nagyon jól tudod, hogy mennyi energiát fektetsz ebbe a dologba, de szerinted megéri? - vicces, én papolok erről aggodalmas tekintettel, lágy arcvonásokkal és remegő ujjakkal, mikor nekem is lenne mit átgondolnom. A prefektusság miatt nem alszom, a kviddicsedzéseken nem csak magamra, de a többiekre és a felszerelésekre is jobban kell figyelnem, a vizsgákra ugyanúgy tanultam sokszor éjjeleken keresztül, és ott vannak a Noel által csak állatseregnek titulált állatok is, mindezek után pedig még magammal is foglalkozzak. De hiába, rajta mégis többször és jobban meglátszik, mint rajtam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Első emelet → A szfinx portréja előtt

Ha eddig még nem tettem volna, hát most végigmérem őket, na de nem azért, hátha találok rajtuk valami kivetnivalót. Nem, szimplán csak húzni akarom kicsit az agyukat, most elég jól szórakozom - a körülményekhez képest. Hisz a vizsgáknak vége, és ahogy az előbb ők is mondták, az alsóbb évfolyam vizsgái sem voltak olyan nehezek. Ennek egyrészt nagyon örülök magamban, hiszen nekem fontos, hogy a csapat tagjai tartsák a színvonalat tanulás terén is, és ne kelljen azért befejezniük egy időre a kviddicset, mert a rossz átlag nem teszi lehetővé. Egy kicsit önző érdek, de hát ez van.
- Kiváló? Elfogadható? Mondjátok nyugodtan - mosolyodom el, ezúttal teljesen őszintén, közben ismét az arcukat kezdtem fixírozni. Tényleg ennyire ijesztő lennék? Nem áll szándékomban valami kegyetlen prefektus hírében állni, de ahogy látom, nagyon jó úton haladok afelé. Na mindegy, egy kicsit még maradjunk kint, úgyis olyan régen csodáltam már meg közelebbről a szfinx portréját.
- Siettek valahova? - pillantok vissza Zalánra, kérdőn felemelve az egyik szemöldököm. A hangomban ezúttal egy cseppnyi gúny sincs, érdeklődve figyelem a fiút. Tetszik, hogy nem csak állnak itt előttem, és akkor is beszélnek hozzám, ha épp nem én kérdezek. Tetszik? Na jó, azt hiszem túl sok időt töltöttem Michelle társaságában. Nem, mintha bánnám.
Frayec eközben mellettem ugyanolyan lankadatlan érdeklődéssel figyeli az előttünk állókat, mint ahogy én. A rasek ugyan nem érti, hogy mi történik most, miért nem megyünk már be, vagy tovább a folyosón, jól nevelt módjára marad a lábam mellett, összekuporodott pozícióban, fejét picit leszegve, de tekintetét a számára idegeneken tartva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő