Csornay Kíra Lotti - 2016.01.24. 17:50


Én szeretném, tudok buta fejet vágni...sőt...csak azt tudok O_o

Csengi, ragasztasz egy kutyára uszonyt és úgy tanítod majd?O_o

Emma néni biztos segít szerezni neki, elintézzük. Csak szólj ha már van kutyátok  

Bárcián;;

Nem tudta megállni a kérdéseket és a hangosan gondolkodást, ez azonban pillanatig se jelentheti, hogy gondoltai ne a baj körül forognának még mindig. Viszont kíváncsi is lett, ezért is ejtette el, bár nem teljesen direkt azokat az információkat, amiket. Megtanulta már, hogy ne beszéljen csak úgy bárkinek, bármit, mert nem mindenki kedveli az ilyen más embereket, mint ő. Saját magában is sokáig valami átoknak tartotta, olyan sok volt és kezelhetetlen. Nem lett kevesebb, de talán felnőtt a feladathoz. Talán.
- De ilyen könnyen? És egyszerűen? És nem sok?
Megnyomja a hangsúlyt a mennyiségi kérdésnél, de csak azért, mert fogalma sincs pontosan másoknak milyen az ingerküszöbe. az övé, lehet a képessége miatt is, de 7 éves kora óta furcsán működik. Van amiben nincs nála toleránsabb, viszont olyan is, amitől teljesen szétesik...és után olyan sokkba kerül a lelke és az elméje, hogy teljesen üresnek érzi magát. soha többet nem akar olyat érezni, azóta az egy alkalom óta tudja és igyekszik önmagát is fejleszteni. De amit nemrég tapasztalt, azt nem tudja hova tenni. Tényleg senkivel nem találkozott még, aki nemcsak hogy hasonlított hozzá, de bírt is ezzel a teherrel. Vagy hát kinek mi.
- Elnézést, nem úgy gondoltam, mármint nem akartalak számon kérni, csak. Érzek dolgokat, mindenkiben, és én is tudok így...átadni? Vagy mi, de még sosem sikerült ezt másnak bennem kontrollálni... azt se tudtam hogy lehet, csak próbálok nem rosszul viselkedni.
Lefelé néz a padlóra, miközben  a pizsama felsője ujját a kézfejére lehúzva nyújtja és gyűrögeti. Kellemetlenül érzi magát, hogy bután adta elő, pedig láthatóan nem kéne félnie. Igazság szerint lehet ha nem így alakul, ha nem Bárciánba fut, és nem is Ádámba, már a falnak futott volna és sírna egy sarokban, hogy vége az életének. Csupán ez az, ami ennyire felerősíti benne a kétségbeesést és feldúlja. A kviddics azon túl, hogy segíti a tanulmányai finanszírozásában a szerettei mellett a legfontosabb. Ennek él, mióta csak itt van. akárhányszor próbált valaki közé meg a sport közé állni csúfos dolgok lettek belőle, Luca meg pláne nehezen és rosszul viseli. Most is iskolapéldáját adja ennek, de a beszédtéma, az hogy lekötik kicsit sokat segít abban, hogy rendezze az érzéseit, legalább annyira, hogy értelmesen beszélgethessenek. Bólintva odaadja a papírt, aztán összefonja a karjait maga előtt, az amúgy is kis termetét még jobban zsugorítva. Nem érzi magát zavarban a pizsamától, még attól se hogy így trappolt ide be, de az előbbiek. Na az most határozottan a gondolataiba szökött. Szűnik lassan a sírási kényszer, a levegőt se veszi olyan szaporán.
- Tudsz segíteni?
-

Milyen csend van  

Már sehol  

Az egyetlen szeretett dolgom a_két ép szemem, azokat hagyd a helyén, jó? *_*

én meg szintén *.* Na jó Luca júniusi *.*

Gyere ide, akkora szemem van, gyorsan megtalálod :3

Lotti elsőre megijedtem a linktől az aláírásodban xD

Most miért mondod? :O Én is kipróbáltam, nincs ezzel a nyaldosással baj O_o

Nem értem. Szokták mondani, hogy buta vagyok, de nem ismerek ma ünneplő navinést :O Mi az összefüggés? O_o

Micsimanó, tudod nem mindenkinek gusztustalan ám, az én szokásaim se szeretik, nem is értem ._.

Lotti új generáció már, ők már nem kérdeznek. ._. *nem mintha Luca valaha engedélyt kért volna bármire xD*

Micsimanóóóó, mókus lennél, ha animágus lennél?O_O *komoly érdeklődés* Tudod vörösesbarna bunda, kicsi, de agresszív, fürge, van lompos farka meg nagy szép szemei. O_o



Azt ám már majdnem tudom kezelni! Meg egyébként is, az sem baj, mitől lenne baj? Sok bennem a szeretet (is), amit ki kell éljek.

Én keressem a te belső állatod?   xDDDDDDD *Inkább nem mond semmi eszébejutó dolgot* Khm. Nem tudom...vízipaci? királysikló? csincsilla? boci? Jahj, tudom, csikóhal!

Csak a megszokás... ._.
Remélem a házi lovad azóta is megnevel. Sok munkája lehet.  

Miért kell Ricsit sajnálni? rá is festünk pillangót, ha kéri, ha nem, akkor is

Biza, a harapós kispóni *nem felejt*, rád van hangolódva, tudom én :3

Csodálkozol?   Ne haragudj, de abba a gyerekbe legalább szorult némi jóság...   Másfelől, nem is bántana mást, csak aki érdemli.  

Mi az az ex csit-cset Lottika? o.o

Nem hiszem, a személyes varázsod nem vész el, csak újra fel kell fedezd, ha emléked nincs is. De lehet nem harap akkorát majd. xD
egyébként..lehet úgy jársz a legjobban, én ilyen rossz ómen vagyok. oX Csak egy embernél érek kabalásan szerintem. o.o Mindig csak égett mögöttem minden xD

Nem tudom, azt hiszem, jahj, de súgd meg. o.o

Szegény liliomok. ._. Miért bántod a virágokat? T.T a tulipánt is megtaposnád? T.T

Szia Myra

Helena - szüneti hétvégézés

Megvannak a maga előnyei annak, ha az ember rászokott, hogy ritkán utazik haza. Főleg akkor, ha a szülei minden hazautazásnál halál fehéren merednek rá, vajon most mit jelent be? Lett prefektus, volt prefektus, kviddicses karrier, eljegyzés... Inkább bele se gondolnak hova fajul huszonéves lányuk élete. Pedig Luca igazán ártatlan és nemes lelkű a maga nemében. Mindenkit tisztelni és szeretni tud, kivéve ha felmérgesedik, de olyankor ki ne dühöngene? Másfelől igazán segítőkész és imád tenni-venni. Ezért is örült meg, mikor Zoé megkérte, hogy nézzen rá kicsit a gólyákra, mert csak úgy lézengenek. Így szúrta ki a barna hajú lánykát, akinek a karjába kapaszkodva vonult le a faluba, egészen a cukrászdáig. Ú, alig várta már, hogy betörjenek az édességbirodalomba. A második kedvenc helye ez a cukorkabolt után. Ez a két Mennyország közvetlen közelben! Ebben biztos.
- Melyik a kedvenc sütid? Vagy kipróbálós vagy te is? Új íz, bármi jöhet? Ugye nem vagy allergiás? Az tök rossz.
Hadarja el gyorsan, közbe rájött, hogy azon túl, hogy beszélgettek már a Navinében kicsit, a bemutatkozáson szépen átlépett. Nemcsak ő nem tudja, hogy hívja új barátnőjét, de valószínűleg ez fordítva is így van. Gyorsan nagyot sóhajt és megrázza a fejét. Ahogy már belépve a helyre keresnek egy asztalt szólal csak fel újra.
- Egyébként Luca a nevem. Csak mindig úgy sietek, elfelejtem tudatni. Csóókolom! Egy csokis meglepit szeretnék. Te mit kérsz?
A kiszolgáló felé intézi szavait, majd visszapillant a sárga háztársára, hogy vajon neki mi áll szándékában. A rendeléséből is biztos sok dolog ki fog derülni, aztán ha leültek pláne. Indulhat egy csajos móka. Mindig jó új emberekkel barátkozni.

Beu;;

Ha még oviba járna, most biztos kapna egy hatalmas csillagot a neve mellé a parafatáblára, amin mindenki megcsodálhatná, milyen ügyes ő. De miben is? Itt csücsül a szökőkút közeli padokon, figyelve, ahogy a diákok ellepik a különböző boltokat, majd ahogy kitombolták magukat csoportosan elindulnak visszafelé a kastélyba. Semmi kedve nem volt kivételesen, valamiért olyan kis morgós volt egész délelőtt, mégis önként és dalolva - magyarán Zoé kérésére - segített a kisebbek - na nem magasságban - lekísérésében a vezetőégnek. Hát, ha jót tehet, legalább tegye stílusosan. Hamar kiszúrta Beát, aki úgy tűnt így elsőre nem vár másra, így kézzel-lábbal hadonászva jelzett neki, jöjjön oda hozzá és üljön le mellé. Vigyorogva csusszant is arrébb, még várta az érkezőt, és csak akkor kezdett a fecsegésbe, mikor hallótávon belülre ért Bea. Igazából már kicsit frusztráló volt az, hogy semmi móka nem érte, no meg egyedül is volt és nem tudott kihez szólni. Ez nem az ő terepe, mikor Vincének dolga van, vagy a barátainak és fel kéne magát találni, akkor szokott jönni a baj. Bár egyelőre sehol nem készül világvége, úgy tűnik legalább is. Bár erősen szemez azzal a szökőkúttal, de ez még semmit nem jelent.
- Beu, mi újság? Tudod min gondolkodtam? Ah, honnan tudnád. De buta vagyok, szóval... van olyan dolog, amit mindig ki szerettél volna próbálni? Vagy ha nem is olyan hű de meredek, de szívesen megtetted volna már?
Érdeklődik egyből a témák közepébe vágva. Nem nagyon szokott időt és esélyt hagyni a csendnek, néha a reagálásnak sem, de azért nem kéne magával megbeszélje csupán. Közben a falu lakóit figyelte, akik szintén erre pihentek éppen, vagy kisgyerekekkel játszottak a közelben. Pár járni alig tudó baba a szökőkutat rohamozta, volt aki már bele is mászott, de baj nincs ebből. Legalábbis az idő meglepően meleg, nem is tudni néha, hogy őszt vagy nyarat érzünk-e inkább így tavasszal. Szörnyen szeszélyes, már Luca majdnem magára ismert benne! Keresztbe téve lábait kezdte lóbálni, még tekintetét Bea felé fordította, hogy figyelhesse mit mond. Közben belül azért formálódott valami, ahogy egyre kevesebb  leendő szemtanú vette őket körbe. Ó, Luca, mi lesz ebből?
- Mennyi szabadidőd van?

Beus;;

Miközben nézelődött párszor felrémlett benne, hogy azért ő se volt ám olyan rossz prefektus. Bármennyire is ellentétesek voltak a nézetei például Védával, azért szeretett segíteni, terelgetni, formálgatni elsősöket. Sokakkal össze is barátkozott így, vagy éppen beinvitálta őket a kviddicsesek közé, vagy máshová. Remek példa egyébként erre Bea mostani prefektustársa, Verocs. Luca nagyon kedveli a lányt, jóban is vannak, akkor ismerte meg, mikor ide érkezett, és no lám. Miből lett a cserebogár? Majd remélhetőleg a mostani kicsik is hamar belejönnek, bár a kis jelzőt közel se használhatja rájuk, hiszen a kilencven százalékuk ülve magasabb lassan, mint Luca állva. Nem kell túldramatizálni, csak a tények eléggé ellene beszélnek. Ettől ő még lehet nagy, meg minden, bár a felelősségteljestől távol van, ezt valahol el kellett ismernie a házvezetésnek. De őt nem zavarja, a csapatait nem zavarja, Vincét meg pláne, így mi a gond? Semmi.
- Engem nem. Egy egészen picit unatkozom és várom a csodát. De más nem nagyon van, Zoé azt mondta, hogy addig se tudok kárt tenni, még elfoglalnak, ezért küldött le veletek.  - Közli a tényeket, mintha ez lenne a kérdés, bár már rég nem dacos a sokszori kirúgása miatt, hogy az első mondata beszólás legyen. De inkább arra utal, mennyire erővel teli. Hát no. -  Nekem is van egy csomó ilyen, persze. De mégis például mik? Repülni? Leugrani magasról… vagy más?
Tipikus adrenalint hajhászó ötletei vannak általában, de persze az ő élete se ebből áll csak, de mivel a kis defektusa miatt a félelem nem igazán kenyere, túl bátor is ezekben. Ha nem a képessége okozná, simán lehetne eridonosnak is mondani, de ő paci, ízig-vérig.
- Csak azon gondolkodtam milyen érdekes az a szökőkút ott… a kicsiknek is tetszik a frissítő vize, meg minden… Megnézhetnénk mi is közelebbről.
Próbál teljesen ártatlan fejet vágni a dolog mellé, miközben tekintetét a kút és Bea között jártatja. Egyébként félni nem kell, a balhét mindig el szokta vinni, ha van, de most mért lenne? Maximum egy kis erkölcsi megrovást kaphatnak, de ha a piciknek szabad, nekik mért ne lehetne? Tök logikus, nem?

Antoinette Myra Blackburn - 2016.04.16. 23:11


Hogy ő milyen cuki *_*

Helena - szüneti hétvégézés

- Szép neved van. Szereted is? Nekem kettő is van,mondjuk mindkettőt szeretem, de sokan az egy szem nevüket se. Nem értem, pedig biztos szeretetből adták nekik a szüleik. Miért ne abból tették volna, nem?
Fecserészik, miközben már a kínálaton jártak szemei és az agya is. Persze ettől az érzékei már jóval előrébb jártak, így a rendelését is hamar leadta. Nem is gondolkodott sokat a dolgon, amit kívánt, arra hasalt rá érdeklődésben is mindig. Most sincs ez másként. A mellette igyekvő lányra pillant, hallgatja a kicsit eltévelyedett hangját, végül  pislogva rá, amit már ismer  a kínálatból sorolja neki.
- Van ilyen epres tortaszeletük, azt már kóstoltam, finom. Vagy epresben is van ilyen meglepi, mint amit én kértem csokisban, az is egy álom, meg gondolom biztos van még egy-két dolguk. Megkérdezzük részletesebben, ha gondolod.
Ajánlja fel, miközben egy asztalt is kinézett, ahol van külön menülap is. Arra mutat, hogy ha döntött, vagy sem, üljenek le, ott kényelmesebb lesz a folytatás. Ő már el is indul, és egy laza mozdulattal beesik a belső székre, komolyan, pont így tervezte ám, az, hogy a cipőfűzője rásegített, csak plusz fűszer. Vigyorogva mutogatja, hogy jól van, aztán még várja Helenácskát, beköti a kósza fűzőjét.

Helena - szüneti hétvégézés

- Ez egy nagyon jó döntés!
Mondja vigyorogva a választásra. Igazság szerint ha nem lenne ebben a pillanatban annyira oda a csokiért, tán még ő is olyat rendelne. Most azonban marad az első megérzésnél. Ez a kviddicsben is be szokott jönni, bár azt mondják neki általában, ez inkább tapasztalat. Ő a spirituálisabb tartalmat tartja szem előtt. Bár ezzel olykor egyedül marad, de ettől Luca Luca. Meg attól, hogy szerencsétlen és töri-zúzza magát, vagy esik-kel. Erre most is tökéletes bizonyítékokat ad, hiszen majdnem egy istenes terülést mutat be leülés gyanánt. Nem baj, elfér.
- Köszi, igen, persze, pont így akartam ám! Veled még nem fordult elő? Vannak azok a Bog-manók, akik óvatlan pillanatainkban fogják a fűzőinket, és jól kikötik, meg vicces módon variálják. Na, mi meg ettől jól bumm. Esünk, botlunk, zuhanunk... kinek mi.
Meséli akkora beleéléssel, mintha minimum tudományos disszertáció szólna erről, nem beszélve arról a tényről, hogy ő hisz is ebben. Mint a tündérek gyereknevetésre való születésében, vagy abban, hogy sose halnak meg! Meg mondjuk azt is elhiszi, hogy Vince Jedi lovag, Ő maga pedig egy királylány..vagy minimum valami meseszereplő, ha nem is egy speciális hercilány. Kicsit több rajta a seb és kevesebb a pompa, de megesik, nem?
- Mesélj valamit, mi újság? Hogy telt a szüneted? Vizsgák? Várod a következő évet?

Rebus

Luca akarta ezt az egészet, ő akart hazajönni kicsit, ő akart beköszönni, még két fesztivál között tökre nincs semmi és innen is utazhatnak tovább. De azzal nem számolt, ami itthon várt rá. Tulajdonképpen alig váltott pár szót bárkivel, vagy hallott bármiről, miután megtudta: Pocak elment. Nem akarta elhinni, helyesebbe elsőre teljesen félreértette. Azt hitte elszökött és két napon át csak szólongatta és kereste. Előbb a navinében, aztán a faluban, még végül ma reggel közölte vele Benji a végleges és nagyon szomorú hírt. Úgy ment el az eb.
Azóta csak zokog, szipog, vörösre dörzsölte szemeit és menekül mindenki elől. Mintha egy darabkája szakadt volna ki, olyan üresnek érzi a környezetét, okolja magát, a világot, nem érti az egészet. Nem szabadott volna elmenjen, érezte, hogy nincs rendben valami, de ezzel még ő sem számolt. Mért tette volna? A halál mint gondolat se kúszott még sosem elé olyannál, aki mélyen szeretett. Pocak pedig... egészen pici kora óta volt hű társa. Jóban s rosszban, egészségben s betegségben... ő mégis magára hagyta most. Kavarog benne a lelkiismeretéből áradó bűntudat, a bánat, a szomorúság és a tehetetlenség. Mindenki elől elfutott, Vince azon van, hogy valami olyat tegyen, amivel jobb kedvre deríti, de Luca most még erre se tud koncentrálni. Egyszerűen teljes homály fedi előtte most a valóságot.
Nem tudja mennyi ideje, de lehet hogy órák óta hever a fűben a rét egy kihaltabb felén és csak itatja a földet könnyeivel. Rázkódik és érzi kontrolljának határait. Ezért is jött ki, nem akart semmit, semmi olyat az erejével, amivel bárki előtt magyarázkodnia kéne és elárulnia azt.
- Neked?!
Ripakodna rá, de az a pár pillanat annyira elég csak, hogy vegyen pár mély levegőt és tovább hulljanak könnyei és szipogjon, felhúzódik, hogy megnézze a lányt, de váratlanul sikerül őt megcsapnia mindaz a vihar, ami a lányból árad érzelmileg is. Talán a másik nem is tudja, mennyit nyom most el magában, vagy próbál. Luca azonban a sajátjával keverve teret enged ennek, és kis mértékben ugyan, de összefonja kettejükét felerősítve ezzel mindkettejükben a sírási kényszert csak egyelőre.

Scarlett Conroy - 2016.06.29. 19:33


*____________________*

Scaaar...mit teszel velem Q__Q

Ja, izé, amúgy sziasztok   *elveszett a képekben*

Én ne lennék? Hát totálisan be vagyok emberekre (meg cuki állatokra*.*) pörögve, Dylan az egyik *_*

Lemaradtam az elírásról, jobb is, nem akarok ma sírni :O



Egyébként csak a 90210-es Grant, de az igen *.*


Szia Vinculi :3

TanziDanzi...neked melyik a keresztneved? o.o

Mi az a tapétázni?   Én csak úgy random szoktam dekorálni