31. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:

Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Rea Liebhart összes hozzászólása (2023 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 57 ... 65 66 [67] 68 » Le
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. március 30. 13:38 Ugrás a poszthoz


- Maximus home, január 14. hajnal -
×♥×


- Azt hiszem elég régen néztem már meccset végig nem fentről, a részeseként. Pedig szeretem - jegyezte meg el is gondolkodva. Talán még sulis csapatnak járt kint egyszer szurkolni, meg Lewyén Majával, például azon a bizonyos kupadöntőn, de többre nem igen futotta. Ennyire sok ideje tényleg nem akad.
Nyilván kevés olyan kviddicsszerelmes van, akinek nem hagyna ki három ütemet is a szíve, ha élete értelme a világkupát hozná fel mondjuk egy séta helyett. És itt közel sem az anyagi, inkább az eszmei értékről van szó. Luca évekkel ezelőtt, az első behívója után eldöntötte, hogy őt a válogatott rész képtelen lekötni. Olyan emberek közé kerülni, akikkel keveset van ideje összeszokni, és lévén a saját nemzete hozzáállását ismerve, biztos erősen hímsoviniszták is, nem hiányzott neki. Eleget küzdött a saját csapatában, és elérte, amit akart. A világhír meg nem a magyar csapaton fog állni.
- Tudom, ettől még rossz, de már nem érzem magam hibásnak érte, úgysem tudok változtatni más felfogásán - vagy ha igen, azt pont az erejével, az meg nagyon nem kéne éppen ebben az esetben. Örült, hogy Maxi ezek ellenére, meg a maguk múltját félretéve mégis képes volt bizalmat fektetni a kapcsolatukba, belé. Nem kellettek a szavak Lucának, vagy éppen az untig mondogatott visszaigazolások érzésekről, neki pont elég volt amennyi időt rá szánt, hogy szurkolt neki, hogy nem kellett futniuk egymás után, mert ott voltak, mindig lassan már.
- Azt nagyon reméltem, és nem, majd igyekszem - felejtkezett a csókba pár pillanatra, hogy aztán mosolyogva ficeregje magát kicsit még közelebb a férfihez annak ölében. - Aaaz lehet, de még mindig nem vagyok meggyőzve róla, hogy ehhez olyan ok kedvünk lenne, de - vigyorodott el, hogy a lábait oldalra kidobva elforduljon a német ölében, így félig felé tudott fordulni. A kezeivel körülfonta a nyakát, aztán a barnáit ráfüggesztve vágott gondolkodó fejet. - Mennyire is sietünk?
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. április 9. 13:17 Ugrás a poszthoz

Pláne, arról ne is beszéljünk, akkor alszom, mikor már kiüt a szervezetemen XD
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. április 9. 13:29 Ugrás a poszthoz

Én néha 3-4 órával működtem régen, most az az átlag XD
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. április 25. 14:05 Ugrás a poszthoz

Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. április 25. 15:35 Ugrás a poszthoz

Nekem mind is kéne. Kicsi, nagy, közepes, kölyök, már nagykutyi...MIND. MINDETIDE.*-*
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. április 26. 10:49 Ugrás a poszthoz

nagyon csütörtök van ._.
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. április 26. 10:57 Ugrás a poszthoz

itt jó idő van csak indulni kéne dolgozni Sad
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. április 26. 22:52 Ugrás a poszthoz

Ahoy pindur.  Pirul remélem te kisebb vagy nálam
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. április 29. 12:48 Ugrás a poszthoz


- Maximus home, január 14. hajnal -
×♥×


Sokan és sok dolgot gondoltak Reáról, amikkel ő tisztában is volt. Alapból a kviddicsben is megosztó volt, mint mindenki, aki elkötelezett egy klubnak, de neki a képessége se volt készpénz, hogy közkedvenc legyen vele. Sok interjú témája volt, mennyiszer élhetett vele vissza és ezek mindig elkeserítőek voltak, leginkább nagyon. Boldog volt attól, hogy a németnek sosem kellett magyarázkodnia, nem próbálta meg kipuhatolni, hogy esetleg kihasználja-e rajta, csak igyekezett benne bízni. Tudja, hogy ez azért nem lehetett egyszerű, főleg még nem ismerte őt ennyire, de örül, hogy nem adták fel. Meg is mosolyogta a dolgot bólogatva. Agresszív tud lenni, de sosem volt tipikusan rosszindulatú.
- Shhh… minden jó így, nem kell ezen nagyon igyekezni – vigyorodott el még a mutatóujját is egy pillanatra a férfi ajkaira emelve, mielőtt nagy gondolkodóba esett volna a nyakába karolva. Nem csak azért, mert most olyan furcsán lenyugodott benne minden és inkább csak maradt volna így itt eeegész nap, hanem mert tényleg nem volt sok kedve az elmúlt hetek után most is mással törődni magukon kívül. Felnevetett a harapásra, aztán a barna tincsekbe túrt előbb finoman, majd széles, huncut vigyorral bele is markolt, ahogy közel húzta és a pici kis helyre suttogott kettejük közé.
- Akkor majd később – jelentett ki, majd csókot lopott, előbb egy egész kicsit, majd vissza hajolva tapasztotta az ajkait a férjéére. Átemelve a lábát közben nagy ügyesen szembe is fordult vele. Egyelőre jobb volt ez így, mint mászkálni. Pascal szuszogott, ő meg örült, hogy újra itthon van. Mindenhol otthon tudott lenni, és ezt már Maximus tette, nem a kutyák vagy a kényelem. Ez a nap meg… hát kihasználható a szabadidő meg majd még egyszer a piac is belefér… de most! Sokkal fontosabb dolga van.


//Puszinyuszi Kiss Love //
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. május 1. 01:08 Ugrás a poszthoz


- ünnepeljük az ehetnéket, május 1. -
×××


Furcsa kimondania, de idejét sem tudja mikor járt a boltban utoljára nem csak futólag vagy munka ügyén. Ami azt illeti nagyon úgy fest most már hogy foglalkozásilag több hónapra, mint szerette volna, de ebbe a dologba lesz száműzve. Tavaly Emma lemondott a javukra a boltról így Maja és ő is tulajdonosok lettek, teljesen családiasítva a helyet. Nem kifejezetten számított, hiszen anyagilag bőven úgy állt még a menhely mellett is, hogy eltarthatta volna még az unokáit is megerőltetés nélkül. Bár nem is számolt velük. Aztán jött a levél, a pluszjel és a doktor véleménye a hétvégén. Nem lett tőle kisimultabb.
- Elfogyott a ropi? - nézett körbe a pult alatt a földön ücsörögve, de eléggé úgy festett nincs több fehércsokiba mártott csoda. Pedig evett volna sósat még, ha úgy tetszik egészen megkívánta. Ettől a hideg is kirázza. - Nem is szabadna ilyeneket ennem - mondaná belőle a sportoló, de most nincs pályája és helyzete magaslatán.
Maximusról se tud mást nyilatkozni, leginkább elkerülve a kérdéseket, a furán nézést és az ismerősök hadát magukra zárták a cukorkaboltot, úgyis ünnep van.
- Maradtak még sós karamellával töltött húsvéti nyuszik, kihozzuk? Eladni már úgyse szabad...
Utoljára módosította:Rea Liebhart, 2018. május 12. 23:28
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. május 12. 23:44 Ugrás a poszthoz


- ünnepeljük az ehetnéket, május 1. -
×××


Egészen vicces volt, ahogy a férje teli szájjal kezdett válaszolgatni neki, konkrétan az első két szó után a szája elé kapta a kezét Rea, hogy ne legyen olyan feltűnő, ahogy nevetgél rajta.  De azért csak odahúzódott hozzá kicsit közelebb, azzal már egyáltalán nem törődve a szoknyája hol hajtódik fel, vagy félre, vagy el. Nem az illem példaképe.
- Ez nagyon kár - nézett rá nagy szemekkel, és nem az, hogy nem érti nyilván. Nézegette kicsit az üres zacsit, aztán inkább egy hatalmas sóhajjal csak összegyűrte. Nem is gondolná az ember, hogy ilyen kicsike testből ekkora hang tud kijönni, ha olyan érzése van éppen, márpedig még sok dolog volt, de túl megbékélt azzal nem, hogy milyen változások fognak jönni. Plusz kilók. Csíkok. Nagy popsi. Igazából nem esett túlzásba gondolkodás terén, csak most itt ülve eszébe jutott, mennyire nem kéne, közben meg fél lábbal már ment volna a csokinyulakért is.
- Nem... most nem igazán - ingatta meg a fejét az ölébe bámulva, aztán csak kikutatott egy savanyú olvadós cukorkát az egyik üvegedényből és inkább az arcába tömött vagy hármat. Végül Maximusra nézve fonta karba a kezeit durcásan.
- Mondom nekünk. Minek az nekik? Lewy sportol, neki nem szabad, Maja meg... ő eszi a kindertojásait, ezek meg az én fánkjaim mellett vannak. - Azt jó tudni, hogy utóbbi szent és sérthetetlen a törpénél, de ezek szerint éppen azok a nyulak is.
- Hát, ha a raktárba zárkózol be, nem hiszem, hogy kell annyi... tudod, van egy rakás ilyen szívószálas dolgunk is.... fehércsoki, tejkaramella... Ú, nem tudom van-e még kókuszkrémes tekercs, de abból most sooookat meg tudnék enni.
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. május 15. 12:07 Ugrás a poszthoz

Thomas
- május 14., hétfő -
×××


Kissé dünnyögősen és nyűgösen ücsörgött Luca Lewy asztala mögött és töltögetett ki papírokat, amikről nem is feltétlen mindig volt fogalma, mi szükség van rá. Talált olyat, aminek nem volt meg a másik oldala, meg olyat is, amire valaki azt írta elutasítva. Tudta ő is, hogy ez nem sok jót jelent, pontosan emlékszik rá, hogy elkeseredett, mikor hirtelen megszűnt az ösztöndíja, bár akkor még nem tudta, hogy csak jobb vár rá. Ennek ellenére, nem mindenkivel közölhető olyan hír, mint akkor vele. Annak a két embernek a lapját félre is tette, és valahogy úgy volt vele, ezt kénytelen lesz egyedül elintézni. Tudta, hogy a lengyel megint el van kicsit varázsolva, mert két hónapon belül minden is itt van a nyakán, így nem is várt el különösen semmit, mikor kell, majd itt lesz. Azt meg a hajtó még nem is tudja, mennyire fog kelleni mondjuk nyár végén.
Nem nagyon akartak fogyni a papírok, ő meg idegesen rángatta a szoknyája felső részét, mert minden hajolásnál elnyílt, hiába a gomb és hiába passzolt korábban tökéletesen. Egyre kellemetlenebbnek érezte a változásokat, és azt, hogy a ruhái nem ott szűkek, ahol kellenének. Mondaná, hogy ideje lenne dobni a nasikat, hiába van nagy szünet a kviddicsben és férne bele, ez nem ilyen egyszerű. Egy sóhajjal intett két tanárnak akik csak berontottak, majd ki is, nem mintha észrevették volna őt. Még mindig egy elsős diák magasságában tündököl a nő.
- Gyere be - kiált ki igazából, nem ideges vagy ingerült, csak tudja, ha kint zajonganak, úgysem hallaná. Lassan felállva az asztaltól elé sétált és a csípőjével neki dőlve igazgatta a dzsekit, ami legalább a ruha felső részlet fixen összehúzta rajta.
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. május 27. 13:41 Ugrás a poszthoz

Thomas
- május 14., hétfő -
×××


Mikor ezt az egészet a nyakába vette még előző tanév elején, nem gondolta, hogy tényleg ennyi papírmunkából áll az egész. Mindig utálta, erre is volt jó, hogy a kviddicsben ott volt neki Manda. Ő csak néha aláírni járt be, meg éppen bólintani vagy rázni a fejét. A jelenlegi helyzetben az ügynöke ingatta a buksiját, Luca pedig igen kínos mosollyal adta át az orvosi papírjait, ami nem túl időben, de már a birtokában volt. Túl sokáig húzta ki a teljes vizsgálatot, de nem volt mit tenni. Manda nagyokat fújtatott, Luca meg itt ült a tanáriban és ugyan ezt tette, csak későbbi időpontot találva ugyebár.
- Csak Rea vagy Luca - javította ki a fiút mosolyogva, sosem volt harapós fajta, de a nevet ebben a formában nem élte. A férje professzor, ő csak egy kviddicses szakértő, egy volt játékvezető az iskolában, alkalmazott, mint a gondnok vagy a takarító, csak az elvégzett iskolai szintje indokolta ezt az állást is. - Thomas...
A hangos gondolkodás sem segítette előre, ahogy ráncolva a homlokát turkált az asztalon a kezeivel, mondjuk lehet a vezetéknevet kellett volna megjegyezze. Amúgy se penge, mostanság meg kissé kihagy a koncentrációja is.
- Legutóbb a kezembe maradt a kilincs is, engedd csak el - intette le a nő a diákot elmosolyodva, majd az egyik gurulós lábú széket, nem is tudja hogy került oda kihúzta és a fiú felé tolta.
- Csüccs, mindjárt kitalálom, hogy mit is akartam - mondta, aztán kicsit el is merült a dokumentumokba, hogy egy hangos "yas" kíséretében előhúzza az egyik összetűzött köteget. - Meg is van, megkaptam egy példányban én már, hogy visszautasították az elsődleges kérelmet...
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. május 28. 14:34 Ugrás a poszthoz


- ünnepeljük az ehetnéket, május 1. -
×××


- Nem fontos - vonta meg a vállát végül, hogy aztán a savanyú cukorkán nyammogjon, ahogy magában még gyászolta a ropit. Is. Meg kicsit a sportot, nem ment neki olyan könnyen, mint hogy azt mondjuk látta Maján. Nem volt szó arról, hogy rossz dolognak tartaná, igazából arról sem, hogy ne tudná megszokni, inkább még nem akarja. Nem volt kész feldolgozni, mi is történik. Hogy hetek kérdése, és olyan lesz, mint aki egészben nyelt le egy mangót. Az ujjai Maximus hajába csúsztak és végigsimított a fején, majd az arcán és a szakállán is maga mellett megmosolyogva a nagy evést, de már nem nevetgélve. Inkább durcis volt a nyuszikra.
- Tuuudom, de nem, a fánkjaim rájuk írták hogy az miénk - ingatta a fejét ellentmondást nem tűrve. Nem érezte még magán Rea, hogy ezek az ingásai, vagy az, hogy most éppen lehetett, ezért belegondolt mit is szeretne enni, attól lenne, hogy egy élien ül odabent. Ettől még elég valószínű, hogy a levegővel, a vízzel, meg amiket eszik, egyikük se lakna jól. Ellenben mondjuk palacsintával. Baracklekvárral. Az nem hangzik rosszul.
Felfelé pillogott a férjére, miközben megfogta az érte nyúló kezet, de csak ringatta jobbra meg balra, nem igazán indult el. Idő volt, de azt is úgy sikerült, hogy előtte fél kézzel kicsatolta a magassarkút és le is rúgta. Igaz, így olyan derékmagasságban időzött, de neki ez teljesen megfelelt, sokkal kényelmesebb.
- Igen, emlékszem rá... azt hiszem a vércukrom nem fogja szeretni ezt a napot. Tudod, mit szeretnék? Nem most, meg ráér... de csinálhatnál azt a túrós meg barackos sütit, azt, amit még karácsony körül...
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. május 31. 01:13 Ugrás a poszthoz


- ünnepeljük az ehetnéket, május 1. -
×××


Ahogy Maximus rákérdezett a fánkjaira, el is felejtette, hogy korábban miről volt szó, annyira elgondolkodott. Múltkor az egyik doboz aljából túrt még ki kettőt, amiből egy Lewy asztalán van már üresen, egy meg repült ki a szobájukból tegnap este, mert a legrosszabbkor fogyott ki. Meg azt is meglátta a törpe nő, hogy mennyi benne a kalória. De finom.
- De, azt hiszem, és majd csak 10-én jön új - és fogalma sincs, addig mi lesz. Eddig is eléggé rá volt függve, és ami azt illeti ezt merte a diéta mellett is, mert tudta mikor és mit kell cserélgetni, hogy pont beleférjen, vagy mivel tudja lemozogni. Most viszont... csinálhatja a diétát, de sok dolog felszorzódott kötelezően, most kell ennie olyat is, amit nem is gondolna, mert éppen meglátta, és hát... nem jó ez így. Ez a helyzet a férje süteményével is.
- Nem szeretem a vízízűt. Annak az epernek is tök rossz íze volt, amit ilyen műanyagba csomagolt a boltban - mesélte el, kicsit el is mutogatva a doboz méretét. Közben megszabadult a cipőitől és az egyik szék alá csúsztatta, vagy inkább dobta, hogy aztán mezítláb topogjon a raktár felé. Az ajtó már nyitva volt, így csak megvárta, még a férje belöki, aztán topogott is utána.
- Balra, mármint, a másik balra - javította ki magát, ahogy a kezével elsőre jobbra sikerült mutatni. Ott vannak a nyuszik, amúgy nem nagyon tudja mi és merre, még nem látja át a káoszt, pedig illene, mert nem igen dolgozik itt más rajtuk kívül.
- Egy ideje, mármint az elsők már tél óta, de ez valami masszázsolaj... kókuszos meg mézes. De hiába magyarázom én, hogy nem drogéria vagyunk, hanem cukorkabolt... ezt hogyan adod el így?
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. május 31. 14:49 Ugrás a poszthoz


- ünnepeljük az ehetnéket, május 1. -
×××


- Szenvedni? Most azt mondtad, elviselhetetlen vagyok úgy? - nézett rá felvont szemöldökkel, ami sok jót nem jelentett. Már átlag nőktől, Lucustól sem feltétlenül, de ő inkább értetlen volt, mint háborgó ilyenkor. Sosem hinné, hogy ilyen rossz lenne a helyzet, de tudja magáról, hogy milyen, mikor éhes. Márpedig, ha úgy hozza a diétája és nem csak izomnövelés a cél, hanem fogyás vagy hízás, nagyon tudja húzni a száját mondjuk egy brokkolikrémlevest követően két fánkért.
- Eléggé gusztustalan volt és löttyedt már mire hazajött is - ingatta meg a fejét, ahogy belegondolva grimaszolt is egy sort. Szerencsére itt ilyesmibe nem kellett fusson, ismerte, hiszen ő is felelt a kínálatért, meg amúgy se gyümölcsöt árultak. Maximum fagyiba, el is akadt a szeme a hűtőn, de aztán csak visszafordult a Maxy felé és mutogatta mi és merre van.
- A nagy, sárga doboz felé - zárta le röviden, aztán a kezével inkább a szoknyáját húzta fel, mert a magassarkú nélkül kicsit megtiprós egy darab, pedig szereti, szép. Meg méretben is pont passzol.
A bee happy egy érdekes dolog volt a teamben. Mindenkinek szórták Majáék a mintákat, meg toljanak képet az instára, a facebookra, sőt, Keve tinderébe is tettek olyan képet Grace-szel, erről elég nagyokat is szóltak, de Luca inkább kimaradt a buliból, tisztában volt vele, hogy megint jönne a "te kinek az oldalán állsz?" kérdés, mint akkor, mikor megölelte a volt levitást a legutóbbi bulin.
- Nem tudom, hogy Teri néni, vagy az elsős rellonosok viszik-e, de bizarr, eléggé - gondolkodott el, aztán mutatva a jó irányt mászott ő is a dobozok között. - Nem, alatta lesz, feketés doboz. Nem tudom, azt hiszem az... izé, anyák napja miatt jött... - vonogatta a vállát inkább arrébb tolva, egy ideje ezen az ünnepen nem agyalt. Már az előző kettőn is kihagyta a köszöntgetés, idejét se tudja, mikor beszélt az anyukájával rendesen, most viszont kicsit más értelme is lesz, vagy mi.
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. június 10. 12:31 Ugrás a poszthoz


- ünnepeljük az ehetnéket, május 1. -
×××


Annyira nem volt még köztudott Reáról, hogy nagy dobozokba kapjon ajándékba fánkot reklám címen, de néha elég idegesen és önmagából kifordultan tudta megreptetni a kiürült fánkos dobozokat a hálóból. Ez volt az egyetlen, amiben megengedte magának a csalást a diéta világában. Igyekezett mindent tartani és ügyelt is, sosem akart kiesni abból a bizonyos legjobbak körből. Abba se gondolt bele, hogy egyszer így fog. Ez valahogy nem jutott eszébe.
- Aaaz…. Esetleg lehet - mondta, de el nem igazán akarta ismerni, nem hangzott túl szépen. Nem volt oka panaszra, Max akkor is orvosolta a problémát, ha kérés helyett duzzogás volt. Bár ez is inkább mostanság esett csak meg a nővel. Le is kellett magára pillantson, sejtette, hogy ennek nem ő maga az egyetlen oka, hanem az a bizonyos tartozék, aki nőne, csak ha nincs fánk, nem tud mitől. Az mondjuk elég logikusan hangzana.
- Ez nagyon nem hangzik gusztán - ingatta a fejét hevesen a mininő, de inkább összeszedve magát elnavigálta a párosukat a raktárba, aztán csak akkor engedte el a férfi kezét, mikor két dobozt arrébb tolva elmutogatta, hogy mit és honnan kellene kiemelni.
- Nem szoktam, az a három néni, azok a nagy barátnők, tudod, az egyik szomszédja Tatiéknak, na, ők elég sokszor jönnek be és vásárolnak, pedig az egyikük tudom, hogy cukorbeteg. Biztos nem a karamellát mérik ki… - forgatta meg a szemeit, aztán inkább nézelődött erre meg arra. De aztán csak felnevetett, ahogy Maximus még mimikával is hozzátett a sokszínűségükhöz a néniknek. Azért csak remélte a nő, hogy ezek a nénik ahhoz a könyvhöz nem pont olyat keresnek, mint az ő férje, akkor kevésbé tudna nevetni.
- Annyira én se, egy ideje… hát nem volt vele dolgom, nem is én szoktam intézni, csak most rám maradt… aztán, gondoltam jó lesz hozzá - vonta meg picit a vállát meg is állva a nézelődésben, aztán csak összefűzte a kezeit maga előtt úgy bámult le a padlóra. - Igen, ez most más lesz azt hiszem én is - nézett fel, aztán meglátta azt a mosolyt, amitől jobban is érezte magát. Kicsit még dolgozott benne, ami legelsőre, hogy most minden, amit szeret is mennyire meg kell változzon vagy el kell tűnjön, de egyelőre nem lett baj. Itt volt Maximus, Pascal, senki nem halt meg, meg bántotta őt semmiért. Mondjuk leginkább senki nem tudta… vagy kevesen. Más kérdés. - Igen, van rajta ilyen pufis nejlont, de alatta van - mondta neki, aztán közelebb lépve belemászott a dobozba kidobálva a nagyobb kukába a szemetet.
- Mire jutottatok amúgy? Mármint tudod… Esztivel.
Utoljára módosította:Rea Liebhart, 2018. június 24. 01:55
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. június 10. 13:01 Ugrás a poszthoz

Thomas
- május 14., hétfő -
×××


Van, aki tudja kezelni a személyes csődjeit, van, aki nem. Ezért lehet az is, hogy eszébe se jutott a nőnek elsőre, hogy aki érkezett, esetleg őt keresné. Meg az se, hogy illene a papírokat rendben tartania. Itt Lewy a cetlisfiú, ha ő nincs, semelyikről se tudja hova lett téve, meglátszik. Nem való neki nagyon ez az irodai dolog. Közben észrevette a fiú furcsállását is, vagy legalábbis azt, mennyire érdekesen billegett azon a széken, meg is mosolyogta, aztán sikerült eljutnia a megfelelő dokumentumig.
- Elsőre, igen. Ez a diákok felével legalább megesik - mondta könnyedén. Ő maga nem akadt fent, hiszen tudta, hogy ez csak annyit tesz, hogy vagy rossz egy adat, vagy hiányzik valami, nagyon maximum szükség lesz valami ajánlásra, azt meg mindig tudnak szerezni. De közben hiába nem is nézett fel a papírból, keresve a pontos bibit, érezte. Ez az erejének egyik hátránya, ha valaki impulzívan nem él, vagy ellenkezőleg valamit, akkor az rajta is kiüt.
- Minden rendben? - kérdezte kissé aggódva, aztán letette a papírt és kihúzva egy másik széket leült, csak aztán húzta vissza magához és a fiúval szembe helyezkedett.
- Nem, dehogy is. Ne aggódj, megoldjuk. Általában valamit hiányolnak vagy nem értenek, ezért kell egy pót verziót beadni, amit nekem kell jóváhagyni, vagy a helyettesemnek, vele is majd biztos találkozol, ő tanítja a repüléstant - magyarázta kicsit el is térve a tárgytól, aztán hozott egy tollat és a kapcsot szétbontva lapjaira szedte a dokumentumot. - Kikeresem az elutasításból, mi a gond, addig átnézed, hogy mindent jól írtak-e be rólad?
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. június 14. 10:37 Ugrás a poszthoz

Nem vigasznak lett szánva, csak tény.  Rolleyes
Mondjuk én üdítő kivétel vagyok, pont annyira vagyok idegesítő és furcsi, mint régen Grin
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. június 23. 14:28 Ugrás a poszthoz

Thomas
- május 14., hétfő -
×××


- Ez bárkivel előfordul, már az ijedelem, de nincs gond, nyugi - mosolyodott el a nő rá is nézve a fiúra. Igazából érezte, hogy mi kavarog a fiúcskába, de nem akarta még ezzel is rémisztgetni. Az emberek rosszul kezelik ezt, már megtanulta. Volt ő már mutáns, izé, valami, mi vagy te és hasonló reakciók tulajdonosa az évek alatt. Talán a legfájóbb az volt neki, mikor a legjobb barátja megtudta és valami lénynek titulálta. Bár szorosan követi ezt az exe, aki meg otthagyta őt séta közben.
- Ha bármi, csak egy név vagy dátum is hibás, szólj bátran, és kijavítjuk - erősítette meg azért, talán a hajlandóságot érezve ő se idegeskedik annyit. Ami Lucát illeti, nem az első diákja, aki a segítségére szorult, és ezt a részét tudta szeretni a házvezetői munkának. Nem a felelősséget vagy a kötelességeket, inkább azt, amit nyújtani tudott. - Köszönöm.
A papírokkal az ölemben rendezgetett mindent, közben megtalálta a pontot, amit nehezményeztek, illetve kettőt, de egyik se tűnt lehetetlennek pótlásra, szóval amit adott, betűzte a sajátja alá, hogy aztán rá is nézzen.
- Értem, és igen látom, és a problémájukat is - húzott ki két pótlapot, az egyiket magánál tartva, a másikat neki adva. - Ami nálad van, azon egy gyám aláírása hiányzik, feltételezem akkor van, és ezért szeretnék, ezt be tudod a napokban szerezni? Ez pedig valami, amit egy korábbi intézmény nem továbbított, ezt az igazgatót megkérve elintézem én neked. Szerintem a jövő hétre rendeződni is fog minden. Egyébként hogy-hogy hozzánk kerültél? Már ha nem indiszkrét a kérdés... vannak az országban ismerőseid?
Utoljára módosította:Daisy Blue Berry, 2018. július 1. 17:12
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. június 24. 03:22 Ugrás a poszthoz


- ünnepeljük az ehetnéket, május 1. -
×××


- Nem vagy vicces - vonta össze a szemöldökeit Luca egy pillanatra, ahogy a férjére pillantott. Szerinte kicsit sem volt mókás se a helyzet, se a tény, hogy erre kényszerült. Régebben a néha koplalósabb napokba kényszerült meccsfelkészülések, most a szervezete változása, de egy kutya. Igazság szerint egyiktől sem tudja mit várhat és ez az, amitől a leginkább tud tartani. Sosem ismerte a félelmet, és most sem igazán van tudatában annak, az mi, de aggodalma volt, és képes volt igen negatívan látni a jövőbe dolgokat. Indulva attól, saját magát milyen életképtelennek is tartja.
Az öregek kérdése nem volt valami felvillanyozó, örült is, hogy inkább már félig célba értek és a dobozok között kutatott Maximus a nyulak után kisebb szóbeli segítéssel.
- Mert előtte gondoltál a három nénire? - nézett nagyon bután a férfire Lucus, ahogy alig észrevehetetlenül kihúzott egy rolettit az egyik műanyag dobozból és egyből be is tolta az arcába nagyon gyorsan el is tüntetve azt, bármekkora is volt. Tehetség. A sajnálkozásra azért elvigyorodott, ő is érezte, hogy tudja, de inkább nem emlegette többet, csak topogott a férfi nyomában és visszahátrált a raktárból az üzletbe, aztán maga alá gyűrte a szoknya maradékát, majd leült vissza a földre elnyújtva a lábait maga elé kicsit ingatva ide meg oda.
- Én nem tudom... mármint. Ő jó dolog, ő is ember, csak kicsiben. Ha nem ufó tényleg - nézett fel rá nagy szemekkel, aztán csak mikor a férfi befejezte a mondókáját és leült folytatta egy darabig csak a maga ölébe nézve, aztán beletúrva egy nyúlért a dobozba. - Én olyat nem tudok... de furcsa, rossz érzésem van. Tudod, mint mikor lejátszod előre, mi lesz, ha elvesztesz egy meccset... vagy nem is tudom. Nem akarom elrontani, Maximus... - mondta ki nagyobb sóhajjal, ahogy leharapta a nyúl füleit és inkább enni kezdett a folytatás helyett. Néha már úgy elvolt a gondolattal, hogy most akkor készült egy mini Liebhart, és lehet, hogy ők is tudnak majd úgy örülni, vagy fele annyira, de fognak, mint Majáék. Aztán újra belegondol, hogy ő maga milyen, meg a kukában végződő műbabára, vagy Maximus és Eszti parájára és megint csak ott áll, hogy néz le a már nem túl behúzható hasára, hogy biztos jó időben van-e ez bármikor.
- A kislányra gondoltam, Tati gondolom nem volt akkora gonddal. És... Maxi, ezt is el fogod mondani neki?
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. június 27. 21:33 Ugrás a poszthoz

Thomas
- május 14., hétfő -
×××


A kezdeti kétségbeesés alábbhagyni látszott, ez meg némileg Lucát is megnyugtatta, olyannyira, hogy se a ruhájával, se a kényelmi helyzetével nem igen törődött. Kicsit olyan volt, ha elengedte a tartását, mint egy jóllakott napközis. És nem, nem a hangulata, hanem mint aki felpuffadt a főzeléktől, de nem fontos, vannak lányok, akik így élnék élienek nélkül is. Mit ide pár plusz kiló!
- Illetve, ha aláírta, esetleg írhatnátok egy beleegyező nyilatkozatot, hogy akár sürgősen te magad is intézheted az iskolai ügyeidet, így nem feltétlenül kell mindent nyolcszor aláíratnod vele, csak a fontos pénzügyi vagy egyéb, juttatással járókat. Így a könyvtári beiratkozáshoz vagy éppen a könyveid átvételéhez sem kell majd semmi egyéb - javasolta neki azt, amit már Lewy valamelyik jegyzetében olvasott. Ő az okos a csapatban, ezt általában a férfi intézi pont ezért. Most viszont mindenkinek meg van a maga keresztje és azt kell körülcipelgetni, nincs ideje ilyenekre.
Közben figyelmesen hallgatta a válaszait, legalábbis azt illetően, hogyan is lett  diákjuk. Nyilván sok a külföldi, nem csak szomszédos országokból jött, de mindig igen különleges okaik vannak. Pedig azt mondogatják, nincs túl jó hírük, ki érti ezt? Mondjuk azt is hallotta, hogy csak itt, helyben van rossz mondva, külföldön elég jó a rangsorolásuk, főleg a lehetőségek miatt. Elemi mágusok, melodimágusok, minden csemete kontroll alatt.
- Értem, szóval rokonok vagytok, gondolom, ha eddig nem volt, azért most nagy öröm, nem? Vagy nehéz? - érdeklődött, talán közvetlenebbül is, mint szokás, de Luca ilyen, ha eddig nem is tudta a fiúcska, majd most fogja. - És eddig milyen? Akadt már valaki, akivel megvan a közös hang? Kedvenc tanár? Vagy éppen olyan... aki olyan..eh, tudod. Én is ide jártam, ismerem őket - legyintett is maga elé, hogy neki nem kell bemutatni, hogy nem mindenki lehet jó arc.
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. július 7. 14:14 Ugrás a poszthoz

Thomas
- május 14., hétfő -
×××


- Persze ez rajtatok áll, csak egy javaslat - tette még hozzá gyorsan, hogy aztán becsukja az egyik irattartót és a kivett papírokat kémlelje. Volt már a másik oldalán ennek a beszélgetésnek, teljes pánikban, sírva kereste fel Bárciánt. Elég jól emlékszik, pedig szimplán csak a olyan új profi szerződést kapott, amiben már megengedhette magának az ösztöndíj nélküli tanulást. Nem tudta, félt megnézni a csapat új levelét, amit Manda továbbított neki, együtt azonban könnyebb volt a gazdasági igazgatójukkal. Mondjuk az az egész egy új élmény volt neki magához hasonló emberrel találkozva, de ez más lapra tartozik.
- Ezt jó hallani, biztos vagyok benne, hogy a jövőben is jól fogtok akkor működni így, családként - mondta biztatóan, ahogy lépett egyet oldalra, aztán az asztalon kicsit kutatgatva kereste az újak névsorát, hogy vajon mással is tartozik-e neki.
- Nem vagyunk olyan sokan, mint mondjuk a rellonosok, de sokkal könnyebb, hogy csak ennyien nyüzsögnek szerintem. Remélem hamar sikerül megtalálnod nálunk a helyed, és ha bármi gond lenne, akár a társakkal, vagy a házban, keress minket nyugodtan.
Illedelmességnek is mondható a nő felajánlása, de valójában csak a munkakörük. Nem éppen a penge mintatanárok itt ketten Lewyvel, de a maguk gyerekeiért mindent megtesznek. A tavalyi kizáródós mókánál pár óra alatt mindenkinek komplett, minőségi kempingfelszerelése lett. Ezt teszi egy jól szponzorált ház.
- Minden szükséges dolgot megkaptál tőlünk? Az első egyenruha, a kitűződ és a nyakkendőd, illetve a listát, a könyvekről, amik ha megjönnek ellenőrizned kell stimmel-e? - kérdezett még rá, hiszen ez elég fontos. Nagyon más ennyi emberre figyelnie, mint azt megszokta, közben meg mégsem. Emlékszik, mikor kapitány volt, ott ugyan csak a hat emberért maga mellett, és a maréknyi, néha meglévő cseréért felet, de értük mindennél is. Gyengélkedőre járt utánuk, segített nekik egy beszélgetéssel, ha kellett, nem beszélve a konkrét fejlődésről kviddicsben.
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. július 30. 22:19 Ugrás a poszthoz


- ünnepeljük az ehetnéket, május 1. -
×××


Nagyon kellett nevetnie azon, ahogy Maximus kiakadt és ezt nem is próbálta takargatni, leginkább annyira sikerült, hogy rosszul is vette a levegőt és szinte beleröfögött a levegőbe. Jó, ettől meg még inkább kellett egy pillanatnyi döbbenet után nevetni. Fogta volna a hasát is, aztán megérezve, hogy ez bizony nem lapos, egyből elkezdett a kedve visszacsuszikálni és a nevetése is alábbhagyott. Visszacsoszogott a cipői felé, aztán nem nagyon zavartatva magát felcsüccsent a pulthoz várva a dobozt.
- Talán - erősítette meg, és még egy mosoly is kicsúszott úgy az egész ellenére. Nem mondhatná, hogy konstans letargiában él, tényleg nem volt ilyen drámai a helyzet, néha inkább ő maga tette azzá, mikor pánik közelébe sodródott. Nem szerette, mikor nem kap levegőt, ez volt az egyetlen helyzet az életében, mikor valaha megijedt. És ettől a helyzettől is így érezte magát eleinte, mintha szorulna a hurok és... pánikolt. - Szerintem azt már tuti elnyerték mások. Van, amiben annyira nem vonzó az aranyérem, azt hiszem nekem sem. Mi baj a Balzsammal? Tudod, régen... mármint olyan nagyon-nagyon, mielőtt egy műbabát is kivágtam a kukába, volt ilyen listám. Nevekről. Ez is rajta volt - emelte rá a szemeit a mininő, hogy aztán csak a nyúlnak essen. Illetve nyulaknak, de egyszerre egy is bőven elég. A műbaba esetét nem tudja mennyire mesélte el valaha, annyira nem büszke rá, pláne mert Kiva nagyon csúnyán felemlegeti neki rendszeresen. Inkább felállt és közelebb slisszolt, aztán átbújva Max karja alatt ölelte körül és bújt oda egy sóhajjal meg még teli szájjal. Mikor leküzdötte nézett csak fel és hallgatta a férjét.
- Jó de Berni... az Berni... annak nagyon nem lenne szép vége a teamben - ingatta meg a nő a fejét, ahogy egy csókot adott a német ajkaira mielőtt visszamászott volna a székre kicsit forogva vele. - Nem kellene, én sem gondolom és nem is szeretném, mert... Nem ezt érdemli... az ufó. Csak nem tudtam mit szeretnél. Fura még minden... Lewyékkel is meg... én csak nem akarom hallgatni azokat a megjegyzéseket - tördelte a kezeit kicsit, hogy aztán legyilkoljon a fogaival egy csokinyulat.
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. augusztus 3. 21:38 Ugrás a poszthoz


- ünnepeljük az ehetnéket, május 1. -
×××


Ő mindent megtett, hogy ne csússzon ki az a hang, de már meg volt, és pontosan tudta, hogy mindketten azon nevetnek, ennek ellenére is vicces volt neki még mindig. Nem tudta volna magára venni, talán csak pillanatnyi zavar volt, mikor felfogta, hogy Maxnak is a hanghatás vicces, de aztán csak csücsült és elmélázott azon, mennyire tud elcseszni egy mini Liebhart életet.
- Szerintem sem, én... nem is így gondoltam. Tudom, hogy majd lesz valahogy, de nem tudom elképzelni magunkat úgy, mint... mint mondjuk őket - nyomta meg a hangsúlyt, elég pontosan jelezve kikre is céloz. Imádta az unokahúgát és biztos a leendőt is szeretni fogja Lewyéknél, de az, amit Maja művel, neki sosem menne. Nem tud megülni, maradni, csak ennek élni vagy ilyen lenni. Tudja magáról, hogy neki kell a kviddics, amint lehet. Ez nem csak időkitöltés, ez egy olyan, ami ha nincs, nem tudja levezetni mindazt, ami benne van. Nem lenne annak jó vége. Meg... ez a főzős-háziasszonyos eléggé messze áll tőle. Nagyon jó feleség tud lenni Maxhoz ha arról van szó, de azt a teljesítményelégedettséget a férfi arcára nem főzéssel gereblyézi naponta össze.
- Nem - ingatta meg a fejét, ahogy elfalatozta a darab nyuszifület és csak aztán kezdett felelni. - Minden elromlott tőle. Vince azzal a hülye babával foglalkozott. Baba így, baba úgy, fürdetés, etetés, altatás, most fogni kell, most ez kell, most az kell. Nem volt semmi más. Csak_a_baba - szakadt ki belőle szinte gondolkodás nélkül minden. Egyébként se hazudott volna, sosem teszi, de talán nem válik ennyire elkeseredetten hangossá a végére. Vett is két nagy levegőt, mielőtt betolta a maradék félnyulat egészben a szájába, addig sem beszél tovább.
Ahogy leküzdögette a csokit, úgy fel is kelt és odasétálva hozzá is bújt a némethez. Hiába volt kicsi, a szék sem segítette most, pontosan jó volt ez így neki. Csak szükségét érezte. Néha random taperolja a férfit, vagy nyúl a karjáért, még mikor este csak pepecsel is az ágy végében félig a férje lábán tesped, hogy ott van és ez így van jól.
- Nem fognak bántani, remélem legalábbis. Bízom benne. De látom magam előtt Lewy arcát meg a Kevéét is. Én erre még nem vagyok készen, pedig nemsokára mehetünk szülinapozni velük, ha idén is lesz Majának nagy... hova teszem ezt? - nézett le a saját hasára, ami már belekezdett a növésbe, és tudta, hogy a következő négy hétben, ha koplal, akkor se visszafelé fog változni. Elmondták neki az orvosnál. - Nekünk kell... csak nem tudom hogy. Kééérek - emelte fel a fejét és el is tátotta a száját, hogy oda pont bele is fog férni ez. Is.
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. augusztus 22. 17:41 Ugrás a poszthoz


- ünnepeljük az ehetnéket, május 1. -
×××


- Mi most akkor hol vagyunk? - grimaszolgatott a nő Max kezeit figyelve, ahogy próbálta keresni a támpontokat. Nem is igazán az érdekelte kihez mennyire vagy mennyire nem hasonlítanak, mert sosem volt lételeme versengésen túl mások elemzése. Egy aggálya volt, az pedig saját magában rejlett, a rossz tapasztalatok és kevésbé megértő fülek, amikre talált ezekkel. Az a bizonyos műbabás dolog is azt hozta ki, hogy a bátyja neje folyamatosan felemlegette a tettét, hogy érezze magát csak még szarabbul bátran. Utálta az egészet, pedig nagyon oda tudott lenni azért, hogy nagynéni. Ezt még most sem tagadta, Lewyék lányával vagy a bátyja fiával is nagyon jól megvolt. De egész más felelősség az, mint ami most vár majd rájuk.
- Csak durván minden baba volt - tette még hozzá kicsit nyugodtabb kedélyállapotban, de aztán észrevette, hogy milyen hangsúlya volt ennek az egésznek és az arcát a tenyereibe temetve nevette el magát végül. Tisztában volt vele, hogy leginkább féltékeny volt a helyzetben, de nem tudta megbánni újra és újra visszagondolva sem, ő tényleg félre lett az miatt téve. Teljesen. És még kislány is volt és akkor úgy becézgette... nem is gondolt rá többet. Jól esett neki így, hogy már kint volt elengedni az egészet.
- Mármint magadnál felejteni? A te cuccaidba amúgy is állandóan belemásznak - amivel nem volt különösebb baja, hiszen ő is sokszor tett ilyet a többiekével, nem akart ál-felháborodást csinálni. Ettől még egy olyan tény volt, amit ki lehetett használni. Talán. De nem volt semmi egyszerű, Maxi és Keve között morgós háború dúlt, Lewyék másodjára őrültek meg babázásban, Sebbyék azt se tudni hol járnak...ők meg itt ültek. Hárman. Pascallal lettek volna négyen. Bekapta gyorsan az édességet inkább és még nyammogott rajta lesett oldalra a zacskóba mi van még benne. Azt a valami pirosat ki is halászta fél kézzel és küldte is a béka után.
- Hm? - pillogott felfelé, majd leesett neki, ki kapott szarvakat és nagyobb nyelések után vigyorodott el. - Szerintem az ördögnek is ő szervez mindent, tőle még ő is félhet.
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. szeptember 11. 18:07 Ugrás a poszthoz

Kenhetik a hajukra helyette később. Lips Sealed
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. szeptember 12. 16:25 Ugrás a poszthoz


- ünnepeljük az ehetnéket, május 1. -
×××


- Hát én sem - ingatta is meg a fejét, hogy aztán a férje kezéért nyúljon és a saját ölébe húzza az ujjait az övéibe fűzve. Ő nem is akart besorolódni, persze, érdekelte volna, mi van velük és mi lesz most, mi fog történni, de egyelőre boldog volt attól, hogy itt volt vele a német. Mindkettejüknek nehéz volt s pont ezért tudják egymást ennyire támogatni, érzik, hogy a másik is milyen kétkedő és aggódó. Pláne Luca a kis mese után, ami újra csak feltolta benne a pumpát. Nem szívesen emlékezett rá vissza. Ajándékra. Az volt a neve a picinek. Addig nem is tűnt rossznak, még el nem jött az első nap délutánja. Nem volt közös program, nem volt puszi, nem volt semmi. Csak vigyázz rá, milyen legyen a fürdővize, meg kell etetni. Legszívesebben ott és akkor el is ásta volna a műanyag izét. De kibírt egy hetet, mielőtt bevágta volna a kukába és rázárta volna a tetőt. Többet nem beszéltek róla.
- Nem szeretek senkit bántani, mármint - jó, ezt ő is tudj, hogy most haaatalmas hazugság lett. - A pályán kívül, úgy tényleg nem.
Szerette, hogy a német úgy látja a világot a legtöbbször pont, mint Luca, ezért is találta meg vele nagyon a boldogságát, nem kellett megvallani se, látszott és ez pont elég volt. Akkor is, ha most még nem tudott őszintén és olyan lelkesen örömködni, mint még Maja is fog, ha kiderül.
- Ismerem már annyira Sebbyt, hogy még be sem léptél, de tudja mi van a zsebedben. Tudom, mert múltkor hagytam benne neked tic-tac-ot. Nálad nem volt, de Sebby éppen olyannal kínált meg engem - nézett felé sokatmondóan, végül csak elnevette magát, mert egészen vicces volt. Mondjuk így a csapatban ő sem érzi - Maxon kívül, mert az más, ott nagyon csúnyán tudna reagálni - hogy itt mindenki tulajdonol valamit, ez olyan közös.
- Szerintem előbb volt itt, mint itt. Bemelegítés tudod, miután megvolt a siker, elhozták ide is. Hannah fura, de azt hiszem neki ez olyan, mint nekem a kviddics. Szerinted... neki is lesz ilyen? - nézett le magára a nő, nyilván egyértelműen célozva z ufóra. Valahol azért elég sok dolog érdekelte, közben meg elszaladt volna az egész elől.
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. október 21. 17:13 Ugrás a poszthoz

Krushnic Dimitri - 2018.10.21. 17:07
Zippzhar Mária Stella - 2018.10.20. 22:11


Én még mindig nem tudtam eldönteni, mit faragjak idén a tökömbe.



Ezt Dimitritől olvasni...
Utoljára módosította:Rea Liebhart, 2018. október 21. 17:14
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2018. október 21. 17:16 Ugrás a poszthoz

Ami azt illeti!...

De hogy segítség is legyek. CSINÁLJ BELŐLE VALAMI MESÉST!
Nem találom a képet, de tegnap láttam instán egyet, hogy kifaragták csingit meg pán petit és ahw*-*
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Rea Liebhart összes hozzászólása (2023 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 57 ... 65 66 [67] 68 » Fel