32. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Dr. Mácsai Zója összes RPG hozzászólása (277 darab)

Oldalak: « 1 [2] 3 4 5 6 7 8 9 10 » Le
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. szeptember 15. 16:21 Ugrás a poszthoz

Mr. Warren

Nem sokkal éjfél után fut be az utolsó vonat a bogolyfalvi állomásra. Nincs már rajta sok utas, inkább csak olyanok, akik nem szeretnek vagy tudnak hopponálni, illetve nincs lehetőségük a kandallókon át való utazásra, vagy csak egész nap dolgoztak, és most érnek haza. A nő valahogy mindegyikbe beletartozik. Otthona nincs a hálózatra kötve és köszöni szépen, nem is tervezi. Hopponálni, bár tud, de szívből utál, mert folyton felkavarodik a gyomra, dolgozni pedig igencsak sokat dolgozik, hogy kimerült anyagi forrásait pótolni tudja. Enyhén reszkető lábakkal száll le a vonatról, kezd már hűvösödni napközben is, hát még ilyenkor este, amikor az ember hazabotorkál.
Táskáját magához szorítva, kabátját összehúzva indul el, az úton, mely az állomásról a Boglyas térre, majd onnan a faluba juttatja. Ez nem hosszú, és nem is rövid táv, ideális annak, aki, mondjuk, négykor sétálja le, így este azonban roppant mód bizalmatlanná teszi azt, aki csak néhány hete lakik itt, és még be se rendezkedett igazán. Minával ellentétben ki se pakolt még a dobozokból, mert egyszerűen nincs ideje rá, ellentétben a kislánnyal, akinek most még laza a helyzete, hiszen a tanév se kezdődött el igazán.
A térre se jut el, a játszótérig bírja a menetelést, úgy tűnik az egész napos járkálás nem tett jót a lábainak. Nyöszörögve lépked a kihalt játékok közé, hogy egy padra le tudja vetni magát, és lerúghassa a cipőit. Még csak most vette, és bár eddig nem volt különösebb baj velük, úgy tűnik, a mai nap betette a kaput, hiszen ledobva magáról őket, néhány véres sebet lát viszont.
- A szépségért szenvedni kell…
Ez már mondjuk, rajta régen nem segít, de azért mondogatja, hátha egyszer el is hiszi. Mindenesetre felsóhajt, amikor végre szabadabbá válnak a lábai. Igaz hideg van, de az most nem érdekli. A táskája után nyúl, és bár megígérte Minának, hogy csak akkor nyúl cigi után, ha már vészhelyzet van, ezt a pillanatot most határozottan annak tekinti. Elvégre fáj a lába, vérzik, és pálca sincs nála.

Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. szeptember 15. 18:11 Ugrás a poszthoz

Dwayne

A harmadik szívás után mérgesen pillant le a szálra, amit a kezében tart. Nem kéne ezt csinálnia, mert bár mindenféle káros szenvedélyével szemben igen szépen tartja magát, mégsem tud teljesen az lenni, aki akar. Két hete például ivott. Csak úgy jött. Rettegett ettől a költözéstől, hogy ott kell majd élnie a faluban, és hiába mondta magának, hogy a lánya miatt teszi, mégsem tudta jól feldolgozni a tényt, hogy nap mint nap találkozhat olyan emberekkel, akiket inkább elkerülne, és nem is emlékezne rájuk. A következő feszültség itt érte, első éjjel, amikor nyugtalan álmára a megoldás egy elszívott szál cigi volt, és most tessék. Alig két hét alatt már a másodikat szívja. Nem lesz ez így jó. Ó, és ha már káros szenvedélyek… itt van Dwayne is.
- Kriszta.
A válasz könnyen jön, annak ellenére, hogy amikor a férfi rámordul a szíve is megáll. Először gyilkosnak gondolja, aztán meg tudja ki az, és a pillanatnyi kihagyást ezer gyors veréssel igyekszik pótolni. ami szinte fájdalmat okoz neki. Több okból is. Mégis olyan természetesen viselkedik, hogy képzeletben a saját hátát veregeti. Fel kellene kelnie, ám most nem veszi rá a lélek, hogy a lábaira álljon. Ahhoz nem elég mazochista.
- Van pár új ügyfelem, tudtam, hogy nem érek haza időben.
Muszáj dolgoznia, nem teheti meg, hogy akár csak egyetlen pillanatot is kihagyjon, amikor pénzt kereshetne. Néhány másodpercig hallgat, eközben felemeli a dobozt, és a férfi felé nyújtja, nem jó dolog, ha az ember magányosan szívja a cigijét, és sejti, hogy Dwayne vevő az ilyesmire.
- Tudnod kell, hogy beadtam a jelentkezésemet az iskolába is. Nem akartam szólni, de ha már így összefutottunk, gondoltam jobb, ha szólok. Nem leszek bent sokat, de eléggé le vagyok égve.
Ami mondjuk nem titok a féri előtt, hiszen elmondta neki, hogy a házvásárlás, a felújítás, a pesti rendelő bérlése szó szerint felemészti minden vagyonát. De hát Mina boldog, és ez a legfontosabb.
- Mina mesélte, hogy miről beszélgettetek legutóbb. Komolyan a nevedre akarod venni őt?
A hangjában nincs ellenszenv, sőt, talán a meghatottság az, ami a leginkább fellelhető. Amikor Mina először mondta, nem is figyelt rá, de aztán egy néninek már az apja vezetéknevét használva mutatkozott be, és akkor tudta, hogy komolyan erre vágyik a lányka.

Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. szeptember 15. 18:47 Ugrás a poszthoz

Dwayne

Oldalra pillantva látja, ahogy a férfi helyet foglal mellette, de nem szól, nem is fordítja arra a fejét. Elvette a dobozt tőle, de nem hitte volna, hogy le is ül. Ez olyan, mintha már majdnem haverok lennének. Mondjuk ez körülbelül már sosem történhet meg, de legalább már képesek nem azonnal ordítozni egymással.
- Nem mondom meg, mert kiröhögsz.
Újra a szájához emeli a cigarettát, ám mielőtt szakszerűen beleszívna, mégis hozzáteszi azt, mit pályázott meg,
- Pszichológus, talán tanár.
Most először fordul a férfi felé, azóta, hogy leült mellé, látni akarja, hogyan reagál az előbb hallottakra. Nem akarja, hogy rossz legyen kettejük között a viszony megint, most például azért, mert itt szeretne dolgozni.
- Több időt szeretnék Minával tölteni, de mellette dolgoznom is kell. Egész jól helyre tudnám hozni magam anyagilag, ha elfogadják a jelentkezésem.
Ami persze még nem biztos, nem is nagyon hangoztatja, egyikről például csak Dwayne tud, a másikról ketten a szőkével, hiszen az ő tárgyát venné birtokba. Az kezébe tartott csonkot a földre dobja és lehajolva mellette heverő csizmájával oldja el, nehogy begyújtsa a játszóteret. Aztán felvéve zsebkendőbe csomagolja, parfümöt vesz elő, két szakszerű fújással, meg egy rágót, hogy a lehellete se legyen olyan elviselhetetlen.
- Igen, ez egy nagyon komoly érv. Örül neki nagyon, hogy felvetetted, azóta csak erről beszél. Épp azon gondolkozik, hogy az Izabellát is használja-e, mert eddig mindig odaírta, de most jobban tetszik neki, ha csak „ Warren Mina” lenne az aláírásában. Az egész ház tele van ezzel, mindenhova odafirkantja. Szerintem nem tette még semmi ennyire boldoggá.  
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. szeptember 15. 20:01 Ugrás a poszthoz

Dwayne

Azon, hogy a férfi kineveti, meg sem lepődik, sőt igazság szerint még őt is nevetésre kényszeríti, amit egyáltalán nem bánt. Jó érzés, hogy nem csak ordítoznak egymással, hanem képesek még erre is. Mostanában valószínűleg úgyis többet találkoznak majd, még ha igyekszik is megőrizni Dwayne békéjét. Nevetés közben kicsit megüti a férfi karját, egyáltalán nem erősen, inkább csak gyengéd játékosággal.
. Szemét vagy…jó tanár lennék. Laza, csípnének a srácok.
Mondjuk ezt a mondatot még nem hiszi el teljesen, tart tőle, hogy nem lenne elég türelme. Még csak azt se mondhatja, hogy Mina mellett kitanulta, hogyan kell az ádáz kölyköket megnevelni, hiszen a kislány nem egész tizenhárom életéve alatt mindig kifogástalanul viselkedett. A nevetése kissé alábbhagy, jóízű mosollyal csóválja meg a fejét arra, hogy kinevették, majd a lábait felhúzva a földről – ami elég hideg most már – fordul a férfi felé. Még jó, hogy ennyi helyet hagyott kettejük között.
- Sajnálom.
Először nem ezt a szót szerette volna mondani, de aztán valahogy mégis ez bukott ki, és úgy gondolja, hogy akkor már, ha elkezdte, illendő lenne befejezni a mondatot.
- Jó lett volna, ha máshogy alakul, ha lenne még gyerekünk. Mindig szerettem volna egy fiút. Mostanra talán őt is félthetném, mert aurornak akarna állni. Szép szakma ide vagy oda, elég könnyen odaveszik a legjobb ember is.
Titkon ettől félti Dwayne-t is, azóta, hogy a kocsin fekve kijelentette, mi lesz belőle. Akkor este közelebb akarta tudni magához, mint bármikor előtte, mert rájött, hogy bármikor elveszítheti. Aztán volt olyan ostoba, hogy önként dobta el, ahelyett, hogy mint előtte oly könnyedén, beszélgetett volna vele.
- Jól vagy? Olyan nyúzottnak tűnsz.
Eddig nem volt felé fordulva, nem láthatta, hogy a férfi kissé megviselt, most azonban szembe nézhet vele, és innen azért más a helyzet.

Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. szeptember 15. 20:54 Ugrás a poszthoz

Dwayne

- Öhm…
Nehéz erre a kérdésre válaszolni. Azért mondja ezt, mert őszinte, hiszen mindig így gondolta. Teljesen biztos volt benne, hogy a gyermeke fiú lesz, hogy neki fia fog születni, és bár imádja Minát, mégse akar cukorszirupos lenni, ő sajnálta, hogy nem fia született. Hogy miért? Maga se tudja, egyszerűen csak fiús, egy kisfiúra vágyott világ életében, és a dolgok jelenlegi állása szerint erre sosem kerülhet már sor, főleg azért nem, mert elüldöz mindenkit maga mellől, aki nem olyan, mint amilyennek ő elképzeli, aki nem olyan, mint a férfi. Mindig a fiával tervezett, és sokszor álmodott róla. Hogy hat évesen aurornak gondolja magát, hogy tizenévesen, ha ott áll a pályaválasztás előtt ő rettegve figyeli majd, mit akar csinálni, ha nagy lesz.
- A női fecsegésnek nem mindig van oka.
Mégis, ezt az átlátszó hazugságot választja. Érzi, ahogy nehéz kövek gördülnek a szívére, utál hazudni, utálja, ha el kell fojtania valamit. Nem csinálhatja ezt sokáig, mert még a végén úgy jár, mint a legutóbb, abban az ostoba helyzetben, a minisztérium folyosóján. Nem akar megint kellemetlen helyzetet teremteni kettejük között, nem lenne fair senkivel szemben sem.
- Ugyan, ettől nem kell levertnek lenned. Nem téged hagyott el, csak karriert akar. Mondta, hogy nem jön vissza? Mert ha nem, akkor nincs okod búsulni, most éppen ez van, legalább annyi sört ihatsz, amennyit csak akarsz, nincs melletted senki, hogy csúnyán nézzen rád. Aztán majd visszajön, nem tűnik ostobának, aki elhagyjon téged.
A lábait letéve, közelebb csusszan Dwaynehez, és biztatóan megszorítja a kezét, majd feleszmélve, hogy mit is tesz, sietősen nyúl a csizmája után, hogy visszahúzza a lábára. Ha futni kell, akkor már olyan mindegy hány véres seb lesz a lábán, de azt nem akarja, hogy még jobban fázzanak a talpai. Maga se tudja felfogni, hogy mit is mondott a férfinek, meg azt sem, hogy mikor határozta el, hogy ilyen lesz, és hogy amikor elkezdett beszélni, miért gondolta, hogy ez neki nem fog fájni, hogy nem fog ezernyi tőr a szívébe döfni. Nem érti, hogy miért nem szabadulhat meg ettől az érzéstől végre, hiszen ártani nem szeretne a férfinek.
- Kezd hűvös lenni, menjünk lassan nem?
Érdeklődik a férfira se nézve, táskájában zsebkendő után kutatva, hogy kifújja az orrát. Remek lesz, ha még meg is fázik menet közben, ez biztos, hogy a cigi bosszúja.
  
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. szeptember 17. 17:57 Ugrás a poszthoz

Dwayne

- Na látod, akkor biztos visszajön.
Bíztatja mosolyogva. Egész őszintének néz ki, még ha nem is az. Fáj, hogy bíztatja, elvégre szereti a férfit, de pont ez a lényege a dolognak valahol mélyen. Szereti annyira, hogy boldognak akarja tudni, és ehhez az kell, hogy elengedje, hogy ne hadakozzon vele. A férfi bármennyire is utálja őt, most nem veszekszik vele, sőt, szinte kedves, már amennyire ez lehetséges kettejük között, így még annyira se akar összeveszni vele, mindenféle apróságon.
- Az jó lenne. Szoknom kell még a falut. Azt mondták, nem célszerű kint lenni sötétedés után egyedül. Más lett ez a hely azóta, hogy ide jártam.
Nem is nagyon maradt itt már semmi régről. A házak égig érnek, az emberek elvakultan hirdetik, hogy pénzesek. A falu már nem is hasonlít falura, előkelőbb, mint sok külföldi kisváros – sőt olykor nagyváros is -, ami elveszi a régi feelingjét, így érthető, hogy a közbiztonság se ugyanolyan már.
- Remélem Minának nem jön meg a kedve az iskola mellett ahhoz is, hogy kimaradozzon, és későn jöjjön haza.
Pedig ha tudná, hogy a kislánya mit tett nem is olyan rég, most nem sétálgatna ilyen nyugodtan, vagy lenne ennyi ideig távol egy szem gyerekétől, aki nem is olyan ártatlan. Mindenesetre nem tudhatjuk, hogy ez egyáltalán ki fog-e derülni valaha, hiszen a kislány igen ügyesen keveri a kártyáit. Ezzel azonban nem kell foglalkoznunk, hiszen hőseink épp elhagyják a játszótér területét, hogy rövid, sietős léptekkel a Macskabagoly utczára forduljanak, majd onnan nem sokára biztonságos falak vegyék őket körül és nyugtalan álomra hajtsák a fejüket, míg el nem jön a másnap.

Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. szeptember 19. 23:43 Ugrás a poszthoz

Moondance Williams


Végre egy szabadnap! Nagyon örül neki, hiszen mióta itt él csak hajnalban és késő éjjel látta csak a falut, ami az ő fiatalsága óta rengeteget változott már, így nem ártana, ha napközben is látná. Ma nincsenek ügyfelei, ügyesen kijátszotta a kártyáit. Igaz Mina iskolában van koraestig, mindenféle különfoglalkozáson. Nem is baj, a lánya olyan boldogan csinál mindent, hogy nem akarja elvenni a kedvét tőle azzal, hogy hiányolja és agyonölelgeti. Örül, hogy reggel találkoztak, és este is együtt lehetnek. Az új tanévben talán más lesz majd a helyzet, már ha az igazgató úr pozitívan értékeli a pályázatát, és ha jól szerepelt akkor talán megoldódik a dolog ezen része is.
 A mai napot rendezkedésre szánta. Végre kipakolt minden dobozból, utazótáskából, végre az egész ház úgy néz ki, mint amiben laknak is. Az ő szobája is rendezett, ha valamit fel akar húzni, meg is találja, ami nem egy utolsó szempont. Ezen kívül, ha bárki betéved hozzájuk, végre nyugodtan körbevezetheti a házon, nem kell attól félnie, hogy a vendége a nappaliban például eltöri a lábát, vagy Mina szobájába menet, a lépcsőn valami miatt a nyakát szegi.
Egyetlen egy dolog hiányzik már a teljes élethez, hogy ételt tegyen az asztalra. Napok óta reggeliző pelyheket, pattogatott kukoricát és sajtos zsemlét esznek, ami nem kifejezetten a változatos és kiegyensúlyozott táplálkozásról árulkodik, így hát – ha már egyszer mindent kipakol és megtalálta -, felvette a kedvenc zöld ruháját, hozzá egy cipővel, és egy vékony, de mégis kellemes melegséget adó fekete kabátkával, hiszen bármikor eleredhet az eső.
A boltokat sorra járva szerezte be azokat, amikre szükségük volt, ezen kívül a tanszerboltba is betért, hogy néhány íróeszközt, füzetet és lapot szerezzen, mert ebből igencsak kifogyott, és még sütit, sőt egy beköltözést megünneplő tortát is rendelt. Ezekre ugyan várnia kell egy kicsit, így a nagy pakkokkal besorolt egy ablak melletti boxba, tejeskávét és két pogácsát rendelt, amiket a kislány, aki épp diákmunkában van itt, még melegen hozott ki. Így nem olyan rossz várakozni, közben az Edictum egy lenti példányát is megkaparintotta, így már van mit olvasnia is.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. szeptember 24. 18:41 Ugrás a poszthoz

Warrenék


Az elmúlt éjszaka alvászavarát, ma sok szépségtrükkel sikerül elfedni. Az, hogy ideges, egyértelmű, ám gyakorlatilag semmi sem látszik belőle. Köszönhetően az éveknek, na meg az alatta szerzett rutinnak, képes egész jól elhitetni a világgal azt, amit ő akar. Hogy ma mit akar? Örömöt. Valahol mélyen boldog is, ám emellett persze ott a szomorúság, hiszen Mina úgy lelkesedik még mindig az apja iránt, mintha Dwayne Warren igazából nem is halandó volna. Öltözés közben kétszer is meggondolja a szoknyát, cseréli, van rövidebb és hosszabb is, végül egy harmadiknál dönt, amit elég elegánsnak gondol. A tett helyszínére érve, kénytelen elmosolyodni, hiszen Mina minden aggodalmát leküzdve a férfi tényleg nagyon jól fest.
- Jól nézel ki.
Nem nagyon beszéltek az utóbbi időben, egy nem is olyan régi kirohanása miatt, amit valahogy nem akar visszacsinálni. Szörnyen bosszantja, hogy a férfi is tudja a kis titkát, és mégis, annyira jól esik, hogy elmondta neki. Végre felszabadult, szó szerint érezte, ahogy a kövek, sőt sziklák lezúdulnak a szívéről. Ez az érzés jelenleg felülír mindent, csak a zavarát nem, ha a férfi közelében van. Mindenesetre igazi úriasszonynak is mondhatnánk, hiszen nem szenved, és nem játssza a drámakirálynőt. Elfogadta a helyzetet, és nem is akar keresztbe tenni. Elfogadta a férfi érzéseit, és tiszteletben tartja őket.

***


Hosszúra nyúlik az egész procedúra, és különösen zavaró, hogy többször is „doktornőnek” szólítják. Mintha egy gyilkosság tárgyalásán ülnének, ahol ő az egyik szakértőként, mint kutatást végző ember van jelen. Nem mintha nem lenne büszke arra, amit elért, de ez most a magánélete, nem pedig a munkája. Aztán kínos percek után megszületik az ítélet, és halvány mosollyal fogadja a lánya ölelését, még néhány szót váltanak bent, majd kisétálva, a lányka kezét fogva indulnak el arra, amerre Mina akar. Ez a nap erre lett szánva.
- Persze, minden.
A lányka előreszalad, ő lassít a léptein, remélve, hogy Dwayne is megteszi, és kicsit lemaradva tud vele néhány szót váltani.
- Miközben pakoltam, találtam egy nyakláncot. A nagyapám szerezte, még Mina születésénél, azt mondta védelemmel látja el, ha jól emlékszem, de nem érdekelt akkoriban, hogy mit mond. Rúnázott, ha jól láttam, viszont nem sokat értek hozzá. Nem néznéd meg nekem valamelyik nap? Ha tényleg jó, szívesen nekiadnám, de azért megátkozni nem akarom a gyerekemet.

Utoljára módosította:Dr. Mácsai Zója, 2014. szeptember 24. 18:51
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. szeptember 24. 22:18 Ugrás a poszthoz

Dwayne, Mina

- Hm?
Még jó, hogy nem nyitja ki a száját, nem szeretné firtatni a dolgot túlságosan, próbálja visszakeresni, hogy mikor kapott medált, főleg rúnázottat Dwayne-től. Nem volt hosszú, de igen intenzíven telt az a nyár, sok felé voltak, sok mindent csináltak, de erre biztosan emlékezne.
- Miért ne lenne meg?
Hárít, alig érezhető a bizonytalanság a hangjában, de azért még neki is feltűnik. Nyel egy nagyot, és Mina felé fordítja a tekintetét, aki épp egy egész aranyos kávézó menüjét olvassa, majd egy idősebb hölggyel kezd beszélgetni, aki láthatóan ott dolgozik. Nincs olyan messze tőlük, mégis hallótávolságon kívül, de azért szemmel tartja, hiszen ismer számos borzalmas történetet, szülő mellett eltűnt gyermekekről, és nem  is tudja mit tenne, ha Minának akár csak a haja szála is meggörbülne.
- Nem vagyok akkora szívtelen szörnyeteg, mint amekkorának gondolsz. Tudod…
Egy pillanatra megáll, mielőtt még ostobaságot mondana, vagyis nem ostobaság, nagyon is értelmes lenne, de inkább lenyeli a gondolatot, és egy pillanatra lehunyja a szemét.
- Én vagyok a hülye, hogy próbállak az ellenkezőjéről meggyőzni. Sajnálom, menjünk inkább, Mina vár, ne rontsuk el a boldogságát, hiszen végre hivatalosan is összetartoztok.
Mostanában nem sokat beszél, csendesebb lett, mintha az évek kicsit elvették volna azt az életvidám, őszintén kommunikáló nőt, aki volt. Nehéz időszakon megy át. Talán, majd ha beáll a rutin az életébe, akkor menni fog minden úgy, mint régen. A beszélhetés folytatása helyett irányba állítja magát, és útközben gyors mozdulattal letörli az arcát. Csak túl akar esni az egészen, és hazamenni, de tudja, hogy Mina minél hosszabbra szeretné majd nyújtani a napot, ő pedig igyekszik majd mindehhez jó képet vágni.
-Jó napot! Mit eszünk, választottál?
Érdeklődik a lányhoz fordulva, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, és reméli, hogy Dwayne se érez másképp a dologgal kapcsolatban.

Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. szeptember 27. 13:00 Ugrás a poszthoz

Léna

Az elmúlt napokban annyi minden történt vele, hogy megmondani se tudja hol áll a feje. Először is, visszakapta a régi állását, vagyis pszichológus lesz, másodszor megkapta kedves barátnője tantárgyát, így tanár is lesz, harmadszor pedig, beszélt az igen csak karakteres és emlékezetesen szép férfival, név szerint Markovits Istvánnal, és megállapodtak egy házvezető-helyettesi posztban. Úristen. Meg Merlinre. Ennyi mindent kapni maga az álom, hiszen sok új szerepben is kipróbálhatja magát, emellett még pénzt is többet kap, mint remélte, így nem kell ide-oda rohangálnia a muglik és a varázslók között, hogy az anyagi hiányt, amit a házvásárlás okozott, pótolja.
Elégedetten sétál hazafelé, ahol egy üres ház várja majd, hiszen Mina a hétvégén az ikrekkel van, Kriszta legnagyobb örömére, így csak este jön haza. Egy pillanatra megtorpan, elvégre nem kell feltétlenül hazamennie, most, hogy ilyen szépen rendbe jöttek az anyagi ügyei, igazán megengedhet magának egy kiadósabb ebédet a falatozóban, ahova mindig be akart térni, amióta kinyitott, csak sosem jött ki úgy a lépés, aztán már nem volt itt, hogy kijöjjön. Most viszont semmi sem akadályozza meg, hogy belépjen a közepesen zsúfolt vendéglőbe, keressen egy üres asztalt, és kabátjától megszabadulva a táskájával együtt a maga melletti székre pakolva magához ne vegye az étlapot.
Hosszas böngészés után azonban megmarad a nap ajánlatnál, annyi mindent tudna ugyanis enni, hogy dönteni nem tud, így a napi ajánlatra bízza magát, és nem is döntött rosszul, egy pohár vörösbor társaságában érkező ebédje igen jól néz ki, így egy mosoly és egy köszönés után hozzá is fog az első falathoz, mely után azon kezd el gondolkozni, hogy vajon kiszállítást is vállalnak-e, hiszen ha sokáig dolgozik, akkor is, Minának ennie kell, és ez a hely elég korrektnek tűnik.

Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. szeptember 28. 09:12 Ugrás a poszthoz

Léna

Az étel negyedét fogyasztja el, mire eljut odáig, hogy nem fog már éhen halni, így előveszi a naptárát, hogy a következő hét elintéznivalóit átnézze, rendszerezze és jól az eszébe vésse, mert tart tőle, hogy valamit el fog felejteni. Például a tanóráját, vagy a találkozást Gál Botonddal. Nem akar már az elején link lenni, sőt, eddig soha életében nem sikerült linkeskednie. És akkor, amikor az utolsó falatok végén jár, megszólítják. Felpillant a nőre, aki ismerős, látta már képen, de kell egy pár pillanat, hogy összetegye a képet.
-Igen, én vagyok, jó napot.
Amikor bemutatkozik, akkor kapcsol, hogy honnan olyan ismerős. Hát persze, hiszen Mina rengeteget mesélt róla. A kettejük közötti különbség annyi csupán, hogy amíg ő csak csupa szépet hallott Lénáról, addig őróla valószínűleg Dwayne által a sátán egy igen jól sikerült reinkarnációját testesítheti meg. Nem csoda, hogy a nő kíváncsi rá. Kicsit megemelkedve a széken fog kezet a nővel. Ő sokkal lágyabban, látszik, hogy amíg egyikük gyakorlatias, a másikuk inkább elméleti síkon mozog.
- Én is örvendek. Azt hiszem ennek már ideje volt. Ha nem tartom fel, csatlakozzon hozzám egy kis desszertre. Egyébiránt nagyon szép neve van, ha lett volna még lehetőségem gyermekre és lány lenne, szívesen adtam volna neki ezt a nevet.
Mina mesélte, hogy csak keveset lesz itthon, biztos sok elintéznivalója van, de egy szelet süteménybe még senki se halt bele. Kedves mosollyal ül vissza, a tányérját egy pincérfiú épp elviszi, ő pedig a határidőnaplóját zárja össze és teszi vissza a táskájába, hogy a nőnek szentelje minden figyelmét.
- Gondolom érdekli mennyire vagyok manipulatív, megátalkodott, mesterkélt, szégyentelen némber.
Ezek azok a szavak – legalábbis a finomított verziót előadva, ami még tűri a nyomdafestéket - , melyeket Dwayne róla mondhatott. Ennél kedvesebbeket nem nagyon tud elképzelni.
- Sajnos ki kell ábrándítsam, egyik se jött össze, akkor valószínűleg nem itt ülnék, hanem az arany trónomon, miközben legyeznek és éppen nagyon unatkozom.
Bár azt az életet nem bírná. Talán utazgatna. Régen nagyon szeretett új vidékeket felfedezni, de mostanában már ez egészen elveszett, csak az ismerős tájat látja újra és újra. De legalább kezd minden a helyére kerülni.
- Tegeződhetnénk? Sokkal könnyebb lenne, elvégre az életünk néhány ponton összekötődött.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. szeptember 28. 12:38 Ugrás a poszthoz

Moondance

Olyan jól sikerült ez a pogácsa, hogy muszáj még egyet kérnie belőle. Éppen felkelne, amikor egy kutya elsétál mellette. Valószínűleg nem most van itt először, vagy igen jól nevelt, mivel gazdája nélkül egy székhez megy, és le is pihen mellé. Nem nagyon firtatja a dolgot, ismeri a tulajdonost, Verocska mindig olyan volt, aki a föld felett három méterrel lebeg. A vicces, hogy van bennük egy közös dolog, nevezetese, hogy az első férjük ugyanaz a Szendrődy – Nagy Áron nevezetű úriember. Ám míg Zójának az első, addig reméljük Verocsnak az egyetlen férje lesz, hiszen igazán szépek együtt, és a gyerekeikkel is nagyon jól bánnak.  
Felkelve nyugodtan hagyja ott a cuccait, hiszen Bogolyfalva egy igen kis hely, azt is tudják már rég a falu végén, hogy megvakarni készülsz az orrod, akkor az milyen gyorsan körbejárna, hogy valaki kiemelt valamit egy másik ember táskájából. Két újabb pogácsát kr, rá se jött, hogy milyen éhes, amíg le nem csípett egy falatot az első gőzölgő pogiból. Hozzá természetesen még egy bögre tejeskávét kér, jó sok tejszínhabbal. Reméli, hogy a tulaj is felbukkan amíg itt van, szívesen elmenne kisgyerek nézőbe, hiszen imádja a gyerekeket.
Visszasétálva megpillantja a kutyus gazdáját is, aki előtte állt a sorba, és most ül le oda, ahol az állat pihen. Halvány mosollyal mászik vissza a maga boxába, hogy az újságot lapozva várakozzon a pogácsájára, és néha visszaintsen a rá köszönőknek, mint például a széles mosollyal közlekedő Kriszta és Balázs párosra, akik úgy rohangálnak ma egész nap kéz a kézben, mint a mérgezett egerek.
Nem ritka, hogy így vannak, csak általában nem szoktak rohangálni, ők azok az andalgós páros. Kicsit irigykedik is a legjobb barátnőjére, hogy olyan szerencsében van része, hogy összeköthette az életét azzal, akit szeret. Neki is megvolt az esélye, ám mégis elszúrta, és azóta se jött rendbe a dolog, ezt bizonyítja, hogy harminc éves korára két váláson, két majdnem házasságon és egy házasságon kívüli gyereken van túl, ami nem túl fényes arány. Egy apró sóhajjal fordul vissza az újság felé, hogy a következő oldalt is áttanulmányozza, mire végre megérkezik a pogácsája, amit kedves mosollyal megköszön.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. szeptember 28. 22:03 Ugrás a poszthoz

Léna

- Csak ha nem tartom fel.
És úgy néz ki, akarta a nő is ezt a beszélgetést, hiszen bármennyire is rohan, mégis leül. Most légy okos Zója. Ezek miatt rettegett és retteg még most is az ideköltözéstől, a gondolatait ösztönösen elzárja, bár mások fejébe nem lát, a saját gondolatait meg tudja védeni. Nem akarja, hogy akárki belelásson, még ha ő nem is lát bele másokba, pedig mestere szerint igen hasznos képesség, mégis ismeri a saját gondolatait, hogy mennyire nem akarja kiadni másoknak, és ebből kiindulva tudja, hogy más se akarja, hogy idegenek beleszóljanak mindabba, hogy ő mit gondol, hiszen a gondolataink a sajátjaink.
- Harminc évesen két házasságon vagyok túl, és van egy gyerekem, aki most megy mágustanodába. Nem hiszem, hogy alkalmas lennék rá, hogy még egyszer végigcsináljam. Hálás vagyok azért, hogy Mina viszonylag egészséges és boldog gyerekként nőhetett fel.
Halvány mosolyt ereszt meg a nő felé, miközben lepakol és helyet foglal vele szemben.
- Ismerem, és ha az én fejemhez ilyeneket vág, nem hiszem, hogy másnak szentként állítana be. Nem is vagyok. Emellett pedig van egy ekkora fecsegőm, aki akaratlanul is mindent elmesél.
Mina magasságába emeli a kezét, nyilván a nő is tudja, hogy Mina szeret mesélni, mindent, ami az életében van, így Zójának Lénát és valószínűleg fordítva. Amikor megtudta, hogy az apjának kapcsolata van a nőnek, hazament, és vidáman elmesélte anyának, hogy apa boldog. Ő pedig igyekezett ehhez jó képet vágni, aztán, mint ismerjük páran ez nem sikerült, azt azonban, hogy ezt a nő is tudja, csak sejti. Eddig nem kereste a társaságát, pedig volt a faluban és a minisztériumban nem egyszer, most azonban, hogy meglátta, mégis idejött. Ő sem teljesen hülye, egész jól össze tudja rakni ezeket a részleteket. Egy pillanatra lenéz az asztalon pihentetett kezeire, majd fel a nőre.
- Felesleges tartanod tőlem. Dwayne azt az egy titkomat se tudta magában tartani, amit fontos lett volna, hogy megőrizzen. Még ha neki nem is számít, nem valószínű, hogy a legutóbbi beszélgetésünkről ne tett volna említést neked.
Közben a picérfiú visszatér Léna ebédjével, és két szelettel abból a süteményből, amit rendelt még Zója, két tányéron. Bár nem kérdezte meg, milyen desszertet kér a nő, de hallotta, hogy süteményezést említettek, így gondolta, hogy ezzel nem lő annyira mellé. Zavartan néz rá Zójára, aki rámosolyog, nyilván még kezdő itt. Zója zavartan körbenéz, amíg a fiú tevékenykedik, mintha hihetetlenül érdekesnek találná a díszítést. Amikor végez és eltávolodik az asztaltól visszapillant a nőre.
- Had magyarázzam meg. Szörnyen irigy vagyok az emberekre. Mások irigykedve nézik azokat, akiknek vélavér folyik az ereiben, mert szépek, és ha akarják, bárkit megkaphatnak. De mit ér a szépség, ha életükben csak egyetlen társuk van? Ebbe senki se gondol bele, de ez a nagy helyzet. A ragaszkodás, ami a vélákat jellemzi, a félvéláknál is megvan, szerencsére a negyedvéláknál nem. Szörnyen érezném magam, ha ilyen örökséget adtam volna a gyerekemnek. A ragaszkodás lényege, hogy csak egyetlen férfire képesek szerelemmel nézni, azzal az igazival, a mindent elsöprővel, és sajnos ez az életük végéig eltart. Ha akarom, ha nem az én emberem Dwayne Warren.
Egy kis részt leszed a süteményből, meg azonban nem eszi, inkább csak játszik vele. Muszáj valamivel lefoglalnia magát.
- Amióta kimondtam neki, hogy szerelmes vagyok belé, felszabadultam. Ő valószínűleg nem így érez, sőt. Viszont én kimondtam, és megszűnt a nyomás. Ez kicsit önző dolog volt, de nem tudtam már hallgatni róla. Elutasított, hiszen fordítva nem törvényszerű a dolog, elfogadtam. Nem mondom azt, hogy ha most berontana és akarna tőlem bármit is, nemet mondanék, mert ez képmutatás lenne a részemről. Akarnék, de nem kényszerítem, holott megtehetném. Utálhatsz, amennyire csak jól esik, hiszen én is hallok dolgokat, de tiszta lapokkal játszom. Jelenleg pedig a legkevesebb kedvem a gyűlölködéshez van. Nem azért vagyok itt, hogy tönkretegyem az életeteket, hanem mert a gyerekem ezt akarja. Nekem ő a világon a legfontosabb, az egyetlen, akinek mindent meg akarok adni hogy boldog legyen. Amíg meg nem született, egyszer sem jutott eszembe, hogy valaha azt fogom mondani, hogy én a gyermekemért élek, és most tessék, így változik a világ.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. szeptember 30. 12:01 Ugrás a poszthoz

Csengettyű

Folyamatosan csak egyetlen szó cikázik az agyában. Katasztrófa. Komolyan katasztrófa az egész helyzet. Amennyire igyekezett pozitív lenni a dologgal kapcsolatban, most legalább olyan negatív. Próbálta helyrehozni, próbált kedves lenni. Kedves is volt, még ha fájt is, és ezzel sikerült elérnie, hogy még nagyobb galibába sodorja magát. Nem tudja, hogy mi lesz, hogy ez a helyzet valaha is megoldódik-e. Botond most nincs ben, még csak rákészülnek az évre, kicsit átalakítják a helyet, más lesz az elrendezése. Nem is baj, ez is csak az egy évvel ezelőtti eseményekre emlékezteti. Nem akar emlékezni, és mégis, vágyik a múltra.
Az éppen olvasott aktát fáradtan leteszi, az Ombozi gyerekről írt kusza feljegyzéseket próbálja kibogozni. Nem is igazán érti, mi vezetett a helyzet ilyen drasztikussá válásához. Megkérdezhetné, de minimum húsz csapdára lenne szüksége, hátha valamelyikkel elejti Dwayne Warrent, és még akkor se biztos, hogy szóba áll vele. Lehunyja szemeit, majd sóhajt és újra kinyitja. Nem szabad sírni. Mintha hatvan éves lenne, úgy kel fel, és indul meg egy újabb adag tejeskávéért. Nem számolja hányadikat issza, pedig még dél sincs. Ebéd a nagyteremben. Dolgok, amiket biztosan ki fog hagyni, bár jobb lenne, ha kicsit közelebbi kontaktot ápolna a Rellonosokkal, elvégre a helyettesükké vált. Meg kéne ismerkednie a prefektusokkal is. Pár diákot ismer onnan, de az édes kevés, ha az ember lánya a vezetőségük tagjává lett. Felül kellene kerekednie, de nem megy, egyszerűen nem tudja már rendben tartani az életét. Elvesztette a fonalat, és már azt se tudja pontosan, hogy korábban hogy sikerült megtartania.
Esetlen mozdulatokkal lép vissza, ha nem tartana tőle, hogy bárki belép ide, akkor simán lerúgná a cipőjét, de nem teleti meg. Lehet nem értekék, hogy mit keres egy női cipő egyik párja a földön, másik meg sarkával a falba ágyazódva. Szíve szerint most ezt tenné, csapkodna, ordítana, és leginkább nem látna szellem macskákat a kanapén ülni.
- Szuper Zója, egy dilis lett a dilidoki.
Fáradtan ül vissza a székbe, szemét becsukva kezdi masszírozni a halántékát, és igyekszik visszatérni a való világba. Amúgy ki mondta, hogy szellem macskák nem lehetnek? Nekik is lehet befejezetlen ügyük.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. szeptember 30. 12:41 Ugrás a poszthoz

Csengettyű

A kifejezést, ami az arcára kiül, talán úgy lehetne leírni, mintha azt mondaná „na ne szivass”. Úgy néz a macskára, mintha tényleg nem hinné el, hogy ott van, aztán lassan kénytelen belátni, hogy de, sajnos mégiscsak arra járt. Simogassa meg, na persze. Nyugodtan néz a macskára, már nem hiszi azt feltétlenül, hogy a macska nincs ott. Reméli az az egér is csak szellem volt, ami a minap átfutott előtte az utcán. Nem is akar rá emlékezni. Visszafordítja a tekintetét az akta felé, bosszúsan morogva.
- Feleségül ne vegyelek?
Bár elég furcsán jönne ki a lépés, de lehet két házasság után most már simán csak a másik oldalra kéne állnia az oltárnál. Úgyis szereti, ha ő irányíthat, bár ez a szellem macska is elég vetélytársnak néz ki ebben, inkább elolvassa ugyanazt a sort harmincegyedszer is, és megpróbálja a mellette elterülő lapra szépen, a saját betűivel lejegyzetelni, hogy mi is történt. Nem könnyű, sőt, ahogy elnézi, ez egy egész napos kihívás lesz a számára.
- Miért tenném, amúgy?
Azt már meg se kjérdezi, hogy mégis hogyan képzelte el a macska, mivel szellem, de lehet, hogy erre érzékeny és nem beszélnek róla, mint mikor nem értekeztek gyerekkorukban arról se, miért deformálódik el anyjuk arca, ha ideges, majd vissza. Szerencsére ők ezzel a „képességgel” nincsenek megáldva, így nem váltanak rusnya banyára, ha épp ordítoznak valakivel. Nem tud az Ombizi fiú anyagára koncentrálni, inkább felkelve odasétál a kanapéhoz és leül a macska mellé. Nem tudja, hogy normális-e egy szellemmacskával társalogni, de hát ezen a helyen pont azok fordulnak meg, akiknek fura problémái vannak, mint neki i jelenleg. A lábait keresztbe téve egy hosszú pillanatig néz a macskára, majd megpaskolja az ölét, és halvány mosolyt küld felé.
- Gyere, te szőrgombóc.
Ha pedig a macska elfogadja a felajánlást a lehető legtermészetesebben elkezdi simogatni, mintha mi a jelenetben nem lenne semmi groteszk.

Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. szeptember 30. 13:05 Ugrás a poszthoz

Csengettyű

- Utasítottál. Ha kértél volna, akkor a „kérlek” vagy a „nem lenne kedved”, esetleg „szeretném, ha” valamelyike benne lett volna. Nem kioktatás, csak észrevétel.
A macska végül elfogadja a felajánlást, ő pedig engedelmesen elkezid vakargatni az állát. Igen furcsa érzés, és némiképp ostobának is érzi magát a jelenet közebn. Olykor, mikor a macskához ér, érzi a jegyes érzést, de egyáltalán nem zavarja. Arra, hogy unalmas lenne, jót nevet, bár a nevetésébe keveredik a szomorúság is, amit jelenleg érez. Fáj nevetni.
- Bárcsak unalmas lennék. Jó lenne felkelni, és azon gondolkozni, hogy milyen unalmas az életem.
Meséljen valami szépet. Na ezzel megfogták, mert szépet nem igen tud mesélni. Kicsit ráncolja is a homlokát, hátha valami eszébe jut, de még a konkrét meséből is csak a szomorúak ugranak be, de azokból valószínűleg mindegyik.
- Tudod, most nem igazán vagyok ráállva a happy endre, inkább csak a rémes befejezésekre, talán pár hét múlva tudok majd szépet is mesélni, addig sajnos ilyen unalmas és undok ember leszek.
Nem mintha, ő nem unná önmagát szörnyen, hiszen a lelki bajait fizikailag is érzi. Ólomnehezek a lábai, sajogat a háta, és rossz a gyomra. Gyakorlatilag kekszen és kávén él napok óta, pedig rendesen még csak el sem kezdődött az ősz, hiszen odakint most is süt a nap, még ha gyéren is.
- Szőrgombóc úr? Ki adta neked ezt a helyes nevet?
Érdeklődik a macskától, finomítva a stílusán, hiszen ha nem is oldódik meg az élete azonnal, a betévedő diákokat nem kellene elrettenteni azzal, hogy minden bátorságukat, amiket összeszedtek, elröppenti egy undok banya, aki elvileg segíteni jött, gyakorlatilag azonban inkább rombol, mint épít. A keze továbbsiklik a macska testére, majd vissza a fültövére. Nem is rossz, innen egyenes út vezethet a zárt osztályra.
- És te vagy itt az egyetlen macsek, aki átjár a falakon és beszél is? A többiek irigykedhetnek ezért. Te meg megkaphatsz minden cicalányt.  

Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. október 5. 21:53 Ugrás a poszthoz

Adél

Kétségtelenül elkezdődött az év. Az első, ahol tanárként is helyt kell állnia. Bár nagyon sok segítséget kapott, azért nem árt utána olvasni. Kellene egy tanársegéd is, és némi olvasnivaló a diákoknak, illetve ha összeállítana egy szorgalmi listát az se lenne utolsó szempont. Az órarendje az egyetlen, ami véglegesítve van végre, így már azt tudja, hogy mikor merre van dolga. Az elmúlt napokban eléggé szét volt esve, és bár még most is a sírás kerülgeti, ha meglátja a férfit a folyosón, eldöntötte, hogy megrázza magát, és nem vár tovább arra, hogy ne nézze levegőnek. Nézze csak, talán könnyebb is lesz a dolog. Nem, ez nem igaz, de ő szentül hisz benne.
A női szív bajára pedig a legjobb dolog a vásárlás, így ami ma látható rajta, teljesen új, és imádja. A kabátka volt az első szerelem, aztán kellett hozzá egy cipő, és a cipőhöz akkor már járt egy ruha is. Ha pedig ezeket megvette, nem ártott néhány új rúzs, meg egy szép paletta őszi színekből. Egy napi bolyongásra legalább elterelte a figyelmét, és most is az a legfőbb problémája, hogy egy kicsit fáj a lába a cipőben, de még kibírható. Csodásnak érzi magát és ez most a legfontosabb.
- Persze, csak nyugodtan.
Arrébb húz egy könyvet, hogy kényelmesebben elférjen az asztalához csusszanó lányka. Kinyitja az ölében lévőt, pörgeti egy kicsi, majd a kívánt oldalnál kinytja, és beleolvas pár sorba. Leginkább az érdekli, mennyire emészthető a szöveg. A tárgya nem a legfontosabbak közé sorolandó, ám ha valaki szívesen felveszi, akkor az ne szakadjon meg. Ez inkább érdekességekkel teletűzdelt. Sokan talán fel sem veszik, hiszen az biztos, hogy itt se a pálcára, se bájitalokra nincs szükség. Egy pillanatra rápillant a mellé telepedőre, de mivel ő is kellőképp elfoglalt, így nem kezdeményez beszélgetést, nyilván, ha a másik szeretne valamit, úgyis meg fogja kérdezni.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. október 5. 23:22 Ugrás a poszthoz

Moondance

- Az én hibám is.
Elvégre nem történt semmilyen baleset, és ha mégis történt volna, abban a kivételes helyzetben vannak, hogy nyilván mások, akiknél van pálca, vagy maga a lány is a segítségükre lettek volna, így aztán az ilyen apróságoktól könnyedén el tud tekinteni. Különben is, a pogácsa és a tejeskávé egy pillanat alatt elfelejtik minden búját. Egészségtelenül sok kávét iszik, évek óta mintha pótolni akarná azt a pár hónapot, amit nem kávéval élt, hiszen onnantól, hogy megtudta, terhes, addig, amíg Mina meg nem született, becsületére legyen mondva, egyetlen káros szenvedélyének se hódolt. Mina pedig nem lett semminek a függője, ami nem rossz, hiszen az anyja számos rossz szokásnak hódol vagy hódolt, így ha minden jól megy, egyetlen gyermeke ennél jobb életet él majd.
Mosolyogva pillant fel a kutyájával játszó lányra. Igazán okos és szófogadó kutya, aztán figyelmét visszafordítja a betűk felé, és feljegyez néhány elintézendőt, melyek még nem szerepelnek benne, de ismét fel kell pillantania, mert a lány megszóltja. Kedves mosollyal rázza meg a fejét, miközben leteszi a kezében tartott bögrét. Már el is feledkezett róla, de már érti, miért fáj annyira az ujja.
- Nem, egyáltalán nem. Van egy kb. ilyen magas tizenhárom éves, roppant érdeklődő lányom.
Mina magasságának megfelelően emeli a kezét. A lányka minden nap egyre nagyobb és nagyobb, így aztán mostanában egyre jobban odafigyel már arra is, hogy mit és hogyan kérdez. Mindig is őszinte volt vele, tudja, hogy  a lány nagyon empatikusan viseltetik a stílusa és a közlendője iránt, amiért nagyon hálás, de mivel idősödik, oda kell figyelnie már.
-  A zaj a hétköznapjaim része. Meg aztán a tanítás során se feltételezem, hogy a diákok majd csendben ülnek.
Sőt, az lenne csak az igazán kínos, ha így tennének. Persze ne ordítsanak egész nap, de legyen nyílt és kommunikatív a társaság, mert ő is azzal tud inkább tenni valamit, ha nyíltan közelednek felé. A zárkózott emberek olyan kihívást jelentenek, melyeket inkább a rendelőben old meg, nem órán, elvéve a lehetőséget a többiektől.

Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. október 6. 13:11 Ugrás a poszthoz

Mr. Warren

Sokan vannak itt egyszerre a szünetben. Ő pedig egyre frusztráltabb. Nem azért, mert sokan vannak, elvan a tömegben bőven, csak beszélni akar a tőle nem messze ülő férfivel. Úgy csinál, mint aki éppen dolgozik, de közben nézi a távozó kollégáit. Lyukas órája van, be kéne mennie a rendelőbe, de ráér, ha a férfi is marad. Az elmúlt napok ugyanis igen gyatrán teltek. Nem akarja már ezt csinálni, egyszerűen elfáradt abba, hogy szomorú legyen, érzi, hogy a közérzete is egyre pocsékabb. Így mikor az a furcsa szerzet, Anton is távozik, és a férfi is feláll, hogy elinduljon, egy macska ügyességével, meg némi egy sarkon ugrálással vetődik a férfi elé, beverve a fejét és a könyökét is az ajtóba.  
- Hogy az a…
Hiába fáj, a saját bénaságán nevet, oké, ez az egész már az elején nevetséges volt, és azóta csak romlott a helyzet. Mégis valahogy ez egy jó kezdet ahhoz, hogy megoldják. Felemelve a kezét kéri, hogy álljon meg, addig, amíg kineveti magát. Oké, ez már hiányzott neki. Nagy levegőt vesz, amikor már kicsit megnyugszik és tud beszélni. Nagy levegőt vesz.
- Beszélnünk kell. Csak hallgass meg, és utána kiröhöghetsz, az se lep meg, csak had mondjam el. Kicsit önző lesz, mint a múltkori, de nem akarom, hogy sírás legyen a vége. Oké?
Reméli, hogy senki se jön be, nem akar még egy pofont az ajtótól. Majd előrenyújtva a kezét, komolyan, de mégis szeretettel néz a férfire.
- Békejobbot nyújtok. Tudom, hogy haragszol rám, hogy elszúrtam, hogy nem lett volna szabad, de megtörtént, ezen nem tudunk változtatni. Viszont sok minden ki is derült, ami azért jó nem?
Kicsit bizonytalanul néz a férfire, de ha már ilyen lehetőség adatott meg, hogy beszéljenek, azt nem fogja elszúrni azzal, hogy most elfut, sőt, nem is akar elfutni. Az ajtónak dőlve próbálja fenntartani a szemkontaktust, és ha valaki most benyit, akkor kevésbé fogja megütni az ajtóval.
- Nem azt mondom, hogy legyünk mostantól a legjobb barátok, de régen működött ez közöttünk, tudtunk normálisak lenni, jókat beszélgetni. Megpróbálhatnánk megint jóban lenni. Én szeretlek, mint embert, és félre tudok tenni mindent, amit a múltkor mondtam neked, ha cserébe észreveszel, és nem megy el az életkedved attól, ha hozzád szólok. Én nem akarok haragba lenni veled, vagy harcolni. Úristen, egy ajtó vert meg az előbb, hogy győzhetnék ellened? Csak azt szeretném, ha elviselnénk egymást, ha barátok lennénk, ha idővel normális lenne a viszonyunk. Gyerekesek vagyunk ezzel a haragszom ráddal. Szeretném, ha nem negatív érzésekkel tennénk tele a hétköznapjainkat, hanem egy kis örömmel. Ha valami jó történik, bátran meséljük el egymásnak, vagy ha mondjuk megölelni van kedvem, had öleljelek meg, mert éppen arra vágyom. Különben is, sokkal jobban áll mindkettőnknek, ha mosolygunk, nézd.
Zárásként pedig idétlenül elmosolyodik, remélve hogy ezzel végképp sikerül előcsalogatnia egy kis békülési szándékot.


Ruha
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. október 6. 14:16 Ugrás a poszthoz

Dwayne

A hosszú szünetből gyorsan kitalálja a fő problémát. Túl sokat beszélt. Nem lepődik meg, hiszen olyan izgatott, mint amilyen talán évek óta nem volt. Lassan engedi ki a levegőt, mire a férfi egyetlen mondattal kérdez.
- Nem. Mármint mindjárt. Nem akartam sokat beszélni, csak sok lett.
Pedig amikor először végiggondolta, nem volt ilyen vészesen sok, és most mégis, rengeteg lett visszagondolva, meg felpillantva az órára, ahol a becsapódása óta súlyos percek teltek el. Nem néz úgy ki, mint aki nem haragudna rá.
- A lényege, hogy szeretnék a barátod lenni. Nem csak annyi, hogy ne utáljuk egymást. Tudom, hogy nagy kérés, de akár megpróbálhatnánk.
Kicsit megáll, csak szépen lassan beszél, szünetet tartva, és tényleg a lényegre hivatkozva.
- Nem lehet mindent kitörölni, ami közöttünk volt, de lehetne enyhíteni. Elszúrtuk, elszúrtam, de szeretnék jóban lenni veled. Fontos vagy az életemben. Nem szeretem úgy kezdeni a napomat, hogy rosszba vagyunk. Nem csak Mina miatt, magunk miatt is.
Lesz egy lépés a férfi felé, de mielőtt bármi félreérthetőt tenne a táskája után nyúl csak, el a férfi mellett, hogy egy kis tégelyt vegyen ki belőle.
- Van egy seb a combomon, leöntöttem kávéval, de nem foglalkoztam vele. Rossz ötlet volt, azt hittem, majd elmúlik, azóta használom ezt.
A tégely tetejét levéve ken egy kicsit a férfi kezére, határozottan, mielőtt ellenállna, majd mosolyogva pillant fel rá.
- Mint a barátok. Jó lenne, ha ez működne, mert nagyon szeretlek téged.
Zavartan a füle mögé hajt egy tincset, majd a tégelyt visszazárva az asztalára teszi.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. október 6. 15:21 Ugrás a poszthoz

Dwayne

- Rendben.
Olyan nyugodtan mondja ki ezt az egyetlen szót, hogy az magát is meglepi, ám komolyan gondolja. Ennyire komolyan még nem gondolt semmit talán. Érződik a hangján, az arcán, hogy komolyan gondolja. Itt a nagy lehetőség, hogy ne marják egymást, naná, hogy vevő lesz a dologra, még ha a férfi ilyen durván is közölte ezt.
Valahol mélyen azonban rájön, hogy igaza van. Elvégre – bár jó oka volt rá – nem viselkedett a legnormálisabban. Lehetett volna ezt most is, akkor is jobban kezelni, és erre jó sok egyedül töltött idő adott megoldást, aminek kifejezetten örül.
- Tényleg az voltam. Meg önző is, határozottan, mintha nem lennék önmagam. Már rosszul érzem magam a bőrömben. Ha én sem érzem magam jól benne, akkor valószínűleg a környezetem is megszenvedi.
Teljesen normálisan beszél a férfihez, elvégre jogos, amit az előbb mondott. Jobb is ez így. Megkönnyebbülés. Szín tiszta megkönnyebbülés, ahogy most itt állnak, és elmondhatott biztosan mindent. Szeret megkönnyebbülni. Szóval akkor aranyszabály, a múltat nem emlegetjük, hogy lehessen a jövőben egy viszonylag harmonikus viszonyuk. Rendben. Ez tartható, végül is, most már minden a helyére került ott, le lehetett zárni, ami volt. Kell a tér az újnak.
- Egy csomó időt elvettem tőled. Bocsi, majd beszélünk, biztos még sok dolgod van.
Visszalépve az asztalához felvesz egy kupac papírt, majd arrébb téve a megfelelő mappát végre megtalálja.
- Óóó, és gratulálok kolléga, már a helyettességhez. Majd megihatnánk valamit ennek örömére.
Újabb mosoly, majd visszaülve felnyitja az aktát, és elkezd kipakolni belőle, egyetlen kis papírért.  

 
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. október 12. 16:48 Ugrás a poszthoz

Dwayne

Egész nap úgy viselkesett, mint az űzött vad, és próbált kitérni mindenki elől, mint ahogy kerülni azt is, hogy üres folyosókon vagy termekben kettesben maradjon bárkivel. És ha mégis így esett, akkor is igyekezett ezen változtatni. Nem semmi tempó az, amit ma diktált, viszont tény, hogy nem is lesz ez így jó. A tegnapelőtti incidens miatt két napja olyan, mint aki egy másik világban van, voltak, akik összesúgtak a háta mögött, hogy szerelmes. Na persze, ha ennyi lenne az egész. De inkább megtartja őket ebben a hitben, és nem firtatja a dolgot. Viszont nem viselkedhet így sokáig, ezért az egész napos menekülés közben próbálta felkutatni Dwayne-t, aki jellemzően pont ekkor nincs sehol. Már a reményt is feladta, hogy megtalálja, amikor egyszer csak ott terem a szeme előtt életnagyságban a háta.
- Aucs.
Annyira elfoglalta, hogy folyton körbenézzen maga körül, nincs-e ott valaki, akinek nem kéne, hogy szépen orral köszöntötte Dwayne hátát. Ellépve kicsit nyomogatja az orrát, miközben megkerüli a férfit.
- Éppen téged kerestelek.
Azt, ahogy lehet, egy kicsit rúzsfoltos lett hátul a ruhája, inkább nem említi, hiszen előbb kérni akar tőle, majd ha igent mond, akkor megmondja neki, ha meg nem, akkor had higgyék csak nyugodtan, hogy leütött egy lányt, és a vállán cipelte az erdei rejtekhelyére.
- Segítened kéne, de anélkül, hogy Mina vagy bárki rájönne. Gyere beljebb.
A fedett részhez, annak is egy kis sarkához vezeti. Itt mindig olyan jól meg tudnak bújni a diákok, észrevehetetlenül, és most neki is az kell, ha azt akarja, hogy a kis titka titok maradjon.
- Tegnapelőtt későn mentem haza, mert dolgoztam, és egy nem túl józan fiatalokból álló társaság épp az csárdából jött kifelé.
Félrepillant, nem könnyű beszélni róla, inkább hirtelen ötlettől vezérelve leveszi a bolerot, felfedve a vállait, a balon pedig az éktelenkedő lilás foltokat, amik nem feltétlenül simogatástól kerültek oda. Majd a haját eltűrve a nyakát is megmutatja, ami szintén sebekben gazdag.
- Szerencsém volt, el tudtam szaladni, de kicsit tartok tőle, hogy ez legközelebb is megtörténhet. Nem ez lenne az első eset, de nem akarom, hogy még egyszer megtörténjen.
A férfi nagy vonalakban ismeri a Tamással való házasságának végét, így értheti, hogy mire gondol.
- Segítened kellene, hogy meg tudjam védeni magam. Máshoz nem fordulhatok.
Utoljára módosította:Dr. Mácsai Zója, 2014. október 12. 17:07
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. október 12. 18:27 Ugrás a poszthoz

Dwayne

Új életszemlélete szerint, mely úgy hangzik, hogy nem figyel a férfi hangjában lévő negatív megnyilvánulásokra, eleget téve hagyja figyelmen kívül, hogy nem kíváncsi rá, és kéri, hogy kövesse. Tudja, hogy nem mindig ilyen, tudja, hogy képes ő más hangot is megüti, és tudja, hogy ha ezen nem akad fenn, akkor egy nap talán tényleg lesz kettejük között rendes kommunikáció is, nem csak ilyen egyoldalú barátkozás. Szeretne eljutni oda, ezért nyugodt marad, bár szíve szerint ordítana vele, hogy ne legyen már ennyire gyerekes.
A férfi hosszan nézi őt, ő pedig érezhetően kezd pirulni, ég a füle, pedig a zavarba esés nagyon messze áll tőle. De most kínos az egész. Nem azért nézi a másik fél, mert el akarja bűvülni, vagy mert kívánatosnak találja, hanem mert sebek vannak rajta, melyek fájnak, és melyek kellemetlen emlékeket ébresztenek benne, még ha el is tűnnek, az emlékeket nem lehet olyan gyorsan kitörölni, vagy akár egyáltalán.
Félt. Gyűlöli a félelmet, és azt is, ha valakit bántalmaznak, rettegésben tartanak, és ott, akkor, a kis mellékutcában nagyon félt. Hazaérve bevágta maga mögött az ajtót, bezárta, és zokogva csúszott a földre. Hálát adott, hogy Mina a kastélyban maradt inkább, hogy nem látja így az anyját. Utálja, ha valaki úgy találkozik vele, hogy éppen retteg vagy össze van törve. Álarc mögé bújik minden nap, ahol erős, magabiztos, független nő szerepét játszhatja. Utoljára őszintén egyszerű és sebezhető akkor volt, amikor a ruháit összeszedve osont ki a férfi szobájából. Most mégis itt van, hiszen Dwayne az egyetlen ember, akiben megbízik annyira, hogy őszinte tud vele lenni.
- Nem voltam túl elviselhető állapotban utána. Szerencsére Mina nem volt otthon, nem akarom, hogy úgy lásson, épp ezért szeretném, ha segítenél Dwayne, meg akarom védeni magam. Kérlek.
Kérlelőn néz a férfire kék szemeivel, zavartan összehúzva magát egy kicsit. Érezhetően most nem olyan erős és magabiztos, mint amit sugallni szokott, sőt, mintha pont az ellenkezője lenne igaz és a szél is össze tudná törni.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. október 12. 21:03 Ugrás a poszthoz

Dwayne

Nyugodtan tűri, hogy a férfi megérintse a sebeit, és igyekszik nem szisszenni, pont elég volt az, hogy ideállt elé. Némán tűr, majd zavartan öltözik fel újra. Sose tudhatja, hogy ki jár erre, és mit lát. Ijesztő kicsit, néha olyan, mintha egy elcsépelt mugli valóságshowban lennének.
- Dehogy... mármint ahhoz is össze kellett szednem magam, hogy téged megkeresselek, nem akarom, hogy ezt rajtunk kívül más is tudja.
Összefonva maga előtt a karját, megszakítja a szemkontaktust és inkább elpillant a mini szökőkút felé,majd vissza a férfire. Nem akar gyengének látszani. Amióta Tamás felesége volt, folyton erősnek mutatja magát, pedig néha olyan jó lenne csak sírni vagy kimutatni, ha fáj egy seb.
- Fegyvert? Dehogy, nem akarok fegyvert használni, vagy magamnál tudni. Bár egyszer szívesen elmennék lövöldözni olyan céltáblákra, tudod, mint a filmekben.
Kicsit fecseg, hogy oldja a feszültséget, ami benne van a téma miatt, de ha a férfi azt mondaná, hogy oké, holnap ugyanitt, ugyanekkor, akkor nem mondana nemet a dologra. Sőt, jól felkészülne, és még nadrágot is húzna, mert mégiscsak lőni mennének.
- Taníts meg verekedni, hogy megvédhessem magam.
Ezt olyan nyugodtan mondja ki, mintha arról lenne szó, hogy a mai ebédhez igazán elkellett volna a koviubi is, ami amúgy igaz, anélkül nem volt meg az ebéd feelingje, és hiába jó az idő olykor, most már itt a hangulata az ősznek, amihez ez is hozzájár.
. Mit szólsz hozzá?
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. október 12. 22:09 Ugrás a poszthoz

Dwayne

- Boszorkány.
Kicsit még fel is horkant hozzá. Ő meg a boszorkányság, na persze, pont olyan, mint aki remekel a mágiában, csak éppen most sincs nála pálca, mert még a végén ruhán át átkozná meg magát. Különben is, a ruhájába maximum ő fér el, ne kérje senki, hogy még egy pálcát is tegyen valahova, az már kihívás lenne.
- Elméleti, ezt te is nagyon jól tudod. És akkor speciel eszembe se jutott, hogy boszorkány vagyok, csak arra gondoltam, hogy ez egy rossz álom, mindjárt véget ér, aztán arcon vágtak, de nem keltem fel, csak fájt.
A keze elindul az arca felé, de inkább leereszti. Az már nem látszik annyira, ami meg mégis, annak jó adag festékkel eset neki, így az arca most olyan, mint a régi szép időkben. Méghogy a félvélák is gyorsabban gyógyulnak. Kamu az egész.
- Nem igazán agyaltam azon, hogy hol is van a pálcám.
Sőt évek óta nem agyal. A muglik között él, nem igazán szokott még vissza ahhoz, hogy az élethez itt nem árt, ha van pálca az embernél, mert sajnos a kinézete miatt és a neme miatt is többen több félét képzelnek, hogy megtehetnek vele, ami igen szomorú, és ami miatt csak a fejét tudja csóválni.
- Mi az, félsz, hogy más is meglátja a bugyimat?
Egy kicsit felbátorodva, mosolya húzza a száját, és csípőre teszi a kezét, majd azért igyekszik visszakanyarodni, mielőtt Dwayne otthagyja.
- Nem, arra gondoltam, hogy sportcipőt és nadrágot veszek fel a közös edzésekre.
Mert, hogy úgy képzelte el, hogy abban a tornaterem szerű izében tartanák a gyakorlatokat. Igen, szó szerint így hívja. Lenne szőnyeg, mint a középiskolában, és arra birkóznák le egymást.
- Amúgy, nem szereted a stílusom? Azt hittem bejön. Magamnak szoktam tetszeni a tükörben.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. október 12. 23:11 Ugrás a poszthoz

Dwayne

- Sajnálom, hogy csak ennyire futotta.
Igazából az is szép, hogy vannak egyáltalán mágikus képességei. A Testvérei is hasonlóan jól szerepelnek a mágikus képességeikben, nem csoda, hogy mind a ketten inkább a muglik között lelték meg a boldogságot. Nekik is negyedvéla gyerekeik születtek, és bár a párjuk rendelkezik mágikus képességekkel, elvégre a családjuk megkövetelt ilyesmit, mégis jobban elboldogulnak ők is ott.
- Gyere el velem egy leértékelésre. Meglepődnél, hogy milyen könnyen szaladok és taposok el más tyúkokat, ha egy ruha, amit régóta kinéztem gigaleárazás áldozata lett.
Elvégre a fizetése jó nagy részét Minára költi, és mégis olyan változatosan öltözködik, hogy sokan megirigyelnék. Hát igen, szinte különleges képessége van arra, hogy megtalálja a leárazott jó cuccokat.
- Nem vagyok életre alkalmatlan, ezt is megúsztam, csak nem akarok sebeket.
Élvezi, ahogy a féri végigméri, és amikor felteszi a kérdést, határozottan bólint.
- Igen, teljesen biztos vagyok benne.
Hogy mi a jó neki ebben? Hát, lenyomhatja Zóját és láthatja, ahogy próbál hozzászokni ahhoz, hogy megint nadrágot húzott. Már talán nem is emlékszik rá, milyen az, hiszen aludni is jobb esetben egy pólóban alszik, nem igazán húz még hozzá nadrágot, kivéve télen, mert van rénszarvasos meg színes peace jeles, amiket imád, és jól esik felhúzni.
- Mert imádsz és Mina nem lesz félárva?
Ezek nem biztos, hogy a legjobb érvek, de mi mással tudna előhozakodni, bujkáló mosollyal néz a férfire, hátha attól megenyhül és igent mond.
- Hümm, kérhetsz valamit, amit meg kell tennem. Na, mit szólsz?
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. október 13. 14:51 Ugrás a poszthoz

Dwayne

Nézi, ahogy a férfi elkezd kutatni a táskájába. Összevont szemöldökkel hallgatja a hangokat, elég sok mindent cipelhet a táskájában, nem is érti, hogyan bírja el ezt mind, bár lehet, hogy éppen most rabolta ki a könyvtárat és azért néz körbe időnként, mert el akar tűnni, mielőtt valaki felfedezi a hiányt. És, nem csak a könyvtár, de ezek szerint Felagund készletei is megcsappantak. Érdekes módon spórolja meg a pénzt, amit a lányukra költ, de nem rossz ez a megoldás.
- Egy síp? Ha csak nem tartozik hozzá egy habzó szájú vérfarkas nem sokra megyek vele.
Felemelve kicsit forgatja a sípot. Nem igazán érti, hogy mit akar egy síppal. Előbb verik ki a fogait, mint, hogy valaki meghallja, hogy sípol valaki. Meg aztán egy sokkoló mondjuk jobban hat, mint egy síp.
- Szóval segítesz?
Az arcán egyből eltűnik minden negatívum, és úgy derül fel, mint egy kislány, akinek most mondták el, hogy előrehozták a karácsonyt, és minden ajándékot kibonthat.
- Köszönöm!
Lelkesen ugrik, hogy megölelje, de valahogy megtorpan. Hiába a megállapodás, ő érzi, hogy annyira nem fun a dolog, hogy bármit megtehessen. Bénán, és olyan fura pózban, mintha éppen sóbálvány átkot küldtek volna rá, megtorpan egy pillanatra, majd az ölelést puszira redukálja.
- Köszönöm, hogy segítesz nekem. Ez nagyon kedves tőled. Ígérem, mindent úgy csinálok, ahogy mondod. És ugye ezt Minának nem kell megtudnia? Kérlek, nem akarom, hogy aggódjon. Olyan jól kezdődött a tanéve, talált barátokat is, és nagyon sok időt tölt fent. Örülök, hogy közösségi ember lett belőle. Nem akarom lerombolni a jókedvét, biztos sikerülne ezzel.
Azt pedig nagyon nem szeretné, hiszen a kislány így is eddig olyan sok minden miatt aggódott feleslegesen és most végre kezd egy kicsit helyre rázódni.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. október 14. 07:04 Ugrás a poszthoz

Moondance

- Igen, a Levitában.
Igaz ő személy szerint sokkal jobban örült volna, ha a gyereke vár még ezzel egy évet, de hát túl jól sikerült az év végi tesztje, és Kriszta is azt mondta, hogy iskolában lenne a gyerek helye. Kicsit azonban tart tőle, hogy ez azt is jelenti, hogy túl hamar fel fog nőni. Jönnek a lány életébe a szerelmek, a megbántások, az emberek, akikkel nem biztos, hogy barátkoznia kellene. Sok minden, és tart tőle, hogy ehhez viszont még fiatal, hiszen ő se volt éppen rákészülve mindenre, még majdnem húsz évesen se, pedig jó lett volna, ha nem úgy alakulnak a dolgai, ahogy végül alakultak.
- Csak most kezdtem, önismeret tanár vagyok, illetve iskolapszichológus. Az évnyitóra csak kis késéssel értem oda.
- Örvendek Moondance, és Démon.
A kutya jól elvan az asztal alatt, így inkább a lány felé fordul ismét, hogy vele beszélgessen, nem akarja a kutyát megzavarni szunyókálásában.
- Levita? Akkor egy házba jársz a lányommal. Régen én is Levitás voltam. Milyen a ház? Azt hallottam a vezetősége igen jó.
Persze még csak egyszer találkozott a házvezetéssel, amikor szóba került, hogy Mina már tizenhárom évesen elkezdené az iskolát, illetve, hogy két, sőt igazság szerint háromlaki lenne, mivel olykor az apjánál, Pesten is felbukkanna. Akkor még folyamatban volt a bírósági papírok intézése, azóta ez a rész is sikeresen lezárult és Mina most már teljes értékűen az apja családjának is tagja, hiszen Dwayne-nek ez nagyon fontos.
- És milyen az iskola eddig, hogy tetszik? Nyugodtan átülhettek ide, akkor könnyebben tudunk beszélgetni.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. október 15. 15:28 Ugrás a poszthoz

Evelyn

Ma valószínűleg bele fog fulladni a papírmunkába. A hétvégén nem sok mindent csinált, pedig tervei között szerepelt, hogy befejezi a most az asztalán tornyosuló irathalmot, ám mégsem jutott vele semerre sem. Most azonban szerencsére akad pár lyukas órája, ami alatt behozhatja a lemaradását. Először a tanáriba akart menni, de többen is beszélgettek ott, így pár illedelmes perc tartózkodás után át sétált a pszichológusi rendelőbe, ott szétválogatta a dossziékat, és nekikezdett a munkának egy nagy bögre tejeskávé társaságában.
Ez egészen jól is ment addig, amíg egy puffanást nem hallott. Kicsit várt, fülelt, de senki se nyitott ajtót, azonban mégis olyan fura érzése volt. Visszabújt a cipőjébe, hiszen amikor egyedül van, akkor örömmel bújik ki belőle. Fel kéne vennie egy helyes masszőrfiút, aki esténként a lábát meg néha a vállát jól kimasszírozza.
Ezt a gondolatot igyekszik kiűzni a fejéből, és helyette inkább a lábbelire összpontosítani, majd amikor végre sikerül mind a kettőt magán tudni, kilép a folyosóra, hogy körbenézzen. Először nem is veszi észre a kuporgó lányt, csak második körbepillantásra. A padlót és a vizet is látja, valószínűleg az a fiatal manócska mosott itt fel, aki még egészen új, év elején, néhány társával jött a kastélyba. Óvatosan lép ki, és sétál a lányhoz, elvégre nem karja, hogy elessen majd leguggolva egy kicsit az álla alá nyúl és maga felé fordítja a lány arcát.
- Minden rendben? Nem ütötted meg magad nagyon?
A puffanásból és a durcás arcból diploma nélkül is leszűri az ember, hogy mi a baj, neki meg még doktorija is van hozzá, úgyhogy biztos benne, hogy az egyik kiváltó ok, mindenképpen ez. Elengedi a lány arcát, majd felkelve lenyújtja hozzá a kezét kedvesen mosolyogva.
- Gyere inkább be, ha nincs órád, meghívlak egy kakaóra, meg pogácsára. Ezen kívül csak kávét tudok adni, de ahhoz még elég fiatalnak tűnsz.
Bár ki tudja, a mai világban. Mina is épp most tart ott, hogy gyakorolja, hogyan ne szúrja ki a szemét szemceruzával. Eddig az eredmény siralmas, ám ha halloweeni partira készül, akkor viszont tökéletes. Persze megérti, ha a lány inkább a hűvös kövön durcáskodna tovább, csak nem sok értelmét látja.
Utoljára módosította:Dr. Mácsai Zója, 2014. október 15. 15:30
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. október 19. 15:13 Ugrás a poszthoz

Orvos, Dwayne

Az az időszak, ami a szinte síró gyermeke felbukkanása és aközött telt el, amíg rendesen ideértek, ijesztő volt. Most is frászban van, nem csoda, hiszen Mina halálra vált arca és a saját gondolatai kiegészítik egymást és nem tereli egyik se jó irányba a másikat. Beérkezve elirányítják őket, hogy merre menjenek, és amíg Mina rohan, majdnem fellökve egy idős varázslót, addig ő a szobából kilépő gyógyítóhoz siet, hogy érdeklődjön tőle a férfi állapota és kilátásai felől, így van a kettejük megérkezése között jó tíz perc. Mina valószínűleg rávetette magát az apjára első körben, ami nem a legbölcsebb tett, ám most már egész szépen, és riadtan bár, de nem sírva ül az ágya mellett, fogva az apja kezét.
Ő maga belépve zavarban van, a fekete kabátot már kigombolta, biccentve köszönt a bent tartózkodó ápolószemélyzetnek, majd az ágyhoz lépve, biztató mosolyt enged meg a férfi felé, pedig a legszívesebben kiborulna, és maga se tudja, hogy hány doboz cigarettát szívna most el, itt állva. Azonban a lányának megígérte, hogy nem teszi, így ehhez ragaszkodva lép közelebb az ágy szabad feléhez, és simítja meg finoman a férfi tenyerét.
- Ne bontsd a rendet, inkább tartalékold az energiáidat.
Hallotta, hogy le kellett kötözni, illetve most már látja is, de, hogy meglepődött-e ezen? Nem egyáltalán nem, akkor lenne igazán ijedt, ha Dwayne nyugodtan feküdne, és várná, hogy jöjjön a vacsora, nem pedig úgy, mint, akit éppen egy verekedés közepétől tartanának távol, amiben a haverjai is benne vannak. Egy másik széket húz oda, a kabátját levéve ül le a férfi másik oldalára. Igyekszik erős maradni. Dwayne állapota súlyos, Mina kiborult, ha ő is enged az érzelmeinek, akkor bizony komoly baj lehet belőle.
- Anton írt egy üzenetet, hogy mi a helyzet veled. Mina vette át, és jöttünk, amint megtalált.
Fogalma sincs, hogy mit mondhatna. Itt fekszik a férfi, aki egyszerre a mindene, a gyereke apja, és aki iránt érzelmileg nem lenne joga bármit is érezni, aki visszautasította, akivel összeakadt, kerülte, majd furcsa és hideg ismeretségre szűkülő kapcsolata lett. Egyszerűen ennél jobban, mint amennyire ő össze van zavarodva, ember nem tud összébb zavarodni. Nem akarja, hogy meghaljon, azt sem, hogy fájjon neki. Bármennyire is szenvedett attól, hogy a férfi kerüli őt, nem kívánt soha rosszat neki, és most mégis.
- Pihenned kellene. Még a végén legyengülsz és nem tudok kivel ordítozni.
Nem mintha az lenne az élete fénypontja, hogy veszekednek, de tényleg, mi történne, ha ez megszűnne? Ha esélye se lenne a veszekedésre? Abba a gondolatba valószínűleg teljesen összetörne.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum - Dr. Mácsai Zója összes RPG hozzászólása (277 darab)

Oldalak: « 1 [2] 3 4 5 6 7 8 9 10 » Fel