Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Nem tudja. Azt hiszi, hogy a vérét szívom, hogy nem elég okos Miksához. - először nem hagytam nyerni, aminél bűntudatom volt, de ahelyett, hogy rosszul esett volna neki, újabb játékot talált, majd én is ajánlottam, és ez lett a mi kis közös elfoglaltságunk. Csak nem tudja, hogy miért teszem ezt.
Szorosan magamhoz húzom, ringatom kicsit, nyugtatóan, és szeretnék valami jót mondani, valami biztatót, de az ebben a helyzetben nyilván nincs. - Elmentem Fannihoz, hogy jósoljon nekem. A negyvenet megérem még, aztán a többi homályos. Talán egy pár évet látott még utána, de érzelmileg ez őt is megviselte akkor. - hát ezzel nem hiszem, hogy olyan nagyon vigasztaló lennék, és nem is tudom, hogy mit mondhatnék még neki. - Mindig itt leszek, Saci. Mindig szeretni foglak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem a legkönnyebb egy órán vagyok túl, az is biztos. A háztól nem messze hoppanáltunk, és Albert kért Zorkától pár percet, amíg beszél velem arról, hogy mi a helyzet most. Én azt hittem, hogy csak a némaságról lesz szó, és arról, hogy hogyan kell jól bánni ilyenkor Sacival, és tényleg, mondott nagyon sok mindent, én pedig ittam minden szavát, aztán jött minden más is, és mikor egyedül lépek be a házba, vegyes érzések vannak bennem. Mintha minden egyszerre omlana össze. Lassan és megfontoltan sétálok a szoba elé, próbálom utánozni Albert járását, ami most már értem, hogy miért változott meg az utóbbi időben, és egy rövid kopogás után kinyitom az ajtót, hogy az ajtófélfának támaszkodva megpillantsam a kupacot, ami Saci.
- Albert elmondta, hogy beteg. Nagyon sajnálom Saci, tudom, hogy mennyire szereted őt.
Halkan és együttérzően beszélek, nem szeretném felkavarni, bár jelenleg én sem tudom, hogy ez hogyan lehetséges, hiszen bennem is kavarog minden, de egyelőre nem merek közelebb lépni hozzá, nem szeretném áthágni a határokat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bár tudom, hogy a világon semmi jogom nincs hozzá, de kicsit haragszom Alberte, mert eddigi életünk során, megannyi helyzet lett volna, mikor közli ezt az egészet. De nem. Ő kiválasztotta életem második legszarabb szakaszát, s bár logikus a dolog, mert kotyogni nem fogok senkinek róla, akkor is hihetetlen. Én nem vagyok képes ilyesmit feldolgozni és elfogadni, főleg nem egyedül. Az ágyban kuksolok, s mikor hallom a közeledő lépteket a fejemre húzom a takarót, ezzel is kimutatva haragom és szomorúságom. Nem tervezem semmire sem reagálni, ami érkezni fog. Ám, amikor Botond hangját hallom az ajtó felől, lélegzet-visszafojtva emelem meg a takarót és nagyra nyílt, bánatos szemekkel nézek rá.
Most tényleg itt van? Nem álmodok? Nem csap be valaki egy főzettel, hogy rávegyen a beszédre? Hogy kerül ide?
Ezer és egy fejemben kavargó kérdéssel, lassan kimászok az ágyból és óvatos léptekkel indulok meg felé. Ha csak ámítás, arra biztos, hogy rájövök, hiszen ismerem minden pillantását, porcikáját az illatát. Az illatot, ami édesen, szavak nélkül csábít el minden egyes nap és ami most is csiklandozza az orromat. Tényleg ő az és mikor erre ráébredek, akár akarja, akár nem, befurakszom a karjai közé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Kivárok. Ez az a szó, amit olyan sokszor mondott Albert, és annyira idiótán hangzott, de most, ahogy közeledik felém, tényleg ezt teszem. Szépen, nyugodtan viselkedem, nem mint egy idióta eridonos, aki a falon át is, de beront. És így cselekszem jól, hiszen nagysokára ugyan, de a karjaim között tudhatom őt. Szorosan ölelem magamhoz, és simogatom a hátát, puszilom a fejét, hogy érezze, itt vagyok, mellette állok.
- Nagyon szeretlek, Saci. Mindennél jobban. Még a hajamnál is.
Hátha csak egy kicsit is elmosolyodik, ami már jó lenne, hiszen pontosan azt láttam magam felé közeledni, amit Albert is felvázolt, egy nagy adag szomorúságot.
- Itt vagyok, együtt mindent átvészelünk, rendben?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Fejemet a mellkasába fúrom és mélyen szívom be a levegőt, hogy az illata minél jobban szétterjedjen az agyamban. Kell, hogy bekapcsolja azt, mert én is pontosan jól tudom, hogy az a szarkupac, ami szellemként itt ténfereg, nem a legjobb barát és barátnő képét mutatja. Pedig nekem most annak kellene lennem. Szegény Albert, kiteregeti itt élete titkát és mit kap? Semmit. A nagy büdös semmit, mert én a saját szarommal foglalkozom. Szörnyű ember vagyok.
- Én is téged - akarom mondani, minden sejtem, izmom azon van, hogy segítsen ebben, de nem megy. Egyetlen egy hang sem jön ki a torkomon. Szemeimbe könnyek gyűlnek és kérdésére úgy bólintok, hogy próbálom leplezni azokat. Nem értem, hogy miért nem megy, miért vagyok szomorú, ha ő itt van, miért nem dalolok, miért nem tudom elmondani neki, hogy mennyire sajnálom az egészet? Ez így nem okés, nem lehetek néma megint hónapokon át.
Szorosabban ölelem, egyelőre csak ezzel vagyok képes kommunikálni, de ezzel szeretném átadni neki azt, hogy mennyire örülök neki, hogy itt van és nincs most másra szükségem csak és kizárólag rá. Meg ételre, amiről a hasam hangos korgása tudósít minket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Tudom, hogy nem szabad csodát remélnem, és azzal nyugtatom magam, hogy végül is, nem is reméltem csodát attól, ami most itt van. Nem hittem, hogy azonnal megszólal, sem azt, hogy minden újra normális lesz. Kicsit lejjebb hajolok, és ha engedi, akkor szájon, ha nem, akkor arcon csókolom, amibe persze, hogy belekorog a hasa.
- Hihetetlen, hogy itt drámázik neked és meg se etet, pedig egy Bontovich-csal él együtt. Nem csodálom, hogy Miksa olyan nőt választott, aki tud főzni, az élettársa nem tudja rendesen ellátni.
Még ciccegek is a hülye kis poénjaim kíséretében, és ujjaimat az ujjai közé csúsztatva indulok el vele a konyha felé. Azt is mondta Albert, hogy viselkedjek úgy, mintha minden teljesen normális lenne, mintha nem lenne néma.
- Mondom mi a terv, eszünk, aztán kicsit pihenünk, mert rossz hírekre jó zsírosat kell enni, utána meg visszamegyünk szépen a hotelba. Előtte viszont mindenképpen pihenünk, mert ez a hoppanálgatás meg zsupszkulcsozás gusztustalan egy utazási forma. Rendben?
Pillantok le rá kérdőn, nekem az is jó, ha bólint vagy a fejét rázza, aztán majd minden szépen megy tovább a maga útján.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Boti  

Úgy viszonozom csókját, mint, aki napok óta sóvárgott. Nem is akarom őt könnyen ereszteni, mert érzem, hogy most erre nagyon szükségem van. Vannak filmek, amikben így szívják el egymástól az emberek az energiát. S bár én nem szeretném őt lenullázni ezen a téren, úgy érzem, hogy a közelségével folyamatosan feltölt és már nem a hatalmas szarkupac vagyok, csak egy picinyke.
Elmosolyodok azon, ahogy Albetről beszél, bár ez nem a megszokott, ragyogó mosoly, sokkal fásultabb. Ha tudná, hogy szegény mennyit próbálkozott, de sikertelenül. Talán rájönne, hogy mennyire nevetséges volt féltékenykednie, merthogy Albert azt sem érte volna most el, hogy kikeljek az ágyból, vele ellentétben. Kezét fogva, követem őt kifelé, miközben hallgatom a tervét és egy pontnál megtorpanok.
Homlokomat kissé összeráncolva nézek rá, mert nem értem, hogy miért akar a hotelbe visszamenni. Azzal nem tudnék vitatkozni, hogy gusztustalan utazási formák az említettek, mert teljesen igaza van, viszont tényleg nem igazán értem, hogy miért akar visszamenni. Ezért sem bólintok és nem is rázom meg a fejem, hanem egy tollat és papírt keresek, hogy elkezdjek írni rá. - Miért megyünk vissza? - tolom elé a papírlapot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Mert három napig még nyaralunk és van vagy hét program, amire még beregisztráltál minket, és mert egy csomó pénzt elköltöttem arra a furcsa nadrág izére, arra a fűszoknyásra, amiben menni kell az utolsó esti vízi összejövetelre. Tudod, a riszálós, amit kinevettél, majd bepipáltál.
Még meg is riszálom a fenekem, úgy mint az az anakondás csaj a videoklippben, hogy lássa, nagyon bennem van a mozgás. Szörnyen rossz táncos vagyok, és ehhez hozzájön, hogy kisgatyában, fűszoknyában kell kiviteleznem a mozdulatokat. Komolyan mondom, visszasírom a hegymászást.
- És még volt humora főzni is a szemétnek!
Háborodom fel, ahogy körbenézek, hogy mi ehető van. Tészta meg borsos tokány, mondjuk csirkéből, szóval tokánynak aligha nevezhetnénk, és ráadásul rengeteg zöldborsó van benne.
- Több főzésórát kéne vennie.
Mondom, miközben két tányért veszek elő, és jó nagy adagot pakolok ki mind a kettőből, hogy aztán a mikróban elkezdjem őket átmelegíteni.
- Ja és nekem is van egy meglepetésem, szóval muszáj visszamennünk, mert ez helyspecifikus.
Mi igazából mindent fordítva csináltunk eddig, így hát miért is ne lehettünk volna előbb nászúton, mint kötöttünk volna házasságot, nem igaz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Boti

Igen, egy kicsikét valóban túlterveztem, de csak azért, mert nem akartam, hogy egymásra unjunk a nagy nyaralás közepette. Aztán tessék, nem hogy nem untunk, hanem még tovább is jutottunk, mint kellett volna. Annyira fura, hogy Botond nincs ezen leakadva, hanem olyan Botondos. Nincs ezzel baj, én nagyon szeretem, hogy ő ilyen, csupán fura ez így. Én itt gyötrődöm, szenvedek, ő pedig látszólag már el is felejtette, mintha mi sem történt volna. Szóval ez így ennyi? Volt, nincs?
Amíg ő az ételt intézi, én veszek elő evőeszközöket és poharat, amiket az asztalra teszek, majd a hűtőből veszek ki vizet és azt is leteszem. Aztán a tollhoz és papírhoz megyek, hogy ismét írjak.
- Sajnálom - csupa nagybetűvel írom le és nem csak odatolom elé, hanem egyenesen a kezébe adom, ezzel is érzékeltetve, hogy ez nem csak egy levésett szó. Mindent sajnálok onnantól kezdve, hogy én nyitottam ki az ajtót Miksáék házában, azon át, hogy hibáztattam, hogy ellopta a csókom, azt is rettenetesen sajnálom, hogy elmentem Svájcba, azt pedig végképp, hogy csak úgy otthagytam. Nem kellett volna. Meg kellett volna várnom, hogy felébred és megbeszélni az egészet, akkor most nem itt kéne Albert szörnyű tokányát ennünk, hanem élvezhetnénk még a nyaralásunkat. Szörnyű ember vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Ez kedves tőled, de egy kis pontosítás kéne, hogy pontosan mit is, mert nem tudom, hogy mit kéne éppen megbocsátanom.
Mondjuk Albertnek azt, hogy szörnyen sótlan ember, legalábbis ami a főzést illeti, így próbálom egy kicsit helyrekalapálni az ételt, mielőtt itt teljesen elvesszük a mai nap szépségét. Már, ha van bármi is, amit jelen pillanatban szépnek kell gondolnunk. A két tányért a pultra teszem, és kihúzom neki a széket, hogy felüljön, majd ha már fent van, akkor én is ugyanígy járok el, és elkezdem enni az ételt.
- Ha hazajöttünk, akkor meg keresünk ennek a fiúnak egy rendes asszonyt, mert a jelenlegi tudásával én is inkább elfelejtenék mindent.
Nem, azt, amit nekem mondott, azt felfogtam, csak még belegondolni nem tudok abba, hogy akkor most mi is fog történni. Szerintem azzal, hogy viselkedjek normálisan és átlagosan a saját betegségének kezelésére is utalt.
- Szóval, mit is sajnálsz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Lassan kifújom a levegőt, mert most tökéletes tükröt tart nekem azzal, amit csinál. Istenem, én is ennyire idegesítő vagyok, mikor félvállról veszem a komoly dolgokat és úgy teszek, mintha minden rendben lenne? Oké, megértettem, változni fogok, mert szerencsétlen ember, miket élhet át mellettem, rossz belegondolni is.
Nem tudok mosolyogni azon, hogy Albertnek keresünk valakit, főleg hogy hozzáteszi, inkább ő is elfelejtene mindent. Ez nem vicces, egyáltalán nem olyasmi, amin nevetni kéne. Nem tetszésemet azzal fejezem ki, hogy néhány szem tésztát hozzávágok, majd szikrákat szóró tekintettel nézek rá, ezzel azt üzenve, hogy hallgass. Aztán eszek és muszáj elszörnyülködnöm azon, hogy tényleg mennyire sótlan az étel. Bezzeg Botond, ő tudja, hogy mit hogyan készítsen el, s ezen mosolygok, mert ha Miksa azért választotta Laurát, hogy főzzön rá.. Hát Botond van egy rossz hírem, te is ezért lettél kiválasztva.
- Mindent - tátogom, s némi hang is társul hozzá, de még a suttogás leghalkabb formájában. Ezen én is meglepődök, így szám elé is kapok hirtelen, aztán bűnbánó, kiskutya szemekkel nézem Botondot. - Nem kellett volna ilyen helyzetbe kényszeríteni téged és utána otthagyni. Felelőtlen és ostoba voltam. De nagyon szeretlek - a papírt eléteszem, s az utolsó szót tátogom, ami  inkább lesz egy félelmetes suttogás, de remélem, hogy a lényeg azért átmegy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Hé, te szadista!
Nem mintha olyan nagy sérüléseket lehetne okozni három darab orsó tésztával, mert a neve ellenére nincs benne semmi Csipkerózsika-effektus, csak tészta.
- Albert azt kérte, hogy kezeljük hétköznapian ezt az egészet, Azt mondta, hogy egész életében ott volt benne ez, és, hogy tizenhat volt, amikor kiderült, hogy több éve úgy élünk mellette, hogy ő alatta beteg volt, mégsem kezeltük másként. Ebben igaza van, Saci. Ugyanaz az ember, aki volt, csak most már nem kell félrepillantanunk, ha valami furcsát tapasztalunk, hanem tudjuk, hogy miért tapasztaljuk. Azt mondta, hogy már nem akar tovább titkolózni, neked elmondta, és úgy érzi, hogy most már készen áll mindenkinek elmondani. De ez csak egy tény, Sára. Egy tény.
Nem szeretnék nagyon ellenségesnek hatni, sőt, próbálok teljesen tárgyilagos lenni, de azért ezt a szót egy picit megnyomom, hogy érezze ő is, hogy attól még, hogy tudom, úgy fogok tenni, ahogy Albert kérte, normálisan viselkedem, és kinevetem a betegséget. Igen, én saját magammal szemben is ezt tenném, kinevetném.
- Ez igaz, de itt vagyok. És tudod mi van? Zorka is itt van. De látod, nem kaphatod meg, mert visszaviszlek magammal.
Még a nyelvem is kinyújtom rá, hogy érezze, mennyire élvezem én most ezt.
- Nagyon szeretlek Saci, és éppen ezért remélem, hogy ez az eset megerősíti a kapcsolatunkat. Nem tudom, hogy miért történt, de megtörtént, és mi bölcsebbek lettünk. Rendben?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Boti

Az amit Albert kér, részemről egyelőre lehetetlen. Ha újra találkozunk, biztos, hogy kap tőlem egy alapos fejmosást, nyilván a végén én bőgni fogok, de nem úszhatja meg egy váll veregetéssel, hogy a legrosszabb pillanatot választotta. Mérgelődésemből Botond egyetlen egy névvel ránt ki, melyre egyből felkapom a fejem.
- ZORKA!? -igen, ez bizony kijön úgy, ahogy annak kell. Hát tudja jól, hogy mennyire odavagyok azért a nőért. Ha leszbikus lennék és mondjuk 5 évvel idősebb, biztos, hogy nem hagytam volna, hogy Jason Payne elvigye A NŐT. A számon kijövő hang, annyira meglep, hogy oda is kapok elé kezemmel, mintha csak szégyen lenne, hogy megszólaltam és sűrűn pislogva nézek Botondra. - Ha miattad nem találkozom vele, agyonütlek Bánki! fenyegetem meg azért még jóval halkabban, mint ahogy beszélni szoktam.
- Mindennél jobban szeretlek Bánki Botond és köszönöm, hogy visszajöttél - leszállok a székről, hogy odalépjek hozzá és tiszta szerelemmel öleljem meg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Elnevetem magam, amikor hangosan kimondja a nővérem nevét. Meg is sértődhetnék, de nem teszem, mert tudom, hogy mennyire szereti. Hálás vagyok Zorkának, egyre több fronton. Még akkor is,ha megfenyegetnek miatta.
- Nem torpanhatunk meg egy kis akadálynál. De azért örülök, hogy Albert nem főz jól. Én igen.
Nem, már nem vagyok féltékeny, ez formálódott bennem a beszélgetésünkkor. Azért kíváncsi leszek, mások hogy reagálnak erre az egészre.
- Menjünk vissza, jó? Csak te és én még egy kicsit, kettesben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Boti

- Te nagyon jól főzöl. Bontovich ízlésnek tökéletesen megfelelően - nevetem el magamat, majd visszahuppanok a helyemre és eszek még a tésztából. Nálam jobbat készít, szóval nem panaszkodhatok.
- Jó, de ígérd meg, hogy nem maradok le Zorkáról, mert komolyan bele fogok bolondulni, ha igen - ez véresen komoly. Ha úgy megy vissza a nő, hogy nem kaptam tőle ölelést, Botond sírni fog addig, míg Zorka haza nem ér. - Alszunk előtte egyet?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Ennek örülök, akkor van esélyem, hogy megtarts
Vigyorodom el, majd bólintok, bár aggódom, hogy a nővérem előbb lép le, sosem tudhatod egy kisgyerekes anyánál, hogy mikor jön el a most pillanata.
- Nem maradsz le, de ha vissza kell mennie idő előtt, akkor elmegyünk mi hozzá, rendben?
Ennyit viszont megígérhetek neki, hogy ha nem sikerül itt találunk, akkor megyünk majd mi.
- Aludjunk, ez jó ötlet.
Tényleg az, és tetszik is, ennél a hülye hoppanálásnál amúgy is az a legszerencsésebb, ha az emberek kipihentek. Felkelve a mosogatóba viszem a tányérjainkat, majd a kezem nyújtom felé, hogy lesegítsem a székről.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Boti

- Tényleg? - nézek rá nagyra nyílt szemekkel. - Még sosem voltam olyan messze - de, Svájcban sem voltam, míg el nem menekültem. Sőt Albániában sem, míg ő el nem vitt. Folyamatosan kimozdít a komfortzónámból, ami lehetne akár félelmetes is, de nem az, mert teljes mértékben bízom benne.
Még mielőtt elvinni a tányéromat, lopok még egy falatot magamnak, azon nyammogok, míg visszaér és a kezét megfogva elindulok a szoba felé, ahonnan ki tudott hozni. Fejemben ott motoszkál, hogy akkor ez most így jó-e? Tényleg úgy csinálunk, mintha semmi sem történt volna és minden totál rendben lenne? De nem adok ennek hangot, mert élvezni akarom egy kicsit, hogy itt van, még mielőtt borulna a bili. Behuppanok az ágy jobb felére, s miután sikerül elhelyezkednie, odabújok hozzá, hogy még véletlenül se legyen közöttünk egy milliméternyi távolság se. Szükségem van rá, mindennél jobban és szeretném ezt éreztetni vele, ha kell örökké.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Az elmúlt két nap jól telt szerintem, és úgy vélem, hogy mindabból, ami a háttérben zajlott, Saci semmit sem vett észre. Éppen ezért jókedélyűen sétálok vissza hozzá a bárhoz, miután elmentem fizetni, és persze rákérdezni egy-két dologra.
- Az előbb láttam valami nagyon érdekeset, de nem mertem közelebb menni egyedül, van kedved megnézni velem?
Zorka mondta ki végül, ő mondta meg, hogy mit csináljak, és tökéletesen igaza van. Azt mondta, ne utánozzam a bátyámat, de ebben az egyben mégis úgy akartam csinálni, ahogy ő csinálta, csak ketten, az egyetlen emberrel, akivel igazán megosztanám a pillanatot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Boti

- A listára írt dolgok felét nem csináltuk meg. Legalább mondd, hogy ez is rajta van - halkan elnevetem magamat, miközben lecsúszok a székről. Jó volt ez a két nap, az elején féltem egy kicsit attól, hogy kínos lesz visszajönni, de nem volt az. Nem sétáltunk üvegszilánkokon és minden tényleg tökéletes volt.
- Mit nézünk?- kíváncsiskodok végül, immár mellette állva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Nem, ez egy új dolog, amit Zorka javasolt. Én is gondoltam rá, persze, de amikor tőlem függetlenül ő is felvetette, akkor tudtam, hogy tökéletes.
Teljesen nyugodtan mondom, pedig belül nagyon izgulok, hogy minden olyan lesz-e, mint lennie kell. Finoman magam elé húzom, hogy lássa azt, amivel délután néhány ember foglalkozott.
- Saci, én előbb loptam el a csókod, mint szeretted volna, előbb a szíved, mint engedted volna, és előbb az ártatlanságod, mint akartad volna. Ez a fordított dolog eléggé bejött eddig. Lehetne az esküvőnk egy nászút végén. Tudom, hogy a bátyád csodás esküvőket szervez, de lehetne egy év együttélés múlva a lakodalmunk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Zorka? - nem igazán értem, hogy jön ő ide. Itt van!? Istenem, eljött ide és én lehetek a világ legboldogabb embere, mert végre találkozok a nővel? Hát ez valami.
- Úúú, ez gyönyörű. Belógunk valaki esküvőjére? Lehet ilyet?- nézek rá nagy szemekkel, amik még nagyobbak lesznek, mikor elkezd beszélni. Nem tudok ellenkezni, mert minden egyes szava igaz. Tulajdonképpen minden elsőt ő vitt el és a helyzet az, hogy így visszagondolva, ennél jobban nem is alakulhatott volna az egész. Annyira mérges voltam rá, most pedig pontosan ugyanennyire szeretem őt.
- Te most miről beszélsz? - milyen nászút, milyen esküvő, milyen lakodalom? Egyetlen egy szavát sem értem. Agyvérzése lesz, hogy összevissza beszél?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Nem, nem lógunk be.
Székek sincsenek, nehéz lenne belógni. Amikor kérdezték, hogy hányan lesznek, akkor rögtön mondtam, hogy csak mi ketten.
- Gyere hozzám feleségül. Ki akartál tartani a nászéjszakáig, de elvileg az ilyen fogadalmak kilencvenhat órán belül érvényesek. Szóval technikailag, ha most igent mondasz és hozzám jössz, akkor benne vagy még az időben. Persze ezzel együtt jár számos borzalmas tény is, mint, hogy körülbelül nyolcvan évet kell leélned velem, és valószínűleg meg fogok kopaszodni a felénél.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Boti

- Botond, túl sokat ittál? - hajolok közelebb hozzá, de nem érzek alkoholszagot, már hogy a nyilvánvalónál többet. - Nem állhatunk ide valakinek az esküvői készületeibe csak úgy, hogy na akkor mi most összeházasodunk - hát nézze már meg. Gyönyörű ez az egész, pont olyan, amilyet majd én is szeretnék. Minden olyan Sárás és Botondos… várjunk csak. - Ez a te műved, igaz? Nem csak úgy rábukkantál, hanem te találtad ki. Várjunk, Zorka azt mondta, hogy vegyél el? - és nem is tudom, hogy most ezen kiakadok-e vagy örülök neki. Én biztos vagyok abban, hogy mindennél jobban szeretem őt, de ez még mindig olyan őrültség, a bátyáim kinyírják.. mondjuk, ha megtudják, hogy lefektetett, akkor is. Én nem akarok már tizennyolc évesen özvegy lenni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Türelmesen várom, hogy leessen neki, tudom milyen ez, nekem is kellene egy kis idő, és amikor megtörténik, akkor szélesen elmosolyodom és bólintok egyet.
- Igen, ezt én találtam ki, és igen, ő mondta, de tudta, hogy eredetileg is az volt a terv, hogy megkérem a kezed, így csak egy kis módosítás kellett. Gyűrű van, és ami azt illeti, mázli, hogy Albert ingekben mászkál és hasonlóan magas, mint én, így nekem megvan a ruhám. Téged pedig abban a sátorban vár egy lány, aki hozott pár ruhát, miután úgy csinált, mintha régi ismerősöm lenne, hogy felmérjen téged és a személyiségedet. A tegnapi lány, de az igaz, hogy ő is a Herzbergbe járt, csak később, mint én.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Boti  

Annyira zavarban vagyok, hogy nem tudok mit mondani, csak kezeim közé fogom az arcát és megcsókolom, majd izgatottan elindulok a sátor felé. Odafelé vezető úton azon gondolkozom, hogy kellett volna-e mondanom, hogy igen. Többször hátra is pillantok, majd visszafutok Botondhoz, még mielőtt eltűnhetne. - Bár nem kérdezted, de igen, hozzád megyek - vigyorogva nézek rá, aztán újra elindulok a sátorhoz, hogy ott egyetlen egy perc alatt eldöntsem, hogy melyik ruhát szeretném felvenni.
Miután segítenek nekem felvenni és még a hajammal is kezdenek valamit, kíváncsian kukucskálok ki a sátorból, mert igazából fogalmam sincs, hogy mit és mikor kéne csinálnom. Meg attól is félek, hogy Botond nincs ott és az egész csak egy álom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Elnevetem magam, és szeretnék ellenkezik, de valójában igaza van, tényleg nem kérdeztem, hanem kijelentettem, hogy jöjjön hozzám, se mondhatott volna arra is nemet. Viszont ez az igen azt jelenti, hogy jól sejtettem, hozzám jönne. Megvárom, amíg eltűnik a sátorban, és aztán én is szaladok, hogy átöltözzek, és felfrissítsem a hajam, mert az fontos. Így, amikor kikukucskál, már ott állok, és széles mosollyal várom őt, hogy elinduljon. Azt gondoltam, hogy én erős vagyok, és túl boldog, esélytelen, hogy sírni kezdjek, de persze sírni kezdek, mint egy szerencsétlen, és közben mosolyogva nézem őt.
- Gyönyörű vagy, Saci. Egy istennő.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Boti

Mikor meglátom, olyasfajta boldogság járja át testemet, melyet még sosem éreztem. Botond nem csak álom, nem csak plátói, hanem teljes valójában az igazi. S hiába volt bennem sokszor kétség és félelem, ahogy egyre közelebb haladok felé, szívem minden egyes dobbanása érzékelteti, hogy mennyire butuska voltam. Könnyeit látva, nekem is üveges lesz a tekintetem, s mikor odaérek hozzá, kezemmel törlöm le arcát.
- Ez csak és kizárólag neked köszönhető - igen, ahhoz, hogy egy nő ragyogjon, kell egy férfi, aki a tenyerén hordozza, aki mindenben támogatja, aki a társa. Én soha az életben nem kaphattam volna nála jobbat és nem is szeretnék. - A bátyáim ki fognak téged nyírni - közlöm vele a nyilvánvalót nevetve, majd megfogom a kezét, melyet ha van rá mód, soha nem szeretnék elengedni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Büszkén elmosolyodom, mert átélve az utat, ami nekünk jutott, az, hogy most itt állhatunk egy igazi jutalomjáték. Nem hittem volna, hogy ennyire sima lesz, most először az életben van, ami tényleg könnyen megy nekünk, és amikor megfogom a kezeit, végigsimítok a kézfejein, tudom, hogy ez egy hosszú, boldog élet lesz.
- Tudom, nem sok mindent fogsz örökölni, de kérlek, a feketét se erőltesd. Az én özvegyem legyen színes.
Elvigyorodom, majd közelebb lépve hozzá, halkan odasúgom.
- Minden bátyád ezer éve kapcsolatban van, de a meleg bátyád után te vagy a második, aki ezt házasságra is váltja. Szerintem ez fogja őket bosszantani. Főleg Martin feminista csaját.
Kacsintok is egyet, majd visszalépve komoly arcot vágok, mert kezdődik az esküvőnk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Az égre emelem a tekintetemet, mert a témánk pont nem egy ilyen szituációba való. Az biztos, hogy már most minden porcikám érzi, hogy meg kell majd őt védenem. Kell egy terv ennek beadagolására. Azt hiszem a legjobb taktika majd az lesz, ha Mirellával kezdjük, mert ő szépen megpuhítja Mártont. Ha Márton megvan, Laurán keresztül ugyanígy Miksát is meg lehet, talán.. a többi meg nem számít.
Ezen mosolyogva figyelek arra, amit mond az eskető, s mikor kérdez, válaszolok, aztán boldogan csókolom meg Botondot, aki nem tudom, hogy csinálta, de főnixmadárként élesztette újjá az egész dolgot közöttünk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Az sem érdekel, ha tényleg meghalok, ha Miksa megfojt, nem, nem tenné, ő inkább a lassú kínzást választaná, de nem baj, akkor többet élek majd a Földön Saci férjeként, így boldogan csókolom meg a tökéletes pillanatban, és mosolyom akkor is töretlen marad, amikor gyűrűvel az ujjunkon elsétálolunk.
- A ruha a tiéd, nem csak kölcsönöztem.
Nem mentünk el sok helyre, így maradt pénz, amit nyilván a jövőnkbe is fektethettem volna, végül is…olyasmi.
- Jól kiegészíti majd az özvegyi nyugdíjat.