Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Bogolyfalvi temető

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Bogolyfalvi temető

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Bogolyfalvi temető

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Bogolyfalvi temető

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Bogolyfalvi temető

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Egy mosollyal nyugtáztam a biccentését, s tovább hajtottam magamat a hintán. Boldogan haladtam előre-hátra, nem is foglalkoztam a körülöttem lévő világgal. Jó volt kicsit kiverni a fejemben lévő zűrzavart, amik már annyira összegubancolódtak ott benn, mint a fülhallgató madzagja szokott. Igazából az egy igen idegesítő dolog szerintem, mármint az összebogozódott füles. Ráadásul, ha éjszaka kell szétszednem, mert nem tudok aludni. Best tevékenység ever. Na, mindegy.
Szóval hintáztam, egy pillanatra eszembe jutott a szőke lány, aki eddig ott ült tőlem alig pár méterre, ismét rápillantottam, ám akkor már csak annyit láttam, hogy borult lefelé a padról. A szemeim kikerekedtek, és csak a fejéről lepattanó labda ívét követtem. Azonnal kiugrottam a hintából, de a földre érkezésem nekem sem volt kellemes, mert a cipőm telement homokkal, plusz a landolás után mind két lábam sajgott, hisz hirtelen nagy súly ereszkedett rájuk. Nem törődtem az alig párpillanatig tartó kellemetlen érzéssel, azonnal rohantam a fűben fetrengő szőkéhez. Aki rám nézett azt láthatta, hogy úgy néztem ki, mint egy részeg csirke, ami rohanni próbált. Hamar oda is értem a lányhoz, le is ültem mellé, közben egy-két anyuka is figyelt minket. Fogalmam sem volt arról, hogy mit kellett volna tennem, így óvatosan megfogtam a vállát, majd gyengén rázogatni kezdtem, ébresztgetni próbáltam.
- Hahó, minden oké? Hééééééééj! - az arcát egyszer-kétszer meglegyintettem, annak érdekében, hogy magához térjen. Reménykedtem abban, hogy nem ájult el.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Amikor láttam a szöszkét borulni, azonnal is repültem a segítségére, szó szerint. Kiugortam a hintából, amikor a levegőben voltam, így nem volt valami kellemes a földre érkezésem. Bár akkor nem magammal, hanem a másik lánnyal foglalkoztam igazán. Azon nyomban odarohantam hozzá, bár az egyensúlyom sem volt az igazi, de legalább esés nélkül odaértem. Máris ébresztgetni, rázogatni kezdtem. Magamban pedig abban reménykedtem, hogy nem történt nagy baj. Végül is nem láttam rajta semmi nem odaillő dolgot, csak fűfoltot. Már épp szólni akartam az egyik anyukának, hogy segítsen nekem, és bűvölje meg valami gyógyító bűbájjal vagy valamivel, amikor magához tért. Azonnal megkönnyebbültem, láttam rajta, hogy nem volt komoly baja. Ezt az érzést az arcom is tükrözte, elmosolyodtam.
- Azt látom! - felnevettem. Ekkor körül néztem, az anyukák is megkönnyebbülve ültek vissza s volt köztük, aki felajánlotta a segítségét a továbbiakban, de csak egy „Köszönöm Nemmel” visszaküldtem a padhoz. Innentől tán nem lesz baj, gondoltam magamban.
- Úristen! Átkerült a másik oldalra! - rémült arckifejezéssel válaszoltam az amúgy is mókás kérdésére. Hát persze, hogy a helyén volt, de én azért viccelődtem egy kicsit.
- Na, gyere! Segítek felállni! - felguggoltam és a kezemet nyújtotta feléje. - De biztos, hogy jól vagy? Tutti-fruttira nem fáj a buksid? - azért feltettem még egy utolsó kérdést, mielőtt az belefogott volna a saját maga összekapargatásába, kiskanállal.
Ha igénybe vette a segítőkezemet, ha nem és még a földön volt, vagy segítség nélkül állt fel, én is felpattantam, leporoltam mindkét térdem, majd kihúzva magamat rápillantottam mosolyogva.
- Eridonos vagy, ugye? - gondoltam megkérdezem tőle, mert már láttam párszor a klubhelyiségben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Lazriell és Matt már napok óta csak a kviddics edzéseken fárasztottál magukat. Holnap lesz a levita-navine meccs, amire ki fogok ülni, szurkolni. Csak egy baj volt, hogy egymás ellen fognak küzdeni, így nekem is mindkét csapatnak szurkolnom kell majd. Ennek hatására, úgy gondoltam meglepem őket egy-egy édes, epres muffinnal. Azt biztosan szeretik, ki ne szeretné az epret meg a muffint? Ráadásul a faluban csinálták a legfinomabb muffinokat, így nem volt kétségem afelől, hogy hová menjek édesség vadászatra. Fel is öltöztem hát, sapka, kabát, harisnya, szoknya, lábszármelegítő és bakancs. Nice. Felkaptam Himét a corgi kutyámat, a pálcám illetve a bukszám. Kutyával az ölemben pórázát szorongatva elloholtam a toronyból.
Amikor kiértem az eridonból lelassítottam és sétálni kezdtem. Rá kellett jönnöm, hogy még csak délelőtt tizenegy óra lehetett és rengeteg időm volt, nem kellett siettem. Úgyis csak késő délután volt vége mind kettejük edzésének. Ezért Himét a földre raktam nem cipeltem tovább azt a lustaságot.
Mit ne mondjak, nem vetekedett a kinti hőmérséklet a Madagaszkári meleghez képest... nem csoda, tél közepe volt. A lábaim ugyan nem fáztak, de a nyakam már majdnem kifagyott. Átkoztam is magamat, mert nem vettem fel azt a jó meleg kötött sálamat.
Amint megérkeztünk Himével a cukrászdába egy csengettyű jelezte az érkezésünket. Mosolyogva léptem be, magam mögött becsuktam az ajtót, a meleg pedig megcsapott engem. Az elején még fáztam, viszont így már kezdtem felmelegedni, széthúztam a kabátomon a cipzárt. Oda is siettem pulthoz, húzva magammal Himét, aki megállt bámészkodni.
- Hime, gyere már, ezzel ott is rá érsz. - szóltam oda a kutyámnak, aki már elkezdte feltérképezni az új helyet. Szerencsére hallgatott rám és hűen mellettem jött. Emberként kezeltem az a kis dögöt, nagyon szerettem azt a pimasz kis pofáját meg úgy magát az egész kutyát. A pultnál nyál csorgatva bámultam az édességeket, nem neveztem volna magamat édesszájúnak, de ezekből mindből meg tudtam volna enni, legalább négyet, olyan jól néztek ki. Sajnos többféle epres is volt, nem tudtam, hogy melyiket kellene nekik választanom, tanácstalanul álltam a sütemények előtt.
- Himeee, nekem mindegyikből kell egy legalább. - nyöszörögtem a kutyának, válaszképpen ő csak megöklelte a lábamat, hogy igyekezzek a választással és ne tartsam fel a sort.
- Jól van, na. Méregzsák. - durcásan még egyszer körül néztem, aztán kértem két eperkrémes muffint és magamnak egy szelet fatörzs tortát. Az volt a kedvencem. Fizetés után széles vigyorral hagytam el a kasszát, úgy kerestem magunknak egy jó helyet. Pechemre csak egy szabad hely volt, az egyik asztalnál így kénytelen voltam ott megenni a tortát. Volt a halálnak kedve kimenni a hidegre.
- Szió, szabad?- vigyorogva léptem oda hozzá, majd ráköszöntem a kiscsajra, akinek hosszú gyönyörű barnahaja volt és egy igencsak kihívó magas sarkú volt rajta. Eskü, én nem bírtam volna élni azzal a lábaimon, meg így is magas voltam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

ÚRISTEN. VÉGRE..... végre végeztem a vizsgáimmal, ráadásul már a napocska is kezdett fel-fel bukkanni. A tavasz jöttével nekem is egyre jobb, és jobb lett a hangulatom. Nem is csoda, a tél számomra túl hideg volt. No meg túl kopár, túl kihalt, túl unalmas, túl minden.
Na jó, bevallom, a tél idén két dolog miatt is jobb volt, mint eddig. Az egyik, ez a wellness pihenés Svédországban. A másik, mert elvittük a kviddics kupát, úgy örültem neki, hogy majd kiugrottam a bőrömből. Bár lógott ugyan az orrom, mert a rellon vitte el a házkupát pedig nagyon sokat dolgoztam a pontokért, de legalább másodjára is miénk volt a kviddics, és ez volt a lényeg.
A minap épp az otthoni dolgokon gondolkodtam, apám nemrégiben bejelentette, hogy eltervezi venni azt a nőszemélyt, aki az utóbbi időben szerintem félrelépett jó párszor. Gyűlöltem azt a némbert, úgy éreztem, hogy ez a gyűlölet kölcsönös volt Tímea részéről is irántam. Azon törtem a fejemet, hogyan ugraszthatnám szét őket. Mocsok dolog? Az. Érdekelt az apám boldogsága? Naná. Épp ezért gondoltam úgy, hogy cselekednem kell.
A faluban járva-kelve nézelődtem boltok kirakataiban, vettem minden ízű drazsét a Czukorvarázsban. Teljes volt az életem. Egy padra heveredtem le, közben épp egy pelenka ízű cukorkát dobtam bele a számba. Természetesen erre csak azután jöttem rá, amint megéreztem azt a furcsa ízt a számban. Egy fura, fancsali képet vágtam, így reagáltam a kellemetlen ízre, aztán tovább süllyedtem a fejemben lévő gondolatok tengerében. Valamit ki kellett találnom, hogy kéne, megszabaduljak Timitől, de nem lesz könnyű, apu miatt. Egyszerűn elképzelni sem tudtam, hogy egy olyan jó, becsületes, kedves ember, mint apu mégis miért, és-és-és hogyan boronálódhatott össze.... ezzel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Én komolyan szeretem ezeket a drazsékat, olyan finom az a tutti-fruttis ízű, meg az epres is, de a fülzsír ízűtől vagy a hányás ízűtől még a nem létező szőr is feláll a hátamon. Ki volt az, az idióta, aki kitalálta ezt? No, meg ki az a bolond, aki ezt eszi.... Ja, én. Nem bírtam vele leállni, vállaltam a kockázatot.
Hányinger ugyan nem kerülgetett, de a furcsa íz, egyre inkább arra késztetett, hogy kiköpjem azt a nyavalyás cukrot. Bár a földre nem igazán szerettem volna üríteni. Tele volt a szám nyállal és cukormaradvánnyal, ugyanis voltam olyan balga, hogy összerágjam. Szerencsétlen. Mikor felpillantottam, egy ismerős srác állt előttem, aki egy zsebkendőt tartott elém. Nekem nyújtotta, én meg állatmódjára kikaptam a kezéből és beleköptem azt a nyálas.... izét. Ezután összecsomagoltam és beledobtam a pad melletti kukába. Nem szép dolog szemetelni.
- Fúh, köszi. Ha nem lettél volna, biztos jött volna Vuk. - arra célozgattam, hogy elég gyomorforgató műsort rendeztem volna. Nem tudtam köpni. Mindenki tudott köpni, én nem, nekem csak valami nyáladzásnak tűnt volna. Még ehhez is bamba voltam, de sebaj, nem is akartam tudni csulázni. Nem lettem volna rá olyan büszke, hogy tahó módjára szétköpködöm a járdát.
- Ehm.... te is piros vagy, igaz? - zoomoltam az arcát, ismerős volt a számomra. Mintha láttam volna már a klubhelyiségben, de ebben nem voltam biztos.
- Leülsz? - arrébb húzódtam a padon, hogy elég helyet csináljak neki. Volt egy olyan érzésem, hogy tényleg piros, és az Eridonosok összetartanak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Gyorsan odébb csúsztattam a popómat, hogy kényelmesen odaférhessen a tőlem fiatalabbnak tűnő srác. Fogalmam sem volt róla, hogy ugyan ki a túró lehetett, de segített rajtam. Nem volt túl bőbeszédű, inkább csak bólogatott, ami jó volt, mert kettőnk közül megint én voltam az idegesítőbb. Haha.
Bemutatkozott, amit én úgy kihagytam a napi tennivalóim közül, mint a szél. Nájsz. Na akkor, Round Two!
- Péter Fanni vagyok, és én tavaly érkeztem! - viccelődve mutatkoztam be neki. Reménykedtem benne, hogy poénnak fogja felvenni és nevet majd egy jót, vagy legalább megmosolyogja.
- Oké. - rákacsintottam vigyorogva, ökölbe szorított kézzel, hüvelykujjam az ég felé nyúlt. Tipikus like jelet mutattam.
Szemeimmel követtem a fiú mocorgását, majd amikor felpattant, és sétálásra invitált, én is összekapartam magamat, a drazséimat pedig visszatereltem a dobozba, amit beledobtam tatyómba.
- De, mehetünk! - Válaszadás közben meg is indultam....valamerre. Ekkor koppantam, nem is mondta, hogy merre akar menni, ezért megtorpantam. Az arcomra egy bárgyú mosoly kúszott, végül ropogó csigolyákkal Gy felé fordítottam a fejemet, s így szóltam:
- Merre is megyünk? Mert-mert-mert én csak megindultam a semmibe, de nem tudom, hogy te merre gondoltál. Vagy, ha szeretnél, mehetünk hintázni is.... vagy csúszdázni? - hoztam fel még a lehetőségeket - Én nagyon szeretek hintázni, főleg akkor, amikor ki ugrok belőle, és pár másodpercre seprű nélkül szárnyalhatok. Na, azt imádom. - az utóbbit nem kellett volna hallania, de hallotta. Hangosan gondolkodtam, vagyis áradoztam. Így jártam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Még a vizsgaidőszak előtt megbeszéltem a rellonossal, hogy évelején be fogom festeni a haját, ezért otthonról hoztam még egy plusz két zacskónyi szőkítőport és még néhány színt, ha az itteniek közül egyik sem tetszene neki. Ezeket persze bepakoltam a kis hátizsákomba, amit még a szünet alatt ellátott apu egy tértágító bűbájjal, tudta jól, hogy szeretem telepakolni a táskáimat. A kastélyban találkoztam Florcsival, onnét pedig együtt indultunk kifelé a stéghez. Nem értettem először, miért pont ott akarja, hogy befessem a haját, elég lett volna ehhez a lányvécé is vagy egy üres terem, de ő mindenképpen oda szeretett volna menni, nem ellenkeztem. Ő hozta a széket, amin majd ülni fog a későbbiekben, én pedig hoztam magammal a munkaeszközeimet. Fésűt, hajszínezőket, tálkát, ecsetet meg még egy vödröt is bezsúfoltam a táskámba, ha már belefért. A víz gondot pedig megoldom majd.
- Komolyan? Vooaaah, ez tök király! Remélem, az enyém nem jön ide jövőre! - érdeklődően, vigyorogva válaszoltam neki, majd nevetésben törtem ki, amikor a saját húgomra gondoltam. Már csak ő hiányzott az életemből, nem elég, hogy szét akartam választani aput attól a némbertől, de még Petrára is figyelnem kelljen majd.  Perszeeeee, még mit nem! Ez tök szívás lenne. Erősen reménykedtem abban, hogy mugli marad majd.
- Akkor ti négyen vagytok testvérek, igaz? - rákérdeztem, mert már emlegette párszor a nővérét Ninát és a bátyját, Ákost. Biztos akartam lenni a dolgokba, hogy a későbbiekben ne beszéljek zöldségeket, bár lehet ez a pár információ is kirepül a fejemből később. Mint minden más.... nem is értem, hogy tudtam levizsgázni.
- Jajajajaaaa, ez az! - csípőre tettem a kezeim s körbepillogtam a terepen, beszippantottam az orromon keresztül a levegőt. Tényleg meseszép hely volt, nem is bántam, hogy odamentünk. Kevés volt az arra járók száma, jó idő volt és a tóban is meseszépen csillogott a napfény.
- Öhm, először is kiszőkítem  a hajadat, mert a te barna séródon nem látszana a festék színe, csak csillogást adna neki. - kezdtem is bele a mondandóba.  
- Úgyhogy először szőkítsük ki a hajadat, aztán amíg leszívja a hidrogén. Addig kiválasztod, hogy milyen színt szeretnél, mert most elhoztam az összes hajszínezőmet, amim van. De ne várj nagy palettát, csak öt-hat színem van. - Csalafintán nyelvet öltöttem rá, ezzel párhuzamban elkezdtem kipakolni a táskából mindent, s a vödörrel kezdtem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Egy kósza gondolat végig futott azon az apró agyacskámon, belegondoltam, hogy mi lesz velem, ha a húgom is kap levelet a Bagolykőtől. Még a láthatatlan szőr is felállt a hátamon. Szörnyű!
- Szeretem, csak..... nem tudom. Nem vagyunk a világ legjobb testvérpárja. - Tulajdonképpen kétoldalú volt a gyűlölet, de valahol legbelül mindketten szerettük egymást. Egy hús, egy vér.
Mosolyogva hallgattam, a kis cserfes boszorkányt, a nagy családjáról, hogy mennyire szerette a testvéreit. Szerencsésnek gondoltam, viszonylag normális család, viszonylag normális testvérek.
- Ebben egy percig sem kételkedtem, hogy te vagy a legügyesebb. - közben én is felhúztam a gumikesztyűt a kezeimre, amíg ő lehuppant a székre. Épp, hogy felbontottam a hidrogénport, amikor a rellonos rám vetette magát, és kijelentette, hogy én vagyok a negyedik tesója. Ez örömmel töltött el, mert én is testvéremnek tekintettem, de az, hogy kilökte a kezemből a zacskót, kicsit megsemmisítő volt számomra. NEEEEEEEEEEEEEEEEEE!
- Várj, várj, várj, húgi! - kibújtam az öleléséből és a zacskót felkaptam a földről, amiből a por egy része kipergett.
- De jó…- belekukkantottam, s láttam, hogy körülbelül a fele kiömlött.
- Oda a fele. Ez nem lesz elég az egész hajadra, másik ilyen porom pedig most nincs, tegnap festettem a hajamat én is. - felpillantottam a széken gubbasztó lánykára, s láttam, ahogy a színezőket nézegeti.
- Hallod, ha ezt mind rákenem, úgy fog kinézni a hajad, mintha lehánytak volna. - kitört belőlem a röhögés, ahogy elképzeltem a fejét.  Pedig még mindig fortyogtam belül, amiért kárba veszett a por egy része. Itt Bogolyfalván nem tudok olyan könnyen szerezni, mint például otthon.
- Na, akkor hogy csináljuk? Csak a hajad alját szőkítsem ilyen ombrésra, vagy tincsenként? Vagy csak elől a frufrud? Vagy a fél hajadat, olyan Szörnyellásra? - feltéve, ha tudta, ki az a Szörnyella.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

- B.. Bemutatnál nekik? Komolyan? - csillogó szemekkel összefontam az ujjaimat s úgy pillogtam vigyorogva Florcsira. Nagyon jó volt, hogy ennyire megkedvelt, már-már tényleg húgomként tekintettem rá.
Mikor végre lehuppant a székre, én már kezdtem is neki a munkának, amikor BUMM letámadott, a zacsi pedig kirepült a mancsaim közül. Látván Florcs arcát, mérgelődésem nem tartott tovább, mint fél perc. Képtelen voltam rá attól tovább haragudni, kicsit magamat láttam benne. Jó, én sem vagyok olyan bölcs meg öreg meg minden, hogy ilyeneket mondjak, de mintha csak tükörbe néztem volna, de halál komolyan! Ráadásul, ha befestem a haját, olyanok leszünk, mint az ikrek. TE JÓ ÉG. Már csak valami csapat nevet kellene kitalálnunk, és mi lennénk a legjobbak.
- Biztos van, de én csak olyat ismerek, ami feltakarítja, de vissza nem bigyózza a zacskóba. - lebiggyesztettem az ajkaimat s a pálcámat már elő is húztam, hogy alkalmazzam az említett bűbájt. Ennyit arról, hogy mennyire figyeltem az órákon. Mindig csak annyit tanultam, amennyit én is akartam, se többet, se kevesebbet.
Amikor felsorolta, hogy milyen színeket szeretne, azonnal tudtam, hogy hányás színe lesz, már csak onnét, mert belegondoltam, hogy milyen lenne ezek keveréke. Fúj! Amint közöltem vele ezt a gondolatomat, meg is kaptam a várt hatást. Úgy elkezdtünk röhögni, hogy Florcsinak már a könnye fojt, nekem az arcom fájt a sok vigyorgástól. Meg kellett masszíroznom, hogy ne sajogjon. De megérte!
- A muglik világában lehet ilyet kapni drogériákban és fodrászellátókban. Ami itt nincs. De ha Nina tud szerezni, akkor legközelebb az egész hajadat befestem. Most egyelőre csak egy részét tudom. - húztam a szájamat, mert nem így terveztem. De mindegy, legalább fokozatosan hökkenti meg az embereket az én kis hugicám.
- Szerintem jól fog állni. - megvigyorogtam, közben elkezdtem kutyulni a szőkítőt.
Ahogy a hajamhoz ért, a hideg futkosott a hátamon. Sosem szerettem, ha fogdosták az üstökömet, viszont furcsa módon Florcsinak hagytam. Talán már megszokhattam, hogy tapizza azt, így nem is szóltam érte. Tetszett, hogy tetszett neki a séróm.
- Na, kész is a massza. Ne szagolgasd, mert eléggé szúrós a szaga. - oda adtam a kezébe a tálkát, amiben benne volt a sűrű kék lötty. Közben lehajoltam és előkerestem az ecsetet, amivel felviszem a hajára.
- Na akkor én azt mondom, hogy csináljuk úgy meg a hajadat ahogy mondtam. Legyen a hajadban szőke és színes tincs itt-ott. Így lesz benne barna is meg nem is, és még extrém lesz a frizurád is. - megvártam még a válaszát, majd elkezdtem szőkíteni a haját.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Fülig érő, fogvillantó vigyor ült ki a képemre. A legjobb barátnőjének tekintett, hát komolyan mondom, imádom! Már épp a nyakába akartam volna borulni, hogy megölelgessem, de ő gyorsabb volt tőlem, sőt még a cucc is kiborul, a francba!
Kezdtem kétségbeesni, hogy mi lesz így a hajfestéssel, de hamar megnyugtatott. Nem voltam biztos abban, hogy egy aranyvérű túlságosan szeretné a muglikat.
- Háááááát, ha nem menne bele, én is tudok szerezni, apu elküldené nekem bagolypostán, mint eddig mindig. – nem füllentettem, tényleg mindig megkaptam a dobozt, Fülestől. Ő apuci baglya volt, bár én egy kicsit féltem tőle, néha olyan csúnyán tudott nézni, mintha a pokolba kívánt volna, vagy tudom is én.
A maradék hidrogént bekevertem, az illatát már megszoktam. Nem volt új számomra, bár Florcsi számára lehet az volt, így fel is hívtam rá a figyelmét, hogy ne nagyon szaglássza, ha nem akarja, hogy az orrszőrei elégjenek. Kellemetlen lenne. S lám, már neki is estem a hajának, miután felvázoltam a tervet. Mosolyogva hümmögtem, miközben szétválasztottam a haját, s elkezdtem felvinni a hidrogént.
- Hát, ha magamnak csinálom az minimum két-három óra. De csak azért, mert ugye magamnak kicsit nehezebb szőkíteni, meg festeni, mint másnak. Figyelni kell, hogy mindenhol egyenlően legyen elosztva a festék, meg ilyenek. Neked szerintem egy másfél, két óra alatt lesz kész.  Mert nálad több színt is keverek, meg azért a színezőnek is kell minimum tizenöt perc, hogy beigya magát a leszívatott hajadba. A szívatás pedig változó, eredeti hajszíntől függ az egész, kinek mennyire sötét vagy világos a bozontja. – úgy beszéltem, mint egy profi, pedig csak a saját tapasztalataimat meséltem el Florcsinak, közben persze megállás nélkül dolgoztam. Mivel nem volt zavaró a mocorgása, nem is szóltam érte, had mocorogjon. Olyan izgága volt, mint én. Cuki!
- Szívesen elmennék. Nekem bármikor jó, nem dolgozom sehol, és úgyis csak unatkoznék valahol fent a kastélyban. – nevetve válaszoltam neki – Remélem, jó benyomást teszek majd.
Lassan végeztem a szőkítéssel, Flóra tincseit alufóliába csavarva hagytam, majd lemostam a gumikesztyűmről a ráfolyt löttyöt a vödörben, amit hoztunk.
- Egyelőre kész vagy, és most várunk. Szerintem neked elég lesz húsz perc, mert nem akarom platinaszőkére szívni a hajad. Félek, hogy tönkretenném. – ezzel párhuzamban leültem a stégre. Levettem a zoknim, cipőm, majd belelógattam a lábaimat a vízbe. Kicsit hideg volt, de erősen sütött a nap, így hamar kellemessé vált a hőfok.
- Gyere, tök jó a víz! – lábaimat mozgatva rugdalóztam kicsit, élveztem a dolgot.