Péter Fanni
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
Min Jong.
Beveszem a boltot, vigyázz MJ! || Lö outfit
Ismét elővettem a mappámat, amihez már hetek óta nem nyúltam. Elkapott az ihlet, úgy éreztem, hogy nekem naaaagyon rajzolnom kellett. Előszedtem a cókmókjaimat az ágyam alól, volt ott minden, mint a búcsúban. Rotring, grafitceruza, radír, vonalzó, faragó, színesek és a kedvencem, a tustollam. Igazából valami kontúrbigyó volt a neve, de én mindig tusnak neveztem. Fogalmam sincs, hogy honnét szedtem.
Ahogy minden készen állt a rajzolásra, neki is fogtam. A rotringomat halványan táncoltattam a papír felszínén, radíroztam párszor közben, a felmerülendő hibáimat javítva. Az új tetoválás tervemen dolgoztam, amit magamra akartam varratni. Bár apukám már tuti kimenekülne tőlem a világból - jogosan-, ezt nem szeretném igazán. Azon járt az eszem, hogy ezt eladom valakinek, akinek szüksége lesz rá. A rajzon egy, egy szárból kinövő háromfejű rózsát ábrázolt, amiről valami fekete folyadék csöpögött, illetve folyt lefelé. A rózsák körül lóherék és gyémántok virítottak itt-ott. Elég tutin nézett ki. Persze, ezt már csak azután láttam, amint végeztem az alappal. Bal kézzel a kontúrozós tollamért nyúltam, hogy kiemelhessem a főbb vonalakat. A kupakot lekaptam róla, s a papírfelületére nyomtam a hegyét. Kifogyott. Gyorsan ráleheltem, hátha úgy helyre jön. De nem. Utána már meg is nyaltam, de még úgy sem volt jó. Rá kellett döbbennem, hogy muszáj leszek újat venni.
Átöltöztem, s megindultam ki, a faluba. Célirányosan a művészeti boltot vettem célkeresztbe, ismertem a tulajt, így nem érhette meglepetésként a jelenlétem. Szerintem.
A helyiségbe belépve azonnal leesett az állam, a kínálat láttán. Lehet, nem csak tust veszek! Gondoltam magamban. Mire sikerült végre összekaparnom az államat, odamásztam Minjonghoz.
- Háááááj! - köszöntem rá vigyorogva - Nagyon tuti a bolt! - dicsértem. Még nem jártam ott ezelőtt, csak mesélt róla pár eridonos, hogy milyen tök jó dolgok voltak a művészellátóban. Igazuk volt.
|
|
Utoljára módosította:Péter Fanni, 2016. szeptember 1. 17:59
|
|
|
|
|
|
|
|
Péter Fanni
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
 - Nem feltétlen, tudom, hogy az előbb nem ezt mondtam, de más, ha magadnak fested a hajadat, és más, ha másnak. – Dobáltam egymás után a szavakat, úgy koncentráltam. Elég értelmetlenül hatott a mondat, de ez van. Azt mondják, hogy a nők képesek egyszerre több dologra figyelni, de akkor én miért nem? Áh, majd megkérdezek valakit… - Pedig egyáltalán nem az! – kacagva válaszoltam – Jaja, lezsíroztuk! – Bele is csaptam a mancsába, miután megbeszéltük, hogy el fogok hozzájuk látogatni. Jó nagyot szólt a pacsi, picit bizsergett utána a jobb mancsom, úgy éreztem, mintha ezer tű szúrta volna az tenyeremet. Vicces érzés volt.
Közben végeztem is a szőkítéssel is, elvégeztem a maradék melót vele, aztán már csak várnunk kellett. Úgy döntöttem, hogy kipróbálom, milyen is lehet a víz hőmérséklete. Ezért levettem a zoknim, cipőm s már a vízbe is lógattam a lábaimat. Először kirázott a hideg, mert nem volt meleg, de szerencsére sütött a nap, így hamar megszoktam. Gyorsan szóltam is a kis alufóliafejűnek, hogy jöjjön, mert marha jó volt a víz.
Kinevettem a reakcióját, amit levágott, mihelyt ő is belelógatta a tappancsait.
- Egy szóval sem mondtam, hogy meleg a víz! – kiröhögtem – De valld be, hogy kellemesen hűsítő!- Aztán szóba jött a közelgő meccs. Kicsit komolyabbá vált az arcom, bár próbáltam álcázni. A gyomrom összeszorult, amikor megtudtam, hogy hamarosan Rellon elleni meccsünk lesz. Legutóbb is kaptam egy könyököt az oldalamba. Kicsit tartottam tőle, hogy most több lesz, mint egy rellonos könyök.
- Jaja, nagyon izgulok, főleg, hogy én fogok játszani. – Hupsz ezt lehet nem kellett volna. Na, mindegy, Florcsi a barátnőm volt. Megbíztam benne, tudtam, hogy nekem nem ártott volna. – Igyekszem ügyesnek lenni, de te is az legyél ám! – Megpöcköltem az orrát nevetve, hogy bíztassam én is őt.
- Jaj, hagyjad már! – Be sem tudtam fejezni a mondandómat, mert már fel is hozta a pasi témát. Kis dumagép.
- Gellért? Rosszalkodni? Mi van? - Most vagy én voltam a hülye, ami elképzelhetőbb, ezért inkább visszakérdeztem. – Rosszalkodni? Mit akartál te vele rosszalkodni? Ugye…. nem azt? - Értetlenkedtem egy kicsit.
|
|
Utoljára módosította:Péter Fanni, 2016. július 28. 00:39
|
|
|
|
|
|
|
|
Péter Fanni
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
Min Jong.
Beveszem a boltot, vigyázz MJ! || Lö outfitAhogy beléptem az üzletbe, egy földi paradicsom látképe terült el a szemeim előtt. Ha nem nyilvános helyen lettem volna, csillogó szemekkel csorgattam volna a nyálamat a padlóra egészen addig, amíg ki nem szárad a szám. Gyakorlatilag annyi minden volt ott, hogy szerintem a feléről azt sem tudtam, hogy micsoda, vagy mire használják.
Betoppanásom után kis nézelődésbe kezdtem, végül kiszúrtam MJ-t, aki mintha a festékeket pakolászta volna. Nem kellett nekem több, azonnal odaaraszoltam hozzá és ráköszöntem. Kicsit, mintha megijedt volna, úgy összerezzent. Én csak vigyorogva álltam mellette, őt vizslatva.
- Én nem is ijesztgetlek, csak köszöntem!- Vigyorogva kértem ki magamnak, a mosolya nem épp arról árulkodott, hogy zokon vette a köszönésem. Vigyorom még akkor sem hagyott alább, amikor megdicsértem az üzletét, ő pedig megköszönte.
- Jaj, jó, hogy kérded! El is felejtettem volna a nagy nyálcsorgatásban! - kezdtem bele - Szóval, van neked tusod? Tus toll vagy kontúrtoll, vagy tudom is én mi a neve, ilyen tus....toll. - Szégyen, de tényleg nem tudtam a nevét az eszköznek, viszont volt annyi eszem, hogy elhozzam magammal az enyémet, ami már haldoklott.
- Várj, nem tudom elmagyarázni, de hoztam mintát. - A kis táskámból kihúztam azon nyomban a rajzeszközt és felmutattam MJ előtt. - Na, ez az. Van ilyened? Ha igen, akkor hol találom őket? De ha nincs, jó nekem más is, csak tus legyen... - Kétségbeesésemben már bármire rá tudtam vetemedni, ki kellett emelni azokat a fránya vonalakat. Halálom volt, ha ezt nem tudtam megtenni a nem megfelelő felszereléseim miatt.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
Mattracka.
#outfit #Hime #musicSzokásos szombat késő délutáni sétára indultam Himével, még gyorsan vacsora előtt, hogy később ne kelljen és ő is el tudja végezni a folyóügyeit. Felöltöztem, annyira nem volt fagyás kint, mint előzőnap, ezért egy vékonyabb pulóvert vettem fel, majd arra a fekete ballonkabátomat. Hime szintén megkapta a nyakörvét és a kutyakabátját. Benti kutyuli volt, ezért kapott ruhácskát, nem szerettem volna, ha megfázna szegény.
Leértünk hamar a térre, ahol még voltak néhányan ugyan, de már nem sok ember mozgott kinn. Mágikus fények világították meg az ott sétálók számára kijelölt utat, hiszen már besötétedett és közeledett az este. Himével megkerestük a legközelebbi bokrot, ahol a dolgát elvégezhette, addig én megvártam. Elsétáltunk még a boltokhoz is, a cukrászda előtt kikötöttem a pórázát egy oszlophoz, hisz nem vihettem be az ebet a boltba.
- Maradj itt, tökfej. Mindjárt jövök, csak veszek magamnak egy forró csokit, jó? - Megvakargattam a füle tövét és otthagytam. A vásárlást befejezvén a kezeim közt gőzölgő forró csokival léptem ki az ajtón s a tekintetem a földön heverő, szakadt pórázon megakadt. Falfehérré vált az arcom, szemeim a kétszeresére kerekedtek és ijedtemben leejtettem az italomat, felsikítottam. Eltűnt a kutyám. De hogy? Miért? Mikor? Alig három percig időztem bent. Úgy gondoltam, még biztosan a környéken van, minél hamarabb el kellett kezdenem keresni. Annál nagyobb lesz az esélye, hogy megtalálom.
- Hime! – Kántáltam egymás után a kutya nevét és visszasétáltam a Boglyas térre, ahol először megálltunk, talán ott lehetett.
- Hime! - Szólítottam még egyszer a kutyát, de nem hallottam volna, hogy felém dobogott volna azzal a kis hordótestével. A lábaim remegni kezdtek, a szívem egyre hevesebben vert az adrenalin szintemtől és éreztem, hogy a szemeim szépen lassan megtelnek könnyekkel. Igen, bepánikoltam.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
Mattrackám.
#outfit #Hime #musicAmint tudatosult bennem, hogy a kutyám lelépett, egyszerűen megállt körülöttem a világ, teljesen kiborultam és a forró csokim is. Nem tudtam, hogy mihez kezdjek, hol keressem, mivel kezdjem. Ezért a szakadt pórázt leszereltem az oszlopról és azonnal Hime keresésére kerekedtem. Tudtam, hogy egyedül nem találhatom meg, hála a nagy területnek és a fényviszonyoknak. Egyre sötétebb volt, szinte alig láttam a lámpafényeken túlra. Azonnal elővettem a telefonomat és remegő ujjakkal kezdtem nyomkodni a felrúnázott kütyümet. Rögtön üzenetet írtam Mattrackának, tőszavakban fogalmaztam, csak, hogy haladjak. Amint elküldtem neki, bele is kezdtem Hime keresésbe.
Mire kiért Matt, addigra már hatalmas könnycseppek gurultak le az arcomról egymás után, ajkam remegett, alig bírtam megállni, hogy ne bömböljek óvodás módjára. Azt éreztem, hogy elveszett a gyerekem és tehetetlen voltam. Matt nyakába borultam, bújtam hozzá, szipogva, hüppögve próbáltam kibökni a fiú nevét. Nem éppen így terveztem vele találkozni aznap este. Kócos, fekete haj, fekete, szétkönnyezett pandaszemek és kipirosodott arc. Ám a pír nem csak a sírás melléktermékének volt betudható, hanem amit kaptam puszit, arra reagáltam még így. Nem a legvonzóbb pillanatomban talált rám, de valahogy nem érdekelt a kinézetem. Hime fontosabb volt és az, hogy még ilyenkor is azonnal a segítségemre sietett kérdés nélkül. Rengeteget jelentett ez a számomra.
- V..v..venni akartam egy..egy forró csokit, de..de mire kijöttem, addigra már nem volt meg Hime - Próbáltam neki megfogalmazni a történetet, bár nem tudom mennyit értett belőle. Ahogy hűvös ujjaival letörölte a könnyeimet, a szemeibe néztem, közben zavaró, fekete tincseimet kisöpörtem a szemeimből.
- Köszönöm – Suttogtam. Kezeimet a mellkasára helyeztem és próbáltam mély levegőt venni, hogy megnyugodjak, mert a sírással nem sokat javítottam a dolgon.
- Kezdjük itt a téren, lehet itt van valahol, mert az utcán már nem láttam – A táskámat próbáltam lehalászni a hátamról, hiszen benne volt a pálcám is, amivel fényt akartam biztosítani magunknak.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
Minjong. 
Bevettem a boltot, készülj!
#outfit #zeneMég meg szerettem volna jegyezni valamit, de láttam a legyintését. Valami azt súgta, hogy inkább fogjam be a számat. Nehezen bírtam megállni, hogy visszafogjam magamat. Szerencsére rákérdezett, hogy mit szeretnék, gyorsan el is felejtettem, hogy mit akartam előtte mondani, rögtön a tárgyra tértem. Nem tudom, hogy szenilis voltam-e, vagy az agyi kapacitásom egy aranyhal memóriájával vetekedett. Passzolom, de talán nem is ez volt a lényeg. Rögtön elkezdtem ecsetelni, hogy nekem mire volt szükségem, természetesen az eszköz nevét nem tudtam.
- És olyan nincs, ami kettő az egyben? - Kérdeztem, miközben követni kezdtem a vigyorgó levitást, sétaközben eszembe jutott, hogy nálam volt egy minta. Tök hülyén jöttem ki a magyarázásból. Ha Lazriell velem jött volna, biztos elmondta volna már rég, hogy mi a frászkarikát akartam. Végül felmutattam a kis eszközt, ami valójában egy tűfilc volt és nem sok köze volt a tusokhoz.
Amint megragadta a kezemet és magával húzott, nem először a mancsára majd a szemeim elé táruló polcra pillantottam. A csodálattól a pupilláim kitágultak és majdnem a nyálam is folyni kezdett. A mennyországban éreztem magamat, azt sem tudtam fiú voltam-e vagy lány.
- Ez az! - ujjongtam és ide-oda kapkodtam a tekintetemet.
- Nem lehetne az, hogy az összeset nekem adod ingyen, mert ennyire szeretsz engem? - Megrebegtettem meg a pilláimat, ami az elképzeléseimben igen kérlelően hatott, a valóságban pedig úgy néztem ki, mintha bele ment volna valami a szemembe. A reménykedő kutyapofát még csak meg se közelítette.
- Na jó, csak egy kell - ismét végigpásztáztam a tollak sokaságát- Ezt kérem! És ha már itt vagyok, szeretnék még pasztellkrétát és radírt is, elefántosat. Az tökre menő, és mindent kiradíroz - Az államat dörzsölve kerestem a szemeimmel az említett tárgyakat.
- Ha tizenkét darabos a pasztell, az lenne a legjobb, mert kevesebb helyet foglalnak - és azt még ki tudtam fizetni, annyi zsebpénzem még volt. Bár ezt nem mondtam volna MJ előtt, az kellemetlenül jött volna ki. Most már tényleg vállalnom kéne valami diákmunkát, mert egyre több és több lesz a kiadásom, és amit apa küld pénzt, az már nem elég.
- Ugye olyan is van?
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
Ardai mester - Partner in crimeEste járőrözés lesz, de előtte úgy gondoltam, hogy kimegyek sétálni a faluba. Volt egy csomó időm, tanulni nem volt kedvem, hiába, hogy nemsokára jön a vizsgaidőszak. Én leszek az, aki majd az utolsó két éjszakán át tanul meg mindent, mert ilyen is kell, nem? De.
Hime is régen volt már kint, gondoltam őt is hozom magammal, de elég hűvös volt még mindig az idő odakint és korán is sötétedett még. Hát nem volt mit tenni, hosszas kergetőzés után a szobában elkaptam a kis bojlert és ráhúztam a kabátját. Utálja, mint a szart, de nem tudok vele mit csinálni. Csóri kutyának rövid a szőre volt és fűtött épületben heverészett egész nap. Ha ez így kimegy, olyan tüdőgyuszkót kap, hogy a fülei is kettéállnak, de az enyémek is. A lányok lehet nem fognak örülni, ha meglátják azt a nagy kupit, amit hagytunk Himével. Majd.... majd ráfogom a Lala rókájára, az úgyis olyan kis szeleburdi.
Még a nyakörvet rácsaptam Hime nyakára, hiszen a múltkor is elszökött és Mattel együtt kapartuk össze valahonnan, nagyon megijedtem akkor, hogy elveszett a faluban. Szóval most egy percre sem fogom levenni róla a hámot vagy nyakörvet vagy tudom is én mit.
Dudorászva baktattunk kifelé a kastélyból, amikor megpillantottam Kolost. Elég ázott veréb feje volt, pedig nem szokott ennyire nyúzottan kinézni. Pár pillanatnyi gondolkodás után hátulról megagadva elkezdtem tolni kifelé, majd megálltam s a csuklójánál fogva húztam a srácot, ki az épületből. Kint elengedtem, megfeledkeztem természetesen magamról, de nem jöttem zavarba, hiszen nem voltunk mi olyan kapcsolatban, neki is ott volt a barátnője, nekem is Matt. Szóval semmi rosszat nem csináltam.
Csak vigyorogtam előtte állva és invitáltam magam után, egyből eszembe jutott egy vad ötlet, miszerint menjünk szabályt szegni. Néhány napja a színjátszóban pont ilyesmiről viccelődtünk, hogy milyen egy pocsék prefektus lennék, ha szabályt szegnék, s lám tényleg az lehetek. Ráadásul Viktor is csak azért bízott meg ezzel a feladattal anno, hogy rajtam tartsa a szemét, akkor legyen is oka rajtam tartania!
Ahogy megérkeztünk a temetőbe a vigyorom még bajjóslóbb lett. Fülem mellett elengedtem a megjegyzését.. vagyis nem, nem engedtem el, mert válaszoltam ám rá:
- Ugyan már, Kolos! Csak átzsalunk rajta és ott leszünk teljesen a falu határán, azaz azon kívül. Tudod, oda mi nem mehetünk - próbáltam neki sugallani, hogy mit is szeretnék - Ha kimegyünk körülbelül egy vagy két méterrel kijjebb, megszegtük a szabályokat és igazán rossz diákok lehetünk, muhahahaaaa - a végén igyekeztem egy gonosz kacajt imitálni, bár az inkább úgy hangzott, mintha egy tehén nevetni próbált volna. Na mindegy, megpróbáltam.
- Mit szólsz? - vigyorogtam.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
Ardai mester - Partner in crime
Múltkor lemaradt a mjuzik: Trouble is my middle nameAmikor megláttam Kolost, tudod ki jutott eszembe? Füles. A Micimackóból az a depis csacsi, akit popón szúrtak egy szöggel. Ránéztem csórira, és komolyan ez ugrott be, talán ez is volt az egyik döntő ok, hogy én vele elmenjek hozni a formánkat. Ahogy sugalltam felé, mit is akartam, az arcát fürkésztem, vártam, hogy végre láthassam azt a Colgate reklámot irigylő fogsort is, s lám, Fortuna hű volt hozzám ismét. Szívem szerint megcsókoltam volna az öklöm és az ég felé nyújtottam volna köszönetként, mint azok a Gangsta niggák a filmekben, de az a baj, hogy akkor baromira nem jutott el a tudatomig. No mindegy. Azaz de, eljutott később és még mielőtt nagyon ciki lett volna ezt eljátszani, gyorsan öklöt csókoltam s felvigyorogtam az amúgy is borús égre. Gyorsan kellett valamit csinálnom, mielőtt az a dilinyós visszaesne.
Szerencsére nem így lett, és ő maga indult el, de visszafelé. WHAT? Alacsonyabb voltam tőle, pedig én sem voltam ám törpe, mégis kocogtam mellette, hogy beérjem.
- Te, valami nem stimmel, mintha itt jöttünk volna be, nem? – bamba, tátott szájjal méregettem a bejáratot egy helyben ácsorogva mellette, majd úgy vetettem egy pillantást Kolosra, aki megpördülve nekem háttal elindult az ellenkező irányba.
- Követlek, Füle… es – Izgatottan kezdtem bele, ám a végére elakadt a szavam, amikor elterült előttem, mint egy zsák krumpli. Igaz, nem voltam százas sosem, de még nekem sem volt egy strandidő aznap, mert hát.. hideg volt meg február is… szóval ja, még egy kevés hó is maradt a köbö egy hónappal ezelőtti hóesésből. Mintha pont benne hempergett volna…
- AHHAHAHAAAAAA! – hasamat fogtam a röhögéstől, még talán a könnyem is kicsordult, apa azt mondta, nem szép dolog a kárörvendés, de ez nagyon vicces volt, ahogy elterült, mint béka az úttesten. Még mielőtt megpróbált volna felállni onnét, nem hagytam neki, mert rávetettem magamat a hátára, mintha valami profi cowboy lettem volna.
- Gyííí, hű paripám! Vágtass a végtelenbe és tovább! – balkézzel rángattam a tarkójánál a ruháját, jobb kezemmel pedig azt imitáltam, mintha egy lasszót pörgettem volna a fejem fölött. Igazán idilli kép lehetett ez egy temetőben. Csak ki ne jöjjenek a „lakók”…
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
Ardai mester - Partner in crime
Múltkor lemaradt a mjuzik: Trouble is my middle nameNem vagyok egy kárörvendő típus, sosem voltam. Amikor Kolos kiterült, mint corgi kutya zaba után, akkor sem a kárörvendés tört ki belőlem, hanem az, hogy milyen vicces volt ez az Ardai gyerek.
Már nagyon fájt az arcom, sőt a könnyeim is végiggördültek a vörös fejemet. Levegőhöz is alig jutottam, hát ez nagyon vicces, komolyan! De, hogy még tetézzem a mulatságot, rávetettem magamat az újdonsült lovamra, és mint valami cowgirl, igyekeztem a paripám hátán maradni. Persze, semmi sem tart örökké és ez azt is jelentette, hogy Kolos épp készül két lábra állni. Amint megéreztem, hogy le fogok bukfencezni a hátáról, ha nem kapaszkodom meg valamiben, hogy gyorsan a nyaka köré fontam a karjaim, s a lábaimat is összekulcsoltam a derekán. Akár csak egy lajhár, úgy csüngtem rajta. És próbáltam nem megfojtani.
- Jobb volt, amíg négykézláb voltál - akárcsak egy duzzogó gyerek, de hallatszott a hangomon, hogy nem bántam ezt a felállást sem.
- Nem akarooook! Jobb rajtad csimpaszkodni, addig sincs olyan bánat arcod. Tudod, jobban szeretem, ha vigyorognak körülöttem az emberek- kacarásztam a hátán és csak jobban szorítottam, nehogy leessek, mert éreztem, hogy csúsztam lefelé. Gyorsan feljebb kászálódtam, igyekeztem nem belemélyeszteni a térdemet a bordái közé.
- Nézd, már látom innen a temető végét! Hallod, tegyél le! Van egy ötletem! - kapálóztam, mint egy ötéves, aki azt várja, hogy az apja végre letegye az öléből, mert nagylányt akar játszani és egyedül menni a szülei előtt. Igen, pont úgy igyekeztem lecsusszanni. Ahhoz képest, hogy az előbb még fent akartam lenni a hátán, most már a biztos talajt választottam. Néha így visszagondolva sem tudok kiigazodni a logikámon, hogy mit miért tettem, de mindig csak legyintek egyet és arra gondolok: Biztosan oka volt.
Ha letett, kicsit megigazítottam magamon a göncöket, majd felnéztem a rellonosra.
- Versenyezzünk! –kezdtem kibontogatni a sunyi kis tervemet- Aki hamarabb átmászik a kerítésen, az nyer! - mutattam a temető végét jelképező határvonalra, teljesen korrekt célnak gondoltam, bár a futó verseny nem biztos, hogy jó ötlet volt, de kit érdekel, nem? Ha igent mond, akkor már tudom is, honnét fogunk indulni.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
Ardai mester - Partner in crime
Múltkor lemaradt a mjuzik: Trouble is my middle nameHallottam a hangján, ahogy nehezen lélegzett illetve... mintha sípolva vette volna a levegőt. Én tényleg nem akartam megfojtani, de olyan csúszós volt vagy én nem tudom, de a gravitáció egyszerűen vonzott és hívogatott lefelé. Nem akartam először lemenni, jobb volt nekem a hátán csimpaszkodni, ritka volt, ha megengedték. Legutóbb Kevin hátán lógtam és elbírt, de annyit nyavalygott, hogy inkább leszálltam róla, mert ő nem találta viccesnek a dolgot. Pedig nekem tetszett…
Egészen addig fojtogattam akaratlanul, amíg nem dobott rajtam egyet, itt felnyikkantam, mert váratlanul ért a hirtelen levegőbe lendülés, de hamar el is röhögtem magamat. Vicces volt, s ekkor láttam meg a kerítést.
Szemeim nagyra nyíltak, pupillám kitágult, ahogy megláttam az úti célunk végét, egy kósza gondolat, s már épp lefelé igyekeztem Kolos hátáról, aki készségesen leengedett. Hümmögtem, miközben megjegyezte, hogy többet nem akar velem ilyen cowboyosat játszani. Nem is értem miért, tök jó volt. Legközelebb én viszem majd a hátamon, az lehet neki is tetszik majd. Tuti, hogy elbírom, ez nem kérdés!
- Át bizony! - helyeseltem, ahogy Kolos arcára meredtem és egy kis gonosz mosoly kezdett képződni az arcomon, nem is tudtam tovább visszafogni magam, elmondtam, hogy mit is terveztem az út végére.
- De, nagyon is komolyan gondoltam - közelebb léptem hozzá, balkezemet megemeltem és a mellkasára böktem a mutató ujjammal, mintha csak ő lett volna a fogó. Kuncogva megpördültem, és ahogy csak bírtam elrohantam előle, egyenesen a kerítés irányába. Így visszagondolva, szánom-bánom bűneimet, de egy-két sírkövet át kellett ugranom vagy másznom, hogy levághassam az utat. Remélem, ezért még nem kerülök a pokolba, bár... azt mondják ott több az ismerős.
- Ne maradj le, Ardai! - kiáltottam, ahogy hanyatt homlok rohantam a kerítés felé, igaz, nem tudtam, hogy merre volt a penészfiú, mert nem néztem hátra, csak előre figyeltem, mintha egy láthatatlan szemellenző lett volna rajtam. De nem éreztem magamat hátrányban… egyelőre.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
Ardai mester - Partner in crime
Múltkor lemaradt a mjuzik: Trouble is my middle nameAhogy csak bírtam, előre rohantam. Komolyan úgy szökdécseltem át a sírokon, mint valami profi, hardcore-parkourt űző akárkicsoda, vagy egy szöcske. De kajakra, és nem kenura! Sajnos az a nyakigláb az előnyömet hamar ledolgozta, sőt... szinte egyszerre értünk be a célba, nem ér! Ha ilyen könnyedén beért, tuti visszafogta magát, de én már nem tudtam, hova gyorsulni... Fúúúúj. Amikor végre átmásztam a kerítésen én is, konkrétan megcsúszott a bal lábam, amivel tartottam magamat és átestem a kerítés másik oldalára, pontosan pofára. Megütöttem az homlokom és talán fel is sértette azt a fagyos föld, de az adrenalin szintem miatt meg sem éreztem, a szúró fájdalmat. Most már átéltem, milyen volt a hideg földön hemperegnie az előbb Kolos Messernek -csak hogy kicsit olaszosan fogalmazzunk-. Végül felültem, megtöröltem az arcom aztán felálltam. - HE?! Mi az, hogy Te nyertél? Én nyertem, mert... mert... öhm... Mert én! - hülye indokkal kértem ki magamnak felhúzva a piszkos kis pisze orromat, majd elvigyorodva ránéztem. - Nyeremény? - felkacagtam - Nem elég nyeremény az, hogy előtted térdre borultam? Ilyet nem csinálok ám mindenkinek! - a kacagást felváltotta a röhögés és máris lazábbra vettem a testtartásomat. - Nos, milyen érzés a sötét oldalon állni? Vagyis ez esetben a kerítés túloldalán, ami számunkra tilos? Vadító, mi? Mondtam én!
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
Nóci
#ruha #zene #04.29. 20:00Szombat este volt és azt hallottam, hogy az aznapi vacsora nem éppen az én ízvilágomat adja vissza majd. Szóval elhatároztam, hogy meglátogatom azt a hírhedt gyorsétteremet a faluban. Tök fura.. na mindegy!
Felöltöztem, és Himét Sparkle társaságában a szobánkban hagytam, pedig vittem volna mindkét szőrgombócot magammal, csak.. nem tudom ott mennyire örülnének nekik. Szóval a saját kis nyugitempómba elbandukoltam az étteremhez, belépve az ajtón megcsaptak az illatok. A nyál összefutott a számba ahogy elképzeltem, hogy vajon minek az illatát érezhettem. Először leültem a pulthoz, ahol azonnal megkaptam az italom. Ez tulajdonképpen egy Dr. Pepper volt, megőrültem érte, egyszerűen mást sosem ittam azon kívül, maximum energia italt, de csak néha. Ahogy nézelődtem kiszúrtam a szemeimmel Nócit. Jééééé... Felpattantam és oda száguldottam hozzá, leültem vele szembe.
- Te se akarsz bent vacsizni, mi? - kérdeztem vigyorogva, szinte kuncogva, ahogy figyeltem a barátosnémet. Köszönni meg minek? Ma már találkoztunk a toronyban meg... mindennap találkozunk. De ha nagyon hiányolja, azért köszönök, mert nem vagyok egy paraszt.
- Becsatlakozhatok? Volt már itt a pincér? Melyik volt a pincéred? - a nyakamat nyújtogatva kerestem az esetleges személyzettagot, hogy rendeljek magamnak én is valami kaját.
- Egyébként mizu?
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
Mattrackám.
#outfit #Hime #musicLetörölte a könnyemet, olyan figyelmes volt velem mindig, annyira szerettem… Szipogva elengedtem én is őt, miközben mondtam, mit hogy kellene szerintem csinálni, majd a pasztell pink pulóverem ujjával megtöröltem az orrom zsepi híján, úgy kerestem elő a pálcámat. Hallottam, hogy már ő is megtalálta a sajátját. Végül én is előhúztam a cseresznyepálcámat és az én ajkaim közül is elhangzott az a bizonyos bűbáj neve, amit az imént mormolt el a szerelmem.
A pálca szintén izzani, fényleni kezdett és az éppen hadonászó Mattre irányítottam, amilyen rottyon voltam, mégis sikerült a hülyeségével mosolyt csalnia az arcomra.
- Olyan hülye vagy – jegyeztem meg mosolyogva és lazán a vállába bokszoltam. Aztán csak mellette haladva én is zseblámpának használtam a pálcámat, úgy leskéltem körbe-körbe Hime nevét kiáltozva, hátha arra visszajön.
Hol lehetett vajon az, az átokfajzat?
A bokorból én is meghallottam a mozgást és meg is torpantam egy pillanatra, hogy minél kevesebb zajt csapjak, láttam, hogy Mattracka ninját megszégyenítő mozgásával közelítette meg a cserjét én pedig feszesen figyeltem, ekkor már némán. Már nem sírtam, arcomra száradtak a nemrégiben csordogáló fekete könnyeim és úgy néztem ki, mint egy halott mennyasszony, csak jobb ruhákba.
- Szerinted ő az? – suttogtam, mert nem tudtam leolvasni, mit is akart tátogni nekem a kócos. A lehető leghalkabban próbáltam követni Matt mozgását és végül mögötte, araszolva haladtam.
Pontosan nem tudtam behatárolni, hogy Mattracka milyen közel is volt a bokorhoz, de a mozgás hirtelen elállt pár órákig tartó másodperc erejéig, aztán hirtelen kirepült belőle valami, én pedig seggre ültem ijedtemben.
Eridonosság ide vagy oda, eléggé betojtam abban a pár másodpercben, amíg az a valami csak úgy kivágtatott a bokorból sipítva és annyit se mondott, hogy: Helló.
- Te… Te láttad mi volt ez? – kérdeztem a hideg földön ücsörögve a pálcám után matatva vakon, le se vettem a tekintetem a barátomról. De nem tellett bele sok időbe, ismét hallottam, hogy valami nem túl nagytestű dolog közelített felénk, hiszen még október volt és a levelek ropogtak a nem túl súlyos tappancsok vagy lábak alatt. Amilyen gyorsan csak tudtam, pálcástól, mindenestül felálltam Matt mellé rohanva a karjába karolva. Azt hiszem pár levéldarab i maradt a hajamba, de nem volt akkor túlságosan fontos.
- Nem ér el addig a fényem, te látod?
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
Ardai mester - Partner in crime
Múltkor lemaradt a mjuzik: Trouble is my middle name-Óóóóó, hát köszönöm a nagylelkűségét a Mesternek! - vigyorogtam rá pimaszul, ahogy megjegyezte, eltekint a nyereménytől. Amúgy sem tudtam volna neki mit adni, maximum ha elkapnám este rosszalkodás közben, egy figyelmeztetéssel elengedném, mert én amúgy egy tök jó szívű prefibubus vagyok. Viszont gondolkodtam már azon, hogy milyen büntetőfeladatot adnék és eddig a négyütemű fekvőtámasz közbeni kedvenc varázsige kántálása tetszett a legjobban. Ha már egyszer "dolgozni kell", had röhögjek már én is! Lehet, sokan utálnának miatta, de ez tööök vicceeees.
Végül kitértem arra, hogy milyen jó is volt Darth Vader oldalán amperkodni, ott, ahol amúgy tiltják a szabályok és nekünk nem lenne szabad lenni természetesen. Engem megőrjített az érzés, és úgy láttam őt inkább megnyugtatta, sőt már sokkal jobb volt a hangulata, mint amikor kiráncigáltam. Csak vigyorogtam rá, mint a hülye. Szerettem vele baromkodni, jó fej srác volt, bírtam nagyon. Annyira nagyon, hogy általában nem is zavartattam magam, ha a barátnőjével volt én bőszen integettem neki és a nevét kiáltottam vagy Mesternek hívtam. Amikor megbökött, nyikkanva reagáltam egyet arrébb ugrottam és terveztem a bosszút, hogy visszabökjek.
- Tudtam, hogy izgibb lesz a suli legrosszabb prefektájával együtt vadnak lenni - mondtam büszkén, hisz büszkeségből nálam sem volt hiány, a magabiztosság volt olyan, hogy gyakran volt, de néha elment ebédelni és elfelejtett visszajönni. Ám a jeges szellő engem sem került el, szintén megéreztem, sőt, bele is vacogtam.
- Jó ötlet - ekkor eszembe jutott valami, így én is oldalba böktem az előbbiért is, reméltem, hogy csikis volt- Aki utolsónak ér a kastélyba, az egy hétig a másik szolgája leeeeesz! - és már másztam is át, vissza a jók oldalára a kerítésen, a lehető leggyorsabban próbáltam átvágni a temetőn vihogva, mint Ezio vagy Edward az Assassin's Creedben. Annyira nonszensz volt a temetőben a röhögcsélés és szaladgálás, de aznap ez így volt jó. Köszöntem a játékot~ *o*
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
#ruha #zeneVigyorogva ültem be elé s hallgattam, ahogy mesélte, hogy tulajdonképpen először volt a Falatozóban. Én már azért voltam ott párszor, ha jól emlékszem ,de lehet kavarom a szezont a fazonnal. Mondjuk, elég ismerős volt a hely, szóval elég nagy volt a valószínűsége annak, hogy bizony a kis Stefi már járt ott.
- Mindent el kell kezdeni valahol, és te most itt kezded – kacsintottam rá, majd eszembe jutott, hogy amúgy én még nem is rendeltem semmit, illetve ciki lenne, ha neki hamarabb kihozzák a kajcsit, mint nekem, aztán én végig nézem, mit eszik, aztán ő is, ahogy én. Nem szeretem, ha néznek, miközben eszek. Hime is folyton néz, mindig dugiba kell ennem a szobában, csak ez azóta sokkal nehezebb, amióta Sparkle is velem van. Szóval négy éhes szem követi az álkapcsom fel-le mozgását minden egyes falatnál, amit a szobánkban merek elfogyasztani.
- Aaa… Áh, meg van, látom! Szerinted idehívhatom? – a választ meg sem várva emeltem a kezem és integettem a pincérnek, aki észre is vett és egy kifejezéstelen arccal kezdett közelíteni felénk.
- Jaj ne is mond, -legyintettem- a varázslás nekem sem ment mindig tökéletesen, mostanra már egész jól elboldogulok, mondjuk ötödikesként már illendő is. És hát nem sok, kiderült a szünetben, hogy elemi mágus vagyok és külön tanárhoz kell járnom, hogy uralni tudjam az erőmet, mert a múltkori s felgyújtottam az egyik szorgalmimat véletlenül, pedig rengeteget melóztam vele! – válaszoltam miközben az asztalra könyököltem s a férfit vártam, ami miután befejeztem, meg is jelent.
- Szeretnék én is rendeli egy... egy pizzát magamnak! – adtam fel a rendelést, mire a pincét bólintva kérdezte, hogy kérünk-e még üdítőt. Én megráztam a fejem, a Dr. Pepper még ott szemezett velem a poharamban. Aztán Nócira pillantottam, aki még nem válaszolt, de úgy sejtettem, hamarosan fog.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
#ruha #zene
Az asztalon könyökölve, vigyorogva közöltem a pincérrel, hogy pici gyomrom mit szeretne befogadni. Pizzát, pizzát akartam zabbantani. A pincér reakciójára inkább nem mondok semmit, mert csak felhúznám magamat, viszont volt ott egy tök jó partnerem, aki jobban lekötötte a figyelmemet, mint a méregzsák hapsi.
- Jaja, a tűz. Imádom, de az auror bácsi, aki vigyáz rám Bogolyfalván kívül, folyamatosan szívat vele és ő mondta nekem, hogy a tűz olyan mint én: Rombol. Az összes elemben megtalálható az élet. A tűz... a tűz basszus csak rombol és kiirt mindent - felnevettem, mintha ez amúgy teljesen megszokott lenne.
- Ahm..... ja, persze majd megmutatom, ha megkajáltunk vagy valami. Bár még nem sok mindent tudok, de ami megy, azt megmutatom, ha szeretnéd - kacsintottam rá és mosolyogtam rá.
Végül Nóci is rendelt magának még egy spriteot, nekem nem kellett még egy itóka, mert ott volt még az, amit előbb rendeltem magamnak. Megemeltem a poharamat és belekortyoltam, míg hallgattam a kérdését.
- Uhum, maradok mestertanoncnak és varázspszichológiát szeretnék majd tanulni. Plusz, hogy bejött az életembe az elemi mágia, így ez a megoldás a legkényelmesebb nekem, hogy járhassak külön tanárhoz is meg órákra is és ne kelljen ingáznom az iskolák között - ekkor hátradőltem a széken és elhelyezkedtem kényelmesen, mivel volt egy olyan érzésem, hogy még egy bő húsz perc és lesz nekem is kajcsim.
- Szerinted sokára hozzák ki a kaját? Te mit rendeltél amúgy? - sűrűn pislogtam rá a kérdés után.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
#harámnézel #zenebona #temégélsz?December.
Sikeresen beköltöztem abba a társasházba, ahol ezelőtt is laktam, az utolsó diákéveim alatt. Ráadásul ez a lakás Az a lakás volt. Ez az enyém volt! Milyen kedvesek, őrizetlenül és üresen meghagyták nekem. Még a falfirkák is ott voltak, amiket nehezebb pillanataim alatt rajzoltam zsírkrétával. Rendesen el voltam érzékenyülve, miközben átfestettem az egészet. Azóta sokban különbözök a régi énemtől. Bár komolyabb nem lettem szerintem. Komorabb? Az egy kicsit.
- Olyan hideg vaaaaaan - nyekeregtem, míg kint bandukoltam az utcán, ami nem mellesleg tele volt élettel. Sparklet sem akartam magára hagyni, hiszen már nem tud Himével játszani, így a hátizsákomba beledugva a hátamon cipeltem. Azon morfondíroztam séta közben, hogy csak sétáljak vagy be is üljek valahova? A pyromágiának köszönhetően még inkább nem bírom a hideget, mint egyébként, lehet nem lesz butaság beülni egyhamar kávéra vagy lélekerősítő italra a pubba. Legalább azokat is lecsekkolom és... remélem találkozok valakivel. Hátha Lanetta egyszer beugrik és a LalaSese duó megint hozza a formáját. Merlinre, de öregnek érzem magam!
- Azt hiszem... erre lesz a színháááááááá.... - egy sikollyal zártam a mondatom, hiszen amúgy is magamba szoktam beszélni, kinek kell partner hozzá? Így izgibb. És a fura alakok se jönnek oda hozzám. Visszatérve a sikolyra. Igen. Elestem. Nem is kicsit. Ha tudni akarod, ráléptem egy jéggé fagyott pocsolyára és olyat borultam, hogy még részegen se estem ekkorát. Még.
- Hogy a dementorok főznének vacsorát a lelkedből, ha már idefagytál - morgolódtam, hátsómat fájlalva s ekkor ugrott be Sparkle a táskámba. Egy halk baszkiiiiiiiiiiii hagyta el ajaim, míg megfordulva megsasoltam a sárkánytigrist. Az természetesen szúrós szemekkel nézett vissza rám, szerintem nem tetszett neki a kis botlásom, de nem tűnt úgy, mintha baja esett volna.
- Szeretleeeeek - sziszegtem kellemetlen mosollyal a pofimon, majd megkíséreltem felállni, de előtte négykézláb igyekeztem elkúszni egy nem jeges helyre, ahol már magabiztosan összekaparhatom magam.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
#harámnézel #zenebona #temégélsz?Vágod Vilmát a Scooby Doo meséből? Na, megvan a jelenet, amikor a csaj elhagyja a szemüvegét? Profi vagy. Na, ahhoz hasonló mozgáskultúrával igyekeztem kifelé a csapdából, melyet a természet csak az én kedvemért helyezett oda, hogy tudjam már, hol a helyem.
Már csak egy kicsi kellett, ahhoz, hogy biztosan kijussak. Pedig nem olyan baromi nagy volt az a szar csak... én is a messzebbik oldala fele indultam el, nehogy már túl könnyű legyen.
Már csak pár centiméter választotta el a kezeimet a biztonságot nyújtó, nem csúszós járdától, mire egy férfihang ütötte meg a fülem. Na, most ez vagy egy olyan valaki volt, akit ismerek és jött tiszteletét tenni a formáját hozó gyökérnek vagy pedig azok habzó szájú idióták egyike, akik már attól begerjednek, ha egy nőstény összezuhan.
Nyomást, ficánkolást éreztem a hátamnál, ami hirtelen megszűnt. Sparkle elhagyta a fedélzetet. Persze, hagyj te is magamra! Hálátlan! Az már persze nem jutott el az agyamig, hogy a kisasszony épp ismerkedni készült egy fajtársával.
Hátsómat végül visszatoltam és leültem, hogy magabiztosan megmaradjak és láthassam az érkezőt, anélkül, hogy megöngyilkoljam magam.
Felpillantva elkaptam a tekintetét. Mindnekire számítottam, csak Rá nem. Mármint sose volt vele bajom, sőt nagyon bírtam, de sose mertem odamenni hozzá. Szóval csak távolról figyeltem.
- Ha én vagyok én, te meg te akkor az kellemes? - válaszotlam neki, ahogy csak egy igazi Bolond Kalapos tenné. Elvigyorodva kihasználtam a segítőkezet, így ki tudtam lépni ebből a béklyóból, amely engem visszafogott. Igazából fel is melegíthettem volna és felállok, de akkor meg vizes leszek! Inkább akkor a lila térdek és fájó segg.
- Denis - mosolyogva mondtam ki nevét, ez tényleg ő volt. Az arca, a tartása, hangja... Semmi kétség.
Tekintetem gyorsan végigfutott rajta, kikupálódott rendesen. Bár azelőtt se lehetett rá mondani, hogy nyegle lett volna.
- Végre egy ismerős arc!
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
#harámnézel #zenebona #temégélsz?Sparkle viszonozta a szúrós tekintetet, azonban ő nem tisztálkodott, csak kihúzta magát és farkával játszott, akárcsak a macskák. Néha azt hiszem, Sparkle is egy szemét macska. Pedig szeretem őket. Mármint a macskákat. De kutyapárti maradok, Sparky elég macska nekem. Néha inkább tigris.
- Te feltételezted a kellemetlent. Én csak folytattam - jelentettem ki büszkén és ahogy rám szorított, még magabiztosabban tudtam kihasználni az erejét, amire támaszkodva ismét két lábon állhattam, mint minden rendes emberi lény. Oké, nem is olyan nehéz ez.
Úgy megörültem ennek az ismerős idegennek, hogy már csak örömömben a nevén voltam képes szólítani, de semmit sem mondani.
- Jaaa, semmi - ráztam meg a fejem - Csak ... Héééé! - ekkor ütötte meg a fülem az a név, melyen szólított. Apám szólított így, mikor faszságot csináltam és mehettem a sarokba térdepelni. Eskü' ilyen szadista szüleim voltak, mindig kaptam a fejemre vagy én nem t'om.
- Milyen Stefánia, Albert drága! - ha Te így, én is úgy, aztán csak elröhögtem magam.Hallottam, mintha ő is elnevette volna magát a rácsodálkozásomon. De hiányoztak már a régi ismerősök.
- Para? - kérdeztem vissza - Inkább az, hogy téged még nem téptek szét a nők - hangos nevetésben törtem ki újra, mivel az Edictumot olvasgatva gyakran az szólt nőügyeiről.
- Visszaköltöztem a faluba, a nagyváros... nem nekem való. Olyan… nagy - vontam meg a vállaim és az állatok felé pillantottam. Még mindig nem estek egymásnak. Fura, Sparky magához képest megfontolt volt. Csak nem ő is érzi?
- Na és te? - tekintetemet visszakaptam a férfi irányába.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
Én nem olvasnám, ha 18 alatt lennék...
Azért csináltam még egy ablakot.
Biztos vagy benne?
#amúgyilyenekvagyunk #amúgyígyöltöztemfel #amúgyezmegegyzeneHAHA
- (...) Mekkora egy... ő.. - tátott szájjal meredtem az égbe üres tekintettel, ahogy a szavakat kerestem, de így csatt részegen és finoman szólva beporozva, nem nagyon ment a gondolkodás. Tiszta fejjel se megy sokszor, de ott, abban az állapotban totál nem. Jajúristen, dehogy is!
- Miről beszéltem? - néztem a szőkére értetlenül, majd az üvegért nyúltam - Hordó! Egy hordó, ha már azt mondta hordd el magad, akkor ő egy hordó? Vagy téged hordózott le? Vézna vagy hordóhoz. De amúgy nem mindegy, nem mindegy, hogy te vagy ő a hordó - nagyon komoly összefüggéseket hoztam le két olyan szóból, melyek jelentése még távolról sem hasonlítottak egymásra. Mindegy.
Meghúztam az üveget és fancsali képpel nyeltem le azt a pár kortyot, melyet számba engedtem, úgy nyújtottam vissza a szőke csajnak. Rájöttem, hogy ehhez kellett volna még valami, mert így magában elég gyilokhalál a lőré. De szerencsém volt, nem látszott rajtam, ha be voltam nyomva. Józanul is ugyanolyan koordinálatlanul mozgok, mint egy közel tíz hetes kölyökkutya. Csak csetlek-botlok és ráesek dolgokra, emberekre. Ez részegen is tökéletesen megy, talán még egyenesebben is járok, mert akkor jobban odafigyelek. Talán. Nem tudom. Nem látom magam kívülről.
- Kör? Én azt hittem, ilyen... cikk-cakk - mutatóujjammal demonstrálni próbáltam és a levegőbe belerajzoltam rajzoltam néhány csenevész villámot - Miért?
Újból megkíséreltem az üveg meghúzását, de nem tudtam utána nyúlni, mert végül az előbb valahol félúton közénk leraktam az üveget. Ugyanakkor reménykedtem abban is, nem lesz-e belőle róka és Vuk marad inkább a rókalyukba, mely ebben az esetben a szám volt. Nem akartam, hogy kiszaladjon, különben az egészestés termés kárba vész.
- Kabát? Van. Tollas. Fehér. Nem, sárga! Ja, az a hajad - négykézláb emelkedtem, teljesen összegyűrve, taposva a hátsónk alatt senyvedő pokrócot és amennyire csak lehetett, óvatosan felálltam. Seggem kezeimmel poroltam, de nem ám, mint minden rendes ember, a hátsóm riszálva ide-oda, a kezeim meg csak voltak. Lejött vagy lejött? Le hát!
- Gyere, Juliska. Menjünk... menjünk oda! Nem tudom miért, de én oda akarok menni. Vannak ott ilyen. Dolgok. Tudod. Olyan.. madáritató izé - mutattam ki előre, de nem hiszem, túlzok, ha azt mondom, mindenből kettőt vagy négyet láttam. Nos, kár fecsérelni a szavakat. A szemeim megakadtak egy csodálatos madáritatón, melyben talán még volt egy kevés víz, így december elején és hátha olthatja mérhetetlen szomjúságom, melyet az temérdek alkohol okozott.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
#harámnézel #zenebona #temégélsz?- Nekem aztán mindegy - forgattam meg a szemeimet, kérése hallatán. Jó, nem fogom Albertnek hívni. Marad Döncike vagy Brightmore. Ezekből viszont nem fogok engedni. Ha már régi "barik" vagyunk, ezt nézze el nekem. Amúgy se áll a számra az Albert, meg neki sincs Albert feje. Azok olyan nem tudom. Furik. Olyan Albertek.
- Voltak? - vontam fel a szemöldököm kaján vigyorral a képemen, miközben hallgattam. Ekkora telitalálatot.. Pedig csak puszta viccelődés volt és még így is az igazság közelében jártam. Aztán elhangzott egy szó: házas. Ekkor a kaján vigyor helyét a meglepettség vette át és szemöldökeim az égbe szaladtak azonnal, míg csücsörítve azt a bizonyos Oh! hangot hallattam. Na, erre nem számítottam, vagy várj!
- Erre mintha emlékeznék... De nem vagyok biztos benne, hogy akkor még nem ücsörögtem az ELME egyik nekem kialakított gumiszobájába. Vagy Jegesékkel keverlek, azok is megházasodtak - szögezzük le: Nagyon is kellemes szobám volt, nem volt se gumiszoba, se kényszerzubbony. Bár az utóbbit egyébként ki akartam próbálni, de azt mondták erre nincs szükségem. Gonoszak!
Végül kifejtettem, hogy mégis mi a búbánatos unikornis pukit kerestem megint a faluban. Míg csacsogtam, szemtanúja lehettem egy dimágus erejének megcsillogtatásának. Kell a francnak ilyen levegő-tűz téma. Én megoldom Sparkle lábainak megtakarítását a nedves törlőkendővel. Az lehet ingyen van, de ez meg illatos! Lótuszos. Nem… orchidea. Nem.. Nem tudom. Jó és kész!
- Azta! Én is az AMS-en kezdtem idén, pedagógia szakon! - vágtam rá örömködve azonnal- Milyen vicces. Egyik évben még szanatóriumi terápiákon veszek részt, következőben pedig már tanárnak tanulok - még egy könnycseppet is el tudtam volna morzsolni, ha nem lett volna ilyen kibaszottul hideg. Huuuu.
- Nagyon sietsz? Nem ülünk be egy kávéra? Láttam egy Expecto Patronum vagy milyen nevű kávézót errefelé - mutogattam minden irányba, mert már a franc se emlékezett, merre volt. Denis volt a helyi, ha van kedve, majd odavezet és mi meg hűségesen követjük a kis sárkánytigrisemmel.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
Én nem olvasnám, ha 18 alatt lennék...
Azért csináltam még egy ablakot.
Biztos vagy benne?
#amúgyilyenekvagyunk #amúgyígyöltöztemfel #amúgyezmegegyzeneHAHA #nebántsatokminket #műsorozunk
-Szerintem Gizi vagy. Gizda! De, ha himbi-limbi lenne a lábaim között, akkor lehet jobban tudnám, mi vagy szerinte... - aztán hirtelen bevillant valami és azonnal mellkasomra kaptam. Megnyugodtam, nem hagytam el őket. - HIGGYÉ' NEKEM! - üvöltöttem bele az éjszakába, majd röhögésben, törtem ki. Ez vicces volt. Meg a bepánikolt feje is.
- Mert a kacsa tollas és nem szőrös! - feleltem mosolyogva, nagyokat pislogva a kérdésre. Hát honnan tudtam volna, hogy miért ültünk mi egy kör alakú parkba. Azt se tudtam, hogy ez kör alakú csak azt, hogy park vagy tér vagy mi ez. Mi ez? Mondja már meg valaki. Tér!
- Nem tudom miért. De a kérdés jó! Költői - azzal meguntam az ottani italozást. Profi mozdulatokkal kapartam össze magam és igyekeztem a lehető legkevesebb esélyt megadni a testemnek a visszapottyanásra. Szerintem ment. Újra két lábon álltam. Megy ez, mint az ágyba szarás.
- Jaj, én rád céloztam a Juliskával. De akkor Gizi maradsz, nekem mindegy! - nem fordultam meg, csak ingatagan haladtam előre, mert akkorra már ösztönösre ittam magam és valami azt súgta, nem lenne szabad hirtelen forgolódni, ha nem szeretnék közelebbi ismeretséget az alattunk elterülő macskaköves úttal. Ha macskaköves, akkor miért nem dorombolt?
- Milyen macskanő? Én? Én nem vagyok macskanő! Miért nem vagyok? Macskám sincs! - keltem ki magamból megtorpanva és csak megfordultam, pedig épp az imént beszéltem meg magammal fejben, hogy nem jó ötlet forgolódni. Ez a porozós italozás lehet nem volt a legmegfontoltabb döntés, amit eddigi életemben meghoztam. No, sebaj. Ezen is át kellett essek. Mint a tűzkeresztségen.
- Simogassa a pasid a cicádat. Én elvagyok a kerge macskáimmal - jegyeztem meg és baromi óvatosan folytattam az utam a madárizéig, melyet a józan emberek madáritatónak csúfoltak. Két kézzel belekapaszkodtam és jól belenéztem, szinte bele dugtam a fejem.
- Ez üres - emelkedtem meg szomorúan és hátra pillantottam, merre járhatott Júlia és a fura cipője. Mit mondott az előbb a cipőjéről? Nem jutott el az agyamig.
- Mit szólnál, ha elmennénk és keresnénk vizet? Azt beletesszük ebbe az üres itatóba és akkor lesznek madárkák is, na? Azokkal meg megetetjük a cicákat és mindenki boldog lesz! - kivéve a madarak.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
#harámnézel #zenebona #temégélsz?- És unatkoztál is nélkülem rendesen! Olyan pánik kapott el, inkább megnősültél! - tűz ellen tűzzel! Hallhatóan csak visszavágásának szántam a beszólásom, ezért egy gyerekes nyelv öltéssel koronáztam meg frappáns megjegyzésemet, pláne a szemtelen vigyora láttán. Ez volt ő. Denis, a komisz. Én meg Fanni, a merész. Nyilván nem sértődtem vérig, mert minden viccnek a fele igaz, szóval mit hisztizzek az igazságon? Tényleg nem számítottam sose mindennapinak. Erre azért dagadt a mellem, bocs.
Még egy közös pont, szinte egymást utánoztuk állandóan. Ott volt az elemi mágia, furiság, a tetoválások…. , prefibubusok is voltunk, de nem egy időben. A legeridonosabb és legrellonosabbat inkább nem is mondooom. És most? Tanárnak készültünk, vagyis én igen, elvileg ő már tanított. Gondolom. Ha levelezőn volt, akkor csak tanított, nem?
- De csak akkor megyek vissza, ha leszel a szobatársam. Legalább nem leszek egyedül és halálra idegesíthetjük a másikat. Jó lesz - széles vigyorral a képemen jelentettem ki teljes természetességgel, mintha mi visszamenőleg is ekkora cimbik lettünk volna. Szerettem volna a barátja lenni, de mint mondtam, nem mertem odamenni hozzá. Túl menő volt én meg túl nyomi.
Beleegyezett a kávéba! Király! Már csak meg kellett találni. Ő biztos tudni fogja, merre lesz. Aprókat tapsoltam kezeimmel és felkapva Sparklet egy gyors mancs sika-mika után már az állatot ölelgetve követtem Denist, bármerre is indult el. Hagytam, hogy vezessen, legalább nem én esek el először a jégen.
- Én nem tudom melyikre gondolok, de tudom, hogy bazi nagy betűkkel ki volt írva a KÁVÉ szó, szóval engem megvettek - mindezt úgy hadartam el, hogy a lehető legokoskodóbb testtartással, mutatóujjal az égbe, lehunyt szemekkel, duruzsolva haladtam mellette. Pontosabban addig, amíg meg nem botlottam, de nem estem. Merő szerencsétlenség voltam egész életembe.
- Nem nevet együtt érez! - jelentettem ki, megelőzvén a bajt, orrom alatt húzódó mosollyal. Tényleg egy világi hülye vagyok.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
Én nem olvasnám, ha 18 alatt lennék...
Azért csináltam még egy ablakot.
Biztos vagy benne?
#amúgyilyenekvagyunk #amúgyígyöltöztemfel #amúgyezmegegyzeneHAHA #nebántsatokminket #műsorozunk
A csaj konkrétan, hulla részegen előadott egy Rómeó és Júlia részletet. Ennek mennyi por kell, hogy annyira fejre álljon, hogy ne tudjon magáról? Talán nem volt annyi még nála sem. Lehet ez volt a taktikája, hogy ne lehessen leoporztatni. Beporozni.... Bár, ha egy lányt beporoz valaki méhecskéje, abból gyerek lesz. Juj. Akkor inkább ne is. Fiatal még egy porontyhoz. Meg én is.
- Te vagy mán egy Shakesespeares. Shakespea.. Shake.. Shézk. AZ! - nem, egyszerűen nem bírtam kimondani, a nyelvem már az első két betű után összegabalyodott és nem volt hajlandó csomómentesen kimondani a Shakespeare nevet. Hogy is jött a képbe? Elfelejtettem.
- Sok? Akkor ügyelj rá, ki ne kopjon a szőr rajta. A fű se nő ki ott, ahol folyamatosan járkálnak - nevettem fel hangosan, nem terveztem megsérteni, de azonnal eszembe jutott a sok cicasimiről anyámék udvara, ahol már fű se nőtt már, a kutya úgy kigyalogolta. Bár mi tagadás, ez tök jó gyanta és borotva helyettesítő alternatíva. Kár, hogy ehhez túl prűdnek tartottam magam.
Egy lajhár sebességével és egy részeg matróz kecsességével közelítettem meg azt a bizonyos itatót. Én azt valamiért annnnnyira meg akartam nézni magamnak, hogy azt már fájt volna kimondani. De üres volt! Nem is tudtam rajta sajnos mit nézni, se inni belőle, pedig jól esett volna egy kis víz.
- Dugd be te! - mondtam neki nevetve, dugja oda a hóhér a fejét, így is majdnem leszaggattam a tetejéről, mert éreztem, hogy a gravitáció szeretett volna közelebbi kontaktba kerülni velem. Olyan hasalósba. Én nem akartam. Amit az egyik fél nem akar, az már erőszaknak számít. Engem aztán csak erőszakolgasson meg senki, még a gravitáció sem!
- De én nem akarok madarat enniii, cicákat akarok madarakkal etetni, hogy boldog cicák legyenek. De most egyet se találok - néztem körbe lebiggyesztett ajkakkal a teljesen üres téren. Be kellett valljam, nagyon sűrűn álltak azok a lámpaoszlopok. Nem értettem, miért építettek hármat szorosan egymás mellé, aztán nagy kihagyással még hármat. Buta mérnökök.
- HOL!? -rezzentem meg és akárcsak egy ős Spongya Bob, elővettem részeg matróz lépteimet és megrohamoztam azt a csini csákót, ami a valóságban bója volt. Én nem tudom honnan, de volt annyi erőm, hogy kettőt ellopjak és az egyiket Júlia fejére húzzam, a másikat meg az enyémre.
- Te leszel a Lancelot és én meg az Arthur és most fejjel kardozunk! Aki elesik... az veszít! - gyorsan felvázoltam a szabályokat, míg a két építkezésről ellopott bójával a fejünkön ügyeskedtünk. Legalábbis én tutira, reméltem, hogy a másik is benne volt a játékba.
- Ha nyersz, a következő piát én állom! - hangoztattam ösztönzőleg, ugyan kezdett lassan tisztulni az agyam, az állapotom még mindig elég.... mókás volt. Ennyire még sose poroztam be.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
Én nem olvasnám, ha 18 alatt lennék...
Azért csináltam még egy ablakot.
Biztos vagy benne?
#amúgyilyenekvagyunk #amúgyígyöltöztemfel #amúgyezmegegyzeneHAHA #nebántsatokminket #műsorozunk
- De a hó nagyon hideeeeeg - nyüszítettem fel, mert én nem akartam a hóval bohóckodni. Olyan fehér volt és hideg meg fehér és hideg! Ha nem tudná valaki, a hó hideg és nedves víz lesz belőle. Nem akarok elázni, ahhoz beállok a zuhany alá és ázok meg bézek. Rihanna is elázik az esernyő alatt. Én meg a zuhany alatt szoktam otthon, csak a szomszéd meg ne hallja.
Lassan fordultam arra, amerre a lány mutatott és kellett pár hosszú pillanat, mire méltóztattam kiszúrni azokat a bizonyos bójákat. Óóóóó...., hogy azok!
A belső én úgy érezte, hogy a testem határozott léptekkek közelítette meg az említett építkezésen ácsorgó tárgyakat, melyek rikító sárga színükkel - nappal jobban látod - jelezték, hogy ott valami nem kerek és " kerűjjé' ". Külső szemmel, amúgy úgy néztem ki, mint egy részeg matróz, aki egyenesen próbál járni. De nyilvánvalóan nem ment.
Magamhoz szorítva azokat a szarokat, boldogan szedtem a virgácsaim, mindenki tudta, hogy bennem volt az X, legalább is a lábaimban biztosan, a hangom meg kétséges. Bár... vannak olyan beteg állatok, akik arra gerjednek, ha valaki rikácsolva énekel. De mentségemre szóljon, nagyon jól gitározom és bandában is játszottam sulis éveim alatt. Lehet küldök a srácoknak majd egy baglyot, azzal a címszóval, hogy már nem vagyok gyogyis.
Viszonylag gyors mozdulatokkal húztam rá Júlia fejére a bóját, elsőre mondjuk mellé ment, de annyira kész volt a csaj, hogy fel se fogta a baklövésem. A sajátomra is ráügyeskedtem nehezen, aztán már vázoltam is fel a szabályokat. Egy piába benne vagyok, ha elbuknám. Meg nekem is jól esne egy ingyen sör. Sört borral és valami röviddel. Vodka! Nem... Tatratea! Na, azt szanaszét adnám.
- Akkor legyél a kurvám és harcolj a szabadságért! - ádáz harcot vívtunk, én legalább is ebben a hitben voltam. Valószínűleg annyit láthattak azok, akik még ebben a nem emberi órában is épp hazafelé tarthattak, hogy a két hülye picsa, bójával a fején egymás körül kering, mint két gólya fos a levegőben. Aztán egyszer csak megbotlottam.
Annyit éreztem már -mármint, amit felfogtam-, hogy irreálisan dőlök előre és mintha valami belém ütközött volna szemből így az egyensúlyomat egy percre visszakaptam, de a töménytelen alkohol miatt nem álltam meg két lábon, hanem egyenesen hátra estem. Seggemet meresztve a hideg macskaköves úton, lábaim az égbe én meg egy hatalmas nyekkenéssel földetértem. A bója? Az valahova lerepült rólam, Merlin tudja, hova.
- Ez körülbelül olyan érzés volt, amikor szétvertem a falat a gyógyszobámba - mondtam még a földön fekve a sötét eget bámulva. Vajon hány óra lehetett? Hajnali kettő, három?
- Élsz még, te Artúr ártatlanja? - tört ki belőlem a nevetés, hát hogy hívhatja valaki magát ártatlan kurvának? Végül meguntam a mókázást. Menni akartam tovább.
- Gyere. Tudok egy helyet, ahol kapunk ingyen piát! - vetettem fel az ötletet. Ideje volt meglátogatni egy régi barátot.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
#harámnézelbárúgyislekerül #zene #mármegintbűnbeviszekvalakitKarbantartás. Na persze.
Mi meg az a príma időzítések. Nem, határozottan nem vall egyikőnkre sem az eridonos szellem, pff. Lószart. Tökéletesen tükrözi az előbbi kijelentést az ukmukfukk jött éjszakai fürdőzési kísérletünk. Ugyan melyik másik két elvetemült huszonéves liba dönt úgy hosszú évek után, hogy ők bizony elmennek és megmártóznak? Nem sokan. A két értelmes delivens jelenleg Rebi és én. Ami azt illeti, nem kellett sokat győzködnöm a fiatal nőt, hogy jöjjön velem.
Szemöldököm ráncolva méregettem a leendő vendégeknek szóló felhívást, mely az intézmény közeledő karbantartására figyelmeztet. Hullára hidegen hagyott, mint a szabályok kilencven százaléka. Elég nyugtatót ettem én az évek során, hogy ne spilázzam túl az ilyen helyzeteket. Igazánból. már az aznapi adajaim is bennem olvadoztak, szóval az alkoholt illett messziről elkerülnöm.
- Hát... lehet be kell lógnunk - mondtam mindezt úgy, mintha egyébként mélységesen bánnám, hogy ehhez a módszerhez kell folyamodnunk. Épp ellenkezőleg, így sokkal izgisebb lesz.
- Már csak meg kell keresnünk a megfelelő helyet, ahol bejuthatunk. Biztos, nem csak egy egyszerű alohomora nyitja a hely ajtajait - államat dörzsölve kerestem barnáimmal bejutási lehetőségeket, s vártam régi barátosném válaszát. Tök vicces, annyi éve nem találkoztunk már, most meg úgy bandázunk, mintha csak pár nap telt volna el a legutóbbi összeröffenés óta.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
#harámnézelbárúgyislekerül #zene #mármegintbűnbeviszekvalakitRebeka irányába fordultam, rákacsintottam.
- Ott a pont! Gyere, nézzük meg a hátsó ajtót, biztosan van valami olyan is. Az talán kevésbé van védve - karoltam bele a vörösbe és elindultam az általam vélt helyes irányba. A fejemben lévő hangok pedig megerősítettek a feltételezésemben, hogy kellett lennie valahol egy személyzeti bejáratnak. Ilyen helyeken mindig volt legalább egy. Olyan vehemensen kerestem, mintha csak az életünk függött volna tőle. Bár közel sem ez volt a helyzet, de mi nagyon szerettünk volna pancsizni egy jót a tilosban.
Szerencsénkre elég volt néhány méterrel odébb ballagnunk és meg is találtuk a keresett faajtót. Ezen lógott egy fehér tábla, arra pedig nagy, piros betűkkel ráírták: Személyzeti bejárat! Belépni TILOS!
Tökéletes - gondoltam magamban egy sunyi mosollyal orrom alatt. Tenyereim összedörzsölve már arról szövögettem mocskos terveim, hogy milyen nagyot fogok lubickolni a vízben. Persze, mértékkel. Amíg leér a lábam és tudok kapaszkodni.
Mintha kincset találtunk volna a szivárvány végén, körülbelül akkora öröm lengett körbe a zárt ajtó előtt ácsorogva. Előhúztam pálcámat és a másik nőre pillantottam jelentőségteljesen.
- Te akarod csinálni vagy én csináljam? - hangzott el részemről a költői kérdés, míg Rebi vonásait tanulmányoztam. Nem mintha ki tudtam volna olvasni belőle bármit is, de... de igyekeztem.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
#harámnézel #zenésesdiNem szoktak az ilyen váratlan események felzaklatni, mint az évnyitón történtek. A diliházban igazából mindennapos volt a káosz, ami naponta körülvett Zsombit és engem a szabadfoglalkozások alatt. Volt, hogy az őrültekkel pókereztem totálisan leszedálva vagy keringőztünk magyar mulatósra és… volt, hogy összeverekedtem, amiért elvették a zsírkrétákat.
Pedig nem tudok pókerezni!
Jogos a kérdés, hogy ezek után mégis miért lettem tanár és miért teszem ki magam a stressznek? Egyszerű, hiányzik. Hiányzott a zsibongás, a hangzavar, a zabolázatlan energiák. Persze, az iskolában nem ápolók rohangáltak nyugtató injekcióval és kivont pálcákkal, habzó szájjal, hogy kényszerzubbonyba öltöztessenek.
Én összességében jól szórakoztam. Csúnya-nem csúnya, élveztem a műsort. Még fél szemmel láttam is kollégáim megrovó tekintetét, ahogy végigvigyorogtam az orrom alatt és bunyóért szurkoltam halkan a tanári asztal szélén. Bár részt vehettem volna a benne, de lehet akkor a nagyterem lángokban végezte volna én meg újra az ELME visszatérő régi-új lakójaként.
Az első tanítási hetet úgy döntöttem meg kell ünnepelni. Próbáltam elhívni magammal Kolost, Denist vagy Lanettát, de sajni dolguk volt. Így kötöttem ki egyedül a csárdában, majd hazasétálok, nincs messze a Holdfény.
- Egy föccsöt szeretnék - kértem a bárpultost, ahogy letelepedtem az egyik bárszékre. Levéve a kabátomat, az ölembe fektettem s csak akkor jutott eszembe, hogy elfelejtettem valamit - Jaj, rozéból, ha lehet. Bocsi - tettem hozzá gyorsan, mire neki is láttak az italom elkészítéséhez. Eddig nem nagyon jártam itt egyedül, fura volt, hogy maximum a pultossal tudnék cseverészni vagy a telefonom nyomogatni, amíg elnyalogatom a fröccsöm.
- Hmm, édes - jegyeztem meg az orrom alatt dünnyögve, ahogy ízlelgettem az imént kézhez kapott nedűt. Gyógyszereimet szándékosan nem vettem be, majd reggel. Szinte nulla az esély rá, hogy az egyszeri, esti adag kihagyásával én visszaessek a mélypontra.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
#harámnézel #zenésesdiÚgy voltam vele, egész könnyed hetet tudhattam magam mögött. Az új elsősök, nos… élenkek. Régi önmagamra emlékeztettek, hisz hozzájuk hasonlóan én is izgága voltam és ugráltam, csacsogtam, tanárokat szomorítottam. Persze, én nem egy tál húsban végeztem az első évnyitómon, helyette gurkók zúztak össze az első meccsemen. Például egyszer… Merlin tudja milyen magasan a levegőben vetettem rá magamat teljes testtel a cikeszre. Senki nem tiltotta meg, hogy nem ugorhatsz le a seprűről a cikeszért. Megfogtam, nyertünk, túléltem. Teljesen megérte.
Jobbom a talpas poharam lábát szorongatva pihent a pulton, fél szemmel még figyelgettem is azt, domináns balommal pedig a telefonom nyomkodva küldözgettem fentebb említett barátaimnak egy-egy üzenetet, ha mégis felszabadulnának és lenne kedvük a hülye fejemhez, itt megtalálhatnak. Nem terveztem egyelőre elmozdulni, csak meginni a fröccsöm.
Periférikus látásomnak köszönhetően -ez jól megedződött anno a kviddics miatt- mozgást véltem felfedezni oldalról. Ismeretlen hang ütötte meg füleim. Egy pillanatra elengedtem a poharam s orrnyergemen feljebb toltam a szemüvegem, majd oldalra néztem.
Először az italt láttam meg. Sör. Tekintetem tovább bandukolt, mire tudatosult bennem, hogy amúgy azt se tudtam ki az, de menőn ki volt varra, akárcsak én. Elmosolyodtam a nekem címzett Hellóka hallatán, kinyomtam a telefonom inkább, aztán a hapsi felé fordultam.
Haverkodóan szólt hozzám, csak hozzám szólhatott, más nem volt körülöttünk. Vettem a lapot, folytattam.
- Most már kettecskén - jegyeztem meg irányába bohókásan, aztán csak megemeltem a fröccsöm.
- Azt én nem tudom, hogy te mire, én az első sikeres hetem letudására - felé tartottam az üvegpoharam, ha koccintana velem. Elvileg sörrel nem illik, de talán egy ilyen csárdában pont leszarják az emberek, mit illik és mit nem. Ez nem az a hely.
- Nem láttalak még erre, átutazóban vagy? - na nem mintha én mindennap a csárdában ültem volna, majd belekortyoltam újra az italomban. Nagyon jó rozét használtak az alapjának, meg kell tudjam a nevét. Kell otthonra is a magányos péntek-szombat estékre.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 483
Összes hsz: 3442
|
#harámnézel #zenésesdiKíváncsian fordultam a hapsi irányába, első ránézésre olyasmi huszonéves suhancnak mondanám, mint én. Szemeimet egy rövidke pillanatra visszatereltem a telefonom sötét képernyőjére, már tűkön ülve vártam a választ a többiektől, bár lehet csak én voltam ennyire kiéhezve a figyelmükre. Vannak ám fontosabb dolgok is az életben, mint a bipoláris havercsajjal lógás. Kolosnak például valami király munkát kell segítenem találni, Dönci meg hol a rezervátumban, hol a suliban hesszel, amikor épp nem nálam szunyál részegen vagy ott van még Lala. Ah, Lala…, amióta elváltak Várkonyival az útjaik, igencsak felszabadult, bár ő mindig is az volt. Nagyon szeretem azt a csajt.
Újra az ismeretlen felé néztem töretlen mosollyal, miután megbeszéltem magammal, hogy nem fogok egyhamar üzit kapni.
- Nagyon jól mondod bará… Jaj, vigyázz! - segítő szándékkal nyúltam felé, ahogy láttam a sörrel való ügyetlenkedését. Ha magára borította volna, hamar megszárítanám a bennem zúgolódó tüzemmel, de szerencsére erre nem került sor. Kacagva ültem vissza és megtapsoltam mutatványát. Tisztára, mint a cirkuszban a zsonglőrök. De rég voltam cirkuszban…
- Ó, hát értem én. A falu szó szerint magába szippant, ha engem kérdezel. Egyszer ideköltözöl és puff - egy hirtelen mozfilaztal szemei előtt hangosan összecsaptam a tenyereim, hogy egy saját jumpscare effektet generáljak a valóságba átkonvertálva.
- Hamar azon kapod magad, itt ragadtál - Feltört belőlem a röhögés, mert épp a saját visszatérésem utáni hangulatot írtam körbe a lehető legegyedibb módon. Mit foglalkozzak a hosszas magyarázattal? Pár mondat, hangeffekt és voálá, kész.
- Én? Ah, nekem szűkös volt a gumiszoba, kijöttem kicsit nyújtózni és… ahogy láthatod, a falu rabja lettem én is - viccelődtem a nyomorult múltammal, amelyet akkoriban még inkább sanyarúnak, mintsem mókásnak lehet volna nevezni. Persze, erre rájátszott az a temérdek nyugtató tabletta és főzet melyeket napi rendszerességgel szedek és az önfejlesztések a pazichológusommal persze.
- Kasza Fanni, de nem vagyok rokona a Kasszás Erzsinek. Ő másik alom - nyújtottam felé jobbom egy gyors bemutatkozásra. Érdekes embernek tűnt, biztos elszórakoztat az este, míg meg nem unom a csárdázást és haza nem trappolok. Rajta múlik, mennyi időnk maradt a csevegésre.
|
|
|
|
|
